Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2016. évi tevékenységéről Budapest 2017. május 1
Készült: A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Osztályvezető: Tajti József Készítette: Kovács Petra 2
Tartalom I. Bevezetés... 4 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai... 4 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai... 8 IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a 2016. évben. 11 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása... 16 IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása... 22 V. A magán-munkaközvetítők tevékenységének fajlagos mutatói... 23 VI. Táblázatok... 25 3
I. Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerőkölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, továbbá az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet valamint a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központja végzi. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok látják el a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magán-munkaközvetítőknek éves tevékenységükre vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő év január 31-éig kell teljesíteni. A 2011. évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai 2016. december 31-én 600 db magán-munkaközvetítő székhelyként, 268 db pedig telephelyként működött, együttes számuk 868 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat 3,7%-kal több az egy évvel korábbinál. A tárgyévben 92 db székhely, 81 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 74 db székhely, 64 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 560 db, a telephelyek száma pedig 257 db volt, együttes számuk 817 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 488 db jogi 4
személyiséggel rendelkező vállalkozás, 49 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 232 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve ezen belül 26 db nonprofit szervezet működött. A székhelyek közül jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásról nem kaptunk adatot, nonprofit szervezet pedig mindössze 4 db volt e körben. A telephelyeknél jogi személyiség nélküli vállalkozást, és nonprofit szervezetet nem találunk. Emellett 20 db székhely és 1 db telephely egyéni vállalkozás keretében folytatta tevékenységét. Fontos röviden arról is szót ejtenünk, hogy a 868 db adatszolgáltató magánmunkaközvetítőből 473 db végzett ténylegesen közvetítői tevékenységet a tárgyévben. 2015- ben a számuk 445 db volt, tehát összességében 6,3 százalékponttal emelkedett. Székhely és telephely szerint együttesen nézve, az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő magán-munkaközvetítők 59,1%-a csak belföldre folytatott közvetítést a tárgyévben, 28,8%-uk belföldre és külföldre is egyaránt. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 2015-höz képest kissé növekedett a csak belföldre munkaerőt közvetítők aránya. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb magán-munkaközvetítő Közép-Magyarországon működött, illetve itt nyújtotta be adatszolgáltatását. Ebben a régióban meghatározó szerepe van a fővárosnak, hiszen az összes működő és adatszolgáltató magán-munkaközvetítő valamivel több mint 42%-a itt volt megtalálható. Pest megye esetében 6,0% -os (működő) és 5,5%-os (adatszolgáltató) aránnyal találkozhatunk. Emellett az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők szempontjából, a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl emelhető ki, ahol a szervezetek aránya meghaladja a 10%-ot. A közvetítési tevékenységet végzők esetében szintén Közép-Dunántúlon, és a Nyugat-Dunántúlon beszélhetünk 10% fölötti arányról. Közép-Dunántúlon Komárom-Esztergom megyében, a Nyugat-Dunántúlon pedig Győr-Moson-Sopron megyében volt a legtöbb adatszolgáltató, illetve működő magán-munkaközvetítő a 2016. december 31-ei állapot szerint. 5
A működő és az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők fontosabb adatai megyénként a 2016. december 31-ei állapot szerint Az összes működő magánmunkaközvetítő (székhely és telephely együtt) Az összes adatszolgáltató magán-munkaközvetítő (székhely és telephely együtt) Régió/megye száma számának megoszlása Index, 2016/2015 (%) száma számának megoszlása Index, 2016/2015 (%) db % db % Budapest 380 43,9 105,3 350 42,8 111,1 Pest 52 6,0 133,3 45 5,5 140,6 Közép-Magyarország 432 49,9 108,0 395 48,3 113,8 Fejér 40 4,6 108,1 40 4,9 108,1 Komárom-Esztergom 47 5,4 102,2 42 5,1 100,0 Veszprém 18 2,1 85,7 18 2,2 94,7 Közép-Dunántúl 105 12,1 101,0 100 12,2 102,0 Győr-Moson-Sopron 40 4,6 102,6 40 4,9 102,6 Vas 26 3,0 104,0 26 3,2 108,3 Zala 24 2,8 109,1 24 2,9 109,1 Nyugat-Dunántúl 90 10,4 104,7 90 11,0 105,9 Baranya 28 3,2 84,8 28 3,4 84,8 Somogy 25 2,9 96,2 25 3,1 96,2 Tolna 8 0,9 114,3 8 1,0 114,3 Dél-Dunántúl 61 7,1 92,4 61 7,5 92,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 42 4,9 100,0 40 4,9 95,2 Heves 9 1,0 150,0 8 1,0 133,3 Nógrád 5 0,6 5 0,6 Észak-Magyarország 56 6,5 105,7 53 6,5 100,0 Hajdú-Bihar 37 4,3 94,9 35 4,3 89,7 Jász-Nagykun-Szolnok 16 1,8 123,1 15 1,8 115,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 7 0,8 50,0 7 0,9 53,8 Észak-Alföld 60 6,9 90,9 57 7,0 87,7 Bács-Kiskun 24 2,8 96,0 24 2,9 100,0 Békés 15 1,7 115,4 15 1,8 115,4 Csongrád 22 2,5 95,7 22 2,7 100,0 Dél-Alföld 61 7,1 100,0 61 7,5 103,4 Összesen 865 100,0 103,5 817 100,0 105,7 6
Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők 2016-ban 21,4 milliárd Ft-nak megfelelő összeget realizáltak. A feldolgozóipar (6,1 milliárd Ft), a vendéglátás (4,4 milliárd Ft), az adminisztráció (3,8 milliárd Ft), és a kereskedelem (1,2 milliárd Ft) területén volt a legnagyobb a nettó árbevétel a tárgyévben. E négy nemzetgazdasági ágban csoportosult a 2016. évi nettó árbevétel 72,3%-a. A feldolgozóiparban a legjelentősebb árbevételt a gép, gépi berendezés gyártása (2,68 milliárd Ft), a számítógép elektronikai, optikai termék gyártása (0,64 milliárd Ft), a fémfeldolgozási termék gyártása (0,47 milliárd Ft), és az élelmiszergyártás (0,38 milliárd Ft) ágazatokba közvetítő cégek realizálták. A legalacsonyabb árbevételt az ingatlanügyek és közigazgatás ágakban találjuk. Az összes nettó bevétel legnagyobb hányada 62,4%-a a szellemi foglalkozásúakhoz, 37,6%-a pedig a fizikai foglalkozásúakhoz köthető. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az arányok az előző évhez képest kissé elmozdultak a szellemi foglalkozásúak közvetítésének javára. A szellemi foglalkozásokon belül a legnagyobb súllyal az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak rendelkeznek (8,8 milliárd Ft-os árbevétel), a fizikaiak között pedig a betanított szakmunkások (5,3 milliárd Ft-os árbevétel). A magán-munkaközvetítők nettó árbevétele állománycsoportonként (2016) Állománycsoport Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Mind Nettó árbevétel (Ft) 1 596 255 880 5 342 002 062 1 119 924 886 8 058 182 828 8 845 362 572 4 514 085 059 13 359 447 631 21 417 630 459 7
fő III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a magánmunkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők száma az utóbbi 10 évet vizsgálva eleinte emelkedést, majd csökkenést mutatott. 2006-ban számuk 636,2 ezer fő volt, 2016-ban pedig 680,6 ezer álláskeresőt sikerült regisztrálnunk. A 2006-ot követő négy évben a munkát keresők számának jelentős emelkedése figyelhető meg. Mindezek után 2011-ben közel felére esett vissza a számuk. 2011-ről 2012-re további 26,1%-os csökkenés következett be, 2013-ban pedig 25,6%-os visszaesést tapasztaltunk az előző évhez képest. A tárgyévre, vagyis 2016-ra 680,6 ezer fő munkakereső szerepelt a magán-munkaközvetítők regisztereiben, amely kismértékű 1,5%-os csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. 1 600 000 1 400 000 1 200 000 Munkát keresők számának alakulása (fő) 1 250 782 1 239 147 1 494 842 1 000 000 800 000 600 000 400 000 723 363 636 161 805 532 594 974 443 964 636 494 691 534 680 592 200 000 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Az előző évhez viszonyítva a munkát keresők számának jelentős mértékű növekedése elsősorban Komárom-Esztergom (30,7 ezer fővel), Pest (21,1 ezer fővel), és Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe (17,3 ezer fővel) koncentrálódott 2016-ban. Ezzel párhuzamosan bizonyos megyékben nagyobb mértékű csökkenés zajlott le, így Jász-Nagykun-Szolnok megyében 57,4 ezer fővel, Fejér megyében 17,6 ezer fővel, és Veszprém megyében 9,2 ezer fővel esett vissza a számuk. 8
A korábbi évekhez hasonlóan a fővárosban jelenik meg a munkát keresők legnagyobb hányada, 2016-ban az összlétszám 47,6%-a tartozott ide területileg. Budapestet Veszprém követi, ahol a közvetítőkkel kapcsolatba lépő munkavállalók aránya 8,1% (55,1 ezer fő) volt a vizsgált évben. A közvetítőkhöz forduló munkát keresők 40,5%-a (275,8 ezer fő) nem rendelkezett, 59,5%-uk (404,8 ezer fő) pedig rendelkezett munkaviszonnyal a jelentkezés időpontjában. A munkát keresőknek valamivel több mint harmada felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül került ki 2016-ban, a második pregnáns csoportot pedig azok alkották, akik szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkeztek. Ettől arányaiban kissé elmaradva következnek a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők és a szakközépiskolában végzettek, akik 17,8% illetve 13,5%-át tették ki az összlétszámnak. A technikumi végzettségűek aránya 6,0% volt, míg a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőké 7,0%. A munkát keresők száma, megoszlása iskolai végzettségenként (2016) Iskolai végzettség Munkát keresők száma (fő) Munkát keresők számának megoszlása (fő) 8 általános vagy kevesebb 47 930 7,0 Szakmunkásképző 98 857 14,5 Szakiskola 46 073 6,8 Szakközépiskola 91 700 13,5 Gimnázium 120 918 17,8 Technikum 40 978 6,0 Főiskola 133 137 19,6 Egyetem 100 999 14,8 Összesen 680 592 100,0 Az állománycsoportok szerinti összetétel vizsgálata alapján megállapítható, hogy a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkát keresők száma az előző évekhez hasonlóan domináns, ugyanakkor 2016-ban a szellemi foglalkozásúak arányában 8,6 százalékpontos növekedés tapasztalható. Mindebből továbbra is érzékelhető, hogy a szellemi foglalkozásúak aránya a fizikai munkát végzők felett áll, méghozzá nagyobb mértékben, mint az előző években. 9
Az összes magán-munkaközvetítőhöz forduló munkavállaló 59,2%-a volt férfi, 40,8%-a pedig nő, az előző évhez viszonyítva ez kis változást jelent. A korstruktúra eltérő jellegzetességeket követ, mint amilyeneket 2015-ben regisztrálhattunk az előző évhez képest. A tavalyi értékekhez viszonyítva emelkedett a nők aránya, míg a férfiaké kis mértékben csökkent. A legdominánsabb korosztály a 25-49 év közöttieké, ők tették ki a közvetítők klienseinek 56,7%-át. A legfiatalabb kategóriába a munkát keresők 25,2%-a tartozott, míg a legidősebb korkategóriába tartozók aránya (18,1%) lényegesen nem változott a tavalyi értékekhez képest. 10
fő IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a 2016. évben A 2016. évben a magán munkaerő-közvetítők több mint 156,0 ezer közvetítést ( és sikertelen együtt) végeztek, ebből a közvetítések száma 71,9 ezer volt. Az előző év adatával összehasonlítva megállapítható, hogy 2016-ban 16,1 ezer fővel több munkát keresőt sikerült elhelyezni. 100 000 90 000 80 000 A közvetítések számának alakulása 2003-2016 között (fő) 89 044 70 000 60 000 50 000 46 663 55 784 50 609 40 000 30 000 20 000 21 512 19 923 31 379 29 233 39 411 31 309 19 945 19 728 33 260 24 831 10 000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Az összes közvetítés 55,0%-a a fővárosban történt, 39,6 ezer főt sikerült elhelyezni. Ez a létszám az előző évinél 17,6 százalékponttal nagyobb. Mindemellett az összes közvetítésen belül is nagyobb szeletet tudott a főváros kihasítani a tárgyévben, ugyanis míg 2015-ben az 55,8 ezer közvetítés 37,4%-a tartozott ide, idén ez az arány 55,0% volt. A többi megyében az összes közvetítéshez viszonyítva az eredményesen munkához juttatott munkavállalók aránya egyedül Vas megyében haladta meg a 3%-ot. A legkisebb arányszámokat pedig Békés (0,1%), Nógrád (0,1%), és Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,2%) megyékben találjuk. 11
Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy mely megyékben emelkedett/csökkent jelentősebb mértékben a en közvetítettek létszáma. 2016-hoz képest elsősorban Heves, Komárom- Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és Budapesten emelkedett kiemelkedő mértékben a en munkához jutók száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Békés megyében 68,4%-kal, Nógrád megyében 42,4%-kal, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 37,0%-kal esett vissza a en kiközvetített munkavállalók száma. Összességében azt mondhatjuk, hogy a megyék többségében a növekedés folyamata volt a mérvadó. A en munkához juttatott munkát keresők között a tárgyévben a fizikai foglalkozásúak voltak többségben, közöttük is a betanított munkások, illetve a szakmunkások. E két csoport számai között, hasonlóan, mint 2015-ben a betanított munkások voltak többen, létszámukban növekedés tapasztalható. A szellemiek között továbbra is az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak a pregnáns csoport. A közvetítések fontosabb adatai állománycsoportonként (2016) Állománycsoport Sikeresen közvetített munkavállalók száma, fő Sikeresen közvetített munkavállalók számának megoszlása, % Szakmunkás 11 865 16,5 Betanított munkás 28 020 39,0 Segédmunkás 4 534 6,3 Fizikai 44 419 61,8 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 22 676 31,5 Vezető, felső vezető, irányító 4 832 6,7 Szellemi 27 508 38,2 Mind 71 927 100,0 A 71,9 ezer közvetítés során 39,2 ezer férfi (54,5%) és 32,7 ezer nő (45,5%) elhelyezése valósult meg a tárgyévben, amely a létszámot tekintve növekedést jelent mindkét csoportban. Ezzel együtt a nők aránya magasabb értéket mutat az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. A legtöbb elhelyezkedett munkavállaló szakközépiskolai (38,4%), szakmunkásképző és szakiskolai (17,4%) végzettségű, őket követik a legfeljebb nyolc általános iskolai (17,3%), a felsőfokú (15,8%), a gimnáziumi (8,6%), és végül a technikumi végzettségűek (2,4%). 12
A 2015. évhez képest ezek az adatok arányaiban nem sokat változtak. A legjelentősebb növekedést a nyolc általános vagy annál alacsonyabb végzettségűeknél látjuk (5,2%-pont), míg a felsőfokú diplomával rendelkezőknél 2,2%-pontos csökkenés jelentkezik. Amennyiben végzettségenként a közvetítettek számának változását nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében inkább csökkent a en közvetítettek száma, míg az alacsonyabb kvalifikációval rendelkezők számának alakulásában jelentősebb növekedés tapasztalható az előző évhez hasonlóan. Az életkori összetételt vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb en közvetített munkavállaló (57,1%) a 25-49 éves korcsoportba tartozott, 36,0%-a a 25 év alattiakhoz, 7,0%-a pedig az 50 év felettiekhez. A 2015-ös évhez viszonyítva 0,9%-ponttal emelkedett a 25 év alattiak, és 1,2%-ponttal nőt a 25-49 éves korkategóriába tartozók aránya, továbbá 2,2%-pontos csökkenés következett be a legidősebb korcsoportban. Az egyes korcsoportokat nem csupán a fent említett arányok kapcsán érintette jelentős csökkenés és növekedés, hanem a en és sikertelen közvetítések száma is erősen megemelkedett mindhárom csoportban. A magán-munkaközvetítőknek a legtöbb munkavállalót a korábbi évekhez hasonlóan a feldolgozóiparba sikerült kiközvetíteni, a tárgyévben a munkavállalók 44,6%-a volt ide sorolható (32,1 ezer fő). Ezen kívül a vendéglátás (22,7%) és a szállítás, raktározás (4,9%) területén történt meg a feldolgozóipar mellett a legtöbb munkavállaló elhelyezése. 2016-ban az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparba en kiközvetített munkavállalók aránya 7,8%-pontos növekedést mutatott, a vendéglátás területén 1,3%-pontos, a szállítás, raktározás ágban pedig 1,6%-pontos növekedés volt jellemző. Jelentősebb, 10,8%-pontos csökkenés egyedül az adminisztráció területén mutatkozott, emellett a kereskedelem, az információ, kommunikáció, az egészségügy, és a művészet, szórakozás, szabadidő területeken látunk minimális visszaesést. Összességében azt mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágak többségében 2016-ben több munkavállalót sikerült kiközvetíteni, mint egy évvel korábban. 13
fő 35 000 A közvetítések száma nemzetgazdasági áganként, fő (2016) 32 066 30 000 25 000 20 000 15 000 16 353 10 000 5 000 407 64 3 528 1 614 2 036 414 704 3 102 3 253 121 1 611 3 100 44 184 1 206 177 1 942 A feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártása ágazatba sikerült a legtöbb személyt kiközvetíteni, az összes közvetítés 68,4%-a sorolható ide, amely az előző évhez képest növekedést jelent az ágazat szempontjából. Továbbá fontos kiemelni, hogy minden feldolgozóipari ágazatban nőtt, - még ha kis mértékben is -, a kiközvetített munkavállalók száma 2015-höz viszonyítva. A foglalkozási csoportok szerinti megoszlást figyelve kiderül számunkra, hogy az előző évhez képest visszaesett (7,3%-ponttal) a korábban még nagymértékű növekedést mutató kereskedelmi és szolgáltatási területen dolgozók aránya. 2016-ban a legtöbb munkavállalót a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében közvetítették ki en a magánmunkaközvetítők, az összes közvetített 37,1%-a sorolható be ebbe a foglalkozási főcsoportba. Emellett a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jutott kereső tevékenységhez a munkavállalók 26,7%-a, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozáshoz a kiközvetítettek 10,1%-a. 14
Az említett három foglalkozási főcsoportba 53,2 ezer közvetítés történt, amely az összes közvetítés 73,9%-át jelenti. A közvetítések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2016) Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Sikeresen közvetített munkavállalók száma (fő) Sikeresen közvetített munkavállalók számának megoszlása (%) Fegyveres szervek foglalkozásai 5 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 2 314 3,2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 7 244 10,1 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 2 999 4,2 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 3 160 4,4 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 5 102 7,1 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 39 0,1 Ipari és építőipari foglalkozások 5 142 7,1 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 26 692 37,1 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 19 232 26,7 Összesen 71 927 100,0 A tárgyévben az összes közvetítés 87,3%-a belföldre (62,8 ezer fő), 12,7%-a (9,1 ezer fő) pedig külföldre történt. A 2015. évi adatokkal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 2016-ban fokozódott a belföldre történt közvetítések aránya. A korábbi évek viszonylatában eléggé hullámzó változásokat tapasztalhattunk. 2013-2014 között 16,1%- pontos növekedést regisztráltunk a belföldi közvetítésekben, viszont 2014-2015 között 2,1%-pontos csökkenés történt. Ezen kívül még egy dologra szükséges rávilágítanunk. Jelen fejezet elején már említettük, hogy 28,9%-kal növekedett a közvetítések száma 2016-ban. Az említett emelkedés elsősorban a belföldre történő közvetítéseknek köszönhető, miszerint a munkavállalók belföldre irányuló munkához juttatásának aránya az előző év 2,1%-pontos csökkenése után újból emelkedni kezdett 4,2%- ponttal. 15
IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása 2016. december 31-ig 151,9 ezer magyar állampolgár közvetítéséről számoltak be a magán-munkaközvetítők, amelyből eddig az időpontig 69,9 ezer bizonyult nek (46,0%) és 82,0 ezer volt sikertelen (54,0%). Az előző év adataihoz viszonyítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy emelkedett a magyar állampolgárok közvetítéseinek aránya 43,3%-ról 46,0%-ra, a sikertelen közvetítéseké pedig 56,7%-ról lecsökkent 54,0%-ra. 2016-ban 61,6 ezer magyar munkavállalót belföldre, 8,3 ezer munkavállalót pedig külföldre sikerült kiközvetíteni. A belföldre en közvetített magyarok száma 33,6%-kal emelkedett, a külföldre közvetítetteké pedig 4,7%-kal csökkent 2015-höz képest. Magyar állampolgárok közvetítéseinek száma, fő (2015-2016) 2016 2015 A közvetítés iránya Sikertelen Sikeres Összesen Sikertelen Sikeres Összesen Belföldre történt közvetítések Külföldre történt közvetítések 71 288 61 586 141 457 65 636 46 092 111 728 10 754 8 307 20 099 6 172 8 716 14 888 Összes közvetítés 82 042 69 893 151 934 71 808 54 808 126 616 A magyar állampolgárok közvetítéseinek 54,6%-a a fővároshoz köthető. Akár a belföldre, akár a külföldre való közvetítést nézzük, mindkét tekintetben a főváros meghatározó szerepét kell kiemelnünk. A belföldre történő közvetítés több mint 50%-a a fővároshoz kapcsolható. A külföldre történő közvetítésnél mindez 61,9%-ot tett ki, ami az előző évinél nagyobb arányt jelent. A tavalyi évhez hasonlóan megállapítható, hogy a külföldre történő közvetítésekből Győr-Moson-Sopron, Somogy, Komárom-Esztergom, és Pest megye együttesen igen jelentős részesedéssel rendelkezett 2016-ban is. 16
A magyar állampolgárok közvetítéseinek száma és megoszlása megyénként magyar/külföldi állampolgár szerinti bontásban a közvetítés irányának megadásával (2016) Régió/megye Magyar állampolgár Magyar állampolgár belföldre külföldre belföldre külföldre történt közvetítéseinek száma, fő történt közvetítéseinek számának megoszlása, % Budapest 33 015 5 145 38 160 53,6 61,9 54,6 Pest 523 309 832 0,8 3,7 1,2 Közép-Magyarország 33 538 5 454 38 992 54,5 65,7 55,8 Fejér 1 508 4 1 512 2,4 0,0 2,2 Komárom-Esztergom 973 285 1 258 1,6 3,4 1,8 Veszprém 415 20 435 0,7 0,2 0,6 Közép-Dunántúl 2 896 309 3 205 4,7 3,7 4,6 Győr-Moson-Sopron 386 793 1 179 0,6 9,5 1,7 Vas 20 897 20 897 33,9 0,0 29,9 Zala 347 195 542 0,6 2,3 0,8 Nyugat-Dunántúl 21 630 988 22 618 35,1 11,9 32,4 Baranya 821 165 986 1,3 2,0 1,4 Somogy 152 787 939 0,2 9,5 1,3 Tolna 175 19 194 0,3 0,2 0,3 Dél-Dunántúl 1 148 971 2 119 1,9 11,7 3,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 625 105 730 1,0 1,3 1,0 Heves 416 5 421 0,7 0,1 0,6 Nógrád 13 36 49 0,0 0,4 0,1 Észak-Magyarország 1 054 146 1 200 1,7 1,8 1,7 Hajdú-Bihar 201 92 293 0,3 1,1 0,4 Jász-Nagykun-Szolnok 386 9 395 0,6 0,1 0,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 65 83 148 0,1 1,0 0,2 Észak-Alföld 652 184 836 1,1 2,2 1,2 Bács-Kiskun 362 84 446 0,6 1,0 0,6 Békés 24 75 99 0,0 0,9 0,1 Csongrád 281 96 377 0,5 1,2 0,5 Dél-Alföld 667 255 922 1,1 3,1 1,3 Összesen 61 585 8 307 69 892 100,0 100,0 100,0 17
A közvetítéseket nemzetgazdasági áganként nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok belföldre történő közvetítéseinek adatai nagymértékben hasonlítanak a már korábban látott eredményekhez. A magyar állampolgárok legnagyobb részét ahogyan összességében is láttuk a feldolgozóipar, a vendéglátás, a pénzügyi tevékenység, az információ, kommunikáció, és a szállítás, raktározás ágakban sikerült elhelyezni. A feldolgozóiparban az összes közvetítés 45,2%-a, a vendéglátásban a 23,3%-a, a pénzügyi területen 4,2%-a, a kommunikáció területén 4,2%-a, a szállítás, raktározás területén pedig 4,5%-a található. 2015-höz képest a en elhelyezett munkavállalók aránya a feldolgozóipar területén emelkedett legnagyobb mértékben (7,9%-ponttal), a többi gazdasági ágban 2%-pont alatti növekedést tapasztalhatunk. Emellett említésre méltó az adminisztráció területére közvetítettek jelentősebb, 11,1%-pontos visszaesése a tavalyi évhez viszonyítva. A külföldre közvetített magyar állampolgároknál a szálláshely, vendéglátásnak volt a legkiemelkedőbb szerepe, az összes en külföldre közvetített magyar állampolgár 28,8%-a kapott ebben a gazdasági ágban állást. Ez az arány az egy évvel korábbi értékhez képest 6,5%-ponttal magasabb. Emellett arról is szót kell ejtenünk, hogy 2016-ban a második legfontosabb gazdasági ágként a feldolgozóipar szerepelt, 2015-ben pedig a vendéglátás töltötte be ezt a szerepet. A foglalkozási főcsoportok szerinti struktúra szintén eltérést mutat a külföldre és a belföldre közvetített munkavállalók tekintetében. Ezt jól mutatja, hogy a külföldre en közvetített magyar állampolgárok között a legtöbben a kereskedelmi és szolgáltatási (29,8%), az ipari és építőipari (28,6%) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban (26,3%) tudtak munkát vállalni. Ezzel szemben a belföldi közvetítéseknél a gépkezelők, összeszerelők (41,1%) mellett jelentős a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű (27,3%), és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (11, 2%) foglalkozások aránya is 18
A magyar állampolgárok esetében a belföldre és külföldre történt közvetítések számának megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2016) Magyar állampolgárok Foglalkozási főcsoport külföldre történt belföldre történt (FEOR'08) közvetítések közvetítések számának számának megoszlása, megoszlása, % % Fegyveres szervek foglalkozásai 0,0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók 3,6 0,7 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 11,2 0,9 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 4,1 4,6 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 4,4 0,7 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 4,1 29,8 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 0,0 0,3 Ipari és építőipari foglalkozások 4,2 28,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 41,1 8,1 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 27,3 26,3 Összesen 100,0 100,0 A belföldre en közvetített magyar munkavállalók közül 35,4 ezer főt (57,4%) fizikai foglalkozásokba, 26,2 ezer főt pedig (42,6%) szellemi foglalkozásokba sikerült elhelyezni. A belföldre közvetített munkavállalóknál a betanított munkások (26,1 ezer fő) mellett az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak száma volt a meghatározó (21,8 ezer fő). A külföldre közvetítettek körében a korábbi évekhez hasonlóan a fizikai foglalkozásúak aránya lényegesen magasabb volt a tárgyévben (94,7%-os), itt elsősorban szakmunkás és segédmunkás foglalkozásokról beszélhetünk. A szellemi foglalkozásokba közvetítettek aránya mind 5,3%-ot tett ki. Mind a belföldre, mind a külföldre közvetített magyar állampolgároknál a legtöbben a 25-49 éves korcsoportba tartoztak, előbbiek aránya 57,6%-ot, utóbbiak aránya 51,6%-ot tett ki 2016-ban. A 25 év alattiak esetében 1,7%-ponttal több közvetítés történt külföldre, mint belföldre. Az 50 évesek és ennél idősebbek aránya 6,3%-ot és 10,7%-ot tett ki. 2015-höz képest a belföldre en közvetített 25 év alatti korcsoportba tartozók aránya 1,8%-pontos növekedést mutatott, míg a külföldre közvetítettek esetében a legfiatalabbak aránya 3,2%-ponttal visszaesett. Ezen kívül csökkenést az 50 év felettiek belföldi közvetítésének arányában látunk, ugyanis 2,5%-ponttal mérséklődött a számuk. 19
A belföldre en közvetített magyar állampolgárok 52,5%-a volt férfi, 47,5%-a nő. A férfiak aránya a belföldre történt közvetítéseknél 2,3%-pontot csökkent a tavalyihoz képest. A külföldön eredményesen munkába helyezett férfiak aránya 5,1%-ponttal emelkedett, így részesedésük 66,7%-ot tett ki. Mindebből következik, hogy a külföldre történt közvetítések esetében a nők aránya kissé visszaesett. Iskolai végzettség tekintetében lényegi jellemzőként emelhető ki, hogy a 2016-ban külföldre kiközvetített magyar állampolgárok jelentős hányada (41,4%-a) szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezett. A gimnáziumi és szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya 19,7% és 17,5% volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 13,1%-ot tett ki. Megemlítendő, hogy a belföldre közvetített nyolc általános vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők arányában történt egyedül növekedés (3,8%-pont) a 2015-ös adatokhoz viszonyítva. A felsőfokú és a szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők esetében az arány visszaesett 3,8 és 3,0%-ponttal. A többi kategóriánál ugyanúgy csökkenés történt, de kisebb mértékű. Az a motívum, amely az utóbbi években jelentkezett, miszerint a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkező munkavállalók aránya a belföldre en kiközvetítettek között alacsonyabb volt a külföldre közvetítettek köréhez viszonyítva, idén is megfigyelhető. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2016-ban akárcsak egy évvel korábban magasabb volt a belföldre ilyen végzettséggel kiközvetített munkavállalók aránya a külföldre közvetítettek köréhez képest. Fontos végül röviden arról említést tenni, hogy a külföldre közvetített magyar állampolgárokat mely országokba sikerült elhelyezni. A 8,3 ezer külföldre közvetített állampolgár túlnyomó részét az Európai Unió valamely tagállamába, 125 főt valamely egyéb európai országba, és 1589 főt pedig Európán kívüli országba sikerült kiközvetíteni. A legtöbb magyar munkavállalónak Németországban, Kazahsztánban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Hollandiában sikerült munkát találnia a magán-munkaközvetítők segítségével. A tavalyi évben Hollandia a negyedik legnépszerűbb ország volt a közvetítések szempontjából, idén kissé hátrébb került a sorban. 20
fő A külföldre kiközvetített magyar állampolgárok száma, (100 főt meghaladó) 1 600 1 400 1 200 1 000 1 367 1 367 1 222 1 147 1 030 800 773 600 400 436 200 Az egyéb európai országokba nem jelentős a kiközvetítettek száma, az Európán kívüli országok közül pedig egyedül Kazahsztán-t említhetjük, ahová nagyobb számú magyar munkavállalót közvetítettek. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2015-höz képest a közvetítések legfontosabb célországai nem sokat változtak, azonban egymáshoz viszonyított helyzetükre érdemes röviden kitérni. Korábban már említettük, hogy Hollandia az előző évhez képest idén kevesebb munkaerő számára volt célállomás. Németországba 2015-ben 2,2 ezer főt, 2016-ban 1,4 ezer főt sikerült kiközvetíteni, idén ez a szám kismértékben visszaesett. 2015-ben a közvetített munkavállalók sorát Franciaország vezette, majd 2016-ra a számuk körülbelül harmadával csökkent. Mindemellett az Amerikai Egyesült Államok 2015-ben a második helyen zárt a kiközvetített munkaerő számát illetően, 2016-ban végül jóval kevesebb közvetítés történt az USA-ba. 2016-ban az Európai Unió valamely tagállamába en kiközvetített magyar munkavállalók aránya az összes kiközvetített állampolgár 79,4%-át tette ki. Ez az eredmény az arányokat tekintve az előző évhez képest 1,4%-pontos visszaesést jelent. Összességében 21
elmondható, hogy mérséklődött az Unióba történő közvetítések száma 2015-höz képest, emellett az egyéb európai és az Európai Unión kívüli közvetítések kissé megugrottak. IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása A magán-munkaközvetítők 2016-ban 2,0 ezer fő külföldi állampolgárt közvetítettek en, amely a 2015. évi adathoz képest jelentős, több mint 100%-os emelkedést jelent, mindez elsődlegesen a belföldre történt közvetítések növekedéséből táplálkozik. Az előző évhez képest ugyanis, a en külföldre közvetített külföldi állampolgárok száma gyarapodott, addig a belföldre történő közvetítések száma visszaesett. A en közvetített külföldi állampolgárok 59,9%-át belföldre sikerült eredményesen elhelyezni, 40,1%-uk pedig külföldi foglalkoztatóhoz került. Mindez annyiban tér el a 2015- ös év adatitól, hogy kiegyenlítettebb az arány a külföldre és belföldre közvetített állampolgárok között. A belföldre kiközvetített legtöbb külföldi munkavállaló a feldolgozóipar területen került elhelyezésre (32,0%), e gazdasági ág jelentősége 2015-höz képest visszaesett. Emellett a pénzügyi, biztosítási tevékenység (24,5%) és az adminisztráció (12,0%) területén helyezkedett el a legtöbb külföldi munkavállaló. Ezzel szemben a külföldre en kiközvetítettek a szállítás, raktározás, az adminisztráció, az egészségügy, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás és az építőipar területén jutottak munkához. Ezek az ágak, arányaikat tekintve, az előző évben is hasonló súllyal szerepeltek. A foglalkozási főcsoportok szerint, a belföldre en közvetítettek nagy hányada az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), a gépkezelő, összeszerelő, járművezető, és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokba kerültek kiközvetítésre. Emellett a külföldre en kiközvetített külföldi munkavállalók meghatározó része a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és az ipari és építőipari foglalkozások főcsoportjába sorolható. A külföldre közvetítetteknél 2016-ban szakmunkásokból, és vezető, felső vezető, irányító állománycsoportokból került ki a legtöbb egykori munkát kereső, ugyanúgy, mint 2015-ben. Az állománycsoporttal szoros összefüggésben lévő iskolai végzettségnél az előbbiekből következik, hogy a belföldre közvetített külföldiek jelentős része felsőfokú végzettséggel rendelkezett, a külföldre en közvetítetteknél pedig a szakiskolai, szakmunkásképző 22
valamint a szakközépiskolai végzettség volt a meghatározó, de magas volt a felsőfokú képzettségűek aránya is (14,8%). A belföldre en közvetített külföldi állampolgárokat a 25-49 évesek (60,3%) korcsoportjának dominanciája jellemzi, a 2015. évhez képest a 25 év alattiakat tömörítő korkategória súlya kis mértékben visszaesett. A legidősebb korcsoport aránya viszonylag alacsonynak tekinthető (8,1%), a külföldre kiközvetítettek között 13,6%-ra emelkedett a súlyuk. A külföldön munkához jutottak esetében is azt látjuk, hogy a 25-49 évesek a domináns korcsoport. Ha a külföldre történt közvetítéseket vesszük szemügyre a célországok szempontjából, akkor azt mondhatjuk, hogy hasonlóság figyelhető meg a magyar állampolgároknál látottakkal. Jelen esetben is elsődlegesen az Európai Unió valamely tagállamába történt a legtöbb közvetítés, ezen belül is Ciprusra (0,3 ezer fő) és Ausztriába (0,1 ezer fő). Minden más EU-s tagállamban 50 fő alatti közvetítés történt a tárgyévben, melyek közül kiemelhetjük az Egyesült Királyságot és Németországot. Az egyéb európai országokon belül mindössze egy-egy főről, az Európán kívüli országoknál pedig Kazahsztánba történt 50 fő közvetítése. A külföldiek közvetítésének tekintetében Ausztria megelőzi Németországot, míg a magyar állampolgároknál ez a jelenség fordított. V. A magán-munkaközvetítők tevékenységének fajlagos mutatói 2015-ben 691,5 ezer 1 munkát kereső kereste fel a tárgyévben tevékenységet végző 445 magán-munkaközvetítőt. Ez a szám 2016-ban 680,6 ezer munkavállalót és 473 magán-munkaközvetítőt jelentett. Egy közvetítő cég átlagosan 1,44 ezer esettel (fő/közvetítő) foglalkozott. Kiemelkedően magas volt ez a mutató Veszprém (5,0 ezer fő/közvetítő), Somogy (3,1 ezer fő/közvetítő) és Győr-Moson-Sopron (2,4 ezer fő/közvetítő) megyében. Hasonlóan az előző évi adattól, Nógrád megyében találjuk a legalacsonyabb értéket 2016-ra vonatkozóan. Összességében a 2015. évhez viszonyítva hasonlóan alakult az egy közvetítőre jutó közvetítések száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor bizonyos megyékben jelentősebben 1 Egy személy az év során több közvetítőhöz, több alkalommal bejelentkezhet. 23
fő/közvetítő emelkedett, illetve csökkent az egy közvetítőre jutó munkát keresők száma, mint például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és Veszprém megyében. Egy-egy közvetítő átlagosan 152,1 közvetítést végzett. Egy közvetítőre a legtöbb közvetítés Vas megyében jutott (1905,4 fő/ közvetítő), emellett magas volt még ez a mutató a fővárosban is (162,8 fő/közvetítő). 2 250,0 Az egy közvetítőre jutó közvetítések száma az összes munkát kereső körében 2 000,0 1 905,4 1 750,0 1 500,0 1 250,0 1 000,0 750,0 500,0 250,0 162,8 108,8 86,6 78,3 63,2 62,6 62,5 56,7 48,9 42,9 41,5 39,5 38,8 37,0 34,4 29,9 25,3 24,5 18,4 0,0 2015-höz képest a megyék döntő többségében miként országos szinten is (38,3%-ponttal) növekedés jellemezte ezt a mutatót. A megyék közül kivétel Békés, Bács- Kiskun, Tolna, Csongrád és Győr-Moson-Sopron megye, ahol visszaesést látunk az arányokban. 100 munkát keresőre 2016-ban 10,6 fő/közvetítés jutott, amely 3,2%-ponttal jelent magasabb értéket a 2015. évinél. Ebben a tekintetben, legjobban Nógrád, Vas, Zala megye, és Budapest megye magán-munkaközvetítői teljesítettek. Az említett megyékben, a tárgyévben 8-91 fő/közvetítő között volt a mutató értéke. Mindemellett megemlítendő egyes megyék kevésbé pozitív mutatója, mely szerint, 4-19 fő/közvetítő közti értékekkel Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megye szerepelt. 24
VI. Táblázatok 25
jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Egyéni vállalkozó 2016. évben közvetítési tevékenységet nem folytatók munkaerőkölcsönzést is száma végző cégek száma csak belföldre EGT tagállamba nem EGT tagállamba belföldre és külföldre is 1. A magán-munkaközvetítők főbb adatai 2016 Régió/megye Adatszolgáltató magánmunkaközvetítők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó magán-munkaközvetítők közül (székhely és telephely együtt) A 2016. évben közvetítési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) db % folytat munkaerő-közvetítést száma számának megoszlása db db db % Budapest 350 42,8 343 3 4 107 93 138 25 12 175 243 51,4 Pest 45 5,5 44 0 2 28 7 40 0 0 5 17 3,6 Közép- 395 48,3 Magyarország 387 3 6 135 100 178 25 12 180 260 55,0 Fejér 40 4,9 40 0 0 22 19 31 4 0 5 18 3,8 Komárom- 42 5,1 Esztergom 41 0 2 19 10 33 7 0 2 23 4,9 Veszprém 18 2,2 17 0 1 7 9 14 1 0 3 11 2,3 Közép- 100 12,2 Dunántúl 98 0 3 48 38 78 12 0 10 52 11,0 Győr-Moson- 40 4,9 Sopron 38 1 1 19 22 30 3 0 7 21 4,4 Vas 26 3,2 25 0 1 15 15 21 1 0 4 11 2,3 Zala 24 2,9 24 0 0 8 1 22 2 0 0 16 3,4 Nyugat- 90 11,0 Dunántúl 87 1 2 42 38 73 6 0 11 48 10,1 Baranya 28 3,4 27 0 1 12 11 13 6 0 9 16 3,4 Somogy 25 3,1 24 0 1 13 4 19 3 0 3 12 2,5 Tolna 8 1,0 7 0 1 3 1 6 0 0 2 5 1,1 Dél-Dunántúl 61 7,5 58 0 3 28 16 38 9 0 14 33 7,0 Borsod-Abaúj- 40 4,9 Zemplén 40 0 0 23 18 38 1 0 1 17 3,6 Heves 8 1,0 7 0 1 3 3 0 8 0 0 5 1,1 Nógrád 5 0,6 4 0 1 3 0 4 1 0 0 2 0,4 Észak- 53 6,5 Magyarország 51 0 2 29 21 42 10 0 1 24 5,1 Hajdú-Bihar 35 4,3 35 0 1 19 15 21 5 1 8 16 3,4 Jász-Nagykun- 15 1,8 Szolnok 14 0 1 8 7 11 1 0 3 7 1,5 Szabolcs- 7 0,9 Szatmár-Bereg 7 0 0 3 1 0 7 0 0 4 0,8 Észak-Alföld 57 7,0 56 0 2 30 23 32 13 1 11 27 5,7 Bács-Kiskun 24 2,9 23 0 1 9 11 19 2 0 3 15 3,2 Békés 15 1,8 13 0 2 11 2 9 2 2 2 4 0,8 Csongrád 22 2,7 22 0 0 12 9 14 4 1 3 10 2,1 Dél-Alföld 61 7,5 58 0 3 32 22 42 8 3 8 29 6,1 Összesen 817 100,0 795 4 21 344 258 483 83 16 235 473 100,0 26
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2. Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő szervezetek száma és indexei 2 megyénként (2006-2016) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők száma (db) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők számának indexei Régió/megye Budapest 334 379 276 268 304 297 316 214 307 315 350 117,2 113,5 72,8 97,1 113,4 106,4 104,3 100,9 102,6 111,1 Pest 56 65 66 49 54 36 36 26 30 32 45 116,7 116,1 101,5 74,2 110,2 100,0 72,7 109,4 106,7 140,6 Közép- 390 444 342 317 358 333 352 240 337 347 395 117,1 113,8 77,0 92,7 112,9 105,7 100,5 101,6 103,0 113,8 Magyarország Fejér 34 33 38 45 57 30 28 29 31 37 40 106,3 97,1 115,2 118,4 126,7 93,3 103,6 106,9 119,4 108,1 Komárom- 32 31 35 15 51 18 29 25 35 42 42 97,0 96,9 112,9 42,9 340,0 161,1 100,0 119,4 120,0 100,0 Esztergom Veszprém 13 15 16 40 16 14 11 17 18 19 18 118,2 115,4 106,7 250,0 40,0 78,6 150,0 100,0 105,6 94,7 Közép- 79 79 89 100 124 62 68 71 84 98 100 103,9 100,0 112,7 112,4 124,0 109,7 111,0 109,9 116,7 102,0 Dunántúl Győr-Moson- 24 20 23 18 19 40 41 40 40 39 40 133,3 83,3 115,0 78,3 105,6 102,5 95,2 100,0 97,5 102,6 Sopron Vas 13 15 10 11 9 22 25 20 19 24 26 100,0 115,4 66,7 110,0 81,8 113,6 84,0 90,5 126,3 108,3 Somogy 19 17 16 13 9 23 24 16 30 26 25 111,8 89,5 94,1 81,3 69,2 104,3 70,8 182,4 86,7 96,2 Tolna 11 16 18 20 3 8 7 7 7 7 8 110,0 145,5 112,5 111,1 15,0 87,5 100,0 100,0 100,0 114,3 Zala 25 17 21 25 11 23 18 24 23 22 24 147,1 68,0 123,5 119,0 44,0 78,3 133,3 100,0 95,7 109,1 Nyugat- 62 52 54 54 39 85 84 84 82 85 90 129,2 83,9 103,8 100,0 72,2 98,8 100,0 97,6 103,7 105,9 Dunántúl Baranya 30 27 31 31 11 19 23 22 29 33 28 93,8 90,0 114,8 100,0 35,5 121,1 95,8 126,1 113,8 84,8 Dél-Dunántúl 60 60 65 64 23 50 54 45 66 66 61 101,7 100,0 108,3 98,5 35,9 108,0 85,5 142,6 100,0 92,4 Borsod-Abaúj- 27 25 36 38 22 38 35 36 35 42 40 122,7 92,6 144,0 105,6 57,9 92,1 105,7 102,7 120,0 95,2 Zemplén Heves 11 15 16 14 3 8 9 10 6 6 8 110,0 136,4 106,7 87,5 21,4 112,5 111,1 60,0 100,0 133,3 Nógrád 12 13 11 11 1 5 4 0 5 5 5 120,0 108,3 84,6 100,0 9,1 80,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Észak- 50 53 63 63 26 51 48 46 46 53 53 119,0 106,0 118,9 100,0 41,3 94,1 97,9 104,3 115,2 100,0 Magyarország Hajdú-Bihar 11 18 19 17 8 19 18 22 20 39 35 100,0 163,6 105,6 89,5 47,1 94,7 127,8 91,3 195,0 89,7 Jász-Nagykun- 15 18 24 21 19 14 13 12 12 13 15 125,0 120,0 133,3 87,5 90,5 92,9 92,3 108,3 108,3 115,4 Szolnok Szabolcs- 17 14 14 21 5 5 9 6 6 13 7 85,0 82,4 100,0 150,0 23,8 180,0 66,7 100,0 216,7 53,8 Szatmár-Bereg Észak-Alföld 43 50 57 59 32 38 40 40 38 65 57 100,0 116,3 114,0 103,5 54,2 105,3 102,5 97,6 171,1 87,7 Bács-Kiskun 19 20 20 8 6 18 22 20 23 24 24 172,7 105,3 100,0 40,0 75,0 122,2 95,5 114,3 104,3 100,0 Békés 11 11 14 3 6 6 8 9 12 13 15 78,6 100,0 127,3 21,4 200,0 133,3 112,5 133,3 108,3 115,4 Csongrád 29 30 33 28 28 19 21 25 24 22 22 90,6 103,4 110,0 84,8 100,0 110,5 116,7 85,7 91,7 100,0 Dél-Alföld 59 61 67 39 37 43 51 54 59 59 61 103,5 103,4 109,8 58,2 94,9 118,6 107,4 103,4 100,0 103,4 Összesen 743 799 737 696 642 662 697 580 712 773 817 112,9 107,5 92,2 94,4 92,2 105,3 100,8 104,8 108,6 105,7 2 A 2010. év és a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 27
Év Szakmunkás 3. A közvetítések számának alakulása (fő) (2006-2016) Betanított munkás Segédmunkás Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Mind 2006. 5 307 8 315 5 557 19 179.... 10 054 29 233 2007. 7 037 16 540 3 865 27 442.... 11 969 39 411 2008............... 31 309 2009. 5 548 3 514 2 329 11 400.... 8 545 19 945 2010. 4 518 3 622 1 688 9 828.... 9 900 19 728 2011. 19 822 10 967 3 121 33 910 10 322 2 431 12 753 46 663 2012. 8 773 8 380 2 834 19 987 10 038 3 235 13 273 33 260 2013. 7 896 3 377 2 872 14 145 8 227 2 459 10 686 24 831 2014. 9 898 15 625 3 910 29 433 17 681 3 495 21 176 50 609 2015. 12 511 18 828 3 613 34 952 17 618 3 214 20 832 55 784 2016 11 865 28 020 4 534 44 419 22 676 4 832 27 508 71 927 Év Szakmunkás 4. A közvetítések számának indexei az előző év %-ában Betanított munkás Segédmunkás (2006 2016) Fizikai Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi Mind 2006. 86,2 54,8 226,2 80,7.... 132,3 93,2 2007. 132,6 198,9 69,6 143,1.... 119,0 134,8 2008............... 79,4 2009............... 63,7 2010. 81,4 103,1 72,5 86,2.... 115,9 98,9 2011. 438,7 302,8 184,9 345,0.... 128,8 236,5 2012. 44,3 76,4 90,8 58,9 97,2 133,1 104,1 71,3 2013. 90,0 40,3 101,3 70,8 82,0 76,0 80,5 74,7 2014. 125,4 462,7 136,1 208,1 214,9 142,1 198,2 203,8 2015. 126,4 120,5 92,4 118,8 99,6 92,0 98,4 110,2 2016 94,8 148,8 125,5 127,1 128,7 150,4 132,0 128,9 28
5. A magyar állampolgárságú munkát keresők számának alakulása állománycsoportonként nemek szerint, fő (2006-2016) Állománycsoport 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014 2015 2016 Férfiak Szakmunkás 35 573 42 422 100 082 104 027 130 619 67 920 71 086 39 716 82 263 100 796 79 451 Betanított munkás 70 670 77 921 145 965 166 884 180 849 82 063 36 985 20 422 49 092 69 526 47 426 Segédmunkás 16 710 23 381 65 836 85 596 98 075 52 472 16 408 8 783 28 173 33 416 30 695 Fizikai 122 953 143 724 311 883 356 507 409 543 202 455 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.......... 137 747 124 479 150 978 68 921 159 528 203 738 157 572 128 416 150 019 153 649 175 640.......... 87 067 66 070 45 019 39 512 53 157 57 668 Szellemi 205 422 252 404 394 447 319 675 429 888 224 814 Sosem dolgozott még 217 048 173 435 189 531 206 806 233 308............ 8 587 6 131 10 095 7 338 11 783 Mind 328 375 396 128 706 330 676 182 839 431 427 269 Nők 350 114 248 487 359 154 417 882 402 663 Szakmunkás 24 399 24 291 53 553 55 617 62 560 42 329 23 343 15 375 41 622 52 608 26 918 Betanított munkás 56 468 62 086 103 857 153 493 144 944 80 147 28 590 14 034 34 196 41 778 46 165 Segédmunkás 10 887 10 875 15 380 28 377 25 101 18 943 5 888 4 628 13 236 14 614 9 684 Fizikai 91 754 97 252 172 790 237 487 232 605 141 419 57 821 34 037 89 054 109 000 82 767 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.......... 156 733 142 502 121 946 148 613 126 510 148 679.......... 80 111 36 364 32 476 27 478 31 818 35 814 Szellemi 216 032 229 983 371 662 325 478 422 806 236 844 Sosem dolgozott még 178 866 154 422 176 091 158 328 184 493............ 8 173 7 018 12 195 6 324 10 669 Mind 307 786 327 235 544 452 562 965 655 411 378 263 Együtt 244 860 195 477 277 340 273 652 277 929 Szakmunkás 59 972 66 713 153 635 159 644 193 179 110 249 94 429 55 091 123 885 153 404 106 369 Betanított munkás 127 138 140 007 249 822 320 377 325 793 162 210 65 575 34 456 83 288 111 304 93 591 Segédmunkás 27 597 34 256 81 216 113 973 123 176 71 415 22 296 13 411 41 409 48 030 40 379 Fizikai 214 707 240 976 484 673 593 994 642 148 343 874 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.......... 294 480.......... 167 178 Szellemi 421 454 482 387 766 109 645 153 852 694 461 658 Sosem dolgozott még Mind 636 161 723 363 182 300 293 480 102 434 395 914 102 958 248 582 312 738 240 339 250 362 298 632 280 159 324 319 77 495 66 990 84 975 93 482 327 857 365 622 365 134 417 801............ 16 760 13 149 22 290 13 662 22 452 1 250 782 1 239 147 1 494 842 805 532 594 974 443 964 636 494 691 534 680 592 29
6. A munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2016) Állománycsoport 25 év alatti 25-49 éves 50 éves és afeletti Összesen Férfi Szakmunkás 16 673 46 815 15 963 79 451 Betanított munkás 14 229 24 801 8 396 47 426 Segédmunkás 7 736 18 102 4 857 30 695 Fizikai 38 638 89 718 29 216 157 572 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 31 503 112 271 31 867 175 640 Vezető, felső vezető, irányító 3 761 38 008 15 900 57 668 Szellemi 35 263 150 278 47 767 233 308 Sosem dolgozott még 10 242 1 424 117 11 783 Mind 84 143 241 420 77 100 402 663 Nő Szakmunkás 6 534 14 856 5 528 26 918 Betanított munkás 15 861 21 681 8 623 46 165 Segédmunkás 2 850 4 488 2 346 9 684 Fizikai 25 245 41 025 16 497 82 767 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 49 629 79 106 19 944 148 679 Vezető, felső vezető, irányító 3 185 22 822 9 807 35 814 Szellemi 52 814 101 928 29 751 184 493 Sosem dolgozott még 9 300 1 321 48 10 669 Mind 87 359 144 274 46 297 277 929 Együtt Szakmunkás 23 207 61 671 21 492 106 369 Betanított munkás 30 090 46 482 17 019 93 591 Segédmunkás 10 586 22 590 7 203 40 379 Fizikai 63 883 130 743 45 714 240 339 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 81 132 191 376 51 811 324 319 Vezető, felső vezető, irányító 6 945 60 829 25 707 93 482 Szellemi 88 077 252 206 77 518 417 801 Sosem dolgozott még 19 542 2 745 165 22 452 Mind 171 502 385 693 123 397 680 592 30
7. A munkaviszonnyal nem rendelkező munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) 2016 Állománycsoport 25 év alatti 25-49 éves 50 év és afeletti Összesen Férfi 1.Szakmunkás 6 791 22 376 7 169 36 336 2.Betanított munkás 4 050 10 862 3 421 18 333 3.Segédmunkás 3 556 9 253 2 106 14 915 4.Fizikai (1+2+3) 14 397 42 491 12 696 69 584 5.Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 20 065 86 873 22 269 129 208 6.Vezető, felső vezető, irányító 2 670 30 254 11 403 44 327 7.Szellemi (5+6) 22 735 117 128 33 673 173 535 Összesen (4+7) 37 132 159 619 46 369 243 120 Nő 1.Szakmunkás 2 398 7 829 2 233 12 460 2.Betanított munkás 5 323 9 036 4 057 18 416 3.Segédmunkás 1 204 2 868 1 303 5 375 4.Fizikai (1+2+3) 8 925 19 733 7 593 36 251 5.Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 32 308 55 643 11 668 99 619 6.Vezető, felső vezető, irányító 2 511 16 317 6 959 25 786 7.Szellemi (5+6) 34 818 71 960 18 627 125 405 Összesen (4+7) 43 744 91 692 26 220 161 656 Együtt 1.Szakmunkás 9 189 30 205 9 402 48 796 2.Betanított munkás 9 373 19 898 7 478 36 749 3.Segédmunkás 4 760 12 121 3 409 20 290 4.Fizikai (1+2+3) 23 322 62 224 20 289 105 835 5.Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 52 373 142 517 33 937 228 827 6.Vezető, felső vezető, irányító 5 180 46 571 18 362 70 113 7.Szellemi (5+6) 57 553 189 087 52 300 298 940 Összesen (4+7) 80 876 251 311 72 589 404 776 31
8. A magán-munkaközvetítőknél az adott évben jelentkező munkát keresők fontosabb adatai megyénként (2016) Munkát keresők (érintett létszám) Ebből a jelentkezéskor munkaviszonnyal Régió/megye száma (fő) megoszlása, % nem rendelkezett fő rendelkezett nem rendelkezett rendelkezett aránya az összes álláskereső %-ában nem rendelkezett megoszlása, % rendelkezett Budapest 323 672 47,6 120 022 203 650 37,1 62,9 43,5 50,3 Pest 27 529 4,0 13 283 14 246 48,3 51,7 4,8 3,5 Közép-Magyarország 351 201 51,6 133 305 217 896 38,0 62,0 48,3 53,8 Fejér 25 506 3,7 10 760 14 746 42,2 57,8 3,9 3,6 Komárom-Esztergom 31 901 4,7 10 360 21 541 32,5 67,5 3,8 5,3 Veszprém 55 110 8,1 19 712 35 398 35,8 64,2 7,1 8,7 Közép-Dunántúl 112 517 16,5 40 832 71 685 36,3 63,7 14,8 17,7 Győr-Moson-Sopron 50 497 7,4 17 124 33 373 33,9 66,1 6,2 8,2 Vas 22 832 3,4 13 511 9 321 59,2 40,8 4,9 2,3 Zala 6 582 1,0 2 433 4 149 37,0 63,0 0,9 1,0 Nyugat-Dunántúl 79 911 11,7 33 068 46 843 41,4 58,6 12,0 11,6 Baranya 18 927 2,8 7 500 11 427 39,6 60,4 2,7 2,8 Somogy 37 195 5,5 23 202 13 993 62,4 37,6 8,4 3,5 Tolna 1 013 0,1 785 228 77,5 22,5 0,3 0,1 Dél-Dunántúl 57 135 8,4 31 487 25 648 55,1 44,9 11,4 6,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 17 426 2,6 7 219 10 207 41,4 58,6 2,6 2,5 Heves 7 566 1,1 3 233 4 333 42,7 57,3 1,2 1,1 Nógrád 130 0,0 110 20 0,0 0,0 Észak-Magyarország 25 122 3,7 10 562 14 560 42,0 58,0 3,8 3,6 Hajdú-Bihar 24 703 3,6 13 807 10 896 55,9 44,1 5,0 2,7 Jász-Nagykun-Szolnok 6 912 1,0 2 250 4 662 32,6 67,4 0,8 1,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 473 0,8 3 184 2 289 58,2 41,8 1,2 0,6 Észak-Alföld 37 088 5,4 19 241 17 847 51,9 48,1 7,0 4,4 Bács-Kiskun 6 668 1,0 3 385 3 283 50,8 49,2 1,2 0,8 Békés 2 093 0,3 725 1 368 34,6 65,4 0,3 0,3 Csongrád 8 858 1,3 3 212 5 646 36,3 63,7 1,2 1,4 Dél-Alföld 17 619 2,6 7 322 10 297 41,6 58,4 2,7 2,5 Összesen 680 593 100,0 275 817 404 776 40,5 59,5 100,0 100,0 32