Ökoterápia és önellátás: fenntartható bentlakásos intézmények - Az ökoterápiás program lezárását követő állapot leírása és összehasonlító elemzése kérdőíves attitűdfelmérés alapján Bevezető áttekintés Szitó Imre A projekt céljait, tevékenységi körét, a célcsoport bemutatását és a program hatására vonatkozó kérdésfeltevéseket a bemeneti mérést leíró tanulmányban részletesen ismertettük. Itt röviden felelevenítjük a méréshez tartozó főbb tartalmakat, majd rátérünk a kimeneti mérések eredményeinek bemutatására. Az ökoterápiás program célcsoportjai felnőtt korú pszichiátriai gondozásban élő személyek és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító lakóotthonokban nevelkedő serdülőkorúak. Az ökoterápiás módszertan tevékenységi területei: 1) Élményszerző utazások a fiatalok/idősek számára 2) Fenntartható természetközeli kiskertek tervezése az intézményeken belül 3) A kiskertek létrehozása az intézmény lakóival és dolgozóival közösen A projekt tervben felvázolt, állapotfelmérésre vonatkozó kérdések: a) Az alkalmazott ökoterápia módszerei alkalmasak-e a két célcsoportban a mentális/szociális egyensúly kialakítását elősegíteni? b) Van-e mérhető változás a bentlakók állapotában? A bemeneti és a kimeneti állapotfelmérés eszköze egy 69 tételből álló, A természet és Én c. kérdőív volt. A kérdőívre a válaszokat egy 7-fokú Likert-típusú skálán kellett megadni. A kitöltés jeligésen történt. A több hónapos program lezárása után a kimeneti mérésekhez szükséges kérdőív felvétel, adatgyűjtés 2014. augusztusában valósult meg. A kérdőív kezdeti rövid változatából származó adatokat mellőzve, csak a teljes körűen kitöltött kérdőívekkel foglalkozunk az adatfeldolgozás során, így a program indulásakor 34 személy, a program zárásakor 23 személy véleményére támaszkodunk. Az itt olvasható részvételi létszám nem képezi le pontosan a résztvevők létszámát, azonban mintavétel és elemzés céljára alkalmas. In vivo helyzetben lebonyolított programok estében az ilyenfajta változékonysággal minden akciókutatásnak szembe kell néznie. 1
A kérdőíves adatgyűjtés főbb területei, a kérdőív skálái Kertészkedés iránti attitűd a) A kertészkedés, mint képesség- és kapcsolatfejlesztés b) A kertészkedés, mint rekreáció, Kapcsolat a természettel a) Harmónia a természettel b) A természet megbecsülése Ragaszkodás a lakóhelyhez a) Ragaszkodás a tájhoz és a fizikai környezethez b) Ragaszkodás az emberi kapcsolatokhoz Kötődés az állatokhoz a) Gondoskodás, érzelmi kapcsolat b) Védelem idetartozó tételek Érzelemszabályozás, dühkezelés a) Bosszú ide tartozó tételek b) Sértettség (rágódás) Reziliencia a) Küzdés b) Önbecsülés, célok, időperspektíva A bemeneti adatokra támaszkodó állapotfelmérés eredményei Leíró jellemzők kvartilis_a Medián kvartilis_f kert- képesség 4,50 5,25 6,13 kert- rekreáció 3,57 5,29 5,93 öko-harmónia 5,71 6,57 öko-megbecsülés 3,89 4,78 5,67 kötődés-lakóhely 3,58 4,83 5,83 kötődés-emberek 4,50 5,50 6,50 düh_bosszú 2,63 4,00 5,38 düh_sértettség 3,67 6,33 reziliens_küzdés 2,33 3,67 4,50 reziliens_önbecsülés 5,67 6,33 7,00 állat_gondozás 5,08 6,00 6,67 állat_védelem 4,50 5,88 1. táblázat 2
reziliens_önbecsülés állat_gondozás öko-harmónia kötődés-emberek kert- rekreáció kert- képesség düh_sértettség állat_védelem kötődés-lakóhely öko-megbecsülés düh_bosszú reziliens_küzdés 4,00 3,67 6,33 6,00 5,71 5,50 5,29 5,25 4,83 4,78 A program lezárását követő állapotfelmérés eredményei Leíró jellemzők kvartilis_a Medián kvartilis_f kert- képesség 4,38 5,38 5,75 kert- rekreáció 3,50 4,67 5,50 öko-harmónia 4,00 5,67 6,17 öko-megbecsülés 4,17 6,33 kötődés-lakóhely 3,33 3,67 5,17 kötődés-emberek 4,00 4,75 5,75 düh_bosszú 2,80 3,20 4,20 düh_sértettség 3,00 4,33 5,33 reziliens_küzdés 3,00 3,67 reziliens_önbecsülés 4,67 6,33 állat_gondozás 4,29 5,71 állat_védelem 4,25 4,63 5,25 2. táblázat A bemeneti és a programot követő minta attitűdértékei medián sorrendjének bemutatása és elemzése Bemeneti középértékek sorrendje 7,00 6,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 Medián 1. ábra - Program előtti medián értékek 3
öko-harmónia kert-képesség öko-megbecsülés reziliens_önbecsülés állat_gondozás kötődés-emberek kert-rekreáció állat_védelem düh_sértettség kötődés-lakóhely reziliens_küzdés düh_bosszú 3,20 3,67 3,67 5,67 5,38 4,75 4,67 4,63 4,33 7,00 Programot követő középértékek sorrendje 6,00 4,00 3,00 2,00 1,00 Medián 0,00 2. ábra Programot követő medián értékek A két időpontban elvégzett mérés mediánsorrendje jól mutatja, hogy a finomhangolású ugyanakkor pszichometriai szempontból általában mellőzött sorrendi értékek eltérése fontos információkat hordoz, melyek nem közömbösek a program jelentősége szempontjából. Szembetűnő különbség a két ábra értékei között, hogy a programot követő mérés eredményei alacsonyabbak, de ezek nem szignifikánsak, az értelmezés szempontjából nem jelentősek. Ennek kapcsán szeretném felidézni a bemeneti tanulmányban megfogalmazódó előretekintő értékelést az átlagok kontextus nélküli szemléletére vonatkozóan: Az eredményesség vizsgálatok értelmezésekor mindig fel kell vetnünk azt a lehetőséget, hogy az attitűd értékeknek létezik egy optimális zónája, mely a Likert-skála középértékéhez képest enyhén pozitív. Az optimális zóna tartományát 4-5,5 közötti sávra becsüljük. Ha a bemeneti vizsgálatnál bármely területen kiemelkedően magas érték tapasztalható, amely kívül van az optimális zónán, akkor ennek legfeljebb a megtartása várható, de további növekedése kevésbé elképzelhető, - enyhe csökkenése viszont az optimális zóna felé közeledésként értelmezhető, amely egyfajta realitás-tapasztalat beépülésére utal az idealizált vélekedésekhez képest a vizsgált személyeknél. 4
A sorrend szerint elfoglalt helyek és azok változásai tehát sokkal több információt hordoznak. a) Az 1. ábrán magas értékkel rendelkezik a reziliencia-önbecsülés eleme, az állatok gondozása, a természettel megélt harmónia és az emberekhez kötődés. A program befejeztével most, - ahogyan a 2. ábra is mutatja - ebből a 4 területből kettő tartozik a legfontosabb négy csoportjába, a természettel megélt harmónia és a rezilienciaönbecsülés eleme. A természettel megélt harmónia azonban most az első helyen szerepel a korábbi harmadikhoz képest, a program tartalmával összhangban. b) Új terület a kertészkedés, mint képesség, - ez a tevékenység négy hellyel vált jelentősebbé, mely eredmény ugyancsak összefügg a program tartalmával. c) A leglátványosabb jelentőség-változás a természet értékeinek a megbecsülésére vonatkozó területen történt. Az ökológiai tudatosságra vonatkozó tartalom nyolc helyet lépett előre. Ez már önmagában elégedettségre adhat okot a program eredményessége tekintetében. d) A vizsgált területek klaszterpárjai különváltak egymástól az attitűd bemeneti vizsgálatánál, ez többnyire most is így van, de a természettel megélt harmónia és az ökológiai elköteleződés kapcsolata szorossá vált, közel vannak egymáshoz a sorrendben. 1) A kezdő és a záró mérés szerint egyaránt a legnehezebb megvalósítani a reziliens küzdést. E terület mindkét esetben a rangsor végén helyezkedik el. 2) A bosszú alacsony rangsorhelye mindkét esetben pozitív értelmű, de a program lefutása után a sértettség, tehát a dühkezelés másik eleme is két hellyel vált halványabbá. Ezek negatív tartalmú tételek, tehát a rangsor végére szorult helyzetük pozitív jelentésű. 3) A többi terület rangsorbeli elmozdulásai nem utalnak közvetlen programelemekre. Az ökológiai értékek megbecsülése a programban résztvevők körében Nemcsak a rangsorhely változása érzékelteti az ökológiai értékek megbecsülésében lezajlott attitűdváltozást, hanem a hagyományos statisztikai eljárással végzett számítás is. Ezt mutatja a variancia-analízis táblázata, a 3. ábra: 5
ANOVA Table 1 beavatkozás Sum of df Mean F Sig. Squares Square résztvevő ökomegbecsül * Between (Combined) 8,711 1 8,711 6,178,019 előtt_után Groups Within Groups 40,893 29 1,410 Total 49,604 30 kontroll ökomegbecsül * Between (Combined) 2,592 1 2,592 3,813,100 előtt_után Groups Within Groups 16,316 24,680 Total 18,908 25 3. táblázat - A résztvevők bemeneti és kimeneti átlagértékei közötti eltérés szignifikáns, p< 0,05, de a kontrollcsoporté nem (p=0,10) Az átlagok szintjén ezt az eredményt szemlélteti a 3. ábra: 7,00 6,00 4,00 Az ökológiai értékek megbecsülése a résztvevők körében 3,86 4,92 5,22 5,97 3,00 2,00 1,00 0,00 bemeneti kimeneti bemeneti kimeneti résztvevő kontroll 3. ábra A programban résztvevők átlagértékei közti különbség szignifikáns. 1 az SPSS program statisztikai táblázata 6
A természet megbecsülése skálához tartozó tételek: 2. Szándékosan legyalogolom a rövidebb távolságokat ahelyett, hogy elvitetném magam azért, hogy megvédjem a környezetet. 11. Amikor csak lehetséges, inkább zuhanyozom a kádban való fürdés helyett, hogy több vizet spóroljak. 40.n A növények és állatok azért vannak, hogy az emberek javát szolgálják. 46.n Az embernek minden joga megvan ahhoz, hogy tetszése szerint átalakítsa a természeti környezetet. 52.n Az embereknek nem kell alkalmazkodniuk a természetes környezetükhöz. 57.n Az ember arra lett teremtve, hogy uralkodjon a természet többi képviselője felett. 64.n Az emberek táplál(koz)ása érdekében erdőket, mezőket le kell tarolni azért, hogy például gabonát lehessen termeszteni rajtuk. 67.n Annyira fontos autópályákat építeni, hogy emiatt az útba eső erdőrészeket és mezőket mindenképp el kell pusztítani. 69.n A szúnyogok tavakban szaporodnak, ezért jobb lenne lecsapolni a tavakat, aztán a helyüket földdel feltölteni és kukoricát termeszteni rajta. Milyen attitűd-tartalmak támogatják A természet megbecsülése skála értékének változását? Nem tekintjük ezt az eredményt olyannak, amely független lenne a többi attitűdtartalomtól, jóllehet azoknál nem tud kimutatni a jelenlegi kutatás változásbeli különbségeket. A variancia-analízissel kimutatható különbség a változás felszíni struktúráját ragadja meg, míg másfajta elemzések a mélystruktúra felé haladnak. A mélystruktúra irányába történő haladás rámutat arra, hogy milyen nézetek változása járul hozzá az egy ponton kimutatható különbséghez. A mélystruktúra elemzés egy hasonló program újabb vagy további elemeinek átgondolását lenne hivatott elősegíteni. A címben foglalt kérdésre a nem-lineáris kapcsolatokat, összefüggéseket feltárni képes, klaszter-elemzésen nyugvó döntési-fa elemzés illetve a neurális hálózatok statisztikai eljárás képes választ adni. 7
4. ábra A természet megbecsülése attitűd-terület kapcsolati struktúrája látható, döntési-fa elemzés segítségével. Az ábra azt mutatja, hogy a bosszú-dühkezelés kérdéseivel összefüggésben áll a programban résztvevők esetében az ökológiai értékek megbecsülésének alakulása, - mert ahol a bosszúállási szándék egészen alacsony, nincs romboló érzelem (node3: bosszú<= 2,2), ott a természet megbecsülése magas (érték: 6,001), - ahol a bosszú feszültsége magasabb 8
(node4: bosszú>2,2), ott már alacsonyabb 4,14 a természet megbecsülése, ezt az értéket viszont tovább modulálja az állatokról való gondoskodás szándéka, mely ha hiányzik, akkor a természet megbecsülése csak 3,69 (node8), ellenkező esetben pedig 4,53 (node9). A természet megbecsülése magasabb értékkel rendelkező ágán a kertészkedés, mint rekreáció jelenik meg és ez a nem-fejlesztett, azaz kontroll csoport tagjainak jellemzője, - s ezen az ágon is akkor magasabb a természet megbecsülése (6,12, node10), ha a bosszú-érték viszonylag alacsony (bosszú<=3,0). Bármilyen meglepő, a természet értékeinek elismerése összefüggésben áll a dühös érzések feldolgozásának állapotával. A dühös érzelmeket pedig az állatokhoz való kötődés is képes pozitívan befolyásolni. A mélystruktúra elemeinek feltárását a neurális hálózatok modell 2 is elősegíti. Az ábrán látható, hogy kevésbé az állatgondozás, mint inkább az állatvédelem attitűdjének alakulása játszik nagy szerepet a természet megbecsülésének alakulásában. 5. ábra A természet megbecsülése attitűd alakulásában fontos szerepet játszó tényezőket mutatja be. Fontos tényezőknek tekinthetők az 50% fölöttiek. Az állatvédelmen kívül további tényezők a kertészkedés, mint ismeret, képesség, a kertészet, mint rekreáció, a bosszú kezelésének itt is nagy jelentősége van, - később lép be a jelentős tényezők sorába az önbecsülés és az állatok gondozása. 2 SPSS Multilayer Perceptron modell 9
Összegzés: Az ökoterápiás programra vonatkozó összehasonlító mérés a következő eredmények megfogalmazását teszi lehetővé: 1. Az ökoterápiás program eredményeként attitűdbeli áthangolódás következik be az érintetteknél, melynek fókuszpontját képezi a természettel megélt harmónia, ehhez kapcsolódik a reziliencia-önbecsülés eleme. 2. A kertészkedés, mint képesség, - ez a tevékenység négy hellyel vált jelentősebbé, mely eredmény az előbbihez hasonlóan ugyancsak összefügg a program tartalmával. 3. A leglátványosabb jelentőség-változás a természet értékeinek a megbecsülésére vonatkozó területen történt. Az ökológiai tudatosságra vonatkozó tartalom nyolc helyet lépett előre. Ez már önmagában elégedettségre adhat okot a program eredményessége tekintetében. 4. A kezdő és a záró mérés szerint egyaránt a legnehezebb megvalósítani a reziliens küzdést. E terület mindkét esetben a rangsor végén helyezkedik el. 5. A bosszú alacsony rangsorhelye mindkét esetben pozitív értelmű, de a program lefutása után a sértettség, tehát a dühkezelés másik eleme is két hellyel vált halványabbá. Ezek negatív tartalmú tételek, tehát a rangsor végére szorult helyzetük pozitív jelentésű. 6. A többi terület rangsorbeli elmozdulásai nem utalnak közvetlen programelemekre. 7. Statisztikailag igazolható, hogy a programban résztvevők körében szignifikánsan növekedett a természet megbecsülése iránti attitűd. 8. A természet megbecsülése iránti attitűd mélystruktúrájához tartozik a düh kezelése, az állatok gondozása, az állatvédelem és a kertészeti tevékenységre vonatkozó attitűd. Ezek az összefüggések és gondolatok egy hasonló program újabb vagy további elemeinek kiválasztásához nyújthatnak ajánlásokat. 10