Az Almási Utcai Általáns Iskla egészségnevelési prgramja 2004. március MAKÓ 1
Tartalmjegyzék Tartalmjegyzék 1 I. Cél: sikeres és bldg ember nevelése 3 II. A célk megvalósítását segítő feladatk 3 Feladatk 3 Alapértékek 5 Az értékközvetítés pedagógiai feladatai 5 Alapelveinkkel kapcslats tvábbi feladatk 6 III. Az iskla, mint az egészségnevelés színhelye 7 A régió bemutatása-helyi értékei 7 Az isklai élet környezete 7 IV. Szakmai prgram 8 Testmzgás 8 Táplálkzás 10 Személyiségfejlesztés 11 A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk 15 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 17 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk 18 Szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenység 19 A szülő, tanuló, isklai pedagógus együttműködésének frmái, tvább fejlesztésének lehetőségei 20 Tanórán kívüli fglalkzásk 21 Irdalmjegyzék 23 1. sz. melléklet 24 Isklaegészségügyi Szlgálat feladatai az isklában 24 Egészségmegőrzés 24 Védőltásk 25 Egészségnevelés 25 2
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészségre ügyelni az élet legnagybb nehézsége /Platn/ I. Cél: sikeres és bldg ember nevelése Bldgnak azt az embert tarjuk, aki örömmel éli egyedi életét, testi, lelki egészségben. Célunk tehát, hgy a gyermek az isklában jól érezze magát. Ehhez biztnságra, nyugalmra van szükség. A személyes jó érzés feltétele a testi egészség is. Így célunk a tiszta, barátságs és gyermekközpntú környezet megteremtése. A testi egészség megvalósulása érdekében feladatunk a rendszeres testmzgás lehetőségének megvalósítása. Mindezen célk eléréséhez fnts tényező az együttműködés, és a célrientáltságn alapuló, tleráns tanulói visznyk megléte. Az egészséges isklák célja, hgy az egészség mint életvezetési érték a tanórán belül és azn kívüli prgramk középpntjában álljn. Egészségnevelésünk végső célja, hgy a tanuló megértse a saját egészségvédelmének jelentőségét, és rendelkezzék azkkal a szükséges ismeretekkel, jártasságkkal, amelyekkel környezetét, egészségi feltételeinek javítását, az egyes emberek, valamint a közösség egészségének a védelmét cselekvően megteremti. II. A célk megvalósítását segítő feladatk Az egészségvédelem kiemelt kérdéseinek megismertetése tanulóinkkal: Sajátítsák el az életkrral járó bilógiai pszichhygiénes életmódi tennivalókat. Erősítse és fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket. Ismerjék meg: az egészségre kárs szkásk bilógiai - élettani - pszichés összetevőit (alkhl-fgyasztás, dhányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkzás, drgfgyasztás). Társas kapcslatk egészségi - etikai kérdéseit. Legyen figyelemfelkeltő, tájékztató, mtiváló, aktivizáló szerepe az egészség - érték tudatsításának. Ezen értékek birtkában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Feladatk Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vnatkzó közérthető, de tudmánys ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek skldalú bemutatása. Megtanítani, hgy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívák ajánlása, megfelelő egészségvédő magatartás tanítása, gyakrlással, segítéssel, példamutatással. 3
Mtiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményfrmálással, támgató tanácsadással! Segíteni mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidlgzásában, és a helyes döntések megvalósításában. Az iskla feladata, hgy minden tevékenységével szlgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szciális fejlődését. Ismereteket adni a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segíteni azknak a pzitív beállítódásknak, magatartásknak és szkásknak a kialakulásában, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állaptát javítják. Az egészséges életmódra nevelés feladata, hgy neveljen az egészséges állapt örömteli megélésére és a harmnikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hgy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vnatkzóan, helyes döntéseket hzni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfgadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fgyatéks embertársaik iránt. Az egészségnevelés feladata, hgy a gyerekeket - különösen a serdülőket - a kárs függőséghez vezető szkásk (pl. dhányzás, alkhl- és drgfgyasztás, rssz táplálkzás) kialakulásának megelőzésére nevelje. Fglalkzzn a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Frdítsn figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcslatkra történő felkészítésre. Az isklai környezet mint élettér is biztsítsa az egészséges testi, lelki, szciális fejlődést. Ebben a pedagógusk életvitelének is jelentős szerepe van. Így válhat valóra Móra Ferenc gndlata, miszerint Az élet meghsszabbításának titka, hgy meg ne rövidítsük!" Az egészségnevelés egyik alapvető feladata az értékközvetítés. A gyermek személyiségének megalapzása a családi környezetben történik, itt éli át azkat a hatáskat, amelyek értékrendje kialakulását alapvetően meghatárzzák. Ily módn az értékközvetítésben fnts szerepe van a családnak. A tanuló értékrendszerének kiépülésében aznban fnts szerepe van a pedagógusnak is: a pedagógus alktó munkája az emberfrmálás. Ebben pedig nemcsak szakismereteit, tapasztalatait, hanem saját személyiségét használja fel munkaeszközként. A tanító a gyermek számára magatartási mdell. Már a személyiségével is utánzásra késztet. Kialakulhat pedagógus és gyermek egy sajáts érzelmi kapcslata, hiszen a gyermek értékrendszerében nagy jelentőséggel bír a felnőtt elismerő szava. Feladataink az értékközvetítés elve alapján: Az intézmény pedagógiai munkájának egészében (sztályfőnöki prgramk, az ktató munkáhz kapcslódó nevelési alkalmak, tanórán kívüli fglalkzásk) az alábbi értékek közvetítését végzi: 4
Alapértékek Az intézmény az embert és tanulót, mint embert teljes személyiségnek, test, lélek és szellem egységének tekinti. Az ismeretközvetítéssel egyenértékűnek tekinti munkájában a testi nevelést, és a személyiségfejlesztést. Az intézmény értéknek tekinti a többé válás igényét, a tanulni akarást, a tudást, az egészséges életmódt, a humanista és demkratikus gndlkdást. Miközben az egyén fejlődésének legmegfelelőbb képzési utakat ajánlja, a közösségért tenni tudó és akaró fiatalkat kíván nevelni. Az intézmény előnyben részesíti az együttműködést a versennyel szemben, aznban nem veti el az egészséges fejlődéshez vezető versenyt. Az öklógiai és a technlógiai szemléletet egyaránt fntsnak kell tekinteni. Pedagógiai tevékenységében nagy hangsúlyt kapnak a mdernizációs értékek (számítástechnika, élő idegen nyelvek ismerete, kmmunikáció). Ki kell alakítani tanulóinkban a közvetlen és tágabb környezet megóvásának igényét. Az alapértékek lyan közös humanista alapt jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalm épülhet. Közéletiség igényének kialakítása, közéletiségre alkalmasság fejlesztése. Az értékközvetítés pedagógiai feladatai a./ Tudásközvetítés: Az ktató-nevelő munkában - a vizsgarientáltság (követelmények teljesítése) és az alkalmazóképes ismeretek, képességek a tanulás szempntjából - fnts szerepet kap az ismeretközvetítés. A tanulói teljesítményben - az egyes képzési szakaszkban eltérő mértékben - a tárgyi tudás és a kmmunikációs készség szintje egyaránt fnts. Az alapzó szakaszban hangsúlysabb a kmmunikációs készség fejlesztése. Fnts, hgy megfelelő kérdéskultúrával rendelkezzenek a fiatalk, azért, hgy véleményüket, gndlataikat, érzelmeiket szabatsan, pntsan meg tudják fgalmazni, és knfliktusaikat is nyelvi eszközökkel ldják fel. A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki, különösen a 7-8. évflyamn. A tanulókat képességüknek megfelelő elméleti és gyakrlati tudás birtkába kell juttatni, flytns képességfejlesztésre törekvés mellett. A kreativitás fejlesztésére flyamatsan kell törekedni. b./ A fizikum fejlesztésének területei: Az óvdában szerzett mzgásműveltség tvábbfejlesztése, a mzgásismereti hiánysságk pótlása. A tanulók mzgásszükségletének kielégítése. Egészséges életmódra nevelés. A szabadidős sprtk megismertetése, megszerettetése. A mindennaps testmzgás igényének felkeltése. Az életkruknak megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása (részletesen. a testnevelés tantárgynál). A könnyített és gyógytestnevelés megldása. Az intézmény sprttevékenységének fejlesztése. 5
Megvalósításának frmái: A kötelező testnevelés órák keretében a kerettantervi elvárásk teljesítése A tanórán kívüli sprttevékenység A szabadn választható órák keretében a tanuló ismerkedjen meg azkkal a mzgásfrmákkal és edzéstípuskkal, amelyeket az iskla befejezése után saját életvitelébe be tud építeni (aerbic, kndicinálás, tánc, labdajátékk, egyéb szabadidős sprtk) Rendszeres versengés az sztályk között Isklák közötti sprtversenyek c./ A személyiség- pszichikum fejlesztésének fő területei: A személyiség fejlesztése, mentálhigiénia - pzitív gndlkdás kialakítása. Az önismeret fejlesztése. Szcializálódás képességének fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése, nyitttságra nevelés. A világnézeti választás lehetőségének a biztsítása, ösztönzés a saját véleményalktásra. Az akarati tényező fejlesztése. Megvalósításának frmái: Tervezett egészségnevelő tevékenységeink következetes megvalósítása. A fejlesztő tevékenység szakember segítségével, egyéni vagy csprts módn. Család - iskla egyeztetett, együttes hatásrendszerének érvényesítése. Alapelveinkkel kapcslats tvábbi feladatk Nyitttság Meglévő külső kapcslatait erősíti, új kapcslatkat alakít. Szakmai, kulturális és sprt területen a helyi, a régiós, valamint egyéb intézményi kapcslatainkat fenntartjuk, szélesítjük (középisklák, gazdasági szervezetek, Művelődési Közpnt, színházak, könyvtárak, múzeumk, sprtegyesületek, ) Pzitív intézményi irányultság A fiatalk személyiségfejlődését elősegítő (pzitív irányú) és egészséges krlátkat biztsító, krlátzó iskla megvalósítása. Személyiség-, tevékenység-, teljesítményközpntú nevelés-ktatás együttes érvényesítése. Az intézmény fnts feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákk jgait, igyekszik bevnni őket az intézmény életébe. Tevékenységét az intézmény a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi Ennek tartalmát a Közktatási törvény meghatárzza, az iskla számára elsősrban a jgszabályi előírásk jelentik a mércét. A pluralizmus és az egyensúly egyik biztsítéka a világnézetüket, plitikai alapállásukat tekintve hetergén, de egymás véleményét tiszteletben tartó tantestület 6
III. Az iskla, mint az egészségnevelés színhelye A régió bemutatása-helyi értékei Makó Magyarrszág délkeleti részén, a Körös-Mars által határlt területen fekszik, a Mars partján. Múltját meghatárzta ez a flyó, hiszen jelentős kereskedelmi frgalm bnylódtt le rajta. Sajns a flyó vize az utóbbi évtizedekben nagymértékben elszennyeződött (Rmániából tisztítás nélkül engedik bele a szennyvizet). Fürdőzésre alkalmas vltát ma már megkérdőjelezik. A flyó kincse a gyógyító erejéről ismert marsi iszap, mely jelentősen enyhíti az izületi és izmfájdalmakat. Félő aznban, hgy a víz elszennyeződése miatt e kincsünk is veszélybe kerül. Kiemelt jelentőségű természeti kincs a termálvíz, melyet gyógyvíznek minősítettek. Az igen magas hőmérsékletű termálvíz (szintén) a mzgásszervi betegségekben szenvedőknek segít a gyógyulásban. A Körös-Mars által határlt területet nemzeti parkká nyilváníttták. A flyó vnalát követve erdősáv húzódik, itt található a védetté nyilváníttt Landri-erdő. A flyótól távldva az alföldre jellemzően rétség és mezőség található. Előfrdulnak hmksabb talajk és termő szikesek is. Az erdők, mezők, rétek váltzatssá teszik a sík tájat, lehetőséget adnak skféle kirándulásra. A hagyma és Makó neve összefrrt. Az egyedülálló termelési eljárás kifejlesztése tette híressé a makói hagymát. A hagymatermesztés múltját és jelenét kiállítás mutatja be a József Attila Múzeumban. Itt találhatóak dkumentumk, ismertetők a makói vöröshagyma és fkhagyma gyógyító hatásairól is. Makóhz kötődik József Attila és Juhász Gyula is. Az itt töltött évekről az Espersit-házban berendezett irdalmi emlékhelyen láthatunk fényképeket, dkumentumkat. Egyedülálló műemléképületek találhatók a vársban és környező falvakban, melyekkel kirándulásaink, túráink alkalmával ismerkednek meg a tanulóink. A várs alacsny fekvése miatt sk gndt kz a magas talajvíz. A szennyvíz és talajvíz kzta prblémákra megldást jelent a várs csatrnázása. Sajns a várs lélekszáma évről-évre csökken, az rszágs átlaghz hasnlóan öregszik a várs. Egyre kevesebb gyermek születik. Az itt élő gyerekek egészségére fkzatsan kell figyelnünk. Az isklai élet környezete Isklánk a várs peremén található. Az első épülete 1910 körül épült, majd flyamatsan bővült. Ma isklánk rendelkezik a várs legnagybb isklai trnatermével, amely lehetőséget nyújt a mindennaps testmzgás megvalósítására, a tanulóink szabadidejének sprtlással, mzgással történő eltöltésére. A két éve átadtt ebédlő a várs legkrszerűbb ebédlője, amely színtere az egészséges és kultúrált étkezésnek. Sprtudvar, füves játszótér kialakításával az egészséges életmód fejlesztésének lehetőségei adttak. Az iskla környékén flyamats a fásítás, virágsítás. Az épületet családi, kertes házak fgják körül. Az kerteknek köszönhetően a belvárshz képest a levegő kevésbé szennyezett ill. prs. Ezt különösen fntsnak tartjuk, mivel egyre több a légzőszervi betegségekkel, asztmával ill. allergiával küszködő gyermek. A tanulás nyugalmát biztsítja, hgy a tantermek többségének ablakai nem az utcafrntra néznek, hanem az udvarra. A közlekedés zaja, ill. pr, gázk nem érik közvetlenül az sztálykban tanuló diákjainkat. A tantermek száma 17. A termek világsak, nagy ablakkkal rendelkeznek, jól szellőztethetők. Otthnssá teszik a függönyök és az ablakkban elhelyezett virágk. A tantermek világítása nem igazán megfelelő, krszerűsítésre lenne szükség. 7
Pályázatk segítségével a termek berendezését fkzatsan krszerűbbre cseréljük. A tanulópadk, asztalk, székek mérete alkalmazkdik a gyerekek életkráhz, testi fejlettségéhez egy termen belül is (pl. az 1.sztályban 3 különböző méretű, magasságú asztal és szék megtalálható). A trnaterem felszereltsége jó, skféle sprteszköz megtalálható, melyeket a gyerekek délelőtt, délután egyaránt használhatnak. Külön öltöző áll rendelkezésre a lányknak és a fiúknak, mindkettőhöz tartzik msdó és tusló. Isklánk lyan hagymánykkal rendelkezik amelyeket szeretnénk tvább flytatni,mert nagyn hasznsnak ítéljük az egészségnevelés terén. Minden éven őszi és tavaszi kerékpárs kiránduláskra kerül sr. Célja az egészséges életmódra nevelés, a szabadidő haszns eltöltése, a várst körülvevő épített és természeti szépségek megismerése. Télen havas sprtnapkat tartunk, szánkózunk a Mars töltésén. Nyárn ill. jó idő esetén úszásktatásra is van lehetőségünk a várs fürdőjében. Ily módn szeretnénk megvalósítani, hgy tanulóink minden északban ismerkedjenek meg a szabadban történő szabadidő eltöltésének lehetőségeivel. Néhány éves hagymány az erdei iskla, mely egyre kedveltebb tanulási frma. Tanulóink egészségi állaptával kapcslatsan a szűrés eredményei alapján látható, hgy célunk az egészségnevelésben a fgszuvasdás megelőzése és a fgászati kezelés szrgalmazása, a tisztálkdás, egészséges életmód; egészséges táplálkzás és ezen keresztül a kövér gyerekek arányának csökkentése a cél az egészségnevelésben. A látászavark és a mzgásszervi eltérések esetén a krrekciós gndzás, vagyis az eltérések krrigálásának flyamats ellenőrzése a feladat. IV. Szakmai prgram Isklánkban az egészségfejlesztés céljait, feladatait hárm téma köré csprtsítjuk. Testmzgás Célk és feladatk: Egy sajáts egész életen át tartó, világnézetileg elfgadtt, a nemiségnek megfelelő - életmódba beépülő testkulturális tevékenységprfil kialakítása. kreativitásnak teret biztsító, pszichmtrs cselekvőképes tudás megalapzása. A testnevelés- és sprtktatás nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását jelenti, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is magában fglalja. Ennek keretében a mzgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is cél. A játék- és sprtkultúrában való tájékzódás, taxálható tudás kialakítása a játék és sprttevékenység jellegzetes területein, az önálló edzésre sprtlásra, mzgáss önkifejezésre való készség alakítása. A gyerekeknek életértelmévé váljn a mzgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele. A testnevelés tantárgy megszerettetése. A tanulók egészséges testi, lelki és értelmi fejlesztésének biztsítása, cselekvéskultúrájának knkrét mzgáss feladatkkal való fejlesztése. Különböző sprtágak mzgásanyagának elsajátítása, amelyek tartalmazzák és alapját képezik a szabadidős tevékenység egészségmegőrző szerepét. 8
A gimnasztika, az atlétika, a trna, a ksárlabda, kézilabda, fci, az aerbic sprtágak tantervi anyagának elsajátítása. A tanulók mtrikus képességeinek, készségeinek fejlesztése (gyrsaság, erő, állóképesség). A testalkati kárs elváltzásk megakadályzása, a kialakult betegségek megállítása és javítása. A tanulók kedvező erkölcsi és akarati tulajdnságainak frmálása (bátrság, akaraterő, fegyelmezettség, önzetlen segítségadás, győzni akarás, társakkal való együttműködés). Mtivációs szint emelése, aktivitás elősegítése. Fittségi tesztek, felmérések elvégzése. Az iskla hagymányainak áplása a különböző sprtágban. Kárs szenvedélyektől, fiatalkri bűnözéstől, veszélyes szabadidős tevékenységektől való megóvás. Helyette szabadidős sprtk megismertetése. Az egészségnevelés a sprt eszközeivel, a faliújságn ismertető cikkekkel, személyes példaadással. Fizikai állaptmérések, testmagasság, testsúly, pulzus stb. mérés. A megvalósítás módjai: Tanulóink minden évflyamn nemenkénti bntásban 1-4..-ban heti 3 kötelező órában, 5-8..-ban heti 2,5 kötelező +0,5 választható órában vesznek részt tanórai testnevelésen. A mindennaps testmzgás lehetőségét biztsítják a délutáni sprtfglalkzásk. Osztály Napk 1. 2. 3. 4. 5. 1.sztály Testnevelés órák Néptánc Játéks testmzgás 2.sztály Testnevelés órák Játéks Játéks testmzgás testmzgás 3.sztály Testnevelés órák Játéks Játéks testmzgás testmzgás 4.sztály Testnevelés órák Játéks Játéks testmzgás testmzgás 5.sztály Testnevelés órák Sprtjáték (kézilabda, labdarúgás, ksárlabda) Sprtjáték (kézilabda, labdarúgás, ksárlabda) 6.sztály 7.sztály 8.sztály Testnevelés órák Testnevelés órák Testnevelés órák Sprtjáték (kézilabda, labdarúgás, ksárlabda) Sprtjáték (kézilabda, labdarúgás, ksárlabda) Sprtjáték (kézilabda, labdarúgás, ksárlabda) Sprtjáték (kézilabda, labdarúgás, ksárlabda) Sprtjáték (kézilabda, labdarúgás, ksárlabda) Sprtjáték (kézilabda, labdarúgás, ksárlabda) A testnevelés órák keretein belül hajtjuk végre a következőket: - Az iskla- egészségügyi szlgálat szakembereivel közösen minden tanév elején elvégezzük a tanulók testnevelési besrlását. A kiszűrt tanulókat megfelelő szakrvshz irányítjuk. 9
- A bimechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szlgáló gyakrlatanyag alkalmazása minden évflyamn, a hatéknyság érdekében pnts végrehajtással, a pnts végrehajtás megőrzése mellett a krsztálynak és a tanórán alkalmaztt egyéb mzgásanyagnak megfelelően kiegészítve, váltzatssá téve. Légzőtrna. - Fizikai képességek mérése a tanévsrán kétszer (ősszel és tavasszal), hgy tanulóink nymn követhessék saját edzettségi szintjüknek, eredményeinek fejlődését. - A tananyagtartalm kiválasztásában és elhelyezésében figyelembe vesszük az életkri fgéknyságt, a tanulási hatéknyság törvényszerűségeit. - A gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása a testnevelés tananyag egészében. - Szórakzást, örömkeltést, a versenyzési vágy kiélését biztsító játékk tanítása. Testnevelés órán kívüli lehetőségek: - A délutáni sprt fglakzásk anyaga, a sprtágak kiválasztása a tanulók igényéhez igazdik. Míg az alsó tagzats gyerekek a játéksabb, atletikusabb mzgáskat szeretik, addig felsősök a sprtágrientált mzgásfrmákat (kézilabda, ksárlabda, labdarúgás, aerbic) űzik szívesebben. - A megtanult testkulturális tevékenységek kntrllált versenyhelyzetekben való alkalmazása, az isklai, más területi vagy rszágs bajnki rendszerben való részvétel. - Életmódba beépülő testkulturális tevékenységprfil, kreativitásnak teret biztsító, pszichmtrs cselekvőképes tudás megalapzása a választtt sprtág felhasználásával. Táplálkzás A tanulók étkeztetését a várs által üzemeltetett Makói Kmmunális és Közbeszerzési KHT látja el. Isklánk csak az ételek tálalásában működik közre, ebből adódnak céljaink is. Célk: - A helyes táplálkzás megismertetése a tanulóinkkal, kiemelve az ételek mennyiségét, minőségét, valamint az elfgyasztás módját. - A gyerekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az isklában étkezzenek. A megvalósítás módjai, feladatai az egyes tantárgyakn keresztül: Bilógia: Megismertetni a tanulókkal az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagknak a szervezetére gyakrlt hatásait. Környezetismeret: A tanulók legyenek tájékzttak arról, hgy mely élelmiszerek fgyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Földrajz: A tanulók legyenek tájékzttak az élelmiszerek előállításáról, feldlgzásáról. Ismerjenek hazánkban hns fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket és azk termelési területeit. Osztályfőnöki óra: Táplálkzás, mint az életmód egyik összetevője. Életmód és a táplálkzás kapcslata az egészségünk és a bldgságunk szempntjából. Technika óra: Az életkrnak megfelelő önkiszlgáló tevékenység a táplálkzás srán (evőeszközök használata, terítési módk, szkásaink). 10
Személyiségfejlesztés Intézményünk pedagógiai prgramja a közpnti tantervi szabályzásban valamint a helyi sajátsságkból adódó hagymánykra és szükségletekre épül. A prgram személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai alapelveinek, céljainak és feladatainak érvényesítéséhez szükséges: a kerettantervekben, a közpnti szakmai tantervekben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, a nevelés rszágs alapprgramjában meghatárztt nevelési területek feladatainak érvényesítése, valamint az ezekre épülő differenciálás. A fentiek azt a célt szlgálják, hgy tanulóink a különböző szintű adttságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az isklai és isklán kívüli tanulásukkal, egyéb ( érdeklődési körüket érintő ) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spntán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bntakztathassák ki személyiségüket. A különböző tartalmak, a különféle képességek elsajátítása srán törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kmmunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti cselekvési, valamint szakmai kreativitás mtívumainak, képességeinek a kialakításáhz, fejlesztéséhez. Nevelésünk - ktatásunk tartalma az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a természetre, a technikára vnatkzó kultúra, tudmányk alapvető eredményeit fglalja magában, a tanulóink életkri sajátsságaihz, adttságaihz méretezett. kiválasztással, elrendezéssel. A tananyagk feldlgzása, összefüggéseinek feltárása megalapzza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük frmálódását, társas kapcslatát, önismeretét, tájékzódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A kerettantervekben valamint a pedagógiai prgramunk (helyi tantervének) összeállításánál lyan követelmények megfgalmazására került sr, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő ktatást. A követelmények teljesítéséhez szükséges, hgy: teret kapjn a színes és skldalú tanítás-tanulás, nevelés egyéb ( cselekedtető tevékenységek ), 11
az iskla fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, A helyi tanterveket magába fglaló pedagógiai prgramunk alapja egy lyan közös gndlkdást kíván az isklafenntartó és isklahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpntban, figyelembe véve, hgy a nevelés-ktatás színtere nemcsak az iskla, hanem a társadalmi élet és tevékenység száms egyéb fóruma is. Az eddigi alapelvek, célkitűzések alapján az alábbi knkrét feladatk köré csprtsítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcslats teendőket: a./ Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatk: A tanulási mtívumk és tanulási módk fejlesztési területei a megismerési vágy fejlesztése: különbségképzési és kapcslási késztetés fejlesztése az érdeklődés fejlesztése a felfedezési vágy fejlesztése: megfigyelésre késztetés az értelmezési vágy kialakítása alktásvágy erősítése a tanulási teljesítményvágy ptimalizálása: sikerélményekhez juttatás, kudarck megelőzése elismerésvágy teljesülésére törekvés kötődés mint mtívum kialakulásának segítése igényszintek, ambíciók erősítése a tanulási életprgram fejlődésének segítése: a tudás gyakrlati értéke, mint mtívum erősítése tvábbtanulási szándék, mint mtívum az önfejlesztés igénye, mint tanulási mtívum erősítése A képességek fejlesztésének területei műveletek fejlesztése (területei): felismerés és kivitelezés gndlatképzés és igazságértékelés összevnás összehasnlítás aznsítás és besrlás srrendfelismerés és srképzés belátás (összefüggés felismerés) kmbinálás 12
tapasztalati következtetés megismerés képességének fejlesztése (területei): megfigyelés átkódlás értékelés értelmezés biznyítás kmmunikáció fejlesztése (területei): tapasztalati és értelmező nyelvtudás beszéd és beszédértés írás és lvasás ábra (rajz)lvasás, ábrázlás frmalizált kmmunikáció gndlkdás fejlesztése: visznyítási képesség általánsítás és sztályzás prblémamegldás tanulás képességének fejlesztése: tanulási technikák elsajátítása tapasztalati és értelmező tanulás fejlesztése önálló és csprts tanulási technikák b./ A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatk: Glbális és egyéni szciális értékrendek kialakítása, fejlesztése A szciális értékrendek megismerésének, a pzitív értékrend elfgadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szciális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elősegítése. Megfelelő szciális szkásk, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hgy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szciális viselkedés szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Egyéni szciális értékrend fejlesztése Olyan isklai életrend, légkör kialakítása, amely lehetővé teszi, hgy a tanulók flyamatsan megtapasztalhassák az egyének és csprtk kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk kárs következményeit. c./ Közvetett hatásk, élmények érvényesítése Szciális képességrendszer fejlesztése Pzitív szciális szkásk kialakítása (biztnságs isklai életrendet, életvitelt biztsító, kiszámítható és átlátható magatartási szabályk alapján). Élményszerű, pzitív szciális minták felkínálása, személyes példamutatással, külső élő vagy már nem élő (történelmi, irdalmi) személyiségek szciális viselkedésének feldlgzásával. Szciális készségfejlesztő gyakrlatk alkalmazása. 13
A lehető legtöbb szciális ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe, esettanulmánykba, de legalább szimulatív esetekbe ágyazttan történő feldlgzása. Szciális kmmunikáció fejlesztése, pzitív érzelmi légkör kialakítása mikrközösségi szinteken és isklaközösségi szinten egyaránt. Szciális érdekérvényesítés fejlesztése. Feladat a tanulók és pedagógusk, valamint a tanulók közötti szciális kölcsönhatásk ptimalizálása, a szciális kölcsönhatásk gyakrlatias megismerése, értelmezése. Segítőképesség fejlesztése. Az iskla - lehetőségein belül - a segítés skféle lehetőségét, módját alkalmazza. Olyan légkör kialakítása és fenntartása a feladat, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. Együttműködési képesség fejlesztése. A pedagógusk a különféle együttműködési frmák alkalmazásával rendszeresen érvényesítsék az ebben rejlő személyiségfejlesztő hatáskat. A versengés képességének fejlesztésével elismerjük és szigrúan megköveteljük a szabályzttság, az esélyegyenlőség és a segítés alapszabályainak megtartását. d./ Egészséges és kultúrált életmódra nevelés Az egészséges életmód lyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek ptimális kielégítését szlgálja. A kultúrált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvnalas kielégítése. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés a személyes kmpetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Intézményünk alapvető feladata a személyes kmpetencia fejlődésének segítése. Személyes képességek fejlesztésének színterei: iskla család egyéb közösség Személyes képességek fejlesztési feladatai Testi képességek területén a sprtági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és flyamats karbantartása. A testnevelési órák, a diáksprtköri élet, a tömegsprt és a várs sprtlási lehetőségeinek ptimális kihasználása. A kndicinálási és a krdinációs képességek fejlesztése a táncszakkör kínálta lehetőségeken belül. Kézügyesség fejlesztése az iskla szakköri lehetőségeinek kihasználásával. Önellátási képesség fejlesztése. Életkri sajátsságk függvényében az egészséges és kultúrált étkezés, öltözködés, tisztálkdás, testáplás, rendszeretet, a közlekedés, a vásárlás szkásai, családi munkamegsztásban részvétel alakítása. Befgadóképességek fejlesztése. Zenei téren a megfntltan válgattt zeneművek rendszeres (tanórákn, isklai rendezvényeken, tthn, hangverseny-látgatásn, ) hallgatása. A vizuális befgadóképesség fejlesztése érdekében el kell sajátíttatni a képi-plasztikai kifejezés és a kmpzíciók jelrendszerének lvasását. Szervezett prgramkkal, céliránysan fejlesztett isklai környezettel biztsítani kell a vizuális esztétikai befgadás és megismerés lehetőségét. Önkifejezési képességek fejlesztése. Az előadói képesség, szövegalktó, versíró és műértelmező képesség, befgadó képesség, imprvizációs képesség, vizuális 14
önkifejező képesség, bemutatása, gyakrlása, az adttság tudatsítása a tanulókban, valamint a tanulói kibntakzáskhz a feltételek biztsítása a feladat. Önvédelmi, egészségvédő, identitásvédő képesség fejlesztése. Fnts feladatunk a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szkásk rendszeres gyakrlása, flyamatsan észlelt minták elsajátítása (sérüléselhárító esések, önvédelmi fgásk, balesetvédelmi szkásk ). Nagy hangsúlyt kap a realitásknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésfrmák erősítése. Önértékelő képességek fejlesztése. Nevelőmunka srán a tanulói önértékelés váljn rendszeressé. A sikeres önmegismerő képesség alapja az önfejlesztő képesség fejlődésének. Az intézmény segít lyan szituációk, fórumk, előadásk, beszélgetések szervezésével, melyek srán tanulóink felfedezhetik ígéretes öröklött adttságaikat, hajlamaikat, rátermettségüket. Az isklaköteles segíteni az önfejlesztő életprgram kialakításában. A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk A közösségfejlesztés az a flyamat, amely az egyén és a társadalm közötti kapcslatt kialakítja, megteremti. Isklánkban a közösségépítés színterei az alábbiak: tanítási órák, fglalkzásk tanórán kívüli fglalkzásk, prgramk (hagymányápló isklai rendezvények) diákönkrmányzati tevékenység szabadidős tevékenységek Valamennyi terület más-más fglalkztatási frmát igényel, másk az egyes feladatk, célk, abban aznban megegyeznek, hgy tevékenyen hzzájárulnak: az egyén közösségi magatartásának kialakításáhz, véleményalktó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi nrmák, szkásk elfgadásáhz (etikai értékrend), a másság elfgadásáhz, az együtt érző magatartásfrmák kialakulásáhz, a harmnikus embertársi kapcslatk fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azns és mivel az iskla nem egymástól függetlenül, hanem egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, közösen egymást erősítve. A tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fnts, hgy megjelöljük azkat a legfntsabb közösségfejlesztéssel kapcslats feladatkat, amelyeket az intézmény valamennyi dlgzójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája srán. Külön ki kell emelni, hgy a közösségfejlesztés srán nem csak a pedagógusknak van feladatuk, hanem az intézményben fglalkztattt valamennyi dlgzónak, sőt az intézményt segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcslatával az intézmény valamennyi dlgzója példaként áll a diákk előtt. Ezért isklánkban a közösségfejlesztéssel kapcslats feladatkat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkrmányzattal egyeztetve határzta meg és egyes pntjait kötelező feladatként határzta meg az alkalmaztti közösség számára. 15
A közösségfejlesztés eredményessége érdekében törekednünk kell, hgy minden tanuló: ismerje meg azkat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben lévő harmnikus kapcslatk kialakításáhz elengedhetetlenek, megismerje kulturális örökségeink jellemző sajátsságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, sajátítsa el azkat az ismereteket és gyakrlja azkat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az tthn, az iskla, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való aznsuláshz vezetnek, legyen nyittt, megértő a különböző szkásk, életmódk, kultúrák, vallásk, a másság iránt, becsülje meg azkat, váljn érzékennyé környezete állapta iránt, legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályzására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti kárk megelőzésére törekvés váljn meghatárzóvá, szerezzen személyes tapasztalatkat az együttműködés, a környezeti knfliktusk közös kezelése és megldása terén, legyen képes az új audivizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adtt témáról, anyanyelvén szabatsan kmmunikálni, az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vnatkzóan helyes döntéseket hzni, egészséges életvitelt kialakítani, ismerje meg a környezet leggyakribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, kapjn kellő mélységű támgatást a kárs függőségekhez vezető szkásk kialakulásának megelőzéséhez, tanuljn meg tanulni, tudja, hgy életpályája srán többször pályamódsításra kényszerülhet, legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A tananyag elsajátítása: segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljn hzzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés erősítse a harmnikus kapcslat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, biztsítsn elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére, erősítse a nemzettudatt, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagymányainak feltárására, áplására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre, tegye képessé a tanulót a környezet sajátsságainak, minőségi váltzásainak megismerésére és megfelelő szintű értékelésére, srán alakuljn ki a tanulókban bátrító, vnzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szkásk kialakulását és a környezet iránti pzitív érzelmi visznyulásk erősödését, 16
alakítsa ki a tanulókban, hgy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatárzó erkölcsi alapelv, fejlessze ki a tanulókban az új infrmációs rendszerben való eligazdás, valamint annak kritikai módn való használatának képességét, adjn ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére fejlessze a beteg, sérült és fgyatéks embertársak iránti elfgadó és segítőkész magatartást, irányuljn a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, frdítsn figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcslatkra történő felkészítésre, kapjn átfgó képet a munka világáról, az alkalmaztt váltzats munkafrmák erősítsék az együvé tartzás és az egymásért való felelősség érzését. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A pedagógiai alapelveink, céljaink és feladataink tükrében vállalja az intézmény azn tanulók nevelését-ktatását, akik speciális pedagógiai eljárásk segítségével juttathatók el céljaikhz. Célunk, feladatunk a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók személyiségfejlesztése, közösségbe kapcslása, szcializálódásuk segítése. A fejlesztő, segítő tevékenység prgramját helyzetfelmérés alapján, egyénre szabttan határzzuk meg, az alábbiak szerint: A beilleszkedési, magatartási zavark enyhítésének feladatai, stratégiai eljárási rendje: Feladat(k) Felelős(ök) Érintett tanulók felmérése, megismerést követő regisztrálása nevelőtestület tagjai, ifj. védelmi felelős Szakértői vizsgálat, vélemény beszerzése ifjúságvédelmi felelős Személyre szabtt pedagógiai eljárásk megtervezése Pedagógiai eljárásk érvényesítése: kiváltó kk megismerése (isklán kívüli környezet hatása) pzitív környezeti hatásk céliránys alakítása, létrehzása pzitív közösségi hatásk céliránys alakítása, létrehzása személyiségfejlesztő (szciális készségfejlesztő ) technikák alkalmazása, együttműködési képesség fejlesztése Szükség esetén a nevelési tanácsadó szlgáltatásainak igénybe vétele Isklai, közösségi prgramkba bekapcslás nevelési tanácsadó, szakértő bevnásával az ifjúságvédelmi felelős, isklapszichlógus, nevelőtestület tagjai A tanulóval kapcslatban állók (család, diáktársak, pedagógusk, egyéb dlgzók), nevelési tanácsadó, szakértő Osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős Osztályfőnök, szaktanárk, Ifjúságvédelmi felelős 17
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk Az ifjúságvédelmi munkát az ifjúságvédelmi felelős krdinálja. (Az iskla - figyelembe véve a tanulólét-számt - a Közktatási törvény létszám-előírásai alapján félállásban ifjúságvédelmi felelőst fglalkztat.) A hátránys és veszélyeztetett helyzet és kai: a. Hátránys helyzetben van az a tanuló, aki lyan társadalmi csprthz tartzik, amelynek létfeltételei az egyén fejlődésében előnytelenek az iskla támaszttta követelmények szempntjából. Hátránys helyzet kai: Szegénység, alacsny jövedelem. A család egzisztenciális biznytalansága, rssz lakásvisznyk. Az eltartttak nagy száma. Deviáns életmód. Ép család hiánya. Egészségi prblémák. Fgyatéksság Alacsny kulturális színvnal. b. Veszélyeztetett az a diák, akinek egészséges lelki, testi és erkölcsi fejlődését öröklött vagy szerzett rganikus kársdásk vagy környezeti ártalmak akadályzzák. Veszélyeztetettség kai: Alkhlizmus, elmebetegség. Magára hagyatttság, családi biztnság hiánya. Súlys beilleszkedési gndk. Antiszciális értékrendű társaságba keveredés. Túlkrsság, tanulmányi lemaradás. Hátránys és veszélyeztetettséghez kapcslódó prblémák: a. Súlys prblémák: Éhezés, súlys anyagi nehézségek Alkhlizmus Antiszciális viselkedés Csavargás Hatósági intézkedés a tanulóval szemben Súlys és flyamats családi knfliktusk b. Kiemelten súlys prblémák: Fizikai bántalmazás Szexuális zaklatás Felügyelet nélküliség Szenvedélybetegség Szülői terrr 18
Az ifjúságvédelmi tevékenység végzése munkaterv alapján, az ifj. védelmi felelős az sztályfőnökök, az érintett tanító tanárk, a szülői munkaközösség és a diákönkrmányzat, a Nevelési Tanácsadó és a Gyermekjóléti szlgálatk együttműködésével történik. Feladat a veszélyeztetett és hátránys körülmények között élő, valamint az állami gndztt és a nevelési nehézségeket kzó tanulók felderítése, nyilvántartása és annak megldása, hgy a veszélyeztetettség, illetve a hátránys helyzet megszűnjön, a rászruló tanulók szciális támgatása megtörténjen. Feladat a veszélyeztetett, hátránys helyzetű tanulók isklai tevékenységének, mulasztásainak, tanulmányi eredményük flyamats figyelemmel kísérése. A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres munkakapcslatt tartunk az illetékes önkrmányzatk gyermek és ifjúságvédelemmel fglalkzó hivatalával ( előadójával ), a gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézményekkel, a Gyermekjóléti Szlgálatkkal, egészségnevelő és védő szervezetekkel, intézményekkel és szükség esetén a helyi rendőri szervekkel. Erősödő és kiemelt feladat a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkára felkészítése, munkájának összehanglása, valamint a szülői munkaközösség, a diákönkrmányzat és az isklaszék bevnása az ifjúság védelmét szlgáló feladataink megldásába. Szükséges az ifjúságvédelemmel kapcslats felvilágsító tevékenység, előadásk, viták, megbeszélések szervezése. Feladat az ifjúságvédelemhez szükséges erőfrrásk megszerzése, biztsítása. Az ifjúságvédelmi tevékenységünkről félévkr és év végén jelentésben számlunk be. Értékeljük az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslat készül annak fejlesztésére. Osztályfőnök és szaktanárk, nevelők ifjúságvédelemmel kapcslats knkrét feladatai: A tevékenységre felkészülés, év eleji adatgyűjtés, helyzetvizsgálat a veszélyeztetettség megszüntetéséhez eljárási algritmuskra javaslattétel, pedagógiai eljárásk, módszerek, eszközök alkalmazásával törekvés a veszélyeztetett ség megszüntetésére, javaslattétel segélyezésre, fkztt törődés a prblémás tanulókkal. Szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenység Szciálisan hátránys helyzetűek azk a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátlnak adttságaikhz mért fejlődésükben. Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés, elemzés alapján megtervezett tevékenységeinkkel segíteni minden hátránys helyzetű - de különösen a szciális hátrányban lévő - tanulót képességei kibntakztatásában. Prgramunk célja segíteni azn tanulók beilleszkedését az isklai környezetbe, valamint ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik az alábbi bármely kt tekintve: a családi mikrkörnyezet, a családi házn kívüli környezet, a csnka családban élő tanuló, a munkanélküli szülői háttér, 19
az isklai előélet miatt szciálisan hátránys helyzetűek, áttelepülés, lakhelyváltztatás, tartós, illetve hsszas betegség miatt átmenetileg hátránys helyzetűek. A szciális hátrányk enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi frmák segítik: felzárkóztató illetve tehetséggndzó lehetőségek kialakítása (prgramk) önismereti csprtfglalkzásk működtetése, drg- és bűnmegelőzési prgramk (pl. felvilágsító nevelési prgramk, börtönlátgatás) mentálhigiénés prgramk, pályarientációs tevékenység, kmplex személyiségfejlesztő prgramk, felvilágsítás adása a tanulónak, családnak a támgatási rendszer lehetőségeiről, támgatásk szerzése, pályázatk írása A hátránys helyzet jellegéből adódóan alkalmazható sk szakmailag megfelelő tevékenységi frma, feladat már ismertetésre került.. Ezek újbóli részletezésétől eltekintünk. A célk ismeretében tervezzük meg minden év végén a következő tanév feladatait: Időpnt Feladat Felelős A hátránys helyzetű tanulók felmérése, Ifjúságvédelmi felelős, május -június regisztrálása A hátrány sztályfőnökök június, augusztus szeptember szeptember - június május A tevékenységi frmák megtervezése a következő tanévre A szciális hátrányk enyhítését szlgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése Tevékenységi frmák megvalósítása ütemterv szerint Eredmények felmérése, fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre Ifjúságvédelmi felelős, sztályfőnökök Ifjúságvédelmi felelős, sztályfőnökök Ifjúságvédelmi felelős, sztályfőnökök Ifjúságvédelmi felelős, igazgató helyettes A szülő, tanuló, isklai pedagógus együttműködésének frmái, tvább fejlesztésének lehetőségei Az intézmény csak akkr működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az isklai nevelés, a tanuló személyiségének harmnikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülők és a pedagógusk krdinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a közös felelősség, megvalósulási frmái: a kölcsönös támgatás krdinált pedagógiai tevékenység, feltétele: a kölcsönös bizalm és tájékztatás 20