Kutatás-fejlesztés és Innováció Magyarországon

Átírás

1 Kutatás-fejlesztés és Innováció Magyarországon

2 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Főosztályának gondozásában készült. Jelen kiadvány egészében vagy részleteiben csak a forrás megjelölésével idézhető. A Nemzeti Innovációs Hivatal nem felelős a kiadvány bármely felhasználásából származó következményekért. A szerkesztés lezárva: október 1.

3 Mi az a K+F+I? Kutatás-fejlesztés (K+F): A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel. Területei: az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés. Innováció: Latin eredetű szó, amely valami újra, valaminek a megújítására, megváltoztatására utal. Az innováció lehet: egy új termék (új fogyasztói javak előállítása), új termelési eljárás (megújított termelés, vagy szállítási módszer), új piac (új piacok, új elhelyezési lehetőség megnyitása), új nyersanyag (újfajta nyersanyagok és félkész áruk használata, beszerzési forrásainak megnyitása), vagy új üzleti modell bevezetése, új vállalati, vagy iparági szervezet létrehozása, átszervezése vagy megszüntetése. Kutatóhely: Kutatóhelynek minősül minden olyan vállalat, szervezet, szervezeti egység, amely alap-, vagy főtevékenységként, vagy ahhoz kapcsolódóan, saját eszközeivel, saját dolgozóival, saját szervezetben kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységet végez. K+F ráfordítás: A K+F ráfordítás a K+F költség és a K+F beruházás áfa nélküli együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból származhat, függetlenül attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatásra, kísérleti fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre. A K+F költség a személyi jellegű ráfordításokat, az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét és az egyéb költségeket tartalmazza. A K+F beruházás az építési beruházásokat, gép-, műszer- és informatikai beruházásokat, illetve számítógépes szoftver beszerzését foglalja magába. Források: KSH, SZTNH, Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia ( ). 3

4 Honnan van forrás K+F-re? GDP arányos K+F ráfordítások forrásai ( ) Magyarországon a vállalatok által finanszírozott K+F ráfordítások a kilencvenes évek végétől indultak növekedésnek, az utóbbi években bővülésük még intenzívebb. A GDP arányos K+F ráfordítások 2008 óta 30%-kal nőttek és 2012-ben az elmúlt húsz év legmagasabb szintjét érték el ,4% 1,2% Non-profit 1,0% 1,0% 0,8% 0,8% Külföldi források K+F ráfordítás / GDP 0,6% 0,4% 0,2% 0,6% 0,4% 0,2% Államháztartás Vállalkozások 0,0% 0,0% Forrás: KSH,

5 Mennyit költenek hazánkban K+F-re? K+F ráfordítások régiónként Hazánkban az utóbbi években ugyan csökkent a K+F ráfordítások koncentrációja, de még így is minden 100 Ft-ból 59-et Budapesten használnak fel. Az állami szektorban még ennél is nagyobb a régió súlya: az összes állami K+F ráfordítás több mint háromnegyede a központi régióhoz kötődik. Vállalatok Állami intézmények Felsőoktatás Közép-Magyarország régió: 225,4 milliárd Ft Észak- Magyarország 12,6 milliárd Ft 157, , Többi régió összesen: 132,8 milliárd Ft milliárd Ft 81 12,5 39,2 Észak-Alföld Nyugat- Dunántúl Közép-Dunántúl 225,4 milliárd Ft 31,6 milliárd Ft 27,3 milliárd Ft 17,3 milliárd Ft Dél-Dunántúl 16,9 milliárd Ft Dél-Alföld 27,1 milliárd Ft Az adatok 2012-re vonatkoznak. Forrás: KSH, 2013 adatok alapján NIH KFI Obszervatórium saját számítása. 5

6 Mennyit költenek K+F-re az EU polgárai? Egy főre jutó K+F ráfordítások az Európai Unióban 738 Hollandia 1 187,5 Luxemburg 690,6 Franciaország 273 Csehország 983,2 Ausztria 436,2 Szlovénia 325,9 Olaszország Bulgária Románia Lettország Ciprus Magyarország Lengyelország 96,9 86,2 Szlovákia /fő 30,7 Románia /fő 29,3 Bulgária 510,5 Európai Unió átlaga ,3 Spanyolország 113,4 Málta 6 120, ,6 Magyarország 76,2 Horvátország 240,4 Portugália /fő 74,2 Lengyelország 901,4 Németország 690 Belgium 0 87 Litvánia 1 337,4 Dánia 495,9 Egyesült Királyság 50 63,1 Lettország Csehország ,8 Észtország Svédország Szlovénia 150 Észtország 200 Málta 250 Horvátország 300 Szlovákia 350 Litvánia ,7 Finnország 611,8 Írország Az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamok 450 Új tagok (EU13) átlaga Az éves K+F ráfordítás Magyarországon fejenként 120,6 euró ( Ft)*, ami negyede az EU átlagának, viszont az EU-hoz újonnan csatlakozott országok átlagát meghaladja. 120,1 Görögország 102,6 Ciprus * 2011-es átlagárfolyamon számolva. Az adatok 2011-re (Görögország esetében 2007-re) vonatkoznak. Forrás: Eurostat, 2013 adatok alapján NIH KFI Obszervatórium saját számítása. w w w.nih.gov.hu

7 Miből költenek K+F-re a vállalatok? A vállalati K+F ráfordítások forrásai méretkategória szerint A nagyvállalatok 30%-kal több pénzt fordítanak K+F-re, mint a mikro-, kis- és középvállalatok öszszesen. Minél kisebb egy vállalat, annál nagyobb az állami és annál kisebb a külföldi források aránya a K+F ráfordításoknál. Vállalkozások Államháztartás Külföldi források 98,9 5,5 28,4 Nagyvállalatok milliárd Ft 56,8 30,9 13,7 Mikro-, kis-, és középvállalatok Az adatok 2012-re vonatkoznak. Forrás: KSH, 2013 adatok alapján NIH KFI Obszervatórium saját számítása. Középvállalatok 8,4 8,5 30,5 4,1 15,2 18,4 Kisvállalatok 1,2 7,1 7,9 Mikrovállalatok milliárd Ft 7

8 Mekkora a K+F ráfordítás kutatónként? Néhány nemzetgazdasági ág és ágazat ráfordításigénye kutatónként Az egy kutatóra jutó K+F ráfordítás a gyógyszergyártásban a legmagasabb. Ugyanekkor más, a GDP-ből nagyobb mértékben részesedő ágazatok (pl: járműgyártás, infokommunikációs szolgáltatások) egy kutatóra jutó ráfordításigénye a nemzetgazdasági átlag alatt van ,7 35 millió Ft / fő ,9 22,2 20,4 18,2 K+F ráfordítás / kutató 16,2 16,2 16,0 12,0 9,7 8,3 5 0 Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Humánegészségügyi ellátás Gép, gépi berendezés gyártása Villamos berendezés gyártása NEMZETGAZDASÁGI ÁTLAG Járműgyártás Vegyi anyag, termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Információ és kommunikáció Az adatok 2012-re vonatkoznak. Forrás: KSH, 2013 adatok alapján NIH KFI Obszervatórium saját számítása. 8

9 Mekkora a külföldi vállalatok súlya a K+F-ben? Vállalati kutatóhelyek és kutatók száma a hazai és a külföldi vállalatoknál Minden második kutató külföldi tulajdonú vállalatnál dolgozik. Magyarországon közel ötször anynyi hazai tulajdonban lévő kutatóhely van, mint külföldi. Míg egy hazai kutatóhelyen átlagosan öt kutatót foglalkoztatnak, addig a külföldi tulajdonúaknál hatszor ennyit. nem ismert külföldi tulajdonú vállalatoknál 13,9% KUTATÓHELYEK SZÁMA összesen: 1583 darab 9,9% 76,2% hazai tulajdonú vállalatoknál külföldi tulajdonú vállalatoknál KUTATÓ-FEJLESZTŐK SZÁMA összesen: fő nem ismert 50,9% 4,6% 44,5% hazai tulajdonú vállalatoknál KUTATÓI ÁTLAGLÉTSZÁM fő / vállalati kutatóhely 5,4 hazai tulajdonú vállalatoknál 34,1 külföldi tulajdonú vállalatoknál Az adatok 2012-re vonatkoznak. Forrás: KSH, 2013 adatok alapján NIH KFI Obszervatórium saját számítása. 9

10 Hányan kutatnak Magyarországon? Kutatók számított létszáma megyénként Az ország mintegy 23 ezer kutatójának* majdnem kétharmada Budapesten dolgozik. A legtöbb kutatót a vállalkozási szektor foglalkoztatja. Baranya, Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben a kutatóegyetemi státusszal rendelkező egyetemeknek köszönhetően magas a kutatók száma. Budapest Vas Győr-Moson- Sopron Zala Veszprém Budapest fő (FTE) fő (FTE) Vállalkozási szektor Somogy Intézeti szektor Baranya Felsőoktatási szektor Komárom- Esztergom Tolna Fejér Budapesten kívül 8894 fő (FTE) Nógrád Pest Bács-Kiskun Heves Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg * Teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszámon (Full-time equivalent, FTE) számolva. Az adatok 2011-re vonatkoznak. Forrás: KSH, 2012 adatok alapján NIH KFI Obszervatórium saját számítása. 10

11 Hol kutatnak a vállalatok? Vállalati kutatóhelyek megyei megoszlása Budapesten közel annyi vállalati kutatóhely található, mint az ország többi részén összesen. Figyelemreméltó, hogy a Dunától keletre eső megyékben 15%-kal több vállalati kutatóhely van, mint nyugaton Vállalati kutatóhelyek száma (darab) 67 Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Borsod-Abaúj- Zemplén 29 Budapest 685 Vas Győr-Moson- Sopron Veszprém Komárom- Esztergom Fejér 54 Pest 145 Heves Jász-Nagykun-Szolnok 11 Hajdú-Bihar 72 Budapesten kívül 898 Zala 25 Somogy 21 Tolna 13 Bács-Kiskun 55 Csongrád Békés Baranya 58 Az adatok 2012-re vonatkoznak. Forrás: KSH, 2013 adatok alapján NIH KFI Obszervatórium saját térképi ábrázolása. 11

12 Innováció = pénz?! Egy alkalmazottra jutó árbevétel az innovatív és a nem innovatív vállalatoknál Magyarországon A több szempontból is innovatív vállalatok* átlagosan több mint kétszer akkora árbevételre tesznek szert alkalmazottanként, mint a nem innovatívak ,7 /fő ,3 /fő 100 Nem innovatív vállalatok 50 0 /fő Több szempontból is innovatív vállalatok * Több szempontból is innovatív vállalat alatt a technológiai és nem technológiai innovációt is végző vállalatokat értjük. A technológiai innováció új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás bevezetése a vállalkozás gyakorlatába. A technológiai innovációtól megkülönböztetjük a nem-technológiai innovációt, amely új marketingmódszer vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetését jelenti. Az adatok 2010-re vonatkoznak. Forrás: Eurostat, CIS, 2012 (Community Innovation Survey; Közösségi Innovációs Felmérés). Az adatszolgáltatók a legalább 10 főt foglalkoztató, iparban és a szolgáltatási szektorban működő gazdálkodási szervezetek. A 100 vagy annál többet foglalkoztatókra az adatfelvétel teljeskörű, az azoknál kisebbekre, de legalább 10 fősekre mintavételes. 12

13 Az innováció méretfüggő? Innovatív vállalatok aránya Magyarországon és az EU-ban méretkategóriák szerint Minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb eséllyel innovatív: Magyarországon a kisvállalatoknak negyede, a középvállalatoknak már közel fele innovatív. Ugyanakkor a hazai nagyvállalatoknál tízből hét végez innovációs tevékenységet. Nem innovatív vállalatok Innovatív vállalatok 26% 46% 30% MAGYARORSZÁG 74% 54% 70% Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok 35% 21% EURÓPAI UNIÓ ÁTLAGA 51% 49% 65% 79% Az adatok 2010-re vonatkoznak. Forrás: Eurostat, CIS,

14 Hogyan hasznosul a K+F? Egymilliárd euró K+F ráfordításra eső nemzetközi szabadalmak száma Magyarországon 5,9 millió euró (több mint másfél milliárd Ft) K+F ráfordításra esik egy nemzetközi szabadalom, ezzel az EU tagországok középmezőnyében helyezkedünk el. Franciaország Belgium Finnország Lettország Szlovénia Egyesült Királyság Magyarország Dánia Németország Hollandia Észtország Svédország Olaszország Málta Ausztria Ciprus Lengyelország Írország Spanyolország Luxemburg Csehország Szlovákia Románia Horvátország Litvánia Portugália A szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van a találmány szerinti megoldás hasznosítására. Az oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig lehet érvényes, és csak abban (azokban) az ország(ok)ban, amely(ek)ben engedélyezték. Szabadalmak száma/ 1 milliárd euró K+F ráfordítás Az adatok 2010-re vonatkoznak. Forrás: Eurostat,

15 Hol áll magyarország az innovációs mezőnyben? Az innovációs teljesítmény index 2011-ben az EU évi átlagának %-ában Magyarországon a legmagasabb az innovációs teljesítmény index* az EU-hoz újonnan csatlakozott országok (EU13) közül. Az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamok ,9 Finnország 124,8 Írország 120,7 Luxemburg ,8 Szlovénia 96 Magyarország w w w.k aleidoszkop.nih.gov.hu Bulgária Litvánia Lettország Horvátország Lengyelország ,6 Horvátország 64,9 Bulgária * Innovációs teljesítmény index: GDP arányos szabadalmi bejelentések, a tudásintenzív ágazatokban dolgozók aránya és ezek versenyképessége, valamint az innovatív ágazatok gyorsan növekvő cégeinek foglalkoztatási adatai alapján számolt mutató. 83,9 Görögország 83,5 Málta ,5 Románia 87,4 Spanyolország 74,3 Portugália Szlovákia Az innovációs teljesítmény index 2011-ben az EU évi átlagának %-ában 81 Szlovákia 96,4 Ausztria 94,6 Olaszország Forrás: Európai Bizottság, Románia 77,6 Lengyelország 126,1 Németország 89 Csehország 103,1 Belgium 106,7 Franciaország 50 Málta 102,8 Hollandia Észtország 112,8 Egyesült Királyság 60 Csehország 65,9 Litvánia 119,7 Dánia 70 Ciprus 72,1 Lettország Szlovénia 80 84,3 Észtország Magyarország 127,5 Svédország 90 90,3 Ciprus 15

16 Hogyan szerepelnek kutatóink Európában? Az ERC projektekben való részvétel (támogatott pályázatok száma ) Az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamok Az EU ERC* programjában között az elnyert pályázati támogatások számában az újonnan csatlakozott tagországok között Magyarország az első helyet foglalja el. 0 [db] Szlovénia 1 Észtország Ciprus 2 56 Svédország Szlovákia 4 Észtország 13 Norvégia 6 Csehország 23 Finnország Lengyelország 8 Magyarország 10 a többi tagország nem kapott támogatást 29 Dánia 330 Egyesült Királyság 16 Írország 125 Hollandia 216 Németország Franciaország támogatott pályázatok száma Csehország 60 Belgium *Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) az EU hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjának (FP7) keretében kezdte meg működését. A Tanács feladata a kutatók által javasolt felfedező kutatás finanszirozása, ahol a támogatásról a kutatási program kíválósága dönt. A közötti időszakban az ERC 7,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A Horizont 2020-ban (a as időszakra) várhatóan ez a forrás jelentősen bővülni fog. 7 Lengyelország 88 Svájc 40 Ausztria 1 Szlovénia 1 Szlovákia 0 nem kaptak támogatást 10 Magyarország 78 Olaszország 75 Izrael 80 Spanyolország 12 Portugália 11 Görögország 2 Törökország Forrás: Eurostat, Ciprus w w w.nih.gov.hu

17 Nemzeti Innovációs Hivatal A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) a Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerve. A Nemzeti Innovációs Hivatal fő tevékenységei: K+F+I stratégiai tervezés és elemzés innovációmenedzsment szolgáltatások nyújtása a hazai K+F+I szereplők átfogó regiszterének, a Kaleidoszkóp rendszernek a működtetése részvétel a K+F+I szakpolitika fejlesztésében, alkalmazásában nemzetközi K+F+I együttműködések koordinációja és ösztönzése a nemzetközi és EU-s K+F+I szakpolitika harmonizációja a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködések koordinációja elősegíti a piaci szereplők hozzáférését a nemzeti K+F+I eredményekhez támogatja a K+F+I szereplők közti kutatási együttműködést és erősíti a hálózatosodást Telefon: Fax: info@nih.gov.hu Web: 17

18 Kaleidoszkóp A Kaleidoszkóp (a név a K+F+I terület sokszínűségére utal) a Nemzeti Innovációs Hivatal információs rendszere. A Kaleidoszkóp célja egy egységes K+F+I adatbázis létrehozása, amely tartalmazza a szektor releváns intézményeit, vállalatait, valamint azokat az adatokat és elemzéseket, amelyek a szakpolitikai döntéshozatalt segítik. A Kaleidoszkóp fő céljai: elősegíti a K+F+I szektor hálózatosodását segíti a tényeken alapuló döntéshozatalt, megalapozza a stratégiaalkotást támogatja a nemzeti és a nemzetközi statisztikai tevékenységet A Kaleidoszkóp szolgáltatásai: általános és ágazati K+F+I elemzések, statisztikák, adatforrások információk a közfinanszírozású K+F+I projektekről a magyar kutatási infrastruktúrák regisztere térképalapú kereső a K+F+I szervezetekről és vállalkozásokról projektpartnerek és projektlehetőségek felkutatása A Kaleidoszkóp üzemeltetője a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Főosztálya. A Kaleidoszkóp honlapja: 18

19

20