A statisztika alapfogalmai A gazdaság- és üzleti statisztika alapfogalmai Csoportosítás Osztályozások Sorok, táblák, ábrák és formai követelményeik Földesi Erika (Ercsey Zsófia, Kővári Zsolt, Mag Kornélia, Szép Katalin, Szunyogh Zsuzsanna, Vereczkei Zoltán KSH egyes diáinak felhasználásával) 2 feladata és célja, hogy valósághű képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. A valóság tömör, számszerű jellemzésére szolgáló tudományos módszertan és gyakorlati tevékenység, e tevékenység eredményeként kapott, egy sokaságot jellemző adatok összessége. (1993. évi XLVI. törvény Statisztikai törvény) 3 4 gazdasági folyamatok, társadalmi folyamatok, környezet állapota és a bekövetkezett változások. minden tudományágban egyaránt használt módszertan. Döntéshozatal Információ a döntéshozók részére Elemzés, közlés Tárolás, archiválás Értékelés, Feldolgozás visszacsatolás Mérés Elgondolás operacionalizálása Elvi koncepció, elgondolás Valóság 5 6
információszerzés (elméletalkotás, mérés) feldolgozás (sűrítés, elemzés) közlés Adatfelvétel előkészítése Adat(be)gyűjtés Adatelőkészítés Adatfeldolgozás Közlés Archiválás 7 8 Statisztikai termék Archiválás Tájékoztatás Felfedhetőség elleni védelem Elemzés Idősorelemzés, szezonális kiigazítás Indexek képzése Makrovalidálás Súlyozás, becslés, hibaszámítás Mikroszintű ellenőrzés, imputálás Adatgyűjtés, adatrögzítés Kérdőív, segédanyagok Mintavételi terv, végrehajtás Igazgatási adatok Döntés, felvételi terv Teljeskörű megfigyelés, cenzus Részleges megfigyelés Primer, elsődleges adatforrás Szekunder, másodlagos adatforrás Kötelezően előírt adatszolgáltatás (törvény vagy rendelet írja elő) Önkéntes adatszolgáltatás 9 10 A gazdaság és társadalom legfontosabb adatgyűjtési elveit a legtöbb országban STATISZTIKAI TÖRV T RVÉNY rögzíti. A hivatalos (állami) statisztikai szolgálat mindenkori működési rendjét szabályozza. Mo-on az első: 1874 év Kb. 20-30 évente változik, ez Európai összehasonlításban gyakorinak számít (1897, 1929, 1952, 1973, 1993) Jelenleg is átdolgozás alatt áll 1993. május 15-én lépett hatályba a most is alkalmazott statisztikai törvény (1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról) A hivatalos statisztikai szolgálat vezetője a KSH, tagjai: MNB, PSzÁF, minisztériumok, legfőbb ügyészség, feladata a statisztikai tevékenység ellátása. 11 12
Népszámlálási törvény (például: 2009. évi CXXXIX. törvény a 2011. évi népszámlálásról) OSAP kormányrendelet (például a 2011. évi adatgyűjtésekre a 257/2010. (XI.9.) Korm. rendelet) Európai Parlament és Tanács rendeletei (konkrét adatfelvételekre, módszertani ajánlásokra) Statisztikai sokaság Célsokaság Felvételi keret Adatszolgáltató egység Megfigyelési egység 13 14 Gazdaságstatisztikai példa: Adatszolgáltató egység: vállalkozás Megfigyelési egység: előállított termék Társadalomstatisztikai példa Adatszolgáltató egység: háztartásfő Megfigyelési egység(ek): háztartás tagjai esetenként egybeeshetnek, de további elemzési egységek is kialakíthatóak Ismérv Mérés Mérés mértékegysége Mérés pontossága Mérési skálák Statisztikai adat 15 16 A statisztika alapfogalmai A gazdaság- és üzleti statisztika alapfogalmai Csoportosítás Osztályozások Sorok, táblák, ábrák és formai követelményeik Az üzleti statisztika a gazdasági élet jelenségeivel foglalkozik, a mikroszintű döntések statisztikai megalapozását végző módszertan és tevékenység = gazdaságstatisztika /tágabb fogalom/: a gazdaság területén a statisztikai alkalmazást nem csak az üzleti szféra, a gazdasági alapegységek szintjén, hanem összevont szinteken, a gazdasági ágak, a nemzetgazdaság egésze szintjén kell értelmezni. A gazdasági tömegjelenségek vizsgálatának tudománya, gyakorlati eljárása. 17 18
A gazdasági életre vonatkozó adatok gyűjtésével, feldolgozásával és elemzésével foglalkozik. A vizsgálat irányulhat Egyetlen gazdasági egységre pl. vállalkozás helyzete, tevékenysége 1 földrajzi területre pl. régió, megye A nemzetgazdaság egészére Több országból álló gazdasági csoportosulásra pl. EU Egy részhalmazra pl. gazdasági ágazat, egy kontinens (mikro-, mezo-,makroszint) A gazdasági jelenségek megfigyelésében, számszerűsítésében felhasználja a statisztikai tudomány által kínált eszköztárat (indexszámítás, mintavétel,korreláció számítás.), kiválasztja ezek közül a legalkalmasabb módszereket. Pl. A gazdasági növekedés jellemzésére általában indexszámokat használ : 1 főre jutó GDP (volumenindex, sokféle:súlyozás, bázis-lánc.) Egyszerre kell mérlegelni a számítás célját és a rendelkezésre álló adatokat: milyen q és p adatok kerüljenek bele, honnan származzanak ezek az adatok? Ez már gazdaságstatisztika!!! 19 20 A múlt és a jelen gazdasági jelenségeinek és folyamatainak megismerése a jövőbeni cselekvés megalapozása érdekében. Az általános statisztikából ismert módszerek (..) mind nemzetgazdasági, mind vállalati-vállalkozási szinten arra jók, hogy a vizsgált szféra gazdasági teljesítményeit objektív mérőszámokkal minősítsék. Mindenfajta minősítés egyidejűleg jelent egy időszakra vonatkozó helyzetértékelést és összehasonlítást, vagy valamely korábbi időszak, vagy más országok hasonló jellegű teljesítményeivel. A minősítés tehát általában térbeli és/vagy időbeli összehasonlítást takar. Megbízható módszereket biztosítson Egyfelől a nemzetgazdaság mindenkori állapotának vizsgálatához (pl. térbeli összehasonlítások) Másfelől a gazdasági folyamatok nyomon követését elősegítéséhez. Feladata tehát segíteni a gazdasági élet döntéshozóit abban, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján jó döntéseket hozzanak. 21 22 A gazdaságstatisztikában a MÉRÉS nem közvetlenül a számszerűsítéssel, hanem fogalomalkotással és a vizsgálathoz szükséges osztályozási rendszer megalkotásával kezdődik. Pl. a gazdasági növekedés elméleti fogalmához hozzá kell rendelni egy vagy több mutatószámot Bruttó hazai termék (GDP) a definícióképzés már a GDP pontos körülhatárolását jelenti. A társadalmi-gazdasági kategóriák mérése gyakran mutatószámok sokaságának kialakítását, alkalmazását követeli meg, mindegyik más-más oldalról világítja meg a jelenséget. A társadalmi-gazdasági kategóriák nagy része nem mennyiségi, hanem minőségi jellegű MÉRÉSE???? Asszociáció, vegyes kapcsolat!!! Nem mindegyik számszerűsíthető: a termelési, fogyasztási mutatók nemzetközi összehasonlításánál a minőségi különbségek a fontosak. 23 24
A statisztika alapfogalmai A gazdaság- és üzleti statisztika alapfogalmai Csoportosítás Osztályozások Sorok, táblák, ábrák és formai követelményeik A statisztikai sokaság egy vagy több megkülönböztető ismérv szerinti felosztását csoportosításnak nevezzük. Csoportképző ismérv 25 26 Információsűrítés Nem lényeges információkat elnyomjuk; lényegeseket megtartjuk: csoporton belüli egységeket homogénnek tekintjük, különbségeiktől eltekintünk Meg kell határoznunk, mire akarjuk használni a csoportosított adatokat, mi a csoportosítási szempont Határozzuk meg a sokaságot, a sokaság egységeit, amit csoportosítani akarunk Mi a konkrét csoportosítás célja? Határozzuk meg a csoportosítás szempontjait, az egyes csoportok mi szerint különüljenek el, mi szerint nem 27 28 Csoporton belüli homogenitás Teljesség/teljeskörűség Csoportok közötti átfedés-mentesség Időbeli és térbeli összehasonlíthatóság (megfeleltethetőség) Hány csoportot képezzünk? Kell-e, hogy valamilyen szempontból kiegyensúlyozott legyen? Hol legyenek a csoporthatárok? Hol ne legyenek csoporthatárok? 29 30
Osztályozások (nominális skála) Standard osztályozások pl., iskolai végzettség Osztályközök (különbségi, arányskála) korcsoport, létszám kategóriák A statisztika alapfogalmai A gazdaság- és üzleti statisztika alapfogalmai Csoportosítás Osztályozások Sorok, táblák, ábrák és formai követelményeik 31 32 A társadalmi, gazdasági jelenségek, folyamatok, állapotok (sokaság egységeinek) a vizsgálat szempontja(i) által meghatározott tulajdonsága(i) (ismérv) alapján történő rendszerezése, csoportosítása. Az osztályoz lyozásokkal szemben támasztott t elvi követelm vetelmények: Teljesség: a sokaság minden eleme tartozzék valamely osztályhoz Átfed tfedésmentess smentesség: adott egység, sokasági elem csak egy osztályba tartozhat Homogenitás: a sokaság egymáshoz hasonló egységei, elemei azonos osztályba/részhalmazba kerüljenek, az egymástól eltérőek pedig másba 33 34 Tevékenységek Termékek, szolgáltatások (előállító tevékenység jellege, külső jellemzői, felhasználási cél) Foglalkozások Iskolai végzettség Betegség Terület, földrajzi egység Az osztályozási rendszerektől meg kell különböztetni az ún. adatszolgáltatási nomenklatúrákat (= azoknak a tételeknek a jegyzéke, amelyeket a statisztika tételesen megfigyel illetve publikál.) Itt nem feltétel a teljesség. A gazdaságstatisztikai osztályozások általában STANDARD (állandó) statisztikai osztályozási rendszerek (= az egyes csoportok tartalmát, megnevezését, sorrendjét és egymáshoz rendeltségét egyértelműen meghatározzák és hosszabb időszakon keresztül változatlanul használják. 35 36
ISIC Rev.4. ENSZ Gazdasági tevékenységek szabványos nemzetközi osztályozása EU NACE Rev.2. Gazdasági tevékenységek általános nómenklatúrája Magyarország 08 Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere HS ENSZ EU Magyarország Harmonizált áruleíró és kód rendszer CPC Központi termékosztályozás (termékek és szolgáltatások osztályozása) CN Kombinált nómenklatúra (8 jegyű) CPA Termékek tevékenység szerinti osztályozása Magyar Kombinált nómenklatúra, Kereskedelmi vámtarifa (8 jegy CN + 2 jegy magyar vámcélokra) TESZOR Termékek és szolgáltatások osztályozása 37 38 ISIC Rev.4: International Standard Industrial Classification of All Economic Activities NACE Rev.2: Nomenclature Générale des Activités Economiques dans les Communautés Européennes, (Statistical classification of economic activities in the European Community) CPC: Central Product Classification CPA: Classification of Products by Activity HS: Harmonised System CN: Combined Nomenclature SITC Rev.3.1: Standard International Trade Classification PRODCOM: PRODuction COMmunautaire (Community production) : Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere TESZOR: Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere ITO:Ipari termékek osztályozása METO: Mezőgazdasági termékek osztályozása SZJ: Szolgáltatások jegyzéke EBOPS: Expanded Balance of Payment NAICS: North American Industrial Classification System NAPCS: North American Product Classification System 39 A társadalmi t rsadalmi- gazdasági gi fejlődés s nyomon követk vetése megkívánja az osztályoz lyozások Rövidebb időszakonkénti (3-5 év) módosítását (2002) Általános revízióját (10-15 év) 2008 Revízi zió: Nem pusztán kisebb változtatások, beépítések, hanem strukturális és módszertani változások Kivált ltó okok: Elavultak Nemzetközi összehasonlíthatóság növelése nemzetközi szinten, kiemelten konvergencia a NAICS; NAPCS osztályozásokkal A szolgáltatások megnövekedett súlyának megfelelő elemzési keret biztosítása; A műszaki- gazdasági fejlődés leképezése pl. Információs és kommunikációs technika 40 a műszaki fejlődés és a gazdaság szerkezeti változásainak követése, a szolgáltató ágazatok megnövekedett szerepe, nemzetközi harmonizáció (ENSZ, EU). Osztályoz lyozás s szintjei OR 03 OR 08 Változ ltozás Nemzetgazdasági ág 17 21 +4 124% Ágazat 62 88 +26 142% Alágazat 224 272 +48 121% Szakágazat 514 615 +101 120% Összesen 817 996 +179 122% 41 42
Nemzetgazdasági ág OR 03 OR 08 Változ ltozás szakágazatok száma +/- % Feldolgozóipar 242 230-12 95,0 Többi nemzetgazdasági ág 272 385 +113 141,5 Nemzetgazdasági ág Mező-, erdő- és vadgazdálkodás, halászat (A) OR 03 OR 08 Változ ltozás szakágazatok száma +/- % 16 39 +23 244% Víz, hulladékgazdálkodás (E) 6 9 +3 150% Építőipar (41-43) 17 22 +5 129% Kiskereskedelem (47) 28 37 +9 132% Információ, kommunikáció (J) 17 26 +9 153% Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység (M) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) 14 19 +5 136% 17 33 +16 194% 43 44 Feldolgozóiparban új önálló ágazat: 26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyárt rtása sa Feldolgozóiparb iparból a kiadói tevékenység és a hulladék-visszanyerés átkerült más nemzetgazdasági ágba Új nemzetgazdasági ág: J Inform Informáci ció,, kommunikáci ció ó : információs társadalom Új nemzetgazdasági ág: E vízell zellátás, hulladékgazd kgazdálkod lkodás környezetvédelem megnövekedett szerepe Szakosodott javítási tevékenys kenységek elkülönült osztályozása: - ipari gépek javítása: új önálló ipari ágazat: 33 - háztartási cikkek javítása: egyéb szolgáltatás 95.2 KSH honlapján: www.ksh.hu/szolgáltatások/osztályozások/ menüpont alatt Vonatkozó jogszabályok is! Nyomtatott kiadvány (I-II. II. kötet) k Megvásárolható: KSH Információszolgálat E-mail: informacioszolgalat@ksh.hu Telefon: 345-6570 (rendelés) 345-6283, 345-6713 (értékesítés) CD-n (valamennyi új osztályozás együtt) 2009-ben jelent meg (kivéve: gépjárművek javítása, lásd kereskedelem) - számítógép javítása: egyéb szolgáltatás 95.1. Építőipari beruházók: ( 03) 70.11 Ingatlanügyletek -ből az építőiparba ( 08 41.10 Épületépítési projekt szervezése ). 45 46 Régi 2008-tól 03 08 SZJ 03 } TESZOR 08 BTO 07 (1-6. számjegy) Szakmakód jegyzék 07 Szakmakód jegyzék 08 GFO 06 átdolgozás alatt COICOP Termékek felhasználási cél szerinti csoportosítása NUTS Területi osztályozás országazonosító HU (1 2. pozíció) 1. szint statisztikai nagyrégió (3. pozíció) 2. szint tervezési-statisztikai régiók statisztikai nagyrégión belül (4. pozíció) 3. szint megyék, főváros a régión belül (5. pozíció) 4. szint kistérségek a megyén belül (6 7. pozíció) 5. szint - települések 47 48
'03 '08 GFO Szakmakód jegyzék TESZOR'08 (Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere) SZJ'03 (Szolgáltatások Jegyzéke) NUTS FEOR FVO (Foglalkozási viszony osztályozás) BNO (Betegségek nemzetközi osztályozása) COICOP COFOG ITO BTO A statisztika alapfogalmai A gazdaság- és üzleti statisztika alapfogalmai Csoportosítás Osztályozások Sorok, táblák, ábrák és formai követelményeik 49 50 Az ismérvértékeket valamilyen szempont szerint rendezve statisztikai sorokat képezünk. A rendező ismérv típusa szerint megkülönböztetünk: területi, idő-, mennyiségi és minőségi sorokat. Amennyiben az adatok különböző jellegűek, de egyazon egységre vonatkoznak, annak különböző tulajdonságait írják le, leíró sorról beszélünk. 51 STATISZTIKAI SOROK Azonos fajta adatokat tartalmazó sorok Különböző fajta adatokat tartalmazó sorok Összehasonlító sor Csoportosító sor Leíró sor Idősor Területi sor Minőségi sor Mennyiségi sor Állapot Tartam Gyakorisági Értékösszeg 52 Cím (sokaság, évszám) Sorszámozás Megnevezések Mértékegység Forrás (adatok forrása vagy az ábra forrása) Nem lehet üres cella a táblázatban! (na,..) Lehetőleg kerüljük a rövidítések használatát! Bevásárlóközpontok, hipermarketek száma régiónként 2003-ban Régi gió Közép- Magyarország Bevásárl rlóközpontok, hipermarketek száma 27 Közép-Dunántúl 1 Nyugat-Dunántúl 5 Dél-Dunántúl 3 Észak-Magyarország 2 Észak-alföld 4 Dél-alföld 5 Összesen 47 Év Magyarország népessége január 1-én Népess pesség g száma (ezer főben) f 1970 10 322 1980 10 709 1990 10 375 2000 10 222 2001 10 200 2002 10 175 2003 10 142 2004 10 117 2005 10 098 2006 10 077 Forrás: Magyar statisztikai zsebkönyv 2003, KSH, 2004 53 54
Regisztrált vállalkozások száma az iparban 2006-ban Létsz tszám Vállalatok száma 500 fős és nagyobb 231 250-499 309 50-249 1 948 20-49 3 583 10-19 4 644 1-9 57 681 0 és ismeretlen 13 746 Összesen 82 142 A távolsági személyszállításban szállított utasok száma 2003-ban (ezer főben) Közleked zlekedési eszköz Száll llított utas (ezer fő) f Vonat 159 871 Autóbusz 579 297 Hajó 1 858 Repülőgép 2 719 Összesen 743 745 Forrás: Magyar statisztikai évkönyv 2003, KSH, 2004 Egy vállalkozásra vonatkozó adatok: Alapításának éve 1989 Fő tevékenysége Élelmiszer kiskereskedelem Székhelye Győr Gazdálkodási formája Kft Telephelyeinek száma 5 Foglalkoztatottak száma (fő) 42 Éves nettó árbevétel (millió Ft) 1 864 Éves adózás előtti eredménye (millió Ft) 38,4 55 56 A statisztikai sorok összefüggő rendszere. Típusai: egyszerű csoportosító kombinációs Magyarország népessége január 1-én és az élveszületések száma az adott években Év Népesség száma (ezer főben) Élveszületések száma (főben) 1970 10 322 151 819 1980 10 709 148 673 1990 10 375 125 679 2000 10 222 97 597 2001 10 200 97 047 2002 10 175 96 804 2003 10 142 94 647 2004 10 117 95 137 2005 10 098 97 496 2006 10 077 99 871 57 58 Regisztrált vállalkozások száma az iparban 2005-ben és 2006-ban Vállalatok száma Létszám 2005 2006 500 fős és nagyobb 254 231 250-499 324 309 50-249 2 065 1 948 20-49 3 563 3 583 10-19 4 797 4 644 1-9 60 362 57 681 0 és ismeretlen 15 322 13 746 Összesen 86 687 82 142 59 Magyarország népessége január 1-én nemek és életkor szerint 2005-2007-ben 0 14 15 19 20 29 30 39 40 59 60 69 70 Nem Év Összesen éves 2005 809 502 323 730 782 218 724 218 1 323 832 443 467 385 525 4 793 115 Férfi 2006 796 683 320 156 761 652 755 467 1 320 450 444 112 386 059 4 784 579 2007 784 527 318 852 739 269 781 869 1 319 097 448 559 386 905 4 779 078 2005 770 195 310 598 751 022 707 432 1 442 059 604 743 718 385 5 304 434 Nő 2006 756 760 307 067 731 274 734 584 1 435 231 603 456 723 630 5 292 002 2007 745 127 304 785 711 420 758 477 1 432 268 603 998 731 005 5 287 080 2005 1 579 697 634 328 1 533 863 1 431 650 2 765 891 1 048 210 1 103 910 10 097 549 Összesen 2006 1 553 443 627 223 1 492 926 1 490 051 2 755 681 1 047 568 1 109 689 10 076 581 2007 1 529 654 623 637 1 450 689 1 540 346 2 751 365 1 052 557 1 117 910 10 066 158 60
Az ábrázolni kívánt adatok jellege dönti el, hogy milyen ábratípust választunk. Vonaldiagram (spec.: gyakorisági poligon) Oszlopdiagram (spec.: hisztogram) Osztott oszlopdiagram Kördiagram Bot-diagram Pontdiagram Kartogram 61 Cím (sokaság, évszám) Tengely-megnevezések Mértékegység (tengelyeken és címben vagy jelmagyarázatban) Jelmagyarázat (több adatsor vagy csoportosítás esetén) Forrás (adatok forrása vagy az ábra forrása) Figyeljünk a tengelyek beosztásának megválasztására Két függőleges tengellyel rendelkező ábrák esetén különösen fontos a tengelyek és az adatsorok megnevezése, elkülönítése, a mértékegységek feltűntetése. 62 Népesség (ezer fő) Magyarország népesége január 1-én (ezer főben) 10 250 10 200 10 150 10 100 10 050 10 000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Népesség száma (ezer főben) Év Népesség (ezer fő) Magyarország népesége január 1-én (ezer főben) 10 500 10 400 10 300 10 200 10 100 10 000 9 900 9 800 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Népesség száma (ezer főben) Év 63 64 Kép forrása: www.portfolio.hu, Beindult az RVF, meddig tarthat a lendület, 2011. január 26. Kép forrása: www.portfolio.hu, Kétszámjegyű emelkedés a hazai cégértékesítési piacon, 2011. február 2. 65 66