Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 212 második negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 212. augusztus
A 212 második negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 212. augusztus
Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 212 második negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye (212. augusztus) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fábián Gergely (Pénzügyi stabilitás) Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Fe le lõs ki adó: dr. Simon András 185 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 26-964 (on-line)
A hitelezési felmérés segít feltárni, hogy meghatározó hazai bankok hogyan látják, értékelik a piaci folyamatokat, illetve hogyan alakítják stratégiájukat és azon belül hitelezési politikájukat. Az egyedi válaszok piaci részesedéssel súlyozott aggregálásával a piaci változások irányára, trendjeire lehet következtetni. Jelen elemzés minden esetben a banki vezetők válaszait ismerteti, azonban szükség esetén háttér információkat is közlünk, hogy a felhasználók könnyebben átláthassák a folyamatokat. A mostani kérdőívet a hitelezési vezetők 212. július 1. és 18. között töltötték ki. A felmérés eredményeit a kapott válaszok alapján szöveges elemzésben, illetve a válaszokat bemutató grafikonok segítségével ismertetjük. Az egyes részpiacokra vonatkozó ábrákat az 1. számú melléklet tartalmazza. A 2. számú melléklet módszertani összefoglalót ad a felmérésről, a piaci részesedési adatok a 3. számú mellékletben találhatóak, végül a kérdésekre adott válaszok részletesen a 4., 5. és a 6. számú mellékletekben olvashatók (a 3., 4., 5. és 6. mellékleteket külön Excel-alapú fájlmellékletben publikáljuk). A visszatekintő kérdések 212 második negyedévére, az előretekintő kérdések a következő féléves időszakra, azaz 212 második félévét lefedő időszakra vonatkoznak. A kérdések a negyedévvel korábbi állapothoz képest tapasztalt változásokra koncentrálnak: a visszatekintő kérdések esetében 212 első, az előretekintő kérdések esetében pedig 212 második negyedéve a viszonyítási alap. A háztartási hitelekre vonatkozó felmérésben összesen 14 bank vett részt. A lakáshitelekkel kapcsolatos kérdésekre 1, a fogyasztási hitelezéssel összefüggően 14 bank és emellett 6 pénzügyi vállalkozás adott választ. A lakáscélú hitelállományra vonatkozóan a felmért intézmények a 212. második negyedév végi adatok alapján a bankszektor 91 százalékát fedik le, míg a fogyasztási hitelek piacán 93 százalékát. A vállalati kérdőívet összesen 7 bank töltötte ki, ezek a vállalati hitelpiac 8 százalékát, az üzleti ingatlanhitelek piacának 96 százalékát képviselik. Az önkormányzati hitel szegmensben összesen 7 banktól kértünk választ. A felmért intézmények a 212. második negyedév végi adatok alapján a bankszektor önkormányzati kitettségeinek 97 százalékát fedik le. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 3
Tartalom Korrekció a háztartási hitelezési feltételekben 6 További szigorítás a vállalati hitelek feltételeiben 7 Folytatódó szigorítások az önkormányzati szegmensben 7 1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák 9 Háztartási szegmens 9 Vállalati szegmens 17 Önkormányzati szegmens 29 2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló 31 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 5
MAGYAR NEMZETI BANK A 212 júliusában végzett hitelezési felmérés alapján 212 második negyedévében a háztartási hitelek feltételei enyhültek mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek esetében, így némi korrekció történt a 211 végi széles körű szigorításokban. Ugyanakkor a bankok várakozásai alapján 212 második felében csak a fogyasztási hiteleknél várható további korrekció. A bankok észlelése alapján a háztartási hitelek iránti kereslet csökkent az első negyedévhez képest, azonban fordulatra számítanak a következő félév során. Ezt az elmozdulást a lakáshitelek esetében az állami kamattámogatás beindulása hozhatja el, aminek következtében a maximális 13 százalékos teljes kamatteher helyett 9 százalék körül alakul a teljes hitelköltség a kamattámogatás elején. A vállalati szegmensben a háztartási hitelekkel ellentétben nem számoltak be korrekcióról, a korábbi negyedévekhez hasonlóan további szigorítások figyelhetők meg a hitelezési feltételekben. Mindeközben 212 első negyedéve óta egyre kisebb a hitelezési képesség szerepe a szigorodó feltételek magyarázatában, miközben újra erősebben hat az alacsony hitelezési hajlandóság. Az előző negyedévhez képest a rövid lejáratú hitelek iránt tovább nőtt, míg a hosszú távú hitelek iránt tovább csökkent a kereslet, hasonlóan a korábbi időszakokban megfigyelt tendenciához. Az eurozónában a második negyedév során tovább szigorodtak a hitelezési feltételek a háztartási és a vállalati szegmensben egyaránt. Eközben a régióban vegyes kép rajzolódik ki: a lengyel bankok enyhítettek a vállalati hitelfeltételeken, míg a cseh felmérés a feltételek szigorodásáról számolt be, a háztartási hitelek esetében pedig pont ellenkezőleg, cseh enyhítést és lengyel szigorítást láthattunk. Az önkormányzati ágazatban szintén szigorodtak a hitelezési feltételek az előző negyedévben, amit a bankok által észlelt növekvő kockázatok indokolnak a szegmensben. 1. táblázat Összefoglaló táblázat a kínálat és a bankok által észlelt kereslet alakulásáról Szegmensek Háztartási Kínálat Kereslet 212. II. félév (várt) 212. II. félév (várt) Lakáscélú Fogyasztási hitel Vállalati Megjegyzés: A kínálatnál/keresletnél a felfelé mutató nyíl növekedésre (hitelkondíciók enyhülnek), míg a lefelé mutató nyíl csökkenésre utal (a hitelkondíciók szigorodnak). Korrekció a háztartási hitelezési feltételekben Az előző felmérésben jelentett várakozásoknak megfelelően a lakáshitelek esetében a bankok nettó értelemben vett 25 százaléka enyhített a hitelezési feltételeken (4. ábra), ami elsősorban a magasabb megengedett jövedelemarányos törlesztőrészletben és hitelfedezeti mutatóban (LTV), illetve az alacsonyabb kamatfelárban jelentkezett (5 6. ábra). Ezzel némi korrekció történt a 211 végén tapasztalt széles körű szigorításokban. A következő félévre adott várakozásokban kettős kép figyelhető meg: egyrészt a bankok nettó értelemben vett 44 százaléka tervez szigorítani a kockázatosabb hitelek prémiumában, másrészt további enyhítés várható egyéb ár- és nem árjellegű hitelezési feltételekben, elsősorban a hitelkamat és forrásköltség közötti szpred, illetve a hitelfolyósításért felszámolt díjak összegében. Mindezek eredőjeként a bankok nettó értelemben vett 4 százaléka szigorítani tervez a 212 második felét lefedő időszakban. A fogyasztási hitelek feltételeit a bankok nettó értelemben vett 7,5 százaléka enyhítette, miközben 212 második felében 22 százaléka további enyhítést tervez (4. ábra). Az enyhítés elsősorban az árjellegű feltételeket érintette, de a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a jövedelemarányos törlesztőrészletet és a hitelfedezeti mutatót (LTV) is. A fogyasztási hiteleken belül egyetlen kivétel a gépjármű-finanszírozás, ahol további szigorítás volt (13. ábra), ugyanakkor a következő félévben a válaszadó bankok és lízingcégek nem terveznek tovább szigorítani. 6 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
A hitelezési felmérés alapján a fogyasztási hiteleknél az előző felméréshez hasonlóan a bankok nettó értelemben vett 2 százaléka észlelte a kereslet csökkenését, míg a lakáscélú hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 5 százaléka számolt be a kereslet csökkenéséről, amely arány lényegesen kisebb, mint az előző felmérésbeli 5 százalék (8. ábra). A következő félév során azonban a bankok jelentős része nettó értelemben vett 76 százaléka számít élénkülő keresletre a háztartási szegmensben. Ezen várakozásokat a lakáscélú hiteleknél változatlanul az állami kamattámogatási program beindulása mozgathatja, amely öt éven keresztül, évente fokozatosan csökkenő mértékben kamattámogatást biztosít az adós számára. A támogatás enyhít a jelenlegi magas, mintegy 12-13 százalékos teljes hitelköltségen, melynek hatása a mély ponton lévő új kihelyezésekben is tükröződik. A programot július közepén módosították, mégpedig a maximálisan felszámítható kamat mértékét emelték, vonzóvá téve így a konstrukciót az első félévben passzív bankok számára. Ennek következtében a maximális kamat 13 százalék lehet, amelyből az ügyfél a kamattámogatással csökkentett részt fizeti öt éven át, ez kezdetben (az első évben) 9 százalék körül, míg a kamattámogatás vége felé 1-1,5 százalék körül alakul. A magyarországi folyamatoktól eltérően, az eurozónában tovább szigorodtak a hitelezési feltételek mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek esetén az EKB hitelezési felmérése 1 alapján. A régióban, a júliusban első alkalommal megjelent cseh hitelezési felmérés 2 a háztartási hiteleknél a hitelezési feltételek enyhítéséről, míg a lengyel 3 szigorodásról számol be, elsősorban a lakáshitelek területén. További szigorítás a vállalati hitelek feltételeiben 212 második negyedéve során tovább szigorodtak a vállalati hitelfeltételek. A bankok nettó értelemben vett mintegy 3 százaléka jelzett szigorítást (19. ábra) a nagy- és közepes vállalatok, illetve a kis- és mikrovállalatok esetében egyaránt, amely az előző negyedévi adatokhoz képest nagyobb arány. A szigorítások a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben, a magasabb kamatfelárban és kockázati prémiumban jelentkeztek, de történtek szigorítások a hitel és hitelkeret nyújtásáért felszámított díjakban és az adatszolgáltatási követelményekben is (2. ábra). A következő félévben a vállalati hitelfeltételek további szigorodása várható a bankok válaszai alapján. A válaszadók a hitelfeltételek szigorodását elsősorban a gazdasági kilátásokkal és iparág-specifikus problémákkal magyarázták. A gyengülő hitelezési képesség szerepe csökkent az előző negyedévhez képest, sőt a likviditási helyzet a bankok nettó értelemben vett 16 százalékánál a hitelezési feltételek enyhítésének irányába mutat (3. ábra). A bankok által észlelt hitelkeresletet tekintve folytatódott a már több negyedév óta megfigyelhető tendencia: a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet növekszik, míg a hosszú lejáratú termékek iránti kereslet csökken a mostani felmérésben az előző negyedévhez képest a bankok nettó értelemben vett 3 százalékánál. Előre tekintve a bankok nettó értelemben vett 22 százaléka számít a rövid lejáratú hitelkereslet további növekedésére, míg a hosszú lejáratú hitelek terén a válaszadók nem számítanak változásra a következő félévben a második negyedévhez képest (32. ábra). A vállalati szegmensben a magyarországi folyamatokhoz hasonlóan az eurozónában is tovább szigorodtak a hitelezési feltételek 212 második negyedévében. Az előző felméréshez hasonlóan a hitelezési képességnek már marginális szerepe volt a további szigorításokban, azokhoz döntően a hajlandósági tényezők járultak hozzá. A régióban a vállalati hitelfeltételek esetében a háztartási szegmenssel ellentétes folyamatok zajlottak, ugyanis Csehországban szigorodtak, míg Lengyelországban enyhültek a hitelezési feltételek. Csehországban a magyar vállalati hitelezéshez hasonlóan elsősorban a kedvezőtlen iparági, illetve általános gazdasági kilátások járultak hozzá a szigorításhoz, míg a lengyel bankok válaszai alapján elsősorban a javuló tőkehelyzetnek és a fokozódó versenynek volt tulajdonítható az enyhítés. FolyTATódó szigorítások az önkormányzati szegmensben Az önkormányzati szektor hitelezési feltételei tovább szigorodtak, a válaszadók nettó értelemben vett 36 százaléka jelezte a feltételek ilyen irányú változását (42. ábra), ami leginkább a minimálisan megkövetelt hitelképességi szint és az 1 http://www.ecb.int/stats/money/surveys/lend/html/index.en.html 2 http://www.cnb.cz/en/bank_lending_survey/index.html 3 http://www.nbp.pl/homen.aspx?f=/en/systemfinansowy/kredytowy212.html Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 7
MAGYAR NEMZETI BANK adatszolgáltatási követelmények szigorításában jelentkezik. A szigorítás követi a korábbi negyedévek tendenciáját: a bankok 27 második féléve óta minden negyedévben a szigorodásáról számoltak be. Az óvatosságot a válság kitörése óta folyamatosan növekvő hitelkockázatok indokolhatják (41. ábra). A kereslet a második negyedévben az előző negyedévhez hasonlóan csökkent, a bankok nettó értelemben vett 6 százaléka számolt be erről, míg a következő félévre vonatkozóan 24 százalékuk várja a kereslet növekedését. 8 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet: A hitelállományok alakulását és a kérdõívre adott válaszokat bemutató ábrák HázTArTásiI szegmens 1. ábra A lakáscélú hitelállomány és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése Milliárd forint 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 22. II. félév 23. I. félév 23. II. félév 24. I. félév 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év Teljes lakáshitel-állomány A válaszadó bankok lakáshitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) 1 98 96 94 92 9 88 86 84 82 8 Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma és köre (pl. fúzió hatására, új bank bevonásának hatására). 29-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 9
MAGYAR NEMZETI BANK 2. ábra A fogyasztási hitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok piaci részesedése Milliárd forint 4 35 3 25 2 15 1 5 1 95 9 85 8 75 7 65 22. II. félév 23. I. félév 23. II. félév 24. I. félév 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 6 Teljes fogyasztásihitel-állomány A válaszadó bankok fogyasztásihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: a vizsgált félévek során változott a megkérdezett bankok száma. Az ábra csak a megkérdezett bankok piaci részarányát tartalmazza a banki portfólión belül, a pénzügyi vállalkozások részesedése nem jelenik meg. 29-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 3. ábra Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek piacán (erősebb és gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 22. II. félév 23. I. félév 23. II. félév 24. I. félév 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS Lakáshitel Fogyasztási hitel 1 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet 4. ábra Hitelezési feltételek a lakáscélú és a fogyasztási hitelek piacán (a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 SZIGORÍTÁS 8 6 4 2 ENYHÍTÉS 2 4 6 8 22. II. félév 23. II. félév 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév 23. I. félév 24. I. félév 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Lakáshitel Fogyasztási hitel 5. ábra Hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 24. I. félév 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Maximális futamidő 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév Maximális hitel/ hitelbiztosítási érték aránya (LTV) 24. I. félév 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Havi törlesztőrészlet/ havi jövedelem maximális aránya 28. I. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint (credit scoring) Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 11
MAGYAR NEMZETI BANK 6. ábra Hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a lakáscélú hitelek piacán (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 22. II. félév 23. II. félév 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév 7. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a lakáscélú hitelek esetében (az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 Szigorításhoz járul hozzá 8 6 4 2 Enyhítéshez járul hozzá 2 4 6 8 1 Ügyfelek hitelképességének megváltozása A bank tőkehelyzete A likviditási helyzet Gazdasági kilátások Lakáspiaci folyamatok 28. II. félév Piaci versenyhelyzet megváltozása Kockázati tolerancia megváltozása Piaci részesedési célok 21. IV.n.év 22. II. félév 23. II. félév 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred Kockázatosabb hiteleken lévő prémium Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) 21. III. n.év 212. II. félév (e.) 12 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet 8. ábra Hitelkereslet a háztartási hitelezési szegmensben (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 ERŐSEBB 6 4 2 GYENGÉBB 2 4 6 8 1 22. II. félév 23. II. félév 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév 23. I. félév 24. I. félév 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Lakáshitel Fogyasztási hitel 9. ábra Hitelezési feltételeken belül a nem árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 28. II. félév Maximális futamidő 24. I. félév 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év 21. III. n.év Minimális önrész 212. II. félév (e.) 29. I. n.év 21. III. n.év Maximális hitel/ fedezet aránya 212. II. félév (e.) 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév 27. II. félév 28. II. félév Havi törlesztőrészlet/ havi jövedelem maximális aránya Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 13
MAGYAR NEMZETI BANK 1. ábra Hitelezési feltételeken belül az árjellegű feltételek a fogyasztási célú hitelek piacán (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége, pozitív érték szigorításra utal, negatív érték enyhítésre piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 11. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a fogyasztási célú hitelek esetében (az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve az enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 Szigorításhoz járul hozzá 8 6 4 2 Enyhítéshez járul hozzá 2 4 6 8 1 Ügyfelek hitelképességének megváltozása A bank tőkehelyzete A likviditási helyzet Gazdasági kilátások Lakáspiaci folyamatok Piaci versenyhelyzet megváltozása Kockázati tolerancia megváltozása Piaci részesedési célok 22. II. félév 23. II. félév 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév 28. II. félév 22. II. félév 23. II. félév 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred Kockázatosabb hiteleken lévő prémium Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) költsége 21. III. n.év 212. II. félév (e.) 14 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet 12. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelképességi feltételek változása a különböző fogyasztási típusú hiteltermékeknél (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 1 NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 8 6 4 2 2 4 6 8 6 4 2 2 4 6 SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 8 8 1 Kihelyezni kívánt hitelmennyiség Kihelyezni kívánt hitelmennyiség 212. II. félév (előrejelzés) Hitelezési feltételek Hitelezési feltételek 212. II. félév (előrejelzés) 1 Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb 13. ábra Hitelezési feltételek változása a különböző fogyasztásihitel-termékeknél 212 második negyedévében (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 Maximális futamidő Hitelfolyósításért felszámított díj(ak) A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred Kockázatosabb hiteleken lévő prémium Minimális önrész Maximális hitel/fedezet aránya Havi törlesztőrészlet/ havi jövedelem maximális aránya Minimálisan megkövetelt hitelképességi szint SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 15
MAGYAR NEMZETI BANK 14. ábra A hitelek iránti kereslet a különböző fogyasztásihitel-termékeknél (a növekedést, illetve csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 1 Kereslet alakulása Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb Kereslet várt alakulása 212. II. félév 15. ábra A háztartási hitelek nemteljesítési aránya és a nemteljesítéskori veszteségrátája (a kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 ROMLÁS JAVULÁS 1 Nemteljesítési arány (default ráta) Nemteljesítési arány (default ráta) várható alakulása 212. II. félév Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) várható alakulása 212. II. félév Lakáscélú hitelek Fogyasztási hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjármű-finanszírozás Egyéb 16 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet VállalATI szegmens 16. ábra A teljes vállalatihitel-állomány és a vállalati kérdőívet kitöltő bankok részesedése Milliárd forint 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 22. II. félév 23. I. félév 23. II. félév 24. I. félév 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év Teljes vállalatihitel-állomány A válaszadó bankok vállalatihitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 29-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 17. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek állománya és a kérdőívet kitöltő bankok részesedése a teljes projekthitel-állományból Milliárd forint 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 22. II. félév 23. I. félév 23. II. félév 24. I. félév 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év Teljes üzleti célú ingatlanhitel-állomány A válaszadó bankok üzleti célú ingatlanhitel-állománya A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) 1 98 96 94 92 9 88 86 84 82 8 Megjegyzés: 29-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 211 első negyedévétől kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok ingatlanvásárlási hitelállományát. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 17
MAGYAR NEMZETI BANK 18. ábra Kihelyezni kívánt hitelmennyiség a vállalati hitelek piacán (az erősebb és a gyengébb hitelezési hajlandóságot jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 22. II. félév 23. I. félév 23. II. félév 24. I. félév 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS Nem pénzügyi vállalatok összesen Nagy- és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Üzletiingatlan-hitelek 19. ábra Hitelezési feltételek változása az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 1 SZIGORÍTÁS 8 6 4 2 8 6 4 2 2 2 ENYHÍTÉS 4 6 8 4 6 8 1 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév 29. IV.n.év Nem pénzügyi vállalatok (összesen) 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Kis- és mikrovállalatok 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév 29. IV.n.év Üzleti célú ingatlanhitelek 1 18 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet 2. ábra Hitelezési feltételek változása a vállalati szegmensben (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 Maximális futamidő Maximális hitelnagyság Hiteldíjak Szpred Kockázati prémium Szerződéses kötelezettségvállalás Fedezeti követelmények Minimális hitelképességi szint Monitoringkövetelmény 212. II. félév (e.) 21. ábra Maximális futamidő az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 212. II. félév (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Nagy- és közepes vállalatok 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Kis- és mikrovállalatok Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 19
MAGYAR NEMZETI BANK 22. ábra A hitel/hitelkeret maximális nagysága az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 212. II. félév (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Nagy- és közepes vállalatok 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Kis- és mikrovállalatok 23. ábra A hitel/hitelkeret nyújtásáért felszámított díj(ak) az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 212. II. félév (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Nagy- és közepes vállalatok 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Kis- és mikrovállalatok 2 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet 24. ábra A hitelkamat és a forrásköltségek közötti szpred az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 212. II. félév (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Nagy- és közepes vállalatok 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Kis- és mikrovállalatok 25. ábra A kockázatosabb hiteleken lévő prémium az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 212. II. félév (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Nagy- és közepes vállalatok 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Kis- és mikrovállalatok Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 21
MAGYAR NEMZETI BANK 26. ábra Az adóstól megkövetelt szerződéses kötelezettségvállalások az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 212. II. félév (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Nagy- és közepes vállalatok 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Kis- és mikrovállalatok 27. ábra Fedezeti követelmények az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 212. II. félév (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Nagy- és közepes vállalatok 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Kis- és mikrovállalatok 22 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet 28. ábra A minimálisan megkövetelt hitelképességi szint az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 212. II. félév (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Nagy- és közepes vállalatok 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Kis- és mikrovállalatok 29. ábra Monitoring, illetve vállalatokkal szembeni adatszolgáltatási követelmények az egyes vállalati kategóriákban (a szigorítást és az enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 212. II. félév (e.) Nem pénzügyi vállalatok (összesen) 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Nagy- és közepes vállalatok 24. II. félév 25. I. félév 25. II. félév 26. I. félév 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Kis- és mikrovállalatok Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 23
MAGYAR NEMZETI BANK 3. ábra A hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében (a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 Szigorításhoz járul hozzá 8 6 4 2 Enyhítéshez járul hozzá 2 4 6 8 1 31. ábra A hitelkereslet változása vállalati kategóriák szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 1 8 8 ERŐSEBB 6 4 6 4 2 2 GYENGÉBB 2 4 6 8 2 4 6 8 1 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév 25. I. félév 26. I. félév 27. I. félév 28. I. félév 29. I. n.év 21. III. n.év A bank tőkehelyzete A bank likviditási helyzete Gazdasági kilátások Iparág-specifikus problémák Más bankok vagy nem banki hitelezők versenyhelyzetének megváltozása Kockázati tolerancia megváltozása Piaci részesedési célok 21. III. n.év 212. II. félév (e.) 212. II. félév (e.) 24. II. félév 25. II. félév 26. II. félév 27. II. félév 28. II. félév 1 Nem pénzügyi vállalatok (összesen) Kis- és mikrovállalatok Üzleti célú ingatlanhitelek 24 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet 32. ábra A hitelkereslet változása eredeti futamidő szerint (a növekedést és a csökkenést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) ERŐSEBB GYENGÉBB 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) 33. ábra A hitelkereslet változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelek esetében (a növekedéshez és a csökkenéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) Erősebb kereslethez járul hozzá 1 8 6 4 2 Gyengébb kereslethez járul hozzá 2 4 6 8 1 Az ügyfél készletfinanszírozási szükségletének változása Az ügyfél követelésfinanszírozási szükségletének változása Az ügyfél tárgyi eszközökbe történő befektetésének változása Az ügyfél saját forrásainak alakulása Más bankok vagy egyéb nem banki hitelforrások kevésbé vonzóvá/vonzóbbá válása Általános kamatszínvonal változása Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek 21. III. n.év 212. II. félév (e.) Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 25
MAGYAR NEMZETI BANK 34. ábra Az egyes ágazati portfóliók minőségének változása (a romlást és a javulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 1 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Információ (IT), kommunikáció Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ROMLÁS JAVULÁS 21. III. n.év 212. II. félév (e.) 35. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) és a hitelezési feltételek változása az üzleti célú ingatlanhitelek terén (a növekedést és csökkenést, illetve a szigorítást és enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 8 6 4 2 2 4 6 8 SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 Hitelezési hajlandóság Hitelezési hajlandóság 212. II. félév (előrejelzés) Hitelezési feltételek Hitelezési feltételek 212. II. félév (előrejelzés) Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház 26 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet 36. ábra A hitelek iránti kereslet az üzleti célú ingatlanhitelezés különböző részpiacain (a növekedést és csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 8 NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 1 Hitelezési kereslet alakulása Lakásprojekt Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház Hitelezési kereslet várható alakulása 212. II. félév 37. ábra A vállalati hitelek kockázatosságának alakulása a nemteljesítési arányra (default ráta) és a nemteljesítéskori veszteségrátára (loss-given-default) vonatkozó válaszok alapján (kockázatnövekedést és -csökkenést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 ROMLÁS JAVULÁS 8 1 Nemteljesítési arány (default ráta) Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) Nemteljesítési Nemteljesítéskori arány (default ráta) veszteségráta (LGD) várható alakulása várható alakulása 212. II. félév 212. II. félév Teljes nem pénzügyi vállalati kategória Nagy- és középvállalatok Kis- és mikrovállalatok Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 27
MAGYAR NEMZETI BANK 38. ábra Az üzleti célú ingatlanhitelek portfólióminőségének változása (a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 8 6 4 2 2 4 6 ROMLÁS JAVULÁS 8 1 Üzleti célú ingatlanhitelek összesen Lakásprojekt Portfólióminőség Portfólióminőség 212. II. félév (e.) Logisztikai központ Bevásárlóközpont Irodaház 28 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
1. számú melléklet ÖnkormányzATI szegmens 39. ábra A teljes önkormányzati kitettség állománya és az önkormányzati kérdőívet kitöltő bankok részesedése Milliárd forint 12 1 8 6 4 2 1 95 9 85 8 75 26. II. félév 27. I. félév 27. II. félév 28. I. félév 28. II. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 7 Teljes önkormányzati kitettség állománya A felmérésben részt vevő bankok kitettsége A részt vevő bankok piaci részesedése (jobb skála) Megjegyzés: 29-től kezdve az állományi adatok tartalmazzák a hitelintézetek és a bankfiókok állományi adatait is. 4. ábra A hitelek iránti kereslet és a hitelezési feltételek változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a szigorítást és az enyhítést jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 1 8 8 NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 6 4 2 2 4 6 6 4 2 2 4 6 SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 8 8 1 Hitelezési kereslet alakulása Hitelezési kereslet várható alakulása 212. II. félév Hitelezési feltételek Hitelezési feltételek várható alakulása 212. II. félév 1 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 29
MAGYAR NEMZETI BANK 41. ábra A kihelyezni kívánt hitelmennyiség, illetve portfólióminőség változása az önkormányzati finanszírozásban (a növekedést és a csökkenést, illetve a romlást és a javulást jelzők arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 1 8 8 NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS 6 4 2 2 4 6 8 6 4 2 2 4 6 8 ROMLÁS JAVULÁS 1 Hitelezési hajlandóság Hitelezési hajlandóság várható alakulása 212. II. félév Portfólióminőség Portfólióminőség várható alakulása 212. II. félév 1 42. ábra A hitelek iránti kereslet és a hitelezési feltételek alakulása az önkormányzati finanszírozásban 27 második féléve óta (a növekedést/szigorítást és csökkenést/enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva) 1 1 CSÖKKENÉS NÖVEKEDÉS 8 6 4 2 2 4 6 8 8 6 4 2 2 4 6 8 SZIGORÍTÁS ENYHÍTÉS 1 27. II. félév 28. II. félév 29. IV.n.év 28. I. félév 29. I. n.év 21. III. n.év 212. II. félév (e.) 1 Hitelek iránti kereslet Hitelezési feltételek 3 Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus
2. számú melléklet: Módszertani összefoglaló Módszertanilag a felmérés minden szegmensben standard kérdőívből áll, illetve a 21 januárjában végrehajtott felmérés óta aktuális kérdéseket is megfogalmazunk valamelyik hitelezési szegmenshez kapcsolódóan. A standard kérdőív visszatekintő kérdései az előző negyedévre (korábban az előző félévre) vonatkoznak (pl. 212. júliusban 212 második negyedévére), az előretekintő kérdések pedig az éppen előttünk álló féléves időszakra (pl. 212. júliusban 212 második félévet lefedő időszak) tartalmaznak előrejelzést az előző negyedév (korábban előző félév) tendenciáihoz viszonyítva. A változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett ún. nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát. A standard kérdőívrész során rákérdezünk a hitelezési hajlandóság (kihelyezni kívánt hitelmennyiség), a hitelezési standardok, a hitelezési/folyósítási feltételek változtatásaira, továbbá a válaszadó bank által érzékelt kereslet (előző negyedévben megfigyelt és következő félévre várt, szezonális hatásoktól szűrt, új hitelkérelmeken alapuló) változására, a portfólió minőségének változására, illetve vállalati kérdőív esetében a szektorok kockázati megítélésének alakulására. A felmérésben ötfokozatú skálán kapunk választ a hitelezési hajlandóság, a kereslet, a standardok/feltételek, a kockázati paraméterek tendenciáira, azonban az ábrakészletben csak az irányt mutatjuk: Aaz 1-es értékelés a kereslet nagymértékű erősödését jelenti, a hitelezési hajlandóság növekedését, jelentős szigorítást a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős növekedést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős növekedését, továbbá a szektorok jelentősen kockázatosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. Aa 3-as értékelés változatlanságot jelent mind a tárgyfélév értékelésében, mind a következő félévre vonatkozó előrejelzésben. Aaz 5-ös értékelés a kereslet nagymértékű gyengülését jelenti, a hitelezési hajlandóság jelentős csökkenését, jelentős enyhítést a hitelezési standardokban/feltételekben, jelentős csökkenést a lakásárakban, a kockázati paraméterek jelentős csökkenését, továbbá a szektorok jelentősen biztonságosabbá váló kockázati megítélését a felmérést megelőző félévhez képest, illetve a következő félévre vonatkozó előrejelzés esetében a jelenlegi félévhez képest. A 2-es, illetve 4-es válaszok a szélsőséges válaszok közötti köztes helyzetértékelést (pl. valamelyest erősödő kereslet) teszik lehetővé. A kérdőív szempontjából fontos kulcsszavakat a következőképpen definiáljuk: A kihelyezni kívánt hitelmennyiség (hitelezési hajlandóság) a válaszadó intézmény adott szegmensben meglévő terjeszkedési, állománynövelési szándékát tükrözi. Hitelezési feltételeket 4 illetően megkülönböztetünk nem árjellegű, illetve árjellegű tényezőket. A nem árjellegű hitelnyújtási feltételek (pl.: a fedezeti követelmények, az adós kötelezettségvállalásai, a hitel/hitelkeret maximális nagysága stb.) konkrét szerződéses feltételek, a bank csak ezek mellett hajlandó a hitel folyósítására. Az árjellegű tényezők alatt többek között a kamatszint és a forrásköltség közötti szpredre és a kockázati prémiumra kérdezünk rá. 4 A hitelezési standardok és a hitelezési feltételek összefüggő fogalmak, így együttesen kérdezünk rá a hitelezési feltételek és standardok összességében mért változására, majd egyesével az egyes hitelezési feltételekre. Felmérés a hitelezési vezetõk körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára 212. augusztus 31
Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára A 212 második negyedévére vonatkozó felmérés összesített eredménye 212. augusztus Nyomda: D-Plus H 137 Budapest, Csillaghegyi út 19 21.