3. EŐADÁS GOÁIZÁT ESZZÉS ÉS EOSZTÁS A OGISZTIKÁAN A termelés globalizációjának, a késleltetett termelés következménye, hogy két kapcsolódó láncszem a beszerzés és elosztás is globalizálódik. A globalizált beszerzésnek és elosztásnak szorosan kell illeszkedni a globalizált termelési rendszerbe. eltétel: a termelési logisztika rendszerbe való teljes illesztése a beszerzési logisztikai rendszerre, a minőségi követelmények teljes kielégítése. Jellemzők: a beszállítók számának csökkentése (single sourcing), adott részegységekre vonatkozó alkatrészek beszállításának komplex felvállalása (modul sourcing), a beszállítókkal való szoros együttműködés (esetenként gazdasági is) a koncepció kidolgozásánál, fejlesztéseknél (forward sourcing). Szekunder beszállítók S 1 S 2 S 3 S i S (n-1) S n TP 1 1 P 1 P 2 P j P 1 Primér beszállítók TP 1 1 Tengeri út Kihelyezett termelés Kihelyezett termelés Kihelyezett termelés 1 p Elosztó raktárak 1 2 r elhasználók A globalizált beszerzés és a globalizált elosztás struktúrája Globalizált beszerzés Az adott teljes késleltetett gyártási, szerelési folyamathoz szükséges anyagok, alkatrészek teljes vagy részbeni beszerzésére terjed ki: melyik anyagokat, alkatrészeket mely beszállítóktól mikor, milyen mennyiségben kell beszállítani. A beszerzés kiterjedhet az un. primer, vagy elsődleges beszállítókra, amelyek a 1
késleltetett gyártók és összeszerelő üzemek részére szállítanak, továbbá az un. szekunder vagy másodlagos beszállítókra, akiknek áruit az elsődleges beszállítók használják fel az általunk a késleltetett termeléshez beszállításra kerülő termékek gyártásához. A globalizált beszerzés tehát egy hálózatot képez, amit általában outsourcingban egy logisztikai vállalat működtet. A globális beszerzési rendszerrel elérhető a beszállítók számának csökkentése, a JIT elvű beszállítás minél szélesebb körbe való megvalósítása, a felhasználóknál az alapanyag raktárak alacsony készletszintje a szállítási költségek minimális szinten tartása. Globalizált elosztás A globális elosztás hasonló a beszerzéshez hálózat jellegű és outsourcingban végzik. A globális eloszlásnál összehangolásra kerül a termelés és elosztás ütemezése, a közvetlen kiszállítás és az elosztóraktárakba való beszállítás megosztása, az elosztóraktárak komissiózási elosztási műveleteinek a diszponálása. A globalizált elosztás elősegíti, hogy rövid megrendelési átfutási idővel, alacsony készletszinten, kis elosztási költséggel, kellő rugalmassággal kerüljön a késztermék a fogyasztóhoz. ogisztikai szolgáltató központok a globalizált beszerzésnél, elosztásnál A globalizált beszerzésnél és elosztásnál távolabbi beszállító, ill. felhasználó esetén igénybe kell venni az elosztóraktárakat. 1 példa: rémai kikötő logisztikai szolgáltató központjának közreműködése a VW és a Toyota kooperációs gyártásának globalizált beszerzésben 2
A gépkocsik összeszereléséhez tengeren túlról konténerben érkeznek be a kikötőbe az alkatrészek. A konténerek megbontása, az áruk ellenőrzése és átvétele után egységrakományokat képeznek, annak megfelelően, ahogy a szerelési folyamat igényli az alkatrészeket. A raktárba tárolt, megfelelő kódokkal ellátott tárolt egységrakományokat a szerelésigénynek megfelelően a raktárakból kitárolják és a szállító járművekre felrakják, a szerelő üzembe JIT elv szerint beszállítják. 2 példa: A brémai kikötő logisztikai szolgáltató központ közreműködése a Mercedes gyár globalizált elosztási rendszerében Termelő Szolgáltató Anyagáramlás Információ áramlás Teleport Tengeri kikötő Termelési programok eszállítók Termelés Előzetes információ eladási avizió Raktár Komissiózás Konténerizálás Kiszállítás a terminálra eladás Rakodási adatok erakási utasítások Áruátvételi adatok Konténerrakodási adatok Kirakási adatok A szerelő sorokról lekerülő részegységek, késztermékek JIT elv szerint kiszállításra kerülnek a logisztikai szolgáltató központ elosztó raktárába. A kikötőből hajókon kilépő konténerek sorrendjében történik az egyes konténerbe bekerülő áruk komissiózása. A megrakott konténerek a megfelelő ellenőrzés és bizonylatozás után a hajókba kerülnek. Mindkét esetben a brémai kikötő logisztikai szolgáltató központja a kapcsolódó szerelő üzemek számítógépes irányítási rendszerével egy hálózatba kerül, így a beszerzési,- szerelési- és elosztási folyamatok integráltan kezelhetők. A globalizált termelés egy jellegzetes ellátási/elosztási láncának, hálózatának elemei gyártóközpontok (): a márkanevet biztosító kiváló minőséget igényelő meghatározott elemeket, alkatrészeket gyártanak, számuk kicsi, szerelőközpontok (): számuk nagyobb, felhasználók közelében találhatók, terméktípusként differenciált is lehet, beszállítók (): alapvetően szerelőközpont közeliek, a szerelőközpontokkal közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban állnak, 3
felhasználók (), vagy fogyasztók: általában szerelőközpont közeliek, amelyek a szerelőközpontban elkészült árúkat használják, a szerelőközponttal való kapcsolat közvetlen, vagy közvetett, elosztóraktárak (): kapcsolatot tartanak elsődlegesen a gyártó- és szerelőközpontok között, másodlagosan a beszállítók és szerelőközpontok, ill. szerelőközpontok és felhasználók között is, tároláson kívül más feladatokat is elláthatnak (pl.: csomagolás, komissiózás). Könnyen belátható, hogy a logisztikai termelésirányítási kérdések nem szűkíthetők egy-egy telephelyen működő termelő vállalatra, hanem logisztikával integrált termelőhálózatot kell vizsgálni. eszállítók, elhasználók, Szerelőközpontok, Elosztó raktárak, Gyártóközpont Globalizált termelési ellátási/elosztási lánc A globalizált termelés ellátási/elosztási lánc legfontosabb logisztikai jellemzői: átfutási idők alakulása, raktárkészletek alakulása, logisztikai lánc működtetéséhez szükséges költségek minimalizálása. Az átfutási idő a logisztikai lánc két tetszőleges pontja között értelmezhető. 4
Jellegzetes átfutási idők: szereléshez szükséges alkatrészek, illetve részegységeknek, a felhasználóhoz, fogyasztóhoz eljutó terméknek a megrendelési időponttól számított átfutási ideje. Számítás alapelvei: az átfutási időt egy-egy termékre vonatkoztatjuk, megkülönböztetünk rendelésre, ill. anyagáramlásra vonatkozó átfutási időt, rendelési átfutási idő számításánál a párhuzamos eseményeknél a leghosszabbat kell figyelembe venni, anyagáramlási átfutási időnél a párhuzamos események időráfordításait az alkatrész (részegység) értékeinek arányával súlyozva összegezzük, átfutási várható értéket (átlagidőt) és annak a szórását vesszük számításba. EK EK EK Rendelés átfutási idő számítása: Az átfutási idő egyszerűsített számítási modellje t e1 t S1 t W1 t M t WT t STk t ei t Si t wi t et t en t Sn T'' Ak T' Ak T E TA A rendelési átfutási idő számításának modellje Az i-edik alkatrésznél az átfutási idő komponensei: t ei a rendelést követő előkészítési idő (alkatrészhez szükséges beszerzés, gyártás és az azt követő előkészítési idő: csomagolás, komissiózás), t Si szállítási idő, várakozási (tárolási idő). t Wi 5
A termékek összeszerelésénél az átfutási idő komponensei: t et előkészítési idő t M szerelési idő, amely magába foglalja műveletközi szállítás, tárolás és rakodás idejét is, t WT várakozási idő, t STk szállítási idő a k-adik felhasználóhoz, T E alkatrész, részegység átfutási ideje, termék átfutási ideje T Tk Az optimalizálás diszkrét programozási módszerekkel oldható meg, amely eredményezi: az alkatrész beszállítók megválasztását, szerelőközpontokhoz való hozzárendelését, szállítóeszközök rakódó-, illetve tároló berendezések megválasztását, szállítási útvonalak meghatározását, a beszállítók elosztóközpontok felhasználók közötti információs rendszer megválasztását, a beszállítóknál, az elosztóraktárakban, a szerelőközpontokban a készletek nagyságát. Anyagáramlási átfutási idő Az anyagáramlási átfutási idő a rendelésre diszponált anyagáramlással kezdődik, vagyis az anyagáramlási átfutási idő rövidebb, mint a rendelési átfutási idő. t R1 t G1 t Ri t Gi t Si t W1 t S1 t 1 t M t K t Zk t tai Wi t Rn t Gn t Wn t Sn t An T EAi Anyagáramlási átfutási idő T' Tk t Ri az i-edik alkatrész gyártás előtti tárolás ideje, t Gi az i-edik alkatrész gyártás gyártási ideje, beleértve a műveletközi tárolás, szállítás és rakodás idejét is t Wi az i-edik kész alkatrész tárolási ideje a beszállítónál, t Si az i-edik alkatrésznek a szerelőközpontba való beszállítás ideje t Ai az i-edik alkatrész tárolási ideje a szerelőközpontba t M a szerelés ideje, amely magában foglalja a műveletközi szállítás, tárolás és rakodás idejét is, t K késztermék tárolási ideje a szerelőközpontban, a készterméknek a felhasználóhoz való beszállítás ideje t Zk 6