AZ INFRASTRUKTÚRAKEZELÉS ÉS A SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK HATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ VASÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATÁRA

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INFRASTRUKTÚRAKEZELÉS ÉS A SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK HATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ VASÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATÁRA"

Endre Somogyi
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KÖZLEKEDÉS ÉS IDEGENFORGALOM AZ INFRASTRUKTÚRAKEZELÉS ÉS A SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK HATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ VASÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATÁRA FELJEGYZÉS Kivonat A feljegyzés az európai vasúti közlekedési ágazat vertikális szétválasztásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat tekinti át. Megvitatja a vertikális szétválasztás előnyeit és hátrányait, továbbá a gazdaságra, a működésre, a biztonságra és a felhasználókra gyakorolt hatásait. A vertikális szétválasztással kapcsolatos különböző megközelítések eltérő eredményeket hoztak, némelyikük számottevő kedvező hatással volt a vasutak versenyképes fejlődése tekintetében, ám mások esetében ez nem volt így. A feljegyzés egy sor forrásanyag alapján készült összehasonlító elemzés eredményeit közli. IP/B/TRAN/FWC/ /lot1/C1/SC2 PE május HU

2 Ezt a dokumentumot az Európai Parlament Közlekedési Bizottsága kérte. SZERZŐK Francesco Dionori Steer Davies Gleave Dick Dunmore Steer Davies Gleave Simon Ellis Steer Davies Gleave Pietro Crovato Steer Davies Gleave ILLETÉKES TISZTVISELŐ Piero Soave Strukturális és Kohéziós Politikai Tematikus Főosztály Európai Parlament B-1047 Brüsszel poldep-cohesion@europarl.europa.eu SZERKESZTÉSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Révész Nóra NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti: EN. Fordítások: DE, ES, FR, IT. A SZERZŐRŐL A következő címen léphet kapcsolatba az Igazgatósággal vagy iratkozhat fel a havi hírlevélre: poldep-cohesion@europarl.europa.eu A kézirat lezárva: május Brüsszel, Európai Parlament, 2011 A dokumentum az Interneten a következő címen érhető el: FELELŐSSÉG KIZÁRÁSA Az ebben a dokumentumban megfogalmazott véleményekért a szerző tartozik kizárólagos felelősséggel, és azok nem feltétlenül tükrözik az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes beleegyezésével megengedett.

3 Az infrastruktúrakezelés és a szállítási műveletek szétválasztásának hatása az EU vasúti közlekedési ágazatára ÖSSZEFOGLALÁS A feljegyzés célja a vasúti tevékenységeknek a vasúti infrastruktúra kezelésétől való elválasztásával (szétválasztás) kapcsolatban az EU tagállamaiban szerzett tapasztalatok összefoglalása, valamint a vertikális szétválasztás előnyeinek és hátrányainak áttekintése. A feljegyzés öt esettanulmányról is beszámol: Nagy Britanniáról, Svédországról, Hollandiáról, Olaszországról és Franciaországról (mindegyik esetben ismerteti a szétválasztásnak a gazdasági költségekre, a tevékenységekre, a versenyre és a biztonságra gyakorolt hatását, valamint figyelembe veszi a vasúti felhasználók szempontjait is). A kiválasztott esettanulmányok az Európa-szerte alkalmazott különböző szétválasztási modelleket szemléltetik. A feljegyzés végül figyelemmel a jövőbeni szakpolitikai döntések alátámasztására következtetéseket von le a vertikális szétválasztás vonatkozásában szerzett európai tapasztalatok alapján. Néhány hálózati iparág esetében a vertikális szétválasztás elősegítette a verseny kialakulását és a legnagyobb és hatékonyabb piacok létrejöttét, ami ösztönzőleg hatott a további foglalkoztatásra és a beruházás növekedésére. A vasúti közlekedési ágazat főként az összehangolt beruházást igénylő rendszerek és a tagállamok között fennmaradó alapvető technológiai akadályok tekintetében különbözik a többi hálózati iparágtól. A más iparágak tapasztalatai azt mutatják, hogy a szerkezetátalakítás és a liberalizáció a nemzeti hálózatok között technikai akadályok megléte ellenére jelentős eredményt hozhat. Az átdolgozás egységes szerkezetbe foglalja a különböző irányelvek követelményeit, továbbá részletesebben határozza meg őket, de nem megy el a pályahálózat-működtető és a vasúttársaságok teljes vertikális szétválasztásának megköveteléséig. A feljegyzés megállapításai azt jelzik, hogy a közelmúltbeli európai uniós vasúti jogi szabályozás noha jelentős hatást gyakorolt a vasúti ágazatoknak a különböző tagállamokon belüli szervezésére keveset tett annak érdekében, hogy növelje a vasút részesedését a személy- és áruszállítás piacain. Előfordulhat, hogy a vertikális szétválasztás hatása csak hosszabb időtartamot követően válik érezhetővé, ha a vasúti iparág elég stabil jogszabályi, szabályozási és gazdasági környezetben működik. A kiválasztott esettanulmányok azt mutatják, hogy a költségek, díjak és a szolgáltatás minőségének terén tapasztalható tendenciák sokféle tényezővel magyarázhatók, és nem magának a vertikális szétválasztásnak tulajdoníthatók. Mindazonáltal egyértelmű, hogy a verseny sokkal jobban kiteljesedett azokban az országokban, ahol teljes volt a szétválasztás így például az Egyesült Királyságban, mint ott, ahol a szerkezetátalakítás mértéke korlátozottabb. Ez azt a nézetet támasztja alá, hogy az erős szabályozási keretrendszerrel összekapcsolt szétválasztás eredményesebb lehet a pusztán a vasúti hálózatokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosító szabályozásnál. 3

4 B. Tematikus főosztály: strukturális és kohéziós politikák A VERTIKÁLIS SZÉTVÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATOS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A vasúti ágazatban a legnagyobb előnyök az áruszállítási tevékenységeknek nem a pedig a személyszállítási tevékenységeknek az infrastruktúrakezeléstől való szétválasztásából származnak, mivel a személyszállítási tevékenységek rendszerint nagyban függenek az állami finanszírozástól, a tisztán kereskedelmi alapú tevékenységek lehetőségei pedig korlátozottabbak. Az Egyesült Királyságban a koncessziókra bevezetett kompetitív licitálási eljárás elősegítette a piaci növekedés ösztönzését, továbbá ösztönzőleg hatott a szolgáltatásinnovációra, valamint a költségalap elemeinek korlátozására, noha a költségek 2000 óta jelentős mértékben növekedtek. Noha ez részben a megújítási tevékenységgel kapcsolatos korábbi politikák hatásaira választ adó, növekvő mértékű beruházást tükrözi, vannak olyan vélekedések, amelyek szerint az iparági költségek túlzó mértékűek, és ez részben a privatizáció idején létrehozott szerződési mátrix miatt kialakult bonyolult és rossz hatékonyságú rendszer eredménye. Svédországban, ahol a vertikális szétválasztás nagy múltra tekint vissza, a vertikális szétválasztást követően nem merültek fel koordinációs problémák. Sőt, a szétválasztás óta javult a teljesítmény és kevesebb lett a késés. Hollandia vonatkozásában a rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a vasúti ágazatban végrehajtott vertikális szétválasztás a pontosság, a megbízhatóság, a kapacitás és a biztonság javulását hozta magával. Emellett nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a vertikális szétválasztás a pályahálózatműködtető vagy a vezető vasúttársaság költségeinek jelentős növekedését eredményezte volna. Olaszországban a nyitást követően jelentős piacra lépés történt az áruszállítási ágazatban annak ellenére, hogy az integráció még mindig részleges, és az újonnan piacra lépő szereplők továbbra is a hálózathoz való hozzáférésüket nehezítő akadályokkal szembesülnek. A francia vasúti ágazat tapasztalatai elenyésző mennyiségű bizonyítékkal szolgálnak a szétválasztás hatását illetően. A szétválasztás részleges jellege azt jelentette, hogy a verseny létrejöttének és az átláthatóság növelésének tere nem alakult ki, a hatékonyság és az utasok tapasztalatai pedig csak keveset vagy semennyit nem javultak. A feljegyzés szerzői azt javasolják, hogy a megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítására és az újonnan piacra lépők ösztönzésére irányuló jövőbeni politikai lehetőségeknek praktikusan a jogi szétválasztástól elkülönülő operatív döntéshozatal függetlenségére kellene összpontosulniuk, nem utolsósorban azért, mert a szabályozás önmagában nem tudja megelőzni a megkülönböztetést. További problémák is rendezésre várnak így például az, hogy az erőfölénnyel rendelkező vasúttársaságnak a pályahálózat-működtetővel való helymegosztás miatt lehetősége van a kapacitáselosztási és más döntések indokolatlan befolyásolására. A teljes vertikális szétválasztás biztosítására szolgáló mechanizmusokat az adott strukturális modell elfogadásából eredő potenciális költségek részletekbe menő megértésén keresztül kell információkkal alátámasztani. E költségek jelentősek lehetnek akkor, ha a modell olyan komplex szerződéses 4

5 Az infrastruktúrakezelés és a szállítási műveletek szétválasztásának hatása az EU vasúti közlekedési ágazatára keretrendszer bevezetését követeli meg, amely többek között a menetrend összehangolásáról, a késések miatti kártérítések és kamatok kifizetéséről és az infrastruktúrafejlesztések esetén a vasúttársaságok közötti széles körű konzultációról is rendelkezik. Hasznos volna, ha a korábbi vizsgálatok alapján a jelenleg rendelkezésre állóknál bővebb ismeretek állnának rendelkezése arról, hogy milyen hatást gyakorol a vertikális szétválasztás a közúti és a vasúti ágazat érintkezési felületének irányítására. Fontos, hogy e kérdések további vizsgálata esetén elkerüljük az egyes tagállamok tapasztalatain alapuló, túlságosan is leegyszerűsítő következtetéseket. Ahogyan az e feljegyzésben foglaltak is szemléltetik, a költségek, díjak és a szolgáltatás minőségének terén tapasztalt tendenciák sokféle tényezővel magyarázhatók, és nem magának a vertikális szétválasztásnak tulajdoníthatók. 5

Hasonló dokumentumok

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN