A KÖZÚTI FUVAROZÁSI ÁGAZATRA VONATKOZÓ UNIÓS SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

Átírás

1 BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KÖZLEKEDÉS ÉS IDEGENFORGALOM A KÖZÚTI FUVAROZÁSI ÁGAZATRA VONATKOZÓ UNIÓS SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ÖSSZEFOGLALÁS Kivonat A tanulmány a közúti fuvarozás terén hatályos európai szociális jogszabályok végrehajtásának aktuális helyzetét vizsgálja a különböző tagállamokban. A dokumentum elsősorban az európai jogszabályi intézkedések végrehajtásával, az elvégzett ellenőrzésekkel és a kirótt szankciókkal foglalkozik. A szociális szabályok európai uniós általános érvényesítésének átfogó elemzését követően részletes adatokat ismertet a különböző években elvégzett ellenőrzésekről, a feltárt szabálysértésekről és a kirótt szankciókról, egyedi esettanulmányok mentén. IP/B/TRAN/FWC/ /Lot1/C1/SC PE HU

2 Ez a dokumentum az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának felkérésére készült. SZERZŐK TRT Trasporti e Territorio Srl Enrico Pastori, Alessio Sitran, Caterina Rosa IRS Istituto per la Ricerca Sociale Manuela Samek, Nicoletta Torchio, Nicola Orlando CORTE Rémy Rusotto FELELŐS TISZTVISELŐ Piero Soave B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák Európai Parlament Brüsszel poldep-cohesion@europarl.europa.eu SZERKESZTŐ ASSZISZTENS Nóra Révész NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti nyelv: EN. Összefoglalás: BG, CS, DA, DE, EL, EN, ES, ET, FI, FR, HU, IT, LT, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, SV. A SZERKESZTŐRŐL A B. Tematikus Osztállyal a következő címen léphet kapcsolatba vagy iratkozhat fel a havi hírlevélre: poldep-cohesion@europarl.europa.eu. A kézirat lezárva: augusztus Brüsszel, Európai Unió, 2012 A dokumentum a következő Internet címen érhető el: FELELŐSSÉG KIZÁRÁSA Jelen dokumentumban megfogalmazott véleményért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni.

3 A közúti fuvarozási ágazatra vonatkozó uniós szociális jogszabályok végrehajtásának áttekintése és értékelése ÖSSZEFOGLALÁS A tanulmány célja, hogy adalékkal szolgáljon a kereskedelmi célú közúti fuvarozási ágazatban hatályos uniós jogszabályokról folytatott parlamenti vitához azáltal, hogy összefoglalja az uniós tagállamok jelenlegi gyakorlatait a szabályozások és ellenőrzési eljárások végrehajtása terén. A tanulmány először is a vonatkozó uniós jogszabályok és európai szintű alkalmazásuk áttekintése révén nyújt mélyreható elemzést, amely tizenegy tagállam tapasztalatain alapul (Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia). Ezen országokat választották ki esettanulmányként annak érdekében, hogy a kereskedelmi célú közúti fuvarozási piac jelentős hányadát képviseljék. E mintán belül egyúttal kis és nagy európai országok, illetve régi és új uniós tagállamok példái is bemutatkoznak, valamint olyan országoké, amelyek igen eltérő sajátosságokkal rendelkeznek a kereskedelmi célú közúti fuvarozási piacon. Minden egyes ország esetében minőségi és mennyiségi kutatásokra is sor került, az alábbiak vizsgálata révén: makrogazdasági mutatók; az uniós jogszabályok nemzeti jogrendbe történő integrálásának módja; a szankciók és bírságok kivetésének módja; valamint az elvégzett ellenőrzések és a feltárt szabálysértések száma. A tanulmány végezetül következtetéseket von le és ajánlásokat tesz, valamint útmutatást kínál a jövőbeli szakpolitikai vitákhoz. Az uniós jogszabályok és végrehajtásuk a kereskedelmi célú közúti fuvarozási ágazatban Az eredetileg bevezetett tág szabályozási keret igen sokrétű fejlődésen ment keresztül, ami megmagyarázza nemzeti szintű végrehajtásának aktuális állását a szóban forgó ágazatban. Ugyanakkor, amint arra az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során is fény derült, a tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy az uniós jogszabályokat teljes körűen integrálták a nemzeti jogba, és azokat összességében kezdettől fogva helyesen alkalmazták (2001-től az EU-15 esetében, azután pedig az EU-12 esetében is, csatlakozásukat követően). Az irányelvek integrációja problémásabbnak tűnik (különösen a munkaidő szervezéséről szóló 2002/15/EK irányelvé), míg a rendeleteket (561/2006/EK és 1071/2009/EK) valamennyi tagállamban megfelelően alkalmazzák. A tanulmány megállapításai arra utalnak, hogy az uniós jogszabályok hatékony alkalmazásának egyik fő akadálya a közös értelmezésük hiánya, ami azt jelenti, hogy a teljes körű harmonizáció továbbra sem jellemző a tagállamok körében. Ez különösen szembetűnő, ha megvizsgáljuk az egyes tagállamokban hatályos szankciórendszerek természetét és sajátosságait. Minden ország saját rendszert alkalmaz, amely eltérően kezeli ugyanazon szabálysértések súlyossági fokát, ebből adódóan pedig különböző bírságokat állapít meg. Emiatt a harmonizáció elsődleges célját annak kell képeznie, hogy kialakítsák a jogsértések súlyosságának közös értelmezését. Tagállamok közötti együttműködés E célkitűzések elérése érdekében egyértelműen szükség mutatkozik a tagállamok közötti együttműködés elmélyítésére. Az ilyen együttműködés különféle formákban valósulhat meg, például európai szervezetek (mint a CORTE, TISPOL és az ECR), valamint az uniós finanszírozású projektek (mint a MIDT, VERA3 és a TRACE) keretében. Egyértelmű, hogy égető szükség van a rendeletek közös értelmezésére és végrehajtására is. E tekintetben erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a végrehajtásban közreműködő 3

4 B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák hatósági személyek azonos szintű képzésben részesüljenek annak érdekében, hogy hatékonyan alkalmazhassák az 561/2006/EK rendeletet. Mennyiségi elemzés Az Európai Bizottság jelentéseiben foglaltak alapján ismételten elmondható amit az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során összegyűjtött adatok (1. táblázat) is alátámasztanak, hogy a megvizsgált tagállamok többsége megvalósította a 2006/22/EK irányelvben előírt minimális számú ellenőrzést. Az irányelv egyúttal kimondja, hogy e célokat 2009-re 2%-ra, 2010-re pedig 3%-ra kell növelni, és ez utóbbi arány 2011-ben és 2012-ben is alkalmazandó. A vonatkozó célt nem teljesítő tagállamok esetében a felsorolt okok között szerepelt az erőforrások hiánya, illetve az egyedi végrehajtási módszerek, amelyek korlátozták a lehetséges közúti ellenőrzések számát. Ésszerűnek tűnik az új módszerek kidolgozásának ösztönzése a bűnüldöző szervek és a vállalkozások összehangolt erőfeszítéseinek biztosítása érdekében, amelynek keretében több felelősség hárulna a vállalkozásokra. 1. táblázat: Az ellenőrzött munkanapok teljes száma Tagállam Ellenőrzött munkanapok Ellenőrzések A megállított járművek teljes száma FR %-a) ,2%) (72% digitális) DE %-a) ,8%) (62% digitális) NL %-a) ,3%) (33% digitális) IT %-a) ,1%) Nincs rendelkezésre álló adat. PL %-a) ,8%) (18% digitális) RO %-a) ,7%) (15% digitális) SK %-a) ,8%) (40% digitális) SI %-a) ,7%) (20% digitális) SE %-a) ,6%) Nincs rendelkezésre álló adat. UK %-a) ,3%) (23% digitális) Forrás: A szerzők által összesített adatok, a nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációk megállapításai alapján 1. 1 A Spanyolországra vonatkozó adatok hiányoznak, mivel nem állnak rendelkezésre a legutóbbi ( es) jelentéstételi időszak számadatai. 4

5 A közúti fuvarozási ágazatra vonatkozó uniós szociális jogszabályok végrehajtásának áttekintése és értékelése Ezzel szemben a vizsgált tagállamok többsége nem teljesítette az elvégzendő ellenőrzések típusával kapcsolatos célkitűzést (közúti ellenőrzés és a vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzés, 2. táblázat). Ez annak tudható be, hogy az ellenőrzéseket meg kell tervezni és le kell bonyolítani, az ilyen típusú ellenőrzéshez pedig erőforrásokat kell rendelni. E kérdésben összegyűjtött információk arra engednek következtetni, hogy az ellenőrzött munkanapok számát (ebből adódóan pedig a feltárt szabálysértéseket) tekintve a helyszíni ellenőrzések hatékonyabbak a közúti ellenőrzéseknél. Ugyanakkor nem nyilvánvaló, hogy az ilyen típusú ellenőrzések költsége jelentené szélesebb körű alkalmazásuk legfőbb akadályát. 2. táblázat: Az ellenőrzött munkanapok és az ellenőrzések típus szerinti megoszlása (százalékban kifejezve, ) Tagállam Közúti ellenőrzés keretében ellenőrzött munkanapok százalékos aránya Telephelyen végzett ellenőrzés keretében ellenőrzött munkanapok százalékos aránya Közúti ellenőrzések százalékos aránya Telephelyen végzett ellenőrzések százalékos aránya FR 91% 9% 96% 4% DE 91% 9% 96% 4% NL 84% 16% 71% 29% IT 74% 26% 97% 3% PL 66% 34% 95% 5% RO 68% 32% 90% 10% SK 41% 59% 63% 37% SI 50% 50% 91% 9% SE 67% 33% 89% 11% UK 85% 15% 99% 1% Átlag 72% 28% 89% 11% Forrás: A szerzők által összesített adatok, a nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációk megállapításai alapján 2. Világviszonylatban az évek során stabilan nőtt a feltárt szabálysértések száma (1. ábra), az pedig kétségtelen, hogy ez részben a digitális menetíró bevezetésének köszönhető, amely lehetővé tette a jogszabályok hatékonyabb érvényesítését. Lényeges tény, hogy e növekedés nem arányos az ellenőrzött munkanapok számával, így ez alapján valószínűsíthető, hogy a csökkenő feltárási arány pedig arra utal, hogy az ellenőrzések hatékonyan ösztönzik a járművezetőket és vállalkozásokat a szabályok betartására. 2 Lásd az 1. megjegyzést, 27. o. 5

6 B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák 1. ábra: A feltárt szabálysértések száma és a közötti időszakhoz képest bekövetkezett változások (ezres nagyságrendben) 25% 20% 12.4% 15% 10% 5% 0% 1.1% 2.9% +0.4% +2.8% 1.7% +0% +2.3% +0.9% +1.1% FR DE NL IT PL RO SK SI SE UK Szabálysértések aránya/ellenőrzött Rate offences/wdc ( ) Szabálysértések Rate offences/wdc aránya/ellenőrzött ( ) munkanapok száma ( ) munkanapok száma ( ) Forrás: A szerzők által összesített adatok, a nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációk megállapításai alapján. Ugyanakkor nem könnyű összevetni a tagállamok által ismertetett tapasztalatokat, illetve a tőlük kapott adatokat. Lényeges különbségek fedezhetők fel közöttük az alábbiak vonatkozásában: bevezettek-e új technológiát, különös tekintettel a digitális menetíróra; szakpolitikai és végrehajtási prioritások; és a közúti ellenőrzések előnyben részesítése a vállalkozások telephelyén végzett ellenőrzésekkel szemben, és fordítva. Mindez kihangsúlyozza az egységes és közös tendenciák azonosításának nehézségeit a tagállamok körében, különösen a szabálysértések feltárási arányának vizsgálatakor. Főbb következtetések A fenti érvelés alapján megállapítható ami egyúttal e tanulmány egyik fő következtetése is, hogy minden egyes tagállam sajátos végrehajtási rendszerrel bír. Ezért nincs mód a legjobb vagy legrosszabb eshetőségre vonatkozó konkrét forgatókönyvek azonosítására, illetve a végrehajtás olyan referenciarendszerének megalkotására, amely lehetővé tenné a tagállami tapasztalatok és gyakorlatok összehasonlítását. Különösen a végrehajtás módja és annak jótékony hatásai szorosan kapcsolódnak a kereskedelmi célú közúti fuvarozási piac szerkezetéhez az egyes tagállamokban. Olyan országokban, ahol a nagyvállalatok vannak fölényben, a helyszíni ellenőrzések jobb megoldást jelenthetnek a nemzeti fuvarozók ellenőrzése terén, míg egy széttagolt piac esetében, ahol nagy számban működnek kisebb fuvarozótársaságok és nagyobb az önálló vállalkozói tevékenységet végző gépjárművezetők aránya, vélhetően még mindig a közúti ellenőrzések jelentik a legjobb alternatívát. Továbbá egy olyan piacon, ahol egyre nő a külföldi szereplők száma amint az Eurostat adatai is mutatják, a közúti ellenőrzések továbbra is igen hatékony visszatartó erővel bírnak. 6

7 A közúti fuvarozási ágazatra vonatkozó uniós szociális jogszabályok végrehajtásának áttekintése és értékelése A digitális menetíró bevezetése mindenképpen jelentős előrelépés a járművezetők munkaidejére irányadó szabályok végrehajtása és betartása terén. Kétségtelen, hogy a digitális menetíró alkalmazásának köszönhetően fokozatosan javulás állt be az ellenőrzésekkel töltött idő vonatkozásában, azonban a menetíróban rejlő lehetőségek kiaknázása megfelelő felszerelést és képzést igényel, ami egyes országokban hiányzik. Az ajánlások összefoglalása E tanulmány megállapításai több ajánlást is alátámasztanak, amelyek némi útmutatással szolgálhatnak olyan konkrét területekre vonatkozóan, ahol a végrehajtás további javítására lehet szükség. Ebből adódóan a szerzők az alábbi intézkedések középpontba helyezését javasolják: Egy végrehajtásért felelős konkrét ügynökség kijelölése, amely foglalkozik a nemzetközi partnerekkel, valamint elvégzi az ellenőrzések pontos elemzését és ismerteti az eredményeket. Ez már eddig is kimondottan hatékony megközelítésnek bizonyult. A végrehajtáshoz és ellenőrzésekhez rendelkezésre álló erőforrások növelése. Az Európai Bizottság oly módon segíthetné elő ennek elérését, hogy például egy minimumelőírást állapít meg a tagállamok számára a kívánt ellenőrzések helyes elvégzéséhez szükséges személyzet létszámára és a felszereltség szintjére vonatkozóan. El kell készíteni a végrehajtási tevékenységek költség-haszon elemzését annak érdekében, hogy megállapítsák az elvégzett ellenőrzések valódi értékét. Az ígéretesnek bizonyult nemzetközi személyzeti cserékre irányuló további beruházások. A végrehajtási gyakorlatok költséghatékonyabb módon történő megvalósítása szempontjából az egyedi stratégiák alkalmazása is kulcsfontosságú a megbízhatóbb és következetesebb eredmények eléréséhez. Az Európai Bizottság irányításával megvalósuló együttműködés a súlyos(abb) szabálysértések és a szabálysértő társaságok európai jegyzékének kialakításához vezethet. Egy ilyen jegyzék alapul szolgálhatna egy közös kockázatértékelő rendszer bevezetéséhez. Több képzési program a végrehajtásban közreműködő hatósági személyek támogatása érdekében, adott esetben oly módon, hogy a képzést a szociális jogszabályok végrehajtásának hatékonyságát mérő mutatók egyikeként alkalmazzák. A szankciók és bírságok nagyobb fokú harmonizációjának elérése annak érdekében, hogy elkerüljék a piaci szereplők és a tagállamok gyakorlatai közötti eltéréseket. Ez különösen elengedhetetlen a szabálysértések súlyossági fokának kiértékelése és besorolása, valamint a kapcsolódó szankciók típusára irányadó szabályok megalkotása terén. Amennyiben a szabálysértések aránya még mindig túl magas, hatékonyabb visszatartó erejű eszköz is bevezethető a szankciók mértékének növelésével. Emellett az Európai Bizottság beavatkozhat annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat olyan kampányok lebonyolításában, amelyek célja felhívni a figyelmet a szankciók fokozott súlyosságára. 7

8 B. Tematikus Osztály: Strukturális és Kohéziós Politikák Mindezzel párhuzamosan a technológiai fejlemények, valamint a gyorsabb és pontosabb ellenőrzéseket lehetővé tevő eszközök elérhetősége minden végrehajtási politika sikerének meghatározó tényezői. A kereskedelmi célú közúti fuvarozás piacát és tágabb értelemben a közlekedési szolgáltatások piacát éles verseny jellemzi, ami csalárd magatartást eredményezhet egyes fuvarozási vállalkozások esetében, amelyek költségeik csökkentésére törekednek. A hamisítás ellen fokozottan védett technológia alkalmazása, valamint a hatóságok és az ellenőrzéseknek alávetett fuvarozási vállalkozások közötti hatékonyabb együttműködést ösztönző stratégiák kidolgozása olyan kulcsfontosságú elemek, amelyek kihatnak az alábbiakra: a szabályozások szigorúbb betartása; ennek következtében az ágazati munkakörülmények javulása; valamint a közúti biztonság erősödése. Az esetlegesen javasolt további szabályozásoknak figyelembe kell venniük a vállalkozásokra, sőt még inkább az azon szervekre háruló potenciális gazdasági terhet, amelyek feladata a szabályozások érvényesítése. 8