ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január

Hasonló dokumentumok
MAKROSTATISZTIKA január

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS szeptember VARGA MIHÁLY

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Az euró bevezetéséről az újabb tapasztalatok fényében [Adalékok az euró hazai bevezetéséhez, egy nem euró- ellenes kormányt feltételezve]

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Quo vadis Magyarország?

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

TÓTH ZSUZSANNA * Az újonnan csatlakozott országok összehasonlító elemzése, különös tekintettel az államháztartási hiány alakulására 1.

Válságkezelés Magyarországon

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, szeptember 18.

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

Az euró bevezetésének feltételei és kihívásai

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

MAKROSTATISZTIKA január

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSE

Konjunktúrajelentés 2009

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A gazdasági növekedés mérése

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Recesszióban a magyar gazdaság Gazdaságpolitikánk aktuális kérdéseiről. Magyar Könyvvizsgálói Kamara

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

Monetáris Unió.

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Helyzetkép a magyar gazdaságról

EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE

A magyar gazdaság és államháztartás kilátásai nemzetközi kontextusban

Az egészségügy évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA. Készítette: Oblath Gábor. Szakmai felelős: Oblath Gábor január

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

MONETÁRIS POLITIKAI DILEMMÁK

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Válság, termelékenység, növekedés

Mikor lehet horvát euró?

Baksay Gergely- Palotai Dániel- Szalai Ákos: Az államadósság alakulása nemzetközi összehasonlításban és az alacsony infláció hatása

Nemzetközi pénzügyek. 3. Az euro övezet

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Gazdasági és államháztartási folyamatok

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

konvergencia vizsgálata a V4 országok

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A magyar gazdaság felülnézetből

Gyorsuló növekedési pályán

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján Május 11. Urbán László

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban,

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

MAKROSTATISZTIKA január

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

Bérezési tanulmány

Tóth G. Csaba: Összefoglaló a magyar költségvetési szabályokról

TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A magyar pénzügyi szektor kihívásai

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Államadósság, adósságdinamika és mérlegalkalmazkodási válság. Dr. Dedák István

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható ben. Banai Péter Benő államtitkár

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

Átírás:

MAKROSTATISZTIKA

MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROSTATISZTIKA Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor 2011. január

MAKROSTATISZTIKA 13. hét Összegzés és az Euro-bevezetés néhány kérdése Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor

Szempontok az euro-bevezetése körüli kérdések megvitatásához Három szempont Versenyképesség Fenntarthatóság Felzárkózás Két időhorizonton, ill. a kettő találkozási pontján A csatlakozás előtt (nominális kritériumok teljesítése) A csatlakozás pillanata: a csatlakozási árfolyam meghatározása Az eurózónán belül (a nominális stabilitás kultúrája; veszélyek, ha ez hiányzik lásd pl. PT)

A növekedés versenyképesség reálgazdasági felzárkózás összefüggésrendszer fontos eleme: a fenntarthatóság Inputok bővülése (dl+dk) EU fejeltebb országaihoz viszonyítva Növekedési többlet + Fenntarthatóság Tartós felzárkózás Inputok javuló hatékonysága (dtfp) Versenyképesség + Relatív makrogazdasági stabilitás Szélesen értelmezett fikális ill. külső egyensúlyhiány intézményi feltételek fenntartható mértéke (oktatás, közigazgatás minősége, K+F stb.) nom. béremelkedés és hatékonyság-javulás összhangja dfdi Fenntarthatóság Stabilitás Látszólag olyan, mint: szovjethatalom + elektromosság=kommunizmus; de más ->

Összefüggések: növekedési többlet (az EU fejlettebb országaihoz viszonyítva) versenyképesség fenntarthatóság tartós reálgazdasági felzárkózás Inputok bővülése (dl+dk) Növekedési többlet + Fenntarthatóság Tartós felzárkózás Inputfelhasználás javuló hatékonysága (dtfp) Szélesen értelmezett intézményi feltételek (pl. oktatatás, közigazgatás minősége, K+F stb.) Versenyképesség dfdi + Relatív makrogazdasági stabilitás a fiskális, ill. külső egyensúlyhiány fenntartható mértéke a nominális béremelkedés és a hatékonyság-javulás összhangja Ez hiányzik(-zott?) a hazai gazdaság tartós (fenntartható) felzárkózásához

Az euró-övezethez való csatlakozás hazai feltételeinek újragondolása Főbb témakörök Korábban hogyan gondolkodtam/gondokodtunk* a csatlakozás feltételeiről és várható következményeiről? Ezeket mennyiben igazolják/cáfolják a mára bajba jutott GMU-országok (GIPS: EL, IE, PT, ES) tapasztatai? Az, hogy az GIPS-csoport súlyos válságba került mennyiben következménye a GMU-tagságnak, ill. attól független (belföldi, gazdaságpolitikai) tényezőknek? Lehet-e a kettőt szétválasztani? Egy elemzési szempont: GMU-tagság: reálkamat, ill. reálárfolyam-alakulás Belföldi gazdaságpolitika: (elsődleges) ÁHT deficit (és adósság) A hazai csatlakozás kérdései, újragondolva * Számos 2002-2004 táján készült elemzés, pl. ICEG, MNB, PÜKUT, KOPINT stb.

Korábbi megfontolások A legfontosabb: belül biztonságosabb a saját valuta: nagy árfolyam-kockázat (2003: nagy felértékelődés, majd leértékelődés) a lebegő árfolyam: nem puffer, hanem sokkok forrása a GMU-tagság megköti a (gazdaság-) politikusok kezét költségvetési fegyelem Megoldás: mielőbbi csatlakozás az Euró-övezethez Teljesíteni kell a külső kritériumokat, főként: Deficit/adósság (ez akkor még rövidebb távon is elérhetőnek tűnt) Infláció: nehezebb, de csak a mérés időszaka érdekes (átmenetileg, megállapodásokkal leszorítható; ha már bent vagyunk, nem érdekes) De: fontos a csatlakozási árfolyam helyes megválasztása a túlértékelt árfolyamon való csatlakozás tartós károkat (alacsony növekedést/stagnálást) okozhat

Feltevések Infláció: ha megmaradnak az inflációs különbségek ez csak a felzárkózásból adódhat (BS-hatás); önmagában nem okozhat tartós problémákat Fajlagos bérköltség-alakulás (versenyképesség) (eleinte) abban bíztam, hogy minden ország megoldja a maga módján (hogy ne árazódjon ki a piacokról) Külső egyensúly a korlát lényegében megszűnik (és azt hittük: ez csak jó lehet)

Feltételezett következmények Megszűnik az árfolyamkockázat Csökken a reálkamat Tartósan fegyelmezett, kiszámítható fiskális politika Ha eltűnik a gazdasági növekedés külső (fizetési mérleg-) korlátja: olcsó, stabil finanszírozás Közvetett hatás: Erős impulzus a beruházásoknak Gyorsul a gazdasági növekedés csak jól járhatunk

Mitől tekintettem el? A felzárkózási infláció akkor is okozhat gondokat, ha ettől nem romlik a versenyképesség ( negatív reálkamat - >buborék) Azoktól a mechanizmusoktól, amelyek folytán az infláció/béremelkedés tartósan magas maradhat, és a versenyképesség tartósan gyengülhet A külső egyensúlyi korlát nem tűnik el, csak fellazul (mert Írország nem Texas Krugman) nagy késésekkel érkeznek a fenntarthatatlan folyamatokra vonatkozó visszajelzések árfolyam: Ø; kamat/hozam: nagyon lassan, de akkor durván

Mi lehetett a baj a GIPS-országok esetében? Többféle történet (Tolsztoj * ) EMU-tagsághoz köthető gondok Rossz árfolyamon való csatlakozás és beragadás Saját infláció + közös kamat reálkamat-probléma (buborék) Saját bér, termelékenység + közös árfolyam reálárfolyam-, illetve versenyképesség-probléma Hazailag kreált gondok költségvetési felelőtlenség a pénzügyi szektor (buborékok) makro-stabilitási kockázatainak laza kezelése (összefügg reálkamat-problémával), ill.: a buborékból származó kormányzati bevételek tartós bevételként történt kezelése * A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, de minden boldogtalan család a maga módján az.

A rossz árfolyamon történt csatlakozás: Portugália példája Ha egy ország nem felkészülten és/vagy túlértékelt árfolyamon lép be, rosszul járhat: Portugália

Egy beigazolódott aggály: a túlértékelt árfolyamon való GMU-csatlakozás tartós stagnálásra vezethet Portugália példája (1999 2008) A relatív reálfejlettség (GDP/fő) és a relatív árszintek (GDP, áru, szolg.) alakulása (EU15=100) de es gr 112 96 90 108 92 85 104 88 80 100 84 75 96 80 70 92 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 76 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 65 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 V_GDP P_GDP P_GOOD P_SERV V_GDP P_GDP P_GOOD P_SERV V_GDP P_GDP P_GOOD P_SERV 135 130 ie 85 pt Áruk relatív árszint 125 120 115 110 105 80 75 70 GDP relatív árszint Szolg. relatív árszint GDP/fő 100 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 65 99 00 01 02 03 04 05 06 07 08 V_GDP P_GDP P_GOOD P_SERV V_GDP P_GDP P_GOOD P_SERV

GIPS: Makrogazdasági/versenyképességi mutatók* Infláció Reálkamat Reálárfolyam-változás Külső piaci részesedés Relatív gazdasági növekedés Nettó külső befektetési pozíció: adósság vs. FDI Államadósság és deficit * Forrás: AMECO, Eurostat

Az infláció alakulása (2000=100) GIPS vs. DE, ill. EA Fogy-i kiadás deflátora fogy. árindex GDP-deflátor (ezzel korrigáljuk a legtöbb nominális makro-aggregátumot) 130 140 125 120 115 EA-12 DE IE EL ES PT 135 130 125 120 EA-12 DE IE EL ES PT 110 115 110 105 105 100 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 100 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 GIPS-nél: tarosan magasabb infláció

Reálkamatok: GIPS vs. DE, ill. EA 10 8 6 4 2 0-2 -4 EA-12 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hosszú távú; GDP-deflátor DE IE EL ES PT Rövid távú, GDP deflátor Lényeg: Németo.-ban nem vált negatívvá, GIPS-ben igen 10 8 6 4 2 0-2 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0 1995 EA-12 DE IE EL ES PT 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 EA-12 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Rövid távú, fogy. deflátor DE IE EL ES PT

Reálárfolyam-változás (fő külker. partnerekkel szemben; 1999=100) ( : ár-versenyképesség romlás; : javulás) Fogy árindex GDP deflátor 130 130 125 120 115 Germany Greece Spain Ireland Portugal 125 120 115 110 DE EL ES IE PT 110 105 105 100 100 95 90 95 85 90 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 80 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Fajlagos bérköltség alapú reálárfolyam-indexek (1999=100) Nemzetgazdasági ULC 140 130 120 DE EL ES IE PT 140 110 130 120 110 DE EL ES IE PT 100 90 80 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 100 90 80 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 120 115 110 105 DE EL ES IE PT Feldolgozóipari ULC 100 A költség-versenyképesség megítélése függ a mutatótól, de a nagy emelkedés gondokra utal 95 90 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Nemzetgazdasági bérhányad

A külső piaci részesedés változása: a partnerországok importnövekedéséhez viszonyított exportnövekedés (2000=100) 120 115 110 Germany Ireland Greece Spain Portugal 105 100 95 90 85 80 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 A lefelé tartó irányzat külső versenyképességi gondokat jelez: GIPS vs. DE

Relatív növekedési teljesítmény: a fő versenytársak átlagához viszonyított GDP-növekedés (2000=100) 130 120 110 IE EL ES PT 100 90 80 70 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Nettó külföldi befektetési pozíciók FDI 20% Összesen 0% -20% 60% 40% 20% Ireland Greece Spain Italy Portugal -40% -60% -80% Ireland Greece Spain Italy Portugal 0% -20% -100% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008-40% 120% -60% -80% -100% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 100% 80% 60% 40% 20% Ireland Greece Spain Italy Portugal 0% 1. Fiz méreg korlát eltávolítása 2. IT miért nincs most bajban Nem FDI adósság -20% -40% -60% -80% -100% 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Kormányzati egyenleg és adósság a GDP %-ában Egyenleg Adósság 5 0 140 120 100 Ireland Greece Spain Portugal -5 80-10 60-15 Ireland Greece Spain Portugal 40 20-20 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 EL, IE: Látszólag OK Utólag: nem OK

Mi következik mindebből? Azok az országok, amelyekben hiányzik a stabilitás iránti kollektív igény (a stabilitás kultúrája ), rosszul járhatnak a csatlakozással, mert túlságosan hosszú késleltetéssel érkeznek a fenntarthatatlan folyamatokra vonatkozó visszajelzések Persze mondhatnánk: mindenki levonja majd a legutóbbi válság tanulságait, de ez nem valószínű (azt szokás gondolni: this time is different *) * Carmen M. Reinhart Kenneth Rogoff: This Time Is Different: Eight Centuries of Financial Folly

A hazai kilátások A kormány közép távú elképzelései ellentétesek a közép távú GMU-csatlakozással Inflációban explicit (magasabb inflációval számol); Fiskális elképzelésekben implicit (egyszeri/rövid távú bevételekből fedez tartós kieséseket) DE: a kormány javára írandó: Nem állít fel olyan rövid/középtávú GMU-csatlakozási terveket, amelyek valódi gazdaságpolitikájával ellentétesek (a korábbi kormányok rendszeresen ezt tették)

Összefoglalva: a GMU-csatlakozás tartalmi feltételei Csak az után, hogy nagy biztonsággal és tartósan teljesítettük a formális (külső) kritériumokat (felejtsük el az átcsúszást ) A hazai szakma együttes erőfeszítésével részletesen ki kellene dolgozni a csatlakozás hazai feltételeit valahogy úgy, mint Angliában (lásd: five tests, de komolyabban) A csatlakozás feltétele lehet egy hazai háromoldalú stabilitási paktum megkötése (a munkahelyek védelmében) ez kezelési mechanizmusokat is tartalmazhatna a termelékenységemelkedéshez viszonyított aránytalan béremelkedés megelőzésére ill. viszonylag gyors utólagos korrigálására

Five Tests (UK) Is there sustainable convergence between the UK and the EURO zone economies? Is there sufficient flexibility to cope with problems as a member of EMU? What effect would membership of the EURO have on investment? What effect would membership have on the UK financial service industry? What is the overall impact on growth, stability and jobs?

Egy lehetséges hazai teszt Tartósan (fenntarthatóan) alacsony-e a hazai infláció az euró-övezet átlagához mérten? A kormányzati deficit tartósan (fenntarthatóan) alacsony-e tartalmaz-e puffereket a rossz időkre? Hol tartunk a stabilitás kultúrájának megteremtésében? Hol tart a kormány? Hol tartanak a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek? Vannak-e intézményeink a túlzott béremelkedés korrigálására? Várom a további ötleteket

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Köszönjük, hogy használta a tananyagunkat! Bármilyen kérdést, megjegyzést örömmel várunk az eltecon.hu honlapon feltüntetett címekre