LÁTVÁNYOS GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS A GAZDASÁG HELYZETE 48-as alap: a plgári tulajdnvisznyk megteremtése a dualizmus kra: megteremti a gazdasági vállalkzás biztnságát prblémák: a hazai pénztőke hiánya a fejlődés megkésettsége (200 év lemaradás) Vámunió Ausztriával: ennek következményei: A mezőgazdasági termékek piaca bizts ( ez fnts a 80-as évek agrárválsága esetén tengerentúli gabna beáramlása) Az sztrák és a cseh könnyűipar versenye legyőzhetetlen De: az élelmiszeripar fejlődik Vas- és gépipar is hagymánya van + vasútépítés + állami megrendelések EURÓPA LEGHOSSZABB GÁTRENDSZERE Alföld: ártér mcsarak, árvizek XVII. század: a lecsaplásk kezdete XIX. sz.: Széchenyi tevékenysége Gátak: a flyók hajózhatóvá váltak + jelentős területeket lehetett bevnni a mezőgazdasági termelésbe 1879 szegedi nagy árvíz: Tisza Lajs a védekezés és újjáépítés irányítása A MEZŐGAZDASÁG Prsz utas fejlődés De: biznys vidékeken a parsztgazdaságk az amerikai út elemeit mutatják: paprika, hagyma, szőlő, gyümölcs ez a terület a gabnaválság miatt is fejlődött Hetvenes évek közepéig: gabnaknjunktúra Fejlődését a Lajtántúli piack ösztönözték ( 1882 Közös védvám) A gabnaválságig: nyugati piack is Búza: a magyar föld vezető termékévé vált Vetésterület is nő ( flyamszabályzás, erdőirtás, legelőfeltörés, vetésfrgó) Kapásnövények vetésterülete is megnőtt: burgnya, kukrica Szántóföldi technika fejlődése is: vaseke, vasbrna általánssá vált aratógépek, cséplőgépek elterjedése megkezdődik Állatállmány: fajtaváltás: jól tejelő marhák, mangalica, angl hússertés EURÓPAI SZINTŰ VASÚTHÁLÓZAT Állam: kamatbiztsítás ezzel ösztönzi a tőkebefektetést Köv.: a vasútépítés bizts üzlet Állam: saját kézbe vette a vasutakat fnts: növelhető a közlekedés színvnala A magyar vasúthálózat fejlettsége elérte a nyugat-európai szintet A magyar gazdaság számára kedvező tarifaplitika kialakítása Barss Gábr minisztersége: MÁV az rszág legnagybb vállalata lett A vasúthálózat következménye: az egységes nemzeti piac kialakulása Hídépítés: Margit-híd (1877) Távíró- és pstaszlgálat: 1871- a magyar bélyeg megjelenése
Hajófrgalm: kissé háttérbe szrul de: 1882. Adria Tengerhajózási Rt. (Fiume fejlesztése) IPARFEJLESZTÉS Gründlási-láz: ipari vállalatk alapítása. a krmányzat: adókedvezményekkel támgatja Élelmiszeripar: vezető ágazat Malmipar: magyar találmányk+ a magyar búza minősége köv.: Budapest a világ egyik legnagybb malmipari közpntja lett a 70-es évek végére Szesz- és cukripar is fejlődik Közlekedésfejlesztés következménye: nehézipar fejlődése Gőzgépek elterjedése: a széntermelés ugrásszerű fejlődéséhez vezet Salgótarjáni Kőszénbánya Rt Nehézipari közpntk: Diósgyőr: állami vasércfeldlgzó üzem Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Brsdi medence: vaskhászati centrum Budapesti gépgyárak: Államvasutak Gyára, Óbudai Hajógyár, Ganz Művek, Láng Gépgyár Új iparágak: elektrms ipar világszínvnalúak a hazai találmányk miatt 1880-as évek közepe: az ipari frradalm kibntakzása a fejlődés meghaladta a németrszági ütemet de: a fgyasztási cikkeket gyártó középüzemek hiánya jelezte az ipar megkésettségét (pl.: bőr, pamut, üvegipar) a megkésettség előnye: az ipari frradalm legújabb vívmányainak alkalmazása HITELSZERVEZET Nagybankk alakulása: 1867 után: sztrák(legnagybb részben), angl és francia tőkével A külföldi tőke szerepe pzitív ezzel párhuzamsan flyamatsan nőtt a hazai tőke aránya is 1873. tőzsdekrach Magyar Általáns Hitelbank: átvészelte a válságt és vezető hitelintézet maradt Jelzálghitelbank: magyar tőkével alakult Pesti Magyar Kereskedelmi Bank: nemzetközi rangú intézetté fejlődött ( a refrmkrban alapíttták a Kssuth-bankókat bcsáttta ki)
13. tétel: A dualista állam Gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége (1867-71) 1867. július 28.: Ferenc József király szentesíti a Kiegyezési törvényt. (1867: XII tc.) Az új államfrma: parlamentális alktmánys mnarchia. Az új államszövetség neve: Ausztria-Magyarrszág (=Osztrák-Magyar Mnarchia) Területe: ~ 600.000 km 2 Lakssága: ~ 35 millió fő Közpntjai: Bécs és Budapest Létrejött egy kétközpntú, dualista állam, melynek sztrák és magyar része egyenlő jgkat élvez. Egy-egy parlament ülésezik Bécsben, illetve Budapesten, az ügyeket pedig a nekik felelős krmányk vezetik. A két parlament és a két krmány a legtöbb ügyben önállóan intézkedik. Plitika: - Közös az uralkdó: (különleges felségjgkat élvez) Legfőbb hadúri jg: ő vezeti a birdalmi hadsereget Elfgadja a prgramkat Krmányt nevez ki Parlament felszlatásának jga Előszentesítési jg: papi méltóságkat iktat be - A két állam belügyi autnómiát élvez. Mindkét állam azns súllyal (60-60 fős delegációval) vesz részt a közös ügyek, a külügy, a hadügy és az ezeket finanszírzó pénzügy irányításában. - Közös a törvényhzás a birdalmi gyűlés feladata. - Magyarrszágn a törvényhzás, a közigazgatás és a krmány független. - Eötvös létrehzza a nemzetiségi törvényt, ami tvábbra is hiánys a nemzetiségi jgk tekintetében. Pénzügy: - Létrejön a vámunió Magyarrszág és Ausztria között. - Közösen határzzák meg az adóplitikát, a külkereskedelmet és a vámplitikát. - Közös pénzt és mértékegységrendszert vezetnek be. - Bevezetik a kvótát, azaz az államkölcsönöket együtt veszik fel. 10 évente megújítandó szerződésben rögzítik a költségek megszlását a két állam között. 1867: Ezekben a közös költségekben Ausztria 70 %-ban, Magyarrszág 30 %-ban vállal részt. - Aznsak vltak a tarifák a közlekedésben. - Magyarrszág mezőgazdasági áruinak Ausztria lett a felvevő piaca, illetve Ausztria ipari termékeivel szállt be a közös piacba. - Szabadn áramlhattt a tőke és munkaerő.
Ezeket a közös gazdasági ügyeket 10 évenként a két fél felülvizsgálhatta, újratárgyalhatta és új gazdasági kiegyezést hzhattt létre. Hadügy: - Az uralkdó maradt a birdalm legfőbb hadura. Ő rendelkezhetett a birdalmi érdekeket szlgáló K. und K. (=Kaiserliche und Königliche) hadsereg felett. Ennek létszáma békeidőben kb. 800 ezer fő vlt, és minden fegyvernemmel rendelkezett. - Érvénybe lépett az általáns hadkötelezettség. - Az rszággyűléseknek csak az újncmegajánlásba vlt beleszólásuk. - A két állam aznban önálló haderővel is rendelkezett. Létszámuk 100-100 ezer főnyi vlt, és csak gyalgsággal és lvassággal rendelkeztek. Magyarrszágn: hnvédség (DE: megtilttták a 48-as egyenruhák és zászlók használatát) Ausztriában: Landwehr Hábrú esetén a védelmi célkra felállíttt hnvédséget és Landwehr-t az uralkdó bárhl bevethette. A kiegyezés értékelése: Előnyei és hátrányai abból fakadnak, amennyit visszaszerzett, és amennyit feladtt az rszág az önálló magyar államiságból. A kiegyezés érdekében az udvar lemndtt az összbirdalm megvalósításáról, a magyar uralkdó sztály pedig a közös ügyek elfgadásával a magyar állami szuverenitás egy részéről. Mivel a német és lasz egység kialakulásával az európai helyzet stabilizálódtt, és újabb, az egész kntinenst átfgó frradalmra nem vlt kilátás, a kérdés előnyösebb megldására nem vlt sk remény. A kiegyezés után lehetőség nyílt a közlekedés, a hitelélet, az iparfejlesztés állami támgatására; a közktatás és közművelés újjászervezésére és fejlesztésére. A magyar gazdaság számára több előny, mint kár származtt a kiegyezésből. A kiegyezést a birdalm két legerősebb, de számszerűen kisebbségben lévő nemzete kötötte meg a többi nemzet, nemzetiség kizárásával. Ez kiélezte a nemzeti kérdést, ami a Mnarchia bukásának egyik fő ka lett. A jövő fenyegető hábrús knfliktusaiban a végső szót, kezében a hadsereggel, az uralkdó és a birdalmi érdekeket képviselők szűk köre mndta ki. A hadsereggel való rendelkezés a hazai alktmánys fejlődést is beflyáslta. A kiegyezést reális kmprmisszumként értékelhetjük, mert megfelelt az erővisznyknak. Ez a kmprmisszum aznban nem vlt tvábbfejleszthető. Megmerevítette és anakrnisztikussá tette Magyarrszág társadalmi-plitikai berendezkedését. A kiegyezésről két élesen szembenálló felfgás alakult ki: Kssuth és Deák egyetértett abban, hgy a magyarság és minden nép számára az önálló nemzeti állam a legkedvezőbb.
1. Kssuth aznban ellenezte a kiegyezést és nevezetes Kasszandra-levelében a nemzet jgainak feladásával vádlta Deákt. Kssuth kitarttt a teljes függetlenség követelése mellett, és azt gndlta, hgy a kiegyezés nem államszövetséget hz létre, hanem egy pusztulásra ítélt birdalmat knzervál. 2. Deák és párthívei az adtt visznyk között elkerülhetetlennek tarttták a kiegyezést. Deák azt remélte, hgy a Habsburg Birdalm alktmányssága tvábbvihető, és Magyarrszág a Mnarchia esetleges szétesése után sértetlenül megőrizhető. 1868-ban rengeteg fnts törvényt fgadtt el az rszággyűlés: 68/30. tc.: Hrvát-magyar kiegyezésről: Hrvátrszág Magyarrszág része, de speciális jgai vannak: - önálló törvényhzással (szábr) és önálló irányítással (bán) rendelkezik. - 40 képviselőt delegálhat az alsóházba, 3-at a felsőházba és 5-őt a magyar delegációba. - Bevételeinek 55%-át a magyar kincstárba köteles befizetni. - Fiume Magyarrszág része lesz. 68/38. tc.: Oktatási törvény: A báró Eötvös József kidlgzta népisklai törvény a tankötelezettséget 6-12 éves krig szabja meg. Mindenkinek megadja az anyanyelvi képzés lehetőségét. Az analfabetizmust a század végére 50% alá szrítja. 68/40. tc.: Erdély Magyarrszág szerves része lesz. 68/44. tc.: Nemzetiségi törvény: Biztsíttta a nemzetiségiek nyelvhasználatát. (törvénykezés, minisztériumk) Az alsó fkú iskláztatás teljesen nemzetiségi nyelven történt. Magyarrszágn minden ember jgi értelemben egyenlő lesz. DE: A nemzetiségek kllektív jgkat nem kapnak. (pl. területi autnómia) Magyarrszágn plitikai szempntból csak egy nemzet létezik, a magyar. Pártk: Legfntsabb pártk: Deák párt (1867-75) - Az egykri Felirati Párt (1861) képviselőiből szerveződött. - Vezetője: Deák Ferenc - Bázisa: arisztkrácia, kisbirtksk Balközép (1867)
- Az egykri Határzati Pártból (1861) alakult meg. - Erős ellenzéki pártja vlt a Deák-pártnak. - A demkratikus refrmktól elzárkóztak. (pl. paraszti követeléseknek és nemzetiségi igények kielégítése) - Vezetője: Tisza Kálmán 1868: Bihari pntk: Tisza Kálmán által kidlgztt pntk. Cél: az rszággyűlésben a balldali párt egységének helyreállítása. Tisza rádöbben majd, hgy nem érhet el kmly plitikai eredményeket, ezért bihari köpenyét a szögre akasztja. Szélsőbal - Az egykri Határzati Párt egy részéből, a 48-as Pártból alakult. - Nem enged a 48-ból - Kevés képviselővel rendelkezett. - Bázisa: közép- és kisbirtksság, értelmiség 1871: Andrássy-ból közös külügyminiszter lesz. 1872: Ipartörvény: céhek eltörlése 1874: FÜGGETLENSÉGI PÁRT megalakulása: Tisza egykri társai, mstani ellenfelei alapítják meg. Követelik, hgy az sztrák-magyar seregben legyenek magyar színek, vezényleti nyelv, stb. 1875: BALKÖZÉP és a DEÁK-PÁRT fúziója SZABADELVŰ PÁRT Tisza Kálmán miniszterelnöksége (1875-90) Magyarrszág gazdasága: Tisza támgatta a tőkés gazdálkdás kialakulását és zavartalanságát. Nem engedett a nagybirtksk agráriusk nymásának. Gyrs ütemű ipari frradalm. Infrastruktúra megteremtése: bankk, takarékpénztárak alapítása, vasútépítés. Gründlási-láz: ipari vállalatk alapítása. adókedvezmény Pénzügyi és hitelélet fellendülése. Új iparágak fejlődtek ki (pl. petrlkémia) Megjelentek az első mnpóliumfrmák: kartellek (pl. cukripar)
Belplitika: - nem blygatni - jbbratlódás - nemzetiségek krlátzása - legfőbb ellenzéki: Függetlenségi Párt - a knzervatív nagybirtksk (=agráriusk) meg akarták buktatni 1879: Népisklai törvény: a magyar a kötelező tanítási nyelv. 1881: A vidék csendőrség megszervezése és a fővársi rendőrség újjászervezése. 1886: Egységes megyerendszer létrehzása Külplitikai események: 1878: a Mnarchia kkupálta (=megszállta) Bszniát, de jgilag a törököké marad a terület. 1879: Titks kettős szövetség: Németrszág, OMM 1882: Hármas szövetség: Németrszág, OMM, Olaszrszág 1885: Blgár válság (blgár-szerb hábrú, illetve rszellenesség) Ferenc József hadsereget akart fejleszteni: DE: a katnai ügyekben szerette vlna fölszámlni a magyar rszággyűlés maradék beleszólási lehetőségét. 1890: Véderővita: törvényjavaslat a hadsereg fejlesztéséről: - a közös sereg létszámának növelése, a magyarénak nem! - az újncmegszavazás jgát el akarták vetni - a tiszti ranghz német nyelvvizsga kell Tisza népszerűsége mélypntn! Rudlf trónörökös öngyilks lett Tisza ezt ki akarta használni, de nem sikerült! Tisza hősként akar távzni : 1879: Hnsítási törvény: az rszággyűlés törvényt hztt arról, hgy a külföldön élő magyar államplgár, ha 10 évig nem kéri államplgárságának megerősítését, akkr megszűnik az államplgársága. Kssuth Trinóban él (nem kéri a megerősítést) 1890: Tisza javaslata: tegyenek kivételt Kssuthtal. Ferenc József visszautasítja. 1890. március 9.: Tisza beadta a lemndását. Szapáry Gyula miniszterelnöksége (1890-92) Pénzügyminisztere: Wekerle Sándr Kultuszminisztere: Trefrt Ágst Közlekedési miniszter: Barss Gábr
Wekerle Sándr miniszterelnöksége (1892-95) Ő az első plgári származású (segédfgalmazó) miniszterelnök. - Támgatta a plgári házasság törvénybe iktatását. A házasságt plgári szerződéssé nyilváníttta. - Amit eddig az egyház végzett, intézett, mstantól plgári hivatalnkk végzik. - Szabad vallásgyakrlat izraelita zsidók egyenjgúsítása 1894. március 20. Trinó: Kssuth meghalt. Ferenc József nem támgatta a nagy és méltó temetést, de Wekerle hatalmas ceremóniát rendez. 1895. december 31. - 1896: MILLENIUMI ÜNNEPSÉGEK Báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége (1895-99) Gúnyneve: dbkai pasa Rabszlga törvény elfgadása: betilttta az aratósztrájkkat Költségvetési prblémák miatt bukik meg. Széll Kálmán miniszterelnöksége (1899-1903) Gúnyneve: szélkakas, szélcsend Miniszterelnöksége alatt visznylags nyugalm van. A véderő-kérdés buktatja meg. Tisza István miniszterelnöksége (1903-1905) 1904: Vasutassztrájk Tisza úgy ldja meg, hgy minden sztrájklót behív katnának és tt azt a feladatt adja nekik, amit azelőtt végeztek a vasútnál. Tisza krlátzni akarta az bstrukciót. Obstrukció: a parlamentben az ellenzék agynbeszélte a krmánypártt, így nem tudtak nrmálisan szavazni. 1904: Zsebkendőszavazás az bstrukció letörésére. Tisza az ellenzék hangskdás miatt zsebkendő jelre szavaztatta meg a javaslatt. Az ellenzék szétverte az üléstermet Ezért még a saját pártjának egy része is megvnta tőle a bizalmat. Tisza új választáskat kezdeményez. 1905: Választás: Függetlenségi Párt nyer Kssuth Ferenccel. Ferenc József az ellenzéki tábr (Szabadelvű Párt) tagját, Fejérvári Gézát nevezi ki miniszterelnöknek. Ő a darabnt testőrség tagja vlt. DARABONT-KORMÁNY 1905: az rszágt elönti a sztrájkhullám (dunántúli arató- és cselédsztrájkk, munkássztrájkk)
Wekerle Sándr miniszterelnöksége (1906-10) Habár a Függetlenségi Párt kerül krmányra, de ezért nézeteinek egy részét fel kell adnia. Appnyi isklatörvény: magyar nyelv és irdalm tantárgy bevezetése Khun-Héderváry Kárly miniszterelnöksége (1910-12) Lukács László miniszterelnöksége (1912-13) Tisza István miniszterelnöksége (1913-17) 1912: első balkáni hábrú 1913: másdik balkáni hábrú 1912. jún. : Tisza meg akarja váltztatni a házszabálykat újabb Tiszapuccs : rendőrökkel kivezették az ellenzéket módsítás: véderőtörvény: hadsereg növelése hábrú esetén milyen berendezkedés? hábrú esetén plgári demkratikus szabadságjgk krlátzása? Tisza újbóli miniszterelnöksége alatt ő vitte bele az első világhábrúba az rszágt, ezért vele együtt buktt meg a dualizmus rendszere is a hábrú végén.