Az Országos Rádió és Televízió Testület 1035/2008. ( VI.5.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. -ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t: A Testület megállapítja, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. 2008. január 11-én megsértette az Rttv. 5. (1) bekezdését, ezért az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. I n d o k o l á s A Testület 168/2008. (I.23.) számú határozatával állampolgári bejelentésre - elrendelte a TV2 2008. január 11-én sugárzott Tények c. műsorának hatósági ellenőrzését. A hatósági ellenőrzés az Rttv. 5. (1) bekezdés megsértését észlelte, ezért 2008. március 31-én közigazgatási hatósági eljárás indult a műsorszolgáltatóval szemben. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében közölte a műsorszolgáltatóval a vizsgálat megállapításait, egyben tájékoztatta, hogy az eljárás során nyilatkozatot tehet. A nyilatkozattételre felhívó levél az alábbiakat tartalmazta: A hírműsorban 18:30:34-től két, gyermekek által elkövetett bűncselekményről számoltak be: a Blaha Lujza téri késelésről, valamint az osztálytársát agyonverő, majd magát feladó 17 éves ökölvívóról. Az esetek kapcsán nyilatkozott John Emese, a Fővárosi Oktatási bizottság elnöke, illetve Bilkei Pál kriminálpszichológus, akinek a kommunikátor összefoglalta a mondanivalóját még a nyilatkozata előtt:
Kommunikátor: Bilkei Pál kriminálpszichológus azt mondta, az elmúlt három évben 15-20 százalékkal ugrott meg a fiatalok, gyerekek erőszakos bűncselekményeinek a száma. Szerinte mostanra durvultak el annyira a filmek, a mesék és még a játékok is, hogy a gyerek egyszerűen ebben nő fel, az erőszakot látja mintaként. Bilkei Pál: Most váltak igazán drasztikussá ezek a játékok. Tehát teljesen magától értetődő, hogy egy gyerek egy gépfegyvert kap karácsonyi ajándékként, és az első dolga, hogy a szüleire irányítja a gépfegyvert. Később (18:32:35-től) mutatták be a kifogásolt, internetről származó felvételt: Kommunikátor: Ez pedig már Németország, egy ipari kamera felvétele. Azt látják rajta, hogy két tizenéves fiú egy 76 éves férfit támad meg a metró aluljárójában. Ott már azon gondolkodnak, hogy az ehhez hasonló esetek miatt tízről tizenöt évre emelik a tizennyolc éven aluliakra kiszabható maximális börtönt, így akarják megállítani a növekvő erőszakot. Bár a szakértő nyilatkozatában éppen a képernyőn (televízió, számítógépes játék) megjelenő erőszakot okolta elsősorban a gyermekkori agresszió elburjánzásáért, a hírműsor készítői nem a mediális erőszak példáival illusztrálták a jelenséget, hanem újabb, a valóságból merített brutális támadás képsoraival kívánták alátámasztani az elhangzottakat. A reprezentáció nem kötődött szorosan az összefoglaló által megjelenített hírhez, így a bemutatása indokolatlan volt. Az azonnali hatásra játszó szekvencia korábban már szerepelt a műsorelőzetesben is, így egyértelműen a figyelemfelkeltést szolgálta. A bemutatott ipari kamerás felvétel képsorai, a támadás brutalitása alkalmas lehetett a nyugalom megzavarására, de a közzététel előtt a nézők figyelmét erre nem hívták fel. A műsorszám valószínűleg sértette az Rttv.5. (1) bekezdésében foglaltakat. A TV2 képviselőjének 2008. április 17-én érkezett nyilatkozata a következőket tartalmazza: Eljárási észrevételek: A műsorszolgáltató kifejtette, az ORTT megkeresése formailag hibás, mert abból az derült ki, hogy az eljárás az állampolgári bejelentés alapján a hatóság január 23-án hozott határozatával indult, ehhez képest az ORTT csak március 31-én kelt felhívásában adott tájékoztatást az eljárás megindításáról, amellyel nem tett eleget a Ket. 29. (3) bekezdésében előírt értesítési kötelezettségnek. Emellett a műsorszolgáltató álláspontja szerint - az ORTT már a nyilatkozattételi felhívás kiküldésének napján is kifutott a 30 napos ügyintézési határidőből. Úgy vélte, az ORTT nem küldte meg számára a hatósági ellenőrzés során keletkezett valamennyi információt és bizonyítékot, amelyek alapján valószínűsítette a törvénysértést. 2
Érdemi észrevételek: A műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszegmensben nem tűntek fel olyan képek, képhatások, amelyek alkalmasak lehetnének a nyugalom megzavarására. Kifejtette, a nyugalom megzavarása alatt nyilvánvalóan a köznyugalom értendő, azaz ha a nyugalom megzavarásáról van szó, akkor az alatt az értendő, hogy az átlagos tűrőképességgel rendelkező emberek nagy számban borzadnak el vagy veszítik el türelmüket, vagy lesznek idegesek, felháborodottak stb. a látottak, vagy hallottak alapján. Ehhez azonban az szükséges, hogy a hétköznapi vizuális ingerekhez képest kirívóan brutális, erőszakos, felháborító stb. legyen a bemutatott képsor. A bemutatott képsor kétségtelenül kétségbe ejtő fogalmazott a műsorszolgáltató -, hiszen azt ábrázolja, amint két fiatalkorú teljesen értelmetlenül, minden ok nélkül bántalmaz egy védtelen és gyanútlan járókelőt. Azonban a felvételekhez nem társult hang, a kép homályos, alig kivehető minőségben ábrázolta a támadást, pl. pusztán a képekből még következtetni sem lehetett volna arra, hogy a támadók fiatalkorúak, az áldozat pedig egy nyugdíjas volt. A műsorszolgáltató véleménye szerint a jelenetsor szorosan kapcsolódott a szegmens témájához, melyben fiatalkorúak által elkövetett erőszakról volt szó, ám ha nem kötődött volna hozzá, akkor sem minősülne törvénysértőnek. A probléma azóta újabb és újabb formában került terítékre, és a tanárverések, iskolai botrányok arra engednek következtetni, hogy a fiatalok által elkövetett iskolai és iskolán kívüli erőszak társadalmi méreteket ölt. A műsorszolgáltató feladata, hogy erről beszámoljon, hiszen a nyilvánosság nélkül valószínűleg nem foglalkoznának kormányzati szinten azzal, hogy az erőszak visszaszorítható, vagy megakadályozható legyen. Törvénysértés hiányában kérte a Testületet a közigazgatási eljárás megszüntetésére. A Testület álláspontja - az eljárási kifogásról: A Testület véleménye szerint a nyilatkozattételre felhívó levél és a levélhez mellékelt vizsgálati megállapítások megküldésével az ORTT eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. A Testület eljárása két részből áll: (1) A hatósági eljárást megelőző ellenőrző tevékenység, a hatósági ellenőrzés nem minősül közigazgatási aktusnak. Ha az ellenőrzés eredménye indokolja, ezt követi a (2) szankcióalkalmazásra irányuló eljárás, amelynek során a Testület közigazgatási szervként, a Ket. előírásai szerint jár el. A Testület azzal tesz eleget eljárási kötelezettségeinek, hogy az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait megküldi a műsorszolgáltatónak, egyben tájékoztatja, hogy az eljárás során nyilatkozatot tehet. A hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye az eljárás megindításának napja a nyilatkozattételre felhívó levél megküldésének időpontja. A nyilatkozattételre felhívó levél birtokában a műsorszolgáltató értesül az eljárás kezdő időpontjáról, és maradéktalanul megismeri az eljárást megelőző hatósági ellenőrzés anyagát, az ORTT rendelkezésére álló valamennyi bizonyítékot, amelyek alapján élni tud eljárási jogaival, alkalma van nyilatkozat megtételére, bizonyítékok felmutatására, és további bizonyításra irányuló indítvány megtételére. Értelmezhetetlen a műsorszolgáltató kifogása, miszerint nem kapta meg a hatósági eljárás valamennyi dokumentumát és az ORTT birtokában lévő bizonyítékokat. Az említett dokumentummal ugyanis az ORTT az ügyben addig keletkezett összes bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére 3
bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, azaz maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. - az Rttv. 5. (1) sérelméről: Az Rttv. 5. (1) bekezdése szerint: A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. A Testület egyetért a műsorszolgáltató azon véleményével, miszerint a nyilvánosság segíthet abban, hogy az egyre ijesztőbbé váló iskolai és iskolán kívüli erőszak elleni fellépés kormányzati lépésekben is tükröződjön, ám úgy véli, a hazánkban megtörtént esetek bemutatása éppen elegendő ahhoz, hogy ezt a célt elérje. A hírműsorban előzetes figyelemfelhívás nélkül bemutatott németországi képsor, amely a "Two Punks Beat on a 76 Year Old in Germany -The guy told them they're not allowed to smoke in the train station. So they reacted very rationally by kicking the old man's ass." megjegyzés alatt letölthető a www.nothingtoxic.com weboldalról, éppen azt a hatást erősíti, amely az összeállításban megszólalt kriminálpszichológus szerint felelős a fiatalkorúak erőszakosságáért: az eldurvult média, a drasztikus játékok, filmek hatását. A nyilvánosság alkalmas eszköz lehet az erőszak megállítására, de a legkevésbé alkalmas módszer, ha illusztrációként újabb és újabb külföldön elkövetett - eseteket mutat be, amelynek következtében az erőszak befogadásának ingerküszöbe még magasabbra tolódik, ám az értékelés, a magyarázat, a megoldás felé tett kísérlet elmarad. A képsort a weboldal tanúsága szerint a német RTL esti híradójában is bemutatták, ott egy rendőr segítségével elemezték az ügyet. A műsorszolgáltató nyilatkozatában rögzítette, hogy a felvételekhez nem társult hang, a kép homályos, alig kivehető minőségben ábrázolta a támadást, pl. pusztán a képekből még következtetni sem lehetett volna arra, hogy a támadók fiatalkorúak, az áldozat pedig egy nyugdíjas volt. A Testület álláspontja szerint a műsorszolgáltató e megállapítása a bizonyíték arra, hogy a képsor a magyarországi gyermekkorú, illetőleg fiatalkorú erőszakkal foglalkozó összeállításhoz nem kapcsolódott szorosan. Ez önmagában még nem törvénysértő, hiszen a műsorszolgáltató szerkesztési szabadsága körébe tartozik, hogy a hírműsorába illusztrációként milyen képeket, képsorokat szerkeszt, ám a médiatörvény szabályait be kell tartania. A Testület határozott álláspontja az, hogy e képsor erőszakossága okán alkalmas volt a nyugalom megzavarására, így a TV2 törvényt sértett, amikor a közzététel előtt nem hívta fel erre a figyelmet. Ezt a törvénysértést a TV2 műsorában a Testület 2005. januárjában tapasztalta utoljára, akkor 589/2005. (III.31.) sz. határozatában ötszázezer forint kötbér megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az eltelt időben folytatott jogkövető magatartásra tekintettel a Testület úgy ítélte meg, elegendő joghátrány, ha jelen esetben az Rttv. 112. (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelem felhívást alkalmazza a műsorszolgáltatóval szemben. Az eljárás során a Ket. 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. 4
Az Rttv. 136. (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. június 5. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László s.k. elnök 5