Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Készítette: Busák István igazgató E G E R 2011
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ 3 A minőségirányítás törvényi háttere intézményi szempontból 3 I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 4 1. Szerkezeti felépítés 4 2. Alapelvek, célkitűzések 5 3. Az iskola tanulói 7 4. Az intézmény nevelőtestülete 8 5. Az iskola külső kapcsolatai 9 II. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 10 1. A fenntartói elvárásokból adódó intézményi célok és feladatok 10 2. A Comenius 2000 I. Intézményi modell alapján kiépült minőségbiztosítási program működtetése 11 3. Intézményi minőségcélok 12 III. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 14 Vezetés, irányítás 14 1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége 14 2. Az intézmény jogszerű és hatékony működésének garantálása 15 3. A vezetés területei 17 4. Vezetői tervezés 18 5. A vezetői ellenőrzés rendje 19 6. Vezetői ellenőrzések rendszere 20 7. Vezetői értékelés 22 Az intézmény működésének tervezése 24 8. Célja és működésének tervezése 24 Ellenőrzés 25 9. Célja és alapelvei 25 10. Az ellenőrzési rend jellemzői 25 11. Az intézményi ellenőrzésben figyelembe vehető szakmai mutatók 25 12. Ellenőrzési feladatok rendszere 26 13. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 28 Értékelés 29 14. Célja és alapelvei 29 15. Az értékelési rendszer működése 29 Mérési rendszer 30 16. Célja,alapelvei 30 17. Pedagógiai mérések 31 A minőségirányítási rendszer működtetése 32 18. Az intézmény minőségfejlesztési rendszerének leírása 32 19. Feladatok meghatározása, felelősségdelegálás 34 IV. A KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 40 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 47 MELLÉKLETEK 48 2
BEVEZETŐ A minőségirányítás törvényi háttere intézményi szempontból A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és annak módosításáról szóló 2006. évi LXXI Törvény (a továbbiakban: Kt.) többek között- a közoktatás minőségirányítási feladatait is megfogalmazza az alábbiak szerint. 40. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és azok megvalósítását szolgáló elképzeléseiket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve program végrehajtását, az a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményt. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, ennek hiányában pedig helyben a szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. 3
I. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1. Szerkezeti felépítés Az iskola az idei tanévben, 2011-ben ünnepelheti fennállásának 40-ik évfordulóját. Az intézmény fiatal kora ellenére a műszaki szakemberképzés jelentős bázisa, ahol szakközépiskolai képzés folyik elektronikai, gépészeti és műszaki-informatikai szakmacsoportban, valamint rendelkezik érettségire épülő technikus- ill. mérnökasszisztens (villamos, gépipari) képzéssel. - A 2004/2005 ös tanévtől nyelvi előkészítő osztály indításával új képzési forma került bevezetésre, amelyben az idegen nyelv és az informatika oktatása a meghatározó. - A 2011/2012-es tanévtől az általános és a nyelvi előkészítő évfolyamon is indul reál tagozat, továbbá a régi hagyományoknak megfelelően katonai képzés is. - A képzés első négy, ill. öt (nyelvi előkészítő évfolyammal kezdve) évében a hangsúly a közismereti, az általánosan művelő tárgyak tanulásán van. A 9-10. (11) évfolyamon egységes tananyag alapján folyik az oktatás az egyes évfolyamok valamennyi osztályában, a nyelvi előkészítőt végzettek idegen nyelvi, valamint informatikai tananyagának bővülése mellett. - A 11-12. (12-13.) évfolyamon az előbbiek gyarapításával egyidejűleg széles szakmai alapozás folyik, amely választás alapján továbbtanulásra, ill. a szakképzési szakaszba való bejutásra készít fel. Tanulóink továbbtanulási esélyeinek biztosításához évfolyamonként 15 fő jelentkezése esetén emelt szinten oktatjuk a matematikát, a fizikát, az informatikát és az idegen nyelvet. Ezekből a tantárgyakból biztosítja az iskola az emelt szintű érettségi vizsga lehetőségét is. Más, az intézmény szakképzési területéhez nem kötődő közismereti tárgyból azonban nem tudja az emelt szintű érettségiztetést felvállalni. - A közismereti tantárgyak óraszáma és a 11. (12.) évfolyamtól a szabadon tervezhető órák választhatósága a műszaki pályától időközben eltávolodó tanulók számára sem zárja el az eredményes továbbtanulás lehetőségét. Ily módon pl. a közgazdasági, a jogi, vagy a pedagógus pálya is reálisan elérhető az itt végző fiatalok számára. - A 12. (13.) évet érettségi vizsga zárja le a tanuló választása szerint a fizika, az informatika vagy a szakmai tantárgyak valamelyikéből a kötelezőek (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika) mellett. Ez egyrészt a közvetlen továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, másrészt azt a tudásanyagot kéri számon, amely vagy az intézményen belül, vagy a szakmacsoport egy másik iskolájában lehetővé teszi a választott témában korszerű felkészültségű szakemberek képzését. - A 13-14. év technikus szakonként speciális szakmai képesítést ad a gazdaság mindenkori 4
igényeinek megfelelően. Ezeken az évfolyamokon történik a villamos, - ill. a gépész - mérnökasszisztens képzés is. - Iskolánkban jelenleg évfolyamonként négy-hat osztályban folyik az oktatás. A 9-10. évfolyam egységes képzése után az elektrotechnika-elektronika, a gépészet vagy az informatikai szakmacsoportban folytatódik az ismeretszerzés. Az indított szakok és OKJ számaik a következők: - gépipari számítástechnikai technikus (2 év) 52 5442 04 - gépipari számítástechnikai technikus (2 év) 52 5442 04 - gépipari mérnökasszisztens képzés (CNC techn. szakirány) 4 félév 55 5442 01 - villamos- mérnökasszisztens (autom. szakirány) 4 félév 55 5423 01 - rendszerinformatikus 54 4641 03 A fenti szakképesítések az OKJ alapján, a központi szakmai programok szerint folynak, indulásukat a jelentkezők igénye határozza meg, a minimálisan jelentkezési létszám 20 fő. 2. Alapelvek, célkitűzések Intézményünk 1996 októberében vette fel nevébe a műszaki, informatikai középiskola elnevezést, amely egyben önmagunk meghatározása is. A műszaki jelleg az iskola meglapításától döntő jellemzője az itt folyó oktatásnak. A korábbiakban tevékenységünk egy-egy ipari szakma szűk körére korlátozódott, az új szakközépiskolai képzési rendszer bevezetésével azonban műszaki iskolaként a széleskörű gépész, villamos ill. informatikai szakmai előkészítéssel számos országos képesítés elérését teszi lehetővé a szakmacsoportokhoz tartozó valamennyi technikus és szakiskolai területen. Az informatika meghatározó a gépész ill. villamos szakok esetében is, hiszen a mai kor elvárásainak a szakterületébe beépülő informatikai ismeretek nélkül egyetlen szakember sem tud megfelelni. Középiskolaként biztosítjuk tanítványainknak az általános műveltség, a nélkülözhetetlen idegen nyelvi ismeretek megszerzésének a lehetőségét. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítéssel minden irányban nyitott a továbbhaladás útja, de megalapozzuk a szakirányú továbbtanulást is. A nevelő-oktató munka meghatározója az európai, humanista értékrend kell, hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Alapvető feladatunknak tartjuk a tanulási esélyegyenlőség megvalósítását, 5
fenntartását. Ennek megfelelően az iskolai élet szervezésében, irányításában, az intézmény feladatainak végrehajtásában a tanulókkal történő foglalkozás minden formájában törekszünk a hátrányok csökkentésére, a tanulók közötti egyenlő elbánásra. Az iskolai életben fontos szerepet kap a szabadság és a demokratizmus. Az egyik ember szabadságának korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy működjön a tolerancia és a személyiség tisztelete. Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a nevelőtestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. A személyiség fejlesztésénél a személyiség egységét kell szem előtt tartani. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés, és a szakmai képzés alapozása is egyenrangú feladatként jelentkezik Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztése pedagógiai munkánk legfontosabb célkitűzése, ami az iskolai élet valamennyi területére, a tanórai nevelés valamennyi tantárgyára feladatokat ró. Ez magába foglalja a tehetségek gondozását és a hátrányos helyzetűek segítését is. Célunk tehát: Korszerű alapműveltség, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és speciális szakmai képzés megvalósításával innovatív tudást alakítsunk ki a tanulókban. Közismereti és szakmai területen lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, 6
biztosítsuk az érettségire, a többirányú továbbtanulásra és a szakmai vizsgákra történő felkészülést. Meghatározó célként tekintjük, hogy tanulóink az általános műveltség és a szakmai ismeretek birtokában mind a munkaerőpiacon mind a továbbtanulásban sikeresen érvényesülhessenek. Minden tanulónk számára biztosítsuk valamilyen szakmai képesítés megszerzésének lehetőségét. Minden helyzetben törekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. Kiemelt feladatként tekintünk az esélyegyenlőség megteremtésére, az oktatáshoz és tudáshoz való szabad hozzáférésre. A részterületek közül kiemelt kezeljük az egészséges életmódra nevelés. 3. Az iskola tanulói Az iskola maximális tanulói létszáma 750 fő. Tanulóink 1/3 -a helybeli, a többiek döntő része Heves megyéből kerül iskolánkhoz, de vannak a környező megyékből érkezők is. A vidékiek 1/3 -a veszi igénybe az intézmény kollégiumát, a többiek naponta bejárnak. A bejáró tanulók nem csak sok időt veszítenek az utazással, hanem számukra korlátozott a tanórán kívüli programokban való részvétel lehetősége is, így körükben kevésbé érvényesülhet a tanórán kívüli nevelés személyiségfejlesztő hatása. Tanulóink összetétele heterogén, mely megmutatkozik az előképzettségben, a tanuláshoz való viszonyban és a viselkedéskultúrában egyaránt. Ily módon egyaránt feladatot jelent a beiskolázási hátrányok mielőbbi ledolgozásával a képességek minél teljesebb kibontakoztatása, ill. a kiemelkedően tehetséges tanítványaink fejlesztő gondozása. Tehetséges, jól felkészült tanulóink minden évben szép sikereket érnek el az OKTV, az OSZTV és egyéb tanulmányi versenyeken, műveltségi vetélkedőkön, pályázatokon. Végzős tanulóink továbbtanulási aránya - az évente megjelenő hivatalos kimutatás szerint - az országos szinten is igen előkelő helyre rangsorolja iskolánkat (53,7 %). Továbbra is törekedni kell arra, hogy minden évben ezen lista első húsz intézménye között helyett kapjunk. A diákok zöme 7
természetesen szakirányban tanul tovább, hiszen az iskola elsősorban műszaki pályákra készít fel, de megtaláljuk tanítványainkat az ún. nem szakirányú felsőoktatási intézményekben is, ami tükrözi azt a képességfejlesztő pedagógiai munkát, mely nem zárja be a hozzánk érkező tanulókat a műszaki érdeklődés, a műszaki szemlélet mereven elhatárolt körébe. 4. Az intézmény nevelőtestülete Az iskolai oktató-nevelő munkához a személyi feltételek, a 100 %-os szakos ellátottság biztosított. Az iskola nevelőtestülete - elsősorban a műszaki jelleg következtében - az ország pedagógus társadalmánál egészségesebb férfi-nő arányt tükröz, ami a nevelésben érezteti jótékony hatását. A tanárok életkori megoszlása is kiegyensúlyozottnak mondható. A korszerű ismeretekkel rendelkező fiatalok mellett mind a munkabírásuk teljében lévő középkorúak, mind a nagy élet- és pedagógiai tapasztalattal rendelkező idősebbek jelen vannak a testületben. A nevelőtestület innovációs készsége jó, gondot fordítanak az önképzésre, az oktató-nevelő munka színvonalának emelésére. Nyitottak az új és korszerű törekvések iránt, szívesen kapcsolódnak be a különböző pedagógiai kísérletekbe. Többségüket a korszerűsítés, a jobbítás állandó igénye jellemzi. A világbanki tanterv szerinti új típusú szakközépiskolai képzés meggyökereztetése, a technikusképzés és az akkreditált mérnökasszisztens képzés beindítása mind a testület kreativitását, új iránti fogékonyságát és az iskola fejlődéséért érzett felelősségét is bizonyítja. A kollégák áldozatos munkája nélkül nem indulhattak volna el iskolánkban a korszerű, piacgazdasághoz igazodó képzési formák, nem teremtődtek volna meg a 21. század technikai feltételei. A nevelőtestület fő kérdésekben egységes, részleteiben viszont színes, sokoldalú. A pedagógusok közösséget alkotnak, szívesen segítik egymást pedagógiai, s módszertani kérdésekben. A tanári szoba jó légköre pedig kihat az iskolai élet egészére. Pedagógiai kérdésekben az iskola legfőbb szerve a nevelőtestületi értekezlet. E fórum döntései mindenkire kötelezőek. A vezetés kötelessége, hogy folyamatos és őszinte tájékoztatást adjon az iskola helyzetéről, anyagi lehetőségeiről, az esetleges feszültségekről, gondokról, s ezáltal a tantestület aktív részesévé válhasson a döntések előkészítésének és a döntéshozatalnak egyaránt. 8
5. Az iskola külső kapcsolatai Az üzemekkel, gazdálkodó egységekkel történő kapcsolattartás számunkra létkérdés, a környezetünkben lévő vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, szövetkezetekkel, vállalkozókkal való állandó kapcsolattartás elengedhetetlen a korszerű szakemberképzés megvalósításához. Ezt a széleskörű kapcsolatrendszert ápolni és fejleszteni kell. A közös célok, sikerek érdekében elengedhetetlenek a folyamatos, rendszeres, információs tapasztalatcserék, a vállalkozói szféra egyre nagyobb mértékű bevonása a képzésbe. Nagyon jó, egymást segítő kapcsolatunk a Picopack, a Mátrametál, Sanatmetál, Schön KAEV, Gyegép, VILATI, EUROPRINT, BOSCH és LEONI vállalatokkal. A beiskolázási elképzelések realizálásához biztos támpontot adó információs rendszert kell létrehozni, ugyanakkor saját tanulóinkat széleskörűen tájékoztatni kell a továbbtanulási, továbbképzési, munkavállalási lehetőségekről. A kölcsönös tájékoztatás folyamatosan élteti kapcsolatunkat beiskolázási körzetünk általános iskoláival, a szülői közösségekkel, gazdasági kamarákkal, a munkaügyi kirendeltséggel, a Megyei Pedagógiai Intézettel. Az iskolán kívül is keresnünk kell azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az iskola sport, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, ill. az iskolai nevelőmunkát kiegészítik (Művelődési Központ, Gárdonyi Géza színház, sportegyesületek) Az iskola céljait és feladatait a társadalmi és gazdasági igények befolyásolják, határozzák meg. A változás, a megvalósítás anyagi fedezetét pedig a fenntartó biztosítja. Alapítványi iskolaként is folyamatos, élő kapcsolat kialakítására törekszünk a városi önkormányzattal, a város polgármesterével és jegyzőjével, a megyei önkormányzattal, az önkormányzatok bizottságaival, hogy minél pontosabb képet kaphassanak az iskola belső életéről, eredményeiről, gondjainkról. Bízunk abban, hogy nem csak a zavartalan működést tudjuk együttesen megteremteni, hanem a továbbfejlődés feltételeit is. 9
II. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA 1. A fenntartói elvárásokból adódó intézményi célok és feladatok A Wigner Iskola Közalapítvány Kuratóriuma, mint fenntartó az alábbi minőségi elvárásokat fogalmazta meg az Intézmény számára: - Az általánosan képző évfolyamokon törekedni kell az elméleti és alkalmazott tudás egyensúlyának megtalálására az egyes tantárgyak sajátosságainak megfelelően minél nagyobb lehetőséget kell teremteni a probléma megoldási, a gondolkodási képességek fejlesztésére. - A szülői igényekhez és a tanulói képességekhez igazodva ki kell alakítani az egyéni és a differenciált bánásmódot, a tehetséggondozás megfelelő formáit. - A tanulók idegen nyelvi kommunikációs és informatikai, valamint a műszaki gondolkodásukat megalapozó matematikai ismereteit, képességeit kiemelten kell fejleszteni. - Folyamatos feladat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmakínálat alakítása, a gyakorlati képzés korszerűsítése. - A szakképzésben fontos a szakmaváltást is lehetővé tevő tanulási képességek és motiváció kialakítása. - Folyamatosan mérni kell a legfontosabb partnereink igényeit és elégedettségét, melynek eredményeit be kell építeni a stratégiai és az éves tervezésbe. Az oktatási szerkezet és tartalmi szabályozás változásainak megfelelően folyamatosan fejleszteni kell az iskola szervezetét a minőségbiztosítás keretein belül azonosított partnerek igényeinek figyelembevételével. - Törekedni kell arra, hogy az iskola minden dolgozója azonosuljon a minőségfejlesztési céljainkkal és az iránti elkötelezettséggel a kölcsönös bizalom és megbecsülés légkörében a legjobb szakmai tudásukkal végezzék munkájukat. - Teljesüljön az a fontos követelmény, hogy: a gyakorlati képzés során tanulóink találkozzanak a technológiai folyamatokban alkalmazandó minőségfejlesztési követelményekkel. - Célunk az, hogy a Comenius Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modell a minőségpolitikai célkitűzések elérése érdekében hatékonyan működjön. A kiépített rendszer biztosítsa a folyamatos fejlesztést. 10
2. A Comenius 2000 I. Intézményi modell alapján kiépült minőségbiztosítási program működtetése Intézményünk nyitott a társadalom és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra, információcserére törekszik. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk. Intézményünk a fentiek megvalósítása és segítése érdekében kiépítette, és működtetni kívánja a Comenius 2000 I. intézményi modellt. A modell alkalmazásával intézményünk képessé vált: - partnerközpontú működés kiépítésére, működtetésére; - folyamataink szabályozására; - a szabályozott folyamatok partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésére; - a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet résztvevőinek elvárásai alapján. A szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően; rugalmasan alkalmazható ismereteket közvetítünk. A sikeres működés és fejlesztés érdekében széles körű partnerkapcsolatot építünk ki. Minőségpolitikánk alapeleme a társadalmi, törvényi változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tartalmi és szervezeti szabályozás. Működésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára. Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk. A minőségfejlesztési rendszer kiépítése során intézményünk életében, a résztvevők gondolkodásmódjában újnak számító követelmények fogalmazódtak meg. A program kiépítése és működtetése több éves, komoly belső erőforrásokat igénylő elkötelezettség, melynek sikeréhez az iskolavezetés és a nevelőtestület aktív támogatása elengedhetetlen. Intézményünk dolgozói elkötelezettek a minőségi, hatékony, törvényes, szakszerű munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Arra törekszünk, hogy tanulóink képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra, kialakuljon bennük a folyamatos tanulás, fejlődés képessége. Céljaink érdekében az esélyegyenlőséget, eredményességet, átláthatóságot, kiszámíthatóságot, tanuló- és partnerközpontúságot, mint alapértékeket szem előtt tartva végezzük munkánkat. 11
3. Intézményi minőségcélok Cél Időtartam Sikerkritérium Indikátor 1. A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő-oktató munkába. Folyamatos információcsere biztosítása. Elégedettségi szint 90 % felett. Visszajelzés 80 % felett. Pályaorientáció tartalmi fejlesztése. - visszaérkező mérési lapok száma - elégedettségi szint - elvárások megvalósított elvárások aránya 2. Piacképes (a társadalmi igényeknek megfelelő oktatási szerkezet működtetése folyamatos Tanulói elégedettség 80 %, szülői elégedettség 90 % felett. Választott szakma elhelyezkedés az adott szakmában (évente +). - képesítést szerzettek és elhelyezkedettek aránya - munkába állás (12.évf. elégedettségi szintje) - jelentkezők és felvettek aránya 3. Tartalmas szabadidő és tanórán kívüli tevékenység kialakítása 4 év Tanulói elégedettség, szülői elégedettség, du-i programok számának növekedése, iskolai sportkör hatékony működtetése. - elégedettségmérés - munkatervek (isk., koll., szabadidő szervezés, DÖK) programok számának változása - jelentkezők számának alakulása 4. Az intézmény által képviselt értékek beépítése a nevelési-oktatási gyakorlatba 5. Megfelelő felkészültségű alkalmazotti kör kialakítása. Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál. folyamatos 2 év Elégedettségi mérésekben jelentkező pozitív változás. 100%-os szakos ellátottság. Belső képzések szervezése. Továbbképzési terv teljesítése. Rendszeres módszertani továbbképzés - mérési lapok elemzése - mérési lapok elégedettségi %-ának emelkedése - alkalmazottak végzettsége - hiányzó szakemberek száma - továbbképzésekben résztvevők száma 6. A szervezeti kultúra fejlesztése 3 év Klímateszttel kimutatott pozitív változás - klímateszt eredményei 12
7. Együttműködés a helyi és országos intézményekkel, szervezetekkel 8. Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése 9. Fokozni kell a szakmai munkaközösségekben folyó műhelymunkát, csapatmunkát és a tervszerű ellenőrzést 10. Tovább kell keresni és kihasználni az iskola kollégiumi egység adta lehetőségeket mind a szakmai munka, mind pedig a tárgyi feltételek jobb kihasználása terén 11. Az információáramláson túl az értékelésre, a dicséretekre, ill. a hiányosságok feltárására is figyelmet kell fordítani. Erősíteni kell a megbeszélések műhelymunka jellegét a kreativitás kibontakoztatása érdekében 12. A minőségirányítási rendszer folyamata és tevékenységi, ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése 13. Országos kompetenciamérés intézményi eredményeinek viszonya az országos átlaghoz 14. Az oktatási munka gyakorlatában az oktatást és kompetenciafejlesztést segítő módszerek beépítése (projektrendszerű és kooperatív technikák). 15. Új típusú technikai eszközök (interaktív tábla), ill. hozzájuk kapcsolódó háttéranyagok és módszerek kidolgozása folyamatos 5 év 3 év 2 év 2 év 5 év 5 év 2-3 év 2-3 év Működő kapcsolat az általános és középiskolákkal, gazdálkodó szervezetekkel Jelenlegi tapasztalatok alapján értékelési, mérési rendszerünk. Egységesebb követelmények. Egyenletes terhelés. Kezdeményezések. Munkatervek egyeztetése. Közös programok. Egyforma követelményszint. Elégedettségi mutatók javulása. Aktivitás fokozása. Jobbító javaslatok. A rendszer beépülése a mindennapi életbe. Az eredmények javulása, az országos átlag elérése. A kompetenciaalapú oktatást szolgáló módszerekkel oktatott tanulók arányának növekedése. Közismereti tantermek interaktív táblával való felszerelése, adaptált tananyagok rendszeres használata, innovációs készség javulása. - értékelések, mérések - értékelések összegzések - munkatervek, tanmenetek - tantárgyfelosztás - munkatervek - felmérési eredmények - felmérési eredmények - megvalósított javaslatok száma - folyamatok kidolgozása, leírása - mérési eredmények pozitív változásai - felmérési eredmények - érintett pedagógus és tanuló szám - interaktív táblával rendelkező tantermek aránya - új módszerrel oktatott tanulók aránya 13
III.INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége A vezetés a Minőségirányítási programban minőségfejlesztési rendszert vezet be, melynek kialakításakor figyelembe vettük a közoktatási törvény 40.. követelményeit, a fenntartó, valamint a partnerek igényeit és elvárásait. Az intézmény vezetősége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: - a partnerek igényeinek és elvárásainak teljesítésében az intézmény minden szintjén - a minőségpolitika meghatározásában, betartásában, a minőségcélok elérésében, rendszeres felülvizsgálatában - a működéshez szükséges erőforrások biztosításában Vállalja: - a kiépített rendszer folyamatosan tökéletesítését, - a partneri elégedettség megtartását, javítását, - új partnerek megnyerését. - Működteti a 3 fős minőségügyi csoportot. A csoport évente vizsgálja, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálja és értékeli, továbbá az intézmény eredményességét, a pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, a nevelési, tanítási, tanulásirányítási módszerek, az alkalmazott tankönyvek, taneszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a tanulók és a szülők elégedettségét. - Működtetjük a belső audit rendszerét, amely keretében évente két területet átfogó vizsgálatra jelölünk ki. Megállapításait a stratégiai és az éves tervezésnél figyelembe veszünk. A minőségügyi csoport rendszeresen beszámol a nevelőtestületnek a végzett munkáról, az ellenőrzések és az auditok eredményeiről. Mindezen eredmények és az intézményi indikátorrendszer mutatói jelentik az éves értékelésnek az alapját, amelyet az igazgató mutat be a tanévzáró értekezleten. Az intézmény munkatársai felelősséget vállalnak az IMIP megvalósításáért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden dolgozó joga és kötelessége a szolgáltatások bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenség felismerésekor azt a hatáskörrel rendelkezőknek jelezni, a megszüntetésre javaslatot tenni. 14
2. Az intézmény jogszerű és hatékony működésének garantálása Az intézmény vezetése a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, a pedagógiai program négyévenkénti felülvizsgálatával, az éves munkaterv készítésével, és a négyévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával biztosítja a minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét. Jogi szabályozók hozzáférhetősége, megismerése, betartása Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályzó külső jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, határozatok, valamint a belső szabályozók hozzáférhetők legyenek, az intézmény alkalmazottai számára, azokat megismerjék és betartsák. A jelenlegi gyakorlat Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei megtekinthetők a CD jogtárban, melynek tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét, melyeket a folyamatosan bővülő és a Jogalkalmazás a közoktatásban kötetei egészítenek ki. Intézmény belső működésének szabályai hozzáférhetőek a tanári szobában. Szabályozó jogi dokumentum megnevezése KÜLSŐ Elérhetőség Felelős CD Jogtár igazgatónál gazdasági vezető Oktatási Közlöny igh. irodában gazdasági vezető Közalkalmazotti jogállásról szóló tv igazgatói irodában igazgató, gazdasági vezető Oktatási törvény igazgatói irodában, igazgató tanáriban Munkatörvény könyve munkaügyi gazdasági vezető ügyintézőnél Fenntartó és ágazati szintű rendeletek igazgatói irodában, gazdasági vezető gazdasági vezetőnél SZMSZ és mellékletei tanári szobában, igazgató gazdasági vezetőnél, szakszervezeti bizalminál 15
BELSŐ Üzemi Megállapodás Üzemi Tanács elnökénél, tanári szobában Pedagógiai program tanári szobában, iskolai könyvtárban Minőségirányítási program tanári szobában, könyvtárban Minőségüggyel kapcsolatos szabályozások tanári szobában, könyvtárban Házirend tanári szobában, minden diáknál HACCP gazdasági vezetőnél, élelmezésvezetőnél Élelmezési szabályzat gazdasági vezetőnél, élelmezésvezetőnél igazgató igazgató igazgató, minőségbiztosítási csoport vezetője igazgató, minőségbiztosítási csoport vezetője igazgató, osztályfőnökök gazdasági vezető gazdasági vezető A megismerés biztosítása Az intézményben az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése: A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át és a működést befolyásoló legfontosabb információkat a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból havi munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja, egyéb esetekben az alkalmazotti értekezleten ismerteti. Emellett a érdekképviseleti szervek részére az újonnan megjelenő jogszabályokat, és annak a munkavállalók és a diákok érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásait ismerteti. Az intézmény belső szabályzóinak önellenőrzése jogi szempontból a Közoktatási önellenőrzési kézikönyv kritériumai alapján történik. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg: A vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok szakszervezet, közalkalmazotti tanács számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi. 16
3. A vezetés területei Az intézmény irányítása - Jogszabályok betartása és betartatása - A vezetés fő feladatai - Belső kapcsolatok szervezése - Döntési folyamatok működtetése - Külső kapcsolatok tervszerűsége, rendszere - Gazdálkodás A pedagógiai munka tervezése, minősége - A pedagógiai művelődési program, helyi tantervek, programok elfogadása, módosítása, értékelése - Célok megfogalmazása - Szükséges eszközök biztosítása - Pedagógiai innovációk - A feladatok adaptálása a partnerek elvárásaihoz Az intézményben dolgozók minősége - Továbbképzés - Módszertani kultúra, innováció - Szakmai teljesítmények - Fluktuáció - Egyéb feladatok vállalása A tanulók, gyermekek tudása, szociális és pszichológiai készségei - Országos mérési eredmények trendjei - Helyi mérési eredmények - Versenyek és egyéb szereplések - Kommunikációs (hagyományos és informatikai) készségek - Magatartás és attitüdvizsgálatok Az intézmény felszereltsége, állapota, klímája - Tantermek, csoportszobák, létszámok - Taneszközök, segédletek - Informatikai felszereltség - Intézményi klíma - Szervezettség és kultúra - Az intézmény és a helyi társadalom kapcsolata - Az intézmény imása a településen és a körzetben - Elégedettségi mutatók trendje 17
- A következő iskolafok visszajelzései - PR tevékenység 4. Vezetői tervezés Az intézményben az igazgató a vezetői pályázatában fogalmaztak meg vezetési filozófiáját: - a képviselt alapértékeket - a szervezetre vonatkozó célokat - az egyéni stratégiát a célok elérése érdekében Az intézmény stratégiai terveit Pedagógiai Program (PP)Intézményi Minőségirányítási Program ( IMIP), és az éves intézményi munkaterv - az igazgató készíti. Stratégiai tervezésen értjük az intézmény működését hosszú távon meghatározó dokumentumok (PP, IMIP) elkészítésének rendjét, tartalmát - ezek egymáshoz való viszonyát -, valamint az éves operatív tervet. A stratégiai tervezés legfontosabb elemei: előretekintés a jövőbe, kreativitás, rugalmasság. Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a PP-mal és az IMIP-pel, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. A célok megvalósításának hogyan -ját a Minőségirányítási Rendszer (MIR )szabályozza. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat. A vezetői tervezés egyéb területei: - Munkaerő-gazdálkodási terv - Költségvetés - Beszerzés Kapcsolódó szabályzók: - PP - IMIP - Stratégiai tervezés - Éves munka tervezése 18
5. A vezetői ellenőrzés rendje A vezetés ellenőrzési rendszert működtet az intézmény kulcsfolyamatait érintő területeken. Az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények: Intézményünk nyitott a társadalom és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra, információcserére törekszik. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk. A szabadidős tevékenységet a szülői, tanulói igények figyelembevételével alakítjuk ki. jogszerűség, rendszeresség, tervezettség, dokumentáltság. A vezetés a vezetői ellenőrzések rendszerét működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri. Az ellenőrző feladathoz tartozó tevékenységek: - tanulmányi munka ellenőrzése, - versenyeredmények figyelemmel kísérése, - fegyelmi ügyek, - jutalmazások, - munkaközösségi tervek, - az országos kompetenciamérések eredményeinek okfeltáró elemzése, - belső mérések eredményeinek értékelése, - pedagógus és nem pedagógus munka ellenőrzése, - házirend, - ügyeleti rendszer, - pedagógiai program végrehajtása, - SZMSZ, - éves terv, - gazdasági-pénzügyi terület. 19
6. Vezetői ellenőrzések rendszere Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és az ellenőrzés módját. Az ellenőrzések főbb területei Törvényességi ellenőrzés dokumentumai Tanügyi dokumentumok: - Alapító okirat - SZMSZ - Házirend tantárgyfelosztás órarend naplók - Tanuló-nyilvántartás - Versenyek dokumentumai - Anyakönyvek /Törzskönyv /Bizonyítványok - Helyettesítési naplók - Irattár Az iktatás rendje (az előírásoknak megfelelően), az iratkezelés, a selejtezés a szabályozásnak megfelelően. Munkáltatói dokumentumok: - Munkaerő-gazdálkodási terv: Évente elkészítendő az esetleges módosulások bejegyzése (folyamatos aktualizálás). - Személyi anyagok - Továbbképzési terv / Beiskolázási terv végrehajtása - Jegyzőkönyvek Minden olyan alkalomról, amelyet jogszabály előír, és amelynek ellenőrzésére a későbbiekben sor kerül. Pedagógiai munka (PP alapján): - Munkarend, munkafegyelem Ügyelet, a tanóra védelme, tanári dokumentáció. - Munkatervek munkaközösségi, tanmenetek, DÖK, IMIP stb. iskolai szinten az intézkedési tervnek és a pedagógiai programnak megfeleltethetően - A pedagógiai folyamat A PP-ban megírtak szerint. - Szaktárgyi munka eredménye A mérések tükrében, az érdemjegyek, osztályozás tükrében, ill. a pedagógiai programban megjelölt, onnan az éves munkatervben is megjelenített célok tükrében - A DÖK működése A szükséges szabályzatok, ill. a működés adminisztrációja. - Mérések / értékelések Eredményesség, hozzáadott érték. - Értékelés, osztályozás A PP és a szaktárgyi munkaközösség munkaterve, szabályozása alapján - a jogi szabályozásnak és a helyi szabályozásnak megfelelően. 20