Ramsey-féle problémák

Hasonló dokumentumok
Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 1. estis képzés

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2.

KOMBINATORIKA ElŐADÁS Matematika BSc hallgatók számára. Klikkek gráfokban-1. Definíció. Egy G gráfban egy K V(G) csúcshalmazt klikknek nevezünk, ha K

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Ramsey tétele(i) gráfokra

HAMILTON ÚT: minden csúcson PONTOSAN egyszer áthaladó út

Fazakas Tünde: Ramsey tételéről

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2. estis képzés

HAMILTON KÖR: minden csúcson PONTOSAN egyszer áthaladó kör. Forrás: (

SzA II. gyakorlat, szeptember 18.

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 13.

Feladatok, amelyek gráfokkal oldhatók meg 1) A königsbergi hidak problémája (Euler-féle probléma) a

Diszkrét matematika 2.

Logika és számításelmélet. 11. előadás

Gráfelmélet. I. Előadás jegyzet (2010.szeptember 9.) 1.A gráf fogalma

Gráf csúcsainak színezése. The Four-Color Theorem 4 szín tétel Appel és Haken bebizonyították, hogy minden térkép legfeljebb 4 színnel kiszínezhető.

Diszkrét matematika 2.

Bonyolultságelmélet. Monday 10 th October, 2016, 17:44

Diszkrét matematika 2.C szakirány

10. előadás. Konvex halmazok

Gráfelméleti alapfogalmak

Euler tétel következménye 1:ha G összefüggő síkgráf és legalább 3 pontja van, akkor: e 3

Síkbarajzolható gráfok, duális gráf

1. tétel - Gráfok alapfogalmai

Megoldások 7. gyakorlat Síkgráfok, dualitás, gyenge izomorfia, Whitney-tételei

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló MATEMATIKA III. KATEGÓRIA (a speciális tanterv szerint haladó gimnazisták)

Gráfelmélet Megoldások

Gráfelméleti alapfogalmak

24. tétel. Kombinatorika. A grá fok.

Diszkrét matematika 1. estis képzés

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

SzA X/XI. gyakorlat, november 14/19.

Gráfok csúcsszínezései

Érdemes egy n*n-es táblázatban (sorok-lányok, oszlopok-fiúk) ábrázolni a két színnel, mely éleket húztuk be (pirossal, kékkel)

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Gráfokról 5-8. osztályosoknak Erdős Gábor, Nagykanizsa

1. Gráfelmélet alapfogalmai

12. Előadás. 1. Aritmetikai Ramsey tételek. Diszkrét Matematika MSc hallgatók számára

Dr. Vincze Szilvia;

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

10. Előadás P[M E ] = H

Speciális gráfelméleti témák

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematikatanár hallgatók számára

ARCHIMEDES MATEMATIKA VERSENY

Háromszögek fedése két körrel

Diszkrét matematika 1.

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika 1.

1. megold s: A keresett háromjegyű szám egyik számjegye a 3-as, a két ismeretlen számjegyet jelölje a és b. A feltétel szerint

Szimmetrikus kombinatorikus struktúrák MSc hallgatók számára. Ramsey-gráfok

22. GRÁFOK ÁBRÁZOLÁSA

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2016/2017-es tanév Kezdők III. kategória I. forduló

Koordináta - geometria I.

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

2011. szeptember 14. Dr. Vincze Szilvia;

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

Szabályos gráfok paraméterei

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Bizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK

Diszkrét Matematika GYAKORLAT, Levelező MSc hallgatók számára. 3. Feladatsor

Elemi feladatsorok; 2G

Feladatok MATEMATIKÁBÓL

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Geometria 1 normál szint

MEMO (Middle European Mathematical Olympiad) Szoldatics József, Dunakeszi

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 12.

3. Feloldható csoportok

Bonyolultságelmélet gyakorlat 06 Gráfos visszavezetések II.

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló - megoldások. 1 pont Ekkor

Gráfelméleti alapfogalmak-1

A zsebrádiótól Turán tételéig

1/50. Teljes indukció 1. Back Close

Algoritmusok bonyolultsága

Euler-formula, síkbarajzolható gráfok, szabályos testek

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2012/2013-as tanév 1. forduló haladók III. kategória

1. Az ábrán látható táblázat minden kis négyzete 1 cm oldalhosszúságú. A kis négyzetek határvonalait akarjuk lefedni. Meg lehet-e ezt tenni

Gráfelméleti alapfogalmak

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Gráfelmélet

30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK

Feladatok. 7. Tíz rabló a kincseit egy több lakattal lezárható ládában gyűjti. Az egyes lakatokat egy-egy

24. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 3.)

Numerikus módszerek 1.

Algoritmuselmélet. Függvények nagyságrendje, elágazás és korlátozás, dinamikus programozás. Katona Gyula Y.

Algoritmuselmélet 11. előadás

Metrikus terek, többváltozós függvények

Leképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.

Diszkrét matematika I.

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József

Algoritmuselmélet. Mélységi keresés és alkalmazásai. Katona Gyula Y.

Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2015/2016-os tanév 1. forduló Haladók III. kategória

Alapfogalmak. Ha a gráf valamely két csúcsát egynél több él köti össze, akkor azt többszörös élnek nevezzük.

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Átírás:

FEJEZET 8 Ramsey-féle problémák "Az intelligens eljárást az jellemzi, hogy még a látszólag megközelíthetetlen célhoz is utat nyit, megfelelő segédproblémát talál ki és először azt oldja meg." Pólya György: A probléma megoldás iskolája II. kötet, Tankönyvkiadó, Bp. 1968. A Ramsey elméletről is írtak már több könyvet. Mi itt csupán kicsinyke kóstolóval tudunk szolgálni a Kedves Olvasónak. A Ramsey 1 típusú tételeket egyrészt úgy is szokták jellemezni, mint a Dirichlet-féle skatulya-elv általánosítását. Másrészt úgy is emlegetik, mint olyan tételt, amelyik azt mondja, hogy a világ nem lehet teljesen véletlen, bizonyos szabályosságoknak törvényszerűen meg kell jelenni. Az emberek között az ismeretséget kölcsönösnek tételezzük fel. Ha A ismeri B-t, akkor B is ismeri A-t. (Ez persze általában nem teljesül. Igen valószínű, hogy a Pápát ismerők között van olyan, akit a Pápa nem ismer.) Közismert az a feladat amelyik azt állítja, hogy hat ember között mindig találunk vagy 3 olyan embert, akik kölcsönösen ismerik egymást, vagy 3 olyat akik kölcsönösen nem ismerik egymást. A feladat egyik legrövidebb bizonyítása a következő gráfelméleti bizonyítás. Az embereket tekintsük egy hat pontú teljes K 6 gráf csúcspontjainak. A K 6 gráf csúcspontjait jelölje most rendre A, B, C, D, E, F. Az A ill. B csúcspontot összekötő élt színezzük pirosra, ha A és B kölcsönösen ismerik egymást. Ha A és B kölcsönösen nem ismerik egymást, akkor az őket összekötő élt színezzük zöldre. Válasszunk ki egy tetszőleges csúcsot, például E-t. Az E csúcsra illeszkedő 5 él közül biztosan lesz három egyszínű. Ugyanis az nem lehet, hogy zöld élből és piros élből is legfeljebb kettő volna, mert az azt jelentené, hogy E-re legfeljebb 4 él illeszkedik. Legyen a három egyszínű él piros színű, s fussanak E-ből rendre A, B, C-be. Ha az A, B, C csúcsokat összekötő élek közül egy is piros színű - például AB, akkor már kész vagyunk, mivel az E, A, B háromszög 1 Frank Plumpton Ramsey 1903.II.22-én született Cambridge-ben és meghalt 1930.I.19-én Londonban. Idős szüleinek negyedik gyermeke volt. Apja Arthur Stanley Ramsey a cambridge-i Magdalena Gollege elnöke volt és matematikát tanított. Érdekes megjegyezni, hogy Frank bátyja Canterbury püspöke lett. Tanulmányai befejezése után 1923-ban rövid ideig Bécsben is járt. 1924- ben a King s College-ban kapott ösztöndíjat, s 1926-ban ugyanott kinevezték tanárrá. S később a King s College Matematikai Intézetének az igazgatója lett. Rövid élete alatt nem csak a matematika alapjairól írt, de publikált a közgazdaságtan és a filozófia területén is. 90

8. RAMSEY-FÉLE PROBLÉMÁK 91 F E F E A D A D B C B C 1. ábra. mindhárom éle piros. Azaz létezik egy (piros) egyszínű (monokromatikus) háromszögünk. Ha viszont az A, B, C csúcsokat összekötő élek egyike sem piros, akkor mindegyik zöld. Az viszont azt jelenti, hogy az A, B, C háromszög minden éle zöld színű, azaz monokromatikus. 2. ábra. Az előbbi feladat éles abban az értelemben, hogy 5 ember esetén már megeshet, hogy nincs sem 3 olyan közöttük, akik kölcsönösen ismernék egymást, s három olyan ember sem létezik közöttük, akik kölcsönösen nem ismernék egymást. Ismét a gráfelmélet nyelvére fordítva feladatunkat, arról van szó, hogy az öt csúcspontú K 5 teljes gráf éleit lehet úgy pirosra és zöldre színezni, hogy nem lesz sem olyan háromszöge, melynek minden éle piros, de olyan háromszöge sem lesz, amelynek minden éle zöld volna. A teljes K 5 gráfnak a 2. ábrán mellékelt színezése (mikor is két él-diszjunkt Hamilton-körre bontjuk és az egyik kört pirossal (folytonos vonallal), a másikat zölddel (szaggatott vonallal) színezzük, igazolja állításunkat. Szemléletes megfogalmazása a Ramsey-féle számoknak a következő: ha az n(m, k) pontú teljes K n(m,k) gráf éleit tetszés szerint pirosra vagy zöldre színezzük, akkor vagy lesz egy olyan részgráfja, amelynek minden éle piros színű és izomorf a teljes K m gráffal vagy lesz egy olyan zöld színű részgráfja, amely izomorf a K k teljes gráffal. Továbbá az n(m, k) 1 pontú teljes gráf K n(m,k) 1 éleinek van olyan színezése a piros illetve zöld színekkel, hogy nem létezik olyan piros színű részgráfja, amely izomorf volna a K m teljes m csúcspontú gráffal, s nem létezik olyan részgráfja sem, amelynek minden éle zöld és izomorf lenne a K k k csúcspontú teljes gráffal. 8.1. Definíció. Az n(m, k) számot Ramsey-számnak nevezzük, ha rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal: (i) ha a G = (E, ϕ, V ) gráf csúcspontjainak a száma V n(m, k), akkor vagy G -nek van

92 8. RAMSEY-FÉLE PROBLÉMÁK egy m csúcspontú teljes részgráfja, vagy G komplementere tartalmaz egy k csúcspontú teljes gráfot, (ii) van olyan G = (E, ϕ, V ) gráf, melynek csúcspontjainak a száma V = n(m, k) 1 és G -nek nincs m pontú teljes részgráfja, és a komplementerének sincs k pontú teljes részgráfja. Az (ii) tulajdonsággal rendelkező gráfokat extrém gráf oknak nevezzük. Szemléletesebb megfogalmazása a Ramsey-féle számoknak a következő: ha az n(m, k) pontú teljes gráf éleit tetszés szerint pirosra vagy zöldre színezzük, akkor vagy egy piros színű teljes m gráfot, vagy egy zöld színű k teljes gráfot kapunk, továbbá az n(m, k) 1 pontú teljes gráf éleit piros illetve zöld színnel lehet úgy színezni, hogy sem piros színű teljes m csúcspontú, sem zöld színű teljes k csúcspontú gráfot nem tartalmaz. 8.1. Tétel. Ha m, k N, akkor n(m, k) = n(k, m). Bizonyítás: A színek felcserélésével adódik az állítás. 8.2. Tétel. Ha m, k N, akkor n(1, k) = n(m, 1) = 1, n(2, k) = k, n(m, 2) = m. Bizonyítás: Az egy pontból álló gráf nem létező élét egyaránt tekinthetjük pirosnak ill. zöldnek is. Ha a k pontú teljes gráfnak minden színe zöld, akkor tartalmaz egy zöld színű teljes gráfot, ha csak egy éle is piros, akkor tartalmaz egy 2 pontú teljes piros gráfot. Ha az m pontú teljes gráfnak minden éle piros, akkor tartalmaz egy piros színű teljes gráfot, ha csak egy éle is zöld, akkor tartalmaz egy 2 pontú teljes zöld gráfot. 8.3. Tétel. Ha n(, k) és n(m, k 1) létezik, akkor n(m, k) is létezik és n(m, k) n(, k) + n(m, k 1). Bizonyítás: Legyen adott a K n(m 1,k)+n(m,k 1) teljes gráf és élei tetszőlegesen színezve pirossal ill. zölddel, és legyen u valamely csúcspontja. Jelölje G 1 az u-ból induló piros élek és G 2 az u-ból induló zöld élek végpontjai által felfeszített részgráfjait K n(m 1,k)+n(m,k 1) -nek. Piros élek. G 1 G 2 u Zöld élek. 3. ábra. Legyen G 1 csúcspontjainak a száma n 1 és G 2 csúcspontjainak a száma n 2, ekkor n 1 + n 2 + 1 = n(, k) + n(m, k 1) és vagy (I) n 1 n(, k) vagy (II) n 2 n(m, k 1) teljesül. Az (I) esetben G 1 vagy egy pontú teljes piros gráfot tartalmaz és G 1 -hez hozzávéve u-t és az u-ból G 1 -be futó, piros

8. RAMSEY-FÉLE PROBLÉMÁK 93 éleket K n(m 1,k)+n(m,k 1) -nek egy m pontú teljesen piros részgráfját kapjuk, ha G 1 -ben k pontú teljes zöld részgráfunk volt, akkor az nyilván részgráfja K n(m 1,k)+n(m,k 1) -nek is. Így az (I) esetben K n(m 1,k)+n(m,k 1) tartalmaz vagy egy m pontú teljes piros, vagy egy k pontú teljes zöld gráfot. A (II) esetben is teljesen hasonlóan belátható, hogy K n(m 1,k)+n(m,k 1) tartalmaz vagy egy m pontú teljes piros, vagy egy k pontú teljes zöld gráfot, s ezzel a bizonyítás kész. m + k 2 8.4. Tétel (Erdős Pál 2 és Szekeres György). Ha m, k N, akkor n(m, k). Bizonyítás: k szerinti teljes indukcióval ( bizonyítunk. ) k = 1 esetén tetszőleges m-re n(m, 1) = 1 m + 1 2 a 8.2. Tétel szerint, és mivel 1, ezért ekkor az állítás igaz. Tételezzük fel, hogy az állításunk tetszőleges m-re igaz k = h 1 esetén, és bizonyítsuk ( k = h-ra. ) Ez utóbbi állítást 1 + h 2 m szerinti teljes indukcióval bizonyítjuk, m = 1 esetén 1. Tegyük fel, hogy 1 1 ()-re már igaz az állítás, bizonyítsuk m-re. Ezek szerint tudjuk, hogy m + h 3 m + h 3 n(, h) és n(m, h 1). (i) m 2 A 8.3. Tétel szerint ekkor létezik n(m, k) és kisebb egyenlő, mint az n(, k) + n(m, k 1). Felhasználva az (i) becsléseket m + k 3 m + k 3 (m + k 3)! (m + k 3)! n(m, k) + = + m 2 (k 1)!(m 2)! (k 2)!()! = = (m + k 3)!( (k 1)!()! + k 1 m + k 2 (k 1)!()! ) = megkapjuk a tétel állítását. Legyenek r, q 1, q 2,..., q t egynél nagyobb vagy eggyel egyenlő egész számok. 8.2. Definíció. Az N(q 1, q 2,..., q t, r) általános Ramsey-szám, ha eleget tesz a következő feltételeknek: 1; Ha S N(q 1, q 2,..., q t, r), akkor bármilyen P r (S) = A 1 A 2... A t esetén létezik olyan i {1, 2,..., t}, és S S, hogy S = q i és hogy P r (S ) A i 2 Erdős Pál 1913.III.26-án született Budapesten és 1996.IX.20-án Warsóban eltávozott az élők sorából. Rendkívül sokat publikált több mint 1500 publikációja jelent meg. Nagyon közvetlen ember volt. Bárkivel (kivéve a fasisztákat), bármikor, bárhol szívesen beszélgetett matematikáról. Nagyon sok matematikussal írt közös cikket. Egyik legszínesebb, legvarázslatosabb egyénisége volt a XX. század matematikájának. Többek között Rényi Alfréddal 1959-ben kezdtek el publikálni egy 8 részes cikksorozatot, amellyel megalapozták a véletlen gráfok elméletét.

94 8. RAMSEY-FÉLE PROBLÉMÁK 2; Az N(q 1, q 2,..., q t, r)-nél kisebb szám nem rendelkezik az 1-es tulajdonsággal (azaz N(q 1, q 2,..., q t, r) a legkisebb olyan egész, amelyre az 1-es tulajdonság teljesül). 8.5. Tétel. N(q 1, q 2,..., q t, 1) = q 1 + q 2 +... + q t t + 1. Megjegyzés. Az előbbiekben szereplő n(m, k) az N(m, k, 2) speciális esetnek felel meg. A P r (S) az S halmaz r elemű részhalmazainak a halmazát jelölte. A Ramsey-számok fogalmát a gráfok nyelvén is lehet általánosítani. Legyenek adottak tetszőleges G 1, G 2,..., G k véges egyszerű gráfok. Jelölje N(G 1, G 2,..., G k ) azt a legkisebb egész számot, amelyre teljesül az, hogy ha az N(G 1, G 2,..., G k ) csúcspontú teljes gráf K N(G1,G 2,...,G k ) éleit k színnel bárhogyan is színeztük ki, akkor valamely színre, mondjuk az i-re teljesül az, hogy a K N(G1,G 2,...,G k ) gráfnak van olyan G i részgráfja, amely izomorf G i -vel és minden éle az i színnel van színezve. Természetesen, ha a G 1, G 2,..., G k egyszerű gráfok rendjei rendre V (G 1 ) = n 1, V (G 2 ) = n 2,..., V (G k ) = n k, akkor N(G 1, G 2,..., G k ) N(K n1, K n2,..., K nk ), ahol K n1, K n2,..., K nk rendre az n 1, n 2,..., n k csúcspontú teljes gráfokat jelölte. Általában ekkor az N(K n1, K n2,..., K nk )-et röviden csak N(n 1, n 2,..., n k )-val vagy N(n 1, n 2,..., n k, 2) -vel jelölik.