KELER Közpnti Értéktár Zrt. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI DOKUMENTUM 2017. december 31.
BEVEZETÉS A KELER Közpnti Értéktár Zrt. (a tvábbiakban: KELER) jelen dkumentummal kíván eleget tenni a közpnti értéktárak éves közzétételét is meghatárzó CSDR 1 előírásainak, valamint az intézményekre vnatkzó III. Pillér követelményeinek. Az utóbbihz kapcslódó szabálykat a hitelintézetekre és befektetési vállalkzáskra vnatkzó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módsításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete (a tvábbiakban: CRR) és a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkzáskról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a tvábbiakban: Hpt.) határzza meg. Jelen nyilvánsságra hzatali dkumentum elkészítésekr a 2017. december 31-én hatálys jgszabályk, ajánlásk, illetve a belső szabályzás is figyelembe vételre került. A dkumentumban található adatk minden esetben a 2000. évi C. törvényben meghatárztt magyar számviteli szabályk szerint kalkulált értékeket jelentenek, a 2017. december 31-re vnatkzó auditált beszámló alapján. KELER Csprt 2 tulajdnsi struktúrája A KELER Csprt a vnatkzási időszakban nem tartztt összevnt alapú felügyelet alá. A KELER Csprt 2017. december 31-én fennálló tulajdnsi struktúrája, működési mdellje a következő: 1 Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a közpnti értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módsításáról 2 A KELER Csprt nem jgi fgalm, kizárólag a KELER és KELER KSZF együttes megnevezésére szlgál. 2/36
KOCKÁZATKEZELÉSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS SZABÁLYOK A kckázatk kezelésére szlgáló stratégiák és flyamatk A KELER belső kckázatkezelési szabályzása hármszintű, kherens rendszert alkt: az alapelveket a KELER kckázatkezelési plitikája, alapelvei és céljai, illetve eszköz-frrás stratégiája című szabályzó irat fekteti le, a másdik szinten található a Kckázatvállalási szabályzat, a Kereskedési könyvi szabályzat, a Hitelintézeti helyreállítási terv és a tematikus szabályzatk, s végül az peratív működés szabályait részletesen a KELER KSZF Közpnti Szerződő Fél Zrt. (a tvábbiakban: KELER KSZF) Kckázatkezelési Osztály ügyviteli utasítása tartalmazza. A működési kckázatk kezelése KELER Csprt szinten valósul meg, ezért a kapcslódó kckázatkezelési feladatkat csprtszintű szabályzat írja le. A kckázatk aznsítását, mérését, figyelemmel kísérését biztsító szervezeti egységek és funkciók A KELER a KELER KSZF-fel kötött kiszervezési szerződés alapján kiszervezi a kckázatkezelési feladatk elvégzését, ezért a kckázatk aznsítását, mérését, figyelemmel kísérését a KELER KSZF Kckázatkezelési Osztálya látja el. A kckázatkezelési kérdésekhez kapcslódó felelősség és döntéshzatal tvábbra is a KELER Kckázatkezelési Igazgatójánál maradt. A Kckázatkezelési Igazgató jóváhagyása mellett a KELER KSZF Kckázatkezelési Osztály feladata a kckázatkezelési alapelvek kidlgzása, a prudens működést biztsító követelmények meghatárzása, a kckázatvállalás szabályainak kialakítása, kckázati limitek felállítása és betartásának figyelése, a hitel-, partner-, piaci-, működési-, likviditási-, kncentrációs- és egyéb kckázatk flyamats mérése, elemzése. A közvetlenül a Vezérigazgató alá tartzó Megfelelés ellenőrzés biztsítja a jgszabálykban, belső szabályzatkban, hatósági ajánláskban, irányelvekben és határzatkban lefektetett elvek és előírásk betartását. A belső kntrll funkciók harmadik elemeként a Belső Ellenőrzési Szervezet, a Felügyelő Bizttság szakmai irányítása és ellenőrzése mellett működik. Az ellenőrzési rendszer elemei tvábbá a Belső Ellenőrzés szervezetén kívül a flyamatba épített, valamint a vezetői ellenőrzés. A belső kntrll funkciókat ellátó szervezeti egységek vezetőjének személyében nem történt váltzás az elmúlt évben. A KELER rendelkezik Etikai kódexxel, valamint a működési kckázatkezelés keretein belül megvalósul a kckázati kultúra intézményen belüli kmmunikálása, tudatsítása. Az utóbbi esetében sztálynként, területenként kijelölt működési kckázatkezelési kapcslattartó került kijelölésre, akinek feladata a felmerült működési kckázati események jelentése a működési kckázatkezelésért felelős munkatársnak. A kapcslattartók kötelező ktatásn vesznek részt.
A KELER-ben meglévő kckázatk A KELER esetében a kckázatvállalási hajlandóság értelmezése krlátkba ütközik, mivel azt a KELER-re érvényes jgszabályk szinte teljes mértékben meghatárzzák. A KELER a CSDR hatálya alá tartzó közpnti értéktár, mely az alapvető szlgáltatáskn túl nem banki és banki jellegű kiegészítő szlgáltatáskat is nyújt, ezért a Tpt. mellett a Hpt. és a CRR hatálya alá is tartzó intézmény. A CSDR definiálja a KELER alaptevékenységeit és kiegészítő tevékenységeit, valamint a többi jgszabállyal kiegészülve prudenciális előíráskat határz meg. A KELER esetében a közpnti értéktári funkciójából adódóan az alábbi szabályzói kckázatk aznsíthatóak: Befektetési kckázatk, Működési, jgi és letéti kckázatk, Általáns üzleti kckázat, Felszámlás vagy szerkezetátalakítás kckázata. A bank jellegű kiegészítő szlgáltatásk kapcsán tvábbi szabályzói, illetve belső kckázattípusk merülnek fel, melyek a későbbiekben részletesen bemutatásra kerülnek. Főbb kckázattípusnkénti irányelvek Hitel- és partnerkckázat A KELER klasszikus banki (ügyfél) hitelezést szaksíttt hitelintézetként nem végez, ennek ellenére szerződéses partnerei révén vállal hitel(partner)kckázatt. Hitelkckázatk körébe srlunk minden lyan kckázati típust, amelynek keretében a KELER-rel szerződéses kapcslatban álló felek (pl. szlgáltatást igénybe vevő ügyfelek) gazdasági tevékenységük (ideértve ügyeleteik elszámlását is) tekintetében hitel-, pénzügyi teljesítés vagy más elszámlási jgvisznyból fakadó fizetési kötelezettségüket nem tudják a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén a KELER-nek vesztesége keletkezhet, ideértve a KELER és a KELER KSZF között létrejött ügyletek kckázatát is. A KELER fő partnerei a KELER KSZF, a KELER Treasury Osztály partnerei és egyéb természetes és jgi személyek, amelyekkel szemben a KELER-nek pénzügyi követelése lehet, vagy a partner - előzőkben nem említett - pénzügyi vagy egyéb jellegű nemteljesítése a KELER-nek pénzügyi veszteséget kzhat, vagy a KELER működését hátránysan beflyáslhatja. Az egyéb partnerek között megemlíthetők a KELER KSZF klíringtagjai és energiapiaci alklíring tagjai, valamint azn partnerek, amelyekkel a vállalati működés srán kerül a KELER kapcslatba (pl. vevők, szállítók, ügyfelek, számlatulajdnsk, szlgáltatók). A KELER rendszeresen minősíti partnereit és flyamatsan mnitrzza, hgy partnerei nem kerültek-e fizetést krlátzó jgi eljárás alá (csődfigyelés). A hitel- és partnerkckázatk krlátzására a KELER KSZF Kckázatkezelési Osztálya limitrendszert alakíttt ki, valamint flyamatsan mnitrzza a KELER kitettségeit. A partnerlimitek mértéke megállapításának egyik legfntsabb faktra a minősítés eredménye. A hitelezési kckázat szabályzói tőkekövetelményét a KELER a sztenderd módszer szerint határzza meg. A partnerkckázatk számszerűsítése a repó- és az értékpapírkölcsönzési ügyletek esetében a pénzügyi biztsítékk átfgó módszere alapján történik (CRR 223. cikk), egyéb esetben a piaci árazás módszere szerint. 4/36
Napközbeni hitelkckázat A KELER a CSDR melléklet C. szakasz b) alapján, kizárólag KELER KSZF-nek, külön együttműködési megállapdásban fglaltak szerint, teljes fedezettség mellett nyújt elszámlási hitelt, aminek célja a KELER KSZF klíringtagjainak vagy energiapiaci alklíringtagjainak nemteljesítése esetén a teljesítések zavartalan lebnylításának elősegítése. Az elszámlási hitelt a KELER legkésőbb a következő üzleti napn történő visszafizetésre nyújtja a KELER mindenkr hatálys értékpapír- és devizabefgadási kndícióiban szereplő feltételek mellett. A hitelezés flyamata egyedileg lett kialakítva, a KELER más piaci szereplő részére a szlgáltatást nem nyújtja. A hitelkeret felülvizsgálata évente legalább egyszer megtörténik a KELER KSZF minősítésekr, aminek keretében a múltbeli adatk vizsgálata és a KELER KSZF által felajánltt és a KELER által figyelembe vehető biztsítékk értéke alapján kerül meghatárzásra a hitelkeret. A Bizttság (EU) 2017/390 felhatalmazásn alapuló rendelete (2016. nvember 11.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a banki jellegű kiegészítő szlgáltatáskat nyújtó közpnti értéktárakra és kijelölt hitelintézetekre vnatkzó egyes prudenciális követelményekről szóló szabályzástechnikai standardk tekintetében történő kiegészítéséről (a tvábbiakban: EBA RTS) 19. cikkének megfelelően a KELER KSZF KKO a CSD linkekre, a közvetett kapcslatkra és közvetítő intézményekre is napi szinten méri és figyelemmel kíséri a napközbeni hitelkckázati kitettségek alakulását. Piaci kckázat A piaci kckázatt a piaci árak mzgásából eredő, a KELER-t érintő veszteségek kckázata jelenti. A piaci kckázat a kamatzó eszközökhöz, részvényekhez, indexhez kapcslódó kckázatkat jelenti, illetve devizaárflyam kckázatt és árukckázatt tartalmazhat. A KELER esetében nem merül fel árukckázat. A KELER kamatkckázatának meghatárzó részét a treasury eszközei hrdzzák. A kamatkckázat vállalása aktív és tudats, alapvetően a szabad pénzügyi eszközökkel történő jövedelmező gazdálkdást célzza, de ez nem veszélyeztetheti az alaptevékenységek biztnságs ellátását. Jgszabályi előírásk miatt aznban a KELER kereskedési tevékenysége visznylag krlátztt és a prtfóliójában szereplő termékek körének váltzatssága alacsny, ennek megfelelő összetettségű módszerek kerülnek alkalmazásra a kamatkckázatk mérésére-kezelésére. A kereskedési könyvbe történő besrlásról az igazgatósági szintű Kereskedési könyvi szabályzat rendelkezik, ami tvábbá még a kereskedési könyv és a nem kereskedési könyv közötti átsrlás szabályait is tartalmazza. Rendszeresen elemzésre kerül a kamatlábkckázatk rövid távú jövedelmezőségi, és hsszabb távú, a tőkeértékre gyakrlt hatása. A számítási mdellben szerepelnek a meghatárzó kereskedési könyvi és a banki könyvi tételek. A KELER sajátsságai miatt elsősrban újraárazási (kamat)kckázattal, indklt esetben pedig a hzamgörbe kckázattal is száml. A kamatkckázatk kezelésében illetékes peratív testület az Eszköz-Frrás Bizttság, mely az Igazgatóság által felállíttt keretrendszeren belül hzza meg döntéseit. A KELER számára devizakckázatt csak a saját devizapzíciók (devizaszámla-egyenlegek) jelentenek, a KELER-es számlákn elhelyezett ügyféltulajdnú devizák árflyamkckázatát az ügyfelek viselik. A KELER devizaeszközei elsődlegesen a KELER KSZF által a garantált piacain nyújttt, illetve a KELER nemzetközi elszámlási szlgáltatásainak biztnságs és gördülékeny ellátását, valamint kapcslódó deviza knverzió szlgáltatás biztsítását szlgálják. Minden deviza esetében limitálva van a saját prtfólióban tartható állmány nagysága, ezzel a vállalható kckázat 5/36
nagysága is krlátztt. A devizakckázat mérése histrikus elemzésekkel és napi gyakriságú kckáztattt érték számítással valósul meg. Az általáns pzíciókckázat szabályzói tőkekövetelményét a KELER a lejárati alapú módszer szerint határzza meg. A devizaárflyam kckázat megállapításánál a KELER a CRR 351-352. cikkben leírtakhz igazdik, vagyis ameddig a saját tulajdnú devizák teljes nettó pzíciójának összege nem éri el a szavatló tőke 2%-át, addig szabályzói tőkekövetelmény meghatárzásra nem kerül sr. Likviditási kckázat A KELER speciális tevékenysége, ezen belül az elszámlásfrgalm teljesítésének zavartalan lebnylíthatóságának biztsítása szükségessé teszi, hgy mindenkr gyrsan mbilizálható, likvid eszközökkel rendelkezzen. Részben az előbbi követelményből adódóan a közpnti értéktár által tartható eszközök köre már a jgszabályk (például CSDR 46. cikk) által is szigrúan szabályztt. A jgszabályi kötöttségeken túl a KELER az általa tarttt pénzügyi eszközök kiválasztásánál arra törekszik, hgy azkat szükség esetén gyrsan értékesíthesse, illetve napn belüli likviditást is teremthessen általuk. A likviditási kckázat szempntjából szintén kiemelt szerep jut a KELER KSZFfel fennálló kapcslatnak, ami elsősrban a nyújttt elszámlási hitelből ered. A likviditási kckázat mérése, figyelése és kezelése napnta megtörténik a KELER banki és kereskedési könyvi prtfóliójának napi kckázati paramétereinek meghatárzásakr. Amennyiben lyan instrumentum kerül be a KELER prtfóliójába, ami nem teljesíti a CSDR 46. cikkében fglalt előíráskat, akkr arról értesíteni kell az Eszköz-Frrás Bizttságt. A KELER-nek mint banki jellegű kiegészítő szlgáltatáskat is nyújtó közpnti értéktárnak, teljesítenie kell a likviditási kckázatkra vnatkzóan a CRR előírásait is. A CRR tőkekövetelményt nem ír elő a likviditási kckázatkra, aznban meghatárz két mutatót (LCR, NSFR), amely az intézmény likviditását hivattt mérni. Tvábbá havi rendszerességgel négyfkzatú statikus likviditási mérleg is készül, amit a KELER KSZF Kckázatkezelési Osztály az adtt időszak nettó finanszírzási pzíciójának napi alakulása mellett negyedévente elemez. Előbbieken túl évente az éves átfgó kckázati elemzés keretein belül részletes likviditási és finanszírzási kckázat elemzést készít a KELER KSZF Kckázatkezelési Osztály, amit a Kckázatkezelési Bizttság terjeszt a KELER Igazgatósága elé. Az elemzést a Felügyelő Bizttság tájékztatásként megkapja. A likviditási kckázatk-kezelésére szlgáló plitikát, stratégiát és flyamatkat igazgatósági szintű szabályzatk tartalmazzák, míg a likviditás kezelésével kapcslats gyakrlat szabályait tartalmazó szabályzó iratt a KELER Ügyvezetősége fgadja el. A KELER Belső ellenőrzési szervezete a Magyar Nemzeti Bank likviditási kckázatk méréséről, kezeléséről és kntrlljáról szóló 12/2015. (VIII. 24.) számú ajánlását figyelembe véve ellenőrzi a likviditási kckázat kezelésének gyakrlatát, flyamatait. A KELER a piacn betöltött sajáts szerepe miatt csak krlátztt mértékben képes beflyáslni frrásainak szerkezetét. Az itt bekövetkező hirtelen váltzásk hatásainak számszerűsítése stressz frgatókönyvekkel történik. A kckázattűrés mértékét a frráskhz igazíttt eszköz ldali tételek likviditásának szabályzásával lehet beflyáslni. A KELER által meghatárztt likviditási kckázatt krlátzó limitek napi figyelése megvalósul, a belső tőkekövetelmény meghatárzása havnta történik. 2017. december 31-én, adatk frintban LIKVIDITÁSFEDEZETI RÁTA Likviditási puffer 43 977 028 950 Össze nettó likviditási kiáramlás 12 934 025 205 Likviditásfedezeti ráta (%) 340% 6/36
Napközbeni likviditási kckázat A KELER KSZF-nek nyújttt elszámlási hitel kapcsán napközbeni likviditási kckázat is keletkezik, melyhez kapcslódóan a KELER KSZF Kckázatkezelési Osztály flyamatsan mnitrzza pénznemenként a napközbeni likviditás-felhasználást. Az elszámlási hitel mértéke a szkáss, éves minősítés alapján kerül megállapításra. A KELER a felmerült likviditási igény előteremtéséhez megfelelő minőségű és mennyiségű likvid eszközzel rendelkezik. Az éves minősítés srán megállapíttt hitelkeretet lényegesen meghaladó igény esetén felmerülő tvábbi likviditási kckázatkra vnatkzóan stressz szcenáriók kerültek kialakításra, melyeket évente kell aktualizálni az éves átfgó kckázati elemzés keretében. Kncentrációs kckázat A kckázatk kncentrációja azt a kckázati kitettséget jelenti, amely egy adtt kckázatn belül (intra-risk), vagy különböző kckázattípusknál együttesen (inter-risk) jelentkezve képes lyan mértékű veszteséget kzni, mely veszélyezteti az intézmény üzletszerű (szkáss és elvárható jövedelmezőségű flyamats) működését; vagy lényegi váltzást kz az intézmény kckázati prfiljában. A KELER hárm kckázat esetében aznsíttt releváns kncentrációs kckázatt: Hitelezés kncentrációs kckázata: az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni lyan követelés-elszlást jelenti, amikr az ügyfelek/partnerek visznylag kisszámú csprtjának vagy nagybb csprtjának közös kra/kkra visszavezethető nemteljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerű (szkáss és elvárható jövedelmezőségű flyamats) működését. Kamat- és árflyam kncentrációs kckázat: a KELER kamat- és árflyam kckázatt hrdzó eszközeihez tartzó kckázatk krrelálhatnak egymással (pl.: a KELER által birtklt különböző állampapírk árai biznys szinten együttmzgnak). Az eszköz ldal kncentráltságának negatív hatása valószínűleg csak stressz környezetben jelentkezne, nrmál körülmények között a hatás elhanyaglható lehet. Ezért a KELER rendszeresen felméri különböző kvantitatív eszközökkel (érzékenységvizsgálatk, stressz-tesztek), hgy a könyveiben milyen mértékű a kncentráció, vagyis azt, hgyan hatnak a krrelációk váltzásai a prtfóliójának az értékére. Likviditási kncentrációs kckázat: a likviditási kncentrációs kckázat a frrás ldal szerkezetéből adódik, aminek egy részére nincs ráhatása a KELER-nek. A frrás ldali kncentráció részletes felmérése negyedévente, illetve évente is megvalósul. Ehhez kapcslódóan stressz tesztek is készülnek, illetve a KELER Helyreállítási terve is tartalmaz erre vnatkzóan szcenáriókat. A kckázatk mérése és kezelése mindhárm esetben megvalósul a belső szabályzatkban lefektetett elvek alapján. Működési kckázat A működési kckázat a nem megfelelő vagy rsszul működő belső flyamatkból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteség kckázata, amely magában fglalja a jgi kckázatt is (CRR 4. cikk 52.). Az ICAAP-ILAAP kézikönyvnek 7/36
megfelelően a KELER a működési kckázatk között vizsgálja, kezeli a jgi és a reputációs kckázatkat is. A működési kckázatk belső módszertan szerinti mérése és kezelése egy KELER Csprt-szintű veszteség-adatbázisn alapul, melyet kiegészítenek a szakértői becslések illetve a kulcskckázati indikátrk gyűjtése. A működési kckázati események gyűjtésébe, a kckázatk rendszeres felmérésébe, értékelésébe és csökkentésébe a KELER és a KELER KSZF minden szervezeti egysége bevnásra kerül. Így lehet biztsítani, hgy a működés és tevékenység terén összefnódó KELER és KELER KSZF egészét lefedje a működési kckázatkezelési rendszer. A működési kckázatk kezelésére a KELER külön bizttságt állíttt fel, mely rendszeresen kntrllálja a működési kckázatkezelési flyamatt és döntéseket hz. A működési kckázat szabályzói tőkekövetelményét a KELER a BIA módszer szerint határzza meg, a belsőt pedig egy kckázatérzékeny közel AMA szintű - mdellel. Általáns üzleti kckázat, Az ICAAP-ILAAP kézikönyv elvárja, hgy az intézmények az üzleti és stratégiai kckázatukat számszerűsítsék, és szükség esetén tőkekövetelményt is képezzenek rá. Ezzel párhuzamsan a CSDR 47. cikk előírásainak megfelelően a közpnti értéktárnak tőkével kell fedeznie az általáns üzletviteléből eredő kckázatkat. Erre vnatkzóan az EBA RTS ad tvábbi instrukciókat, amelyek az ICAAP-ILAAP kézikönyv elvárásainak megfeleltethetőek. A KELER speciális helyzetéből adódóan elsődlegesen a CSDR előírásait veszi alapul az általáns üzleti kckázat tőkekövetelményének meghatárzására, ugyanakkr az alkalmaztt szcenáriók (nrmál és legalább 1 stresszelt) meghatárzásakr az ICAAP-ILAAP kézikönyv elvárásait is figyelembe veszi. A kckázatk felmérése és meghatárzása a stratégia készítésének keretein belül történik, az üzleti tervek több feltételezett szcenárió mentén történő elkészítésével. Felszámlás vagy szerkezetátalakítás kckázata. A KELER-nek egy esetleges felszámlásra vagy szerkezetátalakításra a CSDR rendelkezéseinek megfelelően tőkét szükséges allkálnia. A tőkeszükséglet meghatárzása az EBA RTS előírásai alapján történik. A tőkeképzés mellett a CSDR 47. cikk (2) alapján a KELER-nek tervet kell készítenie a következőkre vnatkzóan: a) pótlólags tőkeemelés arra az esetre, ha saját tőkéje megközelíti a jgszabályban meghatárztt szintet vagy az alá süllyed; b) műveletei és szlgáltatásai rendezett felszámlásának vagy szerkezetátalakításának biztsítása arra az esetre, ha a KELER nem tud új tőkét bevnni. A fenti eseményekre vnatkzó terveket a KELER Helyreállítási terve tartalmazza. A kckázatjelentési és mérési rendszerek érvényességi köre és jellege 8/36
A kckázatmérési és jelentési rendszerek nagyrészt a banki jellegű kiegészítő szlgáltatáskból eredő kckázatkra terjednek ki, amit kiegészítenek az alapvető közpnti értéktári és nem banki jellegű kiegészítő szlgáltatáskban rejlő kckázatk. A következő kckázatk tekinthetőek relevánsnak a KELER szempntjából, melyek rendszeres mérése, riprtlása megvalósul a gyakrlatban és melyekre vnatkzóan szükség esetén tőkekövetelmény is meghatárzásra kerül: 1. Befektetési kckázat hitel- és partnerkckázatk: treasury tevékenységgel összefüggő kckázatk, CSD linkek, közvetett kapcslatk és közvetítő intézmények kckázatai, egyéb partnerekkel szembeni követelések (főleg díjkövetelések), napközbeni hitelkckázat, belső kölcsön, nagykckázat-vállalás, nemteljesítő kitettségek, mérlegen kívüli kitettségek, partnerhez nem köthető hitelkckázati kitettségek, kckázats prtfóliók. 2. Befektetési kckázat piaci kckázatk: kereskedési könyvi pzíciókckázat egyedi és általáns, deviza árflyamkckázat, banki könyvi kamatkckázat, likviditási és finanszírzási kckázat 3. működési kckázat, 4. rszágkckázat, 5. nemzetközi elszámlás hitelkckázata, 6. kiegyenlítés / teljesítés kckázata, 7. nyitva szállítás kckázata, 8. felszámlás vagy szerkezetátalakítás kckázata, 9. általáns üzleti kckázat, A kckázatk legnagybb része a felszámlás és szerkezetátalakítás kckázatból, az általáns üzleti kckázatból, kereskedési könyvi pzíciókckázatból, banki könyvi kamatkckázatból, működési kckázatkból, treasury tevékenységgel összefüggő hitel- és partnerkckázatból és a CSD linkek, közvetett kapcslatk és közvetítő intézmények kckázataiból adódnak. A KELER esetében az alábbi kckázatk relevánsak, de esetükben nem határzunk meg tőkekövetelményt: 1. Biztsító nemfizetésének kckázata, 2. Deviza kamatkckázat, 3. Mdellezési kckázat, 4. Hitelezés kncentrációs kckázata, 9/36
5. Likviditási kncentrációs kckázat, 6. Reziduális, 7. Napközbeni likviditási kckázat, 8. Kamat- és árflyam kncentrációs kckázat, 9. Üzletvitel kckázata, 10. Reputációs kckázat, 11. Megfelelési kckázat, 12. KELER KSZF-ben meglévő részesedés hitel- és piaci kckázata. A gazdasági környezet megváltzása és jövedelmezőség kckázata tőketervezéskr kerül figyelembe vételre. A kckázatmérséklésre és a hitelkckázati fedezet alkalmazására vnatkzó fő elvek és a fedezeti eszközök hatéknyságának ellenőrzésére szlgáló stratégiák és flyamatk A KELER az alábbi célra képezhet biztsítékkat: elszámlási hitel (kizárólag a KELER KSZF-nek nyújtja a KELER), Tvábbá a KELER a repó ügyletek esetében vesz figyelembe biztsítékkat. A biztsítékk értékelésére napnta, az Értékpapír- és deviza befgadási kndícióban meghatárztt értékelő árn kerül sr, beszámításuk az ugyanitt közzétett haircut-k alkalmazása mellett történik. Az elismert biztsítékk fő típusai: számlapénz (frint és deviza), hitelvisznyt és tulajdnvisznyt megtestesítő értékpapírk. 2017 flyamán a KELER a kitettségei tekintetében nem vett figyelembe készfizető kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát. Az elszámlási hitelen túl fedezett ügyletként kizárólag a repó tranzakciók szerepeltek. A KELER nem alkalmaz mérlegen belüli és kívüli nettósítást. 2017. december 31-én a KELER nem rendelkezett elismert hitelkckázati fedezettel, ezért a fedezett, teljes kitettség értéke nulla. A hiteltartalékk létrehzásával kapcslats szabályk a Hitelkckázati kiigazításk fejezetben kerülnek bemutatásra. 10/36
VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK A vezető testület tagjai által betöltött igazgatósági tisztségek száma A KELER vezető testületének 2 tagja tölt be igazgatósági tisztséget, akik a következők: Mónus Attila Vezérigazgató, Szalai Sándr Vezérigazgató-helyettes, Banküzemi és Termékfejlesztési Igazgatóság Igazgató. A vezető testület tagjainak kiválasztására vnatkzó munkaerő-felvételi plitika, és a tagk szakértelme, képességei és tapasztalata A Hpt. 6. (1) bekezdés 123. pntja, illetve a CSDR alapján az Igazgatóság a KELER vezető testülete. A KELER rendelkezik tvábbá a vezető testület tagjainak kiválasztására vnatkzó stratégiával, amely a 2017. szeptember 1-ei Közgyűlésen került elfgadásra. A vezető testület tagjainak kiválasztása tekintetében érvényesítendő diverzitási plitika és az abban meghatárztt célkitűzések és vnatkzó célszámk, valamint e célkitűzések és célszámk megvalósulásának mértéke A KELER rendelkezik a vezető testület tagjainak kiválasztására vnatkzó stratégiával, amely a 2017. szeptember 1-ei Közgyűlésen került elfgadásra. Tvábbá a KELER a 2016-2020 időtávt magába fglaló kiegészített stratégiájában meghatárzta az Igazgatósági tagságt betöltött alulreprezentált nem képviseletére vnatkzó célszámt, aminek a teljesülését a stratégia lejártát követően visszaméri. 2017. december 31-én alulreprezentált nemből 0 fő képviseltette magát a KELER Igazgatóságában. Kckázatkezelési Bizttság A KELER az ESMA RTS 3 48. cikknek megfelelően Kckázatkezelési Bizttságt hztt létre 2017-ben. A Bizttság feladata, hgy a KELER aktuális és jövőbeni átfgó kckázati tleranciájáról és stratégiájáról tájékztassa az Ügyvezetőséget és az Igazgatóságt. A tájékztatás keretében véleményt fgalmazhat meg és javaslatkat tehet. Tvábbá köteles figyelemmel kísérni és szükség esetén véleményezni a számára elkészített évközi kckázatkezelési riprtkat. Az alakuló ülésen túl 2017-ben egy rendes ülést tarttt a Kckázatkezelési Bizttság. Az ülésekről jegyzőkönyv is készült. Az EBA RTS-ben meghatárztt rendszerességgel és tartalmmal a KELER KSZF Kckázatkezelési Osztály jelentéseket készít a KELER Kckázatkezelési Bizttság részére. A Bizttság felépítését, 3 A Bizttság (EU) 2017/392 felhatalmazásn alapuló rendelete (2016. nvember 11.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közpnti értéktárakra vnatkzó engedélyezési, felügyeleti és működési követelményekről szóló szabályzástechnikai standardk tekintetében történő kiegészítéséről 11/36
működését, a részére készített riprtkat és feladatait részletesen a KELER Szervezeti és működési szabályzata, illetve a Kckázatkezelési Bizttság ügyrendje szabályzza. A Kckázatkezelési Bizttság mellett a KELER-ben Eszköz-Frrás Bizttság is működik, aminek legfőbb feladatai: - a KELER likviditásának felügyelete, a likviditási terv elfgadása, - a KELER befektetési plitikájának meghatárzása, - az eszköz-frrás struktúra meghatárzása, - a Treasury munkájának szakmai felügyelete, - valamennyi, a KELER által vezetett számla vnatkzásában azk kamatkndícióinak meghatárzása. Emellett a KELER KSZF Kckázatkezelési Osztály rendszeres jelentéseket készít az Eszköz-Frrás Bizttság számára kckázatkezelési vnatkzáskban, illetve limit-mnitring funkciójában is az Eszköz-Frrás Bizttság felé jelent. Az Eszköz-Frrás Bizttság legalább havnta egyszer ülésezik, üléseiről jegyzőkönyv készül. Kckázatkra vnatkzó infrmációk jelentése a vezető testületeknek Az Igazgatóság megfelelő átlátásának biztsítása érdekében, a KELER kckázati prfiljáról, tőkehelyzetéről, belső tőkemegfeleléséről évente részletes elemzés, a negyedéves visszamérések keretén belül pedig rövidebb tájékztatás készül. Ezen felül az Igazgatóság évente kap átfgó tájékztatót a működési kckázatkról és a treasury limitrendszer alakulásáról. ALKALMAZÁSI KÖR Az intézmény neve, amelyre a CRR követelményei vnatkznak KELER Közpnti Értéktár Zrt. Az eltérések összefglalása a számviteli és prudenciális célkból történő knszlidáció alapján, az érintett elemek rövid leírásával A KELER a 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) 10. (3) bekezdése alapján a knszlidált (összevnt) beszámló készítési kötelezettségének azzal tesz eleget, hgy a nemzetközi számviteli standardk alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletben fglalt eljárás alapján az Európai Unió 12/36
Hivatals Lapjában rendeleti frmában kihirdetett nemzetközi számviteli standardknak megfelelően állítja össze az összevnt (knszlidált) éves beszámlóját ( knszlidált pénzügyi kimutatásk ). A KELER a kihirdetett nemzetközi számviteli standardkban nem szabályztt kérdések tekintetében a Számviteli törvény előírásait köteles alkalmazni, a kihirdetett nemzetközi számviteli standardkkal összhangban. A KELER prudenciális célból nem alkalmaz knszlidációt. A szavatló tőke aznnali átadásának vagy a kötelezettségek anyavállalat és leányvállalatai közötti visszafizetésének aktuális vagy előrejelezhető lényeges gyakrlati vagy jgi akadályai; Nem releváns a KELER számára. Az a teljes összeg, amennyivel a tényleges szavatló tőke kevesebb az összevnt alapú felügyeleti körben nem szereplő egyes leányvállalatk számára előírtnál, és az ezen körbe tartzó leányvállalatk megnevezése Nem releváns a KELER számára. Amennyiben releváns, a CRR 7. és 9. cikkben meghatárztt rendelkezések alkalmazásának körülményei Nem releváns a KELER számára. SZAVATOLÓ TŐKE 2017. december 31-én, adatk frintban SZAVATOLÓ TŐKE 21 034 554 831 ALAPVETŐ TŐKE (TIER 1/T1 TŐKE) 20 923 803 281 ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE 20 923 803 281 BEFIZETETT TŐKEINSTRUMENTUMOK 4 500 000 000 EREDMÉNYTARTALÉK 21 618 937 834 Előző évek eredménytartaléka 21 838 233 496 Figyelembe vehető nyereség / veszteség -219 295 662 EGYÉB TARTALÉK 0 (-) Immateriális javak bruttó összege -519 885 061 (-) Levnásk a CET1 tőkeelemből (részesedés) -4 545 637 675 (-) Prudens értékelés követelményei miatti értékelési krrekció -129 611 817 KIEGÉSZÍTŐ ALAPVETŐ TŐKE (AT1 TŐKE) 0 13/36
JÁRULÉKOS TŐKE (T2 TŐKE) 110 751 550 Általáns hitelkckázati kiigazításk (sztenderd módszer szerint -SA) 110 751 550 2017. december 31-én, adatk frintban FŐKÖNYVI EGYENLEG 481 Jegyzett tőke 4 500 000 000 483 Eredménytartalék 21 618 937 834 488 Általáns tartalék 0 489 Tárgyévi eredmény -219 295 662 113+114+115+119+382 Immateriális javak és immateriális javakra adtt előlegek 519 885 061 Az egyes szavatló tőke elemeknek az alábbi feltételeket kell teljesíteni: elsődleges alapvető tőke (CET1): CET1 feltételeknek megfelelő instrumentumk (jegyzett tőke), kapcslódó ázsió Eredménytartalék, auditált évközi eredmény (- előre látható sztalék, adó) Felhalmztt egyéb átfgó jövedelem (IFRS) Egyéb (nyílt) tartalékk Általáns banki kckázatk fedezésére képzett tartalékk Levnásk, krrekciók kiegészítő alapvető tőke (AT1): AT1 feltételeknek megfelelő instrumentumk, kapcslódó ázsió Levnásk, krrekciók járuléks tőke (T2): T2 feltételeknek megfelelő instrumentumk, kapcslódó ázsió Általáns hitelkckázati kiigazításk (azaz általáns értékvesztés / céltartalék) adóhatáskkal csökkentve hitelkckázat kckázattal súlyztt kitettségértékének (RWA) 1,25%-ig Levnásk, krrekciók A fentiek alapján a KELER szavatló tőkéjének pzitív összetevői az alábbiak szerint kerülnek meghatárzásra: elsődleges alapvető tőke (CET1): jegyzett tőke, eredménytartalék, általáns tartalék (jgszabály alapján az adóztt eredmény 10%-a), kiegészítő alapvető tőke (AT1): nincs, alapvető tőke (T1) = CET1 + AT1, járuléks tőke (T2): általáns kckázati céltartalék (tvábbi képzés nem történik), lekötött tartalék (jelenleg nincs). A szavatló tőke negatív összetevője az immateriális javak, a kereskedési könyvi tételek prudens értékelése miatti krrekció, illetve a KELER KSZF-ben lévő befektetés teljes értéke levnásra kerül a szavatló tőkéből. 14/36
Egyéb levnás, prudenciális szűrő, levnás alóli mentesítés, vagy a CRR-rel összhangban alkalmaztt krlátzás nem történt. A szavatló tőke számítás srán a CRR-ben fglaltaktól eltérő alapn meghatárztt elemeket a KELER nem alkalmaztt. A KELER 2018. május 30-án tarttt Közgyűlése sztalék kifizetéséről döntött. Tőkemegfelelési mutató A 2017. december 31-re vnatkzó tőkemegfelelési mutató értéke a megképzendő tőkére vetítve 24,6%, míg a CRR szerinti tőkemegfelelési mutatója 80,3%. A KELER nem hz nyilvánsságra lyan tőkemegfelelési mutatót, ami a szavatló tőke CRR-ben szereplő rendelkezésektől eltérő alapn lett meghatárzva. TŐKEKÖVETELMÉNY Tőke- és likviditás megfelelőségének belső értékelési flyamata (ICAAP-ILAAP) Mint banki jellegű kiegészítő szlgáltatáskat is nyújtó közpnti értéktár, a KELER-nek a hitelintézetek és befektetési vállalkzásk tőkekövetelmény számítását szabályzó hazai és EU előíráskat alkalmaznia kell. Ezen jgszabályk kötelezővé teszik a bázeli ajánlásrendszer másdik pillére keretében egy lyan belső tőkekövetelmény számítási eljárás kifejlesztését, aminek célja annak felmérése, hgy az intézmény saját számításai alapján mekkra összegű tőkekövetelményt tart szükségesnek az általa vállalt és felmerülő kckázatk fedezésére. A Hpt. 97. -a tartalmazza ennek törvényi szintű leírását. A belső tőkekövetelmény számítás egy lyan eljárás, mely biztsítja azt, hgy a KELER megfelelően aznsítja, méri, összesíti és mnitrzza az intézmény kckázatait; a kckázati prfiljának megfelelő tőkét tart, megfelelő kckázatkezelési rendszert működtet, és azt flyamatsan fejleszti. A likviditás az intézmény azn képessége, hgy az eszközei növekedését, lejáró kötelezettségeit anélkül tudja finanszírzni, illetve teljesíteni, hgy emiatt jelentős, nem tervezett veszteség érné. A likviditási kckázatk két csprtba srlhatók: piaci és finanszírzási likviditási kckázatk. A frint- és deviza likviditási kckázattal összefüggő rendszeres feladatk a KELER Treasury Osztály hatáskörébe tartznak, melyeket belső szabályzat tartalmaz. A KELER Pénzügyi és Számviteli Osztálya havnta statikus likviditási mérleget készít, amelyet a KELER KSZF Kckázatkezelési Osztálya az adtt időszak nettó finanszírzási pzíciójának napi alakulásával együtt negyedévente elemez, és amit a KELER Kckázatkezelési Igazgató az Eszköz-Frrás Bizttság elé terjeszt. A kckázatkezelési eszközök, a KELER által alkalmaztt technikák részletesen az egyes kckázatkezelési vnatkzású szabályzatkban kerülnek kifejtésre. A KELER által alkalmaztt technikák, módszerek, feltételezések, képletek az ügyviteli utasításban kerülnek részletezésre. Minden évben el kell végezni az átfgó kckázatfelmérést, aminek eredményeit az adtt évben elkészített átfgó kckázati elemzés kell, hgy összefglalja kckázati térkép frmájában. A kckázati térkép bekövetkezési valószínűség és jelentőség szempntjából csprtsítja a releváns 15/36
kckázatkat. Az éves átfgó kckázati elemzés keretein belül évente elkészül a likviditási kckázatkra vnatkzó részletes elemzés is. A KELER a hitelintézeti kckázatk belső tőkekövetelményének meghatárzásánál az MNB kézikönyvben fglalt módszerekhez igazdik. A KELER KSZF Kckázatkezelési Osztály a tőkemegfelelés és a likviditás belső értékelési flyamatát is tartalmazó belső szabályzatát évente felülvizsgálja, év közben az abban előírt elemzéseket, riprtkat flyamatsan elkészíti, előterjeszti. A KELER az alábbi táblázatban fglalt kckázattípusk esetében dlgztt ki belső tőkekövetelmény számítási módszertant: Kckázat Szabályzói módszertan Belső (ICAAP-ILAAP) módszertan Klasszikus hitel- és Szabályzói módszerhez hasnlóan, belső Sztenderd módszer partnerkckázatk súlyk alapján. Napközbeni hitelkckázat EBA RTS 8. cikk alapján Szabályzói módszerhez hasnlóan, belső súlyk alapján. Nemteljesítő kitettségek ICAAP-ILAAP kézikönyvnek megfelelően CRR 127. cikk szerint kckázata (kckázats prtfóliók) Mérlegen kívüli tételek CRR 111. cikk alapján Szabályzói módszerhez hasnlóan, belső súlyk alapján. Nemzetközi elszámlás hitelezési kckázata - Múltbeli frgalm alapján Pzíciókckázat / Kereskedési Pzíciókckázat: lejárat könyv kamatkckázata alapú megközelítés Kamatérzékenység alapján Banki könyv kamatkckázata - Kamatérzékenység alapján Deviza-árflyamkckázat Saját tulajdnú devizák teljes nettó pzíciójának 8%- a, amennyiben a nettó nyittt pzíció eléri a szavatló tőke 2%-át. Felügyeleti VaR mdell Likviditási és finanszírzási kckázat - Az értékpapír prtfólió 6 havi GARCH alapú súlyzással számíttt likvidálási költségének összege. Működési kckázat BIA módszer Tényleges veszteségek, elméleti események és szcenáriók eredménye alapján Mnte Carl szimulációval és VaR-al Általáns üzleti kckázat EBA RTS 6. cikk Szabályzói módszerrel egyezően Felszámlás vagy szerkezetátalakítás kckázata EBA RTS 7. cikk Szabályzói módszerrel egyezően A KELER számára elhanyaglható vagy nehezen számszerűsíthető kckázattípusknál elsősrban a kckázatk felmérésére, kckázatcsökkentő elemek beépítésére kerül a hangsúly. A CRR 112. cikkben meghatárztt egyes kitettségi sztálykba tartzó, kckázattal súlyztt kitettségértékek 8 %-a 2017. december 31-én, adatk millió frintban Szektr bntás Tőkekövetelmény Közpnti krmánnyal és közpnti bankkal szembeni kitettségek - Reginlális krmánnyal és helyi önkrmányzatkkal szembeni kitettségek - 16/36
Közszektrbeli intézménnyel szembeni kitettségek - Hitelintézettel és befektetési vállalkzással szembeni kitettségek 223 Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatkkal 444 szembeni követelések Vállalkzással szemben fennálló rövid lejáratú követelések 10 Késedelmes tételek 1 Lakssági 0 Ingatlanra bejegyzett zálgjg 1 Részvény jellegű kitettségek - Egyéb tételek 21 Összesen 700 Szavatló tőke-követelmények A KELER az alábbi szavatló tőke követelményeket képezte meg 2017. december 31-re vnatkzóan: Kckázat Pzíciókckázat / Kereskedési könyv kamatkckázata Tőkekövetelmény szabályzói 2017. december 31-én, adatk millió frintban Tőkekövetelmény belső CRR CSDR ICAAP-ILAAP 482 482 1 366 Hitel- és partnerkckázatk 700 700 781 Deviza árflyamkckázat 0 0 27 Működési kckázat 914 914 554 Banki könyv kamatkckázata - - 3 Likviditási és finanszírzási - - kckázat 8 Általáns üzleti kckázat - 973 973 Felszámlás vagy szerkezet átalakítás kckázata - 2 270 2 270 Nemzetközi elszámlás hitelkckázata - - 509 Összesen 2 096 5 339 6 491 2015. január 1-től a szabályzói és ICAAP-ILAAP tőkekövetelmények közül kckázatnként a nagybbat kell megképezni, a végleges megképzendő tőkekövetelmény így 2017-ban 6.851 M Ft. PARTNERKOCKÁZATI KITETTSÉGEK A belső tőke- és hitelezési határértékek partnerkckázat kitettségekhez való társításáhz használt módszerek bemutatása A KELER által alkalmaztt módszertan szerint a partnerlimitek megállapítása srán figyelembe vételre kerülnek a partnerek / partnercsprtk kckázati megítélése, az ügylet kckázatssága és az üzleti igény egyaránt. A biztsíték biztsításával és a hiteltartalékk létrehzásával kapcslats szabályk bemutatása 17/36
A KELER által elismert és alkalmaztt biztsítékk körét a Kckázatkezelési célkitűzések és szabályk fejezet tartalmazza. A rssz irányú kckázatk kezelésére vnatkzó szabályk bemutatása A KELER nem köt derivatív ügyleteket, így ezen ügyletek tekintetében rssz irányú kckázat nem merül fel. A KELER értékpapírban elhelyezett pénzügyi garanciaként nem fgadja el a partnereitől a partnerek vagy azkhz közvetett vagy közvetlen tulajdnlás útján kapcslódó társult vállalkzásk által kibcsáttt értékpapírkat. Az előbbiekből kivételt képeznek a közpnti bankk vagy állam által kibcsáttt értékpapírk. Annak ismertetése, hgy milyen hatása lenne a biztsíték azn összegének, amelyet az intézménynek rendelkezésre kellene bcsátania a leminősítése esetén A KELER nem helyez el biztsítékt semmilyen összegben leminősítés esetén. A KELER-t nem minősíti külső hitelminősítő. A partnerkckázatk számszerűsítésére használt választtt módszer és az azzal számíttt kitettségérték A partnerkckázatk számszerűsítése a repó- és az értékpapírkölcsönzési ügyletek esetében a pénzügyi biztsítékk átfgó módszere alapján történik (CRR 223. cikk), egyéb esetben a piaci árazás módszere szerint. A KELER nem köt derivatív ügyleteket. 2017. december 31-re vnatkzóan a KELER nem rendelkezett repó ügyletekkel, ezért partnerkckázatból adódó tőkekövetelmény sem merült fel. ANTICIKLIKUS TŐKEPUFFER A KELER nem képez anticiklikus tőkepuffert. TŐKEÁTTÉTEL A KELER a tőkeáttételi mutatója számítása srán a CRR 499. cikk (2) bekezdése alapján a CRR 499. cikk (1) bekezdése szerint az alapvető tőke átmeneti fgalmát használja fel. 2017. december 31-én, adatk frintban Tőkeáttételi mutató megállapítása Teljes kitettség 56 733 843 089 Alapvető tőke 20 066 721 644 Tőkeáttételi mutató 35,37% 18/36
A tőkeáttételi mutató váltzására az alapvető tőke, valamint a kckázattal súlyztt eszközök értékének (kitettségek) megváltzása van hatással. A KELER tőkeáttételi mutatója nem váltztt számttevően 2017 srán. A KELER a Helyreállítási tervében a jövőbeni szabályzói szintnél magasabb figyelmeztetési szintet határztt meg, aminek nymn követése havnta megvalósul. HITELKOCKZATI KIIGAZÍTÁSOK A késedelmes és az értékvesztett fgalmak számviteli célú fgalm meghatárzása A KELER Csprt eszközeit a sajáts értékelési szabályk alapján értékeli és minősíti, figyelembe véve a 39/2016. MNB rendeletet és a 459/2015 Krmányrendelet III. fejezetét, illetve 3. sz. mellékletét, amelyek figyelembevételével az értékelésnek és a minősítésnek a következő tételekre kell kiterjednie A KELER a sajáts értékelési szabályk alapján értékeli és minősíti eszközeit, figyelembe véve a 39/2016. MNB rendeletet és a 459/2015 Krmányrendelet III. fejezetét, illetve 3. sz. mellékletét. Ennek megfelelően az értékelés és a minősítés kiterjed az alábbiakra: a) hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni pénzügyi és befektetési szlgáltatásból eredő követelésekre, követelésjellegű aktív időbeli elhatárláskra (bevétel elhatárlásk) (a tvábbiakban együtt: kintlévőségek), b) befektetési célú tulajdni részesedést jelentő értékpapírkra (a tvábbiakban: befektetések), c) követelések fejében kaptt és készletként nyilvántartásba vett eszközökre (a tvábbiakban: követelések fejében kaptt készletek), d) függő és bizts (jövőbeni) kötelezettségekre (a tvábbiakban: mérlegen kívüli kötelezettségek). Elszámlt Minősítési kategória neve értékvesztés Prblémamentes (le nem járt) 0% Teljesítő Külön figyelendő (1-30 napig) 0% ügyletek Átlag alatti (31-90 napig) 0% Nemteljesítő ügyletek Kétes (91-180 napig) 50% Rssz (181 napn túl) 100% Az egyedi és általáns hitelkckázati kiigazításk meghatárzására szlgáló megközelítések és módszerek leírása A KELER minősítési kötelezettség alá tartzó minden eszközét (mérlegen kívüli tételeket is) havnta minősíti kivéve az üzemvitelével kapcslats szlgáltatásk igénybevételéhez szükséges tulajdni részesedéseket jelentő befektetéseit. Ezen befektetések évente kerülnek minősítésre. A peresített követeléseket minden esetben nem teljesítőnek kell tekinteni. A KELER az értékvesztés és céltartalékképzés tekintetében nem állapít meg alsó összeghatárt, a minősítés alapján meghatárztt értékvesztés elszámlást és céltartalékképzést minden esetben jelentősnek tekinti. A minősítés ügyfelenként és ügyletenként (szerződésenként) történik. 19/36
Az összemérés elvének flyamats érvényesülése érdekében a minősítési kötelezettség alá eső, valamint a minősítési kötelezettség alá nem tartzó, de értékvesztés elszámlással érintett eszközök állmányában a két minősítési időpnt között (hónapn belül) bekövetkezett váltzáskhz (törlesztés, értékesítés, stb.) kapcslódó értékvesztés állmány módsításk a minősített, illetve értékvesztés elszámlással érintett állmány váltzásával egyidejűleg kerülnek könyvelésre. Az értékvesztés nyitó és záró állmányáról, valamint a tárgyévi mzgáskról (elszámlás és visszaírás) a KELER a Kiegészítő mellékletében ad tájékztatást. A KELER a hitelvisznyt megtestesítő, egy évnél hsszabb lejáratú értékpapírk esetében függetlenül attól, hgy az a frgóeszközök között, illetve a befektetett eszközök között szerepel értékvesztést száml el, ha a hitelvisznyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és (felhalmztt) kamatt nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkzik és jelentős összegű. A frgatási célra vásárlt hitelvisznyt megtestesítő, egy évnél hsszabb lejáratú értékpapírk esetében tartós trend, ha az értékpapírpapír könyv szerinti értéke flyamatsan 12 hónapn keresztül magasabb a piaci értékénél, míg a befektetési célra vásárlt értékpapírk esetében ugyanezen kitétel 18 hónap. A tartós negatív trend bekövetkezése esetén értékvesztés elszámlása szempntjából minden különbözet, mely az értékpapírk könyvszerinti értéke és piaci értéke között felmerül jelentősnek minősül. A KELER a tartós negatív trend felmerülésekr a hitelvisznyt megtestesítő, egy évnél hsszabb lejáratú értékpapírk esetében havnta állapítja meg, és negyedévente számlja el az értékvesztést és az értékvesztés visszaírását. A KELER élt a 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 87. (2) bekezdésében fglalt lehetőséggel és a krrigált mérlegfőösszeg 1,25 százalékának megfelelő mértékben általáns kckázati céltartalékt képzett 2013. december 31-ig, amit 2017. december 31-ig nem ldtt fel. Abban az esetben, ha a céltartaléklt állmány csak részben kerül kivezetésre, a kapcslódó céltartalékt a KELER aránysítással módsítja, tehát csak a megszűnt állmányra jutó céltartalékt vezeti ki. A KELER-nél előfrduló lehetséges céltartalék típusk a következők: általáns kckázati céltartalék; nyugdíjra és végkielégítésre képzett céltartalék: a Számviteli törvény 41. (1) bekezdése szerinti céltartalék; függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék; egyéb céltartalék: a várható jelentős és időszaknként ismétlődő jövőbeni költségek után, a nem pénzügyi garanciális kötelezettségek után, egyéb jgszabályk alapján képzett céltartalék. A tárgyévben képzett céltartalék igénybevételét, felhasználását és felszabadítását a ráfrdításk csökkenéseként kell elszámlni. A céltartalék állmány, nyitó és záró értékét, valamint a tárgyévi mzgáskat bemutató adatkat (képzés, felhasználás, felszabadítás) a KELER a Kiegészítő mellékletében jgcímenként részletezi. 20/36
A beszámítás utáni teljes kitettségérték a hitelkckázatmérséklés hatásainak figyelembevétele nélkül, valamint kitettségi sztályk szerinti bntásban a kitettségek adtt időtartamra vnatkztattt átlags értékei Szektr bntás Közpnti krmánnyal és közpnti bankkal szembeni kitettségek Reginális krmánnyal és helyi önkrmányzatkkal szembeni kitettségek Közszektrbeli intézménnyel szembeni kitettségek Hitelintézettel és befektetési vállalkzással szembeni kitettségek Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatkkal szembeni követelések Vállalkzással szemben fennálló rövid lejáratú követelések Eredeti bruttó kitettség 2017. december 31-én, adatk millió frintban Kckázat-mérséklés előtti érték Átlags kitettség érték 11 419 11 419 66 20 20 20 2 2 1 13 953 13 953 88 27 737 27 737 792 613 613 1 Késedelmes tételek 2 2 0 Lakssági 1 1 1 Ingatlanra bejegyzett zálgjg 17 17 2 Részvény jellegű kitettségek - - - Egyéb tételek 265 265 7 Összesen 54 030 54 030 21/36
Magyarrszág Kajmán-szigetek Ciprus Lengyelrszág Görögrszág Nagy-Britannia Németrszág Rmánia Bulgária Luxemburg Ausztria Belgium Írrszág Svájc Izland Mntanegr Málta Szingapúr Szlvénia Ukrajna Franciarszág Amerikai Egyeült Államk Összesen A kitettségek földrajzi elszlása a főbb kitettségi sztályk szerinti bntásban 2017. december 31-én, adatk millió frintban Megnevezés Közpnti krmánnyal és közpnti bankkal szembeni kitettségek 11 419 11 419 Reginális krmánnyal és helyi önkrmányzatkkal szembeni kitettségek 20 20 Közszektrbeli intézménnyel szembeni kitettségek 2 2 Hitelintézettel és befektetési vállalkzással szembeni kitettségek 2 218 9 11 723 3 13 953 Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatkkal szembeni követelések 1 373 21 767 6 1 18 3 640 932 27 737 Vállalkzással szemben fennálló rövid lejáratú követelések 576 10 6 2 19 613 Késedelmes tételek 1 1 2 Lakssági 1 1 Ingatlanra bejegyzett zálgjg 17 17 Részvény jellegű kitettségek 0 0 Egyéb tételek 265 265 Összesen 15 892 10 0 9 0 21 773 11 723 0 3 6 1 18 19 3 640 0 0 0 0 0 0 3 932 54 029
A kitettségek gazdasági ágazat vagy partnertípus szerinti elszlása kitettségi sztályk szerinti bntásban, beleértve a kkv-kkal szembeni kitettség meghatárzását is Megnevezés Mezőgazdaság, erdőgazdálkdás, halászat Közpnti krmánnyal és közpnti bankkal szembeni kitettségek Reginális krmánnyal és helyi önkrmányzatkkal szembeni kitettségek Közszektrbeli intézménnyel szembeni kitettségek Hitelintézettel és befektetési vállalkzással szembeni kitettségek Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatkkal szembeni követelések Vállalkzással szemben fennálló rövid lejáratú követelések Késedelme s tételek Lakssági 2017. december 31-én, adatk millió frintban Ingatlanra bejegyzett zálgjg Részvény jellegű kitettségek 0 0 0 0 2 2 Feldlgzó ipar 0 0 0 0 15 15 Egyéb tételek Összesen Villamsenergia-, gáz-, gőzellátás, légkndicinálás 0 0 0 0 32 32 Kereskedelem, gépjárműjavítás 0 0 0 0 6 6 Szállítás, raktárzás 0 0 0 0 1 1 Szálláshely-szlgáltatás, vendéglátás 0 0 0 0 0 Infrmáció, kmmunikáció 0 0 0 0 13 13 Pénzügyi, biztsítási tevékenység 0 0 0 13 953 27 737 534 2 0 42 226 Ingatlanügyek 0 0 0 0 4 17 21 Szakmai, tudmánys tevékenység, adminisztratív és szlgáltatást támgató tevékenység 0 0 0 0 5 5 Egyéb tevékenységek 11 419 20 2 0 1 1 265 11 708 Ismeretlen ágazat 0 0 0 0 0 Összes kitettség 11 419 20 2 13 953 27 737 613 2 1 17 0 265 54 029
0-7 nap 8-14 nap 15-30 nap 31-90 nap 91-365 nap 1-2 év között 2-5 év között 5 év felett Lejárat nélkül Összesen Az összes kitettség hátralevő lejárat szerinti sztályzása, kitettségi sztályk szerinti bntásban 2017. december 31-én, adatk millió frintban Szektr bntás Közpnti krmánnyal és közpnti bankkal szembeni kitettségek Reginlális krmánnyal és helyi önkrmányzatkkal szembeni kitettségek 10 959 205-255 - - - - - 11 419-20 - - - - - - - 20 Közszektrbeli intézménnyel szembeni kitettségek - 2 - - - - - - - 2 Hitelintézettel és befektetési vállalkzással szembeni kitettségek 13 814 1 138 - - - - - - 13 953 Rövid távú hitelminősítéssel rendelkező intézményekkel és vállalatkkal szembeni 26 429 10 1 298 - - - - - - 27 737 követelések Vállalkzással szemben fennálló rövid lejáratú követelések - - 613 - - - - - - 613 Késedelmes tételek 2 - - - - - - - - 2 Lakssági - - 1 - - - - - - 1 Ingatlanra bejegyzett zálgjg - - - - - 1 6 10-17 Részvény jellegű kitettségek - - - - - - - - 0 0 Egyéb tételek - - 5 - - - - 260-265 Összesen 51 204 238 2 055 255-1 6 270 0 54 029
Az alábbi tételek értéke főbb gazdasági ágazat vagy partnertípus szerinti bntásban: i. értékvesztett és késedelmes kitettségek, külön-külön felsrlva; ii. egyedi és általáns hitelkckázati kiigazításk; iii. az adatszlgáltatási időszakban végzett egyedi és általáns hitelkckázati kiigazításk összege Megnevezés Értékvesztés nyitó állmánya 2017.01.01. Értékvesztés képzése Visszaírás - az adtt évi ráfrdításk csökkentésével Visszaírás - az adtt évi bevételek növelésével 2017. december 31-én, adatk millió frintban Értékvesztés váltzása összesen (b-cd) Értékvesztés záró állmánya 2017.12.31. (a+e) a b c d e f Megzőgazdaság, erdőgazdálkdás, halászat 0 0 0 0 0 0 Feldlgzó ipar 2 1 0 1 0 2 Szállítás, raktárzás 0 0 0 0 0 0 Villamsenergia-, gáz-, gőzellátás, légkndicinálás 2 8 3 2 3 4 Kereskedelem, gépjárműjavítás 3 0 0 0 0 3 Pénzügyi, biztsítási tevékenység 23 32 28 3 1 23 Infrmáció, kmmunikáció 2 1 1 1-1 1 Ingatlanügyek 1 1 1 1 0 1 Szakmai, tudmánys tevékesnység, adminisztrativ és szlgáltatást támgató tevékenység 0 1 0 0 0 0 Egyéb tevékenységek 1 1 1 0 0 1 Összesen 34 45 35 9 2 36