KUTATÁS A CULT BIZOTTSÁG SZÁMÁRA KISEBBSÉGI NYELVEK ÉS OKTATÁS: BEVÁLT GYAKORLATOK ÉS BUKTATÓK

Hasonló dokumentumok
TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

A CULT BIZOTTSÁG SZÁMÁRA KÉSZÍTETT KUTATÁS EURÓPAI KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK KÜLFÖLDÖN

AZ ELFOGADOTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA

Az élettársak és a házaspárok vagyonjogi rendszereivel kapcsolatos rendeletekre irányuló javaslatok

A közös európai adásvételi jog alkalmazása a Róma I. rendelet keretében

A városok szerepe a közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikában

A felnőttek nemzetközi védelméről szóló, január 13-i hágai egyezmény

Összehasonlító vizsgálat az európai uniós tagállamok béranyai rendszeréről

VESZÉLYEZTETETT NYELVEK ÉS NYELVI SOKSZÍNŰSÉG AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A családi állapotot igazoló dokumentumok anyakönyvvezetők szerepe a joghézagokból eredő problémák megoldásában

A közös európai adásvételi jogról szóló rendeletre irányuló javaslat: a javaslat egyszerűsítése és pontosítása

TÁRSADALMI BEFOGADÁS AZ UNIÓS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN

A KOHÉZIÓS POLITIKA VÉGREHAJTÁSA ( ): ELŐKÉSZÍTÉS ÉS A TAGÁLLAMOK IGAZGATÁSI KAPACITÁSA

Ázsiai szervezett bűnözés az Európai Unióban

EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSAI: HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSOK

AZ INFRASTRUKTÚRAKEZELÉS ÉS A SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK HATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ VASÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATÁRA

Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést?

A DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOK KEZELÉSE A REGIONÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁKBAN

A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIVÉ TÉTELE

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26.

A KREATÍV EURÓPA PROGRAM KULTÚRAÁGA

A KÉNKIBOCSÁTÁS-ELLENŐRZŐ TERÜLETEK UNIÓS SZINTŰ, AZ EURÓPAI PARTVONAL EGÉSZÉRE VALÓ ESETLEGES KITERJESZTÉSÉNEK HATÁSA

INTEGRÁLT VÁROSI KÖZLEKEDÉSI TERVEK ÉS A KOHÉZIÓS POLITIKA

9062/08 pu/pu/pg 1 DQPG

EURÓPA KOMMUNIKÁLÁSA A POLGÁROK FELÉ: A JELENLEGI HELYZET ÉS A KILÁTÁSOK

A FELSŐOKTATÁSBA VALÓ BEJUTÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉPESÍTÉSEK ÉS VIZSGÁK EURÓPÁBAN: ÖSSZEHASONLÍTÁS

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

Élet a határokon átnyúló helyzetekben az EU-ban

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, október 12. (19.10) (OR. fr) 14711/10 AUDIO 31

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

A TENGERI GYORSFORGALMI UTAK KONCEPCIÓJÁNAK JAVÍTÁSA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 6. (OR. en)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

A CULT BIZOTTSÁG SZÁMÁRA KÉSZÍTETT KUTATÁS FELNŐTTOKTATÁS ÉS SZABAD OKTATÁSI TARTALMAK

BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

IPARI ÖRÖKSÉG-, FALUSI ÉS AGROTURIZMUS EURÓPÁBAN

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

XT 21023/17 hk/ms 1 TFUK

10729/16 ADD 1 ktr/pu/ia 1 DGB 2C

A 29. CIKK szerinti adatvédelmi munkacsoport

MELLÉKLET. a következőhöz:

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Az RB internetes konzultációja a partnerségi megállapodásokról és az operatív programokról folyó tárgyalások kimeneteléről

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályokról (2018/2036(INI))

4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 29. (05.05) (OR. en) 8843/10 AUDIO 16 CULT 35 RECH 137 PI 44

Megvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

14127/16 ea/kz 1 DGG 2B

AZ EURÓPAI TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET: POLITIKÁK, KIHÍVÁSOK ÉS KILÁTÁSOK

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

KULTÚRA JOGALAP EREDMÉNYEK A.

AZ UNIÓS KIKÖTŐKBE ÉRKEZŐ ÉS ONNAN KIINDULÓ TEHERSZÁLLÍTÁS MODÁLIS RÉSZARÁNYA

ÚTBURKOLATOK AZ UNIÓBAN: AZ UTAK RENDSZERES KARBANTARTÁSÁNAK HIÁNYÁBÓL EREDŐ GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI HATÁSOK

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

Tartalomjegyzék. Előszó...4. Vezetői összefoglaló...5. ERKT Éves jelentés 2012 Tartalomjegyzék 3

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) a Külügyi Bizottság részéről

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 11. (11.02) (OR. en) 5752/1/13 REV 1 FIN 44 PE-L 4

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 29. (OR. fr)

IGAZSÁGÜGYI KÉPZÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Lakosság. Komanovics Adrienne, Komanovics Adrienne,

ERASMUS MINDENKINEK ( )

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Mi legyen a családjog jogalapja? A következő lépések

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

PUBLIC. 6489/17 mlh/hs/eo 1 DG E LIMITE HU. Az Európai Unió Tanácsának. Brüsszel, március 3. (OR. en) 6489/17 LIMITE

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 24. (OR. en)

Az európai nemzetközi magánjog szabályozatlan területei és jövőbeni kilátásai: úton egy nemzetközi magánjogi kódex felé?

ÖSSZEHASONLÍTÓ TANULMÁNY A 2013 UTÁNI KOHÉZIÓS POLITIKA KILÁTÁSAIRÓL ÉS LEHETŐSÉGEIRŐL

A Tanács következtetései (2014. május 20.) az oktatást és képzést támogató minőségbiztosításról (2014/C 183/07)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

TERVEZET JEGYZŐKÖNYV 1 Az EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK május én Brüsszelben tartott ülése (OKTATÁS, IFJÚSÁG, KULTÚRA ÉS SPORT)

Szakmai gyakorlatok az Európai Unióban

Tartalmi összefoglaló

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

A KÖZÚTI FUVAROZÁSI ÁGAZATRA VONATKOZÓ UNIÓS SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda május 5.

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ. Tudásszövetségek

ÁROP Szervezetfejlesztési Program

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

Szakmai gyakorlatok az Európai Unióban

A MÁJUS 22-I, HÉTFŐI ÜLÉS (10.00)

Átírás:

BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS KUTATÁS A CULT BIZOTTSÁG SZÁMÁRA KISEBBSÉGI NYELVEK ÉS OKTATÁS: BEVÁLT GYAKORLATOK ÉS BUKTATÓK ÖSSZEFOGLALÓ Kivonat Ez a jelentés részletes összehasonlító elemzést ad tizenhárom, nyelvekkel kapcsolatos esettanulmányról annak érdekében, hogy áttekintést nyújtson a kisebbségi nyelvek európai oktatásban játszott szerepéről. Bemutatásra kerülnek a bevált gyakorlatok, kiemelve azokat a kihívásokat, amelyekkel a kisebbségi nyelvek az oktatásban szembenéznek. Külön figyelmet kap a szakképzés és a szakmai kilátások. Végezetül a jelentés ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan tudná az EU támogatni a kisebbségi nyelveket az oktatásban. IP/B/CULT/IC/2016-073 2017. február PE 585.915 HU

Ez a dokumentum az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának felkérésére készült. SZERZŐK Rixt VAN DONGERA, MA, Mercator Európai Kutatóközpont Drs. Cor VAN DER MEER, Mercator Európai Kutatóközpont Richt STERK, MA, Mercator Európai Kutatóközpont Köszönetnyilvánítás A tanulmány folyamán nyújtott segítségükért és értékes tanácsaikért a szerzők köszönetet kívánnak mondani a következőknek: Ramziè Krol-Hage, MA, Jorrit Huizinga, MA, és Marlous Visser, MA. Ezen túlmenően a projekt során több szakértővel is interjút készítettünk, akiknek szintén köszönetünket fejezzük ki értékes ötleteikért és hozzájárulásukért. A TEMATIKUS FŐOSZTÁLY FELELŐS ÜGYINTÉZŐJE Parlamenti kutatási asszisztens: Michaela FRANKE Projekt- és szerkesztőasszisztens: Virginija KELMELYTE B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák Európai Parlament B-1047 Brüsszel E-mail: poldep-cohesion@europarl.europa.eu NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti nyelv: EN A KIADÓRÓL A Tematikus Főosztállyal a következő címen léphet kapcsolatba, illetve itt iratkozhat fel az osztály hírlevelére is: Poldep-cohesion@ep.europa.eu A kézirat lezárásának időpontja: 2017. február. European Union, 2017 A dokumentum a következő internetcímen érhető el: http://www.europarl.europa.eu/supporting-analyses DISCLAIMER A jelen dokumentumban megfogalmazott véleményért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni.

Kisebbségi nyelvek és oktatás: bevált gyakorlatok és buktatók ÖSSZEFOGLALÓ Főbb megállapítások A vonatkozó jogszabályok, projektek és szakirodalom átvizsgálása, valamint tizenhárom esettanulmány részletes összehasonlító elemzése alapján ez a jelentés felsorolja a legfontosabb megállapításokat, amelyek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy kellőképpen megértsük a regionális és kisebbségi nyelvek oktatásban játszott szerepével kapcsolatos bevált gyakorlatokat és buktatókat. A legfontosabb megállapításokat az alábbiakban soroljuk fel: Nincs olyan bevált gyakorlat, amely általánosan az összes kisebbségre alkalmazható lenne. Azáltal hogy egy állam egy nyelvet hivatalos társnyelvként vagy hivatalos állami nyelvként ismer el, kötelezi magát arra, hogy e nyelv megőrzése és előmozdítása érdekében konkrét intézkedéseket hozzon. A nemzetállam feladata azoknak a szükséges intézkedéseknek a végrehajtása, amelyekben megállapodtak. Az intézményi támogatás és a nyelvi tervezés kulcsfontosságú a kisebbségi oktatás tekintetében. A kisebbségi nyelveken folyó oktatás egyik széles körben elismert és orvosolandó problémája a magas színvonalú oktatási segédanyagok és a kisebbségi nyelveken oktató szakképzett tanárok hiánya. A legáltalánosabban és leggyakrabban elismert probléma a kisebbségi nyelveken folyó oktatás területén a magas színvonalú oktatási segédanyagokhoz való hozzáférés és a kisebbségi nyelveken oktató tanárok jártassága. Bár nincs minden olyan kihívásra univerzálisan alkalmazható megoldás, amelyekkel a kisebbségek szembesülnek, a jelentés egy sor általános ajánlást fogalmaz meg a kisebbségi nyelvek továbbfejlesztéséről és előmozdításáról. Meg kell jegyezni, hogy a fő felelősség a kisebbségi nyelveken folyó oktatás színvonalának javítására irányuló alapvető intézkedések végrehajtása tekintetében a nemzetállamokat illeti. Egy nemzetállam azáltal tudja magát kisebbségi nyelvei további előmozdítása és fejlesztése mellett elkötelezni, hogy az adott nyelv(ek)et hivatalos társnyelvként vagy hivatalos állami nyelvként ismeri el vagy/és az adott nyelv(ek) vonatkozásában ratifikálja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Az intézményi támogatás és a nyelvi tervezés tehát kulcsfontosságú elemét képezi egy nemzetállam által nyújtható támogatásnak. Ajánlások Az esettanulmányok (2. melléklet) összehasonlító elemzéseiből leszűrt ajánlások különböző témakörökre összpontosítanak. Az e jelentés 1. fejezetében olvasható áttekintés, illetve a 2. fejezetben összegzett elemzés alapján a jelentés az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg az Európai Unió és tagállamai számára: az európai regionális és kisebbségi nyelvek területén bevált gyakorlatok és tapasztalatok cseréjére összpontosító programok fenntartása és előmozdítása; a többnyelvű környezetben megvalósuló oktatásra, nyelvtanulásra és pedagógiai modellekre irányuló uniós szintű kutatás előmozdítása; a kisebbségi nyelveken készülő színvonalas oktatási segédanyagok fejlesztésének ösztönzése az oktatás valamennyi szintjén; szilárd kapcsolatok előmozdítása az országok között, különösen a határ menti régiókban, ahol mindkét nyelvet beszélik; 3

B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák nemzetközi jutalmazási rendszer kialakítása, amely arra ösztönzi a tanárokat, hogy a többnyelvű osztályban való tanításban jártasságot szerezzenek; a többnyelvűségre való figyelemfelhívás egész Európában; tagállamok ösztönzése a nyelvek megfelelő jogi elismerésére irányuló jogi keretek ratifikálására; a nyelvi tervezés mint hosszú távú, alapvető fontosságú elem végrehajtása az államok politikájában; a tagállamok ösztönzése arra, hogy az iskola előtti neveléstől a felsőoktatásig biztosítsák az oktatás folyamatosságát a kisebbségi nyelvek számára. E javaslatok alapja és az ajánlások részletes és magyarázó leírása a 3. fejezetben olvasható. Háttér Európában számos kisebbségi nyelv létezik, mindegyik más-más körülmények között nemzetállami vagy regionális szinten. A kisebbség és kisebbségi nyelv fogalmára nincs merev meghatározás. E jelentés a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában használt meghatározást választotta, és csak azokat a nyelveket vette figyelembe, amelyeket egy állam állampolgárai hagyományosan használnak valamely állam adott területén belül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jelentés nem tért ki az utóbbi évtizedekben Európába bevándorolt vagy azon belül áttelepült csoportok által használt nyelvekre. A szubszidiaritás elve értelmében a kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos oktatási kérdéseket nemzeti, sőt néha regionális szinten kell kezelni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az ezekre az ügyekre kifejtett nemzetközi, és különösen európai hatást. Számos európai ország írta alá és ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, amely megköveteli ezen országoktól, hogy nemzeti kisebbségeik és nyelveik védelme és fejlesztése érdekében hozzák meg a vonatkozó intézkedéseket. Mindkettő az Európa Tanács jogilag kötelező erejű eszköze, és különösen a Charta összpontosít kifejezetten azokra a jogokra, amelyeket a kisebbségi nyelvek a Charta értelmében az oktatás területén megkövetelhetnek. A Charta és a keretegyezmény, valamint a vonatkozó uniós charták mint például az Európai Unió Alapjogi Chartája befolyása, illetve maga az Unió támogatása azáltal, hogy például a többszörösen kisebbségi nyelvi területek közötti együttműködést ösztönző kutatást vagy projektet kezdeményez, alapvető fontosságú, amikor a kisebbségi nyelvek oktatásbeli szerepéről van szó. E kutatási projekt fő célja, hogy világos áttekintést nyújtson tizenhárom európai kisebbségi nyelv helyzetéről, különös tekintettel a kisebbségi nyelvek oktatásban betöltött szerepéről. A jelentés tartalmaz egy háttér-információkat bemutató fejezetet is, amely többek között a kisebbségi nyelvekre használt meghatározást, a vonatkozó nemzetközi megállapodások és az uniós fejlemények leírását mutatja be. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a regionális nyelvek megőrzésére és előmozdítására vonatkozóan létezik már egy átfogó keret. A tizenhárom esettanulmány bevált gyakorlataik és kihívásaik alapján került összehasonlításra. Bár valamennyi régió saját különleges nyelvi helyzettel rendelkezik, sokat lehet nyerni a bevált gyakorlatok cseréjéből, és sokat lehet tanulni egymás kihívásaiból. Figyelembe vettük azt a lényeges szerepet is, amelyet az EU játszhat e területen. Módszertan Az e tanulmány elkészítéséhez használt módszertan magában foglalta átfogó esettanulmányok megírását valamennyi kiválasztott nyelvre vonatkozóan. Az információk elsősorban a Mercator Európai Kutatóközpont Regional Dossiers című sorozatából származnak, amelyeket a különböző európai régiók szakértőivel készített interjúk (1. melléklet) egészítenek ki. Ezek az interjúk 4

Kisebbségi nyelvek és oktatás: bevált gyakorlatok és buktatók kiegészítik az e jelentés esettanulmányairól készített áttekintést, és lehetővé teszik részletesebb információk megszerzését például a konkrét nyelvi helyzetekről és a szakmai előmenetelekről. Annak érdekében, hogy a jelentésnek és eredményeinek átfogó keretet tudjunk adni, elvégeztük a vonatkozó jogszabályok, szakirodalom és európai projektek széles körű áttekintését. 5