Az empirikus vizsgálatok alapfogalmai
Az adatok forrása és jellege Milyen kísérleti típusok fordulnak elő a beszédtudományokban? Milyen adatok jönnek ki ezekből?
Tudományosan (statisztikailag) megválaszolható kérdések Okosabbak-e a magyarok, mint más nemzetek? Soványabbak leszünk-e ha négy hétig csak fogyasztó koktélokat eszünk? Jobb-e a kétnyelvű hatévesek kognitív teljesítménye, mint az egynyelvűeké? Feltűnő, hogy ha megválaszolható is, több dolgot is pontosan meg kell határozni: Kiken/miken vizsgálódom? Mit mérek? alapfogalmak
Tudományosan és statisztikailag NEM tesztelhető állítások A keserűcsokoládé finomabb, mint a tejcsoki. A patkány a legrondább állat, a pók szorosan követi. A nők arra vannak teremtve, hogy ellássák a háztartást. Szebbek-e a magyar nők, mint az olaszok? Miért? Ezek szubjektív vélekedések; és ezek kvalitatív tulajdonságok (kategóriák), azaz nehezen tesztelhetőek közvetlenül számszerű adatokkal, nehezen mérhetőek (a méréséhez kell némi módszertani ismeret és konszenzus).
Kvalitatív és kvantitatív adatok Kvantitatív: megszámolható vagy mérhető egységek. Kvalitatív vagy kategorikus: nem számszerű, kategóriákba tartozó, pl. szemszín, vallás, vélekedés arról, hogy szép.
Statisztikailag nem tesztelhető kérdések átalakítása Statisztikailag nem tesztelhető kérdések gyakran tesztelhetővé alakíthatók a kérdés átfogalmazásával: pl. vélekedés meghatározása valamely mérhető paraméterben, egy meghatározott (valamiért releváns) csoportban. a csokoládé ízének megítélése egy ötfokú skálán kisiskolások (és felnőttek) esetében, háziasszonyok és vezető beosztású nők elégedettségi mutatói.
Az empirikus vizsgálatok néhány alapfogalma Populáció = statisztikai sokaság: az egyéneknek az a csoportja, akikre az állítás vonatozik. (Nem a teljes emberiség, hanem pl. az idősek vagy cukorbetegek, stb.) Valamely olyan közös tulajdonsággal rendelkezik, Amely alapján eldönthető, hogy egy egyed a populációba tartozik-e. A populáció tulajdonságait nem tudom a populáció egészén vizsgálni ~ Sajtból van a Hold nem tudok kimerítő vizsgálatot végezni Megfigyelési egységek: amikre/akikre vonatkozóan a megfigyelést teszem (pl. vizsgálati személyek; nyelvi egységek, pl. beszédhangok; gyümölcsfák, stb.)
Az empirikus vizsgálatok néhány alapfogalma Minta: A kutatásba ténylegesen bevont megfigyelési egységek együttese pontosabban a vizsgált változó ezeken az egységeken mért értéke (nem Sanyi, hanem 192 cm) A minta alapján megfogalmazott következtetés csak akkor utal a populációra, ha a minta reprezentatív, tehát jól leképezi a populáció tulajdonságait. Ez hogyan biztosítható? Mivel a populáció tulajdonságait nem, vagy nem jól ismerjük, a reprezentatív mintavétel úgy biztosítható, ha a mintavétel véletlen és független tehát a populáció minden tagjának egyenlő esélye van bekerülni. Irányítottan reprezentatív mintavétel: a minta rétegzettsége leképezi a társadalmat (ez nagyon ritka, főként mert nagyon nehéz)
Az empirikus vizsgálatok néhány alapfogalma Minél heterogénebb a populáció, annál nagyobb minta kellene a reprezentativitáshoz. De önmagában még ez sem elég: A reprezentativitás például a beszédvizsgálatokban általában nem teljesül, mert a fiatal budapesti egyetemisták felülreprezentáltak a kísérletekben (hiába 100 egyetemistát vizsgálok). Ezt szem előtt kell tartani a következtetések levonásánál! Még ilyen esetben is betartandó: nyelvészeti vizsgálatot nyelvészhallgatókkal sose végezzünk! (hacsak nem éppen a nyelvészségük az egyik vizsgált független változó).
Az empirikus vizsgálatok néhány alapfogalma A mintabeli egységeket nem teljességükben, csak bizonyos jellemzőik, paramétereik tekintetében vizsgáljuk (Pl. vajdasági és mo.-i magyarok összevetése antropometriai? Pszichológiai? Szociológiai? nyelvi?). Statisztikai változó vagy változó: Meg kell határozni, milyen ismérvek hordozzák a kérdéses jelenségről az információt (pl. nem, életkor, vérnyomás, tetszés mértéke egy ötfokú skálán, formánsfrekvenciák, stb).
Az empirikus vizsgálatok néhány alapfogalma A változó kritériumai: Egyértelmű definíció pl. mit jelent, hogy felsőfokú végzettség? Egyértelmű besorolhatóság: minden megfigyelési egységre egyértelműen eldönthető és egyetlen érték. Pl. Hová sorolom a 4 osztályt végzettet? És hová a 8 osztályt végzettet? Határozzunk meg alsó- közép- és felsőfokú végzettséget, és soroljuk mindkettőt az alsóba.