Magyarország gazdaságtörténete

Átírás

1 Kaposi Zoltán Magyarország gazdaságtörténete Tartalom I. A hagyományos gazdaság szemléleti keretei 13 II. A KERESLET VÁLTOZÁSAI ( ) Népesség és társadalom Magyarországon 23 A hagyományos népességmodell és a 18. századi átalakulás 23 A magyarországi népességnagyság változásai 25 A demográfiai jellemzők alakulása 27 A társadalom strukturális rendszere 28 - Jogi és foglalkozási szerkezet 28 - A településrendszer: a falu és a város 30 - A nemzetiségi eloszlás A belső kereslet 34 A város és vidéke kapcsolata: a piackörzet 34 A kereskedelem intézménye: a vásár 36 A belső forgalmat korlátozó tényezők és változásaik 38 - A céhek és a limitatio 38 - Az infrastruktúra elmaradottsága 39 a. Az úthálózat 39 b. A folyami közlekedés feltételeinek átalakítása 40 c. A pénz és hitelrendszer 43 A gazdaságpolitika és a belső forgalom A külső kereslet 51 Magyarország a Habsburg-birodalomban 51 A birodalmi gazdaságpolitika egységesítő vonásai 52 A külkereskedelem szerkezete Jövedelemeloszlás és jövedelmi struktúra 60 Jövedelemeloszlás a hagyományos társadalmakban 60 Jövedelemeloszlás Magyarországon 61 - A "gazdagok" csoportja 61 - A "jómódúak", a mobilitás megtestesítői 63 - A "középrétegek", a társadalom tömege 66 - A "szegények" 67 A készletezési politika 68 1

2 III. A MAGYARORSZÁGI MEZŐGAZDASÁG ( ) Földbirtokszerkezet, földhasználat 75 A föld mint gazdasági kategória 75 A földtulajdon változásai Magyarországon 76 A hasznosított földterület bővítése 79 A nagybirtok mint rendszer 82 A nagybirtok a magyarországi gazdaságtörténet-írásban 84 A nagybirtok fogalma és formái 85 Az úrbéri földek növekedése Gazdaságirányítás, munkaerő, szaktudomány 91 A humán tőke jelentősége 91 A magyarországi nagybirtokok irányítása 93 A paraszti gazdaság 97 Agráriskolák, agrárszakírás, agrártudomány Termelés és gazdálkodás 104 Szántóföldi növénytermesztés és rétgazdálkodás 104 Állattartás - állattenyésztés 106 Szőlőtermelés, borászat 109 Erdőgazdálkodás, erdőhasználat 110 Kertművelés 111 Egyéb ágazatok Technika, termelékenység, jövedelmezőség 113 A technikai bázis 113 A termelékenység növekedése 115 A jövedelmezőség 118 IV. AZ IPAR MAGYARORSZÁGON ( ) Ipari változások Nyugat-Európában a 18. században Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején A hazai ipar strukturális rendszere 129 A háziipar 129 A céhes ipar 130 A modernebb ipari struktúrák Magyarországon Iparosok, kézművesek, munkások Termelékenység és jövedelmezőség az iparban 137 V. A VÁLLALKOZÓI ATTITŰDÖK MEGJELENÉSE ( ) A vállalkozások kialakulása Nyugat-Európában A "vállalkozói szellem" Magyarországon Modern vállalkozások Magyarországon 147 2

3 Kereskedők 147 Bankárok, hitelezők 148 Tőkés ipari vállalkozók Magyarországon 149 VI. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A MAGYAR GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM ÁTALAKÍTÁSÁRA A REFORMKORBAN Széchenyi gazdasági- és társadalomátalakítási elképzelései A vámvédett iparfejlesztés gondolata Magyarországon Karl Kübeck birodalomfejlesztési nézetei A hazai konzervatív elképzelés 166 VII. A korlátozott gazdasági modernizáció lehetősége ( ) A polgári forradalom gazdasági és társadalmi hatásai A Habsburg-birodalom helyzete 1850 táján Az abszolutisztikus rendszer gazdaságpolitikája az 1850-es években 178 A vámok kérdése 178 A földbirtoklás jogi kérdéseinek rendezése 179 A fiskális és a monetáris politika változásai 182 Az iparügyi intézkedések, az iparszabadság kérdése Növekedés és szerkezeti változások az önkényuralom időszakában 186 A magyar mezőgazdaság változásai 186 Az ipar változásai az önkényuralom éveiben 192 Az infrastruktúrális változások 197 VIII. tőkésedés és piacosodás ( ) A Kiegyezés gazdasági következményei A liberális állam és a magyarországi gazdaság kapcsolata 215 A világgazdasági konjunktúra és a liberális gazdaságpolitika 215 A fiskális politika lehetőségei 217 A monetáris politika működése A gazdasági infrastruktúra változásai 222 A hitelrendszer változásai 222 A szállítás forradalma a dualista korszakban A mezőgazdaság fejlődése és a piacosodása 238 A mezőgazdasági termelés körülményeinek változásai 238 A mezőgazdasági földbirtokrendszer 241 A mezőgazdasági termelés ágazati rendszere 243 Az üzemi rendszer A magyarországi ipar fejlődése 249 Az ipar szervezeti rendszerei 250 Az ipar ágazati rendszere 252 3

4 6. Termékforgalmazás és piacok 258 A kereskedők és a kereskedelem struktúrája 258 Vásárok és boltok 259 Az árutőzsde és a nagykereskedelem 261 A külkereskedelem fejlődése Polgárosodás: az életmód-és a mentalitásváltozás 266 Az urbanizáció Magyarországon 266 Vállalkozók és polgárok A "közös piac" és az összetartozás kérdése Az első világháború és következményei a magyar gazdaságra 276 IX. A magyar gazdaság a trianoni határok között A gazdaság működési feltételrendszerének átalakulása ( ) 285 A területi változások 285 A megváltozott településszerkezet és gazdasági infrastruktúra 286 A népességveszteség 289 A gazdasági ágazatok új helyzete 290 Vagyonveszteség és az egyéb kötelezettségek Gazdasági stabilizáció és növekedés az 1920-as években 293 Az államháztartás és a pénzügyi intézmények 293 Az agrárrendszer és a földreform az 1920-as években 297 Ipari átalakulás és növekedés az 1920-as években A könnyűipar Az élelmiszeripar Nehézipar, bányászat, gépipar 307 A külkereskedelem élénkülése A gazdasági válság és hatásai ( ) A gazdaság reorganizálódása a harmincas évek második felében 317 Az állami beavatkozás és következményei 317 A külkereskedelem és a német befolyás A munkaerő és a foglalkoztatottság Magyarországon a két világháború közötti időben 321 A foglalkoztatottság változásai 321 A jövedelmi szerkezet A gazdasági elit A polgári középrétegek jövedelmei Parasztok, városi munkások, kispolgárok, közalkalmazottak A szegények csoportja 328 X. A gazdasági önállóság elvesztése ( ) A fegyverkezési program és gazdasági következményei ( ) A hadigazdálkodás Magyarországon ( ) A háborútól a kommunista diktatúráig ( ) 339 4

5 A háború következményei 339 A népesség veszteségei a 2. világháború idején 341 Államháztartás és stabilizáció 344 A magyarországi földreform 345 Politikai konszolidáció 350 Az államosítások megindulása és az 1. hároméves terv 351 A kommunista hatalom legitimációjának megteremtése 359 XI. A TERVGAZDASÁGI RENDSZER ( ) A magyar tervgazdasági rendszer kiépítése ( ) 363 A gazdaság és a tervezés: a szovjet tapasztalatok 363 A magyarországi tervelőirányzatok az első ötéves terv idején 366 A nehézipar legfőbb reprezentánsa: Sztálinváros 367 További nehézipari szocialista városok 370 A gépipar pozíciója az 1950-es évek elején 373 A könnyűipar kiemelt beruházása: a Kaposvári Textilművek 374 Az első ötéves terv "eredményei" 379 A fejlesztés forrásainak eszközei 381 A közélet központi átszervezése Nagy Imre gazdaságpolitikai kísérlete és következményei ( ) Gazdaság és gazdaságpolitika Magyarországon ( ) 391 Az átmeneti idők ( ) 391 Az új iparosítási tervek ( ) 393 A mezőgazdaság erőszakos kolhozosítása ( ) 396 A gazdaságirányítás változásai 399 A gazdasági reform kidolgozása és bevezetése ( ) A magyarországi társadalom változásai a tervgazdálkodás ideje alatt 405 A népesség változásai ( ) 405 Az új társadalompolitika 1948/49 után 410 A munkaerő biztosítása a gazdasági tervek végrehajtásához 414 A társadalmi szerkezet megváltozása 417 A polgárosodás esélyei az 1970-es évektől A KGST és Magyarország kapcsolata. A külkereskedelem 421 A szovjet politika és a KGST létrejötte 421 Az első évtized: a "kemény korszak" 422 A második korszak: 1961 után 424 A magyarországi külkereskedelem változásai Alkalmazkodási nehézségek és a tervgazdasági rendszer összeomlása (1972/ ) 432 A reformfolyamat megakadása 432 Termelésnövekedés és az életszínvonal Magyarországon az 1970-es években 435 5

6 A hetvenes évek kiemelt nagyberuházása: a Paksi Atomerőmű 438 Gazdaságpolitikai korrekciós kényszerek 441 Gazdasági nehézségek az 1980-as évek közepe felé 443 A kiút keresése és a szerkezeti átalakulás (1986/ ) 445 6