1. Tétel: A jogtudomány A jogtudomány fogalma: a tudomány a természet, a társadalom és a megismerés objektív összefüggéseirıl, fejlıdéstörvényeirıl felhalmozott ismeretek és következtetések rendszerezett összessége, a valóságot adekvátan tükrözı ismeretek rendszere. A tudomány rendszer: a) mert, elemekbıl épül fel: - tudományos fogalmak - tudományos törvények - tudományos hipotézisek b) mert, az egyes tudományágak rendszert alkotnak: - természettudományok ( a természet objektív összefüggésének vizsgálata) - társadalomtudományok ( a társadalmi együttélés objektív törvényszerőségeinek vizsgálata.) Az állam- és jogtudomány = társadalomtudomány, tárgya: - az állam és a jog objektív törvényszerőségeinek, - e fogalmak tartalmának és formáinak, - az állami és jogi jelenségek más társadalmi jelenségekkel való kölcsönhatásának vizsgálata. Belsı tagozódása: - általános állam- és jogtudományok (egyetemes állam- és jogtörténet) - ágazati állam- és jogtudományok (büntetı jog, magán jog) 1
2. Tétel: A normák fogalma, sajátosságai, fajai a. Társadalmi norma fogalma: magatartási szabály, amely a lehetséges cselekedetek közül elıírja a helyeset, a követendıt. Típusai: - szokásnorma - erkölcsi norma - vallási norma - jogi norma - illem - divat - szakmai-technikai elıírások - politikai és szervezeti norma Közös jellemzıi: - érvényesség (adott körben be kell tartani) - általánosság (egyenlıen állapítja meg mindenkire mértékét) - ismételtség (nem egyszer fordul elı) - hipotetikus szerkezet (érvényesülésére meghatározott feltételek esetén kerül sor) - normativitás ( a jövıre irányul) - szankció (érvényesülését kényszer biztosítja) - reciprocitás (jogosultságok és kötelezettségek kölcsönösek) - értékviszony (értékelést fejez ki a követendı magatartás tételezésével) Szerkezeti elemei: - a magatartás leírása (megfogalmazása) - a magatartás normatív minısítése (tilos, kötelezı) - a normasértés következményeinek leírása (szankció) Normák formái: - autonóm (a normaalkotó és a címzett egybeesik), heteronóm (elkülönül) - elvi (érdektelen), célszerőségi (érdektartalmú) - zárt és nyitott normák - hatékony és hatástalan normák Funkciói: - információ nyújtása - a közösség integrációjának és kooperációjának biztosítása - az egyén és a közösség életének stabilizálása - értékmérés - segíti mások jövıbeli magatartásának kiszámíthatóvá tételét 2
3. Tétel: A jogi norma Fogalma: a társadalmi norma egy sajátos fajtája. Sajátos jellemzı magatartási szabály: - általános jellegő (mindenkire vonatkozik) - kötelezı erejő - állam vagy állami szerv alkotja, s biztosítja érvényesülését Funkciói: - integratív funkció (csökkenti a konfliktust eredményezı tényezıket) - konfliktus megoldó funkció (bíróságok) - közremőködés a társadalom tudatos alakításában, tervezésében A jog: - olyan általánosan kötelezı magatartási szabályok összessége - amelyek keletkezése állami szervekhez kötıdik - s amelyek érvényesülését az állami szervek végsı soron kényszerrel biztosítják. 3
4. Tétel: A jogképzıdés módjai: a) Szokásjogi jogképzıdés: - a jogképzıdés legısibb módja - folyamata: a szőkebb vagy tágabb közösségek együttélése során kialakult szokásnormát az állam elismeri, szankcionálja (pl. áldomás Tripartitum) - a szokás szokásjoggá alakulása történeti folyamat eredménye - elsısorban a bíróságok adhattak elismerést konkrét ügyek eldöntése során bizonyos szokásoknak (pl. menyasszonytánccal összetáncolt pénz) Megkülönböztetjük tıle a jogszokást: - a jogszokás a jogalkalmazói gyakorlat szokássá válása - a társadalom tagjainak jogi jellegő szokásai (pl. jegyesség, alku) b) a jogalkalmazói (bírói) jogképzıdés: - alapvetı vonása, hogy a jogalkalmazó a társadalmi viszonyoktól a jogi normához egy meghatározott konkrét eset kapcsán jut el - a konkrét jogeset eldöntésének folyamatában és annak eredményeként alkotja az új jogi normát - a jogalkalmazó a konkrét, egyedi esetekre koncentrál: a jogi norma tartalmát a társadalmi egyediség alkotja - e jogalkalmazó egy individuális (egyedi, önálló; egyéni, személyes) tényállást akar eldönteni - a jogalkalmazás jellemzıje az ex post facto szabályozás (elıre szabályozva egy késıbbi döntést) - rendkívül hajlékony, a társadalmi változásokhoz gyorsan igazodik - e jogképzés kevéssé rögzített, szilárd c) a jogalkotói jogképzıdés: - a jogalkotói jogképzıdés lényege a jogalkotói hatáskörrel felruházott apparátus jogképzı munkája (pl. 1993. évi III. törvény) - a jogalkotó tevékenysége eleve jogi normák létrehozására irányul - jövıbeni és elıre történı szabályozás - az alkotott jogszabály jellemzıje: szilárdsága, rögzítettsége - absztrakt (elvonatkoztat az egyedi, esetleges mozzanatoktól) - általános (az adott viszonyokat és a bennük megnyilvánuló emberi magatartásokat általánosságukban igyekszik megragadni, a legáltalánosabb, legjellegzetesebb vonásokat sőrítve és koncentráltan fejezi ki, teszi a jogi norma tartalmává) 4
5. Tétel: A jogforrás fogalma, fajai: Fogalma: Olyan jogi forma, amelybıl megismerhetık a jogalanyok jogai és kötelezettségei A jogi normák keletkezésének két lényeges vonatkozására utal: - jogalkotói hatáskörre - a jog megjelenési formáira Csoportosítása: - anyagi jogforrás ( a jogi normát létrehozó állami szerv pl. országgyőlés, kormány, miniszter, képviselıtestület) - alaki jogforrás (az a forma, amelyben a jogi norma megjelenik pl. törvény, rendelet) belsı jogforrás ( a jogi normát létrehozó állami szerv pl. országgyőlés, kormány, miniszter, képviselıtestület) külsı jogforrás (az a forma, amelyben a jogi norma megjelenik pl. törvény, rendelet) elsıdleges jogforrás (maga a jogalkotó hatalom, az állam, a jog ısforrása pl. törvény) másodlagos jogforrás (minden más, az elsıdleges jogforrásból táplálkozó jogforrás pl. helyi önkormányzati rendelet) o formális jogforrás (a kötelezı jogi dokumentumokban megjelenı, artikulált szöveges formájú jogforrás pl. precedens) o nem-formális jogforrás (nélkülözi az írott formát, jogilag mégis szignifikáns / jelentıs, meghatározó / anyag, mert bírósági döntés alapulhat rajta pl. méltányosság) írott jogforrás (az állam jogalkotó szervei által létrehozott és általános kötelezı magatartásszabály formájában kifejezett jogszabály pl. törvény, rendelet) nem-írott jogforrás (az állam jogalkalmazó szervei döntéseiben keletkezett jog pl. jogalkalmazói döntés, amely az ismétlıdı követés, ill. kikényszerítés és az állam jogalkotó szerveinek hozzájárulása révén általánosan kötelezı jogi szabállyá válik pl. szokásjog, bírói jog) 5
6. Tétel: A jogforrások hierarchiája: Hierarchia: alá-fölérendeltségi viszony. Jogforrási hierarchia: a jogforrások alá-fölérendeltségi viszonya az adott állami jogforrási rendszerben. Következménye: az alacsonyabb szintő jogforrások rendelkezései nem állhatnak ellentétben a magasabb szintő jogforrásokban foglaltakkal. Ha mégis: akkor az alacsonyabb szintő jogforrás rendelkezései érvénytelenek. A Magyar Köztársaság jogforrási hierarchiája: - alkotmány (1949. évi XX. Törvény) Országgyőlés - törvény - Országgyőlés - rendelet (kormányrendelet Kormány; miniszteri rendelet Miniszterelnök, miniszterek; önkormányzati rendelet Önkormányzatok) - törvényerejő rendelet Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (a jogforrás történeti fejlıdése: szokásjog => jogalkalmazói jog => jogalkotói jog) 6
7. Tétel: A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei: Fogalma: általános, mindenkire kötelezı norma, amelyet az állam alkot és az állam biztosítja az érvényesülését is. Szerkezeti elemei: - hipotézis: feltétel, tényállás - diszpozíció: rendelkezés - szankció: jogkövetkezmény 7
8. Tétel: A jogszabályok fajai: a) a hipotézisben kifejezett magatartás szerint: - parancsoló - tiltó - engedı b) a jogszabályban meghatározott magatartás kötelezı volta szerint: - mindig kötelezı (kategorikus) - megengedı (diszpozitív) c) tárgyi alapú csoportosítás: - rendszabályozó jogszabály (alkohol, dohánytermék, Kresz) - szervezeti jogszabály (bíróságok mőködésérıl szóló törvény) - eljárási jogszabály (különféle eljárások szabályai) - utaló jogszabály (önkormányzati rendelet) - fogalommeghatározó jogszabály - garanciális normák, jogszabályok (Alkotmány) 8
9. Tétel: A jogszabályok érvényessége és hatályossága: Érvényességének 4 feltétele van. - a jogszabályt jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv bocsássa ki - a jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába - megfelelı módon legyen kihirdetve - feleljen meg a megalkotására elıírt speciális eljárási szabályoknak Hatálya: Azt jelenti, hogy az adott jogi norma meghatározott idıben, területen és személyi körre vonatkozóan végrehajtandó, alkalmazandó. Hatályosság fajtái: - személyi hatály - idıbeni hatály - területi hatály - szervi hatály - tárgyi hatály 9
10. Tétel: Jogértelmezés, joghézag: Jogértelmezés fogalma: a jogi norma tartalmának feltárására irányuló tudatos tevékenység, amely nélkülözhetetlen eleme a jogkövetésnek és méginkább a jogalkalmazásnak. Jogértelmezést csoportosíthatjuk: a) aszerint, hogy ki értelmezi: - jogalkalmazói értelmezés (autentikus értelmezés): o a jogalkotó határozza meg a jogszabály tartalmát o lényegében egy jogszabályról egy másik jogszabály ad magyarázatot o a jogalkotói akarat hiteles és kötelezı o a jogszabály tartalmát a bíróság vagy más jogalkalmazói szerv határozza meg egy adott eset kapcsán o ez az értelmezés csak egy bizonyos esetre vonatkozóan világít rá a jogszabály tartalmára o a konkrét esetre vonatkozó értelmezés, kötelezı - jogtudományi, jogirodalmi értelmezés: a jogszabályok értelmezésén, gyakorlati érvényesülésük kutatásán, tudományos vizsgálatán alapszik tudományos magyarázat fogalmazódik meg kötelezı ereje nincs, a jogtudós vagy a gyakorlati szakember tekintélyén alapszik b) milyen módszerrel: - nyelvtani grammatikai értelmezés: o a jogalkalmazó a jogszabály nyelvtani szerkezetébıl, a szavak értelmezésébıl állapítja meg a jogszabály mondanivalóját - logikai értelmezés: a jogszabály elıírását a formális logikai törvényeinek figyelembevételével, a szöveg logikai összefüggésének vizsgálatával tárja fel: ellenkezıbıl következtetés (contrairo) többrıl a kevesebbre való következtetés (a mairi ad mius) jogszabállyal ellentétes tételek képtelensége (seductio absurdum) kevesebbrıl a többre való törekvés (a minori ad maius) c) milyen terjedelemben: - rendszertani értelmezés: o a jogszabály tartalmát úgy deríti fel, hogy a vizsgált jogszabályt egybeveti más jogszabályokkal, a jogszabályok egész rendszerével - történeti értelmezés: úgy állapítja meg a jogszabály értelmét, hogy tanulmányozza a jogszabály keletkezésének körülményeit, de figyelembe veszi a megváltozott körülményeket is A jogszabály értelmezés terjedelme: - megszorító: a jogszabály tartalma szőkebb, mint ahogy a jogszabály szószerinti értelmébıl következne 10
- kiterjesztı: a jogszabály értelme tágabb lesz, mint ahogy a jogszabály szövegébıl kifejezésre jut. Joghézag: elıfordul, hogy nincs az adott egyedi esetre megfelelı jogszabály joghézag kitöltése: - törvényanalógia (a jogalkalmazó dönti el az esetet, egy másik hasonló tényállás kapcsán) - új jogszabály alkotása 11
11. Tétel: A jog érvényesülése - jogszerő magatartás (nem tudunk róla, mindennapi élet) - jogkövetés (jogtudat, meghatározott jogi norma követése) - jogalkalmazás (ha nincs önkéntes jogkövetés, akkor betartatják 12. Tétel: A jogszerő magatartás, jogkövetés Jogszerő magatartás: nem is tudunk róla, mindennapi élet Jogkövetés. Valamely meghatározott jogi norma utólagos, akaratlagos követése Az önkéntes jogkövetés típusai: - szankciótól való félelem - racionális megfontolás - jogszabály autoritása (a magatartás belsı értékeit veszi figyelembe a jog iránti tisztelet) Tradíciók szerepe vendetta (vérbosszú) nálunk nincs meg ez a szokás, nem is konfrontálódik. Fontos elemei: - jogtudat (a jogi jelenségekkel szembeni tudati viszony) ennek központi eleme a jogismeret, amely a jogkövetés alapvetı feltétele - értékelı elemet Önbíráskodás még ma is szokás. 13. Tétel: A jogalkalmazás fogalma, szakaszai: Ha nincs önkéntes jogkövetés: - állami, ill. az állam által erre feljogosított társadalmi szervek - jogi szabályok érvényesítésére irányuló tudatos tevékenysége - mely során jogilag szabályozott eljárás keretében - a természetes és jogi személyek között - egyedi jogviszonyokat megállapítanak, létesítenek, változtatnak vagy megszüntetnek - e tevékenység eredményeként hozott jogalkalmazói aktus nem-teljesítése állami kényszerintézkedést von maga után Funkciói: - általános feladat: az általánosan kötelezı jogszabályok minden esetben való érvényesítésének biztosítása - közvetlen feladat. Egyedi, konkrét ügy rendezése p. becsületsértés elbírálása 12
Szakaszai: a) tényállás megállapítása a jogilag releváns tények feltárása b) értelmezés: - jogszabályi értelmezés másik jogszabály állapítja meg értelmét - jogalkalmazói értelmezés: pl Legfelsıbb Bíróság irányelvei, elvi döntései (próbaidı) csak adott esetre kötelezı erejő - jogirodalmi vagy tudományos értelmezés nincs kötelezı jogi ereje, kivéve Svájc d) határozathozatal: - a tényállás jogi minısítése - a jogkövetkezmények megállapítása 13
14. Tétel: A jog hatékonysága Érvényesség érvényesülés hatékonyság Jogérvényesülés: amit követnek az állampolgárok, alkalmaznak a bírói és közigazgatási szervek Hatékonyság: a jogszabályok érvényesülésének tényleges eredménye és azon társadalmi célok közti viszony, amelyek elérésére megalkották ıket. Hatékonyság fajtái: - jogi - társadalmi Hatékonyság meghatározói: - gazdasági feltételek - kulturális sajátosságok - erkölcsi normák és szokások - politikai kultúra - jogi feltételek - jogalkotás optimális volta - jogalkalmazói tevékenység hatékonysága - jogtudat színvonala 14
15. Tétel: A jogrendszer fogalma és tagozódása Jogrendszer: egy adott idıben és adott térben létezı, tehát a hatályos jogi normák összessége. Leggyakoribb felosztás alapján: - tradicionális (hagyományokon alapuló pl. iszlám jogrendszer) - angolszász (common law jogrendszer: brit birodalom és USA) - kontinentális jogrendszer (az európai országok), megkülönböztetünk: germán (szláv, skandináv) latin (olasz, francia, spanyol, latin-amerikai) jogrendszereket Jogterület: - közjog - magánjog Jogág: az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogi normák összességei. Közjog: - a felek alá-fölé rendeltségén nyugszik - a közjogi testületnek egymáshoz, illetve a polgárokhoz való viszonyát szabályozza a közérdek biztosítása céljából A közjog legfontosabb területei: - alkotmányjog - büntetıjog - közigazgatási jog - pénzügyi jog - nemzetközi jog Magánjog: - a felek egyenjogúságán és mellérendeltségén alapszik - célja a magánérdek biztosítása - olyan életviszonyokat szabályozó normák összessége, amelyek célja az egyes személyek magánérdekének biztosítása A magánjog legfontosabb területei: - polgári jog - családjog - szellemi alkotások joga - társasági jog - értékpapír jog 15
16. Tétel: Jogcsaládok Leggyakoribb felosztás alapján: - tradicionális (hagyományokon alapuló pl. iszlám jogrendszer) - angolszász (common law jogrendszer: brit birodalom és USA) - kontinentális jogrendszer (az európai országok), megkülönböztetünk: germán (szláv, skandináv) latin (olasz, francia, spanyol, latin-amerikai) jogrendszereket római-germán jogcsalád (kontinentális jog) az írott jogforrásnak van elsıdleges szerepe a társadalmi viszonyokban élesen elválik a jogalkotói és a jogalkalmazói tevékenység a jogot nemcsak a törvényalkotó által megfogalmazott szabályok alkotják, hanem a joggyakorlat által kialakított másodlagos szabályok is. angolszász jogcsalád (common law) joganyagának jelentıs része nem kodifikált. (nem írott) bíró alkotta jog az elvi jelentıségő bírói döntéseket a bíróságoknak követnie kell szocialista jogcsalád a római jogcsaládra épül új típusú jogszabályok, melyeket nem a Parlament alkot, hanem a párt vezetı testülete jogi túlszabályozottság merül fel, a jognak nem kell minden társadalmi kérdést rendeznie, csak az alapvetıket. vallási és tradicionális jogcsalád muzulmán Vallási végzettségőek ítélkeznek A vérdíj intézménye jellemzı rá, az áldozat családja bizonyos pénzösszeg megfizetése ellenében lemondhat a halálbüntetés végrehajtásáról A büntetés célja a megtorlás és az elrettentés hindu Ie. 2-3. évezredben alakult ki Kasztokra osztódó társadalmi életforma, az emberek magatartását a Szasztrák szabályozzák. Emellett a szokásjognak is jelentıs szerepe van. 16
17. Tétel: Jogalkotás Fogalma: kifejezetten jogalkotói hatáskörrel felruházott állami szervek, jogilag szabályozott eljárásban és kizárólagosan általános és absztrakt magatartási szabályok létrehozására irányuló tevékenysége. Jogalkotás közben tevékenységük csak normaalkotásra irányul, nem foglalkoznak egyedi ügyekkel közvetlenül jogszabályok létrehozására törekszenek. Céljai: - a jog által eddig nem szabályozott, ún. természetes viszonyok, társadalmi viszonyok jogi formába öntése. Pl. névviselés szabályai - a jog erejével új társadalmi viszonyok létrehozása pl. elektronikus aláírás, ombudsman intézménye - a már meglévı jogi szabályozás megváltoztatása, módosítása (bcs-bıl szabálysértés) - a meglévı szabályozás megszüntetése (hatályon kívül helyezés) Sajátosságai: - a legfelsıbb állami szervek kimondottan jogalkotásra irányuló tevékenysége, a parlament végzi - nagyobb mértékben támaszkodik az elmélet eredményeire - a törvényhozó testület figyelemmel tudja kísérni a társadalmi összmozgást - a törvényhozás a leginkább alkalmas arra, hogy az uralkodó osztály politikai törekvéseit általánosa juttassa érvényre - idıigénylı - tárgya a legjelentısebb társadalmi viszonyok, emberi magatartások - megalkotása, megvitatása, elfogadása nyilvános vitákon megy végbe, az állampolgárok figyelemmel kísérhetik - a törvényhozás által alkotott jogszabályok számíthatnak az állampolgárok támogatásár, legitimitása a legkevésbé vitatható Követelményei: - a törvények és más jogszabályok alkotmányossága (anyagi és eljárásjogi értelemben) - a címzett jogalanyok számára követhetı legyen - a törvények tartósságának, stabilitásának követelménye - a jogrendszer tartalmi koherenciájára (összetartozás ) és a jogszabályok formai koherenciájára vonatkozó szabályok, elvek betartása Fajtái: - törvényalkotás: legalapvetıbb viszonyokat szabályozzák tartósság igénye tudomány eredményeire is támaszkodik a folyamat részleteiben szabályozott, átlátható magasabb szintő jogforrás - rendeletalkotás: alapvetıen a törvények végrehajtását szolgálják 17
a társadalmi viszonyok egy szőkebb körét szabályozzák kevésbé szabályozott, transzparencia (átlátszóság, átláthatóság ) hiánya alacsonyabb szintő jogforrás Folyamata: - a jogszabály kibocsátásának kezdeményezése (minden jogszabály rögzítve van, hogy ki kezdeményezheti pl. törvénykezdeményezési joggal rendelkezik a kormány, országgyőlési bizottság, köztársasági elnök) - a jogszabály tervezet elkészítése, a döntésre jogosult szerve elé terjesztése, a szabályozási elvek és koncepciók meghatározása és megvitatása, a forma meghatározása részletes szövegezés, sajátos jogtechnikai megoldások jogalkotói értelmezés, vélelem: megdönthetetlen, megdönthetı. (A jog egy valószínő, de nem biztos tényt fogad el valósnak és ehhez főz joghatást fikció jogtechnikai megoldás, tekintsd úgy mintha tekintsd a valótlant valósnak). - Jogszabály javaslat megvitatása - Javaslat elfogadása (ez adja a kötelezı erıt) - A jogszabály kihirdetése (publicitás elve pl. Magyar Közlönyben) 18
18. Tétel: A jogviszony fogalma, típusai Fogalma: a társadalmi viszony az emberek közötti kapcsolat, ennek keretében az emberek egymással szemben elvárásokat támaszthatnak, jövıbeli magatartásokat követelhetnek meg. A jogviszony jogilag szabályozott társadalmi viszony, amelynek keretében a jogviszony alanyai (a jogalanyok) egymás számára jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg. Szerkezete: - Abszolút: a jogosultat írja körül pl. tulajdonjog - Relatív: a jogviszony mindkét pólusán meg van határozva a jogalany pl. kártérítést csak a károkozótól kérünk 19
19. Tétel: A jogviszony alanyai, tárgya Alanyai: a jogi norma címzettjei (A polgári jogviszony alanyai jogképes személyek, akiknek vagyoni jogai lehetnek, és akiket kötelezettségek terhelhetnek.) - természetes személyek - jogi személyek - állam - jogi személyiséggel nem bíró egyéb szervezetek Jogalanyok: a) Természetes személyek (az ember jogképessége): - általános (mert minden embert megillet) - egyenlı (mert életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlı mértékben illeti meg az embert) - feltétlen (mert az élve született embert minden feltétel nélkül, a törvény alapján) - a természetes személy jogalanyiséga a születéstıl visszafelé számított 300. naptól (fogamzás idıpontja) kezdıdik élve születés esetén, jogképessége a halállal szőnik meg. b) Jogi személyek és az állam: - Jogi személy: jogszabályban megengedett célok szolgálatára létrejött olyan szervezet, amelynek az állam által elismert szervezeti és mőködési szabályzata, valamint elkülönített vagyona van, és cselekményeiért vagyoni felelısséggel tartozik. Jogképessége célhoz kötött, korlátozott. - Állam: az állam és a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek keletkezésük idıpontjától egészen megszőnésükig jogképesek. Tárgya: A jogviszony tárgya az, aminek érdekében létrejött a jogviszony, amire irányul. Ez mindig valamilyen emberi magatartás, valaminek a tanúsítása (Pl. Egy ingatlan esetén az a tanúsítás, hogy nem léphet be akárki a tulajdonos engedélye nélkül ) Jogviszony tárgyát, az emberi magatartás milyenségét mindig a jogviszony tartalma határozza meg. (jogszabályon alapuló tanúzási kötelezettség, adásvétel során a dolog átadása és a vételi ár kifizetése) Vagyoni viszonyokban a leggyakoribb: dolog vagy szolgáltatás 20
20. Tétel: A jogviszony tartalma A jogviszony tartalmán a jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összességét értjük. A jogviszony tartalma: a jogalanyokat a jogi normákból eredıen megilletı jogokat és kötelességeket foglalja magában. A jogviszony tartalmát képezı alanyi jog (vagy jogosultság) a jogalany számára a jogszabály által biztosított lehetséges magatartás, amellyel szemben a jogviszony másik alanyának meghatározott kötelessége áll, és amelynek megvalósítását az állam kényszerítı ereje biztosítja. A jogi kötelezettségen a jogviszony alanyának a jogszabály által elıírt és megkövetelt magatartását értjük, melynek megvalósítását az állam kényszerítı ereje biztosítja. Az alanyi jog megvalósulása: ha más személy a jogosult javára bizonyos követelést teljesít A kötelezı magatartás: tevés, tőrés, valamitıl való tartózkodás 21
21. Tétel: A jogviszony létrejötte és megszőnése 22
22. Tétel: Az állam fogalma Állam: az állam a társadalom történetileg meghatározott hatalmi-politikai szervezete, amely meghatározott terület és népesség felett fıhatalommal rendelkezik. (legitim erıszakszervezet). Az állam nemzetközi elismertségének 4 feltétele: - terület - állandó népesség - kormány vagy államszervezet - képesség arra, hogy a többi állammal kapcsolatba léphessen (szuverenitás) 23
23. Tétel: A modern állam 24
24. Tétel: A szuverenitás A szuverenitás az államnak a nemzetközi jog által biztosított alanyi jogként elismert az a képessége, hogy saját területén mindenkire kiterjedı hatalmat gyakorol és független más államok irányában létesített kapcsolataiban. Belsı szuverenitás: az állam önállósága, képesség, hogy saját maga döntsön belsı rendjérıl és jogi rendjérıl, illetve annak fenntartásáról önállóan gondoskodjon. Külsı szuverenitás: az állam független más államokkal folytatott kapcsolataiban. 25
25. Tétel: Az államok osztályozása 26
26. Tétel: Államformák, Kormányformák Államformák: - anarchista közösségek - anarchizmus - arisztokrácia - autokrácia - demokrácia - despotizmus - diktatúra - felvilágosult abszolutizmus - iszlám köztársaság - konföderáció - konszociális demokrácia - köztársaság - monarchia - perszonálunió - pártállam - reálunió - tanácsköztársaság - türannisz Kormányformák: a kormányforma a kormányzati tevékenységben résztvevı szervek egymáshoz való viszonyát jelenti: - parlamentáris monarchia (Anglia): a végrehajtó hatalomnak formálisan két csúcsszerve van az uralkodó és a kabinet a parlament szerepe a meghatározó a végrehajtó hatalom feje a király, de igazi jogosítványai nincsenek, sem politikailag, sem jogilag nem felel tevékenységéért. A tényleges csúcsszerv a kabinet, ami nem azonos a kormánnyal. Ez egy szőkebb testület a Miniszter Elnök vezetésével, az általa kiválasztott tagokból áll. Meghatározza a kormány politikáját, felelıs is érte a parlament elıtt. Ha a parlament megvonja a kormánytól a bizalmat, le kell mondania a hivatalról, tehát politikai-jogi felelıssége van, rendelkeznie kell a parlament bizalmával - prezidenciális köztársaság (USA): a végrehajtó hatalom csúcsszerve az elnök, ami ötvözi a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki funkciót. A kongresszus elıtt politikai felelısséggel nem tartozik, a kongresszus nem vonhatja meg tıle a bizalmat. A törvényhozó hatalom elsıbbsége csak annyiban érvényesül, hogy a végrehajtó hatalom szervei kötelesek a törvényeket betartani és végrehajtani Alkotmány- és jogsértés esetén a szenátus megfoszthatja tisztségétıl Az elnök a hatalmat az általa kinevezett minisztereken keresztül gyakorolja, ık sem felelısek a kongresszusnak, csak az elnöknek 27
Az elnök nem feltétlenül a kabineten keresztül gyakorolja hatalmát, hanem széleskörő tanácsadó testülettel rendelkezik Az elnök jogosítványai: a hadsereg fıparancsnoka, ı nevezi ki a Legfelsıbb Bíróság bíráit, nemzetközi szerzıdéseket köt, vétójog illeti meg, törvényt kezdeményezhet Alkotmánysértésért felelısségre vonható, ez esetben a Legfelsıbb Bíróság jár el A legfelsıbb bíróság alkotmánybíróságként is mőködik, nagy befolyása van a törvényekre, alakítja az Alkotmány tartalmát - félprezidenciális köztársaság (Franciaország): átmeneti kormányforma a pralamentáris és a prezidenciális köztársaság között a végrehajtó hatalomnak két csúcsszerve van, a Köztársasági Elnök és a kormány a parlamentnek felelısséggel csak a kormány tartozik a Köztársasági Elnököt közvetlenül választják, politikai felelıssége van. Vezetheti a kormány üléseit: ilyenkor minisztertanácsnak hívják a győlést. Ha nem ı vezeti, kabinet a neve. - parlamentáris köztársaság (Magyarország, Olaszország, Portugália, Görögország): a végrehajtó hatalom csúcsszerve a kormány, amely a parlament bizalmát kell, hogy élvezze, politikailag felelıs a Köztársasági Elnök csak formálisan feje a végrehajtó hatalomnak vagy még úgysem, politikai felelısségre nem vonható a Köztársasági Elnök nevezi ki a Miniszter Elnököt, aki általában a többségi párt vezetıjét vagy a koalíció által megjelölt személyt 28
27. Tétel: A jogállam Olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelıen és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. A Magyar Köztársaság jogállam. 29