Pázmány Péter Ktolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kr A solymári templom Dllos András Témvezető: Jernyei Kiss János Dllos András művészettörténet 2006 1
TARTALOM: BEVEZETŐ...2 Bevezető A solymári templomról először Zombory Gusztáv írt cikket 1863-bn Vsárnpi Újságbn. Ezt követte 1934-ben Hufnágel Ferenc plébános írás 200 éves kegyhely jubileum lklmából. Az 1958-s Pest megye műemlékei című topográfii leírást követően, 1986-bn Németországb kitelepített egykori solymári lkosok ösztönzésére készült el z első átfogó kidvány fluról. 1992-ben Vácz József írt történeti áttekintést solymári kegyképről, melyben templomról is számos dtot közölt. Egy évvel később jelent meg Seres István könyve, Solymár története és néprjz címmel. Ebben egy fejezet fogllkozik templomml. Számos dtot köszönhetünk dr. Jblonky Istvánnk is, ki többek között templom hrngjiról írt cikket. 1862-ben leégett plébáni benne lévő irtokkl együtt és később z építtető Mjthényi cslád levéltár is erre sors jutott. Összefüggő leírás templomról ez idáig nem született. Ezért is válllkoztm rr, solymáriként, hogy szkdolgoztombn templomml fogllkozzm. Munkámt ngybn nehezítette, hogy nem tekinthettem bele plébánián őrzött még meglévő dokumentumokb. Írásombn ismertetem templom építészeti párhuzmit és elhelyezem mgyrországi művészettörténetben. Bemuttom főoltárképet, mellékoltárt, kegyképet és szószéket, mivel ezek képviselnek ngyobb művészi színvonlt belsőben. Végezetül ismertetem templom előtt állt egykori brokk szoborkutt, melyre Jblonky Mári hívt fel figyelmemet. 2
Történeti áttekintés Bud 1686-os felszbdítás után török hódoltság mitt elnéptelenedett országrészek lssn betelepültek. Az első lkosok Solymáron görögkeleti vllású szerbek voltk. Később Mári Terézi urlkodás ltt német nyelvterületről ngy rányú betelepítés történt. Ennek köszönhetően XVIII. százd elejétől kezdve Solymár lkosság főként rómi ktolikus németekből állt. Kezdetben flu lkosság pilisvörösvári egyházközséghez trtozott. 1719-ben zonbn meglkult z önálló plébáni, melynek egy ideig hidegkúti templom volt filiáj.1 1728 bn, Wtty János földesúr idején épült község első templom mi temető területén. Pár évvel később Long Péter solymári kőművesmester mi plébánitemplom helyén pestistől vló megmenekülése hálájából keresztet állított. Ennek helyére később kőből kápolnát építtetett, és ebben elhelyezte Segítő Szűz Mári képét. 1746-69-ig Tersztyánszky József Esztergom vármegye lispánj, királyi tnácsos volt flu földesur. Tersztyánszkytól kesselöekei Mjthényi Károly örökölte Solymárt. Mjthényi szeptemvir és udvri tnácsos volt. 1758-tól 1763-ig országbírói, mjd nádori ítélőmesterként működött Mgyrországon. Albert szász herceg helytrtó mellett lnádorrá nevezték ki. Az ő támogtásávl kezdték el solymári templom építését 1782 tvszán, mely még torony nélkül, négy évvel később épült fel. 1789-99 között Mjthényi Károly utód, puchói és csóki Mrczibányi István2emeltette templom tornyát és ekkor készült el nnk homlokzt is. Mrczibányi királyi tnácsos és Csnád-megye lispánj volt. Nevéhez számos építkezés fűződik. Feleségével Mjthényi Máriávl Budán z Erzsébet - rendi pácáknk kórházt építtetett, mely 1805-ben lett kész. Mrczibányi Pest megyében vörösvári és solymári, Szerém megyében pedig kmenici 1 Borovszky Smu, Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1712-1740, in: Seres István, Adlékok és emlékirtok Solymár történetéhez, Solymár 2002, 65. 2 Buzás László, Mrczibányi István élete és munkásság, in: A Mkói Múzeum füzetei, Mkó 1994, 11-14. 3
templomok megújításár, illetve bővítésére dott pénzt. Az Irglms-rend kolostor és kórház számár megvette budi Császár-fürdőt környező épületekkel együtt és támogtt nnk átépítését is, melyet z 1800-s évek elején Hild József tervezett. Mrczibányi István hlál után Solymár egy ideig Kálly csládhoz trtozott, mjd gróf Krátsonyi Guidó lett z új földesúr. A gróf hlál után solymári birtokot második fi, Jenő örökölte. Krátsonyi 0. Bud, ún. Mrczibányi-ház, 1805 Jenőt, főrendiház örökös tgját málti és lovgot 1933-bn templombn temették el. Hlálávl grófi cslád férfiág kihlt, birtokit örökbefogdott unoköccse, buzini gróf Keglevich Imre örökölte, ki később felvette Krátsonyi nevet. 3 1942. jnuár 31-én gróf templom feletti ptrónusjogát eldt ktolikus egyháznk 25000 pengőért. 4 3 4 Virág Zsolt, Mgyr kstélylexikon. I. Pest megye kstélyi és kúriái, Budpest 2001, 265. Solymár. Chronik einer schwäbische Grossgemeinde im Ofner Berglnd, Ettlingen 1986, 57. 4
A korábbi templom Solymár első templom mi temető helyén állt. A helytörténeti társság tgjként Tolny Jenő egyik levelében, - melyet 1984-ben Jblonky Istvánnk, Helytörténeti Gyűjtemény igzgtójánk írt,- beszámol rról, hogy temetőben sírásók ráleltek korábbi templom lpflir és z egykori kriptár. 5 2. Tolny Jenő rjz Tolny két változtot is készített, z lprjzr vontkozón. Az utóbbi, egy egyhjós, félköríves szentélyzáródású templomr enged következtetni, mely 1728-bn egy középkori templom romjir épült. 6 Mrlok István szerint templomot 1724-ben kezdték építeni.7 1726-bn már Keresztelő Szent János tiszteletére emelt kőtemplomról tesz említést. Méretét tekintve templom 13, 27 méter hosszú és 7, 58 méter széles zsindellyel fedett, torony nélküli épület 5 Ennél sokkl konkrétbb Drxler Ferenc ( ) kőműves nyiltkozt, kit megkértem és nekem helyszínen megmuttt, hogy Temető kpu melletti Srlós csládi kőkereszttől blr Srlós András (Endre) feleségének Tller Teréznek sírj megásás közben olyn elhelyezkedésű kőflr bukkntk, mely mellett csk ngy nehézséggel tudtk kilkítni sírgödröt. Ez fl biztosn térképen is jelzett Szt. János templom lpflmrdvány. Sjnos ezt flt még sokáig nem áll módunkbn továbbkuttni, mert volt templom egész területe m sűrűn be vn telepítve sírokkl és ehhez temetőrészhez egyhmr nem nyúlnk. Pedig z lpflk megtlálás egyszerre eldöntené, hogy középkori lpokr épült-e templom, vgy sem. Tolny Jenő levele 1984-ből. Jblonky Mári tuljdonából. 6 7 SzfvPL No. 4560 Cnonic Visittio, 1764. Mrlok István, A Budi espereskerület helytörténete, kézirt 5
volt. Boltozt nélküli, gerendákr lklmzott vkolt mennyezettel fedték. Feltehetően z építkezéshez nemcsk korábbi templom romjit, hnem közelben fekvő középkori Szrk-vár köveit is felhsználták, melyet Mikoviny Sámuel még z 1740-ben készült térképén is feltüntetett. A templomot Pjermnn János 1728-bn szentelte fel Keresztelő Szent János tiszteletére. Főoltár építészeti és szobrászti kiképzéssel készült. 8A mellékoltárok szentjei Boldogságos Szűz Mári és Nepomuki Szent János voltk.9 1752-ben, Pdányi Bíró Márton veszprémi püspöknek írt jelentés szerint templomnk már kettős kereszttel ellátott ftorny volt. 10 Később zonbn tornyot rossz állpot mitt le kellett bontni. Ennek helyébe egy hrngtornyot állítottk temetőben, templom bejárt elé. A templom berendezéséről zt tudjuk, hogy deszkából készült kórus, orgonáj és szószéke is volt. Elegendő pddl rendelkezett, mind templombn, mind kóruson. Nem volt zonbn sekrestyéje. A vkolt mennyezetet sem festették le. Az oltáriszentséget réz szentségtrtóbn és cibóriumbn őrizték. Kő keresztkútjábn réz kgylóbn állt keresztvíz. Két hrngját község vette, melyet Keresztelő Szent János és Szentháromság tiszteletére szenteltek fel.11 A korábbi templom épületéből már csk z frgvány mrdt meg, mely most solymári helytörténeti gyűjtemény kőtárábn láthtó. 3. Solymár, korábbi templom kőfrgvány, XVIII. sz. eleje 8 Cn. Vis. 1764. Cn. Vis. 1764. 10 Seres, 1993, 148. 11 Uo. 9 6
A kápoln Long Péter solymári kőműves z 1700-s évek elején Ngykovácsi felé vezető úton pestistől vló megmenekülése hálájként keresztet állított. Később feleségével együtt 1733-bn ennek helyébe kis kápolnát építtetett. A kápoln oltárár Segítő Szűz Mári képét állították, melyet Long egy budi festőtől vásárolt. Az egyre több zrándok mitt átépített kápolnát Bertini Mihály kkori áltlános helynök engedélye lpján Márkus Mihály budi lsó kerületi esperes áldott meg 1742. március 24-én, Gyümölcsoltó Boldogsszony ünnepén.12 Márkus Mihály zsámbéki plébános 1757-ben hivtlos jelentést írt solymári kápoln állpotáról, melyben z új kápolnáról így ír: Az elhtározás eredményeképpen z előbbinél ngyobb kápolnát emelt, melynek hossz 1 öl egy láb: szélessége meg csk 1 öl. Az új kápolnánk kőoltár volt. A boltíves kápoln 1738-bn készült el, mindkét oldlán blkokkl, hogy be lehessen látni. Ajtj eredetileg keményfából volt, mivel zonbn kápolnát kétszer is kirbolták, ezért utóbb kettős zárs, erős vsjtóvl látták el. 13 Melich György14plébános, később ismét megngyobbíttt kápolnát, hogy zrándokok jobbn elférjenek benne. Így z 1749-ben kibővített kápoln korábbihoz képest háromszor olyn hosszú és kétszer olyn széles, zsindelytetővel ellátott, ftornácos, vörös színű épület volt. A kápoln e fából készült részében kőből épült kápolnrész bejártától jobbr- egy festett kis Szent Kereszt oltár áll: egy budi festő jándék. A kápoln egész szélességében elnyúló két pd vn még ott, vlmint szentély bejártától blr, jtóvl és vspántokkl jól megerősített kőpersely, feljánlott dományok céljir. 15 Az jtó felett torony mgsodott egy kis hrnggl, melyet 26 solymári polgár jándékozott kápolnánk. Ezenkívül számos fogdlmi tárgy függött belsőben.16a kápoln berendezéséről nnyit tudunk még, hogy fogdlmi 12 Uo. Márkus Mihály, A solymári kápoln állpot 1757. évben, in: Seres, 2002, 71-72. 14 Mechlitz/Melich János György 1743-1753-ig volt plébános Solymáron. A szilézii Nissiensiben született, Bécsben tnult, pssui egyházmegye szentelte fel 1735-ben. 15 Seres, 2002, 72. 16 Uo. 69. 13 7
képek mellett volt egy négyváltoztú orgonáj, mi fából készült kóruson helyezkedett el. Továbbá két gyónttószékkel és nyolc pddl rendelkezett. Kelyhe és monstrnciáj rnyozott rézből készült, ezüst cibóriumát pedig z urdlom jándékozt.17 A szobrászmunkávl készült foltárt múlt évben, 1756-bn 60 forintért csinálttt Bernrd pesti polgár és kereskedő. 18 A kegyhely népszerűségét később z is ngybn növelte, hogy zrándokok 1752. május 28-án könnyezni látták Szűzny képét. Az új templom Mjthényi Miklós19- templomépíttető Mjthényi Károly leszármzottj Hufnágel Ferenc solymári plébánoshoz 1937-ben írt levelében számos dtot közöl templomépítéssel kpcsoltbn. Megjegyzi, hogy Mjthényi Károly 1777-ben közölte Séllyei Ngy Ignáccl, z kkor létesített székesfehérvári egyházmegye első püspökével, hogy solymári birtok elfogllás lklmávl, megfogdt Istennek, hogy ott templomot fog építeni és egyben kérte, hogy engedélyezzék z elképzelését. A püspök még ugynbbn z évben megdt z engedélyt. Annyir érdeklődött z új templom építése iránt, hogy 1778-bn személyesen is megtekintette régi plébánitemplomot és kápolnát, mjd helyszínen megvizsgált z építési terveket is. Séllyei zt tnácsolt, hogy bontsák le régi templomot, mely már így is szűkös és rossz állpotbn volt. Kérte továbbá, hogy z építendő templom ne kápoln helyén, hnem nnk közelében legyen felállítv és terjedelmesebb legyen, mint hogy zt eredetileg eltervezték. Az volt jvslt, hogy z új templomhoz építsenek egy új kápolnát kegykép számár. A lebontndó régi templom nygát pedig vgy z új templom vgy plébáni építésénél hsználják fel.20 A különböző tervek mérlegelése, vlmint z építkezés előkészületei hosszú ideig eltrtottk. Percel József plébános 1781-ben jvsolt püspöknek, hogy míg z új templom felépül, kápolnát, mely rossz állpotbn volt, új fszerkezettel vegyék körbe, hogy hívek befogdásár 17 Cn. Vis. 1764. Seres, 2002, 70. 19 Mjthényi Miklós, A Mjthényi cslád és solymári templomépítés, in: Seres, 2002, 66-70. 20 Uo. 18 8
lklms legyen. A püspök zt z utsítást dt Percelnek, hogy kegyképet kápolnából vitesse el plébánitemplomb és ott helyezze el ideiglenesen z egyik mellékoltár képének helyébe. 21 Az új templom építése végül 1782-ben kezdődött el. A munkábn részt vett többek között Biedermyer Ferenc budi ácsmester, Dávid József kőfrgó mester, Probst Gáspár sztlosmester és Kreitzweger György bécsi fkereskedő is. Mjthényi Miklós megemlíti továbbá, hogy Mngel János óbudi ácsmester készítette templom tervrjzát.22 Feltételezésem szerint itt ugynrról személyről vn szó, ki 1787 88-bn budvári Teleki plot homlokztánk tervét is készítette. A Teleki-cslád levéltárából szármzó homlokztrjz felirtán ugynis ez olvshtó: Domus Budensis. Die Hubt Fcde Gegen Oriend. Johnnis Michel Mngl. Zimmer Meister in lt-ofen.23 F. Csnk Dór feltételezi, hogy Mngl János z Udvri Építészeti Igzgtóságból vgy budi mesterek sorából kerülhetett ki. Mngl egyébként dolgozott z 1790-es években z óbudi plébánitemplomon is, hol tervet készített fedélszék kilkításához. 24 4. Mngl János terve budi Teleki-plot homlokztához, 1787 88 21 Uo. Uo. 23 F. Csnk Dór, Teleki József és művészetek, in: Művészet és felvilágosodás. Szerk. Zádor Ann - Szbolcsi Hedvig, Bp. 1978, 573. 24 Frbky Péter, Adlékok z óbudi plébánitemplom építéstörténetéhez és mestereinek tevékenységéhez, MÉ XXXIV. 1985, 176. (Művészettörténeti Értesítő) 22 9
A solymári templom mgyrországi brokk építészettörténetben A mgyrországi brokk hosszhjós templomok lprjz rómi Il Gesúr vezethető vissz. A kezdetben kéttornyos, mellékkápolnákkl bővített templomtípust Bécs közvetítésével duni brokk építőiskol lkítj tovább. A XVIII. százd közepétől z egyhjós, oldlkápolnás megoldás tovább egyszerűsödik, mivel z oldlkápolnákt kezdik elhgyni, így belső tér még egységesebbé válik. Ezt segíti elő z is, hogy keskenyebb szentélyt hngsúlyos didlívvel válsztják el hjótól.25 Az új építészeti megoldást z egyszerűsége mitt legelőször koldulórendi szerzetesek templominál figyelhetjük meg. Kilkulásánál fordulópontot z jelentette, mikor XVIII. százd hrmincs éveitől kezdve dongboltoztot felváltott csehboltozt. Az új boltozti típus új szerkezeti rendszer kilkulását teremtette meg, mivel cseh- vgy csehsüveg-boltoztokt hevederívek válsztják el egymástól. Ezek hevederívek gykrn hngsúlyos párkánnyl, hjó oldlflánk síkj elé ugró lizénákr támszkodnk. Később lizénák pillérré lkultk, így korábbi rendszer egy pillérvázs szerkezetté lkult át.26 A XVIII. százd közepétől z egyhjós belsővel együtt, homlokzti középtornyos megoldás is egyre széles körben elterjedt, mivel z oldlkápolnák elhgyásávl főhomlokzt lényegesen keskenyebbé vált, így rányink jobbn megfelelt z egytornyos kilkítás. A templomok építését áltlábn szentélytől kezdték el, így tornyok gykrn csk 10-20 évvel később készültek el. Ilyen egytornyú, csehboltoztos, egyhjós, pillérvázs templom solymári mellett többek között zsámbéki és piliscsbi plébánitemplom is, melyek szintén XVIII. százd második felében épültek. 25 A mgyrországi művészet története, szerk. Fülep Ljos, Budpest 1961, 388. Andorné Tóbiás Judit, A XVII-XVIII. százdi Mgyrország brokk templomépítészetének szerkezeti kilkulás és fejlődése, ÉÉt VI. 1974, 341-384. (Építészet és Építészettudomány) 26 10
5. Solymár, templom, 1782 A solymári templom hjój kétboltszkszos. A boltszkszokt trtó pillérek páros pilszterekkel vnnk bővítve. A rövid szentélyrész körívesen záródik. Alprjzábn hsonlít visegrádi (1773) templomhoz, bár ott szentélyzáródás egyenes. Az óbudi (1744-49) és zsámbéki (1749-82) plébánitemplom hjój ugyn háromszkszos, de itt is szentély két oldlához egy-egy bővítmény kpcsolódik. Solymáron ez délen sekrestye, észkon pedig kegyúri cslád sírboltj volt, melyet még XVIII. százd végén lebontottk. Ehhez hsonló elrendezésű piliscsbi (1778-81) plébánitemplom is, bár itt háromszkszos hjó mellett bővítmények nem ugrnk ki oldlt olyn erőteljesen, mint Solymáron. 6. Zsámbék, 1749-82 7. Óbud, 1749 8. Piliscsb, 1778-81 A solymári templom lprjzát megfigyelve ngy hsonlóságot tlálunk kmri típustervekkel. Példként említném meg legszorosbb párhuzmként 11
bácslmási, krvukovi és rónszéki rómi ktolikus templomok lprjzit. Mindegyik egy kmri típustervre vezethető vissz. lprjzokról egy szentélyzáródású középtornyos, templomot egyhjós, olvshtunk kétboltszkszos, le. Mindhárom Az íves esetben z előcsrnoktól délre csiglépcső vezet krztr, z észki oldlon pedig kis kápoln tlálhtó. A szentély déli flához mindegyik lprjzon sekrestye épülete kpcsolódik. 9. Solymár, 1782 10. Krvukov, 1801 11. Bácslmás, XVIII. sz. vége A hsonlóság okát kmri típusú templomtervek széles körű elterjedésében kell keresni. Ennek hátterében z áll, hogy 1771-től kincstári költségen épített templomokt Mári Terézi áltl elrendelt három tervváltozt egyike szerint kezdték el építeni.27az Országos Építészeti Igzgtóság, vezető építésze 1788-bn Tllher József lett, ki ngy szerepet játszott kmri típustervek további kidolgozásábn. A típustervek visszvezethetők Frnz Anton Pilgrm szentgotthárdi egyhjós, homlokzti középtornyos, csehboltoztos templomár (1740-79). A háromféle kmri tervváltozt mindegyike három lpból állt: egy lprjzból, egy homlokztrjzból és keresztmetszetből. A tér lezárás mindhárom típusterv esetében síkfödémmel homlokztokt gykrn történt. lizénák, Jellemző mélyített volt, hogy mezők és középtornyos táblmotívumok díszítették. A tervek zonos művészi színvonlt képviseltek. Mári Terézi 27 Kelényi György, Az Építészeti Igzgtóság és hivtlos építészet Mgyrországon XVIII. százd végén, in: Zádor - Szbolcsi, Budpest 1978, 129. 12
célj ezzel z volt, hogy flusi templomok helyi lehetőségeknek megfelelően, jó átlgszínvonlon épüljenek meg.28 A típustervek tehát z egész országbn elterjedtek. Ezeket ztán helyi építészek szbdon vriálták. Összképüket brokk kései, klsszicizáló irány jellemezi. A kori tervek homlokztink flát csk z jtónyílás bontj meg, z oldlsó szkszokt áltlábn mélyített mezők és fejezet nélküli flsávok illetve táblák díszítik. A földszinti díszítés mindig középtengelyre összpontosul. Idővel egyre több, helyi igényeket mind jobbn kielégítő típusterv jutott el z ország különböző vidékeire. Az igényesebb terveken már csehboltoztos megoldást láthtunk hjóbn, szentélyben és z előcsrnokbn egyránt. A boltszkszokt támsztó pilléreket, páros pilszterekkel bővítették. A terveken belsőben továbbr is z egyszerűség urlkodott. A homlokzti felső szinten középtorony dominált, kétoldlt volut nélküli féloromztokkl. A homlokzt egészét átfogó felső szint kulisszflként funkcionált, mert mögötte nem hjó felső szintje, hnem tetőszerkezet húzódott.29 Joseph von Kiss 1801-ben készített tervrjz krvukovi, és M. Lechner rónszéki rómi ktolikus templom számár készített tervrjzi is z igényesebb kilkítású tervek közé trtozik.30 Mindkét templom lprjz ngybn hsonlít solymáriéhoz. Az egyhjós templom mindegyik esetben kétboltszkszos, csehboltozttl fedett, szentély keskenyebb hjótól és ívesen záródik, továbbá sekrestyeépület szentély déli oldlához kpcsolódik. A solymári homlokzt háromosztású és ugynúgy, mint Rónszéken kpuzt két oldlán z lsó és középső szinten is tlálunk egy-egy blkot. Ez fjt megoldás csk későbbi évekre volt jellemző. Közös jegy solymári és kmri típustervek lpján megépült templomokkl többek között hngsúlyos kórusblk, és z erőteljes övpárkány lklmzás is. Jellemző, hogy vidéki, távol eső építkezéseken homlokzton sokkl tovább megmrdtk brokkos motívumok. Minél inkább központhoz, Budához kötődött település, nnál inkább követte kor építészeti stílusirányztát. Ez jelenség is megfigyelhető Solymáron, hisz Bud 28 Uo. Uo. 30 Uo. 29 13
közelsége mitt, templom homlokztán már inkább klsszicizáló késő brokk dominál. A templom leírás A solymári templom flu központjábn áll. Főhomlokztávl irányb néz. keleti A flsávokkl és széles triglifes főpárkánnyl tgolt homlokzt közepén timpnon láthtó. Ez ltt kpuztot és kórusblkot kétoldlt egy-egy dór pilszter fogj közre. A kétemeletes toronyhoz kétoldlt ívesen cstlkozik z oromfl, melyen 2-2 lángnyelves és füzéres kőurn áll. A torony testén körben ión fejezetű 12. Solymár, templom homlokzt, 1782-99 flpillérek között félköríves blkok láthtók. A vörösrézlemezzel fedett sisk ltt órlpok helyezkednek el. A homlokzt középtengelyében vörösmárványból készült egyenes záródású kpuzt tlálhtó, törtvonlú, szintén egyenes záródású csigás szemöldökkel. A szemöldökön koszorús füzérdísz ltt következő felirt olvshtó ltinul: Ingredimini ports hs et dormini Dominium coeli et terre. 13. A kpuzt 14
(Lépjetek be ezen kpun és imádjátok mennynek és földnek Urát.) A párkány felett z építtető Mjthényi és Mrczibányi cslád címerei helyezkednek el, felettük koronávl. A vslemezes kpu-szárnyk tetejét szárnys puttófej díszíti. Korábbn e helyett díszes tölgyfjtó volt. A kpuzt egyik rokon emléke budi várbn z Országház utc 5. számú ház kpuj.31 Ez is egyenes záródású, srokkonzolll vn ellátv és szintén pillérek szegélyezik. Ugynúgy, mint solymári, hngsúlyos háromtgú szemöldökpárkánnyl rendelkezik, melynek frízét levélfüzér díszíti. Különbség csk nnyibn vn, hogy várbeli kpuzt rányibn szélesebb és itt pillérfejezeten is tlálhtunk füzérdíszt. 14. A kpu fölött lévő címerek 15. Országház utc 5. Bp., XVIII. sz. vége 31 6. Solymár, XVIII. sz. vége Budpest Műemlékei I, szerk. Horler Miklós, Budpest 1955, 390-392. 15
A templom homlokztát főkpu felett szegmentíves kórusblk, két oldlsó mezőt lul 1-1 körblk, felettük, pedig további 1-1 egyenes záródású blk díszíti. A téglány lprjzú hjó oldlflin két-két szegmentíves blkot helyeztek el. A visszugró szentély észki és déli flár is egy-egy blkot terveztek. A délit, - mikor sekrestyét kibővítették - beflzták. A 2001-es kifestés során kiderült, hogy eredetileg szentélyben, főoltár felett is volt egy körblk, zonbn ezt később, még mielőtt elkészült voln főoltárkép (1797) megszüntették. A szentély déli oldlához kpcsolódik sekrestye épülete, melynek emeletén tlálhtó z ortórium, pácrácsos blkokkl. 17. Solymár, 1782-99 A solymári 18. A krisztinvárosi templom, 1780-97 templom homlokztánk legközelebbi párhuzm krisztinvárosi (1780-97) plébánitemplom, melynek homlokztát és főoltárát Hikisch Kristóf tervezte 1795-97 között. Ebben z időben készült solymári homlokzt és torony is. A hsonlóság még inkább szembetűnő, h megnézzük krisztinvárosi templomot z 1880 körüli átépítés előttről. Frnz Xver Sndmnn egy 1845-ös Krisztinvárost ábrázoló litográfiáján, - melyet Rudolf Alt rjz nyomán készített, - zt lehet megfigyelni, hogy homlokzt szoborfülkéi helyett korábbn vkblkok voltk, és z oromzton z obeliszkek helyett kőurnák álltk.32 A tornyot egy lcsony gúl fedte hsonlón, hogy egykor solymárit is. Ezt z állpotot egy 1870-es korbeli fényképen is jól 32 Rózs György, Budpest legszebb látképei, Budpest 1997, 111. 106. kép 16
megfigyelhetjük. A fényképre Deutsche im Burgviertel und Umgebung című könyvben tláltm rá.33 19. Egy kmri homlokzti terv34 20. Szentgotthárd, cisztercit templom, 1740-79 A hsonlóság ok kmri típustervek elterjedésében keresendő, melyek visszvezethetők Pilgrm szentgotthárdi templomár. Mindkét templom egyhjós, egytornyú, homlokztuk közepén hngsúlyos elemként megjelenik timpnon egy erőteljes párkánnyl, mely ltt ngy kórusblk helyezkedik el. Kétoldlt fülkék illetve blkok láthtók, volutás oromztikon kőurnák illetve kőobeliszkek állnk. Órlpos toronytestüket ión flpillérek díszítik. A solymári templom homlokzt 1795-99 között készült el, z kkori földesúr, Mrczibányi István támogtásávl. Tervezőjéről és kivitelezésről nem mrdtk fenn dtok, feltehetően ezek z 1862-es solymári tűzvészben vesztek el, melynek plébáni is z áldoztául esett. Pár évvel később épült hsonló stíluselemekkel Mrczibányi budvári plotáj (1801) is Dísz-téren, melyet 1910-ben lebontottk. Zkriás G. Sándor vlószínűsíti, hogy Hikisch Kristóf volt z épület tervezője és z úgy nevezett Mrczibányi háznk (1805) 33 34 Deutsche im Burgviertel, szerk. Wendelin Hmbuch, Budpest 2004, 346. 14. kép Országos Levéltár 17
is. Mindegyik épület solymári templom homlokztávl egy időben épült fel Mrczibányi István támogtásávl.35 21. Mrczibányi István budvári plotáj, 1801 Az 1863-s Vsárnpi Újságbn36közölt metszeten templomot egy gúl vlószínűleg lkú, - bádog - sisk fedi. Ezt később egy resturálás cserepes során toronysisk váltott fel, melyet százd 22. Vsárnpi Újság, 1863 eleji levelezőlpokon is megfigyelhetünk. Ennek helyébe íves, brokkizáló sisk került, melyet z 1920-s években készítettek és z utóbbi években újítottk fel. H 22. A templom Flkoner festményén, 1797 35 36 megfigyeljük 1797-es Flkoner oltárképén Zkriás G. Sándor, A budi Btthányi-tér, Budpest 1958, 12. Vsárnpi Újság, 1863, 120. 18
solymári templom ábrázolását, - ez egyébként templom legkorábbi ábrázolás - egy hgymsiskos torony képét vehetjük ki. A festmény elkészültekor zonbn torony még nem állt, hisz csk 1799-ben fejeződtek be munkáltok. A templom berendezése Belépve templomb, először boltozott előcsrnokb jutunk. Észkr z egykori keresztelő kápoln, m gyónttóhelyiség tlálhtó. Délre egy csiglépcsőn boltoztos krztr juthtunk, mely előredomborodó mellvéddel nyúlik belső térbe. Innen továbbhldv csiglépcsőn toronyb lehet felmenni. Az előcsrnokból egyhjós brokk belső térbe érünk, melyet dór pillérnylábokr futó páros hevederek osztnk három szkszr. A templom két csehsüvegboltozttl fedett hjóból és ettől lcsonybb és keskenyebb, íves záródású szintén csehsüvegboltozttl fedett szentélyből áll. A szentélytől délre helyezkedik el fiókos dongboltoztú sekrestye. Ezzel szemben z észki oldlon egykor Mjthényi-cslád sírboltj állt, zonbn zt még XVIII. százd végén lebontották. A templomot 1785-ben Veroni Pál királyi esperes áldott meg Szűz Mári Nevének tiszteletére.37 Az ünnep Bécs 1683. szeptember 12-i felszbdítás után, XI. Ince páp intézkedésére vált egyetemessé ktolikus egyházbn. A kultuszt Közép-Európábn főleg pssui Mrihilf-kegykép tisztelete ihlette, ugynis Bécs ostrom ltt I. Lipót Pssubn kpucinus Mrihilf - kolostor kegyképe előtt könyörgött törökök feletti győzelemért. A hrcokbn z osztrák csptok Máriát hívták segítségül. A csták végeztével kegykép győzelem npjánk szimbólumává vált és tisztelete hmrosn elterjedt z egész Hbsburg birodlombn. A XVIII. százdbn Mgyrországr települő németek, de mgyr kmri telepítések is szívesen válsztották z új templomok, kápolnák titulusául Mári nevét. Így ezekben templomokbn gykrn Mrihilf-típusú képek kerültek z oltárokr. 38 Bálint Sándor rámutt, hogy Mári nevének kultusz összefüggött mgyrországi Regnum Mrinum kultuszávl is. Ugynez titulus solymári mellett többek között 37 38 Cn. Vis. 1805. Bálint Sándor, Ünnepi klendárium II, Budpest 1977, 272-273. 19
perbáli, torbágyi, törökbálinti, visegrádi budfoki és piliscsbi plébánitemplomoknk is, melyek szintén solymári templomml egy időben épültek. A berendezés ngyrészt z 1785-ös vásárlás útján került templomb. Ekkor árverezték el z óbudi kiscelli trinitárius templom tárgyit, miután II. József feloszltt rendet. A XIX. százd eleji beszámolók leírják, hogy templom belül boltoztos, fli bevkoltk. Kórus és 12 változtú orgonáj vn. Ezen kívül szószékkel, keresztkúttl, és három oltárrl rendelkezik. A főoltárt Boldogságos Szűz nevére, egyik mellékoltárát Krisztus kínszenvedésének, másikt pedig Keresztelő Szent János tiszteletére emelték. Az utóbbi korábbi templom főoltár lehetett. A leírás szerint 18 drb frgott és rnyozott gyertytrtóvl rendelkezett ekkor templom. A tbernákulum fölött lévő kegyképtől jobbr z oltáron Szent Jokim, blr pedig Szent Ann szobr állt. 39 Hsonlón, mint krisztinvárosi templom főoltárán. A templom rendelkezett ezenkívül egy Fájdlms Mári, egy Segítő Szűz, egy Szent Antl, egy Nepomuki Szent János és egy Ecce Homo képpel és egy ugynilyen szoborrl is. A flon láthtó volt továbbá még két kndeláberes ngylszobor és egy kis Szűz Mári fogdlmi kép.40 1821. június 29-én Szent Péter és Szent Pál ünnepén Vurum József székesfehérvári püspök újr felszenteli z új, teljesen elkészült templomot és főoltárt Boldogságos Szűz Mári nevének tiszteletére. Az oltárkőbe Innocentius, Cndidus és Clemens vértnúk, - úgy nevezett ktkombszentek, - ereklyéit helyezik el. A ktkombszentek kultusz és ereklyéik elterjedése rómi ktkombák feltárásávl vette kezdetét. Mgyrországr gykrn püspökök közvetítésével kerültek templomokb. Így például z 1761-ben székesfehérvári Nepomuki Szent János templomb került Szent Cndidusereklyét Vánossi Antl, jezsuit rendhelyettes trtományfőnöke kérte és kpt meg Rómából. 41 Szent Clemens ereklyéit pedig budi klrissz kolostortemplombn őrizték rend 1782-es feloszltásáig. A ktkombszentek tiszteletének kultusz gykrn összekpcsolódott Mári 39 Cn. Vis. 1805. Cn. Vis. 1817. 41 Tüskés Gábor Knpp Év, Népi vllásosság Mgyrországon 17-18. százdbn, Budpest 2001, 222. 40 20
tiszteletével, mi rr utl, hogy szentek tisztelete ekkor már összefüggésben állt reformáció utáni idők rektolizációs törekvéseivel. 42 Az 1829-es Cnonic Visittióból megtudjuk, hogy templom szentélye ekkor már ki vn festve. Megemlíti leírás, hogy templomnk vn egy hitelesített Szent Kereszt ereklyéje, z egyik mellékoltár is ezt címet viseli. Ez lehet korábbn már említett Krisztus kínszenvedése oltár. Két kriptáról is ír jegyzőkönyv. Értékesebb felszentelési tárgyként egy ezüst szentségtrtó réz tlppl, két ezüst kehely pténákkl, továbbá számos ezüst fogdlmi tárgy vn felsorolv. A m egyetlen álló mellékoltár szentély előtt, didlív észki oldlán tlálhtó. Az oltárképen Nepomuki Szent János megdicsőülését láthtjuk. Ez szent egy viszonylg ritk ábrázolás. Hsonló állt mjki kmnduli templom egykori főoltárán is (1760). A kép Johnn 23. A Nepomuki Szent János mellékoltár Andres Pfeffel ugsburgi rézmetsző illusztrációjár vezethető vissz, ki több mint 30 jelenetben ábrázolt Nepomuki Szent János életét. 43 A fekete-rny f oltárépítményt pilsztereken nyugvó fogrovtos párkány, illetve timpnon koronázz. Közvetlen párhuzm diósjenői Mindenszentek-templománk főoltár-építménye.44 Itt is, mint Solymáron, Flkoner József Ferenc festette z oltárképet (Mindenszentek, 1790 körül). A solymári oltárépítmény tetején két puttó ül, középen egy kereszt láthtó. Az oltárkép egy stukkó lpr festett, 42 Uo. Szilárdfy Zoltán, Ikonográfi Kultusztörténet, Budpest 2003, 213. 44 Bod Zsuzs, Flkoner József Ferenc vázltrjz diósjenői rómi ktolikus templom főoltárképéhez, MÉ, 2004, LIII. 1-4, 167. 43 21
úgynevezett gipszmozik kép. Készítője jelzet szerint Wolfgngus Köpp, melyet mester 1782-ben, Bécsben készített. Köpp Esterházy Pál herceg udvri festőjeként és építészeként dolgozott. 1752-60 között bécsi Akdémián Mulbertsch növendéke volt. Életében számos templom számár festett oltárképet. A százd végén tlált fel gipszmozikot. Az ebből készült művei külföldön is keresettek voltk.45 Ez z újfjt képkészítés lehetővé tette, hogy megrendeléseket sját műhelyében is el tudt készíteni, mjd drbokr szedve, el tudt szállítttni kívánt helyszínre. Az 1863-s Vsárnpi Újság cikke megemlíti, hogy mellékoltárképet z 1836-os koler idején jándékozt solymári templomnk egy óbudi polgár,46mivel szent tiszteletének népszerűsége összefüggött XVIII. százdot pusztító járványokkl is. Arról nem tudunk, hogy kép korábbn hol állhtott. Zombory Gusztáv, cikk szerzője további két mellékoltárról is ír. A főoltáron kívül, melyet már többször említett Boldogságos szűz csodáltos képe ékit, még két oltár vn e jeles szentegyházbn, melyek közül z első, jobb oldlt, - szenvedő Jézust ábrázolj, másik bloldli mellékoltárnk képe pedig Keresztelő Szent Jánost, mely művészi tekintetben vlmennyit felülmúlj, s kép lján láthtó felirtból olvssuk, hogy Volfgngus Köpp nevű bécsi művész festette 1782-ben 47 Több kérdés felmerül is szöveggel kpcsoltbn. A Köpp áltl festett kép ugynis nem Keresztelő 24. Kőtábl didlív flábn Jánost, Nepomuki Szent hnem Szent Jánost ábrázolj és nem bl ( déli), hnem m z észki oldlon vn. Felmerülhet itt z tévedés, hogy Zombory, főoltár felől tekintette jobbilletve bl oldlt. Ezt zonbn kizárhtjuk, hisz tovább így ír Köpp-féle oltárrl kpcsoltbn. 45 Szbó Ákos András, Mgyr festők és grfikusok életrjzi lexikon, Nyíregyház 2002. Zombory Gusztáv, A solmári templom, VU, 1863, 120. (Vsárnpi Újság) 47 Uo. 46 22