Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést?

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést?"

László Faragó
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYÜGYEK JOGI ÜGYEK Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést? ÖSSZEFOGLALÁS PE HU

2 A dokumentumot az Európai Parlament Jogi Bizottsága rendelte meg. SZERZŐ Dr. Stephan Prayer, közjegyző, Bécs FELELŐS TISZTVISELŐ Vesna NAGLIC C Tematikus Főosztály: Állampolgári Jogok és Alkotmányügyek Európai Parlament B-1047 Brüsszel vesna.naglic@europarl.europa.eu NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti nyelv: EN Fordítás: BG/CS/DA/DE/EL/ES/ET/FR/IT/LV/LT/HU/MT/NL/PL/PT/RO/SK/SL/FI/SV A SZERKESZTŐRŐL Az alábbi címen kapcsolatba léphet a tematikus főosztállyal, és feliratkozhat annak havi hírlevelére: poldep-citizens@europarl.europa.eu Európai Parlament, a kézirat lezárva: november European Union, A dokumentum az interneten a következő címen érhető el: FELELŐSSÉGI NYILATKOZAT Jelen dokumentumban megfogalmazott véleményért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni. 2

3 Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést? ÖSSZEFOGLALÁS 1. A dokumentum célja E tájékoztató dokumentum célja annak feltárása és megválaszolása, hogy miért nem alkalmazzák gyakrabban a közvetítést. A dokumentum megoldásokat is javasol e problémára. 2. A szóban forgó kérdés és az annak megválaszolása tekintetében alkalmazott megközelítés tisztázása 2.1. Mi az alapja azon feltételezésnek, mely szerint a közvetítést nem alkalmazzák kellő mértékben? A szerző előtt nem ismert, hogy ennek a feltételezésnek mi az alapja Az osztrák jogi helyzet rövid áttekintése Ausztriában mintegy tíz évvel ezelőtt fogadták el a polgári jogi közvetítésről szóló törvényt (Zivilrechts-Mediations-Gesetz). A törvény létrehozta a bejegyzett közvetítők intézményét, és meghatározta azok képesítési profilját, jogait és kötelezettségeit A gyakorló közjegyzőként alkalmazott saját megközelítésemről Gyakorló közjegyzőként napi munkámban felhasználom a közvetítői képzés során elsajátított tudást és technikákat. 3. Mi akadályozza a közvetítés nagyobb mértékű alkalmazását? 3.1. A közvetítés pénzügyi támogatása vagy költségei A közvetítés pénzügyi támogatása A közvetítés iránti igényt növeli a közvetítést igénylő személyeknek nyújtott pénzügyi támogatás A közvetítésről szóló írásbeli megállapodások pénzügyi költségei A közvetítésről szóló, peren kívüli rendezésként szolgáló írásbeli megállapodásokra kirótt állami illetékek indokolatlanul növelik a közvetítés költségeit, és jogbizonytalansághoz vezetnek A közvetítésről szóló megfelelő tájékoztatás hiánya A közvetítés népszerűsítése Kétes logikát követ azon érvelés, amely úgy népszerűsítené a közvetítést, hogy annak főképpen a jogi költségekkel szembeni alacsony költségeit emeli ki. A közvetítésnek ki kell egészítenie a jogi tanácsadást, és a jogi tanácsadónak és a közvetítőnek egyaránt meg kell érdemelniük a pénzüket A bíróságok által nyújtott tájékoztatás 3

4 Policy Department C: Citizens' Rights and Constitutional Affairs A közvetítést ismerő bírák meggyőződéssel tájékoztatják a peres feleket a közvetítés lehetőségéről Konfliktusok elkerülése a közvetítést megelőző jogi tanácsadás segítségével Közjegyzők Szerződéstervezetek készítése A közvetítést ismerő közjegyzők szerződéstervezetek készítése során különös figyelmet fordítanak a felek közötti jogi és gazdasági kapcsolatok későbbi életképességére A közjegyzők mint bírósági biztosok hagyatéki eljárások során A hagyatéki eljárásról szóló osztrák törvényi előírásokat hét évvel ezelőtt módosították, bevezetve a közjegyzők azon kötelezettségét, hogy az örökösök közötti, vagy az örökösök és hitelezők közötti konfliktus esetén rendezzék a fennálló vitát. A közvetítői képzést végzett közjegyzők nagyobb eséllyel érik el a vitarendezést Jogászok Azok a jogászok, akik ügyfeleik jogi és gazdasági védelme érdekében kívánják elkerülni a pereket, teljes mértékben az ügyfeleik érdekében járnak el. Ez magas szintű jogi képességet és közvetítői képzést feltételez Kötelező képzési minimumkövetelmények a közvetítők számára A közjegyzői és jogász szakma gyakorlása megkezdésének előfeltételeként a közvetítésre vonatkozó alapfokú képzést kellene végezni. 4. Nyelv A nyelv és a gondolkodás összefügg egymással Az uniós intézmények által a közvetítéssel összefüggésben alkalmazott nyelvezet Az uniós intézményeknek a közvetítéssel összefüggésben nem a jogi zsargont kellene alkalmazniuk, hanem egy olyan szokatlan nyelvezetet, amely felkelti az érdeklődést a közvetítés iránt A vitában érintett személyek közötti kommunikáció A konfliktusok megoldásának valószínűsége nagyobb, ha a felek tiszteletben tartják és értékelik a kommunikációt. Ehhez megfelelő általános hozzáállás szükséges, melyet korán kell elsajátítani. Etikát és kommunikációt már korán oktatni kellene az iskolákban. 5. Jogállamiság 5.1. A közvetítés mint kiegészítő konfliktusrendezési modell fejlett jogállamiság esetén 4

5 Miért nem alkalmazzák gyakrabban alternatív vitarendezésként a közvetítést? Gyenge bizonyítványt állít ki egy jogállamisággal jellemzett országról az, ha az ügyeket egyfolytában fárasztó és költséges bírósági eljárásokra utalják. A közvetítés tüneti kezelésként való alkalmazása a gyengeség jele Törvénybe fektetett utalási rendszer kialakítása A folyamatban lévő ügyek esetén a bíróságok számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán arra, hogy közvetítésre utaljanak, hanem hogy a felekkel együttműködésben és megállapodva erőteljesebben támaszkodjanak a közvetítésre. Törvényben kell meghatározni azt, hogy egy vitát hogyan utalnak közvetítésre, és melyik közvetítőt nevezik ki Szomszédok közötti perek A szerző véleménye szerint a jelenlegi vitarendezési modell sikertelennek bizonyult VMG A folyamatban lévő peres ügyekben végzett közvetítéssel foglalkozó egyesület A bécsi cégbíróságnál végzett kísérleti projekttel vette kezdetét az a folyamat, amelynek eredményeképpen létrejött egy közvetítői nyilvántartás; az abban szereplő közvetítőknek akikhez a közvetítéseket utalják bizonyítaniuk kell, hogy különleges képesítéssel rendelkeznek A gyermekek jogairól szóló törvény módosítása A gyermekek jogairól szóló törvény módosítása értelmében a bíráknak lehetőségük van arra, hogy a gyermek jóléte érdekében közvetítési tárgyalásra kötelezzék a feleket. A közvetítői egyesületek a közvetítésről szóló kötelező előzetes tájékoztatást sürgetnek. 6. Kinek nem fűződik (kellő) érdeke a jól működő közvetítői rendszerhez? 6.1. Közjegyzők A közjegyzők sokszor született közvetítőnek tekintik magukat. A közvetítői képzés megváltoztatná ezt az elképzelést, és javítaná a közjegyzői munka minőségét Jogászok A közvetítőket néha a jogászok természetes ellenségének hívják. Meg kellene állapodni azokról a területekről, amelyeken érdekellentétek állnak fenn, és amelyeken a jogászok és a közvetítők kiegészíthetnék egymást. Számos jogász közvetítő is. A jogászok szerepe elengedhetetlen a közvetítés sikerében. 7. Egy önálló (és védett) szakma létrehozása 7.1. Közvetítő Egy önálló szakma Még nem zárult le az önálló szakma létrehozásáról folyó vita A szakma gyakorlására vonatkozó engedély A minőségbiztosítás és a fogyasztóvédelem érdekében meg kell fontolni a közvetítéssel kapcsolatos kötelező képzések, továbbképzések és tanúsítvány lehetőségét. 5

6 Policy Department C: Citizens' Rights and Constitutional Affairs 8. A közvetítés szociális dimenziója: jövőbeni elképzelés A közvetítés szociális dimenzióval rendelkezik. Benne rejlik annak lehetősége, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon a társadalmi békéhez. Jól meghatározott keretre van szükség, melyet politikai szinten kell megalkotni. 6

Hasonló dokumentumok

A családi állapotot igazoló dokumentumok anyakönyvvezetők szerepe a joghézagokból eredő problémák megoldásában

BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK A családi állapotot igazoló dokumentumok anyakönyvvezetők szerepe a joghézagokból eredő problémák