Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy neve: Orvosi Biokémia, Molekuláris és Sejtbiológia III. Oktatási szervezeti egység megnevezése: Orvosi Biokémiai Intézet Tantárgy típusa: kötelező/kötelezően választható/szabadon választható (a megfelelő aláhúzandó) kódja: AOKOBI290_3M kreditértéke: 6 Tantárgy előadójának neve: Dr. Tretter László egyetemi tanár Tanév: 2014/2015 A tantárgy feladata a képzés céljának megvalósításában: A tantárgy célja olyan készségek fejlesztése az orvostanhallgatóknál, amelyek képessé teszik őket az emberi szervezetben folyó élettani folyamatok komplex, molekuláris szintű értelmezésére. Az orvostanhallgatók klinikai biokémiai módszereket sajátítanak el és emellett különösen gyorsan fejlődő, ígéretes területek ("a holnap orvostudománya") kerülnek tárgyalásra. A tárgy tematikája (lehetőleg heti bontásban, sorszámozva): 1. Na,K-ATPase I. Ionok permeabilitása a plazmamembránban. P-tipusú ATPasok. A Na,K-ATPase szerkezete Na,K-ATPase II. Na,K-ATPase izoformák. Reguláció. Másodlagos aktiv transzportok. Na-H cseretranszporter 2. Kémiai ingerületátvitel. Kolinerg neurotranszmisszió. Acetilkolin szintézis, receptorok, acetilkolineszteráz. Az exocitózis molekuláris mechanizmusa Noradrenerg neurotranszmisszió. A noradrenalin szintézise, metabolizmusa. Uptake a szinapszisban 3. Adrenerg receptorok. Az adrenalin és noradrenalin hatásainak molekuláris mechanizmusa az egyes szervekben Dopaminerg, szerotoninerg és glutamaterg neurotranszmisszió. Szintézis, transzporterek, receptorok. A Parkinson kór biokémiája 4. A nitrogén monoxid szabályozó és patológiás szerepe. Nitrogen monoxid szintáz. Guanilát cikláz. A nitrogen monoxid molekuláris hatásai Az agyszövet anyagcseréje 5. Az ioncsatornák általános jellemzői. Az ioncsatornák vizsgálatának módszerei. A kapuzás és a permeáció molekuláris mechanizmusa. A K + csatorna térszerkezete. Ioncsatorna családok. Feszültségfüggő, Ca 2+ aktivált, és ATP-szenzitív K + csatornák. Feszültségfüggő Cl - csatornák. CFTR Cl - csatorna. Nikotinerg Ach receptor. 6. A kardiovasculáris betegségek háttere és mortalitásuk. Molekuláris és celluláris elemek szerepe (a véralvadási és a fibrinolítikus rendszer endotélium, vérlemezke, máj, PMN és ráksejtek).
Véralvadás. A fibrinogén átalakulása fibrinné. Trombin és XIII faktor. A trombin keletkezése protrombinból. A protrombináz komplex (A X-faktor és V-faktor) K-vitamin függő reakciók, Gla domének keletkezése és szerepük (Coumarinek). A véralvadási kaszkád A véralvadás iniciálás. A véralvadás szabályozása a Protein C és trombomodulin. A véralvadás terminálása: inhibitorok (Antitrombin heparin, hirudin, TFPI). A véralvadás alternatív útja: XIIfaktor 7. Fibrinolízis. A fibrin degradációja (D és E termékek): fibrinolítikus enzimek (plazmin, elasztáz). Fibrin szubsztrátok: reakciósebességek. Fibrin D-dimerek és jelentőségük. Plazminogén aktivációja: Glu-plasminogen(natív), konformációs és proteolítikus módosulások. Plazminogén aktivátorok (tpaés kofaktorok, upa, streptokináz). A fibrinolítikus enzimek inhibitorai: α2 Plazmin inhibitor, Plazminogén aktivátor inhibitor-1. A plazminogén aktiváció és a fibrinolízis szabályozása, TAFI. A PMN funkciói és a fibrinolízis. Adhéziós molekulák. Kadherinek, szelektinek, IgSF celluláris molekulák. Integrinek. Vérlemezke. Szerkezet és funkciók (adhezió, vwf és aggregáció, fibrinogén). Aktiváció; triggerek (trombin, kollagén, PAF). Másodlagos aktivátorok. (ADP, TXA2). Receptorok (a trombin receptor). Aktiváció inhibitorok. PGI2 és TXA2 szintézise és gátlása. A vérlemezke aktiváció eseményei 8. Az endotélium. Szerkezet és szerepe a hemosztázisban. Procoaguláns komponensek. von Willebrand Faktor (vwf). Antikoagulációs komponensek. Egyéb endotéliális komponensek szerepe a hemosztázisban: NO, Endotelin, PAR-1, ACE, MMP-9. Az endotélium szövetspecifikus szerkezete (trombomodulin és tpa-deficiens szerv tulajdonságok. Hemosztázis és a rák. Angiogenezis. Angiogenin és angiostatin. Tumor növekedés (extracelluláris matrix és fibrin). X-Factor aktiváció (tumor szöveti faktor és tumor procoagulans). Kringle szerkezet, mint angiostatin. Tumor invázió (MMP és plazmin). Primer tumor növekedés és metasztázis képződés, DIC). Hemosztázis a patobiokémia és farmakológia szempontjából. Atherosclerosis. Vérzések és trombózisok: okok. Thrombophilia. A trombozisok kezelése: K- vitamin antagonisták-inr. Heparin. Hirudin. Aspirin és vérlemezke aktiváció gátlás. Plazminogén aktivátorok. Akut miokardiális infarktus. Stroke. Embolizáció (DVT) 9. Atherothombosis és atherosclerosis pathobiokémiája. A koleszterin szerepe az atheroscleroticus plakk kialakulásában. LDL oxidáció és scavenger receptorok. Koleszterin homeosztázisához kapcsolódó rizikótényezők atherosclerosisban (diabetes, hypertrigliceridemia). Atherosclerosis megelőzésének biokémiai alapjai (növényi olaj- és alkoholfogyasztás, testedzés szerepének biokémiai értelmezése). 10. A biotranszformációs reakciók jellemzése, csoportosítása: I. fázisú reakciók - mikroszomális citokróm P450 izoenzimek, II. fázisú reakciók - glukuronidáció, glutationnal történő konjugáció. A biotranszformációs folyamatok szabályozása - hormonális szabályozás, fiziológiás indukció. Gyógyszerek, környezetszennyező anyagok induktív hatása. Az indukció klinikai jelentősége. A biotranszformációs reakciók szerepe a gyógyszer metabolizmusban és a méregtelenítésben. Biotranszformáció és kémiai karcinogenezis. Hiperbilirubinémiák. Az etanol metabolizmusa - a metabolizmus patobiokémiai hatásai. Az oxigén tökéletlen redukciója - oxigén tartalmú szabad gyökök. 11. A pajzsmirigyhormon biokémiai hatásai. A pajzsmirigyhormonok célszervei, a pajzsmirigyhormonok által befolyásolt biokémiai folyamatok. A pajzsmirigyhormonok szerepe a komplex anyagcsere regulációban, thermogenezisben. Növekedési faktorok és receptoraik. Receptor tirozin kinázokról és receptor szerin/treonin
kinázokról kiinduló jelátviteli utak. Biológiai hatások: proliferáció, differenciáció, túlélés, angiogenezis, metasztázis képzés. 12. Citokinek. JAK-STAT jelátviteli útvonal. A nukleáris faktor B (NF B) és jelpályájának zavarai. Integrin jelátvitel. Klinikai vonatkozások. Hipotalamusz és hipofízis endokrin tevékenysége. Növekedési hormon/prolaktin/humán placentáris laktogén család szignál transzdukciója, és hatásaik. Circadian ritmus biokémiai alapjai, az anyagcsere napi ritmusa. Melatonin szintézise triptofánból a tobozmirigyben, melatonin biológiai szerepe. 13. Mellékvesekéregben keletkező szteroid hormonok. Citokróm P 450 izoenzimek szerepe. Pregnenolon szintézise koleszterinből, és ennek szabályozása. Mineralokortikoidok szintézise, aldoszteron hatásai, prereceptor specificitás, aldoszteron szintézis szabályozása. Mellékvesekéregben keletkező szteroid hormonok. Szteroid receptorok típusai és szignál transzdukciójuk, klasszikus ill. non-genomikus hatásmechanizmusok. Glukokortikoidok szintézise, kortizol hatásai, kortizol szintézis szabályozása. Kongenitális adrenális hiperpláziák. 14. Nemi hormonok. Nemi hormonok szintézise. Ciklikus hormontermelés a petefészekben, a granulosa és theca interna sejtek kooperációja. Progeszteron és ösztradiol szintézis a placentában. Tesztoszteron szintézis a herében, dihidrotesztoszteron keletkezése és jelentősége Eikozanoidok: prosztaglandinok, tromboxánok és leukotriének. Eikozanoid szintézis membrán foszfolipidből kiindulva: ciklooxigenáz út, és lipoxigenáz út. Eikozanoid hatások főbb csoportjai: trombocita aggregáció, gyomornyálkahártya védelme, méhizomzat kontraktilitása, gyulladás, bronchusok kontraktilitása és ezek orvosi vonatkozásai. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetősége: A gyakorlatokon való megjelenés kötelező. A gyakorlatok pótlására nincs lehetőség. Három alkalmat meghaladó gyakorlati hiányzás esetén a félév elismerésére nincsen mód. Tíz percnél nagyobb késés a gyakorlatról való teljes távolmaradásnak minősül. Az igazolás módja a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén: Nem szükséges igazolni. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontja, pótlásuk és javításuk lehetősége: A félév során két szóbeli számonkérést tartunk az 6. és a 11. oktatási héten (2015. március 11-12, ill. április 22-23). Az első demonstráció anyaga az első 8 előadáson tárgyalt kérdések, a II. demonstráció anyaga a 9.-19. előadáson tárgyalt kérdések. A sikertelen demonstrációk pótlására két lehetőséget biztosítunk a félév 7. és 13. hetében. A félév végi aláírás követelményei (ideértve a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát is): A gyakorlatokon való megjelenés és két sikeres (azaz legalább 2-es érdemjeggyel teljesített) demonstráció. Az osztályzat kialakításának módja: A szigorlati érdemjegy három elemből tevődik össze: 1) gyakorlati szigorlat és beugró írásbeli dolgozat; 2) írásbeli teszt; 3) évközi munkával szerzett bonusz pontok. 1) Gyakorlati szigorlat, melynek anyaga a három félév valamennyi gyakorlata, maximálisan szerezhető pontok száma: 2 (0 pont buktató). Beugró írásbeli dolgozat, amely 10 elméleti kérdésből áll (mindegyik 2-4 alkérdéssel), a maximálisan szerezhető pontszám 30 (15 vagy alacsonyabb pontszám buktató). E vizsgarész sikeres teljesítése előfeltétele az írásbeli teszt értékelésének. A vizsgarész időtartama 45 perc.
2) Az írásbeli teszt 90 kérdésből áll, megválaszolásának időtartama 135 perc. A kérdések 4 blokkot alkotnak és a félévközi számonkérések (demostrációk) érdemjegye alapján további pontok adódnak hozzá az elért pontszámhoz (3 pont 5-s demóért, 2 pont 4-s demóért, 1 pont 3-s demóért). I. blokk: fehérjeszerkezet, enzimológia, bioenergetika (25 kérdés); II. blokk: intermedier anyagcsere (25 kérdés); III. blokk: molekuláris és sejtbiológia (20 kérdés + a II. demonstráción szerzett pontszám); IV. blokk: szervbiokémia (20 kérdés + az I. demonstráción szerzett pontszám). A szigorlat csak akkor sikeres, ha a hallgató legalább 12 pontot szerez minden egyes blokk kérdéseiből (akár egyetlen blokk 11 pontos eredménye sikertelen szigorlatot jelent). Amennyiben az egyik blokkban az eredmény 1 ponttal alulmarad az előírt küszöbtől, de a hallgató összteljesitménye eléri a közepes jegy ponthatár minimumát, akkor a vizsgát elfogadjuk elégséges eredménnyel. 3) Évközi munkával szerezhető bonusz pontok száma: maximálisan 7 a) Cikkreferálás konzultációkon maximálisan 4 pont - 2 pont, ha a hallgató a cikk tartalmát megértette, a lényeges szempontokat előadásában kiemelte és az elvárható tudásszintjének megfelelően értelmezte - 1 pont, ha a hallgató a cikk tartalmát megértette, előadása viszont csak az oktató segítségével vált érthetővé - további 2 pont, ha a hallgató írásos összefoglalót és elektronikus prezentációt is készít előadásához b) Gyakorlati munka (a félév során 7 kísérlet kerül kivitelezésre, mindegyikért 1-1 kísérleti pontot lehet szerezni. A kísérletért járó 1 pontot az a hallgató kapja meg, aki jól dokumentálja az elvégzett munkát, a jegyzőkönyvéből kivehetők a mérési adatok, az alkalmazott értékelés és a következtetések. A pont a gyakorlat végén a jegyzőkönyv bemutatásával egyidejűleg kerül rávezetésre a kartonra) - 3 pont, ha az összegyűjtött kísérleti pontok száma legalább 6-2 pont, ha az összegyűjtött kísérleti pontok száma legalább 5-1 pont, ha az összegyűjtött kísérleti pontok száma legalább 4 A vizsga típusa: A vizsga jellege: szigorlat, formája: írásbeli tesztvizsga, amely a tanszéki honlapon közzétett előadások anyagán alapul. Vizsgakövetelmények: Szigorlati érdemjegy megállapítása: A szigorlat 3 elemének összesített pontszáma Érdemjegy Kevesebb mint 12 pont az írásbeli teszt bármelyik blokkjából elégtelen vagy 0 pont a gyakorlati szigorlaton vagy 50 %-nál kevesebb a beugró dolgozatból 65-80 elégséges 81-94 közepes 95-104 jó 105-135 jeles A vizsgajelentkezés módja: A vizsgaidőpontokat a 12. oktatási héten tesszük közzé. Minden héten legalább egy vizsgaidőpontot biztosítunk. A jelentkezések a Neptun rendszerben történnek az egyetemi Tanulmányi és Vizsga Szabályzatnak megfelelően. A sikertelen vizsga utáni 3. napon lehet legkorábban ismételt vizsgát tenni. A vizsgajelentkezés módosításának rendje: A Neptun rendszer adta keretek között a vizsgajelentkezés szabadon módosítható. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja:
Három munkanapon belül be kell mutatni a távolmaradás okát igazoló iratot. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája: Ádám - Dux - Faragó -Fésűs - Machovich - Mandl - Sümegi: Orvosi Biokémia - Egyetemi tankönyv, Szerkesztette: Ádám Veronika, Medicina 2001, II. kiadás A tanszéki honlapon közzétett gyakorlati és konzultációs segédanyag.