*(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1<,.$5 GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA 3URJUDPYH]HW DR. BUZÁS GYULA egyetemi tanár PH] JD]GDViJLWXGRPiQ\NDQGLGiWXVD PH] 7pPDYH]HW DR. TENK ANTAL egyetemi tanár JD]GDViJLWXGRPiQ\kandidátusa $1$*<%$1,3,$&2.e57e.(6Ë7 6=(59(=(7(.6=(5(3(e6-(/(17 FRISS ZÖLDSÉG- GYÜMÖLCSFORGALMAZÁSBAN 6e*($ Írta: KALMÁRNÉ HOLLÓSI ERIKA KESZTHELY 2003 86
$1$*<%$1,3,$&2.e57e.(6Ë7 6=(59(=(7(.6=(5(3(e6 -(/(17 6e*($)5,66=g/'6e*- GYÜMÖLCSFORGALMAZÁSBAN Írta: KALMÁRNÉ HOLLÓSI ERIKA Készült a Veszprémi Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében 7pPDYH]HW 'U 7HQN $QWDO HJ\HWHPL WDQiU D PH] JD]GDViJL WXGRPiQ\ kandidátusa Elfogadásra javaslom (igen/nem) A jelölt a doktori szigorlaton.. %-ot ért el... Dr. Tenk Antal Keszthely,.. Dr. Somogyi Sándor PhD Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: Dr. Dr. h.c. Csete László igen / nem Bíráló neve: Dr. Benet Iván igen / nem. Dr. Dr. h.c. Csete László A jelölt a nyilvános vitáján. %-ot ért el Keszthely,. Dr. Benet Iván... Dr. Buzás Gyula A Bíráló Bizottság elnöke $GRNWRUL3K'RNOHYpOPLQ VtWpVH««««««.. Az EDT elnöke 87
Tartalomjegyzék Bevezetés 1 1. Irodalmi áttekintés 6 1.1. A kertészeti termelés szerkezete Magyarországon 6 1.2. A friss zöldség- és J\ P OFVIRUJDOPD]iVEDQMHOOHP] értékesítési csatornák 11 1.2.1. Kiskereskedelmi hálózatok 14 1.2.2. A nagybani piacok szerepe 16. ] VWHUPHO LpUWpNHVtWpVWHUPHO LpUWpNHVtW szervezetek 26 1.2.4. Felvásárlóknak, felgrojr]ylsduqdnw UWpQ puwpnhvtwpvn ]YHWOHQWHUPHO LH[SRUW 40. ]YHWOHQWHUPHO LpUWpNHVtWpV 41 1.3. A friss zöldség-gyümölcsértékesítési csatornák kiválasztását EHIRO\iVROyWpQ\H] N 43 1.3.1. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás változása 43 1.3.2. A szezonalitás szerepe a frisspiaci termékek értékesítésében 45 $PLQ VpJLWHUPHOpVMHOHQW VpJH 47 1.3.4. Piaci információ 50 2. Anyag és módszer 53 3. Saját vizsgálatok 58 3.1. A vizsgált nagybanlsldfrnv]huhshp N GpV NMHOOHP] L 58 3.1.1. Nagybani piacok Magyarországon 58 $EXGDSHVWL1DJ\N U VL~WLQDJ\EDQLSLDF 61 88
$QDJ\EDQLSLDFRNUDV]iOOtWyWHUPHO NN ] WW végzett felmérés eredményei 68 3.1.2. A vizsgáown OI OGLQDJ\EDQLSLDFRNMHOOHP] L 73 3.1.2.1. A holland aukciós értékesítés 75 3.1.2.2. A Bolognai nagybani piac 79 3.1.2.3. A Vinelandi Termékaukció és a Philadelphiai nagybani piac 81 $N ] VWHUPHO LpUWpNHVtWpVMHOHQW VpJH 86 7HUPHO LeUWpNHVtW 6]HUYH]HWHN0DJ\DURUV]iJRQ 88 3.2.2. TÉSz tapasztalatok néhány EU tagállamban 95 euwpnhvtw V] YHWNH]HWHN1HZ-HUVH\iOODPEDQ (USA) 102 $WHUPHO LV]HUYH]HWHNpVDQDJ\EDQLSLDFRN kapcsolata 103 4. Következtetések, javaslatok 104 5. Összefoglalás 118 6. Köszönetnyilvánítás 122 7. Irodalomjegyzék 124 8. Mellékletek 89
$1$*<%$1,3,$&2.e57e.(6Ë7 6=(59(=(7(. 6=(5(3(e6-(/(17 6e*($)5,66=g/'6e*- GYÜMÖLCSFORGALMAZÁSBAN KIVONAT A dolgozat a friss zöldség-gyümölcsértékesítés egy szegmensével, a QDJ\EDQL SLDFRN pv puwpnhvtw V]HUYH]HWHN NpUGpVN UpYHO IRJODONR]LN NLHPHOW V]HUHSHW V]iQYD D N ]HOJ (8 FVDWODNR]iVVDO NDSFVRODWRV HOYiUiVRNQDN pv DNWXiOLV IHODGDWRNQDN (OV GOHJHV FpOMD PLQGD]RQ tényez NHOHP]pVHPHO\HNEHIRO\iVROMiNDKD]DLpVN OI OGLQDJ\EDQL SLDFRN YHUVHQ\NpSHVVpJpW YDODPLQW HO PR]GtWMiN D WHUPHO L V]HUYH] GpVHN KD]DL OpWUHM WWpW pv P N GpVpW $ YL]VJiODWED EHYRQW KD]DL pv N OI OGL QDJ\EDQL SLDFRNRQ WHUPHO L V]HUYH]HWHNQpO YpJ]HWt NXWDWiVRN LJD]ROWiN KRJ\ D KD]DL WHUPHO N YHUVHQ\NpSHVVpJH D MHOHQOHJL SLDFL SR]tFLyN PHJWDUWiVD pv E YtWpVH HONpS]HOKHWHWOHQ D N ] VWHUPHO LpUWpNHVtWpVQpON O 90
ROLE AND IMPORTANCE OF WHOLESALE MARKETS AND PRODUCER ORGANISATIONS IN FRESH FRUIT AND VEGETABLE DISTRIBUTION SUMMARY The Thesis deals with the topic of fruit and vegetable wholesale markets and Producers Organisations (PO) with putting emphasize on the actual tasks and expectations regarding the EU accession. The primer objective is to investigate those factors that influence the competitiveness of domestic and foreign wholesale markets, and contribute to the establishment and proper operation of POs in Hungary. The research conducted in domestic and foreign wholesale markets and at Producers Organisations proved that the competitiveness of domestic producers, the maintenance and improvement of present market positions are unimaginable without the collaboration of fruit and vegetable producers, without common sales activity. 91
DIE ROLLE UND WICHTIGKEIT DER GROßMÄRKTEN UND PRODUKTIONSORGANISATIONEN IN OBST- UND GEMÜSEDISTRIBUTION AUSZUG Die Arbeit beschäftigt sich mit den Fragen der Obst- und Gemüsegroßmärkten und Verkaufsorganisationen, im besonderen mit den Aufgaben im Bezug auf die EU-Erweiterung. Das Primärziel der Arbeit ist alle Faktoren zu analysieren, die die Konkurrenzfähigkeit der Großmärkten beeinflussen, und die Gründung und Funktion der Produktions-organisationen in Ungarn fördern. Die Untersuchungen, die auf den in die Forschung eingezogenen Innen- und Auslandsmärkten und bei den Produktionsorganisationen durchgeführt worden sind, haben bestätigt, dass die Konkurrenzfähigkeit der ungarischen Produzenten, die Befolgung und Erweiterung der derzeitigen Marktpositionen ohne den gemeinsamen Verkauf durch die Produzenten unvorstellbar ist. 92
Ä$ NLV WHU OHWHNHQ KDWDOPDV puwpnhnhw WHUPHO NHUWpV]HW HJ\LN OHJI EE WpQ\H] MpYp YiOKDWLN D W EEWHUPHV]WpVQHN JRQGROMXQN Hollandiára és az olasz-francia Rivierára, hol a lakosság jórészének D NHUW D YHWHPpQ\ D YLUiJ DG NHQ\HUHW V W MyOpWHW Rátermettségét a szorgalmas és ügyes magyar kertész és I OGPtYHO DPLNRU NLWHUPHOWH D KD]DL I OGE O D PDNyL KDJ\PiW D szegedi paprikát, a kecskeméti barackot, már bebizonyította. /Molisch, H. 1926./ 1. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 1.1. A kertészeti termelés szerkezete Magyarországon Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a mérsékelt égövi kertészeti kultúrák termesztéséhez. Számos tudományos publikáció, tanulmány (Tomcsányi 1973, Erdei 1968, Kristófné 1997, Papp 1999a) foglalkozik a kertészeti termesztés azon sajátosságaival, mely szerint a sokoldalú faj- és fajtaválaszték alapján alkalmas a k O QE ] YiOWR]DWRV NROyJLDLDGRWWViJRNNLKDV]QiOiViUD Papp (1999a) a hazai kertészeti termelést értékelve kiemeli, hogy ezen ijd]dw QDJ\ WHUPHOpVL puwpnhw iootw HO pv IRNR]RWWDQ PXQNDLJpQ\HV MHOOHJH PLDWW HJ\UH IHOpUWpNHO GLN QHPFVDN KD]iQNEDQ GH D] EU tagállamokban is. Az 1980-as évek és a 90-es évek elején tapasztalt drasztikus WHUPpVFV NNHQpVW N YHW HQ D ] OGVpJ-J\ P OFVWHUP WHU OHW QHP YiOWR]RWW MHOHQW VHQ KD]iQNEDQ D] HOP~OW pywl]hgehq $ V]iQWyI OGL ] OGVpJWHUPHV]WpV D NHUW pv J\ P OFV V P velési ágak területének, a termésmennyiség alakulását az 1. és 2. táblázat, a 3. melléklet mutatja. 93
WiEOi]DW$NHUWpVJ\ P OFV VP YHOpVLiJDNWHU OHWpQHNDODNXOiVD 6]iQWyI OGL] OGVpJWHUP terülhwhee O 1999-2002. között (ezer hektár) 1999 2000 2001 2002 1 111,6 90,2 101,1 n.a. Vöröshagyma 6,8 4,8 6 n.a. Paradicsom 10,6 6 6,3 n.a. Zöldborsó 13,4 15,2 19,1 n.a. Fejes káposzta 6,3 3,9 5 n.a. Zöldpaprika 5,9 4,3 4,5 n.a. Csemegekukorica 19,1 22,2 25,8 n.a. Gyümölcsös 96,4 95,4 97,5 97,3 Kert 107,7 101,6 97,7 98,5 1 2002. május 31-i állapot n.a. nincs adat Forrás: KSH 2002 2. táblázat: A fontosabb zöldség- és gyümölcsfélék összes termésmennyisége 1999-2001-ben (ezer tonna) pylwhuphopve Növény 1999 2000 2001 Gazdasági szervezetek Egyéni gazdálkodók Zöldségféle összes 1972 1500 1857 407 1450 Paradicsom 302 203 236 30 206 Vöröshagyma 149 117 174 27 147 Fejes káposzta 174 120 161 4 157 Görögdinnye 125 133 130 1 129 Zöldpaprika 171 98 100 7 93 Gyümölcs összes 822 1038 917 112 805 Alma 445 695 605 75 530 Szilva 98 91 90 11 79 V]LEDUDFN 71 64 57 5 52 Meggy 45 49 56 12 44 Forrás: KSH 2001 O 94
$ KD]DL NHUWpV]HWL WHUPHOpV W EEQ\LUH NLVPpUHW HJ\pQL JD]GDViJRNEDQ ]DMOLN WiEOi]DW $ J\ P OFVWHUPHO YiOODONR]iVRN HVHWpEHQ MHOHQW V VWHUPHO L pv HJ\pQL YiOODONR]yL UpV]DUiQ\UyO Dz VV]HV YL]VJiOW J\ P OFVWHUPHO YiOODONR]iV -a) számol be 7DNiFVQp NLHPHOYH KRJ\ D] VWHUPHO L pv HJ\pQL vállalkozói körben is nagyfokú polarizáltság tapasztalható az árbevétel szempontjából. Papp (1998, 1999a, 1999b) a kertészeti termékek HO iootwiviydo NDSFVRODWEDQ D FVDOiGL JD]GDViJRN MHOHQOHJL pv YiUKDWyDQ M Y EHQL GRPLQDQFLiMiW HPHOL NL D W~O]RWWDQ HODSUy]yGRWW üzemi szerkezet mellett, és a kertészeti gazdaságok differenciálódásáról számol be. Erdészné (1997) arra a megállapításra jutott, hogy 1995-ben az összes zöldségtermés 84 %-át, míg a gyümölcstermés 85 %-át egyéni gazdálkodók termelték meg. Fehér (2001) az egyéni gazdálkodók magas arányával szemben a gazdálkodó szervezetek alacsony arányát hangsúlyozza (14-16 %); a gazdaságos üzemmérethn NLDODNXOiViQDN JiWMDNpQW D W NHKLiQ\W YDODPLQW D WHUPHO L QV]HUYH] GpV KLiQ\iW HPOtWL DPLQHN HUHGPpQ\H D] értékesítés terén megnyilvánuló szervezetlenség. Kiemeli a kertészeti WHUPHOpV NLHJpV]tW -M YHGHOHPV]HU] IXQNFLyMiW DPL YiUKDWyDQ D] elkövetke] pyhnehqlvphjpdudgd]iuxwhupho JD]GDViJRNPHOOHWW 95
3. táblázat: A zöldség-pvj\ P OFVWHUPHV]W VSHFLDOL]iOWJD]GDViJRN átlagos mérete 2000-ben, régiónkénti bontásban (hektár) Régió = OGVpJWHUP WHU OHW Gyümölcsös összes gazdaság egyéni gazdaság gazdasági szervezet egyéni gazdaság gazdasági szervezet Közép- Magyarország 0,10 0,08 34,64 0,48 51,27 Közép-Dunántúl 0,04 0,02 35,04 0,24 30,01 Nyugat-Dunántúl 0,09 0,05 36,47 0,16 28,08 Dél-Dunántúl 0,09 0,04 143,08 0,24 45,64 Észak- 0,07 0,05 59,40 0,24 16,89 Magyarország Észak-Alföld 0,28 0,17 61,49 0,50 33,53 Dél-Alföld 0,25 0,14 93,25 0,60 15,59 Összesen 0,16 0,10 68,07 0,36 31,25 Forrás: KSH 2000 A vetésterületet vizsgálva 2002. júniusáig a zöldségfélék 66 %-át egyéni gazdaságok, 27 %-át gazdasági társaságok, és 7 %-át V] YHWNH]HWHNP YHOWpNPHJiEUD Míg a zöldségtermesztés szerkezete rugalmas, viszonylag gyorsan változtatható, addig a gyümölcstermesztés nehezen reagál a változó piaci igényekre. Jelenleg az ültetvények korösszetétele, fajtahasználata NHGYH] WOHQ3DSS-EHQDJ\ P OFVWHUP WHU OHWHNát egyéni gazdálkodók, közel 20 %-iw JD]GDViJLWiUVDViJRNP (4. táblázat). YHOWpN 96
$ $& (' ) $ & *, + # & $ -./!0) $ 1 - '.2 $- 3!0& & $! 0! 3*0! " # # #$ % % % Forrás: KSH 2002 1. ábra: A vetésterület gazdálkodási formák szerint (2002. május 31-i állapot, hektár) 4. táblázat: A gyümölcsös terület változása gazdálkodási formák szerint 2000-2002 között (2002. május 31-i állapot, ezer hektár) Gazdasági Egyéni Szövetkezetek társaságok gazdálkodók Egyéb 2000 17,2 4,0 72,1 2,2 2001 17,1 2,8 76,4 1,2 2002 19,1 2,1 75,3 0,9 Forrás: KSH 2002 97
1.2. A friss zöldség- pv J\ P OFVIRUJDOPD]iVEDQ MHOOHP] értékesítési csatornák A friss zöldség- és gyümölcsfélék értékesítésében az elmúlt évtizedekben is számos értékesítési csatorna között választhattak a WHUPHO N $] -as - 80-as években számos tudományos publikáció, könyv foglalkozott a zöldség-gyümölcsértékesítési csatornákkal, melyek közül Erdei et al. (1968), Tomcsányi (1973) tuivdl DODSP YHNQHN WHNLQWKHW N (UGHL HW DO D zöldségkereskedelem szervezeti formáinak vizsgálatánál problémaként emotwl D WHUPHO N pv IHOYiViUOy V]HUYHN N ] WWL feszültséget és érdekellentétet, melynek alapja általában az árak és HJ\pE V]HU] GpVL IHOWpWHOHN HJ\ROGDO~ PHJKDWiUR]iVD D WHUPHO L képviselet fogyatékosságai. Felhívja a figyelmet a vertikális kapcsolatok szervezetlenségére, a termelés és feldolgozás, valamint a nagykereskedelem közvetlen kapcsolatának hiányára. A termelés és értékesítés térbeli elhelyezkedése alapján Juhász (1999), hasonlóan Avermaete et al. (1998) csoportosításához, három nagy csoportba sorolja a zöldség-gyümölcsértékesítési csatornákat: - rövid értékesítési út, amely a közvetlen értékesítést, illetve a KHO\LWHUPHO LSLDFRNDWIRJODOMDPDJiEDQ - hagyományos disztribúciós csatornák, ahol a termék fizikailag is megjelenik a nagybani piacokon; - integrált csatornák, ahol a disztribúciós lánc valamely V]HUHSO MH NRRUGLnálja az értékesítés folyamatát. Az integrált 98
értékesítés szerepe az EU-ban 35-45 % között mozog, MHOHQW VpJHIRNR]DWRVDQQ YHNV]LN-XKiV] A zöldség-gyümölcs értékesítés és -szállítás során számos korlátozó WpQ\H] W NHOO ILJ\HOHPEH YHQQL PLQW SpOGául a szállítási távolság, klíma, szezonalitás, a termék érési/öregedési tulajdonságai. Ezek a WpQ\H] N D]W HUHGPpQ\H]LN KRJ\ D] puwpnhvtwpvl FVDWRUQiED EL]RQ\RV IHOGROJR]yLSDUL MHOOHJ HOHPHNHW NHOO EHpStWHQL D WHUPpNPLQ VpJ pv D hosszú termék-élettartam PHJ U]pVpQHN pughnpehq $] puwpnhvtwpvl FVDWRUQiEDQDONDOPD]RWWWHFKQROyJLDLHOHPHNHWEHIRO\iVROMDDWHUPHO - IRJ\DV]Wy N ] WWL V]iOOtWiVL WiYROViJ D SLDF LJpQ\HL PLQ VpJ D rendelkezésre álló technikai berendezések és földrajzi elhelyezkedésük. Yúfera D N YHWNH] szcenáriókat vázolja fel a zöldség-gyümölcsértékesítésben: OHKHWVpJHV ORJLV]WLNDL 1. Termelés szállítás termékmanipulálás (csomagolás) termékelosztás, disztribúció 2. Termelés termékmanipulálás (csomagolás) szállítás disztribúció 3. Termelés szállítás K W WiUROy termékmanipulálás (csomagolás) - disztribúció 4. Termelés termékmanipulálás K W WiUROy szállítás termékmanipulálás disztribúció 5. Termelés termékmanipulálás szállítás termékmanipulálás K W WiURló disztribúció Dimicoli (1999) szerint azokban az országokban, ahol a zöldséggyümölcs elosztási csatorna fejlettsége (2. ábra) közepesnek mondható (egyéni értékesítés magas aránya), ott a meghatározó nagybani piacok JD]GDViJLMHOHQW VpJHPHOOHWWV]RFLális szerepük sem elhanyagolható. 99
változások a kiskereskedelemben 100 hétvégi piacok R é s z e s e d é s ( % ) 80 60 40 20 zöldséges boltok szupermarketek 0 hipermarketek R é s z e s e d é s ( % ) 100 80 60 40 20 Alacsony fejlettségi szint Közvetlen értékesítés a fogyasztóknak Közepes fejlettségi szint Közvetlen 4 5 5 67 89 : ; 8< szállítás = > 926? @ABC D a vertikális 9 > E F 4 D 6D @4 D 7 4 9 D 4 G C kiskereskedelmi hálózatoknak Áruszállítás a nagybani piacokra Magas fejlettségi szint 0 változások a nagykereskedelemben Forrás: FAO Agricultural Services Bulletin No. 90. 2. ábra: A zöldség-j\ P OFVHORV]WiVLUHQGV]HUIHMO GpVH Egyrészt a fogyasztói igények változására a nagybani piacon árut EHV]HU] N tj\ WXGQDN D Oeggyorsabban reagálni, másrészt ezek a piacok segítenek a zöldség-gyümölcs kiskereskedelmi boltokat életben 100
tartani, ami az általános globalizáció és a multik nagyfokú WpUQ\HUpVpQHNLG V]DNiEDQLJHQMHOHQW VIHODGDW A hazai kialakult értékesítési rendszeu UHQGNtY O VRNV]tQ melléklet). A jól szervezett felvásárlói rendszer (pl. konzervuborka felvásárlása a Rábaközben), az integrátori feladatvállalás (pl. szentesi Árpád Rt.) mellett megtalálható az egyéni értékesítés azonos termék pv WHUP KHO\ HVHWpEHQ LV SO *\ U-Moson-Sopron megyében a JRPEDpUWpNHVtWpVUH MHOOHP] HJ\pQL EHO- és külkereskedelmi tevékenység). A piacozás nagybani és hétvégi piacok mellett pedig D NLVWHUPHO N V]iPRV HVHWEHQ D ÄI OGU O D WiEOD PHOO O DGMiN HO árujukat a kis- és nagynhuhvnhg NQHN SO. V]HJ N UQ\pNpQ D IHNHWHV]HGHU DPLW iwypwho XWiQ HJ\HV NHUHVNHG N D EpFVL QDJ\EDQL piacra szállítanak). 1.2.1. Kiskereskedelmi hálózatok (áruházláncok, szupermarketek) $] puwpnhvtwpvl FVDWRUQiN IHMO GpVpW D NLVNHUHVNHGHOPL KiOy]DWRN folyamatos terjeszkedése és a zöldség-gyümölcsértékesítésben betöltött szerepének növekedése jellemzi. A kiskereskedelmi hálózatok térnyerése (Loseby 1997, Escoffier 2001) és további koncentrációja, az általuk alkalmazott koncentrált beszerzési rendszer megköveteoldsldflv]huhso NYDODPHQQ\LV]LQWMpQD]HJ\ WWP N GpVW NRRSHUiFLyW $ IRJ\DV]WyN HJ\UH Q YHNY LOOHWYH D PLQ LJpQ\HL a termékkör, VpJ YRQDWNR]iViEDQ csak a horizontális és vertikális 101
NRRUGLQiFLyHO Q\HLQHNNLKDV]QiOiViYDOHOpJtWKHW NNLPDUDGpNWDOanul +LOOHEUDQG HW DO $] ]OHWOiQFRN KD]DL IRNR]yGy MHOHQW VpJpW mutatja az 5. táblázat, illetve hogy egyes bolthálózatokban a vásárlási kosárérték 10 %-a jut zöldség- és gyümölcsfélékre (Bajai, 2002). 5. táblázat: A zöldség-gyümölcsvásárlások gyakorisága hazánkban, az egyes üzlettípusokban 1999-2000 (%) 1999 2000 Hipermarket 5 12 Szupermarket 12 12 Kis élelmiszerüzlet 31 32 Zöldség-gyümölcs szakbolt 23 17 Utcai stand, piac 24 16 Diszkontlánc 5 11 Összesen 100 100 Forrás: GfK Hungária 2001. Szabó (2001a) arra hívja fel a figyelmet, hogy az üzletláncok nem WHUPHO L NDSFVRODWRNUD W UHNHGQHN KDQHP D QDJ\NHUHVNHG NW O V]HU]LN EH iuxmxndw PLYHO D WHUPHO N QHP NpSHVHN PHJIHOHOQL D] áruházláncok követelményeinek (rendelések pontos és megbízható WHOMHVtWpVH NHUHVNHGHOPL WpWHOHN LG EHOL WHPHzése, áruvá készítés VWE $] ]OHWOiQFRN EHV]iOOtWyLW DODSYHW HQ KiURP WtSXVED VRUROMD WHUPHO N WHUPHO -LQWHJUiWRURN RO\DQ WHUPHO N DNLN PiV NLVHEE WHUPHO N iuxmiw LV VV]HJ\ MWLN LOOHWYH VDMiW NtQiODWXNDW D]]DO NLHJpV]tWLNpVQDJ\NHUHVNHG N 102
1.2.2. A nagybani piacok szerepe $ QDJ\EDQL SLDFRN HOV GOHJHV IHODGDWD D IULVV ] OGVpJ pv J\ P OFV puwpnhvtwpv IRO\DPDWiQDN HJ\V]HU VtWpVH D NtQiODW pv D NHUHVOHW koncentrációja. A mindenkori kínálat és kereslet alakítja az aktuális árakat, a napi ár- és felhozatali adatok ugyanakkor fontos információforrásai a zöldség-, gyümölcstermelésben, -feldolgozásban, -puwpnhvtwpvehq pughnhow YDODPHQQ\L SLDFL V]HUHSO QHN $ QDJ\EDQL piacokon a kereslet-kínálat tehát központosítottan van jelen (Tomcsányi 1973, Loseby 1997, Lehota 2000). $ NHUHVOHW pv D NtQiODW NRQFHQWUiOiViQDN D]RN LG EHOL pv WpUEHOL megjelenése alapján a nagybani piacokat Tomcsányi (1973) a N YHWNH] NpSSHQFVRSRUWRVtWMD - nagyvásártelepek DKRO D NtQiODW LG EHQ HJ\V]HUUH WpUEHQ HJ\PiV mellett jelentkezik (pl. Olaszországban, Spanyolországban); - árverés (aukció) DKROD NtQiODWLG EHQHJ\PiVXWiQpVWpUEHQHJ\ helyen koncentrálódik (pl. Hollandiában, Belgiumban). Káposzta Péter (1999) az aukciókat további két alcsoportra osztja: - helyi piac a termeo L N U]HWEH WHOHStWYH D N OWVpJPHJWDNDUtWiV végett; - tranzit aukció, a nemzetközi áruforgalmazás tranzit ioorpivdnpqwp N GYH $ OHKHWVpJHV QDJ\EDQL SLDFL IRUPiNDW 7RPFViQ\L W EE P YpEHQ LV ismerteti (1973, 1988). 1988-as írásában a csoportosítás alapja az 103
árképzés módja, eszerint a nagyvásártelepi forma esetében megkülönböztet banki elszámolású központi nagyvásártelepet, valamint készpénz-elszámolású önkiszolgáló vásártelepet. Az árverési megoldásoknál említi a holland típusú árverést, valamint a központi árajánlati versenyt (távközlés felhasználásával, központi tender, versenytárgyalás elvei alapján). Anderson (1999) véleménye szerint mindössze néhány tényleges QDJ\EDQL SLDF P N GLN D YLOiJRQ XJ\DQDNNRU HJ\HV V]HU] N pv SLDFL V]HUHSO N HO V]HUHWHWWHO QHYH]LN D KDJ\RPiQ\RV YHY HODGy SLDFRNDW QDJ\EDQL SLDFRNQDN $]RNEDQ D] RUV]iJRNEDQ P N GLN LO\HQ hagyrpiq\rvhodgyyhy UHQGV]HUUHODSLDFDKRODYiViUOyLROGDOQHP elég szervezett. A nagybani piac elnevezés az esetek többségében valóban nem takarja a tényleges nagybani piaci funkciókat, de ez az elnevezés általánosan elfogadott és ismert, így a dolgozatban is N YHWNH]HWHVHQ H] V]HUHSHO $ KD]DL V]DNLURGDORP LV HO V]HUHWHWWHO nevezi nagybani piacoknak a regionális piacokat, melyek egyes HVHWHNEHQFVDNV]H]RQiOLVMHOOHJJHOP N GQHN D UHJLRQiOLVNtQiODWpV kereslet koncentrálásának céljából. Figueroa (1999) a regionális nagybani piacok hagyományos funkciójaként említi a régióban a kis- pvn ]HSHVPpUHW JD]GDViJRN iowdowhuphowiuxqdndqdj\nhuhvnhg N iowdo W UWpQ VV]HJ\ MWpVpW pv D N ]SRQWL QDJ\EDQL SLDFRNUD W UWpQ szállítását. A nagybani piacok hasonlóan az értékesítési lánc valamennyi V]HUHSO MpKH] IRO\DPDWRVYiOWR]iVRQIHMO GpVHQPHQQHNNHUHV]W O 104
0LWWHQGRUI D QDJ\EDQL SLDFRN IHMO GpVpQHN KiURP VWiGLXPiW különíti el: - átmeneti stádium, mely során az általános nagybani piacok specializálygivdmhoohp] - hagyományos nagybani struktúra (nagybani értékesítés); - NLHJpV]tW IXQNFLyN WpUQ\HUpVH D] ]OHWOiQFRN NtQiODWXN kiegészítése érdekében a nagybani piacon vásárolnak, melyek N O QE ] V]ROJiOWDWiVRNDW RV]WiO\R]iV HJ\VpJNpS]pV csomagolás) nyújtanak. Tracey-:KLWH HOPpOHWH V]HULQW D NH]GHWEHQ iowdoiqrv MHOOHJ QDJ\EDQL SLDFRN HJ\UH VSHFLDOL]iOWDEEi YiOQDN pv HJ\UH V] NHEE WHUPpNN U puwpnhvtwpvpuh NRQFHQWUiOQDN $ IHMO GpV WRYiEEL V]LQWMH D PLQWDSpOGiQ\RN PLQWDWpWHOHN DODSMiQ W UWpQ értékesítés, melynek DODSMD D] HJ\VpJHV PLQ VpJ pv WHUPpNPLQ VtWpVL UHQGV]HU 1DSMDLQNEDQ D QDJ\EDQL SLDFRN PHJNHU OpVH YiOLN MHOOHP] Yp D WHUPHO N pv NLVNHUHVNHGHOPL KiOy]DWRN N ] WWL N ]YHWOHQ NDSFVRODWRN térnyerésével. A kiskereskedelmi hálózatok térnyerése, és a közvetlen puwpnhvtwpvl pv WHUPHOWHWpVL V]HU] GpVHN HOWHUMHGpVH D QDJ\EDQL SLDFRN kikerülését eredményezi (Juhász 1999, Loseby 1997, Padisák 1998). Lehota (2000/a) a koncentrált piacokat öt csoportra osztja: - WHUPHO LSLDFRNpVYiViURN - nagykereskedelmi piacok, terminálpiacok; - aukciók és árverések; - KDWiULG VPH] JD]GDViJLiUXW ]VGpN - elektronikus kereskedelmi, illetve marketingszervezetek. 105
$NRQFHQWUiOWSLDFMHOOHP] LWD]DOiEELDNV]HULQWIRJODOMD VV]H - HOV GOHJHVIXQNFLyMXND]pUWpNHVtWpV - terppnpdqlsxoioivl OHKHW VpJ QHP ioo D QDJ\NHUHVNHG N LOOHWYHDWHUPHO NUHQGHONH]pVpUH - SLDFLLQIRUPiFLyJ\ MWpVHiU- és felhozatal vonatkozásában; - az árképzés módja a kétoldalú alku; - a fizetés módja többnyire a készpénz, így az árinformáció pontatlan és megbízhatatlan. Bognár és Gresa (1998 in Sántha 1999) szerint a nagybani piacoknak D] (8 WDJiOODPRNEDQ D] DOiEEL P N GpVL MHOOHP] NNHO NHOO rendelkezniük: - ioodqgy PLQ VpJ V]pOHV VNiOiM~ WHUPpNNtQiODW KD]DL pv import) és folyamatos felhozatal biztosítása; - QDJ\ NHUHVNHGHOPL WpWHOHN VV]HiOOtWiViQDN OHKHW VpJH J\RUV áruforgalom; - LJpQ\ V]HULQW WHUPpNPDQLSXOiOiVL OHKHW VpJ FVRPDJROiV RV]WiO\R]iVK WpVVWEEL]WRVtWiVD - PHJIHOHO LQIUDVWUXNWXUiOLVKiWWpUYDV~WN ]~WVWE - nyilvános információs rendszerp N GWHWpVH Sántha (1999) arról számol be, hogy a fenti kívánalmaknak a hazai nagybani piacok nem felelnek meg maradéktalanul, az elmaradt beruházások, szakértelem hiánya és a piacszervezést, piaci forgalmazást meghatározó QDJ\NHUHVNHG LUpWHJPiVLrányú érdekei miatt. A hazai zöldség-gyümölcsfogyasztás alacsony szintje és várható 106
Q YHNHGpVHOHKHW VpJHWMHOHQWDQDJ\EDQLSLDFRN V]iPiUDLVD]RQEDQ az üzletláncok forgalomelszívó hatásával számolni kell a nagybani SLDFRNRQ iwphq iuxirujdorp YRQDWNR]iVában. Kutatásai alapján jelenleg a hazai nagybani piacok technológiája elavult, kevés a fedett árusítóhely, általános probléma a piaci árusító helyek kialakítása, a IRUJDORP QHP NLHOpJtW pv HJ\EHQ PLQ VpJURQWy WpQ\H] NpQW YHKHW figyelembe. Papp (1997) a hazai nagybani értékesítés problémáját DEEDQ OiWMD KRJ\ PLQG D WHUPHO NQpO PLQG D NHUHVNHG NQpO D U YLG távú, egyszeri eladásra szóló érdekek érvényesülnek. $ QDJ\EDQL SLDFRN KDWpNRQ\ViJiW EHIRO\iVROy WpQ\H] NHW 'HQVOH\ pv Sánchez-Monjo (1999) az alábbiak szerint foglalta össze: - hatékony árukezelés (ki- és berakodás); - D SLDFRQ EHO OL iuxpr]jdwiv WiUROiV K WpV iuxehpxwdwiv OHKHW VpJHpVV]LQWMH - MiUP IRUJDORPV]HUYH]HWWVpJH - személyi és áruvédelem, biztonság és higiénia; - PHJIHOHO V]ROJiOWDWiVL V]tQYonal (kommunikációs infrastruktúra, közüzem). A nagybani piaci értékesítés, valamint a piaci transzparencia egyik IRQWRV HOHPH D] iu $ QDJ\EDQL SLDFRN HJ\LN DODSYHW IXQNFLyMDNpQW említi Krämer (1993) a regionális árak meghatározását a zöldséggyümölcs kereskedelemben. Az árképzés módjait elemzi Tomcsányi D N O QE ] QDJ\EDQL SLDFL QDJ\YiViUWHOHS iuyhupv értékesítési formák esetében. A nagyvásártelep vonatkozásában a 107
PHJMHOHQ WHOMHV iuxntqiodw iwwhnlqwkhw pv D] iudodnxoiv LVPHUHWpEHQ történik az áru kiválasztása. Az árverés esetében egy-egy felkínált iuxwpwhow D] HJpV] NHUHVOHW YDODPHQQ\L YHY HJ\LGHM OHJ puwpnhol pv egymással versenyezve teszi meg árajánlatát. /HKRWDpV7RPFViQ\LD]iUNpS]pVPyGMDV]HULQWDODSYHW HQNpW csoportra osztja a koncentrált piacokat: a szabályozott (holland és angol típusú árverés) és nem szabályozott (kétoldali alku) árképzéssel P N G SLDFRN $ KD]DL QDJ\EDQL SLDFRNRQ D IRUPXOD WtSXV~ iunps]pvw PiV QDJ\EDQL SLDFL YDJ\ D] HO ] QDSL SLDFL iudn NpSH]LN a] iu DODSMiW DONDOPD]]iN D V]HUHSO N /HKRWD D /HKRWD E KDQJV~O\R]]D D PLQ VpJ N ]HSHV MHOHQW VpJpW MHOHQOHJ - a NLVNHUHVNHG L YiViUOyL N U GRPLQDQFLiMD PLDWW - az árak töltenek be meghatározó szerepet valamennyi hazai nagybani piacon, a min VpJHQ alapuló verseny rovására. Densley és Sánczhez-Monjo (1999) specializálódott zöldséggyümölcs nagybani piacok helyett élelmiszer komplexumok kialakulásáról ír; ezek a komplexumok rendelkeznek az áru osztályozásához, csomagolásához, esetleg feldolgozásához szükséges berendezésekkel. A nagy beruházásigény miatt az élelmiszer komplexumok tulajdonosi körében általában megtalálhatók a helyi YDJ\UHJLRQiOLVNRUPiQ\]DWLV]HUYHNNHUHVNHG LFVRSRUWRN A nagybani piacok psshq MHOHQW VpJ N YLVV]DV]RUXOiVD PLatt IRNR]DWRVDQ D WHUPpNN U E YtWpVpUH W UHNHGQHN D]]DO D FpOODO KRJ\ D fokozatosan koncentrálódó kiskereskedelmi hálózatok kiszolgálására is képesek legyenek. Új termékcsoportok (tej- és tejtermékek, húsáru 108
stb.) bevonása a nagybani piacon értékesített termékkörbe azonban számos olyan higiéniai követelményt és beruházás igényt vet fel, ami megnehezíti az ilyen irányú fejlesztéseket (Kohva 1999). Escoffier V]LQWpQ D WHUPpNN U E YtWpVpEHQ pv H]]HO ~M HODGyL YDODPLQW vásárlói kör bevonásában látja D QDJ\EDQL SLDFRN IHMO GpVpQHN OHKHW VpJpWÒMOHKHWVpJHVYHY N USpOGiMiWLVPHUWHWL6FKPLGWD bécsi zöldség-gyümölcs nagybani piac esetében: a szupermarketek, NLVNHUHVNHG N H[SRUW U N QDJ\NHUHVNHG N Q NtY O LWW MHOHQW V vásárlói körként jelenik meg a vendéglátóipar (5 % a forgalomból). Ahhoz, hogy a nagybani piacok megfeleljenek a logisztikai kívánalmaknak, biztosítaniuk kell az árufogadás és -szállítás zavartalanságát. Schmidt (1998) a bécsi, Padisák (1998) a párizsi 5XQJLV YDODPLQW D V]HU] (Hollósi et al. 1999) a bolognai nagybani piac példáját említik, hogy az elmúlt évtizedben számos, korábban a városközpontban elhelyezett nagybani piac a városok szélén kialakított disztribúciós központokba, élelmiszer-komplexumokba költözött. A nagybani SLDFRN WXODMGRQRVL V]HUNH]HWH PHJOHKHW VHQ YiOWR]DWRV egyes források (Ballester 2001) az önkormányzati tulajdon MHOHQW VpJpW KDQJV~O\R]]iN D QDJ\ IRJ\DV]WyL N ]SRQWRN EL]WRQViJRV ellátása érdekében, míg számos esetben az önkormányzati szerep visszaszorulásáról, és a kereskedelmi vállalkozások, csoportok QDJ\NHUHVNHG L NLVNHUHVNHG L WHUPHO L FVRSRUWRN 109
WXODMGRQV]HU]pVpU O ROYDVKDWXQN *UD\ 'LDQ]DQL PHO\ FVRSRUWRNHOV VRUEDQDV]ROJiOWDWiVRNUDIHMOHV]WpVHNUHNRQFHQWUiOQDN Papp (1999a) arróov]iproehkrj\d]hodsuy]ygrww ]HPLV]HUNH]HW NHUWpV]HWL WHUPHV]WpV WHUPHO L LQWHJUiFLy KLiQ\iEDQ NLV]ROJiOWDWRWW V]HUHSO LYpYiOWDNDQHPV]DEiO\R]RWWSLDFLYLV]RQ\RNQDN+D]iQNEDQ PpJ QHP DODNXOW NL D WHUPHO L HOOHQ U]pVHQ DODSXOy QDJ\EDQL értékesítpvuhqgv]huhdpldm YHGHOPH] WHUPHV]WpVDODSYHW IHOWpWHOH Lakner és Sass (1997) szerint a kertészeti ágazat versenyképességét DODSYHW HQ EHIRO\iVROMD D EHOI OGL SLDF NLHJ\HQV~O\R]RWWViJD DPLQHN érdekében a hazai értékesítési csatornák transzparenciájának, iwwhnlqwkhw VpJpQHN Q YHOpVpW NHOO HO VHJtWHQL (EEHQ IRQWRV V]HUHSH lehet a nagybani piacoknak, az árverési rendszer kialakításának, de PLQGHQHNHO WWDWHUPHO LLQWHJUiFLyVV]HUYH]HWHNWiPRJDWiViQDN $ QDJ\EDQL SLDFRN MHOHQW VpJH QDJ\PpUWpNEHQ HOtér az egyes országokban. Juhász (1999) számításai szerint hazánkban a nagybani, YDODPLQWUHJLRQiOLVWHUPHO LSLDFRND] OGVpJIRUJDORPEyO-kal, a gyümölcsforgalomból 8,8 %-DOUpV]HVHGQHN$KD]DLWHUPHOpVMHOHQW része saját fogyasztásra (zöldség 23 %, gyümölcs 31 %) kerül, V YDODPLQW IHOYiViUOy FpJHNQHN DGMiN HO D WHUPHO N ] OGVpJ gyümölcs 36 %). Juhász a nagybani piacok maradék-mhoohj válásáról számol be, ahol az árverseny dominál. SLDFFi Hasonló véleményen van Erdészné (1998), aki a kereskedelem átalakulásában a nagybani piacok háttérbe szorulásáról, az 110
iuxki]oiqfrn HO UHW UpVpU O V]iPRO EH $ QDJ\EDQL SLDFUD HJ\UH LQNiEE D]RN D WHUPHO N YLV]LN iuxmxndw DNLN D WHUPpNW O J\RUVDQ mindenáron szabadulni igyekeznek. A szervezetlenség, az áru felhalmozódása felgyorsítja az árak esését, valamint a kínálat összetétele nem mindig felel meg a piaci igényeknek (DHV tanulmány 1998). Szabó (in Gábor és Stauder 2002) vizsgálatai szerint D NLVNHUHVNHG N N ] O HOV VRUEDQ D EXGDSHVWL -ban) és a Pest mej\hl NHUHVNHG nagybani piacon. N -ban) szerzik be árujukat a budapesti A nagybani piacok megkerülésének veszélyét emeli ki O Rourke (1999) az elektronikus (online) kereskedelem terjedésével párhuzamosan. A koncentrálódó kereskedelmi egységek elektronikus ~WRQ W UWpQ NDSFVRODWD OHHJ\V]HU VtWL D] iuxuhqghopvw H]pUW H]HN D szervezetek egyre kevésbé jelennek meg a nagybani piacokon. Spielrein (2001) és Noble (2001) az elektronikus zöldség- és J\ P OFVNHUHVNHGHOHP OHJMHOHQW VHEE HO Q\pQHN D WUDQ]DNFLyV N OWVpJHN FV NNHQpVpQHN OHKHW VpJpW YDODPLQW ~M ]OHWL NDSFVRODWRN kialakulását említik (6. táblázat). 111
6. táblázat: Az online zöldség- és gyümölcskereskedelem HO Q\HLpVKiWUiQ\DL (O Q\ N Hátrányok Új eladói és vásárlói kapcsolatok Emberi kapcsolatok háttérbe szorulása Tranzakciós költségek csökkenése Megbízható és azonnali piaci információ a kínálatról és árakról Kisebb vállalkozások nagy infrastrukturális beruházás nélkül is megjelenhetnek akár a nemzetközi piacon (speciális termékek esetében HOV VRUEDQ Földrajzi korlátok háttérbe szorulása, nemzetközi piaci közeg elérése Forrás: Spielrein (2001) és Noble (2001) alapján Internet használat jelenleg még nem eléggé elterjedt Eladó-YHY ORJLV]WLNDL UHQGV]HUpQHN fejlettnek és megbízhatónak kell lennie (pontos szállítás, készletkezelés árufogadás, számlázás módja) Kiegyenlített árukínálat PHQQ\LVpJEHQ pv PLQ VpJben) garantálása nem lehetséges Tranzakció nyomon követése, fizetési garancia biztosítása nehézkes Gábor és Stauder (2002) primer felmérései szerint a hazai gyümölcs- pv ] OGVpJNHUHVNHG N YDODPLQW D WHUPHO N QHP UHQGHONH]QHN VHP D szükséges számítástechnikai háttérrel, sem az ismeretekkel az elektronikus kereskedelemhez, bár ennek alkalmazására HOV VRUEDQ D NHUHVNHG L ROGDOUyO vanndn SpOGiN pv WDSDV]WDODWRN $ WHUPHO L ROGDORQ D M Y EHQ WHUPHO L FVRSRUWRN puwpnhvtw V]HUYH]HWHN PHJMHOHQpVpW WDUWMiN YDOyV]tQ QHN iuxmxn pupwnhvtwpvpuh V]ROJiOy portállal. 112
A nagybani piaci értékesítés speciális módja az aukció, melynek két ismert formája a holland típusú (árlejtéses) árverés, valamint az angol típusú (licitálós) árverés. /HKRWD D D] DXNFLyN I MHOOHP] LNpQW HPOtWL D] HJ\pE piacokhoz képest magasabb piacra lépési korlátokat (pl. az értékesítési YROXPHQ D PLQ VpJ PLQ VpJL RV]WiOyok), a decentralizált piacokhoz NpSHVWNLVHEESLDFLV]HUHSO LN UWLOOHWYHNLHPHOLD]iUNpS]pVLDQJRO illetve holland típusú árverés), és a piaci információs funkciót. 1HJDWtYXPNpQW HPOtWL XJ\DQDNNRU KRJ\ MHOHQW V D I OGUDM]L NRQFHQWUiFLy D] HOHJHQG eladó- pv YHY V]iP PLDWW DPLQHN következtében magasak a szállítási költségek és a veszteségek. Az ár pvhj\pelqirupiflyndodsyhw HQU YLGWiY~DNpVXWyODJRVLQIRUPiFLyN a hosszabbtávú piaci várakozásokat befolyásoló információk szerepe korlátozott. A holodqgdxnflynrqdohjqdj\reeyiviuoynd]h[sruw U N (55 %-iw D] DXNFLyN pyhv IRUJDOPiQDN D] YiViUOiVDLN DGMiN pv D QDJ\NHUHVNHG N PtJ D NLVNHUHVNHG N pv D feldolgozóipar (5 %) viszonylag kis arányban részesednek a forgalomból. Ez az értékesítési forma is hozzájárult ahhoz, hogy +ROODQGLiEDQ D YiViUOyN PHJOHKHW VHQ NRQFHQWUiOWDQ YDQQDN MHOHQ D piacon (Zuurbier, 1996). A kertészeti termékaukció legismertebb, és D] HOP~OW pywl]hghnehq D OHJVLNHUHVHEE IRUPiMD YROW D WHUPHO L tulajdonú holland teuppndxnfly $ KROODQG DXNFLyN WpUYHV]WpVpU N ]YHWOHQ puwpnhvtwpv HO UHW UpVpU O V]iPRO EH D = OGVpJ- és O D J\ P OFVSLDF D FLNNH PHO\ V]HULQW D] DXNFLyN MHOHQW VpJpQHN csökkenése az áruházláncok koncentrációjának, a vásárlói oldal IRO\DPDWRVHU V Gésének a következménye. 113