JEGYZŐKÖNYV az Országos Választmány december 06-án tartott üléséről

Átírás

1 JEGYZŐKÖNYV az Országos Választmány december 06-án tartott üléséről Napirendi pontok: 1.) Rövid bejelentések a Választási Bizottság megválasztása egyéb működési ügyek 2.) A felsőoktatás aktuális kérdései vendégünk Prof. Dr. Bódis József oktatási államtitkár Jelen vannak az OV tagjai 30 fő (a 41-ből), valamint a meghívottak 11 fő, összesen 41 fő. Az OV határozatképes. Az ülés rendhagyó módon kor kezdődik, a vendég érkezésének várható időpontja 13 óra. Tőrös Szilárd az FDSZ elnöke köszönti a jelenlévőket. Az elnökség javaslata a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság összetételére: Szökrön Károlyné és Hajdani Ilona, valamint a jegyzőkönyv hitelesítőkre: Lele Mária és Balogh Vilmos. Szavazás eredménye mindkét esetben: 30 igen, 0 nem, 0 tartózkodott Elnök úr javasolja, hogy az első napirendi pont kiegészítéseként új elnökségi tag kooptálásáról is szavazzon majd a testület. Az Országos Választmány mind a napirendi pont kiegészítését, mind a napirendi pontokat teljes egészében egyhangúlag elfogadta. Az OV ülésről hangfelvétel és írásos emlékeztető is készül, amely felkerül a honlapra. 1.) Rövid bejelentések Dr. Bradeánné Gacs Judit 2018 december 1-től nyugdíjba vonult, az FDSZ-BGE új elnöke dr. Luksik Lívia. Elnök úr megköszöni a munkáját és átadja neki a szót. Bradeánné Gacs Judit elmondja, hogy az FDSZ elnökségének tagja már 2003 óta, és a mandátuma 2019 évi választásokig szól. A Corvinus Egyetemen történő változási folyamatok fontossága miatt úgy gondolja, hogy a szakszervezeti mozgalom és az országos elnökség munkáját nagyban segítené, ha Toronyai Gábor az FDSZ-BCE elnöke teljes jogú tag lenne. Ezért lemond az FDSZ elnökségi mandátumáról. Így Toronyai Gábort az elnökség tagnak kooptálja, melyet az Alapszabály szerint az OV jóváhagyásával megtehet. Toronyai Gábor elfogadja a felkérést okt én kihelyezett MRK plenáris ülés volt Eperjesen. Protokolláris rendezvény keretében lezajlott a magyar és szlovák rektori konferenciák közös együttműködési programjának első alkalma. Másnap volt a plenáris ülés, melynek keretein belül néhány új rektorral sikerült találkozni és elbeszélgetni az intézményeikben zajló szakszervezeti életről. November 20-ra összehívták a Felsőoktatási Kerekasztal ülést, amelyen Kásler miniszter úr is részt vett egy fél órát, amúgy Bódis államtitkár úr vezette. Elmondta, hogy ez lesz a jövőbeni tárgyalások legfontosabb fóruma. Elnök úr rögtön jelezte, hogy a legutolsó felsőoktatási törvényt módosító javaslatot előzetesen nem küldték el véleményezésre. Ígéretet kapott rá, hogy a jövőben nem ez lesz a dolgok menete. Elnök úr kezdeményezte a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács összehívását, amely egy éve nem ülésezett. Miniszter úrnak címzett kérdés volt, hogy a magyar állami felsőoktatásnak milyen feladatai vannak, azon kívül, hogy 1

2 tudósképzés és a munkaerőpiac kiszolgálása. (értelmiségi képzés, értékek megóvása, esélyegyenlőség). Nem született konkrét válasz. November 22-i MRK ülésen jelen volt Kásler miniszter úr. Távozása után Gelencsér alelnök úr tájékoztatta a Kerekasztal ülésen elhangzottakról az MRK jelenlévőit, megvitatták a rektorkancellár ellentéteket, szó volt az EISZ előfizetés problémáiról. Meghívást kapott a PSZ és a PDSZ új elnöke a novemberi elnökségi ülésre, ahol megvitatták az oktatással kapcsolatos ügyeket, hogyan tudnák segíteni egymást az oktatási ágazat szakszervezetei. Semjén miniszterelnök helyettes Oktatási Törvény módosító javaslatot nyújtott be, amelyhez kapcsolódóan nem volt előzetes egyeztetés. Elnök úr megkereste az MRK új elnökét, Józsa János professzor urat, hogy frissítsük fel a március 28-án megkötött megállapodásunkat. Ehhez szövegszerű javaslatokat várnak. OKÉT ülés számtalan volt az elmúlt időszakban, eredmény viszont kevés. Próbálják a diplomás minimálbér fogalmát bevezetni, ez egy érdemi előrelépést jelentene a nem oktató dolgozók részére. Sajnos a szakszervezeti oldal sem egységes e tekintetben. A Cafeteria változások tekintetében az a változás, hogy januártól megemelkednek a támogatás adóvonzatai, kivétel a SZÉP kártya. Egyéni képviselői indítvány benyújtásával kezdeményezték a Munka Törvénykönyvének változtatását. Kósa Lajos képviselő nyújtotta be a rabszolgatörvény javaslatot, amely azt takarja, hogy a jelenleg lehetséges maximális 250 túlórát 400-ra emelnék. A dolgozók önkéntes alapon vállalhatják a túlórát, az elszámolása 3 éves keretben történne. Ennek életbelépésével számukra 6 napos munkahét lenne. Ennek elfogadása ellen szombaton tüntetés szerveződik, amelyet az ÉSZT keretein belül támogatunk. A jövő évi választások lebonyolításához 5 fős Választási Bizottság megválasztása szükséges. Elnök úr bejelenti, hogy nem indul a következő ciklusban. Az első lapon a Választási Bizottság tagjairól lehet szavazni. A második szavazólapon Toronyai Gábor elnökségi tagnak történő kooptálásáról lehet szavazni. Elnök úr titkos szavazásra kéri fel az OV tagokat az előre kiosztott szavazólapokon. Míg a számlálás tart, addig pár szót ejtünk a SZEF és az ÉSZT egyesülésének a lehetőségéről. A SZEF-nek 2019 tavaszán lesz tisztújító küldöttgyűlése, jelenleg több jelölt van, és nincs túl nagy összhang e tekintetben a SZEF-en belül. AZ ÉSZT-ben jövő tavasszal lesz tisztújító küldöttgyűlés. Az egyesülés fúzióként jöhetne létre. Ez egy lépés lenne, hogy a konföderációk száma csökkenjen, az ideális az lenne, ha csak egy versenyszférás és egy közszférás konföderáció lenne. A PDSZ a közelmúltban kilépett a LIGÁ-ból, ők most szabadúszók. Toronyai Gábor megköszöni Judit gesztusát, elmondja, hogy tanácskozási joggal eddig is részt vett az elnökség munkájában. Tavasztól az FDSZ-BCE elnöke, jelenleg az egyetemi átalakulás folyamataiban is aktívan részt vesz az érdekvédelmi oldalról. Mivel Palkovics miniszter úr jelezte, hogy a Corvinuson kialakított modellt alkalmazni szeretné több egyetem átalakítása kapcsán, így a BCE tapasztalatai nagyban fogják segíteni az FDSZ munkáját a továbbiakban. Szökrön Károlyné a Mandátumvizsgáló és Szavazatszámláló Bizottság tagja bejelenti, hogy 1 fő OV tag érkezett még, így a szavazatképes OV tagok létszáma 31 főre módosult. 2

3 Szavazás 1: Elnökségi tag kooptálása Szavazás: 30 igen, 1 nem, 0 tartózkodott Ennek értelmében január 1-től Toronyai Gábor szavazati jogú elnökségi tag lett. Szavazás 2: Választási Bizottság 5 fő Bércesné dr. Takács Julianna 30 igen, 1 nem, 0 tartózkodott dr. Bradeánné Gacs Judit 30 igen, 1 nem, 0 tartózkodott dr. Kiss György 31 igen, 0 nem, 0 tartózkodott Szabó Zoltán 30 igen, 1 nem, 0 tartózkodott dr Vass István 31 igen, 0 nem, 0 tartózkodott Ennek értelmében a Választási Bizottság tagjai Bércesné dr. Takács Julianna, dr. Bradeánné Gacs Judit, dr. Kiss György, Szabó Zoltán, dr Vass István. Mandátumuk 4 évre szól. Elnök úr felkéri a Választási Bizottságot, hogy mihamarabb tartsák meg alakuló ülésüket, és válasszanak maguk közül elnököt. 2.) A felsőoktatás aktuális kérdései - vendégünk Prof. Dr. Bódis József oktatási államtitkár 13 órakor megérkezik Bódis államtitkár úr és az EMMI két munkatársa. Rövid köszöntés után Bódis úr elmondja, hogy korábban a PTE rektora, és 5 évig az MRK elnöke volt. Ugyan most a pozíciója változott, de a gondolkodása nem. Az elmúlt időszakban a felsőoktatás tekintetében egy új stratégia, illetve koncepció született, aminek számos szabályozási vonzata volt. A felsőoktatás gazdaságilag konszolidált, viszont minden negyedik, ötödik intézmény nehézségekkel küzd, ezeket egyénileg kell megoldani. A kancellári rendszer bevezetésének megítélése eltérő, sokak szerint megoldotta a felsőoktatás problémáit, mások szerint nem. Ez a Kormány által támogatott rendszer, nincs napirenden ennek változtatása, sőt más területeken is szeretnék bevezetni, viszont finomhangolásra szorul. Sikerült elérni, hogy az egyetemi felső vezetéshez tartozó személyzet a rektorhoz tartozzon. A jelenlegi szabályozás minden gazdasági, pénzügyi, működtetési feladatot a kancellárhoz köt, minden oktatási, kutatási feladatot pedig a rektorhoz köt. Az elmúlt években történt béremelés, de ez inkább technikai jellegű volt, bérrendezésre lenne nagy szükség. A korábbi évben az FDSZ és az MRK közösen benyújtott bérrendezési javaslatát sajnos nem fogadták el. A Kerekasztalon vázoltak egy újabb bérrendezési javaslatot, amely közel áll az előterjesztéshez. Ennek lényege egy 20%-os általános emelés lenne, ami a garantált bérre vonatkozik, és e fölött lenne egy olyan bérelem, amely teljesítmény és minőség indikátoroktól függ. A pályázati forrásokban jelentős bértömeg van, amelynek a leosztása nagyon eltérő mind a pályázatok, mind az intézmények vonatkozásában. Palkovics miniszterrel egyeztetve az körvonalazódik, hogy ez a bértömeg egységes elvek szerint, mozgó bérelemként lenne rátéve a garantált bérre, vagy projekthez kapcsolódóan, vagy megállapodás útján. Ez technikailag még nincs kidolgozva, de korrektnek és átláthatónak kell lennie az elosztásnak. A nem oktató-kutató dolgozói rétegnél, akik a Kjt alá tartoznak, a jelenlegi törvényi szabályozás maximum pótlékban való kiegészítést engedélyez, ennek változtatására a pótlék alap háromszorosát javasolják emelésként, de ez még egyeztetés szinten van. A Corvinus átalakítása a közelmúltban nagy visszhangot keltett. Korábban szerettek volna nagyobb mozgásteret nyitni a tekintetben, hogy a költségvetésből eljutó források jobban hasznosuljanak. Ezt nehezítették a közbeszerzés és az államháztartási törvény szigorú szabályai. A Corvinus alapítványi működtetése jó megoldásnak tűnik a fentiek megoldására, viszont ez a fajta átalakítás, ez a séma simán nem húzható rá a többi állami felsőoktatási intézményre, a tudományegyetemekre, főleg ahol még klinikum is működik. Jövő évtől félő, 3

4 hogy a többi egyetem versenyhátrányba kerül a Corvinussal szemben. Jelenleg az államtitkárságon folyik annak a modellváltásnak a kidolgozása, ami jogszabályi hátteret teremthetne minden más állami felsőoktatási intézmény számára, nem kötelező jelleggel, hanem lehetőségként. Az egyik modell szerint szeretnének a jelenlegi rendszerbe olyan változást bevinni, amely a közbeszerzés és az ÁHT tekintetében könnyítést okozna. A másik a Corvinus modell. A harmadik modell alapítói jogot adna az intézményeknek. Az intézmények szabadon választhatnának, melyik modellben szeretnének működni. Nincs az államnak olyan terve, hogy a támogatási rendszerből teljesen kilépjen, de a jelenlegi nehézkes rendszeren, a túlszabályozottságon változtatni kell. Remélhetőleg ez a munka hamarosan eljut abba a fázisba, hogy konzultálni lehessen róla. Nem feltétlenül a tudományos tevékenység minősége miatt nincsenek az egyetemeink előrébb a nemzetközi rangsorolásban, lehetőség erre például a külföldi hallgatói létszám növelése. A törvényi szabályozások változtatásával is elő lehet segíteni, pl. a külföldi oktatók munkavállalásának megkönnyítésével. Tőrös Sz.: Mikor tervezik bevezetni a 20%-os béremelést és a pótlékokat? Bódis J.: A jogszabályi előkészítés 2019 elejére várható, de mivel költségvetés függő, lehetséges, hogy csak 2020-ra megvalósítható. A különböző szakok finanszírozásának tekintetében nagy a feszültség. A természettudományi képzés, bölcsész képzés, műszaki képzés, tanárképzés, agrár képzés normatíva emelésének tekintetében az előterjesztés már elkészült, amennyiben elfogadják, a 2019-es költségvetés módosulni fog, ez előfordulhat a béremelési javaslatok tekintetében is, plusz forrást biztosítva költségvetésből. Tőrös Sz.: A mozgó bérek bevezetése üdvözölhető, amennyiben objektív szempontok alapján lesznek megítélve. Viszont ez nem oldja meg azt a problémát, hogy a fiatal oktatók fix alapbére alacsonyabb, mint a phd hallgatóé, az adjunktusok, tanársegédek ott tartására ki kell dolgozni egy bérrendezést. Bódis J.: Mivel a projekt munkákban többnyire ez az oktatói réteg dolgozik, így pályázati munka és bérezés megoldást adhat a bérrendezésükre. Az előterjesztésük ezen felül tartalmazza az adjunktusok, tanársegédek százalékának emelését is. Tőrös Sz.: A nem oktatóknál lesz valamilyen bérpótlék rendszer? A tanárok esetében is lesz ilyen? Életpálya modell bevezetése vagy a három bérkategória bővítése? Bódis J.: Sajnos ez a dolgozói réteg minden átalakításnál rosszul járt. A pedagógus képzésnek egy új koncepciója kidolgozásra került, amennyiben a nemzeti alaptanterv fő irányait elfogadják a döntéshozók, akkor ez a koncepció szakmai egyeztetésre kerül, ebben a pedagógusok anyagi elismerése is egy komoly témakörként szerepel. Pálfia Zs.(ELTE): Jól értem, hogy az adjunktus, tanársegéd százalékának emelése tervben van, viszont a tanárok esetében nincs? Rádli Katalin (EMMI): Az adjunktus, tanársegédnél igen, a tanári munkakörben dolgozóknál nincs, de a 20 %-os alapbér emelés rájuk is vonatkozik. Tancz T. (PTE-SZ): A közelmúltban egy rendezvényen találkoztam pedagógusokkal, akik mesélték, hogy drámai a pedagógus hiány a közoktatásban. Nyilván nem szeretnének a jövőben képesítés nélküli pedagógusokat alkalmazni. Már a másod, harmadéves hallgatókat alkalmazzák, így kiszorulnak a képzésből. Van -e valami terv a pedagógus képzéssel kapcsolatban? Cierna L. (ELTE-SZ): Az öt és hat év pedagógusképzéssel nehezen lesz megoldható az utánpótlás, a két szférának az anyagi megbecsülése katasztrofális. Az egyetemről elmennek a közoktatásba dolgozni, bár ott is csak valamivel több a fizetés. Ezen a területen egyáltalán nincsenek pályázatok, így nincs lehetőség ebből a keretből javítani a béreken. A docensi előrelépés, 10 év munkája nettó háromezer forint fizetésemelést jelent. Az intézmény nem tudja kigazdálkodni az előléptetést. 4

5 Toronyai G.(BCE): A 20% garantált béremelés mellett a differenciált béremelés mértékét szeretném megkérdezni? Világi I. (ELTE): A fejkvóta összeg emelésekor figyelembe vették e, hogy elegendő legyen béremelésre is, képzési kvótára, kutatási kvótára is? Főleg a természettudományi karokon a képzés része, hogy kutatás is legyen. Fontos, hogy valamennyi pénz jusson a hallgatók kutatására is, mert jelenleg akkor tudnak csak a hallgatók kutatni, ha a karon van pályázat. Viszont ezt a pénzt nem a hallgatók képzésére kapja az intézmény, hanem kutatásra. Horváth Cs. (PTE): Készültek-e hatástanulmányok a Corvinus átalakítási mintájának következményeiről? Elindult egy olyan folyamat, amiből az látszik, hogy az állam fokozatosan kivonul a felsőoktatásból, illetve kiválaszt magának egyes képzéseket. Ennek következményei, hogy szakok, karok szűnnek meg, drasztikusan emelkednek majd a tandíjak. A szegényebb gyerekek kikerülnek a felsőoktatásból, illetve elmennek olyan külföldi egyetemekre, ahol nincsen tandíj. Ők már nem fognak visszajönni, tehát az elvándorlás nőni fog. A kollégák elvesztik a közalkalmazotti státuszukat, ezzel együtt még azt a kevés biztonságot is, ami ezzel jár. Andor K. (SE): Van állami szándék a bérrendezéssel kapcsolatban, biztosított-e a felsőoktatási intézmények konszolidáltsága, hiszen nekik kell kigazdálkodni sok esetben a többlet költségeket? Bódis J.: Szeptemberben a pedagógushiány három- négyezer körül mozgott, ha azt nézzük, hogy százhetvenezer ember van a rendszerben, akkor ez 2%. Tudom, hogy ez is sok, de az elosztás, és a minőség hiánya nagyobb gond. Jelenleg a tankerületi központok ezt még kézben tudják tartani ban lesz a legnagyobb probléma, ha most nem tudunk bölcsen lépni. Ma már több hallgató van tanárképzésben, mint 5 éve, fő közötti az a létszám, amely minden évben végez. Azért nem elég ez a létszám, mert a végzettek nagy száma nem marad a rendszerben, vagy ha igen, akkor egy idő után elmennek egy más szektorba. A pedagógusképzési koncepcióban ezek megoldásra váró feladatok. Nem tudtam róla, hogy a pedagógusképzésben nincsenek pályázatok, utána fogok nézni. Azokon a területeken, ahol nincs pályázati lehetőség, azt állami forrásból pótolni kell. Erre lett elkülönítve egy 15 milliárdos keret, de sajnos ez is egyfajta pályázati formában kerül felosztásra. Sajnos a pályázati pénzek elköltésében jók vagyunk, de a hasznosulással nem törődünk. Hiába költünk rengeteget a lemorzsolódásra, még mindig negatív a tendencia. A garantált bér, plusz a mozgó bér összesen kétmilliós fizetést is kitehet, ami versenyképesebb, mint ami most van. A differenciált béremelés minden munkatársat tud érinteni, nem csak az oktatókat, viszont ezért kell nagyon jól megalkotni a szabályozást és kritérium rendszert. Képzés laborháttere témakörrel muszáj foglalkozni, mert tényleg nagyon alacsony volt a normatíva. A 2019-es költségvetésben ezt már mozgástérrel megoldottuk, olyan szintre lett megemelve a forrás, amiből a laboratóriumi gyakorlatok kivitelezhetőek lesznek. A Corvinus átalakításával kapcsolatosan készültek hatástanulmányok, én magam nem láttam. A bejelentés után másnap elkezdődött az átadás az EMMI-ből az ITM-be. A Corvinuson van remény arra, hogy jól véghezvigyen egy ilyen modellváltást, mert adott hozzá a szellemi infrastruktúra. Hibázik az az intézmény, aki ebben csak a többlet pénzt látja, és a munkát nem. A béremelés, az én olvasatomban azt jelenti, amihez megvan a plusz forrás is. Ha át tudjuk vinni a javaslatunkat, akkor ahhoz természetesen a forrást is kérjük. Dráviczki S. (NYE): A nem oktató-kutató dolgozók esetében a pótlék háromszorosára emelése nem biztos, hogy megoldást hoz. Gondolkodnak-e az ágazati kollektív szerződés létrehozásban? Bódis J.: Jelenleg nem, most az elsődleges cél az lenne, hogy a jelenlegi javaslatot minél előbb elfogadtassuk. Tudom, hogy ez nem megoldás mindenre, de egy elmozdulást jelentene. A 5

6 későbbiekben nem zárkózunk el a további módosításoktól, javaslattal élhetünk, más kérdés, hogy elfogadják e. Tőrös Szilárd megköszöni államtitkár úrnak, hogy elfogadta a meghívást és tájékoztatta a jelenlévőket az aktuális kérdésekben. Javasolja a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács összehívását. Bódis államtitkár úr és az EMMI munkatársai kor távoznak. Dabasi-Halász Zs.(ME): Nálunk most vezetik be az SAP rendszert, elmennek a nem oktató dolgozók, így nincs, aki átemelje az adatokat. Pálfia Zsolt felveti, hogy egyes területeken jó lenne munkacsoportot létrehozni, és körüljárni az adott témaköröket, hogy rendelkezzünk kész anyagokkal. Ilyen terület a bérkérdés, a finanszírozási modell átalakítása, a minőségbiztosítás kérdése. A GDPR kérdésében még mindig várjuk az ÉSZT jogászától, hogy konkrét anyagokat készítsen el. Olyan egységes anyagokat, amelyek használhatóak az intézményi szervezetek számára. A Munka Törvénykönyvének változtatásával kapcsolatosan az ÉSZT adott ki állásfoglalást, felhívást a tüntetéseken való részvételre. Hozzászólt még: Szökrön Károlyné, Dabasi-Halász Zsuzsanna, Kamuti Hajnalka, Mihálykó Csaba, Balogh László Levente. Elnök úr megköszöni a részvételt és az aktív közreműködést, boldog ünnepeket kíván, és kor lezárja az ülést. Budapest, december Tőrös Szilárd levezető elnök.. Gyarmati Zsuzsanna jzkv. vezető... Balogh Vilmos jzkv. hitelesítő... Lele Mária jzkv. hitelesítő 6