Pedagógiai Program 2018.

Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde Táplánszentkereszt OM: 036562 Pedagógiai Program 2018.

Tartalomjegyzék 1. Helyzetkép... 4 1.1. Személyi feltételeink... 5 1.2. Tárgyi feltételeink... 5 2. Gyermekképünk... 6 3. Óvodaképünk... 6 3.1. Alapelveink... 7 3.2. Kiindulási pontjaink:... 7 3.3. Alapvető céljaink... 7 4. Nevelési feladataink... 7 4.1. Egészséges életmód alakítása... 11 4.2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok... 15 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása... 19 5. Az óvodai élet megszervezése... 19 6. A program tevékenységkerete... 22 6.1. Hagyományőrzés, népszokások... 22 7. A program tevékenységei... 26 7.1. Játék, játékba integrált tanulás... 26 7.2. Vers, mese, dramatikus játék... 33 7.3. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc, zenehallgatás... 36 7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 39 7.5. Mozgás, mozgásos játék... 43 7.6. Külső világ tevékeny megismerése... 45 7.7. Munka jellegű tevékenységek... 50 7.8. A tevékenységekben megvalósul tanulás... 52 8. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelését szolgáló intézkedések... 54 8.1. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek... 54 8.2. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek... 54 8.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek... 54 8.4. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek... 55 8.5. Kiemelt tehetséges gyermekek... 56 8.6. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 58

8.7. Kiemelt differenciált fejlesztések... 60 9. Óvodánk kapcsolatrendszere... 61 9.1. Az óvoda és a család... 61 9.2. Az óvoda és bölcsőde... 62 9.3. Az óvoda és az iskola... 62 9.4. Az óvoda és a művészeti iskolák, zeneiskolák, művészeti együttesek kapcsolata... 62 9.5. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata... 63 9.6. Az óvoda egyéb kapcsolatai... 63 9.6.1. Az óvoda s a pedagógiai szakszolgálat intézmények kapcsolata... 63 9.6.2. Az óvoda és az Óvoda nevelés a művészetek eszközeivel Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesületének kapcsolata... 63 9.6.3. Az óvoda és az Oktatási hivatal kapcsolata... 63 9.6.4. Az óvoda és a Pedagógiai Oktatási Központ kapcsolata... 64 9.6.5. Az óvoda és az egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények kapcsolata... 64 9.6.6. Az óvoda és a fenntartó kapcsolata... 64 9.6.7. Az óvoda és a tehetséggondozást országosan képviselő szervezetek kapcsolatai... 64 9.6.8. Kiemelt törvényes kapcsolatok... 64 10. Az alternatív program erőforrásai... 65 10.1. Személyi feltételek a program magas szintű megvalósításához... 65 11. A program tervezése, ellenőrzése, értékelése... 67 11.1. A program szakmai működtetését tervező dokumentumok... 68 11.2. Vezetői, szakmai ellenőrzések... 69 11.3. Ellenőrzési rendszer kiépítése... 69 11.4. Szakmai innovációk, fejlesztések, és a szakmai belső értékelések rendszere az óvodában... 70 11.5. A nevelőmunka ellenőrzése... 71 11.6. A nevelőmunka értékelése... 71 11.7. A nevelőmunka minőségbiztosítása... 73 11.8. Az óvodában folyó nevelőmunka mérése... 73 Felhasznált szakirodalom... 75 2

Bevezető Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre! 1 A Hét Kastély Kertje Művészet Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete nevében köszöntöm mindazokat, akik olvassák Pedagógiai Programunkat. Többcélú intézményünk székelyóvodája és bölcsődéje Táplánszentkereszten, tagóvodája Söptén helyezkedik el. Mindkét község Szombathely közelében található. Óvodáinkban Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel programja alapján neveljük a gyermekeket. A 2003-ban adaptált programmal újfajta szemléletet sikerült bevezetni, értékeket teremteni, melyekkel nevelőmunkánk egyre eredményesebb, hatékonyabb lett. Ennek következtében olyan kapuk nyílta meg az intézmény számára, amely lehetővé tették, hogy székhelyóvodánk 2004-ben a művészeti óvodák egyik országos bázisóvodája, 2012-ben Vas megyei bázisóvoda, valamint Akkreditált kiváló tehetségpont lett. Intézményünkben a jól képzett, újdonságra nyitott dolgozók arra törekszenek, hogy minél optimálisabb feltételeket teremtsenek a gyermekek egyéni sajátosságokra épülő neveléshez. A program által kiemelt és meghatározott értékek mellett a helyi hagyományok megőrzését közvetítjük a gyermekek, a családok felé. A mintaadás, egymás megbecsülése, az emberi méltóság tiszteletben tartása alapvető tulajdonságok a kapcsolattartás minden formájában. Mindent megteszünk azért, hogy a vissza nem térő, boldog óvodás éveket felszabadult játékkal, az alkotás lehetőségeivel, a művészetek élményeivel, tapasztalatszerző tevékenységekkel megszínesítsük és gazdagítsuk. Tagintézményünk dolgozói is a biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvodai élet megteremtésére törekszenek, hogy sok szép művészeti élménnyel gazdagított, boldog gyermekéveket nyújtsanak az odajáró óvodásoknak. Az intézményegységünkként működő bölcsőde kiváló lehetőséget teremt az óvodai élet megalapozására, az óvodába érkező gyermekek felkészítésére. Szakmailag a kisgyermeknevelők a művészeti programmal azonosulni képesek, melynek csiráit a kisgyermekekben már kezdik elültetgetni. Az intézmény valamennyi dolgozója nevében remélem, hogy Pedagógiai programunk nem csak az érdeklődésüket kelti fel, hanem általa megismerik a nálunk folyó nevelőmunkát, s meglelik azt az értékközvetítő szemléletet, ami benne rejlik. Táplánszentkereszt, 2018. június 20. Szőnyéné Kovács Ivett intézményvezető 1 Nagy Jenőné (2017): Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel. Alternatív óvodapedagógiai program az Óvodai nevelés a művészetek estközeivel Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, Szolnok, 9. oldal 3

1. Helyzetkép Intézményünk neve: Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde Elérthetősége: tel/fax: 06 94 377 260 e-mail: hetkastelyovi@gmail.com Székhelye: Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde 9761 Táplánszentkereszt, Fő utca 5/c Tagintézménye: Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde Tagintézménye 9743 Söpte, Gábor Áron u. 2. Intézményegysége: Hét Kastély Művészeti Óvoda és Bölcsőde 9761 Táplánszentkereszt, Fő utca 5/a Férőhelyek száma: Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde: 4 csoport, 108 fő Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde Tagintézménye: 1 csoport, 30 fő Hét Kastély Kertje Művészeti Óvoda és Bölcsőde: 2 csoport, 24 fő Szombathely közelsége miatt mindkét település kedvelt a fiatal családok számára is. Folyamatosan költöznek kisgyermekesek a községekbe, akik óvodáinkba íratják be gyermekeiket. Táplánszentkereszt község a Gyöngyös patak mentén, a 87. számú úttal párhuzamosan, Szombathelytől DK-i irányban, a város közvetlen szomszédságában fekszik. A története során az adott településen földbirtokkal, kúriával, kastéllyal rendelkező családok meghatározó szerepet játszottak a mindenkori falvak életében. Intézményünket ezekről a kastélyokról nevezték el. Lakóinak száma megközelíti a háromezret. Több civil szervezet, művészeti együttes gazdagítja a község életét, melyekkel rendszeres a kapcsolatunk. Söpte a Gyöngyös-sík középső-északirészén található, a Kozár-Borzó patak két oldalán, Szombathely északi szomszédja, ezért közlekedés földrajzi helyzete kifejezetten kedvezőnek mondható. Lélekszáma 1 000 fő alatti. Sokan költöznek évről évre a faluba, elsősorban Szombathelyről. Munkaerővonzása a településnek nem jelentős. 4

1.1. Személyi feltételeink Székhelyóvoda Söptei Bölcsőde Táplánszentkereszt Tagóvoda Táplánszentkereszt Összesen Csoportok száma 4 1 2 5+2 Óvodapedagógus 9 fő 2 fő - 11 fő Dajka 4 fő 1 fő - 5 fő Konyhai kisegítő - - 2fő 2 fő Óvodatitkár 1 fő - - 1 fő Pedagógiai asszisztens 1 fő - - 1 fő Kisgyermeknevelő - - 4 fő 4 fő Alkalmazottak összesen 15 fő 3 fő 6 fő 24 fő Minden alkalmazott rendelkezik a munkakörének megfelelő végzettséggel. Az óvodatitkár mindkét óvodai intézményben, a pedagógiai asszisztens a székhelyóvodában látja el a munkaköri leírásnak megfelelő feladatokat. Egész nap folyamán, nyitástól zárásig óvodapedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel. A dajkák, és a pedagógiai asszisztens kiegészítik, segítik a nevelőmunkát. A csoportokban dolgozó felnőttek gondoskodása mellett az azonos elvárások, az egységes nevelési rendszer a gyermekek számára biztonságot teremt, lehetővé teszi a rugalmas munkavégzést intézményi szinten. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozás, programok lebonyolítása, egyéb különleges alkalmak esetén a helyettesítés nem okoz törést az adott feladatok végzésében, nem kerül senki hátrányba a gyermekek közül. A pedagógiai programunk gyakorlati megvalósítása adja a keretet ehhez. A személyi feltételekkel, a rugalmas munkavégzéssel, - beosztással biztosítani kívánjuk, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az óvodákban a karbantartási, az udvarral, a közvetlen környezet egészséges, esztétikus alakításával kapcsolatos teendőket az önkormányzatok által biztosított emberek látják el folyamatosan, időszakosan, illetve szükség esetén. Az egészséges, esztétikus környezetünk alakításban a dolgozók, szülők és a gyermekek is aktívan részt vesznek. 1.2. Tárgyi feltételeink Az összevont intézmény két óvodája külön telephelyen működik: Táplánszentkereszten és Söptén. Az épületek állapota különböző. Az óvodák épülete, udvara, berendezései a gyermekek biztonságát, kényelmét, szolgálják, megfelelnek a változó testméretüknek, biztosítják egészségük megőrzését, fejlődését. A székhelyóvodában, akadálymentesített épületben rendelkezünk minden kötelező eszközjegyzékben szereplő helyiséggel, amelyek esztétikusak, környezetbarátok, biztonságosak, az egészség megőrzésére alkalmasak. A dolgozók munkakörülményei jók. Az épületben program specifikus óvodaképet sikerült kialakítani. Az udvaron, biztonságos játékeszközökön fejlődhet a gyermekek testi képessége, összerendezett mozgása. Nagy füves terület a szabad mozgást, a mindennapos edzést, különböző mozgásos játéktevékenységeket teszi lehetővé. A tagóvodánk régi épületben működik. A belső tereket tudatosan építettük ki a művészeti óvodák óvodaképének megfelelően. Arra törekedtünk, hogy a tartalom és a forma egysége erősködjön a programspecifikus elemek hangsúlyozásával, a meglévő lehetőségekre építve. 5

Tágas esztétikus, egészséges belső terek biztosítják a gyermekek megfelelő fejlődését. A szervezett mozgásfejlesztésre a közelben lévő iskola tornaterme nyújt lehetőséget. Az udvari játékok bővítésére szükség van, a szabad mozgásra, a mindennapi edzésre nagyobb terület áll rendelkezésre. Eszközkészleteink megfelelőek, folyamatosan bővítjük, pótoljuk. Intézményeink rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel, amelyet az adott fejezetekben dolgoztunk ki. 2. Gyermekképünk Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. 2 A gyermeki én-tudat fejlődéséhez nevelésre van szükség, ami egy más ember részéről történő késztetést, támogatást, fejlesztést és védelmet jelent. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az óvodában megkapja a segítséget, felelősen bánjanak vele, saját tempójában élhessen. Azt valljuk, hogy a sikeres nevelés feltétele a gyermek egyedi,- eltérő,- és alapvető szükségleteinek figyelembe vétele, a fejlődés folyamatos nyomon követése. A gyerek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyenként változó testi és lelki szükségletei vannak. 3 Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a gyermekközpontú nevelésünkkel, befogadó személyi és tárgyi környezetünkkel elősegítjük az egyenlő hozzáférést. Minden gyermek számára, egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést biztosítunk, annak érdekében, hogy a meglévő hátrányaik csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez és az alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. 4 3. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig [ ] Az óvodában miközben az teljesíti funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő, személyiség fejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszban (a kisiskolás korban) való átlépés belső pszichikus feltételei. 5 2 ONOAP 363/2012(XII.17) Kormány rendelet Az Óvodai nevelés alapprogramjáról (2018) 2 p 3 ONOAP 363/2012(XII.17) Kormány rendelet Az Óvodai nevelés alapprogramjáról (2018) 2 p 4 Nagy Jenőné (2017) Óvodai Nevelés a Művészet Eszközeivel. Alternatív óvodapedagógiai program az Óvodai nevelés a művészetek estközeivel Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, Szolnok, 10. oldal 5 ONOAP 363/2012(XII.17) Kormány rendelet Az Óvodai nevelés alapprogramjáról (2018) 2 p 6

3.1. Alapelveink a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását; az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 6 szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. 7 3.2. Kiindulási pontjaink: Minden gyermek a saját adottságának, képességeinek figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretet, s azt hogy Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre! Minden gyermek ismerje, s tudja testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. 8 3.3. Alapvető céljaink Az óvodások nyugodt, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek (erkölcsi-szociális, esztétikai és intellektuális érzelmek) kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú, igényes készségfejlesztés biztosításával személyiség fejlődésének, elősegítése. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. 9 4. Nevelési feladataink 10 Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásának segítésével. Az erkölcsi-szociális érzelmek alakításának feladatai: Érzelmi biztonságot adó, közvetlen, szeretetteljes, állandó értékrendet biztosító, nyugodt, családias légkör megteremtése. Az óvodapedagógusok tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek az óvodájukat megismerhessék, ezáltal megszerethessék, hogy olyan tulajdonságok alapjain indulhassanak el bennük a felnőttek mintáján keresztül, mint a hűség, becsület valamihez, 6 ONOAP 363/2012(XII.17) Kormány rendelet Az Óvodai nevelés alapprogramjáról (2018) 2. oldal 7 Nagy Jenőné (2017) Óvodai Nevelés a Művészet Eszközeivel. Alternatív óvodapedagógiai program az Óvodai nevelés a művészetek estközeivel Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, Szolnok, 9. oldal 8 Nagy Jenőné (2017) Óvodai Nevelés a Művészet Eszközeivel. Alternatív óvodapedagógiai program az Óvodai nevelés a művészetek estközeivel Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, Szolnok, 9. oldal 9 Nagy Jenőné (2017) Óvodai Nevelés a Művészet Eszközeivel. Alternatív óvodapedagógiai program az Óvodai nevelés a művészetek estközeivel Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, Szolnok, 13. oldal 10 Nagy Jenőné (2017) Óvodai Nevelés a Művészet Eszközeivel. Alternatív óvodapedagógiai program az Óvodai nevelés a művészetek estközeivel Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, Szolnok, 13-14. oldal 7

amely megalappozhatja majdan a lojalitás, empátiás érzeteket környezetükhöz, óvodájukhoz, gyermektársaikhoz és az óvoda felnőttjeihez Olyan óvodai élet biztosítására törekedjenek, melyben sok a felnőtt-gyermek közös élménye, tevékenysége. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a hagyományok, a csoportot összetartó szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg bennük, mint az együttérzés, együvé tartozás, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, szerénység, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatosság, szabálytartás, igazságosság, igazmondás. A mindennapi testi-lelki edzés-gyakorlás lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi-lelki harmóniájának kialakulását. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a helyes viselkedéskultúra szokásainak interiorizálását, a konstruktív együttműködő társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek a környezetében lévő emberi kapcsolatokban vegye észre a jó cselekedeteket, de a rosszat is; s tudja azt érthetően kifejezni. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa társát a csoportban. Az erkölcsi, szociális érzékenység fejlődése segítse a gyermek én-tudatának egészséges alakulását, és engedjen teret a gyermek önkifejező törekvéseinek. A gyermek az óvodapedagógusok segítségével fogadják el egymást, és tudjanak alkalmazkodni ahhoz is, hogy valamiben különböznek egymástól. Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai: Az egyéni igényeket is figyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegítse, az esztétikus megjelenés igényének formálása. Harmonikus, összerendezett közös mozgások, énekes játékok, gyermektáncok segítsék elő a gyermekek jó tartásának kialakulását, az esztétikus, finom mozdulatainak megjelenését. Az esztétikus óvodai környezet segítse a gyermekek szép iránti igényének kialakulását, a szép környezet felfedezését, felismerését, megóvását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, hogy kialakuljon a gyermekekben az esztétikum iránti érdeklődés a művészetek, és a természeti, tárgyi és emberi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységeken keresztül teremtsék meg a szépre rácsodálkozás, gyönyörködés lehetőségét, a művészetek komplexitásával létrehoz katartikus élményeket, pillanatokat, hogy a gyermekben megerősödjön az élménybefogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. A gyermekek mondjanak véleményt a tárgyi - emberi - természeti környezetről, s vegyék észre a különbséget a szép, a gondozatlan, csúnya jelenségek között. Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai: Az óvodapedagógus a gyermekekkel fedeztesse fel az anyanyelvünk szépségét. Leljék örömüket abban, ha érthetően el tudják magyarázni mondanivalóikat, kérésüket. A meghitt beszélgetések erősítsék meg a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét, kifejezőkészségét, és a gazdag nem verbális közlések megjelenését is. A gyermekek kíváncsisága utánzási kedve fejlessze a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitás képességének megerősítését. 8

Az intellektuális érzelmek tudatos támogatása segítse a gyermekek érdeklődésének felkeltését, tudásvágyának kialakulását, a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. Örüljön és legyen büszke sikereire és eredményeire. A kíváncsiságot felkeltő vizsgálódások, kísérletezgetések, kutakodások, probléma feltáró és megoldó helyzetek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását és a gyermekek alkotásvágyát. A kreatív önkifejezés segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, tapasztalataikat, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék, s a felnőttel együtt vegyék észre a környezet által spontán adódó helyzet és jellemkomikumokat! 9

A programunk rendszerábrája A nevelés célja A nevelés fő feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód kialakítása Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A tevékenység kerete: Néphagyomány őrzés, jeles napok, művészeti jeles napok, az óvoda ünnepei Tevékenységek: játék, játékba integrált tanulás vers, mese, dramatikus játék ének-zene, énekes játék, gyermektáncok, zenehallgatás rajz, festés, mintázás, kézi munka mozgás, mozgásos játékok a környezet tevékeny megismerése munka jellegű tevékenységek Kiemelt differenciált fejlesztések A gyermekek egyéni fejlesztése A gyermekek tehetséggondozása Az óvoda szakmai kapcsolatrendszere Családok, bölcsődék, iskolák, pedagógiai szakszolgálatok, ONME Óvodapedagógusok Országok Szakmai Egyesülete, közművelődési intézmények, Magyar Tehetségsegítő Szövetség, az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel program bázisóvodái, modellóvodái, mesterek, művészek és művészeti együttesek A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 10

4.1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja, a gyermekek egészséges életvitel-igényének alapjainak lerakása, alakítása, formálása testi fejlődésük elősegítése. Feladatok: 11 a gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; a gyermek egészségének védelmem edzése, óvása, megőrzése; az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Tartalma: A gyermekek testi-lelki szükségletének biztosítása, igényes gondozása, szabad mozgásigényük fokozása,kielégítése Az óvodapedagógus az óvodai felvételi után lehetőleg még a nyári időszakban készítsen a gyermekekről, a szülőkkel közösen anamnézist. Ezzel elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A szükségletek kielégítése megalapozza a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységéhez elengedhetetlen. A növekedés, a fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért az óvodapedagógus folyamatos megfigyeléssel pl. testsúly, testmagasság, szem, hajszín és méret, láb kéz stb. összehasonlító közös mérésekkel a gyermekek megismerik egyéni külső jellemzőiket, amely a gyermeki én megismerését segíti elő. A nagyobb gyermekek ismerkedjenek meg belső tulajdonságaikkal, a nagycsoportos korúak végezzenek olyan megfigyeléseket az óvodapedagógusokkal, hogy mit ismernek, mire képesek, mit tudnak, és mindehhez hogyan viszonyulnak. A gyermekek gondozásának feltétele az óvodapedagógus, a dajkák és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő nonverbálisjelzésekkel közelednek feléjük és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetők a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvodapedagógus a szülőkkel együtt biztosítsa a gyerekek önálló testápolás, étkezés, öltözködés, alvás szervezettségét és állandóságát. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával, együtt végezze a teendőket, hogy képesek legyenek az egészséges életmód szokásainak sorrendjét és azok fogásait elsajátítani. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus, a dajka a gyermekek ápolása közben beszélgessen a gyermekekkel, s csak akkor segítsen nekik, ha szükségük van a segítségre. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között, ezért szükség van a differenciálásra. Az óvodai testápolási szokások rögzítéséhez készítsenek vizuális jeleket, hogy a gyermekek két csatornásan (verbálisan és vizuálisan) rögzíteni tudják a szokás folyamatokat. Az óvoda és a család gondozási szokásainak összehangolása segít az azonos elvek betartásában. 11 363/2012(XII.17)Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról (2018) 3. oldal 11

Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Az óvodapedagógus következetesen kérje a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket és közösen törődjenek az öltöző szekrények vagy polcok rendjével, hogy a gyermekek mindenüket megtalálhassák. Fontos meggyőzni a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. Türelmes, meggyőző munkával a szülők jó partnereinkké válhatnak. Az öltözködés területén is legyenek állandó szokások, melyek vizuálisan láthatóak legyenek a gyermekek számára. Az öltözködés során is szükség van a csoportbontásra, hogy ne legyen sok a várakozási idő. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük ¾ részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda és a szülők kísérjék figyelemmel a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen, amit elősegítünk az Étlap faliújságra történő kihelyezésével. Az étkezési szokásokat úgy alakítsák ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a folyamatosság és a rugalmas napirend differenciált módszereivel éljenek. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával nézzék el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket kóstolással, ízleléssel, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A felnőttek különös gonddal védjék a gyermekek érzékszerveit. Figyeljenek a hallás, látás problémával küszködő gyermekekre, hogy szemüvegük, készülékük gondozott legyen. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, haj ápoláshoz, az orr tisztántartásához, a WC-használatához a felnőttek teremtsék meg az intim feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítsuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a szervezett mozgásos játékok, énekes játékok-gyermektáncok jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenés feltétele a kényelmes ágy, alvóruha, csend, nyugalom és biztonság. Az elalvás előtti mesélés, és azt követő altatódalok dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át a gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. Ehhez IKT eszközök is használhatók. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a nem alvó (5-6-7 éves) gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytassanak. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolások napirendje szerinti életre. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása a nevelőtestület által közösen kidolgozott szokásrendszer alapján Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve ápolja a felnőtt mindaddig, míg szülei nem érkeznek meg. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzünk gátolni. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A négy öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a gyakori rövid prevenciós, fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. 12

A zenés mozgásos percek lehetővé teszik a mozgáskultúra megalapozását. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezzen napi kocogó futómozgásos perceket, amihez szükséges, hogy minden gyermeket felmérjen, hogy milyen távot képes lefutni megterhelés nélkül. A felnőttekkel együttvégzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e kocogásokat legjobb ebéd előtt megszervezni, mielőtt a gyermekek bemennének az udvarról. A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvodában. Jó idő esetén az óvoda udvarán pancsoljanak, zuhanyozzanak. (A zuhanyzót párakapu is helyettesítheti.) Az egészség védelme, megőrzése érdekében az időjárásnak megfelelően tartózkodunk a szabadban. A gyermekek fejlődéséhez szükséges esztétikus, egészséges környezet megteremtése, környezettudatos megtartás megalapozása, környezetünk védelme és megóvása Az óvoda felvételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét, környezettudatos magatartásának kialakítását. A tárgyi környezet megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus nyugtató hatású színharmóniát áraszt, egyedi, praktikus megoldásokat tartalmaz, kiváló alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Ezek az elvek szerényebb tárgyi feltételek mellett is érvényesíthetők. Az óvodapedagógusok feladata, hogy tudatos felelősséget vállaljanak a közvetlen és tágabb környezetük gondozásában, megóvásában. Kialakulhat bennük a környezettudatos magatartás csírája, ami által a gyermekek környezetüket ápolóvá, védővé, természetet szeretővé és tisztelővé válhatnak. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Úgy célszerű kialakítani, hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvodapedagógusukat. Ugyanakkor legyen olyan udvarrész is, ahol a különböző csoportokba járó gyermekek együtt játszhatnak. Az udvar esztétikai szépségét a sok szép virág, cserje, a gyermek ízlésesen kialakított virágoskertje adja. Minden csoport rendelkezzen homokozóval, homokozó asztallal, ahol a gyermekek különböző formákat kreálhatnak. A gyermekek érdeklődésének megfelelően legyenek kiegészítő kellékek. A labdajátékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvarán legyen olyan zártabb udvarrész, pódium szerű lehetőség, ahol énekes játékokat, gyermektáncokat játszhatnak a gyermekek, vagy bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Az udvar rendben tartásába vonjuk be a gyermekeket. A játékok és egyéb fejlesztőeszközök tisztántartásában, lemosásában minden alkalommal vegyenek részt a nagyobb óvodások. Az óvoda dolgozói példamutatásukkal közösen lépjenek fel a környezetszennyezés és a szemetelés ellen. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében az óvodapedagógusok, dajkák esztétikusan, ízlésesen rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát ad a szülőknek is. Fontos, hogy a termek ne legyenek túl zsúfoltak és a gyermekek pontosan tudják mindennek a helyét. A természetes világítás biztosításához az ablakot hagyják szabadon, csak olyan esztétikus függönyöket használjanak, ami nem veszi el a természetes fényt. Tűző nap esetén biztosítsuk a sötétítő függönyöket. 13

Az óvodapedagógus, a dajka az esztétikai tevékenységhez alakítson ki elkülönített tereket, kuckókat a csoportszobában. Tervezzen meg egy esztétikus, igazi mesebirodalmat, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak, bábozásnak a színtere. Legyen olyan sarok, ahol a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek, és mindent megtalálnak, ami a vizuális, téri alkotáshoz szükséges. Ezek az eszközök a gyermekek számára elérhetőek legyenek. Az óvodapedagógus, a dajka alakítson ki egy olyan zenekuckót is, ahol hat gyermek kényelmesen elfér a mikrocsoportos zenei fejlesztéseken, vagy a szabad játék tevékenységben. Ott legyen együtt minden eszköz a zenei készségfejlesztéshez. Legyen helye még a mikrocsoportos séták alkalmával talált kincseknek, a gyermekek és a szülők közös gyűjtő munkájából származó eszközöknek is; hogy a környezeti projekt jellegű feldolgozásokhoz felhasználhassák. A csoportterem legyen színben, formában, méretarányban, a díszítés anyagának tudatos összeválogatásával megkomponálva. Az öltözők ízléses berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Az öltözőben a szülők részére legyen egy esztétikus általános tájékoztató tábla, amely a félélves nevelési tervet és az évszaki tevékenységi tervet mutatja be. Az öltözőben közérthetően mutassák be a szülőknek a művészeti alternatív program rendszerét, a Bátorító nevelés elveit és az óvodai viselkedési szokásokat. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait jelenítsék meg képi formában is a szokások rögzítésének elősegítésére. A programhoz egy olyan közös helyiség szükséges, ahol az ovi - galéria megrendezhető. A gyermekek szemmagasságában kiállított művészi alkotások megfelelő megvilágításban a műalkotásokkal történő állandó kapcsolat meglétét, a gyönyörködtetést, rácsodálkozást egyaránt szolgálják még a szülőknek is. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítsék a szokásos beidegződését. Állandó szokásrendszer kialakítása segíti a környezet védelmét és megóvását, formálja a gyermekek rajtuk keresztül a szülők szemléletét. Speciális szükségletű gyermekek testi és lelki nevelési feladatainak ellátása Személyi és tárgyi feltételek biztosításával, szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós feladatok megvalósítása. Anyanyelvi nevelés Tevékenysége során az óvodapedagógus, dajka beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermek ismeri: a kulturált testápolás, étkezés, a helyes öltözködés, testedzés, szabad mozgásos lehetőségek, alvás szokásait és az eszközök használatának módját; a közvetlen környezetének rendjét, ápolását és védelmét; a szokásokat megerősítő, segítő, vizuális jelek jelentéstartalmát A gyermek képes: önállóan, igényesen ellátni az egészségügyi teendőit; vigyázni, rendben tartani az egészséges életmódhoz szükséges eszközöket; önállóan annyi ételt szedni, amennyit el tud fogyasztani; a hőmérsékletnek megfelelően, önállóan öltözködni; eligazodni, önmagát kontrollálni, az egészségügyi szokásokat mutató vizuális jelek segítségével; gondozni, védeni, alakítani, szépíteni környezetét; A gyermek attitűdjére jellemző, hogy: 14

igénye a gondozottság, ápoltság; örül, ha igényesen elvégzi gondozási feladatait; észreveszi és érzéseit elmondja a környezete tisztaságával, ápoltságával kapcsolatban; szereti, védi és érdeklődik a közvetlen természeti, társadalmi környezete iránt. 4.2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok fejlesztésének célja a gyermekek egyéni tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a közösség értékeinek normáinak tiszteletben tartásával. Az óvodapedagógus feladatai: Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, a gyermekek befogadástól az óvodáskor végéig. Segítse a gyermekek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjenek teret önkifejező törekvéseinek. 12 A gyermek gyermek, a felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtart képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A szülőföldhöz való kötödés megalapozása. Óvodánkba kerülő bármilyen nemzetiségű, migráns gyermek. sajátos szükségletének kielégítése, lehetőség nyújtása kultúrájának megismerésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet töltsön be. 13 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, esélyegyenlőség biztosításának figyelembevételével. Tartalma: Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadáskor az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátosságuk a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonságot, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. A gyermekekben a családias légkör hatására kialakul az érzelmi kötődés társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, együttes cselekvésre, tevékenységre ösztönzi őket. A gyermekek érkezésekor az óvoda öltözőiben, folyosóin nyugalmat árasztó hangszeres zene szól. Különösen vigyázzunk arra, hogy a zene hangereje ne nyomja el a gyermekek, szülők beszélgetését. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvodapedagógus, a dajka a szülőkkel együtt az Engedjék, hogy szeressük benneteket program alapján teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Ezért az óvodapedagógus adjon lehetőséget ahhoz, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával, ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül. A szülő jelenléte a gyermekeknek biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A befogadásban lehetőleg mindkét óvodapedagógus vegyen részt, és a dajkával 12 363/2012 (XII.17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról (2018) 3. oldal 13 363/2012 (XII.17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról (2018) 3. oldal 15

együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. Az óvónők a gyermekek jelét úgy válogassák ki, hogy ahhoz értékes mondókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcsolni. Így még a kevésbé vonzó jel is kedvessé válik. Legyen ez a gyermek első művészeti, esztétikai élménye az óvodában! A gyermekek különböző érzelmi állapotban érkeznek az óvodába, ezért fontos, hogy minden gyermek megkaphassa a személyes ráfigyelést, a személyes perceket. Érdemes egy Megérkeztem! táblát készíteni a csoportnak, amelyre a gyermek felteszi a jelét. Ezzel minden gyermekkel tudatja, hogy Én már itt vagyok, és várom, mi minden történik velem ezen a napon. A nevelőtestület által kidolgozott szokás-, szimbólum - és jelképrendszeren belül a csoportok sajátos, egyéni színezetének biztosítása. Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha az óvodapedagógus minden gyermekeknek tároló helyet biztosít, ahová saját eszközeit, játékait, a sétákon talált kincseket beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. A sok érdekes, értékes játék mellett az óvodapedagógus minél többször kedveskedjen mesével, ölbeli játékokkal, mondókákkal a gyermekeknek, mert ezek a felnőtt játékai a gyermekekkel. Még az idősebb óvodásoknak is boldog pillanatot jelentenek. A gyermekek már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a mindennapi tevékenységeket, amit az óvodapedagógus, a dajka sok sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerrel gyakoroltasson. Természetesen mindenkor tartsa szem előtt a gyermekek egyéni képességeit, tempóját és az otthonról hozott szokásait. Az 5-6- 7 éves gyermekek segítsenek a kiscsoportosok tevékenykedtetésében, vegyék körül őket gyengédséddel és szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. A gyermekek minél többet tevékenykedjenek a közvetlen és tágabb környezetükben, hogy elinduljon a szülőföldjükhöz való kötődésük. Az óvoda közösen tervezze meg és értelmezze újra hagyományos rendezvényeit úgy, hogy a gyermekeket minél kevesebbet szerepeltesse betanított szerepekben, indirekt módon. Az óvoda ünnepnapjaiban is jelképek, szimbólumok a felnőttek élményközvetítése és a személyesség jelenjen meg. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran megélhessék az önállóságukat, amely kívülről táplálkozó kedvet és motivációs állapotot hozhat létre. Így alakul ki, hogy egy időben, egymástól függetlenül különböző tevékenységek egyénileg és csoportosan is szerveződjenek. A vegyes csoportokkal működő óvodák figyeljenek arra, hogy az azonos korú 5 6 7 éves gyermekek tudjanak együtt tevékenykedni. Az óvodások és az idősebb gyermekek (iskolások) találkozásának lehetőségét teremtsék meg. E célra használják fel a véletlen és a tervszerű találkozásokat. A gyermek gyermek, a felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő- és megtartó képességek formálása, erősítése A társas kapcsolatokból szerveződő szociális térben zajlik a z óvodások tevékenysége, ahol a gyermekek egymással találkoznak, kommunikáció, társas érintkezési és kölcsönhatásos interakció alakul ki. A gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban, képesek a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt. A határokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztálya meg tudjon felelni az elvárásoknak. 16

A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvodapedagógus az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyerek számára egyéni sajátosságait figyelembe véve érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A bátorító nevelés pszichológiáját alapul véve minden kapcsolatban alkalmazzuk az alábbi elveket, melyet a szülőknek is tegyünk láthatóvá, olvashatóvá és alkalmazhatóvá. Ezáltal egyértelmű lesz, mit vár el az óvoda a gyermekektől és hova szeretné eljuttatni őket a társas kapcsolataikban. A felnőtt gyermek kapcsolatában a következő bátorító elvek jelenjenek meg: A felnőtt próbálja átélni elsősorban azonosulással követni a gyermekeket. A gyermeknek fontos jelezni, hogy értjük a problémáját. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik. A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. A csoport szeretett bábja ehhez kiváló lehetőséget biztosít. A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A gyermeknek, ha bármit szeretnénk megtanítani, tegyük a magyarázatunk után, miért érdemes azt a valamit megjegyezni. A teljesítményt, próbálkozást minősítsük és ne a személyt. A felnőtt gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél vezessen be konzekvenciákat. Új szokások megtanításánál minden gyermeknek segítsük megtanulni a szokás elemeket. A nevelő közösség alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. Az a gyermek akivel gondok vannak, mindig elbátortalanodott gyermek, ezért biztatásra van szüksége. A bátorítás azt jelenti, hogy a gyermeket valódi önbizalomhoz segítjük. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A felnőtt törekedjen arra, hogy egy gyermek se kerüljön perifériára. Minden gyermeknek legyenek gyermekbarátságai, hisz azok az érzelmi életüket gazdagítják. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktus feloldó beszélgetéseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. Pozitív példaadással, mesei konfliktusok feldolgozása során, közös szituációs játékokkal a gyermekek sokféle megoldást, eszköztárat kapnak a békés rendezésre. A felnőtt igyekezzen beleélni magát a gyermekek lelkivilágába! A konfliktusok előre vivők is lehetnek, ezért a felnőtt a konstruktív konfliktuskezelésre nevelje a gyermekeket. A felnőtt ne ítélkezzen, ne keressen bűnbakot! A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek. A felnőtt ha bátorítva nevel, ki tudja fejleszteni a gyermeke értékes adottságait, amely a gyermekben, csírájában megvan. Egyik legfőbb feladata, hogy a gyermek bátorságát ne törje le! Már a legkisebbekben is fen kell tartani a testi bátorságot. A bátorítást a sikerélményekhez juttatás megerősíti. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. Tisztelni kell minden gyermeket, és cselekedni értük, hogy agresszivitásukat csökkenteni lehessen tevékenységekkel és pozitív példa elismerésével. A társas tevékenység nem harc. A felnőtt gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság megnevezésével az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja beszélő partner megbecsülése, megértése, a kompromisszumkeresése. Mellőzendő: a megbántás, a hibáztatás, a kritizálás, a kioktatás, a kiabálás, a panaszkodás és a prédikálás A személyes perceket biztosítsa az óvodapedagógus minden gyermeknek, 17

hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a saját és mások érzésének elfogadása kapjon hangot. Az ilyen kommunikáció segíti és erősíti a gyermekek önbizalmát. A felnőtt nem őt utasítja el, hanem a cselekedetét nem helyesli. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalom előlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. A felnőtt ne veszítse el a gyermekbe vetett bizalmát! A felnőtt önkontrollált, személyes példamutatása tud legtöbbet adni a viselkedés kultúra fejlesztéséhez, mert az óvodapedagógus mintaadása ebben a korban a legerősebb. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt örömével jelezze dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. Választási lehetőség felkínálásával azt sugallom a gyermeknek, hogy megbízom benne, elég felelősségteljesnek tartom a pozitív cselekvésminta kiválasztására. Ezáltal fejlődik a gyermek önbizalma, önértékelése és az alkalmazkodó képessége. A korlátok, tilalmak feszültség fokozók. A tiltással csak az azonnali probléma oldódik meg. A felnőtt használja fel a humort (helyzet- és jellemkomikumot) a szeretetkapcsolat kialakításához A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. A humor derűt, vidámságot visz a személyes kapcsolatokba. A helyzet- és jellemkomikumban benne van a nevetés, az öröm, a mosoly, amely áthidalhatja a konfliktusokat, előre visz az értelmi, érzelmi fejlődést. A nevetés az egyik legrövidebb út a gyermek szívéhez, a jó kapcsolat kialakításához. Ezeket az elveket hozzuk nyilvánosságra. Értelmezzük az óvoda minden dolgozójával és a szülőkkel is. Az elveket kitesszük a folyosóra, mert ez sugallja az óvoda nevelési felfogását is. Az óvónő elemezze, vizsgálja a gyermekek társas viselkedését, kapcsolatát. Használjon minél több elemzési eszközt a társas jellemzők kimutatásához. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól 14. Az óvoda fontosnak tartja a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, fejlődésnek elősegítését, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 15 A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén: A gyermek ismeri: az óvodát, társait és a körülötte lévő felnőtteket; a közösségi élet szokásszabályait (köszönés, udvarias megszólítás, megköszönés, tudakozódás, a csoport jelképrendszerét, szimbólumait, hagyományait stb); a csoportban kialakított konfliktus kezelés szokásait; a saját képességét és azt természetesen elfogadja A gyermek képes: a viselkedés helyes szokás szabályainak betartására; felismeri, ha társainak segítségre van szüksége; 14 363/2012 (XII.17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról (2018) 3. oldal 15 363/2012 (XII.17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról (2018) 3. oldal 18