4. Téma Az állam sajátosságai 1. Az állam meghatározása 2. A jogállam Arisztotelész: az athéni állam (az államról vallott nézetei)
2 1. Az állam meghatározása, sajátosságai: Az állam meghatározását egyetlen fogalommal igen nehéz megadni, ezért inkább a sajátosságait ragadjuk meg. Sajátosságok: az állama) történeti kategória, b) léte objektív szükséglet, ezt az állam rendeltetése fejezi ki, c) a rendeltetését funkcióin keresztül valósítja meg, d) a társadalom politikai berendezkedés központi, elsődleges intézménye, e) néptől elkülönült szuverén közhatalom, f) a munkamegosztás külön, önálló ágát képező szervezet. nézzük egyenként a) történeti kategória - azt jelenti, hogy - a történelmi fejlődés egy adott fokán jött létre, - ezt követően állandóan változott és fejlődött, amit az államtípus kategóriája fejez ki és modellez le. államtípus: - többféle típustani megközelítés, amelyek kötődnek az egyes szerzők (esetenként múlékony) felfogásához arra mutat rá, hogy megközelítés 1: - ókori, - középkori, - újkori egy adott korszak á l l a m t í p u s o k államainak milyen megközelítés 2: - rabszolgatartó, - feudális, - tőkés, a társadalmi-ha- - szocialista talmi szerkezete, á l l a m t í p u s o k politikai hierarchiá- megközelítés 3: - tengeri, - kereskedő, - katonai, - alkotmányos, ja - demokratikus á l l a m t í p u s o k megközelítés 4: - prekapitalista ázsiai antik feudális - modern szocialista polgári á l l a m t í p u s o k - mi az előadásokon négyféle államtípust különböztettünk meg: - ázsiai, - antik, - feudális, - modern - ezek a megközelítések abban közösek, hogy az állami fejlődés nagyobb korszakait jelölik.
3 Az államtípus mellett az elmélet használja az államforma fogalmát is, amely arra mutat rá, hogy az állam vezetése milyen módon szerzi és gyakorolja a hatalmat, vagyis az államfői hatalom eredetére ad választ. Az államforma így lehet például: - abszolút monarchia, - alkotmányos királyság, - köztársaság, - diktatúra b) Az állam léte objektív szükséglet - jelenti, hogy: - a társadalmi differenciáltság adott fokán, - az újratermelés biztosítása, - és továbbfejlődése az állami szervezeti rendszer nélkül NEM lehetséges. - az állam létét az állam rendeltetése fejezi ki, ezt pedig a funkcióin (másként : tevékenységi fajtáin) keresztül valósítja meg - vagyis állam nélkül nincs társadalmi létezés, az állam rendeltetése így a társadalmi bővített újratermelés, amely az állam funkcióin keresztül érvényesíthető - az állam főbb funkciócsoportjai: 1. politikai/igazgatási átfogja: - a politikai rendszer fenntartását, - a rendszerrel szembeni erők elnyomását, - valamely osztály/réteg elnyomását vagy felemelését (középosztály építése), - a politikai pártok viszonyainak alakítását, - külpolitikát stb. 2. gazdasági átfogja: - a tulajdoni és elosztási viszonyok alakítását, - infrastruktúra fejlesztését, - állami gazdálkodást, termelést, - adóztatással, vámszedéssel stb. állami bevételek biztosítását, - nemzetközi gazdaság becsatolását stb. 3. természet befolyásolása magába foglalja: - a természet elleni védelmet, - annak átalakítását, - környezetvédelmet 4. ideológiai/kulturális - az ideológiai funkció lényege: - az állam alapvető érdeke, hogy a lakosság előtt az uralkodó osztály legalizálja uralmát, ennek eszmerendszerét az állam terjeszti, - az ideológiai funkcióján keresztül az állam az emberek tudatára
4 hat, így elfogadtatja a fennálló hatalmi rendszert eszközei: vallás, nacionalizmus, demokratikus eszmék terjesztése stb. - kulturális funkció lényege: - az állam alapfeladata a társadalom tagjainak tudását növelni eszközei: - oktatás, - művelődési int. kiépítése 5. külpolitikai funkció ide tartozik az állam más államokkal való kapcsolatépítése célja lehet: - gazdasági - katonai - egyéb (kulturális) meghatározó tényezők: az állam - földrajzi elhelyezkedése, - potenciája gazdasági és katonai értelemben d) az állam a társadalom politikai berendezkedéseinek központi, elsődleges intézménye - az intézmény kifejezést a legtágabban kell érteni, beletartozik minden olyan forma, amely a táradalomban az emberek viszonyaira jött létre - intézménytípusok: - politikai - gazdasági - ideológiai - művészeti stb. - a társadalom legfontosabb intézménye a politikai alrendszerhez tartozó állam az állam sajátossága a többi intézményhez képest: - rendelkezik a fizikai kényszerítés legitim alkalmazásának monopóliumával eszköze: a jog fázisa kettős: - kilátásba helyezi, majd - megvalósítja adott felt-ek esetén szervezeti sajátossága: csak erre létrehozott szervek - a fizikai kényszer alkalmazásának monopóliuma CSAK a modern államokra jellemző, a prekapitalista államokban az állam más szereplőknek is engedte e) a néptől és a társadalomtól elkülönült szuverén közhatalom - néptől elkülönült kifejezés azt jelenti, hogy a közösségi ügyek intézése az ősközösségi társadalom földbomlása után a társadalomban - egy elkülönült szervezeti rendszer
5 - és elkülönült csoport feladata lett, amely lassan állammá formálódott - állami szuverenitás jelentése: - az állam jogilag szabályozott - kizárólagos döntési jogosultsága kialakulása: a polgári forradalmakhoz köthető megnyilvánulási formái: - külső - belső külső szuverenitás azt jelenti, hogy - az állam más államokkal művelt kapcsolataiban egyenlő és saját jogán önálló, - és így szabadon társulhat gazdasági, politikai stb. téren más állammal, államokkal (hat-i szerződések, EU stb.) A külső szuverenitást a belső szuverenitás határozza meg, abból vezethető le. belső szuverenitás jelenti, hogy az állam maga - fogalmazza meg az alkotmányát, - alakítja ki a szerveit, intézményeit, - hozza létre jogrendjét, - rendelkezik a közhatalom monopóliumával ez a négy szempont a belső szuverenitás elsődleges feltételei, jellemzői másodlagos jellemzők: - egységesség, vagyis az állam szervei, mint EGÉSZ gyakorolják a szuverén hatalmat és nem külön-külön, - teljesség, vagyis az állam földrajzi határain belül mindenhol érvényesül; A külső-belső szuverenitás nem abszolút, a következő tényezők korlátozzák: - politikai: az uralkodó politikai osztály gyenge, ezért saját szuverenitása korlátozódik, - gazdasági: alapvető gazdasági tényezők (pl. energia) hiánya miatt az állami szuverenitás csökken, - jogi: - az uralkodó politikai erő jogilag saját magát korlátozza pl. egyes állami tevékenységek tiltásával, beavatkozási korlátok állításával (önkorlátozás, nincs külső behatás!), - a jogi korlátozás a modern államokban nemzetközi jogi (EU korlátok pl. a mezőgazdaságban) f) az állam a munkamegosztás külön ágát képező szervezet - a szervezet kifejezés alatt a hétköznapi értelemben minden olyan szervet értünk, amely az állam által tulajdonolt és működtetett (pl. manapság a BKV, MÁV, állami kórházak és iskolák), - témánk szempontjából viszont CSAK azokat, amelyek a közhatalmat, szuverenitást közvetve vagy
6 közvetlenül kifejezik, - ennek alapján többféle csoportosítás is lehetséges pl.: - állami közhatalmi vagy anélkül működő szervek, - központi vagy területi és helyi szervek, - testületi vagy egyszemélyi vezetésű szervek, - a főtevékenység iránya szerint - jogalkotó - végrehajtó, - igazságszolgáltató mi ez utóbbit fogadjuk el, ennek alapján e 3 szervtípus rövid jellemzése: - jogalkotó szervek: - ezt a tev-et eleinte az uralkodó és a környezete látta el, - később kialakultak a különféle jogalkotó szervek, - a mai jogalkotás vagy testületi vagy egyszemélyi, ezek közül kiemelkedik a törvényhozói szerv; - végrehajtó szervek: - tevékenységük három irányú: - végrehajtói: vagyis végrehajtják a törvényeket, - rendelkezői: vagyis a végrehajtás során alacsonyabb rangú jogszabályokat és egyedi, nem jogi erejű normákat hoznak, - szervező: vagyis a társadalom minden szegmensét átfogó szervezéssel átfogják és igazgatják a társadalmat (tájékoztatnak, előkészítenek, oktatási/eü-i/bitonsági/gazdasági stb. ágazatokban napi szinten intézik az állami feladatokat), - az első igazgatási szervek a katonaság mellett az adóztatással foglalkoztak, majd ezek látták el az egyéb újabb feladatokat, később a differenciálódási folyamatban szakosodtak az újabb hivatalnokok, - az ázsiai termelési módban +a Római B-ban nagy létszámú és differenciált igazgatási rendszer jött létre, míg az antik poliszokban és (az abszolút monarchia előtt) feudális államokban kis létszámú és kevésbé differ., - az abszolút monarchiákkal jött létre a mai értelmű igazgatási adminisztráció, a modern bürokrácia, ennek főbb jellemzői: - személyükben szabadok, kinevezik őket, - szakképzettek és fizetést kapnak, - hatáskörük rögzített, - eljárásukat jogszabály rögzíti, - hierarchiában dolgoznak; A végrehajtó szervek sajátos csoportja a fegyveres szervek. Két típusa: - katonaság - rendészet
7 Közös megkülönböztető jegyeik a többi végrehajtó szervtől: a) az állami kialakulásának legkorábbi szakaszában már volt katonaság, vagyis az első állami alakulatok közé tartozik, b) az állam nevében csak a fegyveres szervek léphetnek fel fegyveresen, c) itt a legszigorúbb az állami akarat végrehajtása, ennek érdekében a legerősebb a hierarchia, - igazságszolgáltató szervek típusai: - legjellemzőbb a bírói szervezet, alapfeladat: - viták eldöntése a jog alapján, - a jogkövetkezmény megállapítása eleinte az uralkodó vagy a képviselője látta el, manapság élesen elkülönülő szervezeti rendszer - igazságszolgáltató szervek az - ügyészség, - bírósági végrehajtó, - bv. szervezet 2. A jogállam - jelentése: - a jogállamban a közhatalmat - jogilag rögzített formában - arra feljogosított szervek és személyek gyakorolják - kialakulása: - a fogalom 1809-ben jelent meg - a napóleoni háborúk után az újjászerveződő abszolutizmussal szemben liberális tartalmat kapott és terjedt el 1848 körül új elemei pl.: - az állammal garantálnia kell a polgár szabadságát, - biztosítani kell a tulajdont, - írott alkotmány kell, - bírói függetlenség, - népképviselet a tv. hozásban - a századfordulón a jogállam eszméje felvette - a jogegyenlőséget, - a pol. jogok garantálását - a második világháború után a jogállam értelmezésében a hatalommegosztás elve + a szoc. jogok biztosítása elfogadottá vált
- napjainkban a jogállamiság elfogadott elvei: - a jog területén: - tv-ek uralma, - alkotmányosság, - emberi jogok garantálása, - bírák törvényhez kötöttsége, - visszaható hatály tilalma - a hatalomgyakorlásban: - a hatalommegosztás biztosítása, - a közigazgatás törvényhez kötöttsége, - a törvényhozás és a közigazgatás döntéseinek bírói kontrollja - igazságszolgáltatásban: - jogorvoslati jog biztosítása, - visszaható hatály tilalma, - ügyészi tevékenység legalitásának elve 8