Dr. KARDON Béla Főosztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai Főosztály
Tudománypolitika Kormány Nemzeti Kutatási Innovációs és Tudománypolitikai Tanács MTA NEFMI KIM NFM NFG MISZ Maqyar Innovációs Szövetség OTKA Magyar Rektori Konferencia Magyar Szabadalmi Hivatal Innovációs Alapot működtető IH Nemzeti Innovációs Hivatal A 212/2010. (VII. 1.) Korm. r. a NEFMI miniszter feladatkörébe utalta a tudománypolitikát A KIM miniszter felel a tudománypolitika koordinációjáért és irányítja a Nemzeti Kutatási Innovációs és Tudománypolitikai Tanácsot (NKITT) Az NKITT a Kormány tanácsadó, véleményező testülete Az NGM miniszter felel a KFI-ért, amely keretében kormányzati innovációs intézkedéseket tesz Az NFM miniszter rendelkezik források, a KUTI Alap és az UMFT, az USZT forrásai felett Az MTA a tudománypolitika irányítási rendszerének résztvevőjeként is több szerepet tölt be.
A magyar tudománypolitika fordulóponthoz érkezett. magasabb állami ráfordítás a költségvetésben, 2020-ig a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje a GDP 1,8 %-ára nő a kutatás-fejlesztési kapacitások javítását segítő nemzetközi megaprojektek becsatornázása a hazai K+F+I rendszerbe korszerű menedzsment eszközök alkalmazási keretfeltételeinek támogatása (pl. AVIR) a jogszabályokban alkalmazott terminológia egységesítése, jogharmonizáció, egységes indikátorrendszer elsődlegesen a kiválóság erősítése, nem a lemaradó K+F+I intézmények felzárkóztatása Legnagyobb kihívás a társadalmi-gazdasági megfelelés és a nemzetközi versenyképesség megteremtése a minőségi fejlesztéssel.
Magyarországon alacsony: a K+F ráfordításnak GDP-hez viszonyított aránya a K+F kiadás(ok ) a kutatók száma (az átlaghoz képest is) K+F teljesítménye + A tudás-, és technológia transzfer jelentősen javult, de még mindig elmarad a világ élvonalától (kevés a spin-off vállalkozás, a munkaerő-piaci és az akadémiai kollaboráció mértéke még mindig gyenge)
EU (27 országok) Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország Észtország Írország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Horvátország Izland Norvégia 4,0 3,73 3,75 3,5 3,0 2,72 2,63 2,67 2,65 A K+F ráfordítások emelkedtek, a K+F GDP-hez viszonyított aránya 1,15%-ra növekedett, mégis az EU átlag (2,1%) alatti érték 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 1,90 1,47 0,49 2,02 1,29 1,35 1,18 0,46 0,80 1,62 1,63 1,15 0,54 1,66 1,51 0,61 0,58 0,47 1,88 1,62 0,90 A kutatási típusok ráfordítás szerinti megoszlása 0,0 Kísérleti fejlesztés 40% Alapkutatás; 24% Alkalmazott kut. 36% A K+F ráfordítások negyede alapkutatás (~75 Mrd Ft.), több mint harmada alkalmazott kutatás (147 Mrd Ft.), legnagyobb része kísérleti fejlesztés A K+F ráfordítások pénzügyi forrásainak megoszlása 2010-ben Magyarországon (%) A felsőoktatás K+F a 75%-a, az összes K+F tevékenységnek 42%-a állami forrásból származik Az összes K+F 46%-a vállalkozói forrás (146,9 Mrd Ft.) A külföldről származó támogatások is nőttek, arányuk csak 9-11% Az összes K+F ráfordítás 310,2 Mrd Ft volt 2010-ben Vállalkozások 48% Állami 42% Külföldi 12% Nonprofit 1%
3 % EU 2020 stratégia: GDP 3 %-a lesz a K+F ráfordítás 2020-ra az EU-ban 1,5 % 1,8 % Magyarország az EU2020-hoz kapcsolódó nemzeti programjában 2020-ra 1,8 %-os GDP-arányos K+F ráfordítást vállalt II. Széchenyi-terv: 2015-re a GDP 1,5 %-a lesz a K+F ráfordítás
% 1 A felsőoktatási K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya az EU-ban 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,24 0,2 0,1 0 A magyar felsőoktatási K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya elmarad az EU átlagtól A felsőoktatási K+F ráfordítások összege 2010-ben ~61,8 milliárd forint volt A felsőoktatás K+F tevékenységének a 75%-a állami költségvetés A felsőoktatás vállalkozásokból és különösen külföldről származó források növekednek
A magyarországi kutatók-fejlesztők létszámadatai 2001-2010 (fő) 40 000 35 700 33 739 35 000 30 292 31 407 28 351 35 267 30 000 33 059 25 000 21 342 20 000 17 391 14 666 15 180 15 878 20 064 15 000 10 000 5 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 kutató tényleges létszáma Kutatók számított létszáma* javult, de még mindig kevés a műszaki, természettudományos kutatók aránya a kutatók száma az EU-átlaghoz viszonyítva is jó, de magas az külföldi munkavállalás Kutatók megoszlása kutatóhely-típusok szerint: K+F intézeten és egyéb kutatóhelyen 6148 fő felsőoktatási kutatóhelyen 17 332 fő vállalkozási kutatófejlesztő helyen 12 220 fő A kutatók több, mint fele (53%) a műszaki és a természettudomány területen dolgozik A bölcsészet-, társadalom- és orvostudományi területeken közel azonos a kutatók eloszlása Az agrár tudományterületeken folytatnak a legkevesebben kutatási tevékenységet (5,5%) Legnagyobb az elvándorlás az orvosi és a műszaki tudományterületekről Jellemzőek az inter- és transzdiszciplináris kutatások A kutatók létszáma tudományágak szerint 2009-ben (fő) Bölcsészettudományok Társadalomtudományok 4464 5737 Agrártudományok 1962 Orvostudományok 4410 Műszaki tudományok 9834 Természettudományok 8860 0 2000 4000 6000 8000 10000
Négy területen áll jól Magyarország a K+F+I terén az OECD országok átlagához viszonyítva: A bruttó hazai kiadáshoz viszonyított külföldi finanszírozás terén A külföldi társfelhasználóval közösen bejegyzett szabadalmak száma terén Az összes foglalkoztatotthoz viszonyított tudományos humánerőforrás foglalkoztatásának terén A vállalati K+F együttműködések aránya vonatkozásában
Magyarország relatív erősségei az eredmények. Relatív hiányosságai a nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, a finanszírozás és támogatás, a vállalati beruházások, a kapcsolatépítés, vállalkozói szellem, a szellemi tulajdon és az innovátorok száma. Erőteljes növekedés figyelhető meg a közösségi védjegyek és az innovációk értékesítése területén. Markáns visszaesés tapasztalható a kockázati tőke és a közösségi formatervezési minták mutatójában. A szellemi tulajdon és az eredmények vonatkozásában elért növekedési teljesítmény átlag feletti. A többi dimenzió tekintetében Magyarország elmarad az EU27 átlagos szintjétől.
Magyarország a mérsékelt innovátorok és technológia transzfer implementátorok egyike, az átlagos teljesítményszinttől elmaradó teljesítménnyel. A magyar felsőoktatási kutatók többségére nem jellemző a tudományos vállalkozói tevékenység, azonban azt általában véve elfogadja. A tudományos vállalkozói attitűddel rendelkező kutatók aktívabbak a technológia transzferben, mégis az attitűd és az aktivitás kapcsolata gyenge. A tudományos vállalkozói tevékenységet egyetemi és kormányzati szinten is támogatják, mégis annak a hagyományos egyetemi funkciók közé történő integrálása minden szinten nehézségbe ütközik. Egy FOI átfogó vállalkozói transzformációjára főként csak akkor van esély, ha az túlnyomó részben alkalmazott kutatás és fejlesztés orientált tudományterületeket ölel fel (pl. biotechnológia). A vállalkozásban is dolgozó egyetemi kutatók kevésbé osztják meg szellemi termékeiket és az abból származó bevételeket az egyetemmel, mint a nem vállalkozó társaik (alacsony technológia transzfer színt). Ugyanis magasabbnak ítélik az egyetemen belüli tranzakciós költségeket a piaci tranzakciós költségeknél.
Szabadalmak száma A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma 696 hazai bejelentések 646 külföldről származó bejelentések 50 A megadott szabadalmak száma 3 031 Az év végén érvényben lévő szabadalmak száma 13 853 A Magyarországon hatályos (érvényes) szabadalmak száma (2000-2010) A szabadalmak száma 2005 óta emelkedik Magyarországon a szabadalmak közül a gyógyszeripar áll az első helyen megelőzve a gépelemek, a gyógyszeripar nélküli kémia, a gépek nélküli fémtermékek, a műszerek, valamint az elektronika nélküli villamos gépek területét A hatályosított európai oltalmak száma már meghaladja a nemzeti úton megadott szabadalmak számát Hatályos nemzeti szabadalom Hatályos európai szabadalom A Magyarországi szabadalmak jogosultjainak 8 %-a magyar, a külföldiek közül 40 %-ot tett ki a német és amerikai jogosultak aránya Az Európai Szabadalmi Hivatalba (EPO) beadott szabadalmak számát tekintve Magyarország 192 kérelemmel jóval az európai átlag alatt van (82 800 kérelem származik összesen az EU 27 tagországából)
Tudományos publikációk és társszerzős cikkek megoszlása 2008 Kína publikációs jelenléte dinamikusan nő A tudományos publikációban az angol nyelv hegemóniája erősödött-tudomány nyelve A publikációk és a társszerzők által írt cikkek száma jelentősen nő - internet A magyar tudomány teljesítményét a nemzetközileg jegyzett tudományos folyóiratokban megjelent publikációk alapján a nemzetközi összehasonlító elemzések jónak ítélték meg 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Magyar publikációk megoszlása 2010 14 225 Idegen nyelvű Magyar nyelvű 14 918 2 584 7 052 cikkek könyvek és könyvfejezetek Három területen nyújtottak kiemelkedő publikációs teljesítményt a magyar kutatók: a kémiában, a klinikai orvostudományokban és a fizikában, de tizenegy további területen is jó volt a teljesítmény Nem volt olyan terület, ahol a magyar teljesítmény a világátlag 90%-a alatt maradt volna Közel azonos számú tudományos cikket írtak a magyar tudósok magyarul és idegen nyelven, a tudományos könyvek vonatkozásában már kétszer annyi a magyar nyelvű
TÁMOP 4.2.1. Kutatási és technológia transzfer szolgáltatások támogatása, a felsőoktatási intézmények kutatási feltételrendszerének javítása Beérkezett pályázatok Igényelt támogatás IH által támogatott Megítélt támogatás Hatályos szerződések Hatályos szerződések összege Kifizetések száma Kifizetett összeg TÁMOP-4.2.1-08/1. 8 db 3 430 821 843 Ft 7 db 2 500 803 519 Ft 7 db 2 500 803 519 Ft 7 db 1 883 452 250 Ft TÁMOP-4.2.1-08/1/KMR. 3 db 1 305 293 401 Ft 2 db 933 770 580 Ft 2 db 933 770 580 Ft 2 db 475 278 194 Ft TÁMOP-4.2.1-09/1. 7 db 1 984 600 766 Ft 5 db 1 292 693 256 Ft 5 db 1 292 693 256 Ft 5 db 865 630 259 Ft TÁMOP-4.2.1-09/1/KMR. 2 db 429 500 000 Ft 2 db 358 229 608 Ft 2 db 358 229 608 Ft 2 db 169 018 147 Ft Összesen 20 db 7 150 216 010 Ft 16 db 5 085 496 963 Ft 16 db 5 085 496 963 Ft 16 db 3 393 378 850 Ft Támogatott támogatások megoszlása a KMR és Konvergencia régiók között (%) A 4.1.2. pályázatban az igényelt és támogatott pályázatok aránya 75% 25% Közép-Magyarországi régió Konvergencia régiók 48% 52% Összes megítélt támogatás Összes igényelt támogatás
Market Pull piaci igényeken, vevői keresleten alapuló innováció Szerződések a felsőoktatási intézmények és a vállalatok, vállalkozások között Tudomány Piac Spin-off vállalkozások Szabadalmi engedélyeztetés Technology Push technológiai, kutatási eredményekből kiinduló innováció Kutatás Fejlesztés Innováció Magyarországon a felsőoktatási intézményekre túlnyomórészt a technológiai, kutatási eredményekből kiinduló innováció és technológia transzfer tevékenységek jellemzőek (vállalkozókészség hiánya, még mindig kiforratlan menedzsment ismeretek, magas tranzakciós költségek, bürokrácia stb.). Azonban a csökkenő állami finanszírozás, állandó alkalmazkodási kényszer, a versenyhelyzet egyre inkább kikényszeríti a FOIk-ból a piaci igényeken, vevői keresleten alapuló innovációt és technológia transzfert (ahol a saját vállalkozásoknak, szellemi jogvédelemnek, know-how disszeminációnak stb. kitüntetett szerepe van).
A kutatási eredmények hasznosítására irányuló vállalkozásalapítás egyszerűsítése és liberalizációja a felsőoktatási és egyéb K+F intézmények számára. Minőség- és teljesítményvezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer (212/2010. (VII. 1.) Korm. r. ). Közfinanszírozású K+F+I programok egységes rendszerének kialakítása, lehatárolása, összehangolása (egységes stratégia és tervezés, K+F nyilvántartási rendszer, szakmai monitoring és értékelő rendszer kiépítése) A költségvetési kutatóhelyek professzionális kutatás-hasznosítási menedzsmentjének kialakítása (TÁMOP 4). A K+F tevékenységet ösztönző adórendszerben alkalmazandó egységes K+F fogalomrendszer kialakítása. (előterjesztés az NKITT ülésére) Közpénzből finanszírozott programok végrehajtási rendjének további egységesítése és egyszerűsítése. Egyes kiemelt iparágak támogatása; a kutatói szféra, felsőoktatás és vállalkozások közötti együttműködés; piacképes termékek kifejlesztése és a nemzetközi kapcsolatok szorosabbra fonása hangsúlyozottan kap szerepet).
Megújuló hatósági profil: a nemzetközi szabadalmi együttműködési rendszer (PCThatósági státusz). Gyorsított szabadalomengedélyezési eljárás bevezetése (Patent Prosecution Highway (PPH). Állami akkreditációs szervezet létrehozása a K+F tevékenység minősítésére és az önerő felhasználásának előzetes kontrolljára. Innovációs járulékbefizetési rendszer reformja. A K+F pályázatok és az innovációs járulék befizetési rendszerének összekapcsolása, az ösztönzők megteremtése. Befizetett járulékok hatékonyabb felhasználása (új pályázatok kiírásával, melyek keretében az ÚSZT által kijelölt Egyetemi technológia transzfer irodák, korai fázisú innováció- és technológiamenedzser vállalkozások és regionális innovációs hídképzők ügynökségek kiszámítható, pályázati úton történő, saját erőt is megkövetelő állami finanszírozása.
Köszönöm a figyelmet! E-mail: bela.kardon@nefmi.gov.hu Iroda: Szalay u. 10-14. 6. szint 638. Telefon: +36 (1) 7954096 Fax: +36 (1) 7950256