19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

Átírás

1 19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM Szerkesztette: GERGELY ANDRÁS ' Korona Kiadó, Budapest, 1998

2 TARTALOM i. A Habsburg Birodalom és Magyarország (Gergely András-Pajkossy Gábor) a birodalom területi változásai 9 az Osztrák Császárság megalapítása 10 a dinasztia 12 a birodalom központi kormányzata 13 a tartományok helyzete 16 Magyarország a Monarchiában 17 a Magyar Királyság 17 Dalmácia, Horvát- és Szlavónország 20 Erdély Nagyfejedelemség 21 Katonai Határőrvidék 22 n. A bomló feudalizmus gazdasága (Fónagy Zoltán) birodalmi gazdaságpolitika 25 vám- és adórendszer 27 gyarmatosító gazdaságpolitika vagy egyenlőtlen partnerség? 29 államháztartás és pénzrendszer 30 hitelviszonyok 33 szállítás, közlekedés, posta 35 külkereskedelem és belső piac 38 konjunktúrák és válságok 41 paraszti gazdaság-földesúri birtok 43 növénytermesztés 46 szőlő- és bortermelés 48 technika, terméshozamok 48 állattenyésztés 50 céhes ipar 51 a tőkés iparfejlődés és a gyáripar kezdetei 54 m. A rendi társadalom felbomlása (Dobszay Tamás-Fónagy Zoltán) a népesség 57 egészségügy, higiénia 59 demográfiai katasztrófák 62 család és háztartás 62 nemi szerepek 66 az életciklus szakaszai 68 idő- és térfelfogás 71 települések 74 városforgalom és városi szerepkör 77 társadalomszerveződés 78 társadalmi fegyelmezés 80 etnikai viszonyok 82 vallási megoszlás 85 rendi tagoltság 86 mágnások 88 birtokos nemesség 90 kisnemesség 93 hagyományos paraszti világ 96 úrbéri viszonyok 99 változások és feszültségek az úrbéri viszonyokban 102 patriarkális kapcsolat vagy fokozódó feszültség? 107 a parasztság tagozódása 108 a paraszti világ peremén 111 a régi városi polgárság 112 új polgári elemek 115 értelmiség, tisztviselők 119 polgárság alatti rétegek 120 katonaság 122

3 f\ 1 Alt I Al' 1M IV. Az abszolutizmus és a rendiség utolsó küzdelmei. Az első reformtörekvések ( ) (Pajkossy Gábor) felvilágosult abszolutizmus, felvilágosult rendiség, polgári átalakulás 127 II. József rendszerének bukása, a jozefinizmus öröksége 128 politikai irányzatok 130 a nemzeti ébredés kezdetei 133 az évi magyar országgyűlés 135 az évi erdélyi országgyűlés 137 a rendszeres bizottsági munkálatok 138 a magyar jakobinus mozgalom 140 'folytonosság vagy kitérők? 143 a konzervatív abszolutizmus megszilárdulása 144 magyar rendiség, rendi nacionalizmus 146 Magyarország a napóleoni háborúkban 149 az abszolutizmus felülkerekedése 152 az évi országgyűlés, a rendszeres bizottsági munkálatok felülvizsgálata 155 r V.. A művelődés és a műveltség polgárosodása (Dobszay Tamás) művelődési viszonyok 159 a kultúra tagoltsága 160 szellemi áramlatok - művészeti irányzatok 161 az egyházak kulturális szerepe 164 az oktatás 169 nyelvújítás 171 a kulturális intézményrendszer 174 sajtó és a könyvkultúra 175 szépirodalom 179 társadalomtudományok 182 alkalmazottés természettudományok 185 színjátszás 187 zene 189 építészet és képzőművészetek 191 a nemzetiségek kultúrája 194 VI. A reformkor ( ) (Pajkossy Gábor) a reformkor 197 Európa és Magyarország 1830-ban 199 a polgári átalakulás első programjai, Széchenyi és Wesselényi munkái 200 az évi parasztfelkelés 203 a rendszeres bizottsági munkálatok a vármegyék előtt 205 a rendi fórumok a reformkorban 207 az évi magyar és az évi erdélyi országgyűlés 210 a magyar liberalizmus - a magyar liberális nacionalizmus 213 a kormányzat ellentámadása az országgyűlés idején 215 a politikai perek 217 az évi országgyűlés 219 a politikai nyilvánosság új formái 221 Kossuth, a Pesti Hírlap és a Széchenyi-Kossuth vita 224 az újkonzervativizmus 227 a nem-magyar népek nemzetté válása: a nacionalizmusok konfliktusai 229 az évi magyar országgyűlés 231 kormányon az újkonzervatívok 233 a centralisták 235 az erdélyi politika kérdései az 1840-es években 237 az újkonzervativizmus és az ellenzéki liberalizmus párttá szerveződése 239 az utolsó rendi országgyűlés 242 vn. A forradalom és az önvédelmi háború ( ) (Gergely András) historiográfiája 247 forradalmi áttörés március 3.-április 11. között 249 a törvényes forradalom" - az áprilisi törvények 252 a hatalomra került

4 TARTALOM y magyar liberálisok 255 a társadalom és a forradalom 257 a nemzetiségek válaszai a forradalom kihívására 258 a népképviseleti országgyűlés 260 a Batthyány-kormány külpolitikája 261 a feszültségek nyár végi fokozódása 263 a szeptemberi fordulat 265 az Országos Honvédelmi Bizottmány: Kossuth 267 az ellenforradalom második fegyveres támadása: Windisch- Grátz 270 a kormány és a parlament Debrecenben 271 a hadszínterek 273 a nemzetiségi kérdés a történetírásban 275 a tavaszi hadjárat 276 az ellenforradalom céljai és eszközei 277 : a Függetlenségi Nyilatkozat 279 a nemzetközi helyzet és a nemzetiségi kérdés 281 az ellenforradalom harmadik fegyveres támadása: Haynau és Paszkevics 283 az utolsó katonai és politikai erőfeszítések 286 vereség, megtorlás 288 Batthyány, Kossuth, Görgei a történetírásban 289 vra. Az önkényuralom kora ( ) (Csorba László) föderalizmus vagy centralizmus, alkotmányosság vagy abszolútizmus? 293 a császár és kormánya 294 az új hatalom berendezkedése 297 a politikai hangulatviszonyok 302 konzervatívok és hajdani centralisták 303 Deák és a passzív ellenállás politikája 304 merre tovább, Magyarország? 305 tervek és remények az emigrációban 307 a nemzetiségek helyzete 308 a birodalom gazdasági közösségében 309 az úrbéri pátens 310 ipar- és kereskedési szabadság 311* pénzügyi politika 312 a konjunktúraviszonyok hatása, agrárfejlődés 313 vasútépítés és az áruforgalom fejlődése 314 iparfejlődés 315 arisztokraták, nemesek 316 polgárok, értelmiségiek 318 munkások, parasztok 319 művelődési intézmények 320 tudományok 321 szépirodalom, művészetek 323 európai válság és háborús vereség 325 a válság elmélyülése 327 az Októberi Diploma és a Februári Pátens 328 az évi országgyűlés 332 az ideiglenes" önkényuralom 334 a Dunai Szövetség terve 336 a kiegyezési-törekvések erősödése 337 a kiegyezés megkötése és tartalma 339 IX. A piacgazdaság kiteljesedése (Kövér György) a neoabszolutizmus gazdaságpolitikái 343 a gazdasági kiegyezés 344 a magyar gazdaságpolitika lehetőségei 345 piacosodás 349 pénzrendszerek 353 bank- és hitelrendszerek 354 a nemzetközi értékpapírpiac és Magyarország 357 a birodalom közös piaca - előny vagy hátrány? 358 a gazdasági szerkezet és növekedés 360 mezőgazdaság és élelmiszeripar 361 vasút, kohászat, gépgyártás 367 az iparosodás elméletei 367 a nagyvállalatok] vasút és nehézipar 369 ütem és ciklikusság 372 NIED: STAATS-U.UNÍV.- JMiV.- j; BIBLIOTHÍ: GÖTT INGEN

5 8 1 AKTÁI HM X. A dualizmus rendszerének kiépülése és a konszolidált időszak ( ) (Csorba László) a dualista államszervezet kialakítása 375 a függő kérdések rendezése 377 pártviszonyok, politikai küzdelmek 383 a Tisza-kormányzat első feladatai és az okkupációs válság 386 a Tisza-konszolidáció évei 390 Tisza Kálmán bukása 396 az önkényuralom és a kiegyezés kora a történetírásban 397 XI. A népesség gyarapodása és polgárosodása (Tóth Zoltán) a népesedés modelljei 405 Magyarország népe a 19. század második felében 406 a társadalom állapota 408 népességmozgások 411 XII. A dualizmus válságperiódusa ( ) (Pölöskei Ferenc) a dualizmus válságjelei 417 Szapáry Gyula kormánya 419 Wekerle Sándor első miniszterelnöksége 421 egyházpolitikai reformok 422 Bánffy Dezső báró a kormány élén 424 a Millennium 425 a viharos századvég 425 a századforduló Széli-csendje - Széli Kálmán miniszterelnöksége 428 Khuen- Héderváry Károly gróf első miniszterelnöksége 431 Tisza István gróf első miniszterelnöksége 432 a házszabály-revízió és a nagy obstrukció" 433 a darabont-kormány 435 a munkásság szervezetei és mozgalmai 436 agrármozgalmak a századfordulón 440 a koalíciós Wekerle-kormány 443 a koalíció felbomlása - új pártok alakulása 446 a Nemzeti Munkapárt megalakulása és választási győzelme 449 a háborús feszültség erősödése és a véderőreform elfogadtatása 450 ellenzéki pártok, irányzatok 452 Tisza István nemzetiségi politikája 454 a világháború kitörése 455 a villámháborús tervek kudarca 458 a hátország gazdasági, szociális és politikai viszonyai 460 a Monarchia szétesése, az összeomlás 464 a történetírás a dualizmus utolsó évtizedeiről 467 Államfők-kormányfők 473 Irodalom 477