TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben

Hasonló dokumentumok
Gyöngyös,

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben ágazati megközelítésben

7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Termelékenység, foglalkoztatottság, beruházás

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

Makroökonómia. 5. szeminárium

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár

Makroökonómia. 8. szeminárium

Makroökonómia. 4. szeminárium

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

Az iskolázottság szerepe a munkatermelékenységben egy ágazati megközelítésben 1

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Makroökonómia. 3. szeminárium

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 6. szeminárium

Makroökonómia. 7. szeminárium

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

A MUNKAPIACI TERMELÉKENYSÉG ÉS AZ INTÉZMÉNYEK ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLÖNBÖZŐ KÉPZETTSÉGI SZINTEKET IGÉNYLŐ ÁGAZATOKBAN

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

Energetikai konvergencia az Európai Unióban a 2020-as vállalások tükrében avagy a konvergencia számítások alkalmazásának egy alternatív lehetősége

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

A MUNKAPIACI TERMELÉKENYSÉG ÉS AZ INTÉZMÉNYEK ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLÖNBÖZŐ KÉPZETTSÉGI SZINTEKET IGÉNYLŐ ÁGAZATOKBAN MÁTÉ DOMICIÁN

Válságkezelés Magyarországon

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

A SOLOW - MODELL BEÉPÍTÉSE A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ MODELLJÉBE (I.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

Makroökonómia. 7. szeminárium

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS I.

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

Nyelvtörténet: a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika keresztmetszetében

Árupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás

A makro-kínálat. Makroökonómia - 7. elıadás. Bacsi-Weisz, Makro7 1. A makrogazdaság kibocsátása:

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS szeptember VARGA MIHÁLY

aspektusa a gazdasági gi válsv

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

A technológia szerepe a gazdasági növekedésben, ágazati megközelítésben

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

5. szeminárium Solowl I.

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

Telegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

A gazdasági növekedés mérése

3571,4=100L 0,5, L=1275,5 a munkakeresleti függvénybe helyettesítve (L(W/p) a profitmaximum feladatból) adódik.

Gyakorló feladatok a kétváltozós regresszióhoz 2. Nemlineáris regresszió

Mi okozza a munkanélküliséget?

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A LAKÁSPIAC ÉS AZ OTTHONTEREMTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - PANELBESZÉLGETÉS

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

Az emberi tőke elmélet és alkalmazásának néhány területe

Munkanélküliség és infláció I.

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata

Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Rövid távú modell:aggregált kínálat

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell

Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

Átírás:

TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, 2013. 11.15. A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben 1 Előadó: Dr. Máté Domicián Debreceni Egyetem, KTK domician.mate@econ.unideb.hu

KUTATÁSI PROJEKT A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program címu kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg." 2

TARTALOM Bevezetés Kutatási kérdések Ágazati besorolások Tendenciák a kibocsátás és a foglalkoztatás alakulásában Egy dinamikus modellspecifikáció Következtetések 3

BEVEZETÉS A kutatókat nagyon régen érdekli a munkapiaci kínálat és kereslet közötti eltérések lehetséges magyarázatai. A kereslet struktúráját pedig közvetlenül a foglalkoztatottak ágazati megoszlása és az egyes ágazatok foglalkozás és a szakképzettség szerinti összetétele határozza meg [Tímár,1996]. 4

A KUTATÁSI KÉRDÉSEK Az utóbbi évtizedekben (az 1980 és 2007 közötti időszakban) a kibocsátás és a foglalkoztatás növekedési ütemében milyen tendenciák figyelhetők meg a különböző képzettséget igénylő ágazatokban az általam vizsgál OECD (30) országokban. 5

A KUTATÁSI KÉRDÉSEK Másrészt még arra voltam kíváncsi, hogy az egy munkavállalóra jutó kibocsátás és az iskolázottság, illetve a foglalkoztatás között milyen hosszú távú kapcsolat jellemző az egyes szektorokban. 6

ÁGAZATI BESOROLÁSOK 7

A KIBOCSÁTÁS ÉVES ÁTLAGOS VÁLTOZÁSA AZ 1980 ÉS 2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN, A KÜLÖNBÖZŐ KÉPZETTSÉGI SZINTEKNEK MEGFELELŐ ÁGAZATOKBAN AZ EU-15 ÉS AZ USA ORSZÁGOKBAN 8

A KIBOCSÁTÁS ÉVES ÁTLAGOS VÁLTOZÁSA AZ 1996 ÉS 2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN, A KÜLÖNBÖZŐ KÉPZETTSÉGI SZINTEKNEK MEGFELELŐ ÁGAZATOKBAN AZ EU-10 ÚJONNAN CSATLAKOZOTT ORSZÁGAIBAN 9

A FOGLALKOZTÁS ÉVES ÁTLAGOS ALAKULÁSA AZ 1980 ÉS 2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN, A KÜLÖNBÖZŐ KÉPZETTSÉGI SZINTEKNEK MEGFELELŐ ÁGAZATOKBAN AZ EU-15 ÉS AZ USA ORSZÁGOKBAN 10

A FOGLALKOZTATÁS ÉVES ÁTLAGOS ALAKULÁSA AZ 1996 ÉS 2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN, A KÜLÖNBÖZŐ KÉPZETTSÉGI SZINTEKNEK MEGFELELŐ ÁGAZATOKBAN AZ EU-10 ÚJONNAN CSATLAKOZOTT ORSZÁGAIBAN 11

A KIBOCSÁTÁS ÉS A FOGLALKOZTATÁS STRUKTÚRÁJÁNAK ALAKULÁSA (%-BAN), A KÜLÖNBÖZŐ KÉPZETTSÉGI SZINTEKNEK MEGFELELŐ ÁGAZATOKBAN ÉS OECD* ORSZÁGOK ÁTLAGÁBAN Forrás: saját számítások és az EU (2013) KLEMS adatbázis alapján szerkesztve. Megjegyzés: * kivéve CYP, CZE, EST, HUN, LTU, LTV, MLT, POL, SLK, SLV. 12

KÖVETKEZTETÉSEK I. A KIBOCSÁTÁS és a FOGLALKOZTATÁS növekedési üteme (az átalam vizsgált országok többségében) a magas és a közepesen magas képzettségűeket foglalkoztató ágazatokban volt jellemzően magas. A munkakereslet alakulásáról pedig felállíthatjuk azt a prognózist, hogy a következő évtizedekben az aggregált gazdasági növekedésben és a munkapiac struktúrájában a magas képzettséget igénylő ágazatok egyre nagyobb szerepet töltenek be az általam vizsgált OECD országokban. 13

MODELL SPECIFIKÁCIÓ Cobb-Douglas típusú termelési függvény Mankiw et. el (1992) alapján steady state-ben: Casseli (2005) alapján az átlagos iskolázottság (iskolaévek száma) a 25 éven felülieknél 14

DINAMIKUS MODELL SPECIFIKÁCIÓ (ARELLANO BOND, 1991) Visszafelé haladva a változók definiálásában az i-edik országban és t-edik időpontban: első az [ε] hibatag Az első kontrolváltozónk az iskolázottság [h] logaritmusa: Forrás: Barro Lee [2013], illetve az emberi tőke szintjét a minceri specifikációval becsültem az 15 évesnél idősebb korosztály iskolaéveinek számát (Caselli [2005] 15

DINAMIKUS MODELL SPECIFIKÁCIÓ (ARELLANO BOND, 1991) a munkaállomány növekedése [n], az amortizáció [δ] és a hosszú távú technológiai haladás [g] feltételezett rátájával megnövelt változó, e két utóbbinak Mankiw-Romer-Weil (1992) alapján konstans (0,05) értéket feltételeztem, illetve ezek logaritmusát vettem. Forrás EC KLEMS[1013] adatbázis. [Sk] a fizikai tőkébe való beruházás GDP arányos mértékére (logaritmusa) vonatkozó adatokat reprezentálja, Forrás: Penn World Table (Heston és szerzőtársai [2006]) 16

DINAMIKUS MODELL SPECIFIKÁCIÓ (ARELLANO BOND, 1991) [Y] az egy főre jutó reál Bruttó Hozzáadott Érték logaritmusa konstans árakon. A függő változónk az egy főre jutó kibocsátás logaritmusának differenciáltja, amely a hosszú távú egyensúlyi növekedési szintet reprezentálja. A modellnek megfelelő magyarázó változónk pedig ennek a késleltetettje a különböző szektorokban. Forrás: EC KLEMS[2013] adatbázis 17

A KIBOCSÁTÁS VÁLTOZÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK BECSLÉSE AZ A VIZSGÁLT OECD ORSZÁGOKBAN, ÉS A MEGFELELŐ KÉPZETTSÉGI SZINTŰ ÁGAZATOKBAN 18

KÖVETKEZTETÉSEK II. A panel adatokon végzett regressziós számítások szerint egyrészt a foglalkoztatottak számában bekövetkezett egységnyi változás a legkevésbé a magas képzettséget igénylő ágazatokban csökkentette hosszabb távon a termelékenységet. Másrészt kiderült, hogy a magas iskolázottság a mgasan képezett szektorokban növeli a termelékenységet, az alacsonyabb iskolázottság pedig az alacsony képzettséget igénylő ágazatokban csökkenti az egy munkavállalóra jutó kibocsátást. 19

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET 20