A minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ
A változások háttere Az oktatás transznacionális környezete kínálja a változás lehetőségét. Az Európai Unió, OECD kezdeményezései meghatározóak óvodáztatás terén is. - Az oktatás társadalmi konstrukció. - Az oktatási rendszerek funkciói bővíthetők, újragondolhatók.
A transznacionális környezet koordinatív hatásai Közpolitikai elemzések, ajánlások, stratégiák, célkitűzések. Néhány példa: - OECD Starting Strong (Biztos alapokon) programja. - Barcelonai célkitűzések 2002. - EU 2020 stratégia.
A transznacionális környezet koordinatív hatásai 1. A koragyerekkori nevelés és gondozás valamint a gazdasági produktivitás kapcsolata. A gyerek későbbi iskolai/munkapiaci eredményessége. Az anya foglalkoztathatósága (munkaerő bevonás). Egyenlősítés (kompenzatórikus célok). Demográfiai folyamatok szabályozása. Megoldás : expanzió, az ellátások kiterjesztése.
Az expanzió jelenlegi célja Az Oktatás és képzés 2020 EU-stratégia: 2020-ig a 4 éves kor és az iskolába lépési életkor közötti gyermekek legalább 95 %-ának részt kell vennie a kisgyermekkori nevelésben.
A transznacionális környezet koordinatív hatása 2. a közszolgáltatások fejlesztése. (A verseny fejlesztő hatásának pótlása.) A koragyerekkori nevelés és gondozás minőségének fejlesztése. Fókuszban a minőség fogalma. A minőség strukturális fogalma: az óvodáztatás folyamatának infrastrukturális keretei, környezeti feltételei, közösségi meghatározottsága. A minőség processzuális fogalma: A gyermekek fejlődését és jól-létét befolyásoló tapasztalatok, élmények. A minőség eredményesség alapú fogalma: a gyerekek mérhető nyelvi, érzelmi, kognitív, fizikai, egészségi és közösségi (szocializációs) fejlődése az óvodáztatás sikerességének megítélése céljából.
A minőség területei (OECD) 1. A színvonal emelésére vonatkozó célok és a minimum elvárások szabályozása. 2. Megfelelő színvonalú, általános tanterv kidolgozása, alkalmazása. 3. Az emberi erőforrások fejlesztése - a nevelők képzésének és munkakörülményeinek javítása. 4. A családok és a közösség elkötelezettsége. 5. Az adatgyűjtés, kutatás és nyomon követés támogatása.
A minőség területei (OECD) 1. A színvonal emelésére vonatkozó célok és a minimum elvárások szabályozása. - Konszenzus kialakítása. - A célrendszerek összehangolása más gyermekközpontú szolgáltatásokkal és az oktatás felsőbb szintjeivel. - Magánkezdeményezések és a közszolgáltatások arányainak és szolgáltatáscsomagjának elhatárolása, szabályozása. - Minimum alatti teljesítmény szankcionálása. - Forrásteremtés.
A minőség területei (OECD) 2. Megfelelő színvonalú, általános tanterv kidolgozása, alkalmazása. Frissített pedagógiai programok: - Számos OECD tagország koragyermekkori tanulási keretrendszerének középpontjában az írni-olvasni és számolni tudás áll. - Megfigyelhető, hogy az utóbbi évtizedekben egyre inkább kiemelik a játék személyiség-fejlesztő funkcióját.
A minőség területei (OECD) 3. Az emberi erőforrások fejlesztése - a nevelők képzésének és munkakörülményeinek javítása. - A magasabb végzettségű óvodapedagógus által nevelt gyermek gyorsabban fejlődik. - Szakmai továbbképzést támogató programok.
A minőség területei (OECD) 4. A családok és a közösség elkötelezettsége. - Az óvoda családokra gyakorolt hatásának figyelembe vétele. (funkcionális bővülés) - A szülők bevonásának egyik típusa, amikor a szülőket a gyermekre összpontosítva vonják be. A bevonás másik típusa, amikor a gondozási/nevelési központra összpontosít a kezdeményezés.
A minőség területei (OECD) 5. Az adatgyűjtés, kutatás és nyomon követés támogatása. - Az északi országok inkább a pedagógusok felé támasztott elvárásokra fektetik a hangsúlyt. - Az angolszász országokra inkább az eredményalapú megközelítés a jellemző, az óvodáztatást annak hatásai alapján vizsgálják.
A minőség területei (OECD) Pl. Magyarországon felvetés a köznevelési tv. módosítására: A lemaradás már az óvodai ellátás ideje alatt sok esetben megállapítható, ( ) indokolt e gyermekek körének azonosítása, a jelző- és támogató rendszer felépítése az óvodai évekre vonatkozóan is.
A minőség monitorozásának lehetőségei (OECD) - a gyermek fejlődése, - az alkalmazottak teljesítménye, - a szolgáltatás minősége, - az előírt szabályozások betartása, - a tanterv (program) implementációja, - a szülők elégedettsége, - a munkaerő utánpótlása és - a munkakörülmények.
Külső értékeléssel lefedett területek az intézményes KNG területén, 2012/13 Szabályozások betartása Alkalmazottak teljesítménye Gyermeki fejlődés eredményessége Szülők elégedettsége Gyermek jól-léte Fiatalabb gyerekek számára Idősebb gyerekek számára Teljes Részleges
Helyi szinten felmerülő kérdések A transznacionális szinten mire vonatkozik a koordinatív szerepkör? 1. Ki/hogyan konstituálja a kihívásokat? 2. Ki/hogyan diagnosztizál/értékel? 3. Mi a receptúrák érvényessége? Virágozzék száz virág, vagy egyetlen (követendő) modell.
Köszönöm a figyelmet! Török Balázs (OFI)