EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.23. COM(2013) 540 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Tizenkettedik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről HU HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Tizenkettedik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről 1. BEVEZETÉS Az euró 2011. január 1-jei észtországi bevezetése óta az euróövezet tizenhét uniós tagállamból áll. A többi tizenegy tagállam közül a szükséges feltételek telesítése esetén várhatóan kilenc fogja bevezetni az eurót. Dánia és az Egyesült Királyság önkéntes kívülmaradási lehetőséggel rendelkeznek, és nem kötelezték el magukat az euró bevezetése mellett. E jelentés megvizsgálja az euró lettországi bevezetésével kapcsolatos gyakorlati előkészületek jelenlegi állását, továbbá értékeli az átállással kapcsolatos kommunikációs kampány előkészítése terén elért eredményeket. Az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek való megfelelést megállapító 2013. július 9-i tanácsi határozat alapján Lettország 2014. január 1- jén ( -nap ) fogja bevezetni az eurót. A lett lat és az euró közötti átváltási árfolyamot visszavonhatatlanul rögzítették: egy euró 0,702804 lett latot ér. 2. A LETTORSZÁGI ÁTÁLLÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐKÉSZÜLETEK JELENLEGI ÁLLÁSA Az Unióba 2004-ben belépett tagállamok közül Lettország hatodikként vezeti be az eurót. Az egységes európai valuta megvalósításáról szóló, 2005. november 1-jén elfogadott cselekvési tervben Lettországra vonatkozóan eredetileg 2008. január 1-jei céldátumot határoztak meg, amelyet később módosítottak. A 2014. január 1-jei céldátumot a lett kormány a 2010. március 24-i 165. sz. kormányrendelettel határozta meg. Lettország nemzeti euróátállási tervét a lett kormány 2012. szeptember 19-én fogadta el, majd 2013. április 4-én módosította azt. A nemzeti átállási tervet kiegészíti az egységes európai valuta lettországi bevezetésére vonatkozó részletes cselekvési terv. Az elmúlt hónapokban a lett hatóságok átfogó és rendszerszintű erőfeszítéseket tettek az átállás zökkenőmentességének biztosítása érdekében. 2.1. Az átállás megszervezése, a jogrendszer kiigazítása és előkészületek a közszférában Lettországban az euró bevezetésének gyakorlati előkészületeit irányítóbizottság koordinálja, amelynek élén a Pénzügyminisztérium államtitkára áll. Az irányítóbizottság munkáját az egységes európai valutára való átállásért felelős koordináló tanács felügyeli. Az egyes konkrét terülteken öt különböző, az állami és magánszféra képviselőit is tömörítő munkacsoportban folynak az előkészületek (államigazgatási munkacsoport, készpénz és fizetési rendszerek munkacsoport, nem pénzügyi vállalatok és fogyasztók munkacsoport, pénzügyi rendszer munkacsoport és a közvélemény tájékoztatása és kommunikáció munkacsoport). A munkacsoportokat az euróért felelős projektmenedzser koordinálja, aki az irányítóbizottságnak számol be. Észt szomszédjához hasonlóan Lettország sem nevezett ki Ms vagy Mr Euró -t, aki egy személyben nyomon követné az euróátállással kapcsolatos HU 2 HU
nemzeti előkészületek valamennyi folyamatát. A Pénzügyminisztériumon belül ugyanakkor létrehoztak egy euró irodát, amely a közvélemény tájékoztatásának központi szereplője. 2013 januárjában a lett parlament kerettörvényt fogadott el az euró bevezetésének folyamatáról, amely az átállás legfontosabb elveit meghatározó, általános jellegű szabályokat tartalmazza (pl. az árfolyam-konverzió során használatos kerekítési szabályokat, a párhuzamos használat időszakát, a készpénzátállás folyamatát és latkészpénz bevonásának folyamatát, az árkonverzióra és a kettős árfeltüntetésre stb. vonatkozó szabályokat). Az euró bevezetéséről szóló törvény egyúttal meghatározza azon jogszabályok módosításának menetrendjét, amelyeket az euró bevezetése miatt módosítani kell. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, továbbá a KBER és az EKB alapokmányával való összhangjának biztosítása érdekében módosítani kellett a lett jegybankról szóló törvényt is. A közszférában az átállás előkészületei jól haladnak. Mivel nincs kijelölt egyszemélyű Ms vagy Mr Euró, aki az euróátállás hangja és arca lenne, különösen fontos az átállásért felelős koordinátor(ok) folyamatos rendelkezésre állását biztosítani a 2014. január 1-je körüli időszakban, hogy az esetlegesen felmerülő problémák gyorsan orvosolhatók legyenek. 2.2. A pénzügyi és bankszektor felkészítése Lettország a big bang forgatókönyvet 1 és a párhuzamos használat kéthetes időtartamát kívánja alkalmazni. A latérmék relatíve magas vásárlóértékkel rendelkeznek, a lakosság széles körben használja ezeket a mindennapi fizetési műveletek során. Észt szomszédaiktól eltérően a lettek kevésbé használják az elektronikus fizetési eszközöket (2013 áprilisában a lett lakosság mintegy 15%- a nem rendelkezett bankszámlával). Összesen 51 millió darab latbankjegy és 482 millió darab latérme van jelenleg forgalomban (2013. június 1-jei adatok). Mintegy 293 millió latérmét kell bevonni. A latérmék és az euróérmék címleteinek egyezősége megkönnyíti majd az euróérmék lettországi kezelését. Abból kifolyólag azonban, hogy egy lat többet ér, mint egy euró, a konverzió nyomán az összegek nőni fognak. Az átálláshoz közeledve nagyon fontos, hogy erről a hatásról a polgárok tájékoztatást kapjanak, eloszlatva ezáltal az inflációval kapcsolatos aggályaikat. Mivel Lettország nem rendelkezik saját pénzverdével, az euróérmék előállítására közbeszerzési eljárást írt ki. Az előállítandó 400 millió darab euróérmét a Baden- Württembergi Állami Pénzverde (Staatliche Münzen Baden-Württemberg, Stuttgart, Németország) fogja előállítani. A lett euróérmék nemzeti előlapjainak rajzolatát 2004-ben a lettek bevonásával lebonyolított nyílt versenyen választották ki. Az egy- és kéteurós érméken a lett hajadon képe, az ötven-, húsz- és tízeurócentes érméken pedig a nagy lett címer, míg az öt-, két- és az egyeurócentes érmén a kis lett címer lesz látható. Az euróbankjegyeket az eurórendszer készleteiből kölcsönzik majd. Az átállásra a Lett Nemzeti Bank különböző címletekben 110 millió darab euróbankjegyet rendelt. A hitelintézetekhez történő előszállítás a tervek szerint 2013. november 1-jén kezdődik, a kereskedelmi bankok legnagyobb ügyfeleihez történő továbbszállítás pedig 2013. december 10-én veszi kezdetét. Az első becslések szerint az előszállítás és a 1 Lettországban az euróbankjegyek és -érmék ugyanazon a napon kerülnek bevezetésre, amikor az euró az ország hivatalos pénzneme lesz. A big bang forgatókönyvet alkalmazták az euróövezethez 2002 után csatlakozott tagállamok mindegyike esetében. HU 3 HU
továbbszállítás mintegy 25 millió darab euróbankjegyet és 192 millió darab euróérmét fog érinteni, különböző címletekben. Tekintettel az -nap körül várhatóan rossz lettországi időjárási körülményekre az előszállítási és továbbszállítási mennyiségeket nagyon körültekintően kell megtervezni. A fokozott biztonsági kockázatok miatt biztonsági cselekvési tervet dolgoztak ki, amelyben a pénzszállító ágazat által kezelt készpénzszállítmányok biztonságát fokozó intézkedéseket határoztak meg az átállás időszakára. Az előszállítandó érmék 50%-át kezdő érmecsomagokban fogják a lakosság (mintegy 800 000 csomag körülbelül 816 000 háztartás számára) és a kiskereskedők (kb. 70 000 csomag) rendelkezésére bocsátani. A tervek szerint a lakosságnak szánt standard kezdő érmecsomag 14,23 EUR-t, a kiskereskedőknek szánt pedig 200 EUR-t fog tartalmazni. A kiskereskedőknek szánt érmecsomag mérete némileg nagynak tűnik a kisebb vállalkozások számára. A Bizottság azt javasolja, hogy vagy biztosítsanak számottevően kisebb csomagokat, vagy tegyék lehetővé a kiskereskedők részére, hogy az -nap délutánja folyamán kisebb érmeösszegekhez juthassanak a bankfiókokban. A lakosságnak szánt kezdő érmecsomagok értékesítése a tervek szerint 2013. december 10-én kezdődik. Az érmecsomagok a Lett Nemzeti Bank és a hitelintézetek fiókjaiban, valamint a postahivatalokban lesznek megvásárolhatók. Ezen felül az -naptól kezdődően külön érmecsomagokat kínálnak majd a gyűjtők részére (összesen 35 000 érmecsomagot). A fizikailag kicserélendő latérmék és -bankjegyek számának csökkentése céljából különböző intézkedéseket hoztak, így például a Lett Nemzeti Bankban 2013 októberétől a latérmék korlátozás nélkül beválthatók, és már jóval az -nap előtt megkezdődik a nagycímletű latbankjegyek forgalomból történő kivonása. Továbbá 2013 októberétől a legnagyobb bankok korlátozás nélkül és díjmentesen befogadják a latérméket. Tekintettel az átállási időszakban kezelendő készpénz különlegesen nagy mennyiségére, a kereskedelmi bankok és a postahivatalok meg fogják növelni a készpénztárolási kapacitásaikat. Korlátlan készpénzátváltásra lesz lehetőség a kereskedelmi bankokban az -naptól kezdődően hat hónapig és 302 postahivatalban az -naptól kezdődően három hónapig (ami még legfeljebb további 3 hónappal meghosszabbítható). Az új konverziós rátával kapcsolatos kommunikációs erőfeszítések támogatása érdekében a bankokat és a pénzváltókat a hivatalos átváltási árfolyam meghatározásától az -napig tartó időszakban kötelezni kell a hivatalos átváltási árfolyam alkalmazására és az esetleges szolgáltatási díjak elkülönített feltüntetésére. A Lett Nemzeti Bank korlátlan összegben, határozatlan ideig és díjmentesen fogja a latot euróra váltani. 2014. január 1-jének első órájától kezdődően az 1105 lettországi bankautomatából (ATM) 987 euróbankjegyeket fog kiadni, ugyanakkor eddig nem sikerült biztosítani azt, hogy a fennmaradó 118 ATM is képes legyen eurót kiadni 2014. január 2-a előtt. Tekintettel arra, hogy a készpénzátállás zökkenőmentességének szempontjából az ATM-ek rendelkezésre állása kulcsfontosságú, biztosítani kell, hogy 2014. január 1-jén az összes ATM teljes mértékben használható legyen eurós műveletekre. Azokat az ATM-eket, amelyeket nem sikerül időben átállítani, le kell zárni. Mivel az -naptól kezdődően a kiskereskedőknek kizárólag euróban lesz szabad visszaadniuk, érdemes lehet megfontolni, hogy átmeneti jelleggel az ATM-ek által kiadott bankjegyeket a legfeljebb 50 eurós címletűekre korlátozzák. A bankoknak ugyancsak tartózkodniuk kellene a nagy címletek legyen szó latról vagy euróról kiadásától az átállás előtti és az azt követő hetekben, mivel a forgalomban lévő nagy címletek megnehezítik a kiskereskedők részére az euróban történő visszaadást. A felelős kereskedelmi bankok és a First Data Latvia vállalkozás már megindították a POS-terminálok átalakítását, hogy 2014 január 1-jén azonnal megtörténhessen az átállás. A fogyasztókat HU 4 HU
ösztönözni kell arra, hogy az -nap utáni első napokban gyakrabban vegyék igénybe az elektronikus fizetési módokat. A POS-terminálok 99,3%-a már most is megfelel az egységes eurófizetési térség (SEPA) követelményeinek. A lett bankszektor 406 bankfiókból áll, amelyek közül 339 nyújt készpénzszolgáltatásokat. A kereskedelmi bankok erősíteni kívánják a készpénzes műveletekkel foglalkozó humánerőforrásaikat. A fiókok pénzszámláló és tárolási kapacitásait hozzáigazítják a feladathoz. A lakossági ügyfeleknek kínált szolgáltatásokat elkülönítik a privátbanki szolgáltatásoktól, és készpénzgyűjtési szolgáltatásokat fognak kínálni a kiskereskedőknek és egyéb üzleti ügyfeleknek. Egyes kereskedelmi bankok az év végén meghosszabbítják majd nyitva tartásukat. Míg a Lett Nemzeti Bank azt tervezi, hogy készpénzátváltási szolgáltatásait a lakosság számára 2014. január 1-jén is biztosítani fogja, a bankok és a postahivatalok általában nem kívánnak fiókokat nyitva tartani az -napon. A készpénzátállás zökkenőmentességének elősegítése és a továbbszállításban nem érintett kisebb méretű kiskereskedők számára szükséges eurókészpénz biztosítása érdekében ezt felül kellene vizsgálni. A bankfiókoknak és a postahivataloknak 2014. január 1-jén legalább délután nyitva kellene lenniük. 2013 közepétől kezdődően a banki alkalmazottak külön képzést kapnak az átállással kapcsolatban. Folyamatban van a bankok informatikai rendszereinek felkészítése is; a végső tesztelésre várhatóan 2013 novemberében / decemberének elején fog sor kerülni. A latérmék kivonásával járó logisztikai feladatok elősegítése érdekében a pénzszállító vállalkozások és a kereskedelmi bankok egységes mobilkonténereket fognak alkalmazni az érmegyűjtésre, tárolásra és szállításra. A kereskedelmi bankok Lett Nemzeti Banknál vezetett számláin az érmék beérkezésének napján jóváírják az összegeket, amelyeket az érmék megszámlálását követően a későbbiekben esetleg korrigálhatnak. A zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében gondoskodni kell a kisebb méretű kiskereskedők eurókészpénzzel történő ellátásról, amihez vagy további kisebb érmekészleteket kell kínálni vagy fel kell készülni az egyedi igények kielégítésére. A bankokat és a pénzváltókat fel kell szólítani arra, hogy 2013 júliusa és 2014. január 1- je között a hivatalos átváltási árfolyamot használják az euróügyletekre, és az esetleges kapcsolódó szolgáltatási díjakat külön számlázzák. Létfontosságú, hogy 2014. január 1-jétől az összes ATM készen álljon eurókészpénz felvételére. Azokat az ATM-eket, amelyeket technikai okokból nem lehet időben átállítani, le kell zárni. Megelőzendő, hogy a nagy címletekkel fizető vásárlók miatt a kiskereskedők kifogyjanak a váltópénzből, az ATM-ekbe nem szabad 50 eurósnál nagyobb címletű bankjegyet tölteni az átállási időszakban, és a bankoknak is tartózkodniuk kell a nagycímletű bankjegyek kiadásától pénztáraiknál. A fogyasztókat ösztönözni kell arra, hogy az -nap utáni első napokban gyakrabban vegyék igénybe az elektronikus fizetési módokat. 2.3. A visszaélések és az árak alakulásával kapcsolatos téves lakossági benyomások megelőzése Az euró bevezetéséről szóló törvény szerint az árak mind euróban, mind latban történő kettős feltüntetésének időszaka az -napot három hónappal megelőzően, azaz 2013. október 1-jén kezdődik kivéve, ha az Európai Unió Tanácsa a hivatalos konverziós rátát később határozza meg, és az -napot követő hat hónapig tart. A korábbi átállások során szerzett tapasztalatok HU 5 HU
fényében a Bizottság azt ajánlja, hogy szabályozási eszközökkel gondoskodjanak a kettős árfeltüntetés 2015. január 1-ig történő megszüntetéséről, továbbá a lakosságnak e dátummal kapcsolatos tájékoztatásáról annak érdekében, hogy a lakosság a kettős árfeltüntetés időszakát megfelelően kihasználva állhasson át az új értékmérő használatára. Ezáltal a lakosság könnyebben fog tudni hozzászokni az új pénznemhez. A kettős árfeltüntetés részleteit az árak és szolgáltatások árainak feltüntetéséről szóló, 1999. május 18-i, 2013. május 9-én módosított 178. sz. rendelet tartalmazza. Emellett a Fogyasztóvédelmi Központ árfeltüntetési iránymutatásokat dolgozott ki a kettős árfeltüntetés időszakára vonatkozóan; az iránymutatásokat 2013. május 30-án fogadták el. 2013 januárjától kezdődően az Aptauju centrs nevű cég 120 gyakran vásárolt termék és szolgáltatás árainak alakulását követi nyomon a hét legnagyobb lett város legnépszerűbb értékesítési pontjain. A vizsgálatba bevont szolgáltatások között olyan különböző szolgáltatások szerepelnek, például fodrászatok, éttermek, kávézók, autószerelési szolgáltatások, amelyek esetében a korábbi átállások tapasztalatai alapján a leginkább valószínű, hogy az átállás kapcsán áremelkedési hatás lép fel. A vizsgálat eredményeit rendszeresen közzéteszik a Gazdasági Minisztérium honlapján és az euróátállással kapcsolatos honlapon. A lett Gazdasági Minisztérium kidolgozta a korrekt euróbevezetés kampányát. A korábbi átállások során sikeresen alkalmazott önkéntes kezdeményezések mintájára a kampány a vállalkozásokat (pl. kiskereskedők, pénzügyi intézetek, webáruházak) szólítja fel arra, hogy ne éljenek vissza az átállás adta lehetőségekkel a nyereségszerzés érdekében, tartsák tiszteletben az átváltási szabályokat és adják meg ügyfeleiknek a szükséges segítséget. A kezdeményezés résztvevői megkapják a korrekt euróbevezetés logóját, amely tanúsítja a kampányban való részvételüket és megbízható partnerként felkerülnek az európrojekt weboldalára. A kampányfelhívást 2013. június 12-én tették közzé. A tervek szerint a kampány 2013 júliusában indul, azaz több mint két hónappal a árak kötelező kettős feltüntetése előtt. A lett hatóságok a piaci szereplők legalább 70%-ának részvételére számítanak. A Bizottság sokkal nagyobb részvételi arány célul kitűzését ajánlja. A kettős árfeltüntetés időszakában az árfeltüntetésre és az árkonverzióra vonatkozó előírásoknak (pl. kerekítési szabályoknak) való megfelelést és a korrekt euróbevezetésről szóló megállapodás végrehajtását a Fogyasztóvédelmi Központ fogja nyomon követni fogyasztóvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel együttműködésben. Az értékesítési pontokon mintegy 38 ellenőr fog szigorított ellenőrzéseket végezni. A Bizottság az ellenőrzést végző személyzet vagy önkéntesek számának további növelését javasolja annak érdekében, hogy biztosítva legyen az árak hiteles és hatékony nyomon követése az euró átváltási árfolyamának elfogadását követő hetekben egészen a kettős árfeltüntetés végéig. Az árak átfogó nyomon követésének lebonyolításához a helyi hatóságokat fel kellene kérni önkéntesek toborzására. A Fogyasztóvédelmi Központ utasításainak be nem tartása esetén akár 500 latos büntetés is kiszabható. A Fogyasztóvédelmi Központ fogja ellenőrizni a korrekt euróbevezetésről szóló megállapodás betartását is. Közzé fogják tenni azon vállalkozások listáját, amelyek nem orvosolják a Fogyasztóvédelmi Központ által feltárt hiányosságokat, ismételten megsértik a jogi előírásokat vagy a megállapodásban foglaltakat és/vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatnak. A fekete listára került vállalkozások a továbbiakban nem kerülhetnek a megbízható partnereket tartalmazó fehér listára és elveszítik a korrekt euróbevezetés logójának használatára való jogosultságukat. HU 6 HU
A fogyasztóknak egy külön erre a célra fenntartott telefonszámon, az euróbevezetéssel kapcsolatos általános tájékoztatóvonalon keresztül, e-mailben vagy postai úton feladott levélben is lehetőségük lesz a Fogyasztóvédelmi Központnál panaszt tenni az árfeltüntetésre vonatkozó szabályok megsértőivel szemben. Az árakkal kapcsolatos téves megítélés kialakulásának elkerülése érdekében a feltárt szabálytalanságokat gyorsan kell kezelni. Az ellenőrök által észlelt gyanús áremelkedéseket, valamint a fogyasztók által a Fogyasztóvédelmi Központ által fenntartott telefonvonalon keresztül jelzett panaszokat megfelelően ki kell vizsgálni, és a lehető leggyorsabban lehetőleg 48 órán belül korrekciós intézkedést kell tenni. A visszaélések megakadályozására és az árak alakulásával kapcsolatos téves megítélések elkerülésére irányuló intézkedéseket jelentősen meg kell szigorítani. A korrekt euróbevezetés kampányhoz csatlakozókra vonatkozó célszámot a lehető legnagyobb mértékben meg kell emelni. A kettős árfeltüntetés és a korrekt euróbevezetésről szóló megállapodás betartásának ellenőrzésére rendelkezésre álló személyzetet meg kell erősíteni, amihez minden lett városban önkénteseket kell toborozni. Az árfeltüntetésre és az árkonverzióra (pl. kerekítésre) vonatkozó szabályokat megsértő, vagy a korrekt euróbevezetésről szóló megállapodást nem megfelelően végrehajtó vállalkozásokkal szembeni korrekciós intézkedéseket azonnal meg kell hozni, méghozzá úgy, hogy legfeljebb 48 órán belül a végleges döntés is megszülessen. 2.4. Átállási előkészületek a vidéki területeken és a vállalkozások előkészületei Észt szomszédjához hasonlóan Lettország népsűrűsége is nagyon alacsony az EU átlagához képest 2. Az országban 119 helyi önkormányzat található. Tekintettel a lettek készpénzfizetési preferenciájára, a vidéki területek átállási folyamatainak körültekintő megtervezése és előkészítése különösen fontos lesz a zökkenőmentes átállás szempontjából. A lat euróra történő átváltására szolgáló létesítményeket és a régi fizetőeszköz forgalomból való kivonását mindenütt biztosítani kell. Erre való tekintettel a lett hatóságok gyakorlati útmutatót dolgoztak ki az önkormányzatok részére. Továbbá az átállás helyi szintű nyomon követésének megkönnyítése érdekében ellenőrző listát állítottak össze az euróátálláshoz kapcsolódó intézkedésekről. Annak érdekében, hogy meg lehessen győződni a helyi hatóságok tényleges felkészültségéről, az ellenőrző listán szereplő intézkedések végrehajtását rendszeresen és strukturáltan nyomon kell követni. Az átállásért felelős helyi koordinátorok rendszeres találkozók alkalmával tapasztalatcserét folytathatnak egymással az euró bevezetésének előkészületeiről. A médián és az interneten kívül gyakran a helyi hatóságok működnek majd egyedüli információforrásként a távoli területeken. Erre megfelelően fel kell készíteni őket. Készpénzváltási szolgáltatásokat nem kizárólag a kereskedelmi bankok (339 fiók), hanem a Lett Posta 302 postahivatala is fog nyújtani 2014. január 1. és március 31. között (amely időszak további három hónappal meghosszabbítható). A vidéki területek bankfióki, a banki üzlettéren kívüli (mobil) ATM-ek, illetve postahivatalok általi lefedettségét 2013 eleje óta szorosan nyomon követik. Amennyiben szükségesnek mutatkozik, a kereskedelmi bankoknak a mobil átváltóhelyek beüzemelését is fontolóra kell venniük a már meglévő mobil ATM-ek mellett. A Lett Posta személyzetét, nevezetesen az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévő alkalmazottakat megfelelő képzésben kell részesíteni, hogy tudják a két valutát egyszerre kezelni és egyúttal az állampolgárok tájékoztatásában is részt tudjanak venni. Ezenfelül külön 2 2011-es adatok szerint Lettország népsűrűsége 33,1 fő/km 2, míg az uniós átlag 116,92 fő/km 2 (Forrás: Eurostat). HU 7 HU
képzésre lesz szükség az eurókészpénz biztonsági jellemzőivel és a hamisítás elleni tudnivalókkal kapcsolatban. A fogyasztói szervezetek, ügynökségek és különböző nem kormányzati szervezetek helyi kirendeltségeinek az előkészületekben aktívan részt kell vállalniuk, hogy növeljék a helyi érdekeltséget az átállásban. A legtöbb olyan vállalkozás például élelmiszer-áruházláncok, amelynek de facto pénzváltóként fontos szerep jut az átállásban az Európai Unió Tanácsa által adott eltérés lejártáig elhalasztotta az infrastruktúra- vagy munkaerő-fejlesztést igénylő beruházások konkrét előkészületi intézkedéseit. Az -napig hátralévő időszakban meghatározó jelentőségű lesz, hogy minden vállalkozás, ideértve azokat is, amelyek nem keresik aktívan az információkat, felkészüljön. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) felkészültségének mérése szempontjából különösképpen fontos lenne bizonyos monitoring eszközök (pl. közvéleménykutatások) alkalmazása. A helyi hatóságok átállási előkészületeit irányítani és rendszeresen ellenőrizni kell annak érdekében, hogy meg lehessen győződni arról, hogy gondoskodtak-e minden szükséges kiigazításról. A Lett Posta alkalmazottait megfelelően fel kell készíteni az átállás időszakában jelentkező új feladatukra. A fogyasztói szervezetek, ügynökségek és a különböző nem kormányzati szervezetek helyi kirendeltségeinek bevonása révén növelhető a helyi érdekeltség az átállásban. A vállalkozások előkészületeinek teljes erővel meg kell kezdődniük, amihez a felelős hatóságoknak támogatást kell nyújtaniuk és a felkészülést nyomon kell követniük. A kis- és középvállalkozásokra különös figyelmet kell fordítani. 2.5. Az euróval kapcsolatos kommunikáció Az euróátállással kapcsolatos kommunikációs stratégia általános célja, hogy Lettország lakosságának 3 legalább 90%-a kellőképpen tájékozott legyen a latról euróra való átállás hatásaival és az átállás gyakorlati következményeivel kapcsolatban, továbbá, hogy növekedjen az euró bevezetésének lakossági támogatása, aminek révén biztosítható, hogy a tényleges átállás napján a lett lakosság többsége támogassa az euró bevezetését. Az eredmények mérésére 2013 decemberében fog sor kerülni. Lettország esetében különösen fontos, hogy külön figyelmet fordítsanak a média csatornáin keresztül nehezebben elérhető lakosokra, így többek között a távoli területeken élőkre és a kiszolgáltatott helyzetű csoportokra, figyelembe véve a lett lakosság sokszínű nyelvi összetételét is. Az Európai Bizottság 2013 első felében jelentős haladást tapasztalt a kommunikáció terén, és örömmel fogadta a Lettország által arra vonatkozóan adott biztosítékokat, hogy megkülönböztetett figyelmet fordít a kiszolgáltatott helyzetű csoportok tájékoztatási igényeire. Tekintettel arra, hogy a tájékoztatási kampányok nagy része még nem ért el a célcsoportokhoz, egyelőre még nincs mód a hatásuk vizsgálatára. A közvélemény-kutatások eredményei ideértve a nemrég készített Eurobarométer felmérést (377. sz. gyorsfelmérés) is ugyanakkor azt mutatják, hogy euró támogatottsága továbbra is meglehetősen alacsony; egyértelműen érzékelhetők a visszaélésekkel és a vásárlóerő csökkenésével kapcsolatos félelmek. A közvélemény-kutatások segítenek az átállással kapcsolatos kommunikáció 3 Az ECFIN 105-2013. sz. Az euró lettországi bevezetésével kapcsolatos kommunikációs tevékenységek című, az Európai Bizottság és a Lett Pénzügyminisztérium közötti, 2013. április 30-án kötött támogatási megállapodásnak megfelelően. HU 8 HU
sikerességének mérésében, továbbá a kommunikációs csatornákat és tevékenységeket érintő esetleges változtatások szükségességének felmérésében. A lett hatóságoknak fokozniuk kell az erőfeszítéseiket ahhoz, hogy a valamennyi lett lakost minden szükséges információval ellássanak, továbbá, hogy a lakosság a lehető legnagyobb arányban támogassa az euró bevezetésének ügyét. A kommunikációs tevékenységek szempontjából elengedhetetlen, hogy a Pénzügyminisztérium a lett közbeszerzési törvénnyel összhangban teljesen átlátható, megkülönböztetésmentes közbeszerzési eljárásokat folytasson le, amelyeket időben lezár. A Bizottság partnerségi megállapodás keretében mind természetbeni hozzájárulás, mind pedig támogatási megállapodás formájában támogatni kívánja a kommunikációs tervek végrehajtását a közösen meghatározott tevékenységek/kategóriák támogatható költségeinek 50%-áig. Ide tartozhat például a kommunikációs szakértők fizetése, a tömegkommunikációs kampányok, a közvélemény-kutatások, a szemináriumok, a képzések és a minden háztartásba eljuttatott információs anyagok. Az euróval kapcsolatos nemzeti tájékoztató kampányhoz az Európai Központi Bank egy kiállítás és egyéb közönségkapcsolati rendezvények szervezésével, kiadványok biztosításával és a tömegtájékoztatási kampányokhoz nyújtott támogatással járul hozzá. A közvélemény számára a már 2008 decemberében elindított, jól bejáratott (www.eiro.lv) honlap jelenti a legfőbb információforrást. Az euróátállás előkészületeivel kapcsolatban naprakész információk találhatók a Pénzügyminisztérium (http://www.fm.gov.lv/en/) és a Lett Nemzeti Bank (http://www.bank.lv/eng/main/euro/) honlapján is. 3. A KÖZVÉLEMÉNY ALAKULÁSA A KÖZELMÚLTBAN CSATLAKOZOTT TAGÁLLAMOKBAN Az Európai Unióhoz 2004-ben vagy 2007-ben csatlakozott, de az eurót még nem bevezetett tagállamokban az Európai Bizottság megbízásából 2004 óta készülnek Eurobarométerfelmérések az állampolgároknak az euró bevezetésével kapcsolatos hozzáállása és ismereteik felmérése céljából. A hét új tagállamot lefedő, 2013 tavaszán készült NMS-7 felmérés 4 (377. Eurobarométer gyorsfelmérés) a tizenhatodik ilyen típusú felmérés. A felmérés terepmunkáját 2013 áprilisában végezték. E jelentés céljára a legfrissebb Eurobarométer-felmérés eredményeit az előző felmérés (349. Eurobarométer gyorsfelmérés, 2012. áprilisi adatfelvétel) eredményeivel hasonlították össze. 3.1. Az euró bevezetésének támogatottsága, a vélt következmények A legfrissebb felmérés megerősíti a korábbi tapasztalatokat: a még az euró bevezetése előtt álló, közelmúltban csatlakozott tagállamokban (NMS-7) fokozatosan csökken az euró 4 Külön Eurobarométer-felmérés, amely az új, de az eurót még nem bevezetett tagállamokra vonatkozóan közöl eredményeket. A legutóbbi felmérésben Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Bulgária, Románia, Lettország és Litvánia szerepelt. Ciprus, Málta, Szlovénia, Szlovákia és Észtország többé nem szerepel a felmérésben, mert már beléptek az euróövezetbe. Összesen 7014 véletlenszerűen kiválasztott állampolgárt kérdeztek meg. HU 9 HU
bevezetésének támogatottsága. A hét érintett tagállamban a megkérdezettek többsége ellenzi az euró saját országában történő bevezetését: 51%-uk (+2 százalékpont) ellenzi, míg 45%-uk ( 2 százalékpont) támogatja a bevezetést. A lettországi eredmények megfelelnek ennek a tendenciának: 55% (+2 százalékpont) ellenzi, míg 42% ( 4 százalékpont) támogatja az euró bevezetését. Az euró bevezetésének vélt következményeit illetően a válaszadók 45%-a ( 4 százalékpont) előnyösnek véli az euró bevezetését az euróövezet jelenlegi tagállamai szempontjából, de 54%-uk (+3 százalékpont) inkább károsnak véli az euró bevezetését a saját országuk szempontjából. Ugyanakkor 40%-uk ( 3 százalékpont) kedvező következményeket vár. A megkérdezett személy saját helyzetét érintően a hét érintett tagállamban a megkérdezettek 50%-a ( 1 százalékpont) számít pozitív következményekre az euró bevezetésével kapcsolatban. Lettországban ennél is negatívabb kép rajzolódik ki: a megkérdezettek 42%-a ( 3 százalékpont) számít pozitív fejleményekre, míg 48%-uk (+4 százalékpont) negatív fejleményeket vár. Az árakat érintő lehetséges hatásokkal kapcsolatban két kérdést tettek fel. A lehetséges hatásokra vonatkozó általános kérdésre a válaszadók 67%-a ( 5 százalékpont) az árak emelkedésével kapcsolatos várakozását fogalmazta meg. Ugyanakkor a válaszadók jelentős növekedéssel (+13 százalékpont) 22%-ot elérő hányada arra számít, hogy az euróval sikerül az árakat stabilan tartani. Lettországban a válaszadók 75%-a (+2 százalékpont) az árak számottevő emelkedésére számít, ezzel egyidejűleg viszont 17%-ra (+8 százalékpont) nőtt azok aránya is, akik arra számítanak, hogy az euró révén sikerül az árakat stabilan tartani. Kifejezetten az árakkal kapcsolatos visszaélésekre rákérdezve a hét érintett tagállam válaszadóinak (változatlanul) 74%-a nyilatkozott úgy, hogy tart ilyen visszaélésektől, míg 24%-uk (változatlan arány) nem tart ezektől. Lettországban a lakosság 81%-a ( 2 százalékpont) tart a visszaélésektől, ami a legmagasabb arány a hét ország közül. Amikor arról kérdezték őket, hogy véleményük szerint az euró bevezetésével csökken-e a gazdaságpolitika feletti irányítás mértéke, a hét tagállam válaszadóinak 45%-a (+2 százalékpont) egyetértett ezzel a kijelentéssel, 49%-uk ( 2 százalékpont) nem értett egyet. Ezzel a tendenciával szemben a lettek 63%-os többsége (+6 százalékpont) úgy véli, hogy az euró bevezetésével az ország veszít a gazdaságpolitika feletti irányításából. 3.2. Az euróval kapcsolatos tájékoztatás Lettországban a lakosság nagy része tájékozott az euró lehetséges bevezetésével kapcsolatban (80% arra számít, hogy erre 2014-ben sor kerül). A hét érintett tagállamban enyhén (+2 százalékpont), 41%-ra emelkedett azok aránya, akik tájékozottnak vélik magukat az euróval kapcsolatban. E tekintetben Lettország teljesít a legjobban: itt a lakosság 50%-a tájékozottnak gondolja magát (+11 százalékpont). Ugyanakkor a lakosság 48%-a ( 12 százalékpont) továbbra sem érzi kellőképpen tájékozottnak magát. A hét érintett tagállam lakosait arról kérdezve, hogy országuk melyik intézményében bíznak leginkább, a lettek az általános tendenciának megfelelő választ adtak: 66%-os (+1 százalékpont) eredménnyel a lakosság a nemzeti bank iránt viseltetik a legnagyobb HU 10 HU
bizalommal, második helyen pedig az adóhatóság végzett 62%-kal (+9 százalékpont). Ugyan továbbra is magas, de 60%-ra csökkent ( 7 százalékpont) az uniós intézményekbe vetett bizalom. Az euróátállással kapcsolatos tájékoztató kampány legfontosabb elemeit firtató kérdés nyomán a lett állampolgárok 90%-os arányban (+3 százalékpont) megerősítették, hogy a bolti árak kettős feltüntetése a legfontosabb számukra, amit 86%-os aránnyal (+5 százalékpont) a számlákon szereplő árak kettős feltüntetése és 77%-os aránnyal (+2 százalékpont) a bérkivonatokon szereplő összegek kettős feltüntetése követ. A lett válaszadók 69%-a számára ( 1 százalékpont) fontos kérdést jelent, hogy mennyit ér 1 EUR, azaz mennyi lesz az átváltási arány. Ezek az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a lettországi tájékoztató kampányt az euróátállás gyakorlati szempontjaira kell összpontosítani; az átállás időszakában biztosítani kell a lett állampolgárok által legfontosabbnak tekintett szempontok, így a kettős árfeltüntetés és az árképzés nyomon követésének megvalósulását. A lakosságnak az euróval kapcsolatos félelmeire és kétségeire az euróról és az euróátállásról szóló megfelelő tájékoztatás kínálhat megoldást. A lett hatóságoknak kellő figyelmet kell fordítaniuk a rendszeres közvéleménykutatásokra, és adott esetben a tájékoztatási kampányok témáit és főbb üzeneteit hozzá kell igazítaniuk az igényekhez. A tájékoztatási szükségletek feltérképezése és a kkv-k saját maguk által vélelmezett felkészültségének felmérése érdekében a lett hatóságoknak kifejezetten a kkv-kra irányuló felmérést kellene végezniük az euróátállásra való felkészülés gyakorlati szempontjairól. A felmérést megfelelő időben kell elvégezni ahhoz, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az eredményeknek az általános tájékoztató kampányba történő beépítésére. 4. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK Az előkészület gyakorlati teendőivel Lettország összességében kielégítően halad. A Bizottság ugyanakkor talált néhány területet, ahol további erőfeszítésekre van szükség. A Bizottság többek között azt javasolja a lett hatóságoknak, hogy növeljék meg a kettős árfeltüntetés és a korrekt euróbevezetésről szóló megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére rendelkezésre álló munkaerő létszámát. Az árfeltüntetésre és az árkonverzióra (pl. kerekítésre) vonatkozó szabályokat megsértő, vagy a korrekt euróbevezetésről szóló megállapodást nem megfelelően végrehajtó vállalkozásokkal szembeni korrekciós intézkedéseket nagyon gyorsan meg kell hozni, méghozzá úgy, hogy legfeljebb 48 órán belül a végleges döntés is megszülessen. 2014. január 1-jére valamennyi ATM-nek eurókészpénzt kell kiadnia. Az Európai Bizottság újból értékelni fogja Lettországnak az euró bevezetésére való felkészülését, ideértve az e jelentésben megfogalmazott ajánlások nyomán hozott intézkedéseket és a folyamatban lévő tájékoztatási kampány hatásait. A Bizottság megállapításai egy másik jelentésben ( Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről ) kerülnek majd bemutatásra még az idei év vége előtt. HU 11 HU