Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában"

Anna Magyarné
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 Bartha Eszter Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában A hatalom kérdései a munka világában REWORK-OTKA Kutatócsoport műhelyszemináriuma január 19.

2 hivatalos ideológia a Kádárkorszakban

3 a munkásosztály homogén, egységes, forradalmi tudatú győztes osztály. Vezetője a kommunista párt, aki a nevükben gyakorolja a hatalmat és akik már akkor sem értettek ezzel egyet Haraszti Miklós Michael Buroway Kemény István Héthy Lajos Makó Csaba

bürokratikus despotizmus jellemző Kemény

munkásosztály nem egységes Héthy - Makó:

4 Haraszti Miklós: Darabbér munkások éppoly kizsákmányoltnak érzik magukat mint a kapitalizmusban Michael Buroway: terepmunka a magyar gyárakban; bürokratikus despotizmus jellemző Kemény István: munkásrétegződés kutatások; munkásosztály nem egységes Héthy - Makó: Munkásmagatartások Informális béralkuk, szakmunkás zsarolás

5 tényleges politika a Kádárkorszakban

6 a felismerés munkások jól akarnak élni (nylonháború) és társadalmi alku politikai követelések fejében egyre javuló életszínvonal biztosítása eredménye szocialista gazdasággal fenntarthatatlan fogyasztói, anyagias társadalom kialakulása megszűnik a munkásosztály forradalmi tudata és homogenitása

7 kényszerűség új gazdasági mechanizmus önállóság - ár - bér és hatása a habozó ellenzék javuló gazdaság reform (Nyers Rezső) ellenzék (Biszku Béla) a pártban, Kádár habozik aggodó szocialista tábor, élén Leonyid Brezsnyevvel az aggódó reformer

8 fékek politika nem változhat piaci hatás korlátozott nem lehet munkanélküliség nehézipari nagyüzemek érinthetetlenek vezető káderek elmozdíthatatlanok és támadások szovjet és baloldali politika részéről ideológiai és szakszervezeti oldalról eredménye a visszarendeződés

9 eközben a világban háború Vietnámban prágai tavasz eltiprása

10 nehézipar válsága olajválság

11 begyűrűznek a hatások a domináns nehézipar veszteséges, mivel az energia és nyugati import árak emelkednek, ugyanakkor döntően keleti exportra termelnek ellenintézkedések infláció és nyugati kölcsönök felvétele és ezek eredménye ország eladósodása életszínvonal stagnálása munkások elégedetlenek

12 és ahogy mindezt a munkások látták a győri levéltárban talált hangulatjelentésekre alapozva ( )

13 hangulatjelentések amit a RÁBA és Szerszámgépgyár üzemi pártbizottságai küldenek a megyei pártbizottságnak, tükrözve a párttagság véleményét 70 es években üzemi és helyi problémák (nincs elég targonca, zsúfoltak a buszok) 80 as években áremelkedések és anyagi egyenlőtlenségek (VANNAK, akiknek nem probléma a drágulás)

szemelvények A statisztika azt mutatja, hogy itt minden nagyon jó. Az én részemről az árszínvonal emelkedésem nem azt mutatja, hogy jó a politikai hangulatom.

14 szemelvények A statisztika azt mutatja, hogy itt minden nagyon jó. Az én részemről az árszínvonal emelkedésem nem azt mutatja, hogy jó a politikai hangulatom. Az életszínvonal emelkedését nem érzem. Az újságot olvasva minden felbosszant, amit belőle olvasok. Az árak emelkednek, a pénzünket viszont csökkentik. (egy szerelő RÁBA MVG 1977 január)

15 szemelvények Nincs pozitív változás az árakban és a közlekedésben, ezért ezekkel kapcsolatban a dolgozók véleménye (amit már korábban jeleztem) nem változott. Kérem információs jelentésünk elfogadását!. (hangulatjelentés RÁBA MVG 1982)

16 szemelvények A politikai továbbképzésen sok javaslat elhangzik arról, hogyan kell kinéznie egy hangulatjelentésnek. Ezeket a kritériumokat azonban nem mindig könnyű teljesíteni, mert az emberek nem a megadott pontok szerint mondják el a véleményüket. Sokszor kifogásolják, hogy a jelentésben csak a lakossági ellátásról és a közlekedésről írunk. Ha nem akarjuk meghamisítani az emberek véleményét (márpedig nem akarjuk!), akkor nem írhatunk mást, csak azt, ami valóban foglalkoztatja a dolgozókat. Ezek: az áremelkedések, az ellátás, a közlekedés és az életszínvonal megőrzése. Ezekben pedig nem történt változás, sőt, a benzin-áremelkedéssel csak romlott a helyzet. Kérem információs jelentésünk elfogadását!. (hangulatjelentés RÁBA MVG április.)

17 A rendszerváltás és a nehézipari nagyüzemek összeomlása egybeesett Magyarországon. Így 10 évvel a nyugat után a nagyüzemi dolgozó eltűnt a mi világunkból is van-e jövője a munkás-osztálynak? Rövid távon aligha, hosszú távon pedig - amint Keynes mondja - mindannyian meghalunk Hegyi Gyula Történelem és a gazdaság - sohasem fordul vissza.

18 Tematikus folyóiratszámok: Munkáslét a 20. századi Magyarországon. Korall (13.) 49, Towards a New Labour History: Eastern European Perspectives (a folyóirat első része). Intersections: East European Journal of Society and Politics (2.), 1.

19 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború