Emlékeztető az Országos Választmány 2017. május 18-án tartott üléséről Napirendi pontok: 1.) Rövid bejelentések 2.) Bérrendezés, érdekérvényesítés a felsőoktatásban (Vendégeink: a Magyar Rektori Konferencia Elnökségének képviselői) 3.) Egyéb működési ügyek Jelen vannak összesen 39-en, ebből az OV tagjai 28 fő (a 42-ből), valamint a meghívottak. Az OV határozatképes. Tőrös Szilárd az FDSZ elnöke köszönti az MRK képviseletében megjelent Heuer Orsolya jogtanácsos asszonyt, és dr. Szávai Ferenc rektor urat, valamint az országos választmány tagjait. Az elnök szavazásra bocsátja a napirendi pontokat, melyet az Országos Választmány egyhangúlag elfogadott. 1.) Rövid bejelentések A rövid bejelentések a prezentáció kapcsán fognak sorra kerülni. 2.) Bérrendezés, érdekérvényesítés a felsőoktatásban (Vendégeink: a Magyar Rektori Konferencia Elnökségének képviselői) Elnök úr egy prezentáció keretében foglalja össze a bérrendezés kérdéskörét Ki dolgozik holnap című prezentációjában. Áttekinti ki dolgozott régebben, ma és a jövőben a felsőoktatásban. Összefoglaló táblázat mutatja meg évekre visszamenőleg a képzések formáit, az intézmények számát, az oktatói és a hallgatói létszámokat. A szakszervezet egyik alapvető dilemmája, hogy hogyan fogjuk meg a szakszervezeti szabályozási kérdéseket, a közszféra egészére, vagy ágazati szabályozás irányába mozduljunk el. Mindenképp nagyon fontos lenne az ágazati kollektív szerződés megkötése, amely terén az MRK-val közösen együttműködve kellene valamit elérnünk. Az egyik legnehezebb kérdés, hogy kivel tárgyaljunk, mert többek között nincs oktatási miniszter, sem pénzügyminiszter. Vannak viszont államtitkárok, helyettes államtitkárok, miniszteri biztosok. A következő fórumokon lehet tárgyalni: az EMMI működteti a FÉT-et FKA-t, az NGM az OKÉT-et, KOMT-ot. Jelenleg nincs felsőoktatásért felelős államtitkár és helyettes államtitkár sem. Az NGM oldalán is helyettes államtitkárok képviselik a Kormányt az OKÉT üléseken. A VKF: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, melynek tagjai: Magyarország Kormánya, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A VKF kibővített ülésén 2016. november 11-én megállapodtak a minimálbér, és a garantált bérminimum emeléséről. Varga Mihály kezdeményezésére külső támogatóként a SZEF és az ÉSZT elnöke is aláírta a bérmegállapodást. Korm. rendelet szabályozza a szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó megtakarítások kezelését, amely kimondja, hogy: A megtakarítás összegét a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek további intézkedésig nem használhatják fel, illetve nem csoportosíthatják át. Szávai Ferenc rektor úr reményei szerint ez később feloldásra kerül. 1
Időrendben áttekintjük az OKÉT ülések témáit, napirendjeit. Majd az életpálya modellek alakulását és béremeléseket a különböző ágazatokban. (pedagógusok, rendvédelmi és honvédelmi közalkalmazottak, egészségügyi ágazat, stb.). A tárgyalásokon általában konföderációs szinten veszünk részt, mi az ÉSZT-nek a tagjai vagyunk, elnöke dr. Kuti. László. További konföderációk: Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA)- elnök: dr. Mészáros Melinda, Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) - elnök: Kordás László Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) - elnök: Palkovics Imre Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) - elnök: Földiák András Hetedik Szövetség (MSZ EDDSZ) - elnök: dr. Cser Ágnes. Mi a legközelebb szellemiségben és törekvésekben a SZEF-hez állunk. A közszolgálat versenyszféra elemek, az életpálya, a bértábla, a stabilitás elavult vagy indokolt kategóriák? Szauter F. (SZE): A mozgó bér kérdése, az sokkal feljebb van, mint a felsőoktatási szint. Mivel ez a létminimum alatt van nincs létjogosultsága a motiváció kérdésének sem, mert a dolgozók a fennmaradásért dolgoznak. Kamuti H. (OE): A kiszámíthatóság minden korcsoportnak nagyon fontos. A doktorandusz képzésben résztvevők a képzés végeztével beállnak tanársegédnek, adjunktusnak, és több tízezerrel lesz kevesebb a fizetésük. Ekkor sokan elhagyják a pályát. Szávai F. (MRK): Hetedik éve vagyok rektor Kaposváron, mindig felmerül az életpálya modell kérdése, aminek én maximális pártolója vagyok. Csalódott voltam, amikor másfél évvel ezelőtt elmaradt az a bérkorrekció, amiben az adjunktusokat, a tanársegédeket kellett volna helyzetbe hozni. Mivel a százalékokat nem korrigálták, elcsúszott a bértábla, innen jön a többi probléma, pld. nincs utánpótlás, nem azok maradnak a pályán, akik tehetségesek. Dabasi-Halász Zs. (ME): Létezik olyan ösztöndíj kategória, amelyben egy tehetséges hallgató több pénzt kap, mint a tanársegéd bére. Nemhogy kiszámíthatóság, hanem inkább összevisszaság jellemzi ezt a kérdéskört. A felsőoktatás aktuális helyzete Nincs tisztázva, hogy mit vár el a társadalom az állami felsőoktatástól, az intézményi struktúra folyamatosan változik, kiszámíthatatlan. A finanszírozás kézi vezérlésű, alig van kiszámítható, normatív eleme, a jövedelmek közötti olló egyre jobban szétnyílik, a teljesítményelv csak szólam. A kettős vezetés (kancellár, rektor) több intézményben állandó feszültséget szül. Az oktatók/dolgozók egy jelentős része túlhajszolt, elfásult, kiégett, a bürokrácia, adminisztráció túlteng, alig jut idő, energia az oktatásra, kutatásra. A bérek nem motiválnak, a jó képességű fiatalok nem látnak perspektívát, nő a kontraszelekció és a megosztottság. Továbbra is az egyik fő probléma, hogy a kormányzatban nincs felelős vezetője a felsőoktatásnak. Az FKA lenne hivatott a magyar felsőoktatás stratégiáját kidolgozni. 2016-ban háromszor, 2017-ben kétszer üléseztek. Többször volt hangzatos napirend, de előzetesen kiküldött anyag nem volt. Egyre ritkábban vett részt rajta Palkovics államtitkár úr, inkább Maruzsa miniszteri biztos vezette az üléseket. Az államtitkár és a miniszteri biztosok is egyéb pozíciókat töltenek be. A felsőoktatás speciális helyzete A személyi állomány összetétele rendkívül heterogén, a különböző csoportok érdeke (a portástól az akadémikusig) nagyon eltérő. Senkinek sincs egyetemi/főiskolai oktatói szakon szerzett diplomája. Egyes csoportoknak nagyon erős az egyéni érdekérvényesítési képessége, a szolidaritás viszont nagyon kismértékű. Nincs jól kidolgozott, elfogadott metodika a teljesítmény mérésére. A személyi állomány egy részének a versenyszférában nehezen eladható, nagyon speciális a szaktudása. A személyi állomány egy részének nagyon időhöz és térhez kötött a tevékenysége (órák, laborok), más részének nagyon kötetlen. A személyi 2
állomány egy részének az oktatástól független a fő tevékenysége (művész, író, jogász, politikus, saját cége van, ). Az FDSZ javaslatai a felsőoktatási bérrendszerre 2014-ben javaslat új oktatói bértáblára: az egykulcsos adórendszer miatt a %-os arányok korrekciója, az illetményalap 2008-as reálértékének visszaállítása, az adjunktusi értelmetlen 1-2 fizetési fokozat korrekciója, a tanársegédek és a tudományos segédmunkatársak kivételével minden munkakörben a fizetési fokozatok száma 4-re emelkedjen, a kiemelkedő tehetségek esetén legyen lehetőség rövidebb idő után átkerülni magasabb fizetési fokozatba, a fizetési fokozatok között a várakozási idő csökkenjen, az egyetemi docens és főiskolai tanár esetében legyen azonos, a tanárok (mérnök-, művész-, nyelv-, testnevelő-) garantált illetménye ne a közalkalmazotti bértáblában, hanem az oktatói bértáblában legyen rögzítve. 2015-ben: először az oktatói bérek esetében a %-os arányok korrekciója (40% 60%, 50% 70%, 70% 85%), azután bázis (egyetemi tanár 1. fokozat) emelés megegyezés az államtitkársággal, tanároknak 5 fokozat (45%, 50%, 55%, 60%, 65%) a speciális dolgozói bértábla aktualizálása. Helyette: az először elmaradt, 2016. jan. 1-től et1 = 437 000 >>> 503 000, de alapbér helyett illetménytöbblet, tanárok 3 fokozat (37%, 42%, 47%), fenntartói ajánlás (150 000-es minimálbér a felsőoktatásban). 2016-ban: mérjük fel a 2015-ös bérintézkedések hatását, módosított speciális bértábla az oktatást közvetlenül segítő dolgozók részére (V helyett VII osztály), hozzuk előre az oktatói béremelés beígért 3. lépését 2018. január 1-ről 2017 szeptember 1-re és egészítsük ki további béremeléssel, különösen a fiatal oktatók tekintetében, a tanároknál legyen 3 helyett 5 fokozat Az FDSZ összegyűjtötte a kérdéseit a 2015 év végén történt bérintézkedések végrehajtásáról, de a kérdésekre 2016. februártól 2017. májusig az oktatási államtitkárságtól nem kaptunk válaszokat. Dolgozói bérrendezés a felsőoktatásban Rendbe kell tenni a Kjt. bértáblát költségvetési forrásból. Ki kell alakítani egy speciális dolgozói bértáblát a felsőoktatásban. Elfogadjuk a szakmai sajátosságokat, speciális helyi körülményeket, de ehhez erős Ágazati Kollektív Szerződés (ÁKSZ) és helyi Kollektív Szerződések kellenek. Meg kell akadályozni, hogy a dolgozókat kiszervezzék a közalkalmazottak köréből. Az FDSZ kidolgozott egy dolgozói bértáblát, amelyet az MRK támogatásával megküldött a minisztériumnak. A bázisa a minimálbér, hét osztályt tartalmaz végzettségtől függően. A minisztériumtól nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre, így ezeket a pontos információkat nekünk kell beszerezni a kancellároktól. Volt viszont egy-két hangzatos sajtónyilatkozat a Kormány részéről, amelyben előrehozott, jelentős béremelésről beszéltek. 3
A Magyar Rektori Konferencia 2016 végén az alábbi javaslatot tette. Az egyetemi oktatói pálya vonzóvá tétele, a felsőoktatás magas színvonalának és a megfelelő utánpótlás biztosításának érdekében javasoljuk az egyetemi, főiskolai oktatók bérrendezését az alábbiak szerint. A 2017. évre szóló garantált illetmények alapját (100 %) jelentő egyetemi tanár 1. besorolás szerinti összeget javasoljuk a KSH által megállapított nemzetgazdasági átlagbér 3,3- szeresében meghatározni. A nemzetgazdasági átlagbér a KSH által közölt adatok szerint 2016. január-július között 257.900,- Ft (Kettőszázötvenhétezer-kilencszáz forint), amelynek 3,3-szeres összege: 851 557,- Ft (azaz Nyolcszázötven-egyezer-ötszázötvenhét forint) Az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni az oktatók teljesítményközpontú, transzparens előmeneteli rendszerét, mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés további feltételeit. Valamennyi felsőoktatási intézmény esetében az egyéni teljesítmény-értékelési rendszerrel kapcsolatban megállapítható, a hatásos működtetés legfontosabb gátja az egyéni érdekeltségi rendszerek erőtlensége, a javadalmazási, bérezési döntések és teljesítmény mutatók szorosabb összekapcsolásának a hiánya, amely mögött a rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozottsága áll. Az oktatói-kutatói munka magas színvonalának további ösztönzésére a fenti garantált illetményen felül javasolnánk további 10 %-os pozitív eltérítési lehetőséget biztosítani a következők szerint: minden ötödik évben pozitív oktatási értékelés alapján garantált oktatói illetménykiegészítés járna az oktató garantált illetményének 5%-áig minden hatodik évben kedvező kutatói tevékenység-értékelést követően kutatásért járó illetmény-kiegészítés adható az oktató garantált illetményének további 5%-ig. Javaslatot tettek a leköszönő rektorok bérrendezésére: Az összes bérjövedelem módosítása nélkül a rektor alapilletménye az egyetemi tanár 1. fokozat szerinti illetmény kétszeresében kerüljön meghatározásra, és erre kerüljenek a pótlékok (amely kisebb mértékű lenne a jelenleginél). Ezzel a jövedelem nem változna, viszont lehetőség lesz, hogy a leköszönő rektorok megbízatásuk lejártát követően közalkalmazotti jogviszonyuk végéig megtarthassák a rektori illetményüket (kétszeres egyetemi tanár 1. illetmény) az ahhoz kapcsolódó többletjuttatások nélkül. Az FDSZ az MRK javaslatait támogatta, ahogyan az MRK az FDSZ által kidolgozott nem oktatói bértáblát. A közösen beadott tervezetekre választ azóta sem kaptunk. A Felsőoktatási Törvény módosítási javaslatainkból a következőket fogadták el. A tanári munkakörben foglalkoztatottak esetén a magasabb fizetési fokozatba soroláshoz a korábban köznevelési intézményben pedagógus munkakörben eltöltött időt is figyelembe kell venni, a tanársegédet legkésőbb a PhD megszerzése után 3 évvel ki kell nevezni adjunktusnak, a pedagógus-továbbképzés területén a kancellár irányító szerepe az igazgatási jellegű koordinációra korlátozódik. A többi javaslatunkat indoklás nélkül lesöpörték. CEU ügyben az FDSZ a Küldöttgyűlés után kiadott egy sajtóközleményt, ebben a témában, elnök úr többet nem kíván nyilatkozni semmilyen fórumon, mert ez már nem oktatási, hanem politikai ügy. Új nemzeti kiválósági program lesz jövőre, 8 helyett 23 milliárd Ft. Egyéni és intézményi pályázatok kerülnek kiírásra. 2017. május 2-án nyilvánosságra került a 2018. évi költségvetési törvény tervezete, egyetemi tanár 1: 554 400 Ft (5%-kal nőtt), Kjt. bértábla nem változott. 4
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetét mélységesen felháborította, hogy az oktatási államtitkárság ismét nem tudta az ország jövőjét meghatározó felsőoktatás jogos érdekeit képviselni a kormányban. A korábbi ígéretek ellenére nemhogy szeptemberi béremelésről nincs szó, de a beterjesztett költségvetési törvénytervezetben is csak 554 400,- Ft-ban határozták meg a jövő évre a felsőoktatási bértábla bázisát. Javaslataink ellenére a Parlament előtt lévő az Nftv módosítását is tartalmazó salátatörvény -ben egy szó sincs - sem az Ágazati Kollektív Szerződés kötésének lehetőségéről, - sem az oktatást/kutatást segítő dolgozók speciális bértáblájáról. A hivatalos felsőoktatási fórumok Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács (FÉT), Felsőoktatási Kerekasztal (FKA) teljesen kiüresedtek, elvesztették értelmüket Elnök úr véleménye, hogy elsősorban a tagságot kell tájékoztatni, majd a társadalmat, de ez nehéz ügy, mert a sajtó szinte használhatatlan. Szóba került egy esetleges sztrájk lehetősége. Heuer Orsolya az MRK jogtanácsosa hozzáfűzi, hogy az MRK elkötelezett a bérrendezés mellett. Pálfia Zsolt javasolja, hogy az FDSZ az MRK-val közösen hívja fel a figyelmet arra, hogy a felsőoktatásnak a kormányzatban nincsen gazdája. Felszólítani Balogh miniszter urat, hogy ezt a problémát oldja meg. Szávai Ferenc válaszában elmondja, hogy változások várhatóak, ezért még kivárást javasol. Továbbítja a felvetést az MRK elnökének. Dráviczki Sándor is támogatja a felvetést, hogy a kormányzat nevezzen meg egy kapcsolattartót felsőoktatási ügyekben. Javasolja, hogy az MRK-val közös bértábla javaslatainkat hozzuk nyilvánosságra, továbbítsuk mind a tagság, mind a társadalom felé. Szávai rektor úrtól kér javaslatot arra, miként kaphatnánk választ beadványainkra. Szávai Ferenc véleménye szerint a CEU ügy, más politikai ügyek, egyéb sikertelen kísérletek miatt is -pl az agrár egyetemek összevonása- az államtitkár úr érdekérvényesítő ereje lelassult, és vagy nem került kormány elé a tervezetünk, vagy ha igen, az előbb említett indokok miatt lesöpörték. Kamuti Hajnalka szerint a tagságot különböző elektronikus formában tudjuk tájékoztatni (honlap, Facebook, hírlevél), MTI sajtónyilatkozatok formájában, nyitott elnökségi ülés keretében (pl. Pécs), aminek várhatóan lesz helyi, akár országos sajtó visszhangja. Felkéri elnök urat, hogy a közelgő ifjúsági konferencián a most előadott prezentációt ismét tartsa meg. Szauter Ferenc az általuk kidolgozott felmérés eredményeit ismerteti a jelenlévőkkel. Összehasonlítja az iparban különböző időt eltöltő mérnökök bérét a felsőoktatásban dolgozókéval. Ezekből kiderül, hogy egy pályakezdő fiatalnak a legkisebb költségekkel számolt megélhetéshez kb. 350.000.-Ft-ra van szüksége. A felsőoktatásban dolgozók bére köszönő viszonyban sincs ezekkel a számokkal. 12.05. perckor Dr. Szávai Ferenc rektor úr távozik. 3.) Egyéb működési ügyek Többen aggályosnak tartják, a tagság email címének kiadását az FDSZ központ felé. Dr. Rácz Réka válaszában elmondja, ha valaki FDSZ tag, akkor az FDSZ-től kaphat közvetlenül emailt, esetleg a belépési nyilatkozatba bele lehet foglalni egy sort a hozzájárulásról. Mások azt javasolják, hogy az intézményi vezetők hírlevél formájában továbbítsák az információkat, így megmarad az önkéntesség. Felvetődik a demonstráció szervezésének lehetősége, elkerülve azt, hogy politikai eszköz legyen a szakszervezet. 5
A Hallgatói Önkormányzat körbejárja az egyetemeket és ott a felvetődött problémákat megbeszélik. Elnök úr javaslata, hogy az FDSZ intézményi vezetői vegyenek részt ezeken a fórumokon, ahol a mi problémánk is felvetődhetnek. A BME-n már járt a HÖOK, de mivel nem értesült róla a szakszervezet, így nem voltak jelen a fórumon. Hozzászólt: Kis Papp László, Pálfia Zsolt, Mihálykó Csaba, Toronyai Gábor, Pócs Mária, Szökrön Károlyné, Vízkeleti László, Hegyesi-Hudik Margit, Bradeánné Gacs Judit. Tőrös Szilárd elnök megköszönte a részvételt, és 12 óra 35 perckor az ülést lezárja. Budapest, 2017. május 18. Készítette: Gyarmati Zsuzsa 6