Ökonómiai (közgazdasági) alapok

Hasonló dokumentumok
(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

A közgazdaságtan alapfogalmai

A gazdálkodás és részei

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

Bevezetés s a piacgazdaságba

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

KÖZGAZDASÁGTAN. Gazdaság = olyan szervezet, rendszer amiben gazdálkodás folyik, benne van a nincs fogalma is, de erről később beszéljünk.

A VENDÉGLÁTÁS RÉSZTVEVŐI SZÜKSÉGLET, IGÉNY, KERESLET

A TERMELÉS A TERMELÉS KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK

Elméleti közgazdaságtan I.

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Közgazdasági alapismeretek - ismétlés

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

A magyarországi díszhaltenyésztés jelene és jövőbeni lehetőségei

Piaci elégtelenségek. Az externáliák és a közjavak problémája

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Javítóvizsga tematikája (témakörök, feladatok) 9. évfolyam/gazdasági ismeretek

A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve. Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Turizmus rendszerszintű megközelítése

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Fejezet. A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

2. előadás. Gazdasági intézmények funkciói,

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

Harnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.

A gazdaság szerkezeti vázlata

Szereplők és kapcsolataik a piacgazdaságban

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Marketing a gyakorlatban I. előadás BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

Közgazdaságtan. Makroökonómia alapjai. Máté Domicián

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Debreceni Egyetem AGTC

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Bevezetés a közgazdaságtanba Introductory Economics

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

KÖZGAZDASÁGTAN I. MIKROÖKONÓMIA

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

Állami beavatkozás, externáliák, közjavak. Kiss Károly. Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba?

Közgazdaságtan - 8. elıadás

Hogyan működik a piac? A gazdaság szerkezeti vázlata. 2. előadás. Gazdasági intézmények funkciói, gazdasági rendszerek

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Közgazdaságtan I. (N_AKA6, NGB_AK007_1, NGF_AK057_1, NGF_EG007_1) Az oktató adatai. Kötelező és ajánlott irodalom

Mikroökonómia - 9. elıadás

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16.

A Cournot-féle duopólium

Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 1. hét MIRŽL SZÓL A KÖZGAZDASÁGTAN?

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem

Közgazdaságtan I február alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Az érték és a gazdasági érték

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A MARKETING ALAPJAI. Információk (követelmények, segédanyagok, eredmények): ősz Dr. Petruska Ildikó

Határmenti társadalmi-gazdasági ismeretek. Jegyzet

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

A kereskedelem. A kereskedelem tevékenység elemzési sajátosságai. Nagykereskedelem. Vendéglátás. Kiskereskedelem

Regionális gazdaságtan. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

A közgazdasági elméletekben bemutatott társadalmi együttműködésben. 5. előadás. Megoldás: D

A közgazdaságtan alapjai

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Közgazdaságtan I. 1. alkalom

Mikroökonómia BMEGT30A014 (Közgazdaságtan BMEGT30A002)

Átírás:

Ökonómiai (közgazdasági) alapok Bleier Norbert - SZIE VMI

Az erőforrások, az igények és a szűkösség Avagy mi szükség van tulajdonképpen a közgazdaságtanra? Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások, melyekkel ki tudnánk elégíteni őket, korlátozottak. Ez elvezet minket a szűkösség problémájához. A közgazdaságtan vajon ad megoldást erre problémára?

A közgazdaságtan: Leírja és elemzi a módot, ahogy a társadalmak (egyének) az igényeik kielégítése érdekében a szűkös erőforrások közül választanak. Minden társadalmi jelenség egyének cselekedeteiből és a köztük kialakuló kölcsönhatásokból származik és az egyének a várható pótlólagos hasznokat és költségeket figyelembe véve választanak. Nem csupán pénzről, nyereségről és üzletről szól, az emberek választásait és a választások nem szándékolt következményeit is vizsgálja. Heyne et al. 2004; Shapiro et al. 1990

A közgazdaságtan nem azt feltételezi, hogy az emberek önzők, anyagiasak és kizárólag csak a pénz érdekli őket. (pedig ) Amikor az egyének várható hasznuk és költségeik alapján döntenek, akkor minden attól függ, hogy mit tekintünk haszonnak és költségnek. A közgazdasági gondolkodásmódot három területen alkalmazzák: a cselekvések, a kölcsönhatások és a következmények elemzésében. Heyne et al. 2004

1., A cselekvéseket elsősorban a gazdaságosság szempontjából vizsgálja. (A gazdaságosság az erőforrások legelőnyösebb felhasználását jelenti.) 2., A gazdaságosságot a szűkösség teszi szükségessé. 3., A legtöbb esetben a pénzügyi forrásaink végesek, nem vásárolhatunk meg mindent, bizonyos dolgokról le kell mondanunk. Még a multimilliomosoknak sem végtelen a lehetőségük, hiszen az idő az ő számukra is véges. Heyne et al. 2004

A gazdaság az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, kereskedelmével és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatásaik összessége. Két végpont: Termelés Végső felhasználás (fogyasztás) Fogyasztásra az embert anyagi javak és szolgáltatások iránti belső hiányérzet sarkallja. SZÜKSÉGLET

A közgazdaságtan a gazdasági tevékenységekkel összefüggő szükségletekkel foglalkozik. A gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei a javak, a kielégítés mozzanata a fogyasztás. A javak azon tulajdonságainak összességét, amelyek szükséglet kielégítésére alkalmassá teszik őket, hasznosságnak nevezzük. JAVAK SZABAD JAVAK GAZDASÁGI JAVAK

SZABAD JAVAK A nem emberi munkával előállított, természet adta javakat nevezzük szabad javaknak. A természet készen, közvetlenül fogyasztható állapotban és korlátlanul nyújtja az emberiség számára. (pl. tiszta levegő, fény) Ez azért napjainkra már erősen kérdésessé vált!!! Korábban ide sorolták: vizek, erdők, ásványkincsek egy részét is ez már nincs így! -> Szűkös javak

GAZDASÁGI JAVAK A termeléssel létrehozott javakat gazdasági javaknak nevezzük. 1, Termékek: amelyek megfogható, tárgyi formát öltve rendelkeznek szükséglet kielégítésére alkalmas hasznos tulajdonsággal (pl. kenyér, autó, ruha, stb.). 2, Szolgáltatások: lehetnek anyagi (pl. szállítás, raktározás, csomagolás) és nem anyagi jellegűek, amikor valamilyen tevékenység közvetlenül elégít ki emberi szükségletet (pl. tanár, orvos, színész, stb.).

Gazdasági javak másik csoportosítása: Magánjavak Egyének fogyasztják. Ha valaki elfogyasztja, más már nem tudja. Korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. A magánjavak fogyasztásából egyesek kiszorulhatnak, így versengés folyik azokért. Közjavak Mindenkinek rendelkezésére állnak. Használatukból senki sem zárható ki. Ezek a javak nem oszthatók, vagy mindenkinek a rendelkezésére állnak vagy senkinek sem. Pl. közbiztonság, közvilágítás, honvédelem

A gazdasági javak nem állnak szabadon és korlátlanul az ember rendelkezésére. A szükségletek kielégítése tehát szinte teljes mértékben attól függ, hogy mit és mennyit termelünk. A termelés emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata. Ehhez termelési tényezőket kell felhasználni.

TERMELÉSI TÉNYEZŐK Munka-munkaerő (az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, melyet a termelés során felhasznál) Természeti tényezők (termőföld, vizek, erdők, stb.) Tőkejavak (eszközök, épületek, gépek, energia, amelyeket a termelésben használnak fel.) Vállalkozó (feladata az összes termelési tényező egységbe szervezése, irányítása)

A gazdálkodás > választás A termelési tényezők (erőforrások) szűkössége behatárolja a lehetőségeket. Viszont a szükségletek lényegében korlátlanok. Ez az ellentmondás gazdálkodásra késztet. Gazdálkodáson a termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználását értjük, melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetők ki. A gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll.

A döntések túlnyomó többségénél előnyök és hátrányok, haszon és áldozat egyaránt előfordul. Ha például a véges jövedelmünket szórakozásra költjük, nem tudunk lakást venni. Az egyik alternatíva választása egyúttal egy, vagy több másikról való lemondást is jelent. Feláldozott haszon, vagy alternatív költség az a jelenség, hogy valamely dolog (élvezet, haszon) megszerzése, más dolgok feláldozásával jár. A gazdálkodás szükségleteink rangsorolását is jelenti egy adott időben.

A közgazdaságtan az embereknek és embercsoportoknak a gazdasági folyamatban, vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében (forgalmazásban) és a fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. A gazdálkodás három fő kérdése: MIT termeljek? HOGYAN termeljek? KINEK termeljek?

Mit termeljek? A gazdaság szereplői milyen javakat és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és minőségét állítsák elő? Hogyan termeljek? A javak és szolgáltatások előállítása során az erőforrásokat, a termelési tényezőket milyen kombinációban használjam. Kinek termeljek? Kik lesznek a fogyasztóim? Kik lehetnek egyáltalán?

A modern gazdaságokat a munkamegosztás és a specializáció jellemzi. E nélkül tömegtermelés nem létezne. A munkamegosztás miatt többet, jobbat és olcsóbbat fogyaszthatunk, mintha mindent magunknak kellene előállítani. A munkamegosztásból ugyanakkor következik a kooperáció szükségessége. A kooperáció a munkamegosztás alapján elkülönült termelők és termelő szervezetek tudatos együttműködése.

A specializáció és munkamegosztás, valamint a kooperáció felvet egy további kérdést, a gazdasági tevékenységek összehangolásának problémáját. A gazdaság résztvevői között egyre erősebben jelentkezik a kölcsönös függés. A résztvevők más számára termelnek, saját szükségleteiket pedig szinte teljes mértékben mások által előállított javakkal elégítik ki. Hogyan valósul hát meg a koordináció? Milyen koordináció típusokat különböztetünk meg?

Etikai koordináció A gazdasági kapcsolatokban a társadalmi erkölcsi normák, tradíciók érvényesülnek. Ezek magukban foglalnak hagyományokat, szokásokat, stb. és a gazdaság szereplői számára kötelezőek, megsértését a közvélemény szankcionálja. Ma is előfordul, de általában kisebb közösségekben (család, lakóközösség, vagy pl. az Amisok az USA-ban). A gazdaság egészének koordinációs folyamatában csak kiegészítő funkciója van.

Agresszív koordináció A gazdasági szereplők között szigorú alá- és fölérendeltségi viszony van. A fölérendeltek nyers erőszakkal kényszerítik az alárendelteket az általuk kívánt gazdasági cselekvésre. Ritka és kivételes körülmények között fordul elő, pl. hadigazdaság, gyarmatosítás. A modern gazdaságok meghatározó koordinációs típusai: a bürokratikus (centralizált), a piaci, és a vegyes koordináció.

Centralizált koordináció Tudatos, központi tervek és utasítások alapján működik. A gazdaság szereplői között alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak. A gazdasági kapcsolatokban kevés szerep jut a piacnak. KINEK? KÖZPONT MIT? HOGYAN?

A piaci koordináció (piacgazdaság) A gazdaság szereplői a piaci kapcsolataikban egymás mellé rendeltek, egyenrangúak, a közöttük megvalósuló cserekapcsolat a pénz közvetítésével történik. Alapvető céljuk a pénzben kifejezhető gazdasági eredmény elérése. A piacgazdaságban a szereplők számára a döntéseikhez szükséges legfontosabb információkat a pénz közvetíti.

KINEK? piac piac MIT? piac HOGYAN? A piaci koordináció sémája

Mit termeljek? A választ a piac közvetíti. Mi a nyereséges, mi hozza a legtöbb profitot. Hogyan termeljek? A termelési tényezők olyan kombinációját keresik amelyik a legkisebb költséggel történő előállítást teszi lehetővé. Kinek termeljek? Meghatározóak a jövedelmi viszonyok.

Vegyes gazdaságkoordináció Egyszerre, együtt vannak jelen a piaci és az állami koordináció elemei. Meghatározó szerepe azonban a piacnak van. A mai fejlett gazdaságok jellemzője.

A piaci szereplők Mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési, vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. Vásárlók, eladók, állam és intézményei A piaci szereplők vagy vesznek vagy eladnak, vagy más módon gyakorolnak befolyást a piaci folyamatokra. Közös jellemzőik: racionális gazdasági cselekvés, önérdek, gazdasági hatékonyság

Racionális gazdasági cselekvés Az eladó és a fogyasztó igyekszik a cserében a számára legelőnyösebb pozícióba kerülni. Önérdek Feltételezzük, hogy az egyének azt az alternatívát választják, amelyik a legjobb eredménnyel jár számukra. Gazdasági hatékonyság Adott ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt megvalósítani. Ez a vásárló és eladó tekintetében ellentétes érdeket jelent.

Kereslet és kínálat A keresleti függvény egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. A keresleti függvény megmutatja valamely áru azon mennyiségeit, amelyeket a vásárlók különböző árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Általában csökkenő ár esetén nő, növekvő ár esetén csökken az adott termék keresett mennyisége.

A kínálati függvény azt az összefüggést fejezi ki, hogy a termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon. Általában növekvő árhoz magasabb kínálat tartozik. A kínálati függvény helyzete és alakja a termelők számától és a termelés költségeitől függ alapvetően.

Felhasznált irodalom: Heyne P., Boettke P. és Prychitko D (2004) A közgazdasági gondolkodás alapjai. 519pp. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Molnár J., Farkasné Fekete M., Illés L., Hustiné Béres K. és Tömpe F (2000) Közgazdaságtan. Egyetemi jegyzet. SZIE GTK, Gödöllő Shapiro H T., Dawson G G. és Antell G (1990) Alkalmazott közgazdaságtan. 211pp. Junior Achievement Magyarország.