Mitől (nem) megbízható a tudás?
Ha... a múlt nem jelent szabályt a jövőre nézve, akkor minden tapasztalat haszontalan, és semmire sem következtethetünk. David Hume (1711-1776), filozófus Az induktív következtetés az egyetlen általunk ismert mód arra, hogy alapvetően új tudás jelenjen meg a világban. Ronald Aymler Fisher (1890-1962), statisztikus
Helyett...
A tapasztalat és az elmélet viszonya A mai óra kérdése: Mi a magyarázata annak, hogy tapasztalatilag jól alátámasztott, sokáig, már régóta hatékonyan használt elméleteinkről egyszer csak kiderül, hogy nem írják le helyesen, pontosan a valóságot? Vizsgáljuk meg ezt a kérdést az Opera kísérlet segítségével (A nagy port kavart bejelentés: 2011. szept. közepén. Tegyük fel, hogy még az adott héten vagyunk) Függetlenül attól, hogy sikerül-e reprodukálni később Függetlenül attól, hogy milyen konzekvenciája lesz később a fizikai elméletekre Függetlenül attól, hogy később milyen konszenzus alakul ki körülötte
A fénysebesség Einstein relativitáselmélete szerint az a maximális sebesség amivel bármi haladhat a téridőben A relativitáselméletet számos kísérlettel bizonyították Napfogyatkozások vizsgálata, Eddington (bár erről vannak viták), mások Radarvisszaverődések eltolódása a Merkúrról és a Vénuszról Előrejelzések robusztussá tették Vörös eltolódás Gravitációs lencse
A fénysebesség a kultúra része Még a szcifikben sem szokás átlépni, helyette van a hipertér
Következmények, ha az Opera kísérlet nem hibás A csapos azt mondja: Bocs, haver, nem szolgálunk ki neutrínókat. A neutrínó bemegy a bárba. Megcserélődhet az ok és az okozat sorrendje, mint a fenti viccben a felvezetés és a poén? (egy twitter üzenet adaptációja a bejelentés estéjéről) Hat az anyag és az energia viszonyára? Hat az információátvitel elméleti határára?
Reakciók a bejelentéssel kapcsolatban A publikált adatok alapján az eltérés jelentős, ugyanakkor kicsit korai lenne még következtetéseket levonni. Véleményem szerint mindenképpen érdemes megnézni, a mérési hibák mennyire valósak. Ha ezeket például alábecsülték, az eltérés már nem szignifikáns. - Dr. Siklér Ferenc Amíg egy másik csoport nem ellenőrzi, addig ez nem valóságosabb, mint egy repülő szőnyeg - Prof. Drew Baden Nem hiszem, hogy valaha is ki kellene dobni Einstein elméletét, mert működik. Legfeljebb néhol további magyarázatot kell fűzni hozzá - Dr. Alan Kostolecky
Reakciók a bejelentéssel kapcsolatban Professor Jim Al-Khalili twitter üzenete
Reakciók a bejelentéssel kapcsolatban A MINOS kísérlet is észlelt korábban a fénysebességnél gyorsabb neutrínókat, ezt publikálták is, de a különbséget a nagyobb bizonytalanság miatt nem ítélték statisztikusan jelentősnek" - Horváth Dezső, a Debreceni Egyetem professzora (index.hu)
Update: 2012. február 24. Két lehetséges mérési hiba is felmerült Egy üvegszálas optikai adattovábbító kábel hibája, ami ha beigazolódik megmagyarázza a mért eltérést a várt értéktől, a fénysebességtől. Egy oszcillátor hibája, ami órajelet ad az egyik részecskedetektornak. De itt a hiba olyan irányú, hogy ha beigazolódik, az azt jelenti, hogy még gyorsabbak a neutrínók a mértnél!
A tapasztalat és az elmélet viszonya Hogyan lehet, hogy a bizonyított tudásunk elromlik? Hogyan vizsgálhatók és értékelhetők azok a módszereink, amelyekkel elméleteinkhez jutunk? Ehhez az kell megvizsgálnunk azt a módszert, amivel az elméletek jelentős részét létrehozzák.
Mi az indukció?
A probléma szemléltetése Folytassuk a következő sort: (Milyen szabályszerűséggel ragadható meg az alábbi számsor?) 1, 2, 3, 4
A probléma szemléltetése Folytassuk a következő sort: (Milyen szabályszerűséggel ragadható meg az alábbi számsor?) 1, 2, 3, 4 5, 6, 7, 8, 9 1, 2, 3, 4, 1... 3, 2, 1, 2, 3, 4, 3, 2, 1, 2 4, 3, 2, 1, 0, 1, 2, 3, 4 11, 12, 13, 14, 21 10, 20, 30, 40, 100, 200 5, 6, 7, 8, 9, A,B, C, D, E,F, 10 5, 6, 7, 8, 9, 10, A, B, C
Az indukció problémája a probléma szemléltetése Tegyük fel, hogy a középkori Kárpát-medence lakói vagyunk, és már számos madarat láttunk, amelynek mind voltak szárnyai, és ez idáig mind tudott repülni, struccal (vagy lusta túzokkal) pedig portyázásaink során még nem találkoztunk. Kérdés: hogyan általánosítsunk, és hogyan fogalmazzuk meg tapasztalatainkat? a) Minden madár repül. b) Minden Kárpát-medencében élő madár repül. c) Minden ilyen-és-ilyen körülmények (és itt a körülmények részletes specifikációja következik) között élő madár rendelkezik repülésre alkalmas szárnnyal és tud repülni.
Indukció és aluldetermináltság Ez illusztrál két fontos tudományfilozófiai problémát is, jelesül: i) az elméletek tapasztalat általi aluldetermináltságának problémáját (Lásd: Aluldetermináltság és Holizmus óra) ii) és az indukció problémáját Melyik az igazi megfejtés, ha a természet csak a számokat adja számunkra?
Az indukció problémája a probléma kibontása Válaszkísérletek: 1. Mivel sorozatról volt szó, amely számokból áll, ezért itt egy számsorozatról van szó, azaz egy matematikai sorozattal állunk szemben, ahol a differencia d=1. 2. A legegyszerűbben leírható, megragadható szabályszerűség az igazi megfejtés, az a kitüntetett. (lásd: Lex Parsimoniae, Occam borotva. William Of Ockham 1285-1349)
Az indukció problémája a probléma kibontása Ellenvetések: Ad 1. Eredetileg szó sem volt számsorozatról, legfeljebb sorról, még ha számok sorozatát is látjuk! Ha számsorozatként értelmezzük, akkor az a mi értelmezésünk, mi vetítjük rá, hogy matematikai sorozatként kezelhessük, de hogy ez van-e valóságban, valóban így fogja-e természeti vagy társas világ folytatni a sort, arra nincs garanciánk. Ad 2. Hogyan ragadható meg az egyszerűség? Hogyan számszerűsíthető? A legkevesebb betűvel leírható? A legrövidebb programmal generálható? Mi van, ha a program hosszabb, mint a magyar nyelv szerinti leírás? Mit értsünk bele a programba? A teljes nyelvet? A felhasznált szimbólumokat?
Az indukció problémája a probléma kibontása Ellenvetések: Akárhogyis, az egyszerűség értékelhetősége kívül van az eredeti számsoron/ adatsoron. Az eredeti számsor/adatsor önmagában nem tartalmaz arra vonatkozó információt, hogy a legegyszerűbbet kell választanunk, hogy az lenne az igazi megfejtés. Az elvileg lehetséges sor-folytatások között nincs önmagában kitüntetett ha kitüntetjük valamelyiket, akkor a kitüntetés szempontját mi tesszük hozzá, legfeljebb hallgatólagosan (implicite), anélkül, hogy tudatában lennénk e mozzanatnak.
Az indukció definíciója Általában véve minden olyan következtetésfajtát indukciónak tekintünk, amely megfigyelések, empirikus adatok vagy kísérleti eredmények véges halmazából valamilyen, a dolgok viselkedésére vonatkozó általános konklúzióra, egyetemes igazságra próbál jutni. Az indukció (azaz az általánosítás, mint eljárás) eredménye az általánosítás (azaz az általánosítás, mint állítás), amely lehet: univerzális állítás, vagy statisztikai általánosítás. v.ö. magyarázat óra: általános trv. és statisztikus trv. Az induktív következtetések közé sorolható fontosabb következtetéstípusok (v.ö. magyarázat óra): Induktív általánosítás Oksági összefüggést (törvényszerűséget) megállapító következtetések Analógiás következtetések
Induktív általánosítás Tulajdonképpen az, amit a hétköznapokban általánosítás -nak nevezünk. Ez az indukció egyik legegyszerűbb esete, amikor megadjuk, felsoroljuk az indukció alapját képező egyedeket, adatokat, listázzuk a megfigyelési állításokat, kísérleti eredményeket. Ezért hívják enumeratív, azaz a felsorolásos indukciónak.
Tekintsük a következő véges sok premisszás következtetést: Formai oldal Tartalmi oldal (Premisszák) (P1) Ez (a t1-kor megfigyelt élőlény) hattyú1, és fehér. (P2) Ez (a t2-kor megfigyelt élőlény) hattyú2, és fehér. (P3) Ez (a t3-kor megfigyelt élőlény) hattyú3, és fehér.... (Pn) Ez (a tn-kor megfigyelt élőlény) hattyún, és fehér. (Konklúzió) (K) Minden hattyú fehér. Igaz Igaz Igaz Igaz
Induktív következtetés és logikai helyesség Lehet-e az induktív következtetés logikailag helyes? A válaszhoz szükségünk van a logikailag helyes következtetés fogalmára: A logikailag helyes/érvényes (még másként: deduktív) következtetések esetében a premisszák igazsága teljes mértékben garantálja, / kétséget kizáróan megalapozza, / szükségszerűen maga után vonja a konklúzió igazságát.
Induktív következtetés és logikai helyesség A helyes, vagy érvényes, vagy deduktív következtetés (ezek szinonimák) tulajdonsága, hogy igazságőrző (vagy igazságtovábbító) következtetések, vagyis a premisszák igazsága továbbítódik a konklúzióra az viszont nem igaz, hogy hamisságőrzők (vagy hamisságtovábbítók) lennének, vagyis hogy hamis premisszák esetén a konklúzió szükségszerűen hamis Szabatosabban: egy következtetés logikailag akkor és csak akkor helyes, ha nem lehetséges, hogy a premisszák mind igazak, miközben a konklúzió hamis.
Induktív következtetés és logikai helyesség Lehet-e ez logikailag helyes következtetés? Nyilván nem, hiszen a következtetés formai oldalára koncentrálva, ha a premisszákat igaznak feltételezzük, vagy azok ténylegesen is igazak lennének, akkor sem lehetne a konklúzió igazságát kétséget kizáró módon igaznak tekinteni, azaz lehetséges, hogy a premisszák mind igazak, miközben a konklúzió hamis! Vagyis az induktív következtetések definíciószerűen nem lehetnek deduktívak!!
Tekintsük a következő véges sok premisszás következtetést: Formai oldal Tartalmi oldal (Premisszák) (P1) Ez (a t1-kor megfigyelt élőlény) hattyú1, és fehér. (P2) Ez (a t2-kor megfigyelt élőlény) hattyú2, és fehér. (P3) Ez (a t3-kor megfigyelt élőlény) hattyú3, és fehér.... (Pn) Ez (a tn-kor megfigyelt élőlény) hattyún, és fehér. Igaz Igaz Igaz Igaz (Konklúzió) (K) Minden hattyú fehér. Nagyon valószínű
Fogalmi tisztázás: következtetés és induktív következtetés Nem minősíthetnénk következtetésnek az induktív következtetéseket, ha a logikailag helyességet / deduktivitást elvárjuk a következtetésektől. pedig a fentihez hasonló induktív következtetéseket a hétköznapok során, vagy a tudományos életben gyakorta alkalmazzuk és egyik alapja az intellektuálismegismerései tevékenységünknek. A következtetés fogalmát nem azonosítjuk a logikailag helyes következtetés fogalmával, hanem az előbbit tekintjük összefoglaló fogalomnak, amelynek a logikailag helyes következtetések csupán az egyik altípusa, és az iméntihez hasonló induktív következtetés pedig egy másik, különálló altípusa.
Induktív következtetés és logikai helyesség A logikai helyesség definíciójából következik, hogy az ilyen következtetések nem lehetnek információbővítők: azaz a konklúzióban foglalt ismeret a premisszákban foglalt ismeretekhez képest nem eredményez új, valódi, tartalmas információt. A premisszák csak akkor képesek teljes mértékben megalapozni, szükségszerűen garantálni, kétséget kizáróan maguk után vonni a konklúzió igazságát, ha a konklúzió nem lépi túl a premisszákban foglalt, esetleg rejtett ismereteket, információkat. Azaz: a konklúzió legfeljebb annyit, vagy kevesebbet mondhat, mint ami a premisszákban rejlik, többet nem.
Induktív következtetés és logikai helyesség A logika egy olyan mókuskerék vagy szőlőprés, ami kitapossa a premisszákban már implicite benne rejlő információkat, de a világról azon túl nem tudunk meg semmit, mint amit a premisszákba foglalva már eleve is tudtunk. Összefoglalva: A logikailag helyes következtetések nem információbővítők, az információbővítő következtetések pedig nem lehetnek logikailag helyes következtetések!
Induktív következtetés és logikai helyesség A világ (legyen az akár a fizikai, akár a társas világ) leírását megkísérlő elméletekhez nem juthatunk el logikailag helyes következtetések révén, amihez eljuthatunk a logika segítségével, az a világot már valahogyan leíró elméletekből (amelyhez valahogy el kellett jutni) következő tautológia!
Indukció a mindennapi életben és a tudományban Véges számú empirikus adatból következtetünk egyetemes igazságra, általános elméletre, megfigyelések véges halmazából általános konklúzióra jutunk A tapasztalati tudomány sokszor így működik: egyedi állításokból, megfigyelésekből, vagy kísérletek eredményeiből, egyetemes állításokra következtetünk Newton: minden testre igaz, h. a testek a tömegükkel arányosan és a köztük lévő távolság négyzetével fordított arányban vonzzák egymást de így működnek a mindennapi állításaink is: minden alkalommal, ha megvágod magad, vérezni fogsz Nem tudunk és nem is akarunk lemondani arról, hogy indukáljunk.
Tankönyvek példái Vermes Miklós, Fizika II, Jedlik oktatási stúdió, Budapest, 2002. Lényegében minden összefüggés univerzális érvényűnek látszik, pl.: 8. oldal.: a Mágneses Coulomb törvény (lásd a Magyarázat és megértés órát) tapasztalat szerint két mágneses pólus között ható erő egyenesen arányos a pólusok erősségével és fordítottan arányos távolságuk négyzetével 62.old.: Az áram mágneses hatásának mennyiségi törvénye: Az áram és a mágneses tér közötti erő egyenesen arányos az áram erősségével, a mágneses tér indukciójával, és a vezetőnek a térben fekvő hosszával Ezek univerzális állítások, amelyekre indukció során jutottak. A tapasztalat szerint kifejezés is jelzi ezt.
Tankönyvek példái Ugyanígy másutt, pl.: Ginsztler, Hidasi, Dévényi: Alkalmazott anyagtudomány, Műegyetemi kiadó, 2005. Pl. 66.old.: Az üvegnek és más amorf szerkezetű kerámiáknak a hővezető képessége mindig sokkal kisebb, mint a kristályos kerámiáké, minthogy a fononok szóródása sokkal hatékonyabb a rendezetlen szerkezetekben. Ez univerzális állítás, amely egyben oksági magyarázattal is szolgál. Ettől még ugyanúgy igaz rá, hogy induktív általánosítás eredménye.
Tankönyvek példái Andorka Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Osiris kiadó, Budapest, 2006. 248. old. A strukturális tényezők hatását hangsúlyozó elméletek arra mutatnak rá, hogy a gazdaságilag nem fejlődő társadalmakban a társadalmi-foglalkozási struktúra változatlan marad, ezért nincs arra lehetőség, hogy a kedvezőtlen helyzetű osztályok, rétegek, rendek tagjai a struktúraváltozás következtében növekvő osztályokban, rétegekben, rendekben megnyíló új pozíciókba tömegesen bejussanak.
Tankönyvek példái Az előző példa folytatása Figyeljük meg, hogy szemben a fizikakönyvvel itt nem direkt kijelentésről van szó, hanem elméletek arra mutatnak rá és egyben statisztikai jellegű is az állítás, számok nélkül. Ez a kijelentés induktív általánosítás eredménye, (tehát bizonyos társadalmakról szerzett tapasztalatok segítségével megfogalmazott) ennek eldöntése további ismereteket igényelne az elmélet keletkezéséről (Lehet egy modell következménye, vagy spekulatív is) Emlékeztető: a humán és társadalomtudományok másfajta problémákkal szembesülnek, mint a természettudományok (Lásd az Előrejelzés óra végén!)
Tankönyvek példái Veszprémi Tamás, Általános kémia, Akadémiai kiadó, Budapest, 2008. 113.oldal: Gázok állapotjelzői, nevezetesen a nyomás és a hőmérséklet közötti összefüggést először Robert Boyle írta le 1662ben. Eszerint valamely adott gázmennyiségre állandó hőmérsékleten a gáz nyomása fordítottan arányos a térfogatával Ugyancsak induktív általánosítás eredménye
Tankönyvek példái Dr. Béda Gyula, Szilárdságtan, Műegyetemi kiadó, Budapest 1996. 123. oldal.: Huber-Mises-Hencky elmélet: Az alakítható anyagoknál kísérleti úton megfigyelték, hogy igen nagy hidrosztatikus nyomás esetében sem jön létre károsodás. A méretezésnél tehát a térfogat változást jelentő alakváltozási munka nem játszik szerepet
Tankönyvek példái Lásd még Hal R. Varian, Mikroökonómia középfokon, Akadémiai kiadó, 2008. 632.old. (az átváltási költségekről) Az óvatos fogyasztók természetesen megpróbálják a bezártsági helyzetet elkerülni, legalábbis keményen alkusznak azért, hogy a bezártságért megfelelő kompenzációban részesüljenek. Még abban az esetben is, ha a fogyasztók gyenge alkupozícióban vannak, a rendszerek eladóinak versenye az induló beszerzés árát lefelé fogja szorítani, hiszen a bezárt fogyasztók csak ezután jelentenek jövedelemforrást
Tankönyvek példái (folyt.) Ez univerzális megfogalmazású állítás, amely Lehet empirikus jellegű, indukció során létrejött Lehet a racionális fogyasztói viselkedés feltételezése
Az indukció története
Az indukció Arisztotelésznél Arisztotelész (i. e. 384-322) Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője, a középkori tudós szerzetesek számára a Filozófus Átfogó, szisztematikus, sok területre kiterjedő filozófiai rendszert hozott létre, amely a következő 2000 év természetfilozófiai gondolkodását meghatározta Arisztotelész az egyediről az általánosra irányuló következtetést indukciónak, az általánosról az egyedire irányuló következtetést pedig dedukciónak nevezte Ez a hagyomány a 19. századig fennmaradt
Univerzális és egyedi esetek A 19. század közepe óta John Stuart Mill (1806-1873) nyomán a dedukció a logikailag helyes állítást jelenti Ebben az értelemben a következő állítás deduktív: Kékestető magasabban van, mint Hatvan. Parád magasabban van, mint Hatvan. Tehát minden, amit Kékestetőn vagy Parádon található, magasabban van mint Hatvan. Világos, hogy itt a premisszák egyediek, a konklúzió általános állítás, vagyis a deduktív következtetés nem feltétlenül általánosról egyedire irányul A deduktív állítást úgy jellemezzük, hogy kifejti, kibontja a premisszák tartalmát
Francis Bacon (1561-1626) 1620, Novum Organum: a modern tudomány születésének módszertani bibliája egyben az induktív módszer apostola Emberi tudás és hatalom egy és ugyanaz : a természet megismerése a természet igába hajtása által történik, és fordítva -> a kísérletező megismerés apostola Az arisztotelészi szillogizmusok* helyett olyan módszer, amely fényt vet a természetre *Ált. kétpremisszás deduktív következtetések: pl. Minden ember állat. Minden állat halandó. Minden ember halandó.
Bacon történelmi háttere 1 A középkor tudománya (valójában természetfilozófiának hívták) a skolasztika, skolasztikus arisztotelianizmus A görögök már mindent tudtak, a középkori tudós dolga, hogy ismerje az írásokat Az oktatás autoritások értelmezése, pl Biblia-értelmezés Disputák A magiszter feltesz egy kérdést A nagy nevek által érvelt álláspontokat összevetik összefoglalják A tudás a múltból jön, nincsenek kísérletek A kultúra szövegalapú, summa és kommentár készül
Bacon történelmi háttere 2 Egyre nagyobb nyomást jelentenek a történelmi felfedezések Columbus, Vasco De Gamma Saját szemünkkel láttuk Saját kezünkkel érintettük Megjelennek a műszerek Kiterjesztik a megismerés határait
Bacon történelmi háttere 3 Távcső Galilei kezében válik hasznossá Pedig korábban is használták, pl Velencei karneválban A napon foltok vannak! A hold hegyekkel és kráterekkel van tele! A Jupiternek holdjai vannak! De ha más bolygók vannak akkor élet is van rajtuk?? A Pleiádok nyílt halmaz 7 csillagnak látszik Galilei távcsővel:36 csillag van ott! Hooke: nem is, mert 78!
Bacon történelmi háttere 4 Mikroszkóp Lejjebb, mintha egész új világok lennének A vízcsepp egy valódi kis mikrokozmosz Lehetséges, hogy világok egymásba épített sorozatáról van szó? Hol van ennek a vége? Több tudás van a jövőben, mint a múltban?
Bacon történelmi háttere 5 Bacon: Újra kell alapozni mindent Fő műve az Instauratio Magna Ennek része az Új Organon és az Új Atlantisz Egy szerszám kell az elmének, egy módszer Szabad kézzel nehéz rajzolni és nagy ügyességre van szükség Körzővel, vonalzóval nincs különbség az emberek között Ilyennek szánja Bacon a tudományos módszerét is A kutatást szisztematikussá kell tenni és akkor majd lesznek hasznos találmányok
A baconi fokozatos indukció Az empirikusok egyre csak gyűjtenek, mint a hangya, és felélik, amit gyűjtöttek; a racionalisták önmagukból szőnek fonalat, akár a pók. Pedig a méh választja kettejük között a helyes utat, mert a kert és a mező virágaiból hordja össze anyagát, de saját képességeinek megfelelően alakítja át és rendezi el Ehhez hasonlít a filozófus műhelye is, ha jól van berendezve: nem csupán és nem is elsősorban az elméjére támaszkodik, de a természettudomány és a mechanikai kísérletek anyagát sem raktározza el teljes egészében emlékezetébe, hanem értelmével feldolgozza és rendszerezi. Tehát nem esztelen indukció, hanem módszeres kutatás (hipotézisek + kísérletek mentén!) Nem enumeratív, hanem eliminatív!
Indukció Baconnél 1 Példa: a Hő Összegyűjtjük az adott jelenség tipikus példáit Napsugár Égető villámok Láng-kitörések a hegyek hasadékaiból Minden láng Természetes melegfürdők Forró víz Bizonyos évszakok, amikor felhőtlen és jó az idő Szikrák amiket az acél kelt a kovakövön
Indukció Baconnél 1 Példa: a Hő Összegyűjtjük az adott jelenség tipikus példáit Minden test amit dörzsölnek Nedves zöldségek nagy kupacokban,vödörbe rakott rózsák, széna A lovak és más állatok gyakorlatozás közben Mész vízzel locsolva Savak Bor hatása Állati bőrök és szőrmék
Indukció Baconnél 2 Példa: a Hő A közelálló de a jelenséget nem produkáló példák Napsugár: De a holdsugár, csillagok fénye nem! Láng: De a fiúk és lányok hajában megfigyelhető ragyogás nem! Forró folyadékok: de nem minden folyadék! Jó idő: de rossz idő is van! Forró kitörések: ez a hideg országokban is forró, de jobban meg kell vizsgálni
Indukció Baconnél 3 Példa: a Hő A fokozatosság vizsgálata Az állatok bőrén megfigyelhető hő változó, emelkedik és süllyed Az éghető anyagok hője különböző stb A hő jelenségét a mozgás okozza, erre redukálható A lángoknál figyelhető meg a leginkább Forró víznél Rohanó állatoknál, stb. Ez egészen olyan mint a kinetikus hőelmélet
Bacon: Új Atlantisz Egy technicista utópia Jólét van, a tudományt alkalmazzák Létezik egy Salamon házának nevezett tudós akadémia Munkamegosztás van, baconi módszer Vannak akik utaznak és feljegyeznek, gyűjtik a tapasztalatot Vannak feldolgozók, táblázatba foglalják őket Új kísérleteket is végrehajtanak, ezek megismételhetők Specializálódnak, Konferenciát rendeznek A tudás kumulatívvá válik, mindenkié lesz Ennek a mintájára jött létre a Royal Society (1660) és folyóirata a Philosophical Transactions of the Royal Society (1665)
Bacon: Új Atlantisz Nullius in Verba - a.m. senkinek a szavára, vagyis tekintélytől függetlenül
Az analógiás következtetés
Analógiás következtetés P1) Egy autó valakinek a tulajdona P2) Az autó elkötése lopás P3) A művészeti alkotás a művész tulajdona. K1) A Zene letöltése lopás
Analógiás következtetés (P1) A kutyapiszok szennyezi a köztereket, és az utcán maradt kutyapiszok veszélyes betegségeket terjeszthet. (P2) A kutyapiszkot a kutya gazdájának el kell távolítania az utcáról. (P3) Az gépjárművek szennyezik a városok levegőjét, a levegőben lévő égéstermékek veszélyes betegségeket okozhatnak. (K) Ezért a gépjárművek okozta légszennnyeződést a gépjárművek tulajdonosainak el kell távolítaniuk a levegőből.
Az analógia szerkezete Premisszák: 1. X rendelkezik a T tulajdonsággal. 2. Y rendelkezik a T tulajdonsággal. 3. X rendelkezik az S tulajdonsággal. Következtetés: Y rendelkezik az S tulajdonsággal. Az analógia hárompremisszás következtetés. Ebből két premissza azt mondja ki, hogy a két tárgy rendelkezik ugyanazzal a tulajdonsággal, vagyis a két tárgy hasonló. Elegendő-e a 3. premissza a helyes következtetéshez?
Az analógia szerkezete Premisszák: 1. X rendelkezik a T tulajdonsággal. 2. Y rendelkezik a T tulajdonsággal. 3. X pontosan azért rendelkezik az S tulajdonsággal, mert T tulajdonságú Következtetés: Y rendelkezik az S tulajdonsággal. Az analógia annyival több, mint a felsorolásos indukció, hogy láthatóvá (és kritizálhatóvá) teszi, hogy mi alapján terjesztettük ki a tapasztalatokat az ismeretlenre.
Az analógia működése Az analógia a két tárgy hasonlóságán alapul. A lényeg nem az, hogy mennyire hasonlít két tárgy, hanem az, hogy szóban forgó tulajdonság szempontjából hasonlóak-e Példa. A haj az anya testéből származik ki. A hajával tetszése szerint rendelkezik. A gyermek az anya testéből származik. A gyermekével tetszése szerint kell, hogy rendelkezzen. A gyermek valóban hasonlít a hajra ebből a szempontból, de haj szóban forgó tulajdonsága, a felette rendelkezés lehetősége mögött nem a származás, hanem etikai elvek állnak.
Az analógia kritikája - diszanalógiák Következtethetünk-e a rokka állásából a fonó halálára? Nyilván nem. Ugyanígy nem következtethetünk a test halálából a lélek halálára. Ha ismert az analógia elve, akkor diszanalógiákat készíthetünk, amelyek meggyőzőbbek lehetnek, mint az analógia: A fa kiszáradása azt jelzi, hogy megszűntek létezni benne az éltető nedvek, mint ahogyan a test halála jelzi, hogy megszűnt létezni benne az éltető lélek.
A Bécsi Kör és a logikai pozitivizmus Schlick Neurath Gödel Carnap
Empirizmus és logikai empirizmus Bacon-t követően a természetfilozófia egyik meghatározó irányzata az empirizmus. Ennek alapelve, hogy a tudásunk forrása a gondolkodásunktól független tapasztalat (empíria) A világra vonatkozó megállapítások eredete az érzékelés. Ez nem vezethető vissza semmi mögöttesre: 'pozitív' tudás (F. Bacon) A legelfogadottabb tudományos módszer az indukció: egyedi megfigyelési állítások általánosítása A 20. század elején önállósuló tudományfilozófia nagyrészt folytatja a korábbi empirista hagyományt De a mentális folyamatokhoz igazából nincs hozzáférésünk, ezért ne beszéljünk ideákról és képzetekről. Helyette vizsgáljuk a kijelentéseket és a nyelvet. Ezek közvetlenül ellenőrizhetők logikai-nyelvfilozófiai elemzés révén Logikai empirizmus vagy logikai pozitivizmus
Verifikáció, Igazolás Válasszuk szét a felfedezés és igazolás kontextusát! A felfedezésnek nincsenek szabályai, és hozzáférhetetlenek a megfigyelés számára De a gondolkodási folyamat utólag racionálisan rekonstruálható - ez az igazolás tárgya
Az igazolhatóság mint demarkációs kritérium Válasszuk el a tudományt a metafizikától! Metafizikai állítás pl. a világ legfőbb elve a szám / a forma / a mozgás Metafizikai fogalom az ősok, az abszolútum, az objektív szellem A metafizika tapasztalatilag igazolhatatlan állításokat tesz, tekintsük ezeket értelmetlennek. Egy mondat csak akkor értelmes, ha tapasztalati tartalma van. Egy mondat jelentése abban a különbségben áll, amit a tapasztalatokra nézve az jelent, ha a mondat igaz vagy hamis Az igazolandó állításokat bontsuk elemi megfigyelési állításokra, protokolltételekre, lásd: laborjegyzőkönyv, ezek mindenki számára hozzáférhetők és egyértelműen értékelhetők
Igazolás és interszubjektivitás Az egyéni tapasztalatokról szóló állítások azonban nem terjeszthetők ki másokra. A személyes bizonyosság nem igazolja a tapasztalatot mások számára. Válasszunk egy olyan nyelvet, ami mindenki számára ugyanazt mondja >> két-nyelv modell Egyéni szinten mindenki a saját nyelvén mondja el az eseményeket, de ha ezt le tudja fordítani pl. fizikai fogalmakra, akkor kiderül, hogy ugyanarról van-e szó
A két nyelv modell A megoldás egy többrétegű nyelvmodell: Alulról adott megfigyelési terminusok Felülről adott elvont terminusok A kettő között elméleti terminusok, amelyeket megfelelési, korrespondencia szabályok kötnek a megfigyelési és az absztrakt terminusokhoz
Az induktív módszer problémái 1. Örökké fennáll a természeti szabályszerűség? Mi zárja ki, hogy megváltozzék? Eddig beváltak az induktív általánosítások, de miért válnának be a jövőben is? David Hume (1711-1776): az hogy eddig együtt járt az ok és az okozat, az csak együtt járás, nem szükségszerű, lehet másképp is, csak mi vetítjük bele, hogy így kell lennie Valóban: Egy ilyen elmélet bármikor hamisnak bizonyulhat, jöhet egy fekete hattyú
Az induktív módszer problémái 2. A tárgyakban nincs semmi, ami arra jogosítana bennünket, hogy valami őket meghaladóra következtessünk Pl. attól még, hogy a Nap eddig minden reggel felkelt, nem következtethetünk arra, hogy holnap is fel fog kelni: ha nem teszi, azzal nincs logikai probléma Tapasztalunk állandó együttjárásokat, és ezekről gondoljuk, hogy szükségszerű vagy oksági viszonyokat jelentenek. De sem a szükségszerűség, sem az okság nem tapasztalható!!! Ezeket az elme teszi hozzá a tapasztalathoz.
Vita az indukcióról Miért működik? Miért nem működik?
Hogyan alapozható meg az indukció? Érvek az indukció mellett és ellen Pro1: Meg kell fogalmaznunk egy induktív elvet, amely felhatalmaz Induktív elv: Bármilyen A-ra és B-re, ha N db A a megfigyelések szerint B, akkor minden AB Kontra1:Igen ám, de az indukció elve maga is egyetemes igazság, hogyan jutottunk el hozzá az egyedi esetekből? Ez nem analitikus állítás, nem logikai igazság, amelynek igazságát a jelentése biztosítja (pl minden agglegény nőtlen férfi), hanem tapasztalati, (amelynek tagadása nem önellentmondás) amelyet empirikus bizonyítékokkal kell alátámasztani: és egy induktív érveléssel,
Hogyan alapozható meg az indukció? Érvek az indukció mellett és ellen Kontra1(folyt.): De ez vagy körbenforgáshoz vezet (vagyis feltesszük a bizonyítandó bizonyítottságát), vagy végtelen regresszushoz (az induktív elvet induktív érveléssel kell alátámasztanunk, amit induktív érveléssel kell alátámasztanunk )
Érvek az indukció mellett és ellen Pro2: A természet uniformitásának elve: eddig így működött, ezután is nyilván így fog, nem változik meg a természet menete Kontra2: Igen ám, de ez maga is múltbeli véges eseményre alapoz, eddig fenn állt a szabályszerűség, mi biztosítja, hogy ezután is fennáll? 1882 Bertrand Russell (1872-1970): Az hogy a múltbeli jövő a múltbeli múlthoz képest a várakozásoknak megfelelően alakult nem segít abban, hogy megtudjuk, vajon a jövőbeli jövő a jövőbeli múlthoz képest is a várakozásoknak megfelelően alakul-e, azaz nem igazolható a kiterjesztés Logikailag nem lehetetlen, hogy a világ öt perccel ezelőtt jött létre, éppen úgy, ahogy öt perce volt, és mi arra emlékszünk, ami nem is létezett. 1950
Érvek az indukció mellett és ellen Pro3: Az induktív érvelések működnek, a konklúziók általában igazak (ez az ún. pragmatikus prediktív siker) Kontra3: Hogyan magyarázzuk, hogy gyakran racionális dolog hinni az induktív következtetések konklúzióiban, ha premisszáik nem biztosítják logikailag a konklúzióikat? A deduktív érveléseket valóban racionálisnak találjuk, de senki nem csak ezekre használja a racionális kifejezést.
Érvek az indukció mellett és ellen Pro4: Megbízhatóságon alapuló érv: az az érvelés megbízható amelyik igaz premisszákból helyes konklúziót állít elő (nem = deduktíve érvényes), pl. X ember tehát X fiatalabb 200 évesnél nem deduktíve érvényes, mert logikailag lehetséges az ellentéte, de ténylegesen soha nem hamis, ha Y hal Y nem tud biciklizni ha Z fényes csillag akkor Z-nek van gravitációs mezője ilyen értelemben az indukciók megbízhatóaknak bizonyulnak, megőrzi az igazságot ezt nem támadja az indukció kritikája, hogy ui. nem érvényes deduktíve, mert boldogan elismerik, és nem is követelik meg
Érvek az indukció mellett és ellen Kontra4: Azt továbbra is meg kell indokolni, hogy miért tekintsük az indukciót megbízhatónak pl. azért mert eddig megbízhatóak voltak az induktív következtetések? Nem körbenforgás ez? (még folynak a viták) de vannak olyan érvek is, amelyek szerint az indukció megbízhatatlan: Tudománytörténet a múltban sok olyan induktíve alátámasztott elmélet volt a ptolemaioszi csillagászattól a newtoni fizikáig, amely későbbi bizonyítékok alapján hamisnak bizonyult lásd a későbbiekben: pesszimista metaindukció
Vita az indukcióról Az indukció jó módszer Határozzuk meg az indukció elvét! Az indukció problémás Az indukció elve maga is tapasztalatokból származó indukció eredménye A természet egyetemes, kb. mindig A természet uniformitása az eddigi mindenhol ugyanolyan megfigyelésekre vonatkozik, a jövőre kiterjesztés induktív lépést igényel Az induktív következtetéseink a Miért fogadjuk el racionálisnak az gyakorlatban általában működnek induktív következtetést, ha logikailag nem helyes, és nem is mindig működik a gyakorlatban? Az induktív következtetés nem Ki szerint megbízható? A régi helyes logikailag, de megbízható tudományos eredmények megbízhatatlanok voltak?
Összefoglalás Az indukció logikailag nem helyes következtetés, mégis egyfolytában élünk vele felsorolásos indukció oksági következtetés analógiás következtetés Ha nem használnánk, akkor nem tudnánk új ismereteket gyártani a világról az észleléssel Így viszont a helyességet nem tudjuk logikai bizonyítással ellenőrizni A logikai pozitivizmus célja az utólagos racionális rekonstrukció Ezzel kapcsolatban is komoly problémák merültek fel