Az európai nemzetközi magánjog szabályozatlan területei és jövőbeni kilátásai: úton egy nemzetközi magánjogi kódex felé?

Átírás

1 BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK Az európai nemzetközi magánjog szabályozatlan területei és jövőbeni kilátásai: úton egy nemzetközi magánjogi kódex felé? FELJEGYZÉS Kivonat A nemzetközi magánjogot nagymértékben az uniós jog szabályozza. Néhány területen azonban még a nemzeti szabályok vonatkoznak rá. Ez a dokumentum rámutat az EU szabályozási keretének jelenlegi szabályozatlan területeire, és kitér a jövőbeni kilátásokra. A hangsúlynak rövid- és középtávon a hiányosságok megszüntetésén kell lennie, mindegyik területen különálló eszköz révén, ám megőrizve a koherenciát. Hosszútávon az európai nemzetközi magánjogi kódex lehetősége is felmerül. PE HU

2 E dokumentumot az Európai Parlament Jogi Bizottsága rendelte meg. SZERZŐ(K) Prof. Dr. Xandra KRAMER Rotterdami Erasmus Egyetem Erasmus Jogi Akadémia P.O. Box 1738 NL-3000 DR Rotterdam FELELŐS TISZTVISELŐ Ms Vesna NAGLIČ C Tematikus Főosztály Állampolgári jogok és alkotmányos ügyek Európai Parlament B-1047 Brüsszel vesna.naglic@europarl.europa.eu NYELVI VÁLTOZATOK Eredeti nyelv: EN Fordítás: BG/CS/DA/DE/EL/ES/ET/FR/IT/LV/LT/HU/MT/NL/PL/PT/RO/SK/SL/FI/SV A SZERKESZTŐRŐL A C. Tematikus Osztállyal a következő címen léphet kapcsolatba vagy iratkozhat fel a havi hírlevélre: poldep-citizens@europarl.europa.eu Európai Parlament, a kézirat lezárva: november Brüsszel, Európai Unió, A dokumentum az interneten a következő címen érhető el: FELELŐSSÉG KIZÁRÁSA Jelen dokumentumban megfogalmazott véleményért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum nem üzleti célú sokszorosítása és fordítása a forrás megadása és a kiadó előzetes értesítése mellett megengedett, és annak egy példányát a kiadónak meg kell küldeni.

3 Az európai nemzetközi magánjog szabályozatlan területei és jövőbeni kilátásai ÖSSZEFOGLALÓ Előzmények A nemzetközi magánjog hagyományosan a nemzeti jog hatáskörébe tartozott. Európa az évi szerződés óta fordít figyelmet a területre. A századfordulóig azonban, illetékesség híján csupán két nemzetközi magánjogi egyezmény volt érvényben. Az 1997-es Amszterdami Szerződés bevezette a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó illetékességet. A nemzetközi magánjog három fő területe a nemzetközi joghatóság, az alkalmazandó jog és a külföldön hozott határozatok elismerése és végrehajtása bekerültek az EUMSZ 81. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontjába. A nemzetközi magánjogi illetékesség a magánjogi ügyek teljes spektrumát felöleli, ám meg kell jegyezni, hogy a családjogi intézkedések elfogadásához elvben egyhangú határozat szükséges (az EUMSZ 81. cikkének (3) bekezdése) óta széleskörű Uniós jogi keret került kialakításra. A jelenlegi keret azonban még mindig tartalmaz hiányosságokat, és a kérdés az, szükséges-e további szabályozás, és ha igen, ez milyen módon történjen. Ez a dokumentum jelentős mértékben egy, az Európai Parlament által megrendelt, A nemzetközi magánjog európai kerete: jelenlegi hiányosságok és a jövő kilátásai című tanulmány (IP//C/JURI/IC/ tanulmány) eredménye. A tanulmányt a T. M. C. Asser Institute (megbízott fél) holland szakértői, a Nemzetközi Jogi Intézet és a Rotterdami Erasmus Egyetem készítették, szakértők bevonásával az egész Unió területéről. A tanulmány a jelen dokumentum szerzőjének tudományos irányítása alatt készült. Célok A dokumentum és az említett tanulmány céljai: A nemzetközi magánjog európai keretén belül jelenleg szabályozatlan területek feltárása; Annak kifejtése, mely területeken szükséges az uniós keret kiegészítése; Annak a kérdésnek a mérlegelése, hogy szükséges-e egy átfogóbb keretrendszer vagy egy majdani európai nemzetközi magánjogi kódex, és ha igen, hogyan valósítható meg. Az uniós politikát és állampolgárokat érintő vonatkozások Az európai nemzetközi magánjog eszközei fontosak a belső piac megfelelő működése és az Unión belüli szabad mozgás támogatása, valamint a valódi igazságszolgáltatási térség megerősítése szempontjából. Nagy jelentőséggel bírnak az európai polgárok számára minden, határon átnyúló elemekkel bíró helyzetben. Néhány példa: fogyasztók, akik más tagállamok vállalataitól vásárolnak árukat vagy szolgáltatásokat; határokon átnyúló üzleteket bonyolító vállalkozások; személyiségi jogok megsértése vagy más magánjogi vétkes cselekmény, amely határokon átnyúló károkat okoz (pl. közlekedési baleset); különböző tagállamok polgárai vagy lakosai közti házasság, és a vonatkozó, szülői felelősséggel, tartásdíjjal, házassági vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos kérdések. Ezekben az esetekben a nemzetközi magánjogi eszközök felosztják a joghatóságot a tagállamok között, egyértelműen meghatározzák az alkalmazandó jogot, és megkönnyítik a külföldi határozatok és hivatalos dokumentumok elismerését és végrehajtását. Nem csak az uniós polgárok, hanem a jogászok és a bíróságok számára is előnyös az összefüggő és könnyen áttekinthető uniós nemzetközi magánjogi keret. 3

4 Policy Department C: Citizens' Rights and Constitutional Affairs Jelenleg tizenhárom rendelet és két irányelv van érvényben a magánjogi igazságügyi együttműködéssel kapcsolatban, számos javaslat függőben van. Néhány ágazatspecifikus irányelv is tartalmaz elszórtan nemzetközi magánjogi szabályokat. Ezek az eszközök együttesen a területek széles skáláját fogják át. Azonban még léteznek hiányosságok, és néhány terület egyáltalán nincsen szabályozva. Továbbá az eszközök párhuzamossága néha a szabályok ismétlődéséhez vezet, növeli az uniós jogszabályok számát, és a jog áttekinthetőségének csökkenésével járhat. Megállapítások A jelenlegi keret hiányosságainak okai: 1) az uniós jog szándékos területi korlátozottsága (pl. a Brüsszel I. rendeleté); 2) bizonyos területek szándékos mellőzése, különböző okokból (pl. személyiségi jogok a Róma II. rendeletben); 3) a jogszabályok hiánya bizonyos területeken. A keret valódi hiányosságai a rendszerszinten fellépő hiányosságok, azok a területek, amelyeket jelenleg a keret egyáltalán nem szabályoz. A kötelmi jog területének legfontosabb hiányosságai: tulajdonjog, trösztök, ügynökségek, vállalatok. A családjog területének hiányosságai: házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat és hasonló intézmények, természetes személyek neve, örökbefogadás, származás, felnőttek védelme, a természetes személyek általános személyi állapota, illetve cselekvőképessége. Ezek a hiányosságok főként az alkalmazandó joggal kapcsolatosak, bár néhány területen a nemzetközi joghatóságra és a külföldön hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályok is hiányoznak. Mivel a területek egy részét (pl. az örökbefogadást) a tagállamok egy része vagy többsége esetében a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményei lefedik, kívánatos a szoros együttműködés a Hágai Konferenciával. Rövid- és középtávon a jogszabályok egy lépésben történő elfogadása helyett továbbra is ajánlatos a fokozatos előrelépés módszerét alkalmazni. Ez a hiányosságok különálló eszközök révén történő megszüntetését jelenti az egyes eszközök közötti koherencia megőrzése mellett. Bár az európai nemzetközi magánjogi kódex ötlete több okból is vonzó, a politikai realitások alapján úgy tűnik, hogy a közeljövőben nehéz lesz ehhez kellő támogatást szerezni. A nemzetközi magánjog általános fogalmairól alkotott eltérő nézetek (pl. az elsőbbséget élvező kötelező jog szerepe és a külföldi jog alkalmazása) és az anyagi jog különbségei (pl. a bejegyzett élettársi kapcsolat, az azonos neműek közti házasság, válás és a nevek területén) valószínűleg jelentős akadályokat jelentenek. Ebben a tekintetben kiemelendő, hogy az Egyesült Királyság, Írország és Dánia különleges helyzete már területi széttöredezettséget eredményezett, és várható, hogy jelenleg a kódexre irányuló javaslatok nem fognak javítani ezen az állapoton. 4

5 Az európai nemzetközi magánjog szabályozatlan területei és jövőbeni kilátásai A keretrendszer teljessé tételében, a kivitelezhetőségre tekintettel elsőbbséget élvezhetnek a nem családi vonatkozású területek, ezután kerítve sort a családjog területére. A mérlegelés alapján a nem családi területekről a Róma I. és II. szerződések további kodifikáció tárgyai lehetnek, abban az értelemben, hogy egyetlen jogi aktussal kerülnek helyettesítésre. A családjogi intézkedésekre vonatkozó speciális jogi eljárásra tekintettel, egyhangúság hiányában lehetőségként merül fel a megerősített együttműködési eljárás (az EUMSZ 392. cikkének (2) bekezdése). A válásra alkalmazandó jogról szóló Róma III. rendelet, amelyben jelenleg tizenöt tagállam vesz részt, az első jogszabály, amely ehhez az eljáráshoz folyamodik. Előnye, hogy elérhetővé teszi a politikai célkitűzéseket, amelyek egy eszköz létrehozására irányulnak. Nyilvánvaló hátránya, hogy kétsebességű Európát" eredményez, amely kihangsúlyozza a tagállamokban érvényesülő eltérő nézeteket. Hosszútávon, ha a hiányosságok pótlásra kerültek, és a nemzetközi magánjog általános fogalmai további kidolgozásra kerülnek európai összefüggésben, mérlegelhető lesz egy átfogóbb nemzetközi magánjogi keret vagy kódex létrehozása. 5