23 és 25 sz. főutak Bátonyterenye Ózd közötti szakasz fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciója Nógrád megye Környezeti hatástanulmány Közérthető összefoglaló 2018. december
2
Tartalomjegyzék 1. A kérelmező adatai... 4 2. Bevezetés, előzmények... 5 2.1. Előzmények, háttér... 5 2.2. Feladatmeghatározás... 6 2.3. A fejlesztés indoklása, megalapozása... 7 2.4. A tevékenységgel kapcsolatos jogszabályi háttér... 8 2.5. Előzménytervek... 8 3. A beruházás műszaki jellemzői... 9 3.1. 23 sz. főút jelenlegi műszaki paraméterei... 9 3.2. Részletes műszaki tartalom...10 3.2.1. Tervezési paraméterek...10 3.2.2. Tervezési szakaszok áttekintése...11 3.2.3. Településenkénti ismertetés...12 4. Környezeti hatások összefoglalása... 17 4.1. Zaj- és rezgésvédelem...17 4.2. Levegőtisztaság-védelem...17 4.3. Hulladékgazdálkodás...17 4.4. Talaj, felszín alatti vizek...18 4.5. Felszíni vizek védelme...19 4.6. Élővilág-védelem...19 4.7. Gazdasági-, társadalmi hatások...20 4.8. Települési és táji szerkezet és karakter...21 4.9. Éghajlatvédelmi szempontok...22
1. A kérelmező adatai TRENECON VIA FUTURA PARTNER KONZORCIUM A kérelmező adatai: Név: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Cím: 1134 Budapest, Váci út 45. Kapcsolattartó: Deák Csilla Tervező konzorcium: Név: TRENECON - Via Futura - Partner Konzorcium A dokumentáció elkészítőjének adatai: Név: TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft. Székhely: Capital Square Irodaház Postacím: 1133 Budapest, Váci út 76. VI. torony, 3. emelet Kapcsolattartó: Schád Péter, sch@trenecon.hu Telefonszám: 06-30/3269621 A dokumentáció fejezeteinek összeállítását Schád Péter, Nováki Attila, Nagy Andrea, Vlcskó Ágnes, dr. Fürstand Attila, Csupor Viktória és Bartus Luca a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft munkatársai (talaj- és vízvédelem, hulladékok, veszélyes anyagok, gazdaságitársadalmi hatások, települési és táji szerkezet és karakter), valamint Bite Pálné dr. és Silló Szabolcs (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság-védelem) végezték. Az élővilágvédelmi munkarészt Ilonczai Zoltán készítette. 4
2. Bevezetés, előzmények 2.1. Előzmények, háttér A 23 számú és a 25 számú főút, illetve térségének vizsgálata, a közlekedési kapcsolat fejlesztésének igénye már korábban is megfogalmazódott, így az érintett terület közúti kapcsolat fejlesztésére több döntés és tanulmány is született már. A Kormány az 1696/2014. (XI. 26.) határozatában, a 2014 2020-as programozási időszak országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és elővárosi közlekedési fejlesztéseinek indikatív listájában határozta meg először konkrétan az érintett útszakasz fejlesztését a következők szerint: 23-25 Kisterenye (21. sz. főút) - Ózd rekonstrukció (I. ütem) (Bátonyterenye elkerülő nélkül) (2x1). A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Via Futura - Partner Konzorcium elkészítette a 23 és 25 számú főutak Bátonyterenye Ózd közötti 2x2 sávos fejlesztésének 23 számú főúti szakaszához, illetve 25 számú főúti szakaszához tartozó tanulmánytervet, valamint Környezeti Hatástanulmányt (KHT) és Natura 2000 hatásbecslés elkészítése, a környezetvédelmi engedély megszerzése című projektet, melynek munkarészei jelen dokumentáció készítésekor is felhasználásra kerül. Az akkori feladat tervezési diszpozíciója szerint a tervezési feladat a települések között a meglévő nyomvonal felhasználásával a 23 és a 25 számú főút 2x2 sávossá történő bővítése II. rendű főúti paraméterekkel, belterületen az átkelési szakasz felújítása mellett a lehetséges elkerülő szakaszok 2x1 sávos keresztmetszettel történő betervezése volt. A tárgyi feladat tervezési előzményeként a 23 és 25 sz. főutak fejlesztésére vonatkozóan környezeti hatástanulmány készült: 23 és 25 számú főutak Bátonyterenye - Ózd közötti 2x2 sávos fejlesztése 23 sz. főúti (K023.01.) és 25 sz. főúti (K025.04.) szakasz, Tsz: 1601 (Tervező: Via Futura Partner Konzorcium; szaktervező: Vibrocomp Kft.) A tervezési előzmény tárgyát jelentő fejlesztés a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. Korm. rendelet 3. sz. melléklete 87. pontja alá tartozik, és a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység (előzetes vizsgálat köteles). A 314/2005. Korm. rendelet 1. (5) bekezdése alapján a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság - előzetes vizsgálati eljárás nélkül - környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. A környezeti hatásvizsgálati eljárás a fentiek figyelembevételével került lefolytatásra. Natura 2000 terület érintettsége miatt Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció összeállítására is sor került: 23 és 25 számú főutak Bátonyterenye - Ózd közötti 2x2 sávos fejlesztése 23 sz. főúti (K023.01.) és 25 sz. főúti (K025.04.) szakasz 25. sz. főút - J-A/1 szakasz (Járdánháza). NATURA 2000 Hatásbecslés. Kód: HUBN200015, Izra-völgy és Arlói-tó Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Natura 2000 terület (Tervező: Via Futura Partner Konzorcium; szaktervező: Vibrocomp Kft.) A környezeti hatástanulmány eredetileg egy dokumentumként, a teljes szakaszra készült el, az időközben megváltozott a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló jogszabály előírásai szerint környezetvédelmi és 5
természetvédelmi hatóságként a területileg illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el, ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálati eljárásokat a fejlesztés által érintett megyék hatóságai folytatták le. A Nógrád megyei szakasz esetében a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya adta ki a környezetvédelmi engedélyt: Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály: NO-05/KVO/244-40/2017. (2017.03.31.) 2.2. Feladatmeghatározás A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a TRENECON - Via Futura - Partner Konzorcium készíti a 23 és 25 számú főutak Bátonyterenye Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciójához szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatok ellátására tárgyú tervezési munkát. 1. ábra: Tervezett fejlesztés nyomvonalának áttekintő ábrája (az ábra a teljes, mind a három megyét érintő szakaszt mutatja) A feladat a 23 25 számú másodrendű főutak Kisterenye - Ózd közötti fejlesztése kapcsán, kiegészítve az Ózd Bánréve közötti összesen mintegy 70 km hosszú szakasz rekonstrukciójához a meglévő tanulmányterv, Környezeti Hatástanulmány (KHT) és Natura 2000 hatásbecslés átdolgozása, kiegészítése, aktualizálása a környezetvédelmi engedély módosításának megszerzésével, valamint az engedélyezési terv, kisajátítási terv, és kiviteli 6
tervdokumentációk elkészítése a megvalósításhoz szükséges engedélyek (pl. építési, vízjogi, stb.) megszerzésével. A tervezendő műszaki tartalom a rekonstrukciós fejlesztés részeként: Kisterenye 2x1 sávos, új nyomvonalú elkerülő szakasza, illetve a 25 számú főút Szentdomonkos - Borsodnádasd közötti szerpentines szakasz kapaszkodósávval történő kiépítése, sávbővítése. Emellett a meglévő 23 25 számú főúti útszakaszok mintegy 70 km hosszon az útkategóriának megfelelő koronaszélességgel történő kiépítése. 11,5 tonna tengelyterhelésre történő burkolatmegerősítés; ahol a domborzati, beépítési viszonyok lehetővé teszik a kis sugarú ívek korrekciója, településkapuzat kiépítése, méretezett, működő vízelvezetési rendszer kiépítése, szükség szerinti átalakítása; csomópontok felülvizsgálata, korszerűsítése/átépítése; parkolási lehetőségek vizsgálata, kiépítése, hidak felújítása/átépítése; buszmegállók kiépítése, átépítése, kerékpárutak szükségességének vizsgálata, tervezése, az érintett közművek kiváltása, közvilágítás korszerűsítése. Jelen tanulmány a fejlesztés Nógrád megyei szakaszának környezeti hatásvizsgálati eljárásához szükséges környezeti hatástanulmány közérthető összefoglalója. Mivel a korábban engedélyezett műszaki tartalom több ponton változik, ezért a tárgyi kérelem nem a meglévő környezetvédelmi engedély módosítására, hanem új környezetvédelmi engedély megszerzésére irányul. A Nógrád megyét érintő fejlesztés a következő települések közigazgatási területét érinti: Bátonyterenye Nemti Mátraterenye-Nádújfalu Mátraballa Mátramindszent Dorogháza 2.3. A fejlesztés indoklása, megalapozása A fejlesztést megalapozó Kormány határozatok 2016-ban, a 23 és 25 számú főutak Bátonyterenye-Ózd közötti szakasz fejlesztés előkészítése projekt beépítésre került a Magyarország rövid- és középtávú közútfejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásáról és azok 2022-ig történő megvalósításáról szóló 1371/2016. (VII. 15.), valamint a Magyarország rövid- és középtávú közútfejlesztéseinek 2022-ig történő megvalósításához szükséges feltételek biztosításáról szóló 1505/2016. (IX. 21.) Korm. határozatokba. A 1371/2016. (VII. 15.) Korm. határozat az 1. sz mellékletben nevesíti jelen projektet, a költségvetési forrásból megvalósítani tervezett közútfejlesztési projektlistájában, az alábbiak szerint: 23 és 25 számú főutak Bátonyterenye-Ózd közötti szakasz fejlesztésének előkészítése 2017-ben a Kormány a Magyar Magyarország rövid- és középtávú közútfejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásával és azok 2022-ig történő megvalósításával összefüggő egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1656/2017 (IX. 13.) Korm. határozattal döntött a 23 és 25 számú főutak Bátonyterenye-Ózd közötti szakasz fejlesztés előkészítésének műszaki tartalmáról, valamint az előkészítés folytatásáról. 7
2.4. A tevékenységgel kapcsolatos jogszabályi háttér A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó tevékenységek listája a 314/2005. Korm. rendelet 1-3. számú mellékleteiben került meghatározásra. A 3. számú mellékletben azon tevékenységek kerültek felsorolásra, amelyek esetében az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság dönt arról, hogy létesítésükhöz környezeti hatásvizsgálat szükséges-e. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet alapján, a rendelet 3. sz. melléklete 87. pont: Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) országos közút építése, b) országos közút fejlesztése 1 km hossztól, c) országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül esetében a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. A fentiek alapján a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárás köteles tevékenység (országos közút fejlesztése). A 314/2005. Korm. rendelet 1. (5) bekezdése alapján a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság - előzetes vizsgálati eljárás nélkül - környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel. A kérelmező NIF Zrt. a tervezett fejlesztés megvalósításának engedélyezése érdekében környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezi. Jelen projektet a 345/2012. (XII.6.) Korm.rendelet 1. melléklete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági üggyé nyilvánították. 2.5. Előzménytervek A TRENECON - Via Futura - Partner Konzorcium a 23 és 25 számú főutak Bátonyterenye Ózd közötti fejlesztése kapcsán a főutak rekonstrukciójához szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatok ellátására tárgyú tervezési munka keretében elkészítette a fejlesztésre vonatkozó Tanulmánytervet. Tanulmányterv képezi jelen tervezési munka közvetlen és kötelezően felhasználandó tervelőzményét. A Tanulmányterv kidolgozása során több változat vizsgálatára is sor került. A továbbtervezésre javasolt változat az előzetes önkormányzati, illetve hatósági és kezelői egyeztetések, valamint Megbízói döntés alapján került meghatározásra. A tárgyi munka vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/E. alapján a NIF Zrt. által 2018. október 16-án a környezeti hatásvizsgálati eljárást megelőzően kötelező egyeztetést tartott a jogszabályban rögzített hatóságok összehívásával. 8
3. A beruházás műszaki jellemzői A tervezett másodrendű főútvonalak által érintett megyéket és településeket ismerteti az alábbi táblázat a rekonstrukciós fejlesztés teljes hosszának tekintetében. A táblázat az egyes szakaszok azonosító kódjait tartalmazza. Teljes szakasz kódja Megyekód Megye Településkód Település TELEPÜLÉSI SZAKASZKÓD 0 I NÓGRÁD 1 Bátonyterenye I-1 2 Nemti I-2 3 Mátraterenye I-3 II HEVES 1 Ivád II-1 2 Pétervására II-2 3 Váraszó II-3 4 Bükkszenterzsébet II-4 5 Tarnalelesz II-5 6 Szentdomonkos II-6 7 Bekölce II-7 III BORSOD 1 Borsodnádasd III-1 1. táblázat: Teljes fejlesztés által érintett megyék és települések 2 Járdánháza III-2 3 Arló III-3 4 Ózd III-4 5 Sajópüspöki III-5 6 Sajónémeti III-6 7 Bánréve III-7 A tárgyi dokumentáció a Nógrád megyei szakaszokra vonatkozik. 3.1. 23 sz. főút jelenlegi műszaki paraméterei A meglévő 23. sz. II. rendű főút a külterületen K.IV.B, belterületen B.IV.b. tervezési kategóriájú út. Jelenleg a domborzati viszonyoknak és a beépítettségnek megfelelően több ívben belterületen az 50 km/h, külterületen a 70 km/h tervezési sebesség az ívsugár, vagy az átmeneti ív paraméterének tekintetében jelenleg nem biztosított. A 11,5 t-s korszerűsítéssel egyidejűleg a szabványos keresztmetszet mellett a tervezési sebesség is biztosítható legyen jelentős mértékben szükséges a meglévő nyom korrigálása, mind helyszínrajzi, mind magassági vonalvezetés tekintetében. Ez pedig jelenti azt is, hogy a jelenlegi útpálya burkolata is elbontásra kerül, az új nyomvonalon új pályaszerkezet épül. Azokon a szakaszokon, ahol az új nyom eltér a meglévő nyomtól helyszínrajzilag és az ingatlanok megközelítése céljából új földútcsatlakozás, vagy burkolt út csatlakozása építendő, akkor helyenként a meglévő megtartásával az összefüggő földúthálózat részeként a meglévő burkolat felhasználható. 9
A szabványos vonalvezetés kialakítása mindezek mellett magában foglalja azt is, hogy amennyiben a jelenlegi nyomvonalon lévő műtárgy ívkorrekcióval érintett, akkor a meglévő műtárgy bontása és új műtárgy építése is szükséges. Továbbá fontos szempont, hogy az ívkorrekciók idegen terület igénybevétellel járnak. Minél nagyobb a jelenlegi vonalvezetés eltérése a szabványostól, annál nagyobb költséggel kell számolni a területigénybevétel terén. A Műszaki tanulmányterv tervezett nyomvonala külterületen a K.IV.B. tervezési osztálynak megfelelően a szabványosnak tekinthető 70 km/h tervezési sebesség biztosított mind helyszínrajzi, mind magassági vonalvezetés tekintetében. Belterületen a meglévő nyomvonal megtartása mellett az önkormányzati igények figyelembevételével az útterület újrafelosztása történik. Lehetőség szerint járdakapcsolatok, parkolósávok, kerékpáros létesítmények is betervezésre kerültek. 3.2. Részletes műszaki tartalom 3.2.1. Tervezési paraméterek A tervezési diszpozíció szerint a tervezési feladat a meglévő nyomvonal felhasználásával a 23. sz. főút 11,5 t-s burkolatmegerősítése mellett a Bátonyterenye elkerülő út, valamint a Bátonyterenyei elkerülő úthoz csatlakozó Észak-déli összekötőút megtervezése. A jelenleg is 2x1 forgalmi sávos II. rendű főút külterületen K.IV.B, belterületen B.IV.b. tervezési kategóriának megfelelő paraméterekkel lett megtervezve. A Bátonyterenyei elkerülő út szintén 2x1 forgalmi sávval K.IV.B tervezési kategóriájú, mivel az önkormányzat és a Magyar Közút NZrt. közötti megállapodás értelmében a 23. sz. főút része lesz. A Bátonyterenyei átkelési szakasz visszaminősül a 2301. j. országos közútig önkormányzati kezelésű belterületi gyűjtőúttá, azaz B.V.c. tervezési kategóriájú lesz. A 2301. j. úttól a jelenlegi 23. sz. főút Bátonyterenye átkelési szakasz továbbra is országos közút marad, a 2301. j. út részeként B.V.c belterületi gyűjtőút lesz. Bátonyterenye közigazgatási területén létesülő 2x1 forgalmi sávos Észak-déli összekötőút B.V.c. tervezési kategóriájú önkormányzati kezelésű gyűjtőút lesz. Határszelvények 23 sz. főút Nógrád megyei szakasza: 0+000 17+521 km sz. közötti szakasz (kezdőszelvény: 21 sz. főút Bátonyterenye-Kisterenye, végszelvény a Nógrád megye határa, Mátraterenye- Nádújfalu közigazgatási határa). A tervezési szakasz végén a tervezett nyomvonalhoz csatlakozik II. szakasz, a Heves megyei tervezési szakasz. 23. sz. főút és hozzá kapcsolódó Bátonyterenye elkerülőút és Észak-déli összekötőút Az e-ut 03.01.11 (ÚT 2-1.201:2008) Közutak tervezése (KTSZ) Útügyi Műszaki Előírás alapján a 23. sz. II. rendű főút tervezési osztályba sorolása K.IV.B dombvidéki területen. Ennek értelmében a tervezési sebesség vt=70 km/h. A külterületi szakaszokon 2x1 forgalmi sávos kialakítás lett tervezve a szabvány szerint 7,5 m burkolatszélességgel. Mivel a Forgalmi modell alapján a 15 éves időtávra sem haladja meg a becsült forgalom a 10 000 E/nap értéket, a padka szélességét 2,00 m-re megállapítva a tervezett koronaszélesség 11,00 m. Bátonyterenye elkerülőnél azonban a forgalomnagysága meghaladja 10 000 E/nap értéket itt a koronaszélesség 12,00-re lett megtervezve. 10
A tervezés során törekedtünk arra, hogy a tervezési szakasz teljes hosszán a 70 km/h tervezési sebességnek megfelelően, a szabvány szerinti tervezési paraméterek biztosítottak legyenek. Ahol a meglévő nyomvonalon ennél nagyobb sebesség már biztosított, ott utazáskényelmi szempontokat figyelembe véve azok az ívek megtartásra kerültek. Bátonyterenye elkerülő út 90 km/h, az Észak-déli összekötőút a 70 km/h tervezési sebességnek felel meg. Az átkelési szakaszok tekintetében az önkormányzati igényeket is figyelembe véve olyan nyomvonal lett megtervezve, mellyel az 50 km/h tervezési sebesség biztosítható. Vannak azonban olyan kis sugarú ívek is, ahol túl nagy beavatkozással, épületbontással járna az ívek korrigálása, így tervezői javaslatok között a meglévő ív megtartása, vagy kis mértékű ívsugár növelése, vagy egy csomóponti korrekció is szerepelt. Földútcsatlakozás, párhuzamos földút A tervezett 23. sz. főúthoz kapcsolódóan az ívkorrekciók miatt szükségesség válik földútcsatlakozás kiépítése, ezeket 6,0 m szélességben 50 m hosszon burkolattal kell ellátni. A koronaszélesség 8,5 m. Amennyiben az ingatlanok megközelítése miatt szükségesség válik párhuzamos földút létesítése azt szabvány alapján K.VI., tervezési kategóriába soroljuk, tervezési sebességük 30 km/h. 3,0 m széles stabilizációval és 1-1 m széles földpadkával épül. Amennyiben a földút kerékpározásra is alkalmas, akkor a stabilizáció tetejére aszfalt burkolat is épül. 3.2.2. Tervezési szakaszok áttekintése Az alábbi táblázat mutatja a jelenlegi 23. sz. főút nyomvonalát közigazgatási határokon belül a szakaszolás tekintetében. TELEPÜLÉS Bátonyterenye Nemti SZAKAS Z NEVE I-1 23. SZ. FŐÚT JELENLEGI SZELVÉNYEZÉSE 0+000-5+156 23. SZ. FŐÚT JELENLEGI SZELVÉNYEZÉSE SZAKASZ HOSSZA (M) 0+000-2+277 2277 I-1 2+277-5+156 2878 I-2 Mátraterenye- Nádújfalu I-3 5+156-6+180 1024 I-2 5+156 9+871 6+180-8+627 2446 I-2 8+627-9+871 1243 9+871-12+247 2376 I-3 9+871-17+521 12+247-13+295 1047 I-3 13+295-17+521 4225 2. táblázat: 23. sz. főút jelenlegi nyomvonalának szakaszhatárai SZAKASZ HOSSZA (M) 5156 4715 7650 SZAKASZ HELYE Bátonyterenye átkelési szakasza Bátonyterenye külterület Nemti külterületi szakasza I. Nemti átkelési szakasza Nemti külterületi szakasza I. Mátraterenye- Nádújfalu külterület I. Mátraterenye- Nádújfalu külterület I. Mátraterenye- Nádújfalu külterület I. A tervezési diszpozíciónak megfelelően a 23. sz. főút 11,5 t tengelyterhelésre történő felújítása az e-ut 03.01.11 Közutak tervezése (KTSZ) című Útügyi Műszaki Előírás alapján, K.IV.B./B.IV.b tervezési kategóriának megfelelően 50/70/90 km/h tervezési sebességnek 11
megfelelően lett megtervezve 2x1 forgalmi sávval. Ezért a külterületi szakaszon, ahol a meglévő nyomvonal nem felel meg az előírt külterületi sebességnek a 70 km/h tervezési sebességnek megfelelő nyomvonalváltozat került kidolgozásra. Belterületen a tengely a meglévő út tengelyét követi le, az önkormányzati igényeknek megfelelően a helyi adottságok függvényében lett a keresztmetszeti kialakítás megtervezve. Minden közigazgatási határ között a 23 sz. főút tervezett nyomvonala 0+000 km szelvénnyel indul. Engedélyezési terv szinten a tervzsűri által kiválasztott nyomvonal folyamatos szelvényezéssel fog megvalósulni. A 23 sz. főút végén hibaszelvény fog adódni. Az alábbi táblázat 70 km/h tervezési sebességre tervezett nyomvonal adatait tartalmazza. TELEPÜLÉS SZAKASZ NEVE Bátonytereny e I-1 Nemti 23 SZ. FŐÚT JELENLEGI SZELVÉNYEZÉSE TERVEZETT SZELVÉNYEZÉS SZAKASZ HOSSZA (M) I-1 0+000-2+128 2128 0+000-5+156 SZAKASZ HOSSZA (M) 0+000-2+435 2435 2435 I-1 2+128-4+852 2723 4852 I-1 0+000 0+806 806 806 I-2 Mátraterenye- Nádújfalu I-3 0+000-1+024 1024 I-2 5+156 9+871 1+024-3+470 2446 I-2 3+470-4+713 1242 0+000-2+382 2382 I-3 9-871 - 17+521 2+382-3+430 1047 I-3 3+430-7+489 4059 3. táblázat: 23. sz. főút tervezett nyomvonal adatai 70 km/h tervezési sebességre 4713 7489 SZAKASZ HELYE Bátonyterenye átkelési szakasza Bátonyterenye elkerülő- 23. sz. főút külterületi szakasza Észak-déli összekötőút Nemti külterületi szakasza I. Nemti átkelési szakasza Nemti külterületi szakasza I. Mátraterenye- Nádújfalu külterület I. Mátraterenye- Nádújfalu külterület I. Mátraterenye- Nádújfalu külterület I. 3.2.3. Településenkénti ismertetés 3.2.3.1. Bátonyterenye (I-1 szakasz) A tervezési feladat a 23 számú főút felújítása a teljes átkelési szakaszon, külterületen Nemti közigazgatási határáig a meglévő főút 11,5 t-s burkolatmegerősítése a tervezési kategóriának megfelelő keresztmetszeti paraméterek alkalmazásával 70/90 km/h tervezési sebességre, szükség szerint ívekben ívkorrekcióval. Emellett a tervezési feladat részét képezi a korábbi előzményes tanulmánytervben is szereplő Bátonyterenye elkerülő út tervezése és az önkormányzat kérésére egy az elkerülőre csatlakozó észak-déli összekötőút déli szakaszának tervezése. 12
Bátonyterenye közigazgatási területén tehát a következő útszakaszok megtervezésére került sor. 1. Bátonyterenye átkelési szakasza 2. 23. sz. sz főút külterületi szakasza Nemti közigazgatási határáig 3. Bátonyterenye elkerülő út 4. Észak-déli összekötőút déli ága. 1. Bátonyterenye átkelési szakasza A 23. sz. főút 0+000 km szelvénye a jelenleg építés alatt álló 21. sz. főút 44+940 km szelvényében lévő turbó körforgalom középpontja. Az átkelési szakasz vége 2+435 km sz. a tervezett Bátonyterenye elkerülő út végcsomópontjában van. Az önkormányzat és a Magyar Közút NZrt. tájékoztatása szerint az átkelési szakasz önkormányzati kezelésbe kerülhet, így a Bátonyterenye elkerülő út lesz a majdani 23. sz. főút, az átkelési szakasz pedig B.V.c.B tervezési kategóriának megfelelően önkormányzati gyűjtőút lesz. Amennyiben marad országos közút akkor B.IV.b.C. tervezési kategóriának megfelelően marad II. rendű főút. Az átkelési szakaszon az önkormányzatokkal történt egyeztetések alapján a tervezési kategóriának megfelelően a helyi igények figyelembe vételével lett a felújítás megtervezve. Az út vonalvezetése a meglévő út tengelyét követi le az 50 km/h tervezési sebesség alkalmazásával, szükség szerint sávbővítéssel. Az önkormányzat kérésének megfelelően kiemelt szegélyek között 6,5 m burkolatszélesség mellett betervezésre kerültek parkolósávok, járdakapcsolatok, ahol lehetőség volt közös gyalogos kerékpárút. A buszmegállók szabványos öbölben való elhelyezése is a tervezési feladat részét képezi. A gyalogos és kerékpáros hálózati kapcsolat biztosítása érdekében új gyalogátkelőhelyek is létesítendők. Továbbá minden település esetén vizsgálni kellett a településkapu létesítését. Bátonyterenyénél a korábbi felújítások kapcsán a település Nemti felé vezető végén ez megvalósult, az elején pedig csomópont van, ezért ennél a településnél új településkapu létesítése nem szükséges. A nyomvonal keresztezi a 0+436 km szelvényben (0+441 km szelvény) a Kisterenyei Tarjánpatakot. A műtárgy állapota miatt annak bontása és új műtárgy építése szükséges. A nyomvonal keresztezi a 2+178 km szelvényben (2+180 km szelvény) keresztezi a Kisterenyei Kazár-patakot. A műtárgy teljes körű felújítása szükséges. 2. 23 sz. főút külterületi szakasza Nemti közigazgatási határáig A 23 sz. főút külterületi szakasza a tervezett Bátonyterenye elkerülő út végcsomópontjától indul. A tervezett nyomvonal szelvényezése változik. Ennek oka, hogy a tervezési diszpozíció szerint betervezésre kerül a Bátonyterenye elkerülő út, mely a Bátonyterenyei önkormányzat és a Magyar Közút NZrt. közös megegyezése alapján a 23 sz. főút része lesz, tehát a főút szelvényezése itt fog kezdődni és az elkerülő meglévő 23 sz. főútra történő kötése után folytatódik. Tehát így Bátonyterenye közigazgatási területén a tervezett 23. sz. főút a 0+000-4+852,35 km szelvények között halad a 70 km/h tervezési sebesség biztosításával. 13
Külterületi II. rendű főútként lett megtervezve, a tervezési kategóriának megfelelően (K.IV.B.) a 70 km/h tervezési sebesség biztosítható, de a koronaszélesítés miatt idegen terület igénybevételével. A 3+800 km szelvénynél a jelenlegi R=100 m sugarú ívben ívkorrekció betervezése szükséges. Keresztmetszetét tekintve a jelenlegi burkolatszélesség nem megfelelő, teljes hosszon szélesítés szükséges. Egy vagy kétoldali szélesítéssel 7,5 m burkolat és 11,00 m koronaszélesség lett tervezve. 3. Bátonyterenye elkerülő út A Bátonyterenye elkerülő út II. rendű főútként 90 km/h tervezési sebességre lett megtervezve. A nyomvonal a 0+000 km szelvényben a 21. sz. főút 44+126 km szelvényéből ágazik ki, a tervezési szakaszának vége a 2+128 km szelvény. Itt csatlakozik a meglévő 23. sz. főút átkelési szakaszához és a külterületi szakaszához a 2+435 km szelvényben. A tervezési sebességnek megfelelő helyszínrajzi és magassági vonalvezetéssel lett megtervezve. Az elkerülő út 7,5 m burkolatszélességű és 12,00 m koronaszélességű, a rézsűhajlás 1:2,5. A nyomvonal keresztezi a Zagyvát a 0+246 és 0+702 km szelvényben. Valamint különszinten keresztezi a 81. sz. Hatvan Somoskőújfalu oh. egyvágányú, dízelüzemű vasúti fővonalat. Így a nyomvonalon 3 új műtárgy létesül. 4. Észak-déli összekötőút déli ága. Bátonyterenye elkerülő út 1+012 km szelvényében egy 4 ágú csomópont létesül, melynek két ága az elkerülő út, a másik két ága egy önkormányzati észak-déli összekötőút. Jelen projektben a csomóponttal együtt az összekötőút déli ága is kiépítésre kerül, az északi szakasz megépítése az önkormányzat feladata. A Városház utcából ágazik ki tervezési szakaszának elején a 0+000 km szelvényben és a végén a 0+806 km szelvényben az elkerülő útnál ér véget. Az összekötőút déli szakasza B.V.c.B tervezési kategóriájú gyűjtőút. Helyszínrajzi vonalvezetésénél a 70 km/h tervezési sebesség biztosítható, keresztmetszetét 7,5 m burkolatszélességgel és 11,0 m koronaszélességgel terveztük meg. A nyomvonal teljes hosszán felül kell vizsgálni a 23. sz. főút egyéb országos közúttal alkotott csomópontjait. Az átkelési szakaszon a 2301. j út, a külterületi szakaszon a 2409. j. útnál van jelenleg csomópont. A kialakítása forgalmi vizsgálat során felülvizsgálatra kerül, szükség esetén átépítendő. 3.2.3.2. Nemti (I-2 szakasz) A 23. sz. főút következő szakasza Nemti közigazgatási területén van, a 0+000 km szelvényben csatlakozik a Bátonyterenye közigazgatási területén lévő szakasz végéhez, annak 5+158 km szelvényében. A tervezési szakasz vége a 4+713,23 km szelvény. A teljes külterületi szakaszon a K.IV.B. tervezési kategóriának megfelelően 70 km/h tervezési sebességnek megfelelően lett a nyomvonal helyszínrajzi és magassági vonalvezetése megtervezve, több helyen a meglévő 50 km/h-nak megfelelő sebességű ívekben ívkorrekció került betervezésre. Keresztmetszeti kialakítását tekintve 7,5 m burkolatszélesség és 11,00 m koronaszélesség lett tervezve. A rézsűhajlás 1:2,5. A külterületi szakaszon nincs műtárgyérintettség. 14
Belterületen az út tervezési kategóriáját, a beépítés szélességét és az önkormányzat igényeit szem előtt tartva a B.IV.b.C. tervezési kategóriának megfelelően 50 km/h a tervezési sebesség. A tervezett nyomvonal a meglévő főút nyomvonalát követi le. Azokban az ívekben, ahol az 50 km/h sebesség jelenleg sem biztosított, sebességkorlátozás szükséges és emellett a szabványos kialakítás érdekében a kis sugarú ívekben sávbővítés is betervezendő. Ezeken a helyeken a szabványos kialakítás csak épületbontással valósítható meg. Az önkormányzattal történt egyeztetések alapján az átkelési szakaszon a tanulmányterv több változatot is tartalmaz. Kiemelt szegélyes változatnál a szegélyek között 6,50 m széles burkolat lett tervezve, emellett csapadékcsatorna építés is szükséges annak érdekében, hogy a gyalogos közlekedés is biztosítható legyen. A szegély nélküli kialakításnál a burkolatszélesség 6,50 m, a koronaszélesség 10,50 m. Ebben az esetben a meglévő nyílt vízelvezető árok megtartható, de szabványos méretű járda nem építhető meg. A tervezési feladat részét képezi a településkapuk betervezése is. Korábbi útfelújítási program keretében kiépítésre került Nemti belterületén egy forgalomcsillapító kapu, azonban mivel nem a belterület határán van, ezért nem tudja a településre történő belépéskor a forgalomcsillapító szerepét betölteni. Ezért a település mindkét végén betervezésre került egy forgalomcsillapító kapu. A jelenlegi buszmegállók öbölben való elhelyezése is szükséges, a szűk beépítés miatt ez nem mindenhol valósítható meg, azonban a buszmegállók térségében az önkormányzat kérésnek megfelelően új gyalogátkelőhelyek létesítendők. Az átkelési szakaszon a 1+361 km szelvényben (6+518 km sz.) a jelenlegi Ilona patak híd teljes körű felújítása is szükséges. Nemti közigazgatási területén a 23. sz. főút a Dorogházi bekötőúttal és a 24109. j. úttal alkot csomópontot. A csomóponti kialakítás felülvizsgálatra kerül. 3.2.3.3. Mátraterenye (I-3 szakasz) A 23. sz. főút következő szakasza Mátraterenye közigazgatási területén van, a 0+000 km szelvényben csatlakozik a Nemti közigazgatási területén lévő szakasz végéhez, annak 4+713 km szelvényében. A tervezési szakasz vége a 7+489,38 km szelvény. A teljes külterületi szakaszon a K.IV.B. tervezési kategóriának megfelelően 70 km/h tervezési sebességre lett a nyomvonal megtervezve. A 6400 m hosszú külterületi szakaszon számos ívben kellett ívkorrekciót betervezni, mert sok helyen a jelenlegi vonalvezetés csak az 50 és 60 km/h tervezési sebességnek megfelelő íveket tartalmazza. A tervezési kategóriának megfelelően 7,5 m burkolat és 11,0 m koronaszélességre lesz az út kiszélesítve. A rézsűhajlás 1:2,5. A külterületi szakaszon 3 műtárgy található. A nyomvonal az 1+027 km szelvényben (10+887 km sz.) keresztez egy időszakos vízfolyást, melyet közútkezelő kérésére bontani kell és helyette áteresz építendő. 1+231 km szelvényben (11+091 km sz) az út keresztezi a Zagyva-patakot. Az út korrekciója és a műtárgy állapota nem teszi szükségessé a híd bontását felújítással a rekonstrukció elvégezhető. 5+990 km szelvényben (16+018 km szelvény) az út keresztez egy időszakis vízfolyást, a műtárgy felújítása szükséges. 15
A belterületi szakaszon a B.IV.b.C. tervezési kategóriának megfelelően 50 km/h a tervezési sebesség. Nyomvonalkorrekcióra nincs szükség, de az útpálya szélesítését és az önkormányzati igényeknek megfelelően a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára alkalmas létesítmények betervezését a tanulmányterv tartalmazza. Igény volt a településkapu létesítése is, ezért a település mindkét végén betervezésre került. A belterületi szakaszon a 2+685 km szelvényben (12+555 km sz.) az út keresztezi a Nádújfalui időszakos vízfolyást, a műtárgy felújítása szükséges. Mátraterenye közigazgatási területén a 23. sz. főút a 2303 és a 2411. j úttal alkot csomópontot. A csomóponti kialakítás felülvizsgálatra kerül. 16
4. Környezeti hatások összefoglalása 4.1. Zaj- és rezgésvédelem Zajvédelmi szempontból a tervezett projekt úthálózatának települési környezetében a jelenlegi zajterhelés a vizsgált főúthálózati szakaszokon nappal jellemzően nem, míg éjjel nem vagy kismértékben túllépi a vonatkozó követelményértékeket. A létesítés során, a tervezett nyomvonal szakaszokhoz legközelebb (5-200 m-re) fekvő zajtól védendő létesítmények közelében, ahol az építés ideje alatt túllépés várható, külön zajvédelmi intézkedéseket kell alkalmazni ahhoz, hogy az építési munka ne okozzon határérték feletti zajterhelést. E helyeken a túllépés mértékének függvényében túllépéssel érintett épületekre és területre zajterhelési határérték túllépési kérelmet kell kérni a területi környezetvédelmi hatóság, mint I. fokú környezetvédelmi hatóságtól a túllépés mértéknek függvényében. Az építési szállítás átlagos mértékű várható zavaró hatása és a határértéknek megfelelő zajterhelés szintje miatt az építési szállítás jelenleg feltételezhető útvonalira vonatkozóan zajvédelmi intézkedési javaslatot nem indokolt megfogalmazni. Távlati megvalósítás esetén, az elvégzett zajszámítások alapján megállapítható, hogy a tervezési területhez legközelebb fekvő zajtól védendő épületeknél a várható zajterhelés meghaladja a megengedett határértéket. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 31.. (2) b) értelmében, a környezet elzajosodásának megakadályozása érdekében azonban az alábbi helyeken zajvédelmi intézkedés megvalósítását javasoljuk. Nemti és Nádújfalu védelme érdekében a 4.1.3. fejezetben megjelölt szakaszokon 71-72 db SPBI értékű kopóréteg (pl. BBTM 8 kopóréteg) alkalmazását javasoljuk. 4.2. Levegőtisztaság-védelem A tervezett fejlesztés kiépítésének hatását az építési fázisban kissé terhelőnek, szakaszonként terhelőnek minősítjük, melyek a javasolt védelmi intézkedések betartásával jelentősen csökkenthetők. Az építés légszennyezése minden esetben ideiglenes és egy-egy szakaszt viszonylag rövid ideig terhel. A porkeltő tevékenység végzése a talaj anyagnedves állapotában várható, valamint a 4.2 fejezetben bemutatott, építés idejére vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásával a kedvezőtlen hatások kellő mértékben csökkenthetők. A távlati állapotot a jelenlegihez képest megállapítható, hogy a forgalom kismértékben növekedni fog. Távlati állapotban a gépjárművek javuló műszaki állapota és alacsonyabb kibocsátási értékei miatt kedvezőbb emissziós és immissziós értékek várhatók a jelenlegihez képest. Összességében a közlekedésből származó légszennyező anyagok immissziós értékei alapján megállapítható, hogy várhatóan az órás, a napi és az éves egészségügyi határértékek teljesülnek a beruházás megvalósulása utáni távlati állapotban is. 4.3. Hulladékgazdálkodás Az építési szakaszban inert, kommunális, veszélyes és nem veszélyes hulladékok képződésére egyaránt kell számítani. Különösen az inert hulladékok esetében több hasznosítási-, újrafelhasználási lehetőség is rendelkezésre áll, ezért már a kiviteli tervezés során célszerű biztosítani a megfelelő feltételeket (elkülönített gyűjtés, a munkafolyamatok-, 17
az anyagtárolási helyszínek hasznosítási feltételek figyelembevételével történő kialakítása), a kivitelezés során pedig törekedni kell a keletkező hulladékok minél szélesebb körben és minél nagyobb mennyiségben történő hasznosítására. Az útszakasz üzemelése, üzemeltetése során az alábbi tevékenységek végzése járhat hulladékképződéssel: takarítás, pihenők fenntartása (kommunális hulladék- és szennyvíz elszállítása); elütött állat tetemek eltávolítása zöldterület gondozása, karbantartás és javítás, a pályatest és az út szerelvényeinek (korlátok, oszlopok) karbantartása, festése, mosása; az útfelület javítása (kitermelt aszfalt); esetleges havária során. Az üzemelés során keletkező hulladékok kezeléséről az illetékes közútkezelő gondoskodik. Az építkezés során keletkező inert hulladékokat (veszélyes anyagot nem tartalmazó építési törmelék) a legközelebbi - engedéllyel rendelkező - települési inerthulladék-lerakóban szükséges elhelyezni. Az építkezés és üzemelés során keletkező települési szilárd hulladékot (kommunális hulladékot) zárt hulladéktárolóban kell gyűjteni és azt rendszeresen kommunális hulladéklerakóba kell elszállítani. A veszélyes hulladékokat a jogszabály előírásai szerint egymástól elkülönítve, környezetszennyezést kizáró módon szükséges összegyűjteni, azokról nyilvántartást vezetni, bejelentést tenni és további kezeléséről, illetve veszélyeshulladéklerakóban való elhelyezéséről gondoskodni kell. Környezetvédelmi szempontból érzékeny területen (távlati- és üzemelő vízbázisok, védett természeti területek, Natura területek) veszélyes hulladék gyűjtésére szolgáló területet kijelölni tilos. Veszélyes hulladék kezelését, elhelyezését csak arra jogosult, engedéllyel rendelkező cég végezheti. 4.4. Talaj, felszín alatti vizek A tervezési terület Nógrád megye területén belül helyezkedik el. Talajok tekintetében a nyomvonal mentén legnagyobb területi arányban agyagbemosódásos barna erdőtalajok és Ramann-féle barna erdőtalajok, kisebb arányban réti öntéstalajok találhatóak. Az érintett felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére vonatkozóan megállapítható, hogy az érintett kistájak felszín alatti vizekben szegények, a felszín alatti vizek mennyisége csekély. A felszín alatti vizek összetétele alapvetően magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, lokális nitrát szennyeződéssel. A fejlesztés tárgyát képező 23. számú főút illetve a tervezett bátonyterenyei elkerülő szakasz üzemelő illetve távlati vízbázis kijelölt védőterületét nem keresztezi, a főút elkerülő szakaszának tengelye mintegy 25-35 m távolságra közelíti meg a Káposztási vízműtelep vízbázis védőterületét. Az elkerülő utat Maconka városrésszel összekötő, tervezett bekötő út nyomvonala keresztezi a Káposztási vízműtelep vízbázis hidrogeológiai védőövezetének A és B zónáját. Az összekötő út érintett szakaszán a csapadékvízelvezető rendszer vízzáróan burkolt kiépítéssel tervezett és a vízbázis védőterületéről a csapadékvíz átemelésre kerül a tervezett elkerülő út vízelvezető árkáig. A csapadékvíz átemelő állomás tervezése során a váratlan események elkerülése és a vízbázis védőterület szennyeződésekkel szembeni védelme érdekében a megbízhatóságra 18
kiemelt figyelmet kell fordítani (tartalék rendszerek beépítése, energiaellátás folyamatosságának biztosítása, tervszerű megelőző karbantartás). Amennyiben az átemelő állomás a vízbázis védőterületén kerül elhelyezésre, a csapadékvíz átemelő állomás műtárgyait, padozatát vízzáró kivitelben kell megtervezni és kialakítani. Továbbá mind az építés, mind az üzemeltetés során be kell tartani a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait. Az építés során várhatóan a területfoglalás fogja a legjelentősebb hatást okozni. Emellett számítani lehet a talaj tömörödésére, illetve erózióra. Az élénk domborzati viszonyok között Mátraterenye külterületén több szakaszon támfal kialakítása javasolt (legjelentősebb Mátraterenye külterületén), amely kialakítása nagy terület és földmunkaigényt jelent. Havária esetére a kivitelezőnek, majd később az üzemeltetés alatt a kezelőnek megfelelő havária tervvel kell rendelkeznie. Amennyiben az építés során talajszennyeződés észlelhető, a szennyezett talajt azonnal kezelni kell. Üzemelés során a talajt és a felszín alatti vizeket elsősorban a légszennyező anyagok bemosódásából érheti szennyezés. A légszennyező anyagok diffúz jelleggel csapódnak ki, a koncentrációjuk felhígul és ezért az út melletti területeken nem fejtenek ki jelentős hatást. Az üzemelés során a szennyezés nagysága elsősorban a haváriák, üzemanyag-szállító kamionok, tehergépkocsik balesetével kapcsolatban lehet számottevő. 4.5. Felszíni vizek védelme A felszíni vizek állapotát befolyásoló hatásokkal az üzemelési időszakban elsősorban új útszakasz építése esetén kell számolni. Az üzemelés alatt közvetlen és közvetett módon, a felszín alatti vizek közvetítésével érheti szennyezés a felszíni vízfolyásokat. Szennyezés a járműalkatrész kopásból származó fém, gumi és csöpögésből származó üzemanyagok, egyéb olajok és hűtőfolyadékok, valamint az útburkolat porlódásából keletkező por és az útburkolatra kiszórt síkosság-mentesítő anyag által érheti. A sózás kedvezőtlen hatása csak rövid ideig és kis mértékben érvényesülhet a befogadókban a hóolvadáskor keletkező víz hígító hatása következtében. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásait kell betartani a vízfolyásokba beengedhető vizek minőségére vonatkozóan. A csapadékvíz lefolyások TPH szennyezettségére vonatkozó számítások alapján Bátonyterenye településen az elkerülő út szakaszán (0,000-1,012 km sz.) várható 3 mg/l értéket meghaladó szennyezettség. Ezen a szakaszon a befogadó vízfolyások előtt víztisztító műtárgy beépítése vagy természetes szűrőmező kialakítása szükséges. A tervezési terület többi részén a csapadékvíz befogadóba való bevezetésénél hordalékfogó építése elegendő. Közvetlen szennyezés havária esetekben érheti a vízfolyásokat, melyet elsősorban kárelhárítás keretében lehet lokalizálni és megszüntetni. A szennyezések elhárítására, megszüntetésére a kivitelezőnek, majd az út üzemeltetőjének kell biztosítania az eszközöket illetve a gyors reagálásra alkalmas szervezetet. 4.6. Élővilág-védelem A tervezett beruházás jogszabállyal vagy egyedi határozattal kihirdetett ex lege védett lápterületet nem érint. Országos jelentőségű természetvédelmi területek közül a Maconkai-rét Természetvédelmi Terület az, amely közvetlen hatásterület mellett helyezkedik el. A jelenlegi tervezési fázisban a tervezett kisajátítási határ és a védett terület határa között 1.085 m 2 -es (0,1 ha) átfedés tapasztalható. A jelenlegi tervezési fázisban ez csak tájékoztató jellegű adat! A továbbtervezés, a terepen történő geodéziai mérések az érintettség mértékét pontosítják, a kiviteli tervek elkészítése során az érintettség akár meg is szüntethető. 19
A tervezett beruházás az ökológiai hálózat elemei közül 115.778 m 2 (11,6 ha) folyosó esik a közvetlen hatásterületbe. A tervezési terület növényföldrajzi tagozódás szerint a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Ősmátra flóravidékén (Matricum) helyezkedik el. A tájrészlet potenciális, természetes növénytakarója a pannóniai cseres tölgyesek, a gyertyános tölgyesek, a szubmontán bükkösök. A vízfolyások mentét az ártéri társulások (Salicetea purpurea, Ulmion) övezik. A 23-as főút a tervezési szakasz elején (Bátonyterenye) a Zagyva folyót keresztezi, amely az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosóját képezi a folyó teljes hosszában. A Zagyva élővilága térségi szintű értéket képvisel, azonban ökológia folyosó szerepe jelentős. Forgalom szempontjából a vidra (Lutra lutra) az egyik legjelentősebb faj a folyóban, amelynek zavartalan mozgását a víztérben a felújítás nem fogja befolyásolni, az út alatti átjárása biztosítva lesz. Bátonyterenye közigazgatási területén lévő országos védelem alatt álló Maconkai-rét TT és a hozzá szervesen kapcsolódó víztározó mellett halad a 23-as főút. A rét és a vizes élőhelyek sorozata fontos kétéltű élő- és szaporodóhely. A kétéltűek tavaszi/őszi vonulását az erre a szakaszra tervezett 13 db kétéltű-átjáró és a kapcsolódó terelőelemek kiépítése fogja biztosítani. Nemti közigazgatási határában az út a Zagyvát kísérő ökológiafolyosó mellett halad, a Nemtipatakot, mint ökológiai folyosót is keresztezve. Nemti belterületét elhagyva a Zagyva és a Mátrából lefutó patakok hordalékán kialakult égerligetek, nádas-magassásos mocsárrétek, üde gyepek találhatók, amelyek szintén fontos kétéltű szaporodó- és élőhelyet jelentenek. Az út a szaporodóhely és a környező erdők között halad, így szükségessé vált 3 kétéltű-átjáró kialakítása ezen a szakaszon. Az út Mátraterenye közigazgatási határán lévő Zagyva-szakaszt keresztezve kilép ökológiai folyosóból, és mellette halad a belterületig. A Zagyva ártere ezen a szakaszon üde gyepekből és rendszeresen leégetett terresztris nádasokból áll. Mátraterenye közigazgatási határától a Zagyva-keresztezéséig az út északi oldalán lévő homokkő formációkon kialakult, védett fajokban gazdag sztyeprétek, félszáraz gyepek mellett halad el, ahol a védett fajok egészen az út padkáig hatolnak le. A település keleti közigazgatási határáig - amely egyúttal megyehatár is - az út telepített, jobbára idegen honos (akác, erdei fenyő, lucfenyő), kisebb részben honos (cser, kocsánytalan tölgy, szakaszonként éger) fafajú erdők között halad. Ezen a szakaszon jelentős a nagyvad - kiemelt tekintettel a gímszarvasra (Cervus elaphus) és vaddisznóra (Sus crofa) - utat keresztező mozgása. 4.7. Gazdasági-, társadalmi hatások A tervezett útszakasz Nógárd megyei hatásterülete elsősorban a belterületükkel közvetlenül érintett települések, amelyek Bátonyterenye, Nemti és Nádújfalu. A tágabb hatásterület a teljes Bátonyterenyei járás jelenti. A közvetett tágabb hatásterülethez lazábban kapcsolódik még a szomszédos Heves megye Pétervásárai járása. Az építés társadalmi-gazdasági hatásai jellemzően áttételesen, a környezeti hatásokon, a területfoglalásokon, illetve a forgalom zavarásán keresztül érvényesülnek, így a megnövekedett környezeti terhelések egészségügyi problémákat okozhatnak, ezen túlmenően az épületállományban, kerítésekben okozhatnak jelentősebb anyagi károkat. Egyes építési fázisokban az ingatlanok megközelíthetősége, esetlegesen funkcionális működése is zavart szenvedhet. A forgalom zavarása, az építés helyszínén foganatosított korlátozásokon keresztül növeli az eljutási időket, így rontják az egyes települések, különböző funkcióük elérhetőségét. Az üzemelés során közútfejlesztés környezetében lévő térségekre gyakorolt közvetlen társadalmi-gazdasági hatások az alábbi tényezőkben jelentkezhetnek: az érintett települések környezeti terhelésének csökkenése, elsősorban zaj- és rezgésterhelések, kisebb mértékben közlekedési eredetű levegőszennyezés (pl. 20
burkolatminőség jelentős javulásán keresztül, ívkorrekciók miatt csökkenő fékezésigyorsítási szakaszok) az érintett települések lakosságának közlekedési szokásainak változása, mobilitás kismértékű növekedése, a települések közbiztonságának és közlekedésbiztonságának javulása, ívkorrekciók, rendezett burkolati jelek, forgalomtechnikai beavatkozások hatására a települések egyéb fejlesztéseihez való kapcsolódás, ipari és lakóterületek fejlesztései, főutca / faluközpont fejlesztések biztonságos parkolási és gyalogos közlekedési lehetőségek, az épületek, lakóházak, szolgáltatók, munkahelyek jobb és biztonságosabb megközelíthetősége Közvetett hatások A közvetett társadalmi hatások jellemzően másodlagosak, a közvetlen hatások és az ezekre adott társadalmi válaszok eredői, részben egymással is összefüggnek: az érintett településen belüli gépjárműforgalom kismértékű megnövekedése a közvetett hatások pozitív visszacsatolásainak következményeként, a gazdasági versenyképesség javulása az egészségi állapot kismértékű javulása a csökkenő környezeti terhelések csökkenésének hatására a demográfiai helyzet javulása, az elvándorlás kisebb mértékű csökkenése a környezetminőség és versenyképesség javulása miatt, a foglalkoztatási helyzet kismértékű javulása a javuló és biztonságosabb elérhetőségjavulás következtében, a lakosság jövedelmi viszonyainak kismértékű javulása a gazdasági versenyképesség javulásával összhangban, 4.8. Települési és táji szerkezet és karakter Tájképi szempontból a fejlesztések közvetlen hatásterülete a nyomvonalra való rálátás függvényében változik, de nagyságrendileg 2 500m-es távolságban definiálható. A táji funkciók esetében tekintettel arra, hogy a fejlesztések dominánsan a meglévő nyomvonalon, illetve annak közvetlen környezetében valósulnak meg a hatásterület nem értelmezhető; új táji funkció nem létesül, a meglévő táji funkciók jellemzően változatlanok maradnak. A tervezett közútfejlesztés közvetlen tájvédelmi hatásterülete érint belterülethez tartozó területeket is. Az építkezés során esetlegesen megjelenő anyagnyerő helyek és felvonulási területek, telephelyek, szállítási útvonalak következtében kialakuló rombolt felületek kedvezőtlen látványelemként jelennek meg a tájban, így ezek rehabilitációja szükséges az építkezés befejezését követően. Az üzemelés a tájra, mint komplex egységre hat, a különböző környezeti elemek változásán keresztül. A jó közlekedési kapcsolatok, a termelési és a szolgáltatási tevékenység telepítése szempontjából felértékelődhetnek ezek a területek. A közútfejlesztés megvalósítása a térfoglaláson keresztül a tájhasználati módokban, az értékes táji elemekre gyakorolt hatásban, egyes szakaszokon a kapcsolatok átvágásában, átformálásában és a tájkép változásában jelentkezhet. Tájhasználati módokban alapvetően nem következik be változás. A ténylegesen igénybevett területen túl érdemi területhasználat-változással nem kell számolni. A tervezett közútfejlesztés és kapcsolódó létesítményei (pl. műtárgyak) többnyire már közlekedési célra hasznosított területeken valósulnak meg, így a táj szerkezetét hosszútávon lényegében nem befolyásolják. 21
A beruházás során a kisajátítással érintett területek használata megváltozhat (meglévő tájhasználat megszűnése, korlátozása), a tervezett új nyomvonalak, illetve ívkorrekciók mentén található zöldfelületek kismértékben átalakulhatnak, áthelyeződhetnek. A tervezett beruházás megvalósítása esetén alapvetően nem változik az érintett térség biológiai aktivitás értéke. Az fejlesztés tájképben betöltött szerepét és a rálátásokat figyelembe véve kedvező kialakítású, mivel a nyomvonal nagyrészt az eredeti nyomvonalat követi, így nem érinti a pozitív látványok területeit, illetve kis tájrészletről látható. 4.9. Éghajlatvédelmi szempontok Az éghajlatváltozással összefüggő hatások elemzését a Miniszterelnökség megbízásából - a projektek klímakockázatának értékeléséhez és csökkentéséhez - készült Útmutató (Klímakockázati Útmutató) alapján végeztük el. A sérülékenységi elemzésben a tervezett fejlesztés jelenlegi és jövőben lehetséges sérülékenységének vizsgálata történt meg az érzékenység és a kitettség összevetésével, figyelembe véve az adaptációs tevékenységeket. Ezek alapján leírható, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok hatással lehetnek a projektre, de mivel ezek zömében a tervezett beruházás javasolt és a tervezés során figyelembevett klímaadaptációs tevékenységeivel, illetve a megfelelő műszaki kialakítással kezelhetők, ezért ezen szempontból nem minősíthető sérülékenynek a beruházás. A tervezett fejlesztéssel összefüggésben számbavett lehetséges potenciális hatások vonatkozásában nincs egyértelmű jelentős hatás, mely hatások mérsékléséhez feltárt lehetséges adaptációs tevékenységek által méginkább csökkenek a kockázatok. Ettől függetlenül a magas értékeket mutató éghajlati paraméterekre elvégeztük a kockázatelemzést. A lehetséges kockázatok kezelésére adaptációs intézkedések, tevékenységek kerültek meghatározásra, beépítésre a tervezett beruházás tervezési, megvalósítási, valamint üzemeltetési szakaszaiban. A tervezett fejlesztés hatásainak vizsgálata alapján elmondható, hogy a projekt hatása a gépjárműforgalomból adódó ÜHG kibocsátás a beruházás hatásterületén belül a járműforgalom átrendeződés következtében enyhén nő, a hatásterületre vonatkoztatott CO 2 kibocsátás 2022 évben mintegy 7,23%-kal. Ez a tendencia nem változik a következő vizsgált időszakokban: az egyes vizsgált években a kibocsátás mértéke eltérő, azonban ugyanazt a képet mutatja. A beruházás keretében előirányzott, meglevő közvilágítás korszerűsítésének köszönhetően a tervezett fejlesztés hatására kevesebb indirekt emisszió várható ezen a szakaszon, így bár minimális mértékben, de ez is hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentéséhez. 22