Nemzetközi gazdaságtan 9. Nemzetközi pénzügyi rendszer 1 A nemzetközi pénzügyi rendszer Kapcsolat a világgazdaság reálszférája és a pénzügyi-valutáris rendszer közt Hatás visszahatás illetve a két rendszer önállósága A reálszféra tendenciáihoz hatékony-e a pénzügyi-valutáris rendszer? A pénzügyi-valutáris kapcsolatok jellegét meghatározó tényezık: Mi a világpénz? Milyen a nemzetközi fizetés és finanszírozás rendje? Globális egyensúly biztosított-e? A szervezeti és intézményrendszer formája Történeti háttér: I. világháborúig szabad nemzetközi tıkemozgások I-II vh. közt a pénzügyi rendszer összeomlása II. vh után: a nemzetközi tıkeáramlások élénkülése Ma: kölcsönös függés, megállapodások szükségessége 2 1
Árfolyamrendszerek Valuta: Deviza: Egy ország törvényes fizetıeszköze (készpénz) Más ország valutájára szóló követelés (bankszámlapénz) Devizapiac: Bankok, üzletkötık (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet ) Globális, 24 órás piac Napi 2000Mrd $ ügylet, 98 % tıkemozgás, 1-2 % külker ügylethez kapcsolódó Fajtái: Azonnali (spot): azonnali (2 napon belüli) teljesítés Határidıs (forward): adott árfolyamon, de késıbbi teljesítésre Árfolyam: egy valutának egy külföldi valutában kifejezett ára Közvetlen: idegen valuta ára hazai valutában (1 = 260 Ft) Közvetett: hazai valuta ára idegen valutában kifejezve ( 1 Ft = 0,0038 ) Keresztárfolyam: egy idegen valuta ára egy másik idegen valutában (1 = 1,2 $) 3 Árfolyamrendszerek fajtái Fix (kötött) Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz) Rögzített, de kiigazítható Lebegı Csúszó leértékelés (szabályos idıközönként azonos változtatás) Szabadon lebegı Irányítottan lebegı Korlátozottan lebegı Sávosan lebegı 4 2
A nemzetközi fizetési mérleg Áruk külkereskedelme X (fob), IM (cif) Szolgáltatások külkereskedelme Devizális elszámolások: (tényezıjöv., egyoldalú átutalások) Tıkeforgalmi mérleg I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások (idegenforg!) tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások Történeti elızmények: 17. szd. Nagy Britannia: export és import 1860 Petty: külker forg. + egyéb tényezık is Egységes rendszer: Népszövetség 1946, IMF: a mai szerkezet kialakítása KIADÁS IM kapott kimenı kimenı BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás tıkeexport tıkeimport III. Jegybanki tartalék változása I. és II. együtt: fizetési mérleg (alapmérleg) I.egyenleg + II. egyenleg +III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi Bacsi, mérleg Nemz gazd.9 egyenlege devizatartalék növekedése csökkenése 5 260 250 A lebegı árfolyamos valutapiac Az árfolyamot a magángazdaság szereplıinek valutakereslete és valutakínálata alakítja. Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Árfolyam (Ft/ ) 8000 10000 D Kereslet: - árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) -Tıkeexportırök kevesebb övezeti értékpapírt vesznek (mert drágul) -Áru-importırök: a külföldi áru Ft-ban Valuta ( ) drágább lesz, ezért csökken a kereslete, - valutakereslet csökken 6 3
A lebegı árfolyamos valutapiac/2 Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Árfolyam (Ft/ ) S 260 250 10000 11000 Kínálat: - árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) -Tıkeimportırök több hazai értékpapírt tudnak venni azonos -összegért, jobb megtérülés, ezért több Ft-ot akarnak venni -ért -Áru-exportırök: a hazai áru Ftegyenértékéért kevesebb -t fizet a külföldi vevı (olcsóbb), így nı az áru iránti Valuta ( ) kereslet, többet lehet eladni, tehát több - kapunk - valutakínálat nı 7 A lebegı árfolyamos valutapiac/3 Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Kínálat = Kereslet Áruexport + tıkeimport 255 Árfolyam (Ft/ ) 10500 S D Valuta ( ) = Áruimport + tıkeexport Azaz A fizetési mérleg egyensúlyban van! 8 4
A rögzített árfolyamos valutapiac Az árfolyamok rögzítettek (pl. aranyhoz, v. más valutához) Ha az egyensúlyi árfolyam ettıl eltérne: az állam (jegybank) beavatkozási kötelezettsége (ingadozás megengedett egy szők sávban!) Példa: a rögzített árfolyam: 270 Ft/, egyensúlyi árfolyam = 260 Ft/ Árfolyam (Ft/ ) 270 260 Q1 10500 S D Q2 Az egyensúlyi árfolyamot emelni kell: - kereslet növelés v. kínálat csökkentés A jegybank felvásárol Q2-Q1 -mennyiséget Valuta ( ) Azaz a jegybanki -tartalék nı A fizetési mérleg többlete! 9 A rögzített árfolyamos valutapiac/2 Példa: a rögzített árfolyam: 250 Ft/, egyensúlyi árfolyam = 260 Ft/ Az egyensúlyi árfolyamot csökkenteni kell: - kereslet csökkentés v. kínálat növelés A jegybank elad 260 250 Árfolyam (Ft/ ) S D Q2-Q1 -mennyiséget Azaz a jegybanki -tartalék csökken A fizetési mérleg deficitje! Q1 10500 Q2 Valuta ( ) 10 5
Nemzeti valuták konvertibilitása Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása: Eladó pénzében Vevı pénzében Harmadik ország valutájában Átválthatóság! Kétoldalú v. többoldalú klíring: Éves elszámolási rendszerben az idıszak végén fizetik az egyenleget! Szabályozott Megadott keretek Valutakonvertibilitás: Külsı: külföldi szabadon vehet és eladhat hazai valutát (devizakülföldi) Korlátozott: a folyó fizetési mérleg tételeire igen, de a tıkemőveletekre nem! Teljes de facto : teljes, de nem deklarált Az árfolyampolitika célja: Növekedés, egyensúly, stabilitás Ok: a leértékelés exportösztönzı, importgátló Pl: ha 1 t búza itthon 20000 Ft és EU-ban adjuk el, 1 =250 Ft, kinti ára: 20000/250 = 80 Ha leértékeljük a Ft-ot (1 =260 Ft), kinti ára = 20000/260 = 76,9 azaz a külföldieknek olcsóbb! Problémák: Miért változik az árfolyam? Mi az árfolyamváltozás következménye? Hogyan mérhetjük reálisan a helyes árfolyamot? 11 I. Folyó fizetési mérleg Miért változik az árfolyam? nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS IM kapott kimenı kimenı BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás tıkeexport tıkeimport Az árfolyammódosulás hatása a fizetési mérlegre III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése Valuták kereslete és kínálata (egyensúlyi árfolyam) Ft világpiaci kínálata: külföldi áruvásárlásra (IM) + tıkekivitelbıl (tıkeexport) Ft világpiaci kereslete: magyar árueladásért (EX) + tıkebefektetésre (tıkeimport) A fizetési mérleg helyzetét befolyásolja Vásárlóerı paritás: a két országbeli árszínvonal-eltérések Kamatparitás elve: a két ország kamatlábainak különbsége alakítja az árfolyamot (Ft keresletét-kínálatát befolyásolja) 12 6
A reálárfolyam értelmezése Nominálárfolyam: 1 = 250 Ft Külföldi termék ára idén: 100. Importáljuk: hazai ára= 100 250 = 25000Ft Jövıre külföldön 5 % infláció, nálunk 10 % infláció: A külföldi termék ára külfölfön 1,05 100 = 105 Importáljuk: hazai ára = 105 250 = 26250 Ft lenne De: A hazai piacon a termék ára = 1,1 25000 Ft = 27500 Ft lehetne Következmény: az import iránti igény nı, azaz iránti kereslet nı (hasonlóan: az export csökken ) árfolyama növekedni fog! (vagyis a Ft romlik!) Fordítva: ha az -övezetben az infláció magasabb, mint nálunk: az árfolyam csökken! Értékpapírpiacon is hasonló (az infláció növekedése a reálkamatlábat csökkenti, tehát a valuta iránti befektetési kereslet csökken!) 13 A reálárfolyam értelmezése/2 REÁLÁRFOLYAM: e = 250 Ft/ nominálárfolyam, P külföld = külföldi árszínv., P hazai = hazai árszínv. R = e (P külföld /P hazai ) A reálárfolyam növekedése (csökkenése) a nominálárfolyam csökkenését (növekedését) okozza Lebegı árfolyam mellett a nominálárfolyam az árszínvonalhoz igazodik, A reálárfolyam egyensúlyt teremt a valutapiacon A fizetési mérleg egyensúlya! 14 7
A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlıdése 1.Aranystandard-rendszer (1870-1914): Pénz: aranyérme + pénzhelyettesítık (jegybankok névértéken aranyra váltják) Korlátlan aranykivitel és behozatal Korlátlan nemzetközi forgalom pénzhelyettesítıkben Aranypont-automatizmusok: fix árfolyamok az aranyhoz képest, Alsó aranypont: a valuta legmagasabb ára (aranyban), amely felett már jobban megéri külföldön aranyat elfogadni, majd hazahozni és itt hazai valutára váltani (behozatali aranypont) Felsı aranypont: az a legalacsonyabb árfolyam (aranyban), amely alatt már külföldön érdemes arannyal fizetni a saját valutánk helyett (kiviteli aranypont) 1914: I. világháború, az aranyra válthatóság felfüggesztése Nem állítják vissza a háború után sem Valuta árfolyam lebegtetés, leértékelések 1929-33-as világválság, kilábaláshoz keresletélénkítés, nem fér össze a fix árfolyamokkal 1931: Bank of England megszüntette a font konvertibilitását 1934: USA visszatér az aranyalapra! 15 2. Aranydeviza standard rendszer Bretton Woods (1944) Az Egyesült Nemzetek nemzetközi pénzügyi konferenciája (44 ország) Új intézmények: IMF, Világbank (és ITO) Aranydeviza-standard: az amerikai dollár aranyfedezettel bír, a többi valuta értékét dollárban határozzák meg a tıkeáramlás korlátozása, bár az IMF távlati célja a konvertibilitás Nemzetközi Valutaalap (IMF) Cél: monetáris stabilitás Elkerülni a versengı valutaleértékelést, ill. az indokoltnál nagyobb kiigazításokat Eszközök: készenléti hitelek ( stand-by, kb. egy-másfél éves futamidı) Szemlélet: egységes, makroökonómiai kis létszám, bankszerő mőködés Feltétel: restriktív pénzügypolitika Világbank (IBRD) Cél: a háború utáni újjáépítés, majd a fejlesztés finanszírozása (infrastruktúra) Eszköz: középtávú (projekt-) hitelek Szemlélet: differenciáltabb, mikroökonómiai nagy létszám, további intézmények (IFC, IDA, MIGA) Feltétel: az IMF által jóváhagyott makrogazdasági politika 16 8
A Bretton Woods-i rendszer ellentmondásai Az USA nemzeti valutája egyben nemzetk. kulcsvaluta a nemzetk. kereskedelem sok dollárt igényel az USA kereskedelme deficites leértékelési várakozások Vietnami háború politikai nyomás Világgazdasági anarchia fordulat az 1970-es években Bretton Woods vége (1971) áttérés a lebegı árfolyamokra Olajár-robbanások, hitelbıség Nemzetközi adósságválság: centralizált adósságkezelés Európa: monetáris integráció 17 A centrumon kívüli országok pénzügyi folyamatai Gyarmati rendszerek: a gyarmatosító valutájára épül a pénzügyi rendszer - pl. fontövezet, frankövezet Politikai függetlenség megjelenik a gazdasági önrendelkezés igénye Fejlıdési ambíciók külsı forrásbevonás igénye (transzferek) A segélyek kommercializálódása - hitelek és feltételek bıvülı szerepe Adósságválság (1982-) Elızmények Újonnan iparosodott országok finanszírozása Petrodollárok visszaforgatása Hibás v. improduktív beruházások Szigorodó monetáris politika (a centrumban) Következmények Sorozatos átütemezések Kiigazítási kényszer, gazd. és pol. válságok Globális adósságkezelés IMF Közvetett hatások (migráció, ökológia stb.) 18 9
Globális adósságkezelés IMF-receptek: ortodox kiigazítás fiskális és monetáris restrikció valutaleértékelés (mint elıfeltétel) 1985-tıl: a Világbank szerepe nı szerkezeti kiigazítási programok 1987-tıl: további eszközök keresése Leértékelés, adósságkönnyítés, debt-equity swap (adósság-részvény csere) Valutaválságok a félperiférián az 1990-es években Feltörekvı gazdaságok túlfinanszírozása pénz- és tıkepiaci instabilitás Rögzített árfolyamok? (fenntarthatósága kérdéses: fiskális fellazulás vagy exportbevétel-csökkenés?) A változások hirtelen felismerése pánikot, tıkemenekítést vált ki (súlyos reálgazdasági károkat okoz) Válságok: Mexikó, Oroszo., K-Á, Arg. stb. 19 10