Tudománytörténet A tudomány fogalmának kialakulása és változása
Az óra tematikája I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. Ismétlés A tudománytörténet haszna Ókori természetfilozófia, természetrajz és mesterség A muszlim és középkori tudomány A Tudományos Forradalom kezdetek Thomas Kuhn és a tudományos forradalmak A Tudományos Forradalom nagy nevek És a mai helyzet? Externalizmus és internalizmus
I. Ismétlés Mi a tudományfilozófiai áttekintés általános tanulsága? Vajon a pusztán logikai modellek reális kritériumot fogalmaznak meg a tudományokra nézve? Mi Lakatos nézeteinek tanulsága? Meg tudjuk-e ítélni, hogy egy zajló tudományos kutatási program progresszív vagy degeneratív? És egyáltalán számít ez?
II. A tudománytörténet haszna ahhoz, hogy a tudományról teljesebb képet alkothassunk, érdemes megvizsgálni a tudománytörténetet de minek a története? csak a természetről és társadalomról szóló racionális gondolkodás hagyománya (pl. amit a fizikatankönyvekben olvasunk), amely saját belső logikája szerint fejlődött? nem-tudományos hagyományoké is, amelyek valamilyen módon befolyásolták a tudományokat? (pl. alkímia) a gazdasági, társadalmi és intézményi tényezők is számítanak? az alábbiakban a következőkre koncentrálunk: a tudományosság fogalmának kialakulása és változása a tudomány művelői a különböző korokban
III/1. Az ókori görög természetfilozófia mai értelemben vett tudományokkal rendszerezett formában elsősorban filozófusok foglalkoztak: természetfilozófia a természet, a társadalom és az ember vizsgálata megfigyeléssel a természetfölötti kizárása matematikai modellek előnyben részesítése elméletek és feltevések megalkotása magyarázati rendszerek tudományos műhelyek és filozófiai iskolák Platón szembeállította az objektív tudást (gör. episztémé, lat. scientia) a szubjektív véleménnyel Eratoszthenész hívta magát először tudósnak (gör. philologosz, szó szerint: a tanulmányok kedvelője )
III/2. Arisztotelész természetfilozófiája Arisztotelész a kozmoszt két részre osztotta: földi szférák: az emberek által lakott, változékony, folyamatos keletkezésben és pusztulásban lévő világrész égi szférák: a szabályos körmozgásban lévő égitestek által elfoglalt, változás nélküli világrész a földi szférák a négy klasszikus elemből állnak: föld, víz, levegő, tűz minden dolog ezek valamilyen keveréke az égi szférák (amelyek közül a legalsó a Hold szférája) a változás nélküli éterből (az ötödik elemből) állnak az arisztotelészi kettős világképet véglegesen a tudományos forradalom eredményei miatt vetették el
III/3. A természetrajz és a mesterségek az elméleti-magyarázó jellegű természetfilozófiát megkülönböztették a pusztán leíró természetrajztól és az alkotó és gyakorlati mesterségektől (gör. tekhné, lat. ars) egy példa: idősebb Plinius enciklopédiája, a Természetrajz csillagászat, kozmológia, asztrológia (!) földrajz, antropológia bányászat, mineralógia, metallurgia, botanika, zoológia farmakológia és mágia (!) agrártudományok művészettörténet (!)
III/4. Egy mesterség: az ókori orvoslás először Hippokratész tulajdonította a betegségeket természetes okoknak, nem pedig a természetfölöttinek az egyiptomiaktól átvett szokások: minden lényeges körülmény alapos vizsgálata részletes feljegyzések készítése két fő orvostudományi iskola: dogmatikusok (Hippokratész követői): a betegségek rejtett okaira is kell figyelni, ami fiziológiai és belgyógyászati ismereteket követel meg empirikusok: a rejtett okok vizsgálata és úgy általában az elmélet lényegtelen, mert a természet megismerhetetlen; ezért tapasztalaton alapuló tüneti kezelést kell használni
III/5. A szabad művészetek a római Varro kilenc ars ( mesterség, művészet ) köré csoportosította az általánosan hasznos mesterségekről szóló enciklopédiáját: grammatika, retorika, logika aritmetika, geometria, csillagászat, zeneelmélet orvoslás és építészet ezekből a késő antik és középkori hét szabad művészet (tkp. mesterség): trivium (vö. triviális): grammatika, retorika, logika quadrivium: aritmetika, geometria, csillagászat, zeneelmélet
IV/1. A muszlim tudomány a muszlim tudomány (ilm, tkp. tudás ) elsősorban az iszlám köré szerveződött nyelvtudomány, teológia, etika, jogtudomány másrészt kiterjedten foglalkoztak világi tudományokkal az ókori, perzsa és indiai tudományos művek összegyűjtése és fordítása természettudományok, optika, matematika, logika, földrajz, orvoslás és gyógyszertan, agrártudományok rejtett (okkult) és gyakran vitatott tudományok: asztrológia, alkímia, mágia az ókoriaknál gyakorlatiasabb megközelítés, a tapasztalat hangsúlyozása
IV/2. Tudomány a középkori Európában tudományos munkák fordításai arabból, héberből, görögből latinra, a műveltség nyelvére a tudományosság központjai az egyetemek (12. századtól) a hét szabad művészet és arisztotelészi filozófia magasabb szinten: jogtudomány, orvostudomány, teológia a reneszánsz idején a triviumot a humanista embereszménynek megfelelően bővítették történelem, ógörög nyelv, irodalom a könyvnyomtatás feltalálása az információ áramlását addig elképzelhetetlen mértékben felgyorsította
V. A Tudományos Forradalom a 15 17. században élt néhány kivételes egyéniség Nikolausz Kopernikusz (1473 1543) Tycho Brahe (1546 1601) Giordano Bruno (1548 1600) Galileo Galilei (1564 1642) Johannes Kepler (1571 1630) Isaac Newton (1643 1727) megváltoztatták a paradigmákat a csillagászatban és a mechanikában
VI/1. Thomas Kuhn paradigma: eredeti jelentése ragozási minta valamilyen követendő mintázat a tudományos gyakorlatnak a tudományos közösség által elfogadott mintája közös fogalmi előfeltevések, módszerek, érvelési minták, értékek, elméletek pl. a ptolemaioszi világkép helyett megjelenik a kopernikuszi, az arisztotelészi fizikát felváltja a newtoni
VI/2. Paradigmaváltások
VI/3. A paradigmák összemérhetetlenek két különböző paradigmából máshogy látjuk a világot, más világban élünk, mást észlelnek a tudósok egy tudós egyszerre csak egy paradigmában tud tevékenykedni a paradigmák egymással összemérhetetlenek: 1. érzékelési: tapasztalati és fogalmi szint nem választható el élesen pl. Arisztotelész akadályozott esést, Galilei pedig ingát látott 2. fogalmi: más paradigma azonos szavai más dolgokra vonatkoznak tömeg: pl. Newton szerint megmarad energiával Einstein szerint ekvivalens az 3. módszertani: nincsenek közös értékelési kritériumok pl. Arisztotelész nem használ (az örök és változatlan jelenségek leírására alkalmas) matematikát a (változó és tökéletlen) földi szférákra, és nem folytat kísérleteket a természetes folyamatok vizsgálatára (a beavatkozás a természet megzavarása)
VI/4. Tudományos forradalmak 1. proto-tudományos szakasz tapasztalatok rendszertelen gyűjtése, sok rivális magyarázat, nincsenek széles körben elfogadott módszerek, elméletek 2. normál tudomány egy elmélet uralkodóvá válik, és a további kutatások ennek keretei között folynak előre adott problémák és módszerek (rejtvényfejtés) anomáliák viszont feltűnnek (hosszú távon megoldatlan problémák) 3. tudományos forradalom az uralkodó keretek széttörnek, új fogalmi alapok, módszerek, stb. ismétlés: újabb normáltudományos szakasz, amelyet aztán újabb forradalom követ, stb.
VI/5. Tudományos forradalmak
VI/5. Mi a helyzet a fejlődéssel? így nincs hosszú távú fejlődés a tudománytörténetben egy paradigma uralkodási idején jobbak lehetnek az elméleteink de nincs értelme azt mondani, hogy az egyik paradigmában megfogalmazott elméletek jobbak, mint a korábbi paradigma elméletei pl. Newton és Einstein: másról szólnak a későbbi tudomány nem tartalmazza a korábbit ez csak a látszat, más a fogalmak jelentése, a tankönyvekből eltüntetik a forradalmakat pl. Einstein elméletében feltűnik Newton, de mások az alapfogalmai
VI/5. A paradigma-elmélet határai Kuhn elmélete a tudományos forradalmakról nem minden tudománytörténeti fejlődésére alkalmazható pl. az evolúcióbiológia a Charles Darwin és Alfred Russel Wallace által történt megalapozásától kezdve nem élt át paradigmaváltást, csak a részletek módosultak, finomodtak nem tudományos relativizmus azt állítani, hogy egyik paradigma sem jobb a másiknál? Kuhn tudás alatt hol objektív (ellenőrizhető), hol szubjektív (az egyén által valahogyan érzékelt, de mások által nem ellenőrizhető) tudást ért ha a szubjektív elemektől (mint pl. szubjektív érzékelés) megtisztítjuk az elméletet, akkor a paradigmák között igenis tehető minőségi megkülönböztetés
VII/1. Nikolausz Kopernikusz Mit tudunk róla? szamoszi Arisztarkhosz Kr.e. 300: heliocentrikus világkép hirdetője előfutárnak tekintik Jó dolog az előfutárkeresés? a retrográd mozgásra a ptolemaioszi és a kopernikuszi világkép is adott magyarázatot http://hps.elte.hu/~kutrovatz/bolygomozgas.swf ez az empirikus aluldetermináltság: két elmélet is (a megfelelő korrekciókkal meg tudja magyarázni) ugyanazokat a megfigyeléseket
VII/2. Johannes Kepler a bolygómozgások törvényei: a pályákat ellipszisnek képzelte el, amelynek egyik fókuszpontjában helyezkedik el a Nap a Naphoz közelebb a bolygók gyorsabban mozognak a Nap, mint Isten szimbóluma illeszkedett Kepler keresztény elköteleződésébe a szférák zenéjének megalkotása: a Naprendszer működése átalakítható zenei hangokká a bolygók Nap körüli sebessége adja a hangmagasságokat (ha közel járnak, a hangjuk magasabb; ha távolodnak, akkor mélyebb)
VII/3. A szférák zenéje
VII/4. Sir Isaac Newton és az alkímia Newton nem publikálta az alkímiai feljegyzéseit, azzal kapcsolatos munkássága azonban megdöbbentően nagy 1.200.000 szó, rengeteg ilyen témájú feljegyzés ezek az élete majdnem teljes egészében keletkeztek, nem csupán múló érdeklődés volt kapcsolatban állt angol alkimista körökkel 30 éven keresztül nem csak olvasott, de kísérletezett is (1696-ig), volt saját laboratóriuma maga is írt alkímiai szövegeket halálakor felmérik könyvtárát: egytizede alkímiai tárgyú! alkímiai és mechanikai érdeklődése egy tőről fakadt
VIII/1. Elkötelezett tudósok?
VIII/2. Nem annyira elkötelezett tudósok? katolikus, az isteni arány megalkotója katolikus, új vallási jelképrendszer kidolgozása katolikus, munkájában néhol hivatkozik a Bibliára lutheránus, hivatkozik a Bibliára, horoszkópok készítése istenfélő katolikus, munkája nagyban épít vallására anglikán, a Fajok eredetében teremtésre/ Teremtőre hivatkozik hitt a mesmerizusban és a frenológiában Ágostonrendi szerzetes, apát katolikus (de inkább spirituális, mint hívő) baktériumfóbia a vallás mindennapjainak része ortodox katolikus, a kémiát isteni törekvésnek látta zsidó hitből áttért protestáns keresztényre zsidó hagyományőrző, agnosztikus katolikus zsidó keresztény, hitéből merített a munkásságában univerzális unitárius, később ateista anglikán, alkimista zsidó neveltetés, agnosztikus deista, puritán erkölcsi szabályok követése keresztény, a taxonómiában az isteni rendet látta egyfajta deista, egy magasabb intelligenciában hitt hindu, formuláit a család istennője súgta neki katolikus Sandemanian felekezet tagja, presbiter is volt hitte, hogy Isten, a világ teremtője támogatta az eugenikát, gondolatkamera hitt az értelmes földönkívüli lényekben kisebb felekezet tagja Védánta filozófia különc viselkedés, homoszexuális autista (utólagos beszámolók alapján) hívő keresztény presbiteriánus elkötelezett kálvinista, Isten csodájának tartotta a kis lényeket színésznő univerzális unitárius
VIII/3. És mi a helyzet ma? ma már biztosan okosabbak a tudósok, és ilyen áltudományos dolgokban nem hisznek biztos? Francis Crick és a pánspermia-elmélet Carl Sagan és a földönkívüliek De mi lesz, ha majd kiderül, hogy a pánspermia elmélete igaz vagy találkozunk E.T.-vel? Biztos, hogy amit ma tudományosnak, és amit áltudományosnak gondolunk, azt 100 év múlva is ugyanannak fogjuk tekinteni?
IX/1. Internalizmus internalista történetírás: a belső történetét kell megírni, a természetről szóló racionális gondolkodás történetét a tudomány intellektuális tartalmára koncentrál, fogalmakra, elméletekre, amit a fizikakönyvekben tanulunk a felfedezések nem igényelnek másfajta magyarázatot, mint tudományosat hogy Kepler felfedezte az ellipszispályákat, nem igényel más magyarázatot azon kívül, mint hogy a bolygók valóban ellipszispályán mozognak, amit végre felismert valaki kizárólag a tévedéseknek lehet történeti-társadalmi magyarázata!
IX/2. Externalizmus externalista történetírás: a külső, irracionális, társadalmi, gazdasági, intézményes összetevők is megírandók ezek a tényezők kényszert jelentenek, vagy okozzák és meghatározzák a tudomány tartalmát a tudomány társadalmi és kulturális jelenség, amely egyaránt ki van téve racionális és irracionális hatásoknak (pl. mágia és matematika, vallásos szektásság és logika) nem tud függetlenné válni politikától, gazdaságtól és filozófiától a tudomány maga is komoly oksági faktor a történelem menetében
Kulcsszavak és fogalmak természetfilozófia természetrajz mesterség hét szabad művészet paradigma proto-tudomány, normál tudomány, tudományos forradalom aluldetermináltság internalista és externalista történetírás