IGAZSÁGÜGYI KÉPZÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN

Átírás

1

2

3 BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÉS PARLAMENTI ÜGYEK IGAZSÁGÜGYI KÉPZÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ÖSSZEFOGLALÓ Kivonat A tanulmány az igazságügyi képzés helyzetét mutatja be az Európai Unióban, különösen az uniós jog területén. Egy bírák, ügyészek és bírósági munkatársak körében az igazságügyi képzéssel kapcsolatos tapasztalataik vonatkozásában lebonyolított jelentős felmérés eredményeit ismerteti. Emellett tartalmazza az uniós szintű és a mind a 27 tagállamban működő igazságügyi képzési szereplők profiljait is. Részletes ajánlásokat foglal magában arra nézve, hogy hogyan lehet leküzdeni az igazságügyi képzésben való részvétel előtt álló akadályokat és EU-szerte előmozdítani a legjobb gyakorlatot. A tanulmányt az Európai Jogi Akadémia (ERA) állította össze az Európai Parlament számára, az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal (EJTN) társulásban. PE HU

4 E dokumentumot az Európai Parlament Jogi Bizottsága rendelte meg. SZERZŐK John COUGHLAN Jaroslav OPRAVIL Wolfgang HEUSEL FELELŐS TISZTVISELŐ Danai PAPADOPOULOU C Tematikus Főosztály Állampolgári Jogok és Alkotmányos Ügyek Európai Parlament B-1047 Brüsszel cím: poldep-citizens@europarl.europa.eu NYELVI VÁLTOZAT Eredeti: EN Összefoglalás: BG, CS, DA, DE, EL, ES, ET, FI, FR, HU, IT, LT, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, SV A KIADÓRÓL Kapcsolatfelvétel a Tematikus Főosztállyal vagy feliratkozás a hírlevélre: poldep-citizens@europarl.europa.eu Kézirat lezárva: október Európai Parlament, Brüsszel, A tanulmány az interneten az alábbi címen érhető el: JOGI NYILATKOZAT A dokumentumban kifejtett vélemények kizárólag a szerző álláspontját tükrözik, amely nem feltétlenül azonos az Európai Parlament hivatalos álláspontjával. A nem kereskedelmi célú másolás és fordítás megengedett, ha a forrást megjelölik, valamint a kiadót előzetesen tájékoztatják, és egy példányt részére megküldenek.

5 Igazságügyi képzés az Európai Unió tagállamaiban ÖSSZEFOGLALÓ E tanulmánynak az a célja, hogy az uniós jog, a többi tagállam joga és az összehasonlító jog tárgyában az uniós tagállamokban folyó igazságügyi képzésről mélyreható, tárgyilagos elemzést adjon az alábbi célokból: az EU-ban jelenleg nyújtott igazságügyi képzés feltérképezése a képzésért felelős iskolákat és intézményeket tekintve; az igazságügyi képzés legjobb gyakorlatait magában foglaló jegyzék összeállítása, különösen a jogrendszerek tekintetében közösnek tekinthető uniós jogot illetően; az uniós szinten jelenleg nyújtott igazságügyi képzésben azonosított hiányosságok lehetséges megoldásaira vonatkozó ajánlások megfogalmazása. A tanulmány az alábbiakat tartalmazza: az uniós szintű igazságügyi képzési szereplők profiljai, beleértve a kifejezetten igazságügyi képzés nyújtása céljából létrehozott szervezeteket, az alapvető tevékenységük mellett bírák és ügyészek képzésével is foglalkozó szervezeteket, valamint a tagjaik számára képzést nyújtó bírói szövetségeket; az Európai Unió mind a 27 tagállamában működő, nemzeti szintű igazságügyi képzési szereplők profiljai, köztük az egyes tagállamokban az igazságügyi képzés szervezésének módjára vonatkozó részletes információk, az ehhez hozzárendelt személyi és költségvetési források, az évente képzésben részesülő bírák, ügyészek és bírósági munkatársak száma és egyéb kulcsfontosságú információk; a tanulmány részeként készíttetett felmérés eredményei, amelynek keretében az Európai Unió minden részéből származó bírákat, ügyészeket és bírósági munkatársakat kérdeztek az uniós jogra vonatkozó ismereteikről és az uniós joggal kapcsolatban szerzett tapasztalataikról, a külföldi igazságügyi hatóságokkal való érintkezéseikről, az igazságügyi képzés nyújtására vonatkozó értékelésükről, valamint a közös európai igazságügyi kultúra megteremtésének egyéb kulcsfontosságú tényezőiről. A dokumentumban szerepel a nemzeti igazságügyi képzési szereplőkre vonatkozó adatok egész EU-t átfogó összefoglalója, valamint az egyrészt a bírákra és ügyészekre, másrészt a bírósági munkatársakra vonatkozó felmérési eredmények egész EU-t átfogó összefoglalója. A tanulmány tartalmazza az összegyűjtött információk és adatok összehasonlító értékelését, és ajánlásokat fogalmaz meg a legjobb gyakorlatra és az igazságügyi képzés fennálló hiányosságainak lehetséges megoldásaira vonatkozóan. Az uniós joggal kapcsolatos ismeretek és tapasztalat LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK Úgy tűnik, hogy nagyrészt sikerült megnyerni a csatát, amely arra irányult, hogy meggyőzzék a bírákat és az ügyészeket az uniós jog munkájukkal kapcsolatban meglévő relevanciájáról: valamennyi tagállamban nagymértékben tisztában vannak az uniós jog relevanciájával, és az az általános benyomás, hogy emelkedik az uniós jogot érintő ügyek száma. Még mindig hiányosak az arra vonatkozó ismeretek, hogy hogyan és mikor kell az uniós jogot alkalmazni, különösen az előzetes döntéshozatal iránti

6 C Tematikus Főosztály: Állampolgári Jogok és Alkotmányos Ügyek kérelemmel kapcsolatos eljárás alkalmazását illetően: EU-szerte a bírák háromötöde állította, hogy egyáltalán nem tudja, hogyan kell egy kérdést az Európai Bíróság elé terjeszteni, vagy csak kismértékben ismeri ennek a módját. A bírók és ügyészek jelentős hányada használja az internetes uniós adatbázisokat (pl. Eur-Lex, Curia) segítségként az uniós jogi vetülettel rendelkező ügyekben alkalmazandó jog meghatározásához vagy megismeréséhez. Kevesebben fordulnak a polgári és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai igazságügyi hálózatokhoz, amelyek viszonylag kevéssé ismertek még az e területekre szakosodott bírák körében is. LEGFONTOSABB AJÁNLÁSOK A tagállamok és igazságügyi hatóságaik számára Gyakornoki tevékenység lehetővé tétele a bírák és ügyészek számára az uniós bíróságokon és más uniós intézményekben, vagy más tagállamok bíróságainál Elegendő gyakornoki hely biztosítása a más tagállamokból érkező bírák és ügyészek számára Rendszeres naprakész tájékoztatás nyújtása a bírák és ügyészek számára az uniós jogalkotás és ítélkezési gyakorlat fejleményeiről Az internetes uniós adatbázisok használatának előmozdítása nemzeti szinten Az Európai Unió és intézményei számára Gyakornoki lehetőségek felkínálása az uniós bíróságokon és más intézményeknél Egy es hirdetőtábla vagy hírlevél biztosítása (vagy finanszírozása) az uniós jogalkotás és ítélkezési gyakorlat fejlődésére vonatkozó rendszeres naprakész tájékoztatással Az internetes uniós adatbázisok (pl. Curia, Eur-Lex, European Judicial Atlas) valamennyi uniós nyelven való elérhetőségének biztosítása Az internetes uniós adatbázisok használatának népszerűsítése nemzeti szinten Az európai igazságügyi hálózatok ismertségének előmozdítása Nyelvismeret: LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A felmérésben választ adó bírák és ügyészek 88%-a ismer egy további uniós nyelvet fő munkanyelvén túlmenően; közülük 81% az angolt, 40% a franciát, 17% a németet, 10% pedig a spanyolt említette. Noha a legtöbb bíró és ügyész legalább egy kicsit tud valamilyen másik uniós nyelven, csak viszonylag kis számban ismerik elég jól a nyelvet ahhoz, hogy aktívan részt tudjanak venni igazságügyi képzésben vagy szakmai szinten

7 Igazságügyi képzés az Európai Unió tagállamaiban használják is azt. A nyelvi akadályok jelentősen korlátozzák az európai igazságügyi képzési programokban való részvételt. Az angol a legszélesebb körben ismert idegen nyelv a bírák és ügyészek körében, és egyben ez a legjobban beszélt nyelv is. LEGFONTOSABB AJÁNLÁSOK A tagállamok és igazságügyi hatóságaik számára A képzésben való részvétel nyelvi készségek igazolásán alapuló korlátozásainak megszüntetése A nemzeti igazságügyi képzési szereplők számára Nyelvi képzés elérhetővé tétele minden bíró, ügyész és bírósági munkatárs számára Az Európai Unió és intézményei számára Finanszírozás biztosítása a nyelvi képzéshez Finanszírozás biztosítása a többnyelvű képzéshez Az uniós szintű igazságügyi képzési szereplők számára Nyelvi képzés elérhetővé tétele minden bíró, ügyész és bírósági munkatárs számára Több többnyelvű képzési program felkínálása Hozzáférés az igazságügyi képzéshez LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A bírák, ügyészek és bírósági munkatársak számos, az igazságügyi továbbképzési programokban való részvétel előtt álló akadállyal szembesülnek. Ezeket az akadályokat le kell küzdeni ahhoz, hogy növelni lehessen az uniós jog területén képzésben részesülők számát. Az igazságügyi továbbképzésben való részvétel előtt álló legjelentősebb akadály magának az igazságügyi rendszernek a szerveződése, amely gátolja a képzésben való részvételt, mert a képzésben részt vevők ügyszámát nem csökkentik, távollétük alatt pedig nem helyettesítik őket. Az igazságügyi képzési programokban való részvétel előtt álló egyéb jelentős akadályok közé tartoznak még az alábbiak: az elérhető képzési programokra vonatkozó információk hiánya; a képzési programok időpontjának nagyon késői bejelentése;

8 C Tematikus Főosztály: Állampolgári Jogok és Alkotmányos Ügyek helyhiány, különösen az igazságügyi cserék esetében; a munkáltatók általi finanszírozás hiánya; intézményi ellenzés; a munka és a magánélet közötti egyensúly; nyelvi korlátok. LEGFONTOSABB AJÁNLÁSOK A tagállamok és igazságügyi hatóságaik számára A továbbképzés elismerése mind a bírák, ügyészek és bírósági munkatársak jogaként, mind pedig a szokásos munkájukkal egyenértékű feladataként Egy meghatározott minimális számú óra/nap elkülönítése évente a továbbképzésre, és ehhez elegendő forrás biztosítása A képzésben részt vevő bírák, ügyészek és bírósági munkatársak helyettesítése Multiplikátorok kijelölése és támogatása, akik saját jogrendszerükben képezhetik bíró- és ügyésztársaikat Annak biztosítása, hogy az igazságügyi rendszerben minden szakma és a valamennyi igazságszolgáltatási szint bírái és ügyészei megfelelő tájékoztatásban részesüljenek a képzésekről, és hozzáférjenek azokhoz A nemzeti igazságügyi képzési szereplők számára Több képzés biztosítása decentralizált helyszíneken olyan időpontokban, amelyek nem esnek egybe a bírósági tárgyalásokkal, és e képzések rendszeres ismétlése Olyan képzési projektek kidolgozása, amelyek a helyi és uniós szintű képzést az uniós szintű képzési szolgáltatókkal együttműködésben egyesítik Képzés felkínálása az igazságügyi rendszer valamennyi szakmája számára

9 Igazságügyi képzés az Európai Unió tagállamaiban LEGFONTOSABB AJÁNLÁSOK (folytatás) Az Európai Unió és intézményei számára A bírák, ügyészek és bírósági munkatársak munkáltatóinak meghívása rendszeres fórumokra, hogy felhívják a figyelmet az igazságügyi képzés legjobb gyakorlataira Ajánlás elfogadása az évente a továbbképzésre fordított minimális óraszámra/napok számára vonatkozóan A munkáltató teljes költségének figyelembevétele a képzés finanszírozása kapcsán: minimum feltételként a képzést végző munkatársak fizetésének a képzés költségéhez való munkáltatói hozzájárulásként történő elfogadása ideális esetben a helyettesítő személyzet költségének fedezése is Finanszírozás biztosítása a következőkhöz: a decentralizált képzést előmozdító projektek a helyi szintű bevezető képzést uniós szintű haladó fórumokkal kombináló projektek képzési program eddig elhanyagolt szakmai csoportok, így például a bírósági munkatársak számára ösztöndíjalap a bírák, ügyészek és bírósági munkatársak számára, hogy európai képzési programokban vehessenek részt, ha nemzeti források nem állnak rendelkezésre tanulmány a magánpraxist folytató jogászok uniós jogi képzéséről Az uniós szintű igazságügyi képzési szereplők számára Több decentralizált képzési program kialakítása és ezek ismétlése Olyan képzési projektek kidolgozása, amelyek a helyi és uniós szintű képzést a nemzeti képzési szolgáltatókkal együttműködésben egyesítik A képzési programokra vonatkozó korábbi tájékoztatások biztosítása a nemzeti bírói testületek felé Befektetés az oktatók/multiplikátorok képzésébe nemzeti szinten Képzés felkínálása az igazságügyi rendszer valamennyi szakmája számára Az igazságügyi képzés formái és módszerei LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK Az igazságügyi szakmákba újonnan belépők ma szinte kivétel nélkül tanultak uniós jogot egyetemi tanulmányaik részeként. Ez nem igaz az idősebb generációk esetében, amelyek körében kisebbségben vannak azok, akik egyetemi tanulmányaik részeként foglalkoztak uniós joggal, az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel vagy más tagállamok jogával. A bírói, ügyészi vagy bírósági tisztviselői kinevezéshez szükséges szakmai alapképzés formáját, időtartamát és tartalmát tekintve tagállamonként

10 C Tematikus Főosztály: Állampolgári Jogok és Alkotmányos Ügyek nagymértékben eltér. Jelenleg a bírói vagy ügyészi szakmába újonnan belépők mintegy fele vesz részt uniós jogi képzésben szakmai alapképzésének részeként. A bírák, ügyészek és bírósági munkatársak nagyobb valószínűséggel részesülnek továbbképzésben más tárgyakból, mint uniós jogból. A felmérésben választ adó bírák és ügyészek alig több mint fele (53%) részesült az uniós jog vagy egy másik tagállam joga terén továbbképzésben, de csak egyharmaduk vett részt ilyen továbbképzésben az elmúlt három évben (vagyis abban az időszakban, amikor a Lisszaboni Szerződés már hatályban volt). A bírák és ügyészek körében a legnépszerűbbek a képzés gyakorlatias, aktív formái, például az esettanulmányok, de a nemzeti igazságügyi képzési szereplők továbbra is leginkább a hagyományos képzési formákat (pl. szemináriumok, tanfolyamok, konferenciák) használják (az intézmények 88%-a, 83%-a, illetve 76%-a alkalmazza ezeket).) Esettanulmányokat mindössze a nemzeti szereplők 61%-a alkalmaz. Az e-tanulást számos bíró és ügyész hatékony megoldásnak tartja, amellyel összeegyeztethető a képzés a szakmai és családi élettel, de ilyen képzést csak a nemzeti igazságügyi képzési szereplők kevesebb mint kétötöde kínál. LEGFONTOSABB AJÁNLÁSOK A tagállamok és igazságügyi hatóságaik számára Befektetés az e-tanulási és videokonferencia-technológiába A nemzeti igazságügyi képzési szereplők számára A távoktatás beillesztése az általános igazságügyi képzési stratégiába Az uniós szinten kidolgozott képzési anyagok újbóli felhasználása Esettanulmányok és a képzés aktívabb formáinak használata

11 Igazságügyi képzés az Európai Unió tagállamaiban LEGFONTOSABB AJÁNLÁSOK (folytatás) Az Európai Unió és intézményei számára Finanszírozás biztosítása a következőkhöz: távoktatási projektek az oktatók/multiplikátorok nemzeti szinten történő képzését célzó projektek helyi vagy nemzeti szinten újra felhasználható képzési anyagok a képzés aktívabb és gyakorlatias formáit előmozdító projektek Az uniós szintű igazságügyi képzési szereplők számára Több távoktatási projekt kidolgozása Nemzeti szinten újra felhasználható képzési anyagok kidolgozása Esettanulmányok és a képzés aktívabb formáinak használata Uniós szintű igazságügyi képzési szereplők LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A felmérésben részt vevő bírák és ügyészek mindössze 14%-a mondta, hogy részt vett európai igazságügyi képzési programban: közülük messze a legtöbben ezt az ERA (7%) vagy az EJTN (6%) keretében tették. A más tagállamok nemzeti igazságügyi képzési szervei által szervezett tevékenységekben való részvétel volt az európai igazságügyi képzési program következő leggyakrabban említett formája. Az egyéb uniós szintű képzési szolgáltatókat a válaszadók kevesebb mint 0,5%-a említette. A felmérésben részt vevő bírák és ügyészek 22%-a vett részt igazságügyi cserében. Ezt 56% írta le nagyon hasznosként, további 35% pedig bizonyos fokig hasznosként. A felmérés válaszadóinak 90%-a állította, hogy fontosnak tartana olyan intézkedéseket, amelyek előmozdítják a más tagállamok bíráival és/vagy ügyészeivel való kapcsolat erősítését; a közös képzés bővítését 57%, a cserék fokozását 55% támogatta, egy internetes adatbázis vagy jegyzék iránt pedig 48% mutatott érdeklődést.

12 C Tematikus Főosztály: Állampolgári Jogok és Alkotmányos Ügyek LEGFONTOSABB AJÁNLÁSOK A tagállamok, igazságügyi hatóságaik és nemzeti igazságügyi képzési szereplőik számára Az európai és külföldi képzési programokra vonatkozó információk hatékony és azonnali terjesztésének biztosítása minden bíró, ügyész és bírósági munkatárs felé LEGFONTOSABB AJÁNLÁSOK (folytatás) Az Európai Unió és intézményei számára Tájékoztatás nyújtása az európai igazságügyi képzési programokról az e- Justice portálon, beleértve a frissítésekre való feliratkozás lehetőségét A legfontosabb uniós szintű igazságügyi képzési szolgáltatók (ERA és EJTN, beleértve a nemzeti igazságügyi képzési szereplőket) felvétele az új pénzügyi terv ( ) szerinti, jövőbeli uniós finanszírozási programok jogalapjába az uniós szintű igazságügyi képzés hosszú távú, stabil támogatásának biztosítása érdekében Az igazságügyi képzésben nemzeti szinten részt vevő szereplők LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A nemzeti igazságügyi képzési intézmények játsszák az egyedüli legfontosabb szerepet mind az általános képzést, mind az uniós jog tárgyában történő képzést tekintve. Az egyes tagállamok fő igazságügyi képzési szereplői azonban együttesen 179 millió EUR-t meghaladó éves költségvetéssel rendelkeznek, és mintegy 52 millió EUR-t költenek arra, hogy továbbképzést biztosítsanak több mint bíró, ügyész és bírósági munkatárs számára, évente több mint 5600 külön képzési tevékenység keretében. Az uniós jogi képzések többségét nemzeti szinten biztosítják. A felmérésben választ adó bírák és ügyészek valamivel több mint a fele (53%) jelezte, hogy továbbképzésben részesült az uniós jog vagy valamely másik tagállam jogának tárgyában: ezt 21%-uk számára a nemzeti igazságügyi képzőintézmények, 12% számára a bíróságok és ügyészi szolgálatok, 11% számára pedig a bírói testület tanácsai biztosították.

13 Igazságügyi képzés az Európai Unió tagállamaiban LEGFONTOSABB AJÁNLÁSOK Az Európai Unió és intézményei számára A nemzeti igazságügyi képzési szereplők felvétele az EJTN-en keresztül a jövőbeli uniós finanszírozási programok jogalapjába az igazságügyi képzési programok hosszú távú, stabil támogatásának biztosítása érdekében Az igazságügyi képzéshez nyújtott uniós támogatások LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megkérdezett nemzeti igazságügyi képzési szereplők harmada részesült uniós finanszírozásban. Több mint kétharmaduk jónak vagy nagyon jónak ítélte meg a képzés megfelelő célcsoportjának megválasztását. A finanszírozási kérelem benyújtásához kapcsolódó eljárást viszont mindössze egyharmaduk minősítette jónak vagy nagyon jónak. A nemzeti igazságügyi képzési szereplők legnagyobb számban a több uniós finanszírozást jelölték meg az uniós jog területén folytatott igazságügyi képzésben való részvétel javításának és fokozásának legjobb módjaként (a 45 véleményt nyilvánító intézmény közül 25 említette). A következő leggyakrabban említett uniós fellépésre vonatkozó ajánlás az uniós finanszírozáshoz kapcsolódó eljárás egyszerűsítése volt (13 intézmény említette). A leggyakoribb oka annak, hogy a nemzeti igazságügyi képzési szereplők nem részesülnek uniós finanszírozásban, az uniós eljárások túlzott nehézkessége (az ilyen intézmények több mint egyharmada említette). További fontos tényezőket képeztek a következők: a támogatás minimumküszöbe túl magas, nem vállalhatnak kötelezettségeket az aktuális számviteli éven túlra, és egyszerűen nem ismerik a lehetőségeket. Minden nemzeti igazságügyi képzési szereplő, aki véleményt nyilvánított a témában, jelezte, hogy az uniós szintű igazságügyi képzés meglévő szervei/struktúrái elegendőek. Többen javasolták, hogy az EJTN-t meg kellene erősíteni, és noha a többség úgy gondolja, hogy az EU-nak nem kell koordinálnia a különböző igazságügyi képzési szereplők tevékenységeit egyesek lehetőséget látnak abban, hogy az EU vállaljon támogató szerepet a konferenciák szervezésében, közös képzési iránymutatások kidolgozásában és így tovább.

14 C Tematikus Főosztály: Állampolgári Jogok és Alkotmányos Ügyek LEGFONTOSABB AJÁNLÁSOK A tagállamok és igazságügyi hatóságaik számára Egy kapcsolattartó személy biztosítása, aki segítené a pályázókat az uniós támogatási eljárásokban A nemzeti igazságügyi képzési szereplők számára Uniós finanszírozás szerzése a nemzeti költségvetési hiányok betöltésére Az Európai Unió és intézményei számára Az igazságügyi képzésre és cserére fordítható források összegének növelése Az uniós támogatás iránti kérelmezési eljárások egyszerűsítése és szabványosítása Annak biztosítása, hogy az uniós finanszírozás feltételei (pl. időzítés, a finanszírozás mértéke) figyelembe veszik az e tanulmányban leírt korlátokat és akadályokat Egy kapcsolattartó személy biztosítása, aki a kérelmezési folyamat előtt, alatt és után segíti és tájékoztatja a kérelmezőket A projektek támogatására vonatkozó küszöb leszállítása vagy másik mechanizmus kidolgozása, amely lehetővé tenné kisebb léptékű projektek finanszírozását A finanszírozási programok és eljárások kiigazítása az elégtelenségek leküzdése és az új kihívások megválaszolása érdekében A jelen tanulmány rendszeres időközönkénti naprakésszé tétele

15

16