BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelı KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ 568-159; Fax: 34/369-159 E-mail: barama.kft @ t-online.hu Honlap: www.barama.uw.hu ADÓTÖRVÉNYEK 2009. ÉVKÖZI VÁLTOZÁSA Összeállította: Baranyai Magdolna Kamarai tag könyvvizsgáló bejegyzett adószakértı 1
A Magyar Közlöny 68. számában 2009.május 14-én kihirdetésre került a 2009. évi XXXV. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról. A kihirdetett módosítások eltérı idıponttól hatályosak. 1. Személyi jövedelemadó Az adótábla 2009. január 1-tıl visszamenıleg megváltozott: (az új törvény már nem használja az adótábla elnevezést, helyette számított adó fogalmat ír) Jövedelem SZJA mértéke 0 1 900 000 Ft 18 % 1 900 001 Ft-tól 342 000 Ft és az 1 900 000 Ft feletti rész 36 %-a Ezt az adótáblát kell alkalmazni az összevont adóalap adójának meghatározására, valamint az átalányadózó egyéni vállalkozóknak és a mezıgazdasági kistermelıknek is. Az adójóváírás rendszere alapjában nem változik. Az adójóváírás a bérjövedelem 18 %-a, legfeljebb havi 11 340 Ft, 12 hónapra 136 080 Ft. Ez teljes egészében 1 250 000 Ft jövedelem alatt érvényesíthetı. Az adójóváírás 2 762 000 Ft feletti jövedelem esetén szőnik meg. A magánszemélynek kell nyilatkoznia a munkáltató felé az adójóváírás jogosultságáról. A munkáltató mindaddig köteles levonni az adóelılegbıl a jóváírás összegét, amíg az aktuális kifizetéssel együtt nem haladja meg az adóelıleg alapok összege a jogosultsági határt. Adóterhet nem viselı járandóságok A családi pótlékok adómentessége megszőnik és ez a juttatás adóterhet nem viselı járandósággá alakul át 2009. szeptember 1-tıl. (tehát a rá esı adót nem kell megfizetni, de növeli az adóalapot) A családi pótlék összege az ilyen ellátásra jogosult magánszemélynél, illetve a vele közös háztartásban élı élettársánál 50-50 %-ban számít be az adóalapba. Adóterhet nem viselı járandóságként a családi pótlék felét a ténylegesen családi pótlékban részesülı szülınél, házastársnál, illetve a másik felét a családi pótlékban ténylegesen nem részesülı, ugyanakkor egyébként családi pótlékra jogosult szülınél, házastársnál is figyelembe KELL venni. (figyelem! ez nem lehetıség) Az adóalapba a magánszemély élettársánál is számításba KELL venni. Egyedülálló szülınél (jogosultnál) csak a családi pótlék felét kell az adóalapba beszámítani. Továbbra is adómentes marad a családi pótlék: a) ha az a családok támogatásáról szóló törvény szerint saját jogon jogosultként kapott támogatás b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegő családi pótlék c) vagyonkezelıi joggal felruházott gyámként, illetıleg mint vagyonkezelı eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetésvégrehajtási intézetben lévı, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel kapott támogatás, nevelıszülıként, hivatásos nevelıszülıként kapott támogatás 2
d) gyámként kirendelt hozzátartozóként vagy más személyként a gyámsága alatt álló, gondozásban élı gyermekekre tekintettel kapott támogatás e) szociális intézmény vezetıjeként az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettek kapott támogatás. Családi pótlékra jogosult saját jogán többek között az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató 23. életévet be nem töltött nagykorú személy a, akinek mindkét szülıje elhunyt b, akinek a vele egy háztartásban élı hajadon, nıtlen, elvált vagy házastársától különélı szülıje elhunyt, c, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésbıl, d, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szőnt meg, e, ha a családi pótlék a nagykorúságát megelızıen is a részére került folyósításra, f, aki a szülıjével nem él egy háztartásban. A jogosultnak az adóelıleg megállapításához nyilatkoznia kell a munkáltatója felé a családi pótlék összegérıl. Az új rendelkezés szerint a nyilatkozatot - az adóterhet nem viselı járandóságnak az adóévben történı elsı kifizetését követıen haladéktalanul meg kell tenni. 2009-ben augusztus 31-ét követıen. E rendelkezések 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályban. Szintén adóterhet nem viselı járandósággá alakul át az anyasági támogatás 2009.09.01-tıl, de azt a vonatkozó Alkotmánybírósági határozat követelményének megfelelıen 300 napos felkészülési idıvel kell alkalmazni. A 2010. április 1-jét megelızıen született gyermekekre tekintettel folyósított anyasági támogatás változatlanul adómentes. Megnevezés 2 szülı esetén egyedülállóként 1 gyermekes családban 12 200 Ft/gyermek 13 700 Ft/gyermek 2 gyermekes családban 13 300 Ft/gyermek 14 800 Ft/gyermek 3 vagy több gyermekes 16 000 Ft/gyermek 17 000 Ft/gyermek családban Tartósan beteg gyermek 23 300 Ft/gyermek 25 900 Ft/gyermek Kifizetıi adóelıleg-szabályok, munkáltatói adóelıleg-szabályok 2009. július 1-jétıl ha a kifizetı göngyölítéses módszerrel vonja le az adóelıleget, akkor az új adótáblát csak a 2009. június 30-át követı idıszakban megszerzett bevételre kell alkalmaznia. A munkáltatónak, a bér kifizetıjének, valamint a társas vállalkozásnak, a polgári jogi társaságnak a 2009. I. félévére juttatott, nem önálló tevékenységbıl származó bevételek adóelılegét a 2009. II. félévében megszerzett bevételekre vonatkozó adóelıleg-megállapítási szabályok szerint is meg kell állapítania. Amennyiben az így számított adóelılegek összege kisebb, mint az I. félévben ténylegesen levont adóelılegek összege, a különbözetet amíg az al nem fogy, de utoljára a december hónapra megszerzett nem önálló tevékenységbıl származó bevételek adóelılege terhére a 2009. II. félévre megszerzett bevételek adóelılegét csökkentı tételként kell figyelembe venni. Változnak a munkáltatóra vonatkozó adóelıleg megállapítási szabályok 2009. szeptember 1- jétıl a családi pótlék összevont adóalapba történı beszámításának módosításával 3
összefüggésben is. A munkavállalónak 2009. szeptember 1-jétıl nyilatkoznia kell arról, ha bármely, nem a munkáltatójától származó adóterhet nem viselı járandóságot (pld. családi pótlékot, oktatási támogatást, nyugdíjat) szerzett és választása szerint nyilatkozhat ennek várható adóévi összegérıl is. A munkáltatónak a tıle származó adóterhet nem viselı járandóságok mellett mindaddig figyelembe kell vennie a nyilatkozat szerinti összegeket is a számfejtésnél, amíg a munkavállaló a nyilatkozatát nem módosítja, vagy nem vonja vissza. Amennyiben a munkavállaló adóterhet nem viselı járandóság szerzésérıl nyilatkozott, ugyanakkor annak összegérıl nem, akkor a munkáltató a kifizetéseibıl egységesen 36 % adóelıleget köteles levonni. A családi pótlék 50-50 %-os megosztásával kapcsolatban a magánszemélyeknek a 2009. évi adóbevallásukban fel kell tüntetniük a jogosult házastárs, illetve másik szülı, az élettárs adatait, valamint a magánszemélynek errıl adatot kell szolgáltatnia a munkáltatói adómegállapítás során. Átalanyadózók 2009. július 1-jétıl hatályos rendelkezések szerint ha az átalányadózó jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szőnt meg, akkor attól az adóévtıl újra választható az átalányadózás, amely adóévben az e törvényben elıírt bevételi értékhatár megnövekedett. 2009.01.01-tıl az átalányadózás értékhatára általános esetben 15 millió Ft-ra, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzık esetében 100 millió Ft-ra nıtt. (2008-ban 8 millió, illetve 40 millió Ft volt az értékhatár) Utólagos munkáltatói pénztári befizetés 2009. július 1-tıl változás, hogy a munkáltató utólag legfeljebb háromhavi munkáltatói hozzájárulást bármely esetben fizethet adómentesen munkavállalója javára. Korábban erre csak a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történı átadását követı elsı alkalommal volt lehetıség. (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár,önkéntes egészségpénztár,önsegélyezı pénztár,foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi befizetés) Rendelkezésre állási támogatás 2009.09.01-tıl a munkanélküliek jövedelempótló támogatása rendelkezésre állási támogatássá alakul át. 4
2. Általános forgalmi adó Adómérték változása 2009.07.01-tıl az ÁFA mértékek: - 25 % (felülrıl számítva 20 %) - 18 % (felülrıl számítva 15,25 %) 3/A mellékletben felsoroltaknál alkalmazható (pld. tej és tejtermékek, gabona, liszt, keményítı vagy tej felhasználásával készül termékek, kenyér és egyéb pékáruk) - 5 % (felülrıl számítva 4,76%) 3. sz. mellékletben felsoroltaknál alkalmazható A 18%-os adókulcs 2009.07.01-jén lép hatályba, de a távhıszolgáltatás esetében az Európai Bizottság határozatának dátumával. A Magyar Közlönyben kihirdetett adótörvények módosítása után került elfogadásra a kereskedelmi szálláshelyek 18 %-os kedvezményes ÁFA-kulcsa. Figyelem! A kedvezményes ÁFA-mértékkel számlázott termékek és szolgáltatások esetében kötelezı a számlán feltüntetni a vámtarifaszámot! A bizonylat tartalmi követelménye 2009.01.01-tıl kiegészült az áfa törvény elıírásai miatt: két teljesítési idıpontnak kell szerepelnie a bizonylaton abban az esetben, ha a Ptk. szerinti teljesítési idıpont eltér az ÁFA szerinti teljesítési idıponttól. (gazdasági mővelet teljesítésének idıpontja, idıszaka kötelezı adata a bizonylatnak.) Számlázáskor alkalmazandó ÁFA-mértékek A törvény átmeneti rendelkezései adnak iránymutatást egyes jogügyleteknél alkalmazandó mértékekre: 1. Az ÁFA törvény szerinti teljesítési idıpont (fizetési határidı) 2009.07.01. elıtti idıpontra esik, de a ténylegesen elszámolt idıszak minden napja 2009.07.01. vagy azt követı idıpontra esik (pld. bérbeadásnál jellemzı, ahol rendszerint elıre fizetik a bérleti díjat). A teljes ügylet 20 %-os adókulccsal adózik. 2. Az ÁFA törvény szerinti teljesítési idıpont (fizetési határidı) 2009.07.01. elıtti idıpontra esik, de a ténylegesen elszámolt idıszak egy része 2009.07.01. elıtti, míg a másik része azt követı idıszakra esik. Ekkor a teljes ügylet 20 %-kal adózik. 3. Az ÁFA törvény szerinti teljesítési idıpont (fizetési határidı) 2009.06.30-a utáni idıszakra esik és a ténylegesen elszámolt idıszak minden napja szintén követi a jelzett idıpontot. A teljes ügylet 25 % ÁFÁ-val adózik. 4. Az ÁFA törvény szerinti teljesítési idıpont (fizetési határidı) 2009.06.30. utáni idıpontra esik és a ténylegesen elszámolt idıszak minden napja 2009.07.01. elıtti. A teljes ügylet még 20 %-kal adózik. 5. Az ÁFA törvény szerinti teljesítési idıpont (fizetési határidı) 2009.06.30-a utáni idıszak, de a ténylegesen elszámolt idıszak egy része 2009.07.01-e elıtti, míg a másik része azt követı idıszakra esik. Ebben az esetben meg kell osztani a számlán az adóalapot napok arányában. A 2009.06.30-ig terjedı idıszakot 20 %-kal, az azt követı idıpontú teljesítést pedig már 25 %-kal kell számlázni. 5
Elszámolási idıszak Elszámolási idıszak Fizetési határidı ÁFA mértéke kezdete vége 2009.06.30-ig 2009.06.30-ig 20 % 2009.06.30-ig 2009.07.01-tıl 20 % 2009.06.30-ig 2009.07.01. után 2009.06.30-ig 20 % 2009.06.30-ig 2009.07.01. után 2009.07.01-tıl 20 % - 25 % (napok arányában) 2009.07.01. után 2009.06.30-ig 20 % 2009.07.01 után 2009.07.01-tıl 25 % Az ÁFA törvény 58. szerinti határozott idıszakonkénti elszámolásnál is a fenti szabályt kell alkalmazni. (teljesítési idıpont a számlán az ÁFA törvény szerint = fizetési határidı) A fordított ÁFA (ÁFA törvény 84. ) esetében szintén a fıszabály alkalmazandó. Ha az elszámolási idıszak 2009.06.30-a elıtti 20 % ÁFA Ha az elszámolási idıszak 2009.06.30-a utáni 25 % ÁFA A fordított ÁFÁ-s ügyleteknél továbbra is figyelni kell arra, hogy az igénybe vevı adóalany adófizetési kötelezettsége abban az idıpontban keletkezik, amelyik az alábbi idıpontok közül a leghamarabb következik be: az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvétele az ellenérték megtérítése a teljesítést követı hónap 15. napja Az APEH iránymutatása még nem jelent meg az utazásszervezı utólagos pozíciószám elszámolásával, illetve az éves bevalló használtcikk-kereskedık által alkalmazott globális adó-megállapítási módszerekre. Elılegek kezelése az átmeneti rendelkezés szerint Az APEH honlapján 2009.06.16-án jelent meg egy iránymutatás az elılegek ÁFAelszámolására vonatkozón. Az elıleg kézhezvétele, jóváírása az ÁFA törvény 59. -a alapján adófizetési kötelezettséget keletkeztetı idıpont. Ha az elıleg átvételére 2009.06.30-ig sor került akkor az elıleg 20 %-os ÁFÁ-val adózik. Ha az elıleg átvételére 2009.06.30-a után kerül sor - akkor az elıleg 25 %-os ÁFA-mértékkel adózik. A végszámla kiállításánál nagy jelentıséggel bír, hogy a megkötött szerzıdésben, megállapodásban a, nettó összegben állapodtak meg a felek, b, bruttó összegben állapodtak meg a felek. Ha a szerzıdés ÁFÁ-ról nem tartalmaz rendelkezést, akkor úgy kell tekinteni, hogy az ár ÁFÁ-val növelt, azaz bruttó összegő. (ld. APEH tájékoztató) 6
Megnevezés Szerzıdés szerinti elszámolás nettó + ÁFA Szerzıdés szerinti elszámolás bruttó összegben történik Szerzıdött összeg 300 000 Ft + ÁFA= 360 000 Ft 360 000 Ft 2009.06.30-ig teljesített 200 000 Ft+ ÁFA = 240 000 Ft 240 000 Ft elıleg Végszámla szerzıdés szerint Összesen: 200 000 Ft + 40 000 Ft = 240 000 Ft 100 000 Ft + 25 000 Ft = 125 000 Ft 300 000 Ft + 65 000 Ft = 365 000 Ft 360 000 Ft - le elıleg: -200 000 Ft + 40 000 Ft= -240 000 Ft -240 000 Ft FIZETENDİ 100 000 Ft + 25 000 Ft = 125 000 Ft 120 000 Ft ÁFA alap + ÁFA 100 000 Ft + 25 000 Ft 96 000 Ft + 24 000 Ft A bruttó összegben szerzıdött elszámolásnál a 360 000 Ft-ból kivonjuk a megfizetett elıleget 240 000 Ft-ot, így marad 120 000 Ft különbözet. Ez a 25 %-kal növelt bruttó összeg, így az adóalap 96 000 Ft, az ÁFA pedig 24 000 Ft. Ez a kimenı számlán a következıképpen jelenik meg: Végszámla: 296 000 Ft + 64 000 Ft = 360 000 Ft (nem 20 % és nem 25 % ÁFA) Le elıleg: - 200 000 Ft + 40 000 Ft = -240 000 Ft Fizetendı: 96 000 Ft + 24 000 Ft = 120 000 Ft A lakásépítéseknél érdemes 2009.06.30-ig pénzügyileg bekérni a várható lakások értékét elılegként így még 20 % ÁFA terheli a végszámlát is. Arra nagyon kell ügyelni, hogy csak a pénzügyileg rendezett elılegrıl adható ki a számla! Ha a vállalkozás nem akarja átterhelni a vevıjére az ÁFA-mérték emelkedését, akkor módosíthatja még a szerzıdését bruttó elszámolásúra is! A számlázó programoknál kérem, hogy figyeljenek a fenti összefüggésekre! Az APEH honlapon szintén megjelent egy közlemény, mely a pénztárgépeket és taxamétereket érintı 2009.07.01-tıl érvényes ÁFA mértékekre történı átállítással összefüggı feladatokat tartalmazza. Az ÁFÁ-s számla, gép nyugta kibocsátására alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalanyoknak legkésıbb 2009.08.31-ig kell átállítaniuk a megváltozott mértékekre. Amíg nem állnak át, addig kézzel kötelesek nyugtát, illetve számlát kiállítani. 2009.10.20-ig önellenırzés nyújthatnak be azok az adózók, akik a 2004.05.01-je és 2005.12.31-e között állami támogatásból finanszírozott beszerzéseiknél arányosították a levonható ÁFÁ-t. (Art. 124/D. ) A határidı elmulasztása jogvesztı. Az adózónak kell kiszámítania a kamatot is, mely a jegybank alapkamattal egyezı mértékő. Több nyilatkozatot is kell csatolni az önellenırzéshez. 7
3. Egyszerősített vállalkozói adó Az EVA értékhatára 2009-ben 26 millió Ft-ra emelkedett 25 millióról. Mértéke nem változott, maradt 25 %. Ha valaki 2009. elsı felében értékhatár túllépés miatt kiesett az EVÁ-ból nem léphet vissza a megemelt értékhatár miatt! 4. Társasági adó és osztalékadó Értékcsökkenési leírás 2009.07.01-tıl hatályba lépı, de 2008-ra is alkalmazható szabály, hogy az adózó az adóév helyett az adóévet követı 4 adóévben csökkentheti a terven felüli értékcsökkenéssel adózás elıtti eredményét. Korábban ezt csak a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának adóévében tehette meg az adózó. A terven felüli értékcsökkenés visszaírásakor azonban akkor sem csökkentheti az adóalapot, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor bár megtehette volna nem csökkentette az adózás elıtti eredményét. A 2008. adóévre önellenırzéssel módosíthatók a beadott társasági adóbevallások. Terven felüli értékcsökkenéssel továbbra is csak akkor csökkenthetı az adózás elıtti eredmény,ha a tárgyi eszköz, az immateriális dolgo az adóév utolsó napján az adózó eszközi között szerepel és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka: vagyoni értékő jog esetében az, hogy szerzıdésmódosulás miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthetı befejezett kísérleti fejlesztésnél az, hogy annak révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az nem eredményes, más eszköz esetében (kivéve a beruházást) az, hogy arra a számviteli törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. szellemi terméknél, tárgyi eszköznél (ideértve a beruházást is) az, ha a termék, eszköz elháríthatatlan külsı ok miatt megrongálódott. Devizaárfolyam A törvénymódosítás lehetıséget ad az adózónak arra, hogy külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök közül kizárólag a tulajdonosi részesedést jelentı befektetési értékének növekedése, illetve csökkentése alapján éljen az adózás elıtti eredménymódosítással. E döntésnek feltétele, hogy az adóalapja ne legyen kisebb annál, mintha valamennyi külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköznél, illetve hosszú lejáratú kötelezettségnél élt volna a lehetıséggel. Ha az adózó az új szabályt alkalmazza, a részesedés kikerülésekor az általános szabály szerint kell semlegesítenie a korábbi módosítást. A módosítás elsısorban a tızsdére bevezetett cégek számára jelent lehetıséget arra, hogy adóterhelésük a gyorsan változó világgazdasági környezet ellenıre se ingadozzon jelentısen évrıl évre. Ezen módosítással az adózó szintén élhet önellenırzéssel a 2008. évi társasági adóbevallások esetében. 8
5. Adózás rendje Adószámközlés, adatszolgáltatás A2009.07.01-tıl a magánszemélynek közölnie kell az adóazonosító jelét, ha olyan kifizetésben részesül, ami adóterhet nem viselı járandóságnak minısül. Az adatszolgáltatásra kötelezett folyósító szervektıl az adóhatóság ezentúl a nyugdíjban, rehabilitációs járadékban részesülı adózókról és járandóságaikról az adóévet követı január 31-ig adatot kér, ha az ellátásban részesülık munkát vállalnak. A folyósító szerveknek az adatokat február 15-éig kell elektronikusan szolgáltatniuk. Szintén adatot kell szolgáltatni a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozókról március 31-ig. A családi pótlékot folyósító szerv az adóévet követı 31-ig közli a családi pótlék, anyasági támogatás összegét és személyes adatait. 2009-re az adatszolgáltatás csak az augusztus 31-ét követı kifizetésre vonatkozik. Adóhatósági telefonbeszélgetések rögzítése Az adóhatóság telefonos ügyféltájékoztatója elektronikus adathordozón rögzítésre kerül. Az adózó a beszélgetést kérelem alapján visszahallgathatja. Hatályos: 2009.07.01-tıl. 6. Gépjármőadó (cégautóadó) 2009.02.01-tıl cégautóadót kell fizetni, melynek mértéke: - 1 600 cm3 hengerőrtartalom vagy 1 200 cm2 kamratérfogat alatti szgk. esetében 7 000 Ft/hó - minden más személygépkocsi esetében 15 000 Ft/hó. Mentessé válik a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsik. A 2009.02.01-tıl bevezetett cégautó adót - a súlyadóval azonosan a 86. Egyéb ráfordítások között kell elszámolni a 46. Költségvetési befizetési kötelezettségekkel szemben. 7. Társadalombiztosítási ellátások, járulékok A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozók által fizetendı társadalombiztosítási járulék mértéke csökkent. A módosított mértékeket a 2009.07.01-tıl megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni azzal, hogy a 2009.07.10-ig megszerzett jövedelmekre a 2009.06.30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni! Munkáltatói terhek 2009.06.30- ig 2009.07.01-tıl minimálbér kétszereséig (143 000 Ft-ig) 2007.07.01-tıl a minimálbér kétszerese felett Nyugdíjbiztosítási 24 % 24 % 24 % Pénzbeli egészségbiztosítás 0,5% 0,5% 0,5% Természetbeni egészségbiztosítás 4,5% 1,5% 4,5% Munkaadói járulék 3 % 1% 3% Összesen 32 % 27 % 32 % 9
Egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás 2009.07.01-tıl ha nagykorú magánszemély egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köt az egészségbiztosítóval, az ezért fizetendı havi járuléka a minimálbér 100 %-a helyett annak az 50 %-a, 2009.07.01-tıl 35 750 Ft/hó. Kiskorúak esetében maradt 30 % a mérték. Egészségügyi szolgáltatási járulék Az egészségügyi szolgáltatási járulék továbbra is 4500 Ft/hó annak a belföldi magánszemélynek, aki nem biztosított és egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A nem biztosított belföldi azonban csak akkor szerezhet jogot egészségügyi szolgáltatásra, ha a bejelentkezését megelızıen megszakítás nélkül legalább 1 éve a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakcímmel rendelkezik. Munkaadói járulék 2009.07.01-tıl a munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalapot képezı jövedelem után 1 %, efölötti rész továbbra is 3 %. Vállalkozói járulék 2009.07.01-tıl a vállalkozói járulék mértéke a minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalapot képezı jövedelem után 2,5 %, efölötti rész továbbra is 4 %. Táppénz szabályok változása Eddig a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásnak idıtartama alatt 1 éven át, a biztosítási jogviszony megszőnését követı 45 napon át járt. (passzív táppénz) Ez utóbbi idıtartam lerövidült 30 napra. Méltányosság alapján megállapítható a táppénz idıtartama is 30 napra módosult. A passzív táppénz egynapi összege nem haladhatja meg a havi minimálbér 150 %-ának harmincad részét, 2009-ben ez 3 575 Ft/nap. Eddig a táppénz összege legalább 2 éves biztosítási idı esetén a jövedelem 70 %-a, ennél rövidebb biztosítási idı esetében vagy a fekvıbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60 %-a volt. A módosítás után ezek az értékek 60 %, illetve 50 %-ra csökkentek. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %-a jár a korábbi 80 % helyett. (a távolléti díj továbbra is a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok és a rendkívüli munkavégzés miatt járó kiegészítı pótlék összegének a távollét idejére számított idıarányos átlaga) (Munka Törvénykönyv módosítás 137. /3) A fenti rendelkezést a 2009.07.31-ét követıen bekövetkezett keresıképtelenségre kell alkalmazni 2010.01.01-tıl az úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90 % (üzemi baleset egyéb eseteiben változatlanul 100 %). Az új szabály a 2009.12.31-e után bekövetkezett úti balesetre érvényes. Új elıírás 2009.08.01-tıl: a táppénz havi összege nem haladhatja meg a táppénz elsı napján érvényes minimálbér 400 %-át, ez 2009-ben havi 286 000 Ft. Az új szabály a 2009.07.31-e után kezdıdı keresıképtelenségre érvényes. 10
Foglalkoztatásbıvítés 2009.07.01-tıl a pályakezdı (25. életévét, felsıfokú végzettség esetén a 30. életévét be nem töltött, Start-kártyával rendelkezı) fiatal foglalkoztatását vállaló munkaadót a foglalkoztatás idıtartama alatt a pályakezdı után ezentúl a 29 % TB járulék helyett csökkentett járulék terheli. Start-Plusz kártya kiváltására jogosult aki gyes, gyed, gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszőnését követı egy éven belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni.. Start Extra kártya kiváltására jogosult az a tartósan álláskeresı, aki az 50. életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy rendelkezési állási támogatásra jogosult álláskeresı. Megnevezés 2009.06.30-ig 1. évben 2009.06.30-ig 2. évben 2009.07.01-tıl 1. évben 2009.07.01-tıl 2. évben START 15 % 25 % 10 % 20 % START-PLUSZ 15 % 25 % 10 % 20 % START EXTRA 0 % 15 % 0 % 10 % A kedvezmények nem visszamenılegesek. De azok esetében is alkalmazni kell ıket, akik 2009.07.01-je elıtt váltottak ki Start-kártyát. Nyugdíj 2010.01.01-tıl az éves nyugdíj emelés mértéke nemcsak a fogyasztói árindextıl és a nettó átlagkereset növekedésétıl, hanem a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedési ütemétıl is függ. 2009.07.01-tıl megszőnik a 13.havi nyugdíj, ami azt jelenti, hogy a 2009.07. hónapig arra jogosult nyugdíjasok 2009. novemberében már nem kapják meg a 2009. évi 13.havi nyugdíjuk második részletét. 2010.01.01-tıl a kormánynak egyszeri nyugdíjprémiumot kell fizetnie, bizonyos feltételek fennállása esetén. 2009.03.30-tól a kormány kihirdette a 2009-es nyugdíj-megállapításhoz szükséges ún. valorizációs szorzószámokat. 2010.01.01-tıl a nyugdíjkorhatár 62 évrıl fokozatosan 65 évre nı. Az 1952-ben születettek 62 és fél éves korukban töltik be a nyugdíjkorhatárt, amely ezt követıen születési évente fél évvel emelkedik és az 1957-ben születettek és a náluk fiatalabbak már 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba. 2010.01.01-tıl csak az 1951 elıtt született férfiak kaphatnak csökkentés nélkül elırehozott nyugdíjat 60. életévük betöltésekor, ha legalább 40 éve szolgálati idıt szereztek. A nyugdíjkorhatáron túli idıben nyugdíjba vonulók esetében a nyugdíjjogosultság érvényesítésének az is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésıbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék. 11
8. Szakképzési hozzájárulás (203. évi LXXXVI. törvény) 2009.07.01-tıl módosult a szakképzési hozzájárulás elszámolási rendje. Számítás nem változott: A TB járulékalap * 1,5 % A szakképzési hozzájárulás teljesíthetı gyakorlati képzés szervezésével és anélkül. A gyakorlati képzés szervezésével teljesítık változása: tárgyi eszközök javítására, karbantartására a teljes költség 50 %-át számolhatják el ( korában nem volt ennek felsı korlátja) a felhasznált anyagköltség tanulónként évente a minimálbér 10 %-áig terjedhet ( eddig 20 % volt) a tanulók díjazása legfeljebb a minimálbér 20 %-a lehet ( eddig 50 % volt) oktatók díjazásának mértéke is jelentısen csökkent a, középfokú végzettség esetén a minimálbér kétszerese lehet (eddig 3-szorosa volt) b, mestervizsga esetén a minimálbér 2,5-szere lehet (eddig négyszerese volt) c, felsıfokú végzettség esetén a minimálbér 3-szorosa a maximum (eddig 4,5-szerese volt) Figyelem! Változnak év közben a bevallási és elszámolási szabályok is! A gyakorlati képzés szervezése nélkül a szakképzési hozzájárulás teljesíthetı: legalább 40 %-ot a központi költségvetésbe kell fizetni (APEH) eddig ez 30 % volt saját dolgozó képzése változatlanul mikro vállalkozásnál 60 % egyéb vállalkozásnál 33 % fejlesztési támogatás nyújtásával (térségi integrált szakképzı központon keresztül) a, felsıfokú intézmény felé maximum 30 % (eddig 35 % volt) b, egyéb szakképzı intézménynek maximum 60 % (eddig 70 % volt) Az évközi bevezetés miatt arányosan lehet figyelembe venni a korlátokat! A szakképzésrıl szóló törvény is változott.(1993. évi LXXVI. törvény) A tanulószerzıdés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam elsı félévében a hónap elsı napján érvényes kötelezı havi legkisebb munkabér legalább 30 %-a. (eddig 20 %-a volt!) Hatályos 2009.07.01-tıl! A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi elımenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. 9. Jövedéki adó változások 2009.07.01-tıl emelkednek a jövedéki adótételek. Benziné 5,50 Ft-tal 109 Ft/literre; gázolajé 5,50 Ft-tal 90,50 Ft/literre. Az alkoholok jövedéki adója 6-7 %-kal emelkedik. Pld. a nem szılıborok adója 80 Ft/liter helyett 85,50 Ft/literre nı. Szılıbor után továbbra sem kell jövedéki adót fizetni! A dohánytermékek esetén a cigarettánál a tételes adó 8 405 Ft/ezer szálra nı. ÁFA befizetési kötelezettség nem kapcsolódik a jövedéki adó mérték változáshoz. 12
Az üzemanyag-forgalmazók 2009.07.01-tıl kötelesek az általuk forgalomba hozott összes üzemanyag hányadában meghatározott mennyiségő bioüzemanyagot is forgalmazni. (tisztán, vagy hagyományos üzemanyagba keverve) A hányadot a 2004. évi XXIX. törvény új 143-A-E paragrafusai szabályozzák. Havonta kell teljesíteni a biohányadot. Gázolaj literenként 84,30 Ft-ot visszaigényelhetnek a 90,50 Ft/liter teljes adóból azok az óránként legalább 500 m3 földgázt felhasználó fogyasztók, amelyek minısített földgáz ellátási üzemzavar esetén annak idıtartamára földgázról gázolajra térnek át. A jelölt gázolaj kiszolgálási tilalmat törölték 2009.07.01-tıl. Ha a vámhatóság 2 évre kizárta a magyarországi adómentes tankolás lehetıségébıl azt a hajó-üzemtartót, amelyikrıl kiderült, hogy a hajójába tankolt adózatlan gázolajat nem a hajó üzemeltetésére használták fel 209.07.01-tıl újra tankolhat. 2009.03.13-tól nem kellett a vendéglátóhelyeknek naponta nyilvántartást vezetniük az alkohol termékek forgalmáról. (standolás) 2009.05.01-tıl havonta kell rögzíteni a forgalmat. A havi standolás nem terjed ki az egyéb alkoholos italokra (vermutra, sörre, borra). Minden vendéglátó maga alakítja ki hogyan vezeti a nyilvántartását. A minimális követelményeket a 8/2004. PM-rendelet új 133/B paragrafusa tartalmazza. Készletforgalmi szabályzattal minden üzletnek rendelkeznie kell. 2009.07.01-tıl kizárólag elektronikus módon kötelesek az adóraktár-engedélyes és jövedéki engedélyes kereskedık adatot szolgáltatni. 2009.07.01-tıl a zárjegyfelhasználó a zárjegykészletében bekövetkezett valamennyi változást köteles bejelenteni a vámhatósághoz a változást követı napon. Zárjegy kizárólag elektronikus úton rendelhetı meg. A szılıbor termelıknek elektronikusan az ügyfélkapun keresztül kell évente kétszer - 08.15- ig és 12.15-ig szılıbor-elszámolásukat benyújtani. (csak akkor kell ezt elektronikusan megtenni, ha egyéb APEH kötelezettségeiket is elektronikusan kell bevallaniuk) 2009.06.15-tıl az élelmiszereknek a közterületi, illetve mozgóárusításához a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal(MgSzH) engedélye szükséges. A hivatal a határozatot közli az ÁNTSZ-szel. (133/2007. (VI.13.) Kormányrendelet állapította meg a módosító rendelekzéseket. 10. Egyéb törvények, rendelkezések Környezetvédelmi termékdíj A 7/2009. (V.29.) KvVM rendelet módosította a 10/1995.(IX.28.) KTM rendeletet. Eszerint a termékdíjkedvezményt a Környezetbarát Termék Közhasznú Társasággal kötött érvényes környezetbarát védjegyhasználati szerzıdés alapján lehet igénybe venni. Pld. a mőanyag bevásároló táskán a mentesség érdekében feltüntetett környezetbarát védjegynek a mőanyag táska egyik fıoldala legalább 20 %-át kitevı felületét kell fednie. Módosult a termékdíj-köteles termékek és anyagok köre, valamint a termékdíj kódok is. 13
Munkaerı-kölcsönzés felmondási tilalmak A 67/2009.(VI.19.) AB határozat megsemmisítette azt a törvényi rendelkezést, amely munkaerı kölcsönzés esetén kizárta a felmondási tilalmakról szóló rendelkezések alkalmazását. A kölcsönzött dolgozók is felmondási védettséget élveznek! Munka Törvénykönyve 2009.06.01-tıl módosult több ponton a törvénykönyv. A napi munkaidı tartamának alapulvételével a munkáltató eddig legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti keretben határozhatta meg a munkaidıt. Az új szabályozás lehetıséget ad arra, hogy a munkaidı legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható legyen. A pihenıidıre vonatkozó rendelkezések is változtak. Június elseje elıtt a munkavállalót a készenlétet követıen minden esetben megillette 11 óra pihenıidı. E szabályozástól csak kollektív szerzıdés tartalmazhatott eltérı szabályokat. Az új szabályok szerint, amennyiben a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követıen a munkavállalót nem illeti meg pihenıidı. A rendkívüli munkavégzés szabályai is módosultak. A korábbi szabályok szerint a munkáltató egyes munkavállalók számára a munkavállalóval történı megállapodás alapján az éves kétszáz órán felül további legfeljebb száz, összesen tehát legfeljebb háromszáz óra idıtartamú rendkívüli munkavégzést rendelhet el. A munkáltató ezen megállapodást eddig csak olyan munkavállalóval köthette meg, akinek a munkakörével azonos munkakörben az állami foglalkoztatási szervnél munkaerıigényét a munkáltató bejelentette és állásközvetítést kért, viszont az nem járt eredménnyel; a munkavállaló magas szintő vagy kivételes ismereteket, illetve ilyen gyakorlatot igénylı munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a munkáltató mőködéséhez feltétlenül szükséges. Június elsejétıl elegendı azon feltétel teljesülése, hogy az állami foglalkoztatási szervnél a munkáltató bejelentette munkaerıigényét, állásközvetítést kért, azonban az nem járt eredménnyel. Bábolna, 2009. június 21. 14