Különleges Eurobarometer 313 EURÓPAI PARLAMENT EURÓPAI BIZOTTSÁG Az európaiak hozzáállása az éghajlatváltozáshoz Különleges Eurobarometer 313 / 71.1 Hullám TNS Opinion & Social Jelentés Terepmunka: 2009. január február Közzététel: 2009. július A felmérés az Európai Bizottság és az Európai Parlament felkérésére készült, az Európai Bizottság Kommunikációs Fıigazgatósága koordinálásában. A dokumentum nem képviseli sem az Európai Bizottság, sem pedig az Európai Parlament álláspontját. Az alábbiakban szereplı értelmezések és vélemények kizárólag a szerzık álláspontját képviselik. 1
TARTALOM BEVEZETÉS... 3 1. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL ÉS GLOBÁLIS FELMELEGEDÉSSEL KAPCSOLATOS FELFOGÁSOK... 6 1.1 A világ három legsúlyosabb problémája...6 1.2 A kérdés súlyosságának értékelése...16 2. TÁJÉKOZOTTSÁGI SZINT AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL... 19 3. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLENI KÜZDELEM... 25 3.1 Az éghajlatváltozással és az ellene való küzdelem módjaival kapcsolatos hozzáállás...25 3.1.1 Alternatív üzemanyagok... 27 3.1.2 Személyes fellépés az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében... 30 3.1.3 Az európai gazdaságra kifejtett hatás... 33 3.1.4 Az éghajlatváltozás nem megállíthatatlan folyamat... 36 3.1.5 A CO 2 -kibocsátások hatása az éghajlatváltozásra... 40 3.1.6. Az éghajlatváltozás súlyossága nincsen eltúlozva... 44 ÖSSZEGZÉS... 48 TECHNIKAI LEÍRÁS... 50 2
BEVEZETÉS A jelentés az európaiak éghajlatváltozáshoz való hozzáállásáról 2009 januárjában és februárjában készült felmérés eredményeit tartalmazza. Az elmúlt években az éghajlatváltozás elsırendő prioritássá vált a nemzetközi politikai napirendeken. Az Európai Unió elkötelezte magát arra vonatkozólag, hogy konstruktívan munkálkodjék egy, az éghajlatváltozás ellenırzését célzó nemzetközi megállapodás érdekében, és ambiciózus saját lépések megtételével utat mutasson a többi szereplı számára. 1 2008 decemberében az EU összevont jogalkotási intézkedéscsomagot fogadott el az energiaügy és az éghajlat terén, az EU vezetıi által 2007 márciusában kitőzött ambiciózus célok megvalósítása érdekében. A célkitőzések az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, valamint a jobb energiahatékonyság révén az energiafogyasztás csökkentésével, illetve energiaigényünk az eddigieknél nagyobb arányban megújuló energiaforrásokból való kielégítésével egy fenntartható jövı biztosítására irányulnak. Az éghajlatváltozás kérdése nem csak felsıbb politikai szinten okoz aggodalmakat. Az intenzív (nemzetközi) médiaérdeklıdés élénk nyilvános vitát eredményezett. Az Eurobarometer jelentése ennek fényében született azzal az átfogó céllal, hogy felmérje az európai polgárok hozzáállását az éghajlatváltozás kérdéséhez. A felmérés a következıkre összpontosít: A polgárok miként érzékelik az éghajlatváltozást a világ más problémáival összehasonlítva. Az éghajlatváltozás súlyosságának megítélése a polgárok által. A polgárok milyen mértékben érzik magukat tájékozottnak az éghajlatváltozással, annak okaival, következményeivel és az ellene való küzdelemmel kapcsolatban. A polgárok hozzáállása az alternatív üzemanyagokhoz és a széndioxidkibocsátáshoz. Megállíthatónak, vagy eltúlzottnak érzik-e a polgárok az éghajlatváltozást, és szerintük milyen hatással van az európai gazdaságra. Tettek-e a polgárok személyes lépéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében. Az Eurobarometer felmérését az Európai Bizottság Kommunikációs Fıigazgatósága rendelte meg az Európai Parlament és az Európai Bizottság nevében. A közvélemény-kutatást a TNS Opinion & Social Network végezte 2009. január 16. és február 22. között. Ennek során 26 718 polgárt kérdeztek meg az Európai Unió 27 tagállamában, az EU három tagjelölt országában (Horvátország, Törökország és 1 http://ec.europa.eu/environment/climat/home_en.htm 3
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság), valamint a ciprusi török közösség tagjai körében. Az alkalmazott módszer az Európai Bizottság Kommunikációs Fıigazgatósága ( Kutatás és politikai elemzés osztály) 2 által végzett Eurobarometer-felmérések módszerének felel meg. Az interjúknak a TNS Opinion & Social Networkön belül az intézmények által történı levezetésével kapcsolatos technikai feljegyzés a jelentés mellékleteként olvasható. A feljegyzés tartalmazza az alkalmazott interjúztatási módszereket és konfidencia-intervallumokat 3. A felmérés eredményeit elsısorban EU-szinten, másodsorban országos szinten értékeltük. Ahol erre lehetıség nyílt, különbözı társadalmi-demográfiai változókat (a válaszadó kora, végzettsége, foglalkozása és politikai meggyızıdése) alkalmaztunk az elemzés elmélyítése érdekében. Emellett az alábbi változókat alkalmaztuk az elemzés során annak érdekében, hogy alaposabb képet kapjunk a polgárok éghajlatváltozással kapcsolatos véleményérıl: A válaszadó szubjektív tájékozottsági szintje az éghajlatváltozás okai, következményei és az ellene való küzdelem módjai tekintetében: 3. kérdés: Véleménye szerint Ön személyesen jól vagy kevésbé jól tájékozott az alábbiakról? Az éghajlatváltozás különbözı okairól; az éghajlatváltozás különbözı következményeirıl; az éghajlatváltozás elleni küzdelem lehetséges módjairól. Az éghajlatváltozás súlyosságának megítélése: 2. kérdés: Ön szerint az éghajlatváltozás jelenleg mennyire súlyos probléma? Kérem, jelölje be egy tízfokozatú skálán, ahol az 1-es egyáltalán nem súlyos problémát, a 10-es rendkívül súlyos problémát jelent. 2 http://ec.europa.eu/public_opinion/index_en.htm 3 Az eredménytáblázatok a mellékletben találhatók. Meg kell jegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor a válaszadó több választ adott ugyanarra a kérdésre, a jelentés táblázataiban szereplı százalékos értékek meghaladhatják a 100%-ot. 4
A jelentésben az országokat hivatalos rövidítéseikkel szerepeltetjük. A jelentésben használt rövidítések az alábbiak: RÖVIDÍTÉSEK EU27 DK/NA BE BG CZ DK D-E DE D-W EE EL ES FR IE IT CY CY (tcc) LT LV LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK HR TR MK Európai Unió 27 tagállam Nem tudja/nincs válasz Belgium Bulgária Csehország Dánia Németország keleti része Németország Németország nyugati része Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprusi Köztársaság* A Ciprusi Köztársaság kormányának fennhatósága alá nem tartozó terület Litvánia Lettország Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság Horvátország Törökország Koszovó Volt Jugoszláv Köztársaság** * Az egységes Ciprus az Európai Unió 27 tagállamának egyike. Ugyanakkor a közösségi vívmányok alkalmazását az országnak a Ciprusi Köztársaság kormánya fennhatósága alá nem tartozó részében felfüggesztették. A CY kategóriában és az EU27 átlagában gyakorlati okból csak a Ciprusi Köztársaság kormányának fennhatósága alá tartozó területen végzett interjúk szerepelnek. A Ciprusi Köztársaság kormányának fennhatósága alá nem tartozó területen végzett interjúk a CY(tcc) kategóriában szerepelnek (tcc: ciprusi török közösség). ** Átmeneti kód, amely semmilyen módon nem sérti az ezen országra vonatkozó végleges nómenklatúrát, amelyrıl az Egyesült Nemzetekben e tárgyban jelenleg folyó tárgyalások befejeztét követıen állapodnak meg. 5
1. Az éghajlatváltozással és globális felmelegedéssel kapcsolatos felfogások 1.1 A világ három legsúlyosabb problémája A világ legsúlyosabb problémái a szegénység, a világmérető gazdasági visszaesés és az éghajlatváltozás A válaszadóknak a legsúlyosabb problémával 4 kapcsolatos válaszainak összességét 5 vizsgálva azt láthatjuk, hogy 66%-uk a szegénységet, az élelem és az ivóvíz hiányát tartja a világ egyik legsúlyosabb problémájának. A második helyen a komoly, világmérető gazdasági visszaesést nevezték meg, amelyet 2008 tavaszához képest (24%) 2009. január-februárra (52%) kétszer annyian említettek. A komoly, világmérető gazdasági visszaesés elıretörése az éghajlatváltozás fontosságának visszaszorulásához vezetett, amely utóbbit 2008 tavaszán még 62%-ban említettek. Most az éghajlatváltozás, amelyet a válaszadók 50%-a sorol a világ legsúlyosabb problémái közé, a harmadik helyen szerepel. Noha a gazdasági válság dominál az éghajlatváltozás felett, és ez utóbbit a korábbiaknál kevesebben említik, fontos azt is megemlíteni, hogy legalább a megkérdezettek felé e három problémát említi a leggyakrabban (szegénység, gazdasági válság és éghajlatváltozás). E három probléma után a válaszadók szerint a nemzetközi terrorizmus a legsúlyosabb probléma (42%), noha ezt is kevesebben említik, mint 2008 tavaszán (53%). Az ötödik helyen a fegyveres konfliktusok szerepelnek, amelyeket a válaszadók 39%-a említett. A válaszadók mintegy ötöde szerint a nukleáris fegyverek terjedése (19% a 2008. tavaszi 23%-hoz képest), a világ népességének növekedése (19% maradt) és a fertızı betegségek terjedése (18% a 2008. tavaszi 23%-hoz képest) jelentik a világ legsúlyosabb problémáit. Újra meg kell jegyezni, hogy a gazdasági visszaesés súlyosságának gyakoribb említése a világ többi problémájának rovására történt. Az áttekintést a túloldalon található grafikon tartalmazza: 4 1. kérdés: Az alább felsorolt problémák közül melyiket tartja Ön jelenleg általában véve a legsúlyosabbnak a világ számára? Elıször? Egyéb? 5 Az elemzés a válaszadók által adott összes válaszon alapul (az elsı és egyéb válaszokon) 6
In your opinion, which of the following do you consider to be the most serious problem currently facing the world as a whole? Firstly? Any others? - % EU EB69 EB71 67% 66% 62% 52% 50% 53% 42% 38% 39% 24% 22% 24% 19% 18% 19% 18% Poverty, lack of food and drinking water A major global economic downturn Climate change International terrorism Armed conflicts The proliferation of nuclear weapons The increasing world population The spread of an infectious disease Ha csak a válaszadók elsı válaszait vesszük figyelembe, a világ legsúlyosabb problémáinak listáját a szegénység, valamint az élelem és az ivóvíz hiánya vezetik. Ez megfelel az elızı felmérések eredményeinek. Ugyanakkor jelentısen növekedett azon válaszadók aránya, akik a komoly, világmérető gazdasági visszaesést tartják jelenleg a világ legfontosabb problémájának, a 2008. tavaszi 5%-ról 2009. január-februárra 22%-ra nıtt ennek aránya. Ennek következtében az éghajlatváltozást elsı helyen megjelölık aránya csökkent, noha a kérdést közel ötbıl egy válaszadó még mindig megemlíti. 7
QE1a In your opinion, which of the following do you consider to be the most serious problem currently facing the world as a whole? Firstly? % EU + and indicate evolution from EB69 Spr. 2008 Poverty, lack of food and drinking water 30% +1 A major global economic downturn 22% +17 Climate change 18% -12 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% A portugál és horvát válaszadók különösen nagy arányban gondolják, hogy a szegénység, valamint az élelem és az ivóvíz hiánya pillanatnyilag a világ legfontosabb problémája. Az éghajlatváltozást két országban említették elsı helyen (Ausztriában és Svédországban), megerısítve, hogy a svédek nagyon érzékenyek a környezeti témákra. Országos szinten az éghajlatváltozást súlyos problémának tartják, különösen Svédországban (82%), Cipruson (76%) és Görögországban (71%). Emellett a svédek, máltaiak és a ciprusiak az éghajlatváltozást a világ legsúlyosabb problémájának nevezték. A kérdést kisebb mértékben említették Lengyelországban (33%), Csehországban (33%), Törökországban (32%) és Portugáliában (30%). Az egyes országokra lebontott eredményeket a túloldalon található grafikon tartalmazza. 8
A felmérésben részt vevı országok legtöbbjében, de különösen Franciaországban, Cipruson, Svédországban és Horvátországban a szegénységet, valamint az élelem és ivóvíz hiányát tartják a világ legsúlyosabb problémájának. A fennmaradó országok a komoly gazdasági visszaesést nevezték a világ legsúlyosabb problémájának, különösen Litvániában, Bulgáriában, Szlovéniában és Szlovákiában említették sokszor a kérdést. A nemzetközi terrorizmust" a legtöbben Bulgáriában és Máltán említették, míg a fegyveres konfliktusokat" a bolgárok, észtek, spanyolok és ciprusiak több mint a fele megemlítette. A nukleáris fegyverek terjedését fıként a görögök és ciprusiak, a világ népességének növekedését a finnek és hollandok, a fertızı betegségek terjedését pedig elsısorban az írek és a macedónok említették. 9
QE1T Which do you consider to be the most serious problems currently facing the world as a whole? Firstly? Any others? Poverty, lack of food and drinking water A major global economic downturn Climate change International terrorism Armed conflicts The proliferation of nuclear weapons The increasing world population The spread of an infectious disease EU27 66% 52% 50% 42% 39% 19% 19% 18% BE 69% 54% 54% 37% 34% 21% 22% 15% BG 62% 71% 43% 50% 52% 18% 9% 14% CZ 45% 69% 33% 42% 38% 19% 11% 24% DK 71% 61% 64% 45% 43% 16% 22% 15% DE 75% 54% 65% 46% 39% 23% 31% 19% EE 56% 65% 37% 33% 54% 13% 20% 22% EL 72% 68% 71% 39% 42% 32% 12% 12% ES 73% 50% 44% 49% 51% 19% 9% 11% FR 80% 44% 51% 34% 35% 24% 26% 18% IE 59% 67% 58% 36% 28% 19% 21% 28% IT 56% 43% 41% 48% 34% 21% 8% 23% CY 81% 55% 76% 33% 51% 30% 25% 19% LV 60% 69% 43% 29% 46% 9% 9% 25% LT 51% 76% 47% 35% 44% 20% 8% 18% LU 76% 45% 54% 42% 33% 25% 30% 21% HU 73% 67% 61% 27% 30% 16% 28% 27% MT 52% 53% 61% 50% 22% 15% 9% 26% NL 75% 58% 57% 31% 42% 14% 32% 16% AT 67% 41% 63% 47% 42% 29% 28% 22% PL 58% 42% 33% 42% 43% 15% 5% 19% PT 77% 52% 30% 32% 41% 13% 10% 22% RO 57% 66% 51% 41% 39% 14% 7% 21% SI 76% 73% 61% 34% 34% 15% 18% 16% SK 61% 70% 53% 47% 49% 16% 17% 22% FI 70% 57% 67% 29% 35% 19% 33% 22% SE 82% 33% 82% 25% 41% 21% 40% 26% UK 49% 55% 46% 45% 33% 13% 27% 14% CY (tcc) 42% 51% 61% 36% 30% 20% 17% 11% HR 81% 50% 46% 39% 43% 14% 6% 17% TR 51% 41% 32% 40% 30% 21% 15% 7% MK 69% 47% 42% 38% 35% 14% 3% 28% Highest percentage by country Highest percentage by item 10
Elemzésünkben a 2009. január-februárban mért országos szintő eredményeket hasonlítjuk össze a 2008 tavaszán mért adatokkal. A szegénységnek, valamint az élelem és az ivóvíz hiányának említése terén a legnagyobb növekedést 2008 tavaszához képest Lettország (51%-ról 60%-ra) és Litvánia (42%-ról 51%-ra) produkálta. Ezzel szemben Görögország és Törökország mutatja a legnagyobb csökkenést e probléma említésében (Görögország 86%-ról 72%-ra és Törökország: 63%-ról 51%-ra). In your opinion, which of the following do you consider to be the most serious problem currently facing the world as a whole - % EU Poverty, lack of food and drinking water EU27 66% -1 SE CY FR PT LU SI DE NL ES HU EL DK FI BE AT BG SK LV IE PL RO EE IT MT LT UK CZ 82% -2 81% -11 80% 0 77% +4 76% -4 76% -2 75% +1 75% -7 73% 73% 72% 71% +4 0-13 -4 70% +2 69% -4 67% +8 62% +1 61% -5 60% +6 59% -2 58% +4 57% -3 56% +8 56% -8 52% -6 51% +9 49% -3 45% +1 CY (tcc) 42% -3 HR MK TR 51% -12 69% -1 81% +2 + and indicate evolution from EB69 Spr. 2008 11
Ami a komoly gazdasági visszaesést, mint a világ legsúlyosabb problémáját illeti, ezt a problémát az összes európai országban többen nevezték meg, mint 2008-ban. Összesen az európai polgárok 52%-a említette meg ezt a kérdést, ami 28% növekedést jelent az elızı mérés óta. Különösen a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Hollandiában és Szlovéniában volt tapasztalható komoly növekedés (legalább 46% az elızı mérés óta). In your opinion, which of the following do you consider to be the most serious problem currently facing the world as a whole - % EU A major global economic downturn EU27 52% +28 LT SI BG SK LV CZ EL HU IE RO EE DK NL FI CY UK DE BE MT PT ES LU FR IT PL AT SE 33% 76% +40 73% +46 71% +44 70% +46 69% +40 69% +53 68% +30 67% +30 67% +21 66% +35 65% +41 61% +40 58% +46 57% +30 55% +38 55% +30 54% +24 54% +27 53% +45 52% +19 50% +29 45% +27 44% +24 43% +20 42% +33 41% +11 +22 CY (tcc) 51% +18 HR MK TR 41% 50% +26 47% +16 +25 + and indicate evolution from EB69 Spr. 2008 12
A svédeknek az Eurobarometer más felméréseiben tanúsított éghajlatváltozással szembeni érzékenysége továbbra is megfigyelhetı. Svédország az egyetlen ország, amelyben növekvı arányban említették az éghajlatváltozást az elızı felméréshez képest (2008 tavaszán 80%, míg 2009. január-februárban 82%). Az éghajlatváltozást a svédek a szegénységgel, valamint az élelem és ivóvíz hiányával egy sorban említik a legsúlyosabb problémaként. Emellett a komoly gazdasági visszaesést a svédek tartják legkisebb arányban a világ legsúlyosabb problémájának, további erısítve a többi európai országgal szembeni kontrasztot. In your opinion, which of the following do you consider to be the most serious problem currently facing the world as a whole - % EU Climate change EU27 50% -12 SE CY EL FI DE DK AT SI HU MT IE NL BE LU SK RO FR LT UK ES BG LV IT EE CZ PL PT 33% 33% 30% -19 82% 76% -18 71% -19 67% -7 65% -9 64% -10 63% -8 61% -18 61% -9 61% -4 58% -6 57% -11 54% -5 54% -11 53% -16 51% -7 51% -16 47% -14 46% -11 44% -23 43% -9 43% -23 41% -4 37% -25-13 -17 +2 CY (tcc) 61% +8 HR MK TR 32% 46% -9 42% -15-26 + and indicate evolution from EB69 Spr. 2008 13
Szociodemográfiai elemzés Térjünk vissza a válaszadók által adott összes válaszon alapuló (az elsı és egyéb válaszokon) elemzésre. A különbözı szociodemográfiai változók figyelembe vételekor azt tapasztaljuk, hogy: A szegénységet, valamint az élelem és az ivóvíz hiányát a férfiak és a nık egyaránt a legsúlyosabb problémának tartják, noha a nık magasabb arányban említik azt a férfiaknál (68% és 64%). A nık emellett gyakrabban említik a fertızı betegségek terjedését. A férfiak a maguk részérıl gyakrabban említik a komoly gazdasági visszaesést és a világ népességének növekedését a legsúlyosabb problémák között. Az idısebb válaszadók (55 év felett) a fiatalabb korcsoportoknál gyakrabban említik az éghajlatváltozást súlyos problémaként (44%). A középsı korcsoportok (25 54) nagyobb arányban említik a komoly, világmérető gazdasági visszaesést (25 39 évesek: 54%, 40 54 évesek: 52%), a legfiatalabbakhoz hasonló (15 24 évesek: 55%) érzékenységet mutatva az aktuális gazdasági légkör iránt, és meghaladva a legidısebbek érdeklıdését (55 év felettiek: 44%). Azok a válaszadók, akik legalább 20 éves korukig tanultak, sokkal nagyobb arányban nevezték súlyos problémának a szegénységet, az élelem és ivóvíz hiányát, valamint a világ népességének növekedését, mint a tanulmányaikat 19 évesen vagy hamarabb befejezık. A nemzetközi terrorizmust és a fertızı betegségek terjedését ugyanakkor sokkal gyakrabban említik azok, akik hamarabb befejezték tanulmányaikat. A magukat a politikai skála bal oldalán elhelyezık sokkal gyakrabban említették az éghajlatváltozást, a szegénységet és a fegyveres konfliktusokat, mint a skála jobb szélén elhelyezkedık. Ugyanakkor a nemzetközi terrorizmust és a komoly gazdasági visszaesést a jobboldaliak gyakrabban említették, mint a baloldaliak. Az éghajlatváltozást leggyakrabban a vezetı beosztásúak és a diákok, legritkábban pedig a háztartásbeliek és a nyugdíjasok említették. Az éghajlatváltozás" kérdése az összes szociodemográfiai kategóriát tekintve a második-harmadik legfontosabb problémának tőnik, tükrözve ezzel a téma fontosságát a felmérésben részt vevı polgárok körében. 14
Which do you consider to be the most serious problems currently facing the world as a whole? EU27 Sex Male Female Age 15-24 25-39 40-54 55 + Education (End of) 15-16-19 20+ Still studying Respondent occupation scale Self-employed Managers Other white collars Manual workers House persons Unemployed Retired Students Left-Right scale (1-4) Left (5-6) Centre (7-10) Right Poverty, lack of food and drinking water 68% 63% 65% 68% 66% 69% 67% 62% 72% A major global economic downturn 57% 48% 56% Climate change 66% 52% 50% 64% 54% 67% 64% 70% 63% 66% 68% 67% 65% 67% 66% 62% 51% 50% 49% 54% 45% 55% 48% 57% 58% 58% 54% 46% 52% 48% 48% 51% 54% 55% 51% 55% 54% 52% 44% 42% 49% 57% 61% 50% 59% 51% 50% 46% 51% 45% 61% 55% 54% 47% Az, hogy a válaszadók milyen mértékben érzik magukat tájékozottnak bizonyos, az éghajlatváltozással kapcsolatos témákban, tehát a szubjektív tájékozottsági szintjük kiemelkedı hatással van az éghajlatváltozás megítélésére (a válaszadók saját tájékozottsági szintjével kapcsolatos megítélését a 2. fejezetben tárgyaljuk). A magukat tájékozottnak tartók sokkal nagyobb arányban gondolják, hogy az éghajlatváltozás ma a világ egyik legsúlyosabb problémája. Which do you consider to be the most serious problems currently facing the world as a whole? Poverty, lack of food and drinking water A major global economic downturn Climate change EU27 66% 52% 50% Causes of climate change Informed 67% 54% 58% Not informed 65% 51% 42% Consequences of climate change Informed 67% 54% 58% Not informed 65% 51% 42% Ways to fight climate change Informed 67% 54% 57% Not informed 66% 51% 45% 15
1.2 A kérdés súlyosságának értékelése A felettünk lebegı gazdasági válság ellenére az európaiak túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás nagyon súlyos kérdés A válaszadókat felkértük, hogy 1 10-ig terjedı skálán értékeljék az éghajlatváltozás súlyosságát. Az európaiak több mint kétharmada véli úgy, hogy az éghajlatváltozás rendkívül súlyos probléma (67%), míg 20% eléggé súlyosnak tartja, 10% pedig egyáltalán nem tartja súlyosnak 6. Azzal párhuzamosan, hogy az éghajlatváltozást kevesebben említették a világ egyik súlyos problémájaként, azon európaiak száma is csökkent, akik az éghajlatváltozást rendkívül súlyos problémának tartják (2008 tavaszán 75%, 2009. január-februárban 67%). Ez alapján valószínő, hogy a gazdasági visszaesés érzékelt súlyossága csökkentette az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmakat. A görögök és a ciprusiak különösen nagy arányban tartják (tízbıl kilenc) rendkívül súlyos problémának az éghajlatváltozást. Ez az arány Szlovéniában, Magyarországon és Franciaországban szintén jóval az EU-átlaga felett van (tízbıl nyolc). Az ellentétes véleményen lévı polgárok aránya, akik szerint az éghajlatváltozás nem súlyos kérdés, az Egyesült Királyságban és Észtországban volt a legmagasabb. Ezen országok polgárainak több mint 15%-a állította, hogy az éghajlatváltozást nem tartja súlyos problémának. 6 A 7 és 10 közötti pontszám rendkívül súlyosnak minısül, az 5 és 6 közötti eléggé súlyosnak, az 1 és 4 közötti pedig egyáltalán nem súlyosnak. 16
QE2T How serious a problem do you think climate change is at this moment? A very serious problem (7-10) A fairly serious problem (5-6) Not a serious problem (1-4) DK EL 9 4 % 6 % C Y 9 2 % 5 % 3 % SI 8 3 % 12 % 5 % HU 8 3 % 13 % 3 % 1% FR 8 1% 14 % 4 % 1% MT 7 9 % 14 % 3 % 4 % SK 7 5 % 2 0 % 4 % 1% SE 7 2 % 19 % 9 % RO 7 1% 15 % 4 % 10 % DE 7 1% 19 % 9 % 1% ES 7 0 % 17 % 9 % 4 % C Z 7 0 % 19 % 10 % 1% BG 7 0 % 19 % 7 % 4 % FI 6 9 % 2 1% 10 % IT 6 9 % 19 % 8 % 4 % PT 6 7 % 2 2 % 6 % 5 % BE 6 7 % 2 1% 11% 1% UE27 6 7 % 2 0 % 10 % 3 % LT 6 5 % 2 2 % 10 % 3 % IE 6 5 % 2 3 % 8 % 4 % DK 6 4 % 2 2 % 13 % 1% AT 6 3 % 2 3 % 13 % 1% LU 6 3 % 2 4 % 12 % 1% PL 6 1% 2 2 % 12 % 5 % NL 5 7 % 2 8 % 14 % 1% LV 5 6 % 2 7 % 15 % 2 % UK 5 1% 3 0 % 17 % 2 % EE 4 9 % 3 1% 18 % 2 % C Y (tcc) 7 6 % 17 % 5 % 2 % HR 7 3 % 19 % 6 % 2 % TR 6 7 % 16 % 9 % 8 % MK 6 2 % 2 4 % 8 % 6 % 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 17
Szociodemográfiai szempontból úgy tőnik, hogy az éghajlatváltozást nagyon súlyos problémaként megítélı válaszadók között több a: nı 15 és 54 éves kor közötti személy tanulmányait 16 éves koráig vagy tovább folytató személy diák, az önálló vállalkozó és szellemi foglalkozású munkavállaló baloldali érzelmő önmagát jól tájékozottnak tartó személy az éghajlatváltozás okai, következményei és az ellene való küzdelem módjai tekintetében Az éghajlatváltozást nem súlyos problémaként megítélık csoportjára fıleg a fentiekkel ellentétes dolgok érvényesek, és a válaszadók jellemzıen: férfiak 55 év felettiek nyugdíjasok jobboldali érzelmőek QE2 And how serious a problem do you think climate change is at this moment? Not a serious problem (1-4) A fairly serious problem (5-6) A very serious problem (7-10) EU27 10% 20% 67% 3% Sex Male 11% 20% 67% 2% Female 8% 20% 69% 3% Age 15-24 9% 19% 70% 2% 25-39 8% 20% 70% 2% 40-54 10% 18% 70% 2% 55 + 11% 21% 64% 4% Education (End of) 15-11% 22% 63% 4% 16-19 10% 20% 68% 2% 20+ 9% 18% 72% 1% Still studying 8% 16% 73% 3% Respondent occupation scale Self-employed 10% 18% 70% 2% Managers 10% 20% 69% 1% Other white collars 8% 19% 71% 2% Manual workers 9% 22% 67% 2% House persons 8% 20% 69% 3% Unemployed 9% 21% 67% 3% Retired 12% 20% 64% 4% Students 8% 16% 73% 3% Left-Right scale (1-4) Left 10% 17% 72% 1% (5-6) Centre 10% 23% 66% 1% (7-10) Right 12% 21% 65% 2% DK 18
2. Tájékozottsági szint az éghajlatváltozásról - Az európaiak több mint fele tájékozottnak tartja magát az éghajlatváltozással kapcsolatban - Az európaiak több mint fele nagyon vagy egészen jól tájékozottnak tartja magát az éghajlatváltozás különbözı aspektusai tekintetében; 56%-uk állítja, hogy jól tájékozott az éghajlatváltozás okai és következményei tekintetében, míg 52%-uk nagyon, vagy igen jól tájékozottnak tartja magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem módjai tekintetében. Az éghajlatváltozás mindhárom aspektusa vonatkozásában azonban tíz válaszadó közül négyen nem nagyon, illetve egyáltalán nem tartják magukat jól tájékozottnak. Tíz válaszadó közül csak egynél kevesebb vallja magát teljesen tájékozatlannak. A kérdéssel kapcsolatos vélemények határozottak a nem tudom válaszok alacsony elıfordulása tükrében. Az eredmények a 2008-as tavaszi felmérésekhez képest állandóak, javulás nem tapasztalható az állampolgárok általános tájékozottsági szintje tekintetében. Az eredmények a három különbözı elem közötti összefüggést mutatják ki. QE3 Personally, do you think that you are well informed or not about? % EU Very well informed Fairly well informed Not very well informed Not at all informed DK Ways in which we can fight climate change 8% 44% 37% 9% 2% The different consequences of climate change 8% 48% 33% 9% 2% The different causes of climate change 8% 48% 34% 8% 2% Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések tekintetében legtájékozottabbnak a svéd, holland és finn állampolgárok vallják magukat. Ezekben az országokban a válaszadók legalább háromnegyede vallja magát tájékozottnak az éghajlatváltozás okaival és következményeivel kapcsolatban, valamint tízbıl heten érzik úgy, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem lehetséges módjairól ismeretekkel rendelkeznek. Az Egyesült Királyságban élı polgárok szintén jól tájékozottnak vallják magukat az éghajlatváltozás elleni küzdelem módjaival kapcsolatban. A legalacsonyabb (szubjektív) tájékozottsági szint a bolgár, román, portugál és török polgároknál tapasztalható. Ezekben az országokban tíz válaszadó közül több mint hat tartja magát kevéssé tájékozottnak az éghajlatváltozás okai, következményei és az ellene való küzdelem módjai tekintetében. 19
Az eredmények a 2008-as tavaszi felméréshez képest nagy általánosságban viszonylag kiegyenlítettek, ám egyes országok tekintetében néhány szembetőnı változás tapasztalható: Írországban és Szlovéniában az éghajlatváltozás okaira, következményeire és az ellene való küzdelem módjaira vonatkozó tájékozottsági szint növekedett. Például az éghajlatváltozás elleni küzdelem módjaira vonatkozó szubjektív tájékozottsági szint Szlovéniában 62%-ról 69%-ra, míg Írországban 60%- ról 67%-ra emelkedett. Az éghajlatváltozás különféle okaira vonatkozó tájékozottsági szint a görög állampolgárok körében szintén emelkedett (46%-ról 55%-ra), és az éghajlatváltozás különbözı következményei tekintetében 53%-ról 58%-ra nıtt. QE3.1 Personally, do you think that you are well informed or not about? The different causes of climate change - Well informed EB71.1 EB69.2 EU27 SE NL FI UK DK SI DE LU IE BE CY FR HU EL LV AT ES EE SK MT PL LT IT CZ RO BG PT 56% 56% 80% 82% 77% 75% 73% 73% 73% 80% 72% 66% 68% 64% 66% 70% 66% 59% 60% 66% 58% 55% 58% 60% 55% 54% 55% 46% 51% 50% 50% 46% 49% 51% 46% 51% 45% 43% 44% 47% 42% 43% 42% 37% 41% 43% 38% 36% 31% 33% 31% 36% 30% 34% 87% 88% CY (tcc) 44% 43% HR MK TR 25% 27% 49% 49% 46% 51% 20
QE3.2 Personally, do you think that you are well informed or not about? Ways in which we can fight climate change - Well informed EB71.1 EB69.2 EU27 SE FI UK NL SI IE DK DE LU FR BE ES MT CY HU AT EL LV EE PL IT SK LT CZ PT RO BG 52% 52% 60% 62% 61% 59% 60% 63% 55% 55% 54% 62% 50% 51% 49% 45% 48% 48% 47% 47% 46% 41% 46% 50% 42% 40% 41% 43% 38% 39% 38% 37% 36% 37% 36% 30% 35% 34% 28% 34% 26% 28% 21% 25% 66% 76% 77% 75% 71% 72% 72% 72% 77% 69% 67% 72% CY (tcc) 31% 39% MK TR HR 22% 24% 35% 39% 42% 45% 21
Másrészt viszont Belgium és Dánia csökkenı tájékozottsági szintrıl számolhat be, fıként az éghajlatváltozás következményei tekintetében (Belgium esetében 66%-ról 57%-ra, míg Dánia esetében 79%-ról 70%-ra történı csökkenés). A görög állampolgároknál az éghajlatváltozás elleni küzdelem módjaira vonatkozó tájékozottsági szint mutatott csökkenést (50%-ról 46%-ra). QE3.2 Personally, do you think that you are well informed or not about? The different consequences of climate change - Well informed EB71.1 EB69.2 EU27 SE NL FI SI UK DK DE LU IE CY EL BE FR HU LV ES AT EE MT LT PL SK IT CZ BG RO PT 56% 56% 84% 85% 78% 83% 77% 76% 74% 69% 72% 72% 70% 79% 68% 66% 68% 70% 65% 59% 64% 60% 58% 53% 57% 66% 57% 60% 57% 56% 53% 53% 51% 51% 48% 45% 46% 52% 46% 50% 44% 40% 44% 45% 43% 45% 42% 44% 37% 37% 33% 37% 31% 37% 29% 34% CY (tcc) 45% 44% HR MK TR 26% 26% 51% 53% 49% 55% 22
Szociodemográfiai szempontból a táblázat alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg: A férfiak önmagukat a nıknél tájékozottabbnak tartják az éghajlatváltozás okai, következményei és az ellene való küzdelem módjai tekintetében. Az idısebb korosztályhoz tartozó válaszadók (55 évesnél idısebbek) e kérdések tekintetében határozottan kevésbé tájékozottnak tartják magukat, mint a fiatalabbak. A válaszadók saját tájékozottsági szintjükrıl alkotott felfogása iskolázottsági szintjükkel arányosan emelkedik. A vezetı beosztásúak, diákok, egyéb szellemi foglalkozású munkavállalók és az önálló vállalkozók e kérdések tekintetében önmagukat tarják a leginkább jól tájékozottnak, míg a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a kétkezi munkások önmagukat a legkevésbé jól tájékozottnak tartják. A válaszadók lakhelye is hatással van szubjektív tájékozottsági szintjükre; a nagyvárosban élıknél a vidéki válaszadók gyakrabban érzik önmagukat az éghajlatváltozás tekintetében alultájékozottnak. Az éghajlatváltozást nagyon súlyos problémának tekintık tájékozottabbnak érzik magukat az éghajlatváltozás különbözı okai és következményei tekintetében (59% és 60% az EU27 56%-os átlagával szemben), mint azok, akik ezt nem tekintik súlyos problémának (54% és 55% az EU27 56%-os, mindkét tekintetben jól tájékozott átlagával szemben). Az éghajlatváltozást viszonylag súlyos problémának tekintık érzik magukat a legkevésbé tájékozottnak az éghajlatváltozással kapcsolatos valamennyi kérdésrıl (okok, következmények és az ellene való küzdelem módjai tekintetében; az okok és következmények tekintetében 48% az EU27 42%- os, mindkét tekintetben rosszul informált átlagával szemben, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem módjai tekintetében 50% az EU27 46%-os, rosszul informált átlagával szemben). 23
Personally, do you think that you are well informed or not about? The different causes of climate change The different consequences of climate change Ways in which we can fight climate change Total "Well informed" Total "Badly informed" DK Total "Well informed" Total "Badly informed" DK Total "Well informed" Total "Badly informed" DK EU27 56% 42% 2% 56% 42% 2% 52% 46% 2% Sex Male 59% 39% 2% 59% 39% 2% 55% 43% 2% Female 52% 46% 2% 53% 45% 2% 49% 48% 3% Age 15-24 56% 42% 2% 57% 41% 2% 52% 46% 2% 25-39 58% 40% 2% 58% 40% 2% 54% 43% 3% 40-54 59% 40% 1% 59% 40% 1% 54% 44% 2% 55 + 51% 47% 2% 52% 46% 2% 47% 50% 3% Education (End of) 15-41% 56% 3% 41% 57% 2% 38% 59% 3% 16-19 55% 43% 2% 55% 43% 2% 51% 47% 2% 20+ 69% 30% 1% 70% 29% 1% 65% 34% 1% Still studying 65% 33% 2% 63% 34% 3% 57% 40% 3% Left-Right scale (1-4) Left 62% 37% 1% 62% 37% 1% 57% 42% 1% (5-6) Centre 60% 39% 1% 62% 37% 1% 58% 41% 1% (7-10) Right 56% 42% 2% 56% 42% 2% 53% 45% 2% Respondent occupation scale Self-employed 59% 39% 2% 59% 38% 3% 56% 41% 3% Managers 73% 26% 1% 72% 26% 2% 68% 31% 1% Other white collars 59% 39% 2% 60% 38% 2% 57% 41% 2% Manual workers 54% 44% 2% 55% 43% 2% 50% 48% 2% House persons 42% 56% 2% 44% 54% 2% 40% 57% 3% Unemployed 48% 50% 2% 48% 51% 1% 46% 52% 2% Retired 51% 47% 2% 51% 47% 2% 47% 50% 3% Students 65% 33% 2% 63% 34% 3% 57% 40% 3% Perception of climate change A very serious problem 59% 40% 1% 60% 39% 1% 55% 44% 1% A fairly serious problem 50% 48% 2% 50% 48% 2% 48% 50% 2% Not a serious problem 54% 44% 2% 55% 43% 2% 52% 45% 3% 24
3. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem 3.1 Az éghajlatváltozással és az ellene való küzdelem módjaival kapcsolatos hozzáállás - Az éghajlatváltozást súlyos problémának tekintik, de van rá megoldás - A válaszadókat felkérték, hogy fejtsék ki véleményüket egy sor, az éghajlatváltozással kapcsolatos állításról. 7 Hozzáállásukat az alábbiakban lehet összegezni: az éghajlatváltozás súlyos probléma, de a folyamat nem megállíthatatlan. Az európaiak mintegy kétharmada (65%) nem gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás súlyossága el volna túlozva, ennek ellenére általában optimisták és többségük (58%) nem ért egyet azzal az állítással, hogy az éghajlatváltozás folyamata megállíthatatlan. Azonban egy kicsit kevesebb, mint egyharmaduk (31%) inkább pesszimista, és úgy véli, hogy az éghajlatváltozás megállíthatatlan folyamat. Az éghajlatváltozás súlyosságával kapcsolatban az európaiak mintegy negyede (27%) úgy gondolja, hogy az éghajlatváltozás súlyossága el van túlozva. Az európaiak túlnyomó többsége (75%) szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése céljából alternatív üzemanyagokat kellene használni. Az alternatív üzemanyagokba vetett hit szintén jelentısen nıtt a 2008. tavaszi 70%- hoz képest. Egy másik, bátorító és jelentıs növekedést mutató felmérés szerint, az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek pozitív hatása lehet az európai gazdaságra (56% 2008 tavaszán és 62% 2009. január-februárban) a jelenlegi gazdasági válság tükrében ez figyelemre méltó eredmény. A nem tudom válaszok aránya igen magas, 17%. Az éghajlatváltozás okainak tekintetében a válaszadók többsége (62%) nem ért egyet azzal az állítással, mely szerint a CO 2 -kibocsátások csak marginális hatással vannak az éghajlatváltozásra. A polgároknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való személyes hozzájárulásával kapcsolatban azt látjuk, hogy valamit az egyértelmő többség (59%) már tett az ügy érdekében. A 2008-as tavaszi felméréshez képest azonban többen állítják, hogy személy szerint nem tett semmit az éghajlatváltozás elleni küzdelem elısegítésére (2008 tavaszán 31%, míg 2009 január-februárban 34%). E tekintetben szerepet játszhat az, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság kihatással van a válaszadók életére. 7 QE4 Kérem, mondja meg a következı állítások mindegyikérıl, hogy Ön teljesen egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet vele? Az éghajlatváltozás olyan megállíthatatlan folyamat, amellyel szemben tehetetlenek vagyunk; Az éghajlatváltozás jelentıségét eltúlozzák; A CO2- (széndioxid) kibocsátásnak elhanyagolható szerepe van az éghajlatváltozásban; Az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek pozitív hatása lehet az európai gazdaságra; Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése céljából olyan alternatív üzemanyagokat kellene használni, mint a bioüzemanyagok ; Személyesen is tettem már valamit az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében 25
Agree Disagree DK QE4 For each of the following statements, please tell me whether you totally agree, tend to agree, tend to disagree or totally disagree. - % EU -3 15% Alternative fuels, such as "bio fuels", should be used to reduce greenhouse gas emissions + and indicate evolution from EB69 Spr. 2008 75% +5 10% -3 21% Fighting climate change can have a positive impact on the European economy 62% +6 17% +3 34% You personally have taken actions aimed at helping to fight climate change 59% -2 7% +2 62% Climate change is an unstoppable process, we cannot do anything about it 31% 0 7% +3 58% Emission of CO2 has only a marginal impact on climate change 30% 0 12% 0 65% The seriousness of climate change 27% +1 has been exaggerated 8% 26
3.1.1 Alternatív üzemanyagok Nagy átlagban az európaiak háromnegyede (75%) gondolja úgy, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében alternatív üzemanyagokat kell használni; ezzel 15%-uk nem ért egyet és 10%-uk azt állítja, hogy nem tudja. Az eredmények az egyes országok tekintetében viszonylag homogének. Valamennyi megkérdezett országban a válaszadók abszolút többsége egyetért ezzel (kivéve Törökországot, ahol 41% ért ezzel egyet). Az alternatív üzemanyagok használatában leginkább Görögországban, Dániában, Szlovéniában és Szlovákiában hisznek, más országokban tízbıl több mint hat állampolgár véli úgy, hogy az ilyen típusú üzemanyagokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére kellene felhasználni. Az alternatív üzemanyagok használatában való hit leginkább Németországban nıtt (2008 tavaszán 54%, míg 2009. január-februárban 68%), de Bulgáriában (72%-ról 82%-ra) és Litvániában (75%-ról 84%-ra) is egyértelmő növekedés tapasztalható. A spektrum túlsó végén Törökország és a ciprusi török közösség áll, ahol 41%, illetve 58% ért ezzel egyet. Meg kell jegyezni azonban, hogy e két országban az állampolgárok több mint egyharmada érzi úgy, hogy a témát nem ismeri elég jól ahhoz, hogy véleményt alkosson, mivel Törökországban 41%, míg a ciprusi török közösség 33%-a erre a kérdésre nem tudom -mal válaszolt. Máltában is hasonlóan magas a témát nem ismerık aránya (33% nem tudom -mal válaszolt). Az alternatív üzemanyagok használatába vetett hit terén szintén Málta és Törökország mutatja a legnagyobb csökkenést (a 2008. tavaszi 73%-hoz képest) a máltaiak 64%-a ért egyet azzal, hogy alternatív üzemanyagokat kellene használni, de ez az eredmény fıként a véleménnyel nem rendelkezı máltaiaknak köszönhetı. Törökországban azonban az alternatív üzemanyagokba vetett hit 50%-ról 41%-ra csökkent az azon állítással egyet nem értık számának növekedése miatt, mely szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében alternatív üzemanyagokat kellene használni. 27
Az eredmények szociodemográfiai változók szerint végzett elemzése során a következıket állapították meg: A nıknek a férfiaknál nagyobb mértékben nincs véleményük az alternatív üzemanyagoknak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében történı felhasználása tekintetében, mivel náluk magasabb a nem tudom válaszok aránya. Ebbıl következik, hogy a férfiaknál magasabb arányban fordul elı az azzal az állítással való egyetértés és egyet nem értés, mely szerint az ilyen típusú üzemanyagokat erre a célra kell felhasználni. A két legfiatalabb korcsoportban (15 39 év) találhatók meg azon válaszadók, akik szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében alternatív üzemanyagokat kellene használni. Az 55 éves vagy annál idısebb válaszadók között találhatók meg azok, akik leginkább nem értenek ezzel egyet. Szintén ık azok, akiknek más korcsoporthoz tartozó válaszadókhoz képest gyakrabban nincs véleményük a kérdésrıl. A iskolázottsági szint tekintetében azok, akik tanulmányaikat 15 évesen vagy korábban fejezték be, hajlamosabbak a témát kevésbé ismerni (17%-uk nem tudom -mal válaszolt), és ezért a legkevésbé valószínő, hogy egyetértenek azzal az állítással, mely szerint alternatív üzemanyagokat kellene használni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A tanulmányaikat 20 éves korukig vagy azon túl folytatók több mint háromnegyede hisz az alternatív üzemanyagokban (76%), azonban szintén ık azok, akik inkább nem értenek egyet azzal, hogy az alternatív üzemanyagokat nem kellene az üvegházhatású gázok kibocsátásának 28
csökkentése érdekében használni (18%). Ez azt mutatja, hogy a képzettebb állampolgároknak inkább van véleményük a témáról. A különféle foglalkozási csoportok tekintetében meg kell jegyezni, hogy a háztartásbeliek és a nyugdíjasok nem ismerik inkább a témát. Azok a válaszadók, akik úgy érzik, hogy tájékozottak az éghajlatváltozás okairól és következményeirıl, illetve az ellene való küzdelem módjairól, inkább egyetértenek az állítással, mint azok, akik ezzel kapcsolatban nem érzik magukat kellıen tájékozottnak. Ez egyértelmően annak tudható be, hogy az utóbbi csoportba tartozó válaszadók sokkal nagyobb arányban jelölték meg a nem tudom választ. Az éghajlatváltozást nagyon súlyos problémának tekintık az ezt nem súlyos problémaként értékelıknél sokkal hajlamosabbak azt gondolni, hogy az alternatív üzemanyagokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében kellene felhasználni. 29
3.1.2 Személyes fellépés az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében Tíz európai közül közel hat (59%) nyilatkozik úgy, hogy személyes lépéseket tett az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, és csak mintegy egyharmaduk (34%) állítja, hogy ilyet nem tett. Az egyes országok tekintetében Svédországban találhatóak legnagyobb arányban (82%) azok, akik személyesen tettek valamit az éghajlatváltozás elleni küzdelem elısegítésére. Szlovéniában és az Egyesült Királyságban szintén nagy arányban vannak olyanok, akik ennek érdekében tettek valamit. A spektrum túlsó szélén található Litvánia, Románia és Lettország, ahol csupán az állampolgárok egyharmada tett valamit az éghajlatváltozás elleni küzdelem elısegítése érdekében. Meg kell azonban jegyezni, hogy Litvániában az elızı felméréshez képest többen vettek részt személyesen is az éghajlatváltozás elleni harcban (a 2008. tavaszi 26% helyett 34% 2009. január-februárban). A 2008. tavaszi és a 2009. január-februári eredmények összehasonlításakor csökkenı részvételi arány tapasztalható fıként Cipruson (72%-ról 50%), Szlovákiában (67%-ról 51%) és Görögországban (72%-ról 58%). Romániában, Törökországban, Bulgáriában és a ciprusi török közösségben öt állampolgár közül legalább egy nem tudja megmondani, hogy tett-e valamit az éghajlatváltozás elleni küzdelem elısegítése érdekében, és ez jóval alacsonyabb az európai 7%-os átlagnál. 30
A szociodemográfiai változók szerint végzett elemzés az alábbiakra mutat rá: A válaszadók életkorával növekszik annak esélye, hogy személyes is tett már valamit. A legidısebb korcsoport (55 évesnél idısebbek) eredményei azonban nem tükrözik ezt. A személyesen is tettem valamit jelentısen gyakrabban szerepel a tanulmányaikat tovább (20 éves korukig vagy azon túl is) folytatók válaszaiban, mint a tanulmányaikat viszonylag korán befejezık között. A tanulmányaikat 15 évesen vagy korábban befejezık az egyéb iskolázottsági kategóriába tartozó válaszadóknál hajlamosabbak nem tudom -mal válaszolni. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében kifejtett személyes cselekvés gyakrabban fordult elı az önmagukat a politikai paletta bal oldalán elhelyezı válaszadók között, mint azoknál, akik jobboldaliként határozzák meg magukat. A foglalkozási csoportok tekintetében a vezetı beosztásúak általában azt állítják, hogy személyesen is tettek már valamit az éghajlatváltozás elleni küzdelem elısegítése érdekében. Ezzel leginkább a diákok és a munkanélküliek nem értenek egyet. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében történı cselekvés költséges lehet, és ez adhat magyarázatot arra, miért a személyesen is cselekvı csoportok azok, amelyek magasabb életszínvonallal rendelkeznek. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében végzett cselekvés sokkal elterjedtebb azon válaszadók között, akik úgy érzik, hogy megfelelı tájékozottsággal rendelkeznek az éghajlatváltozásról (annak okairól, következményeirıl, illetve az ellene való küzdelem módjairól), mint azok között, akik e kérdések terén alultájékozottnak tartják magukat. Logikus módon az éghajlatváltozást nagyon súlyos problémának tekintık az ezt nem súlyos problémaként értékelıknél sokkal hajlamosabbak az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében valamit személyesen is tenni. 31
For each of the following statements, please tell me whether you... You personally have taken actions aimed at helping to fight climate change Totally agree Tend to agree Tend to disagree Totally disagree DK Agree Disagree EU27 15% 44% 22% 12% 7% 59% 34% Sex Male 15% 44% 22% 13% 6% 59% 35% Female 16% 44% 22% 11% 7% 60% 33% Age 15-24 11% 40% 26% 16% 7% 51% 42% 25-39 16% 48% 21% 10% 5% 64% 31% 40-54 18% 46% 20% 11% 5% 64% 31% 55 + 14% 43% 22% 13% 8% 57% 35% Education (End of) 15-13% 39% 25% 14% 9% 52% 39% 16-19 15% 45% 22% 12% 6% 60% 34% 20+ 20% 50% 17% 9% 4% 70% 26% Still studying 11% 41% 26% 16% 6% 52% 42% Respondent occupation scale Self-employed 15% 50% 20% 8% 7% 65% 28% Managers 20% 54% 16% 7% 3% 74% 23% Other white collars 16% 49% 21% 9% 5% 65% 30% Manual workers 16% 43% 21% 13% 7% 59% 34% House persons 15% 40% 26% 11% 8% 55% 37% Unemployed 15% 39% 24% 16% 6% 54% 40% Retired 14% 42% 22% 14% 8% 56% 36% Students 11% 41% 26% 16% 6% 52% 42% Left-Right scale (1-4) Left 17% 47% 20% 12% 4% 64% 32% (5-6) Centre 17% 48% 20% 10% 5% 65% 30% (7-10) Right 14% 43% 25% 12% 6% 57% 37% 32
3.1.3 Az európai gazdaságra kifejtett hatás Tíz európai közül több mint hat (62%) gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem pozitív hatással lehet az európai gazdaságra, míg ezzel közel egyötödük (21%) nem ért egyet és 17% nem tudja. Mint már említettük, a pénzügyi és gazdasági válság ellenére a gazdaságra kifejtett pozitív hatás mértéke a 2008-as tavaszi felméréshez képest (56%) jelentıs növekedést mutat. Az egyes országok tekintetében tíz ciprusi állampolgár közül több mint nyolc (81%), tíz görög állampolgár közül több mint hét (74%), valamint a szlovák válaszadók 72%-a, a svédek 72%-a és a dánok 71%-a hiszi azt, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek pozitív hatása lehet az európai gazdaságra. Azonban a lettországi megkérdezettek több mint egyharmada (39%) és a hollandok 35%-a ezzel nem ért egyet. Finnországban 33% nem ért ezzel egyet. Hollandiában egyértelmően van néhány negatív nézet, de azt is meg kell jegyezni, hogy ugyanebben az országban tapasztalható az azon állítással való egyetértés terén bekövetkezett legnagyobb növekedés, mely szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem pozitív hatással lehet az európai gazdaságra (a 2008-as tavaszi 38% helyett 2009. január-februárban 52%). A 2008-as tavaszi felméréshez képest növekedést mutat még Spanyolország (45%-ról 55%), az Egyesült Királyság (51%- ról 61%) és Ciprus (72%-ról 81%). A máltaiak 43%-a, a törökök 41%-a és a ciprusi török közösség 36%-a állítja, nem tudja, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem pozitív hatással van-e az európai gazdaságra. A spanyol és bolgár állampolgárok 32%-a erre nem tudom -mal válaszolt. 33
A szociodemográfiai tényezıknek a válaszadók véleményére kifejtett hatását tekintve az alábbiak mondhatók: A férfiak a nıknél inkább hiszik, hogy az éghajlatváltozás elleni harc pozitív hatással lehet az európai gazdaságra. Tekintettel a nem tudom válaszok magas arányára, a nıknek a férfiaknál kisebb mértékben van véleményük errıl. Figyelembe véve a korcsoportokat is, az idısebb válaszadóknak (az 55 év felettiek) inkább nincs véleményük a témáról, egyötödük (20%) válaszolt nem tudom -mal. A válaszadók iskolázottsági szintjével növekszik az azzal az állítással való egyetértés, mely szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem pozitív hatással van az európai gazdaságra. Ez részben azzal magyarázható, hogy a kevésbé tanult embereknél magas a nem tudom válaszok aránya. Az önmagukat a politikai paletta baloldalán elhelyezı válaszadók a jobboldaliaknál hajlamosabbak ezzel egyetérteni (67%, szemben 62%-kal). Az állítással leginkább egyetértık a vezetı beosztásúak között találhatók. A foglalkozási csoportok szerinti eltérések egyértelmően az ezen csoportok nem tudom válaszainak arányában megmutatkozó nagy különbségekhez kapcsolódik. Ugyanez vonatkozik a válaszadók szubjektív tájékozottsági szintjére. A nem tudom válaszok arányában megmutatkozó nagy különbségeknek köszönhetıen az éghajlatváltozás különféle aspektusairól önmagukat jól tájékozottnak vallók az önmagukat kevéssé jól informáltnak vallókénál sokkal nagyobb mértékben értenek egyet azzal az állítással, mely szerint az európai gazdaságot pozitívan befolyásolhatja az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Az éghajlatváltozást nagyon súlyos problémaként megítélı válaszadók egyértelmő többsége (62%) gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem pozitív hatással lehet az európai gazdaságra, míg az ezt nem súlyos problémaként értékelıknek csak 44%-a ért ezzel egyet. 34
For each of the following statements, please tell me whether you... Fighting climate change can have a positive impact on the European economy Totally Tend to Tend to Totally DK Agree Disagree agree agree disagree disagree EU27 17% 45% 16% 5% 17% 62% 21% Sex Male 19% 46% 17% 5% 13% 65% 22% Female 15% 45% 15% 5% 20% 60% 20% Age 15-24 15% 46% 17% 5% 17% 61% 22% 25-39 18% 45% 16% 5% 16% 63% 21% 40-54 18% 45% 17% 6% 14% 63% 23% 55 + 15% 45% 15% 5% 20% 60% 20% Education (End of) 15-14% 40% 15% 6% 25% 54% 21% 16-19 16% 47% 16% 5% 16% 63% 21% 20+ 22% 46% 17% 5% 10% 68% 22% Still studying 15% 47% 16% 5% 17% 62% 21% Respondent occupation scale Self-employed 20% 47% 15% 6% 12% 67% 21% Managers 21% 49% 18% 4% 8% 70% 22% Other white collars 17% 48% 16% 5% 14% 65% 21% Manual workers 15% 45% 18% 6% 16% 60% 24% House persons 13% 41% 14% 6% 26% 54% 20% Unemployed 19% 40% 17% 5% 19% 59% 22% Retired 15% 45% 15% 4% 21% 60% 19% Students 15% 47% 16% 5% 17% 62% 21% Left-Right scale (1-4) Left 20% 47% 16% 4% 13% 67% 20% (5-6) Centre 17% 47% 17% 5% 14% 64% 22% (7-10) Right 16% 46% 19% 6% 13% 62% 25% 35
3.1.4 Az éghajlatváltozás nem megállíthatatlan folyamat Az európaiak nagy része (62%) nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy az éghajlatváltozás megállíthatatlan folyamat, míg kevesebb mint egyharmaduk (31%) valóban úgy véli, hogy semmit sem tehetünk az éghajlatváltozással kapcsolatban. Az európaiak 7%-a pedig nem tud válaszolni erre a kérdésre. Valójában csak három olyan ország van (Lettország, Lengyelország és Észtország), ahol nincsenek abszolút többségben azok, akik nem értenek egyet a fenti állítással. A legoptimistábbak ebben a tekintetben a svédek, a máltaiak és a görögök, ti. ezekben az országokban a legnagyobb azoknak az aránya, akik nem értenek egyet a fenti állítással. Az említett országokban tíz megkérdezettbıl több mint hét nem ért egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás feltartóztathatatlan folyamat, míg ennek ellenkezıjét a lakosoknak kevesebb mint negyede állítja. A kérdésre a nem tudom lehetıség megjelölésével válaszoló svédek és görögök alacsony arányával szemben a máltaiak 13%-a nem tudja a választ. Ezenfelül Máltában jóval kevesebb polgár ért egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás megállíthatatlan folyamat (2008 tavaszán 19%, míg 2009 január-februárban csupán 8%), részben a nem tudom válaszok magasabb arányának, illetve az optimistább hozzáállásnak köszönhetıen. Ugyanakkor az éghajlatváltozást feltartóztathatatlan folyamatnak tekintık Észtországban, Lettországban, Litvániában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban vannak a legnagyobb arányban. A korábbi felmérés eredményeihez képest Cipruson szintén magas az így vélekedık aránya (jelenleg 31% szemben a 2008 tavaszán mért 19%-kal). A nem tudom válaszok aránya Portugáliában (20%), Romániában (19%) és Törökországban (18%) volt a legmagasabb. 36
37
Szociodemográfiai szempontból az alábbiakat állapíthatjuk meg: Bár az egyet nem értık aránya egyenlıen oszlik meg a nemek között, a nık között többen vannak azok, akiknek nincs véleményük arról a kérdésrıl, hogy az éghajlatváltozás megállítható folyamat-e. Az idısebb (55 évesnél idısebbek) korcsoporthoz tartózó válaszadók a többi korcsoporthoz képest kevésbé vélik úgy, hogy az éghajlatváltozás megállítható. Ez annak az eredménye, hogy hajlamosabbak egyetérteni azzal, hogy az éghajlatváltozás feltartóztathatatlan folyamat (34%), illetve annak, hogy nincs véleményük a kérdésrıl (10%). Minél magasabb a válaszadók iskolázottsági szintje, annál nagyobb az állítással egyet nem értık száma. A nem tudom válaszok aránya ugyanakkor az alacsonyabb iskolázottsági szinttel rendelkezı válaszadók körében magas. A politikai paletta baloldalán elhelyezkedık a magukat jobboldalinak vallóknál hajlamosabbak vitatni az említett állítást (a baloldaliak 65%-a szemben a jobboldaliak 60%-ával). A nyugdíjasok és munkanélküliek gyakrabban vélekednek úgy, hogy az éghajlatváltozás feltartóztathatatlan folyamat, míg a vezetı beosztásúak, diákok és más szellemi foglalkozású munkavállalók gyakrabban helyezkednek ezzel ellentétes álláspontra. Azok a válaszadók, akik úgy érzik, hogy megfelelı tájékozottsággal rendelkeznek az éghajlatváltozás okairól és következményeirıl, illetve az ellene való küzdelem módjáról, gyakrabban nem értenek egyet az idézett állítással, mint azok, akik ezzel kapcsolatban nem érzik magukat kellıen tájékozottnak. Ez azonban megmagyarázható azzal, hogy az utóbbi csoport az elıbbinél sokkal gyakrabban jelöli meg a nem tudom választ. Érdekes megfigyelni azt is, hogy az éghajlatváltozást rendkívül súlyos problémának tekintık az ennek ellenkezıjét vallóknál sokkal hajlamosabbak arra, hogy ne értsenek egyet azzal, hogy ez a jelenség megállíthatatlan. 38
For each of the following statements, please tell me whether you... Climate change is an unstoppable process, we cannot do anything about it Totally Tend to Tend to Totally DK Agree Disagree agree agree disagree disagree EU27 7% 24% 37% 25% 7% 31% 62% Sex Male 8% 24% 37% 25% 6% 32% 62% Female 7% 22% 36% 26% 9% 29% 62% Age 15-24 8% 21% 39% 26% 6% 29% 65% 25-39 6% 22% 37% 29% 6% 28% 66% 40-54 7% 23% 38% 26% 6% 30% 64% 55 + 9% 25% 34% 22% 10% 34% 56% Education (End of) 15-9% 24% 33% 21% 13% 33% 54% 16-19 7% 26% 38% 23% 6% 33% 61% 20+ 6% 20% 38% 32% 4% 26% 70% Still studying 7% 19% 40% 29% 5% 26% 69% Respondent occupation scale Self-employed 7% 24% 36% 26% 7% 31% 62% Managers 5% 20% 39% 34% 2% 25% 73% Other white collars 6% 23% 37% 29% 5% 29% 66% Manual workers 7% 25% 38% 24% 6% 32% 62% House persons 5% 23% 36% 25% 11% 28% 61% Unemployed 10% 24% 33% 25% 8% 34% 58% Retired 9% 26% 34% 20% 11% 35% 54% Students 7% 19% 40% 29% 5% 26% 69% Left-Right scale (1-4) Left 7% 25% 37% 23% 8% 32% 60% (5-6) Centre 8% 23% 36% 26% 7% 31% 62% (7-10) Right 7% 23% 36% 28% 6% 30% 64% 39
3.1.5 A CO 2 -kibocsátások hatása az éghajlatváltozásra Míg az európaiak többsége (58%) nem ért egyet azzal, hogy a CO 2 -kibocsátások csupán marginális hatást gyakorolnak az éghajlatváltozásra, a megkérdezettek 30%- a azt gondolja, hogy ez a hatás csak marginális, 12%-a pedig nem tudja. Ezzel az állítással legnagyobb arányban a magyarok nem értenek egyet (76%), ugyanakkor a dánok, a görögök, a szlovének, a szlovákok és a svédek között is magas az ekként vélekedık aránya. Ezekben az országokban 10 válaszadóból legalább hét úgy gondolja, hogy a CO 2 -kibocsátások a marginálisnál nagyobb mértékben hatnak az éghajlatváltozásra. Ezzel szemben az ír, holland, észt és brit válaszadók különösen meg vannak gyızıdve arról, hogy a CO 2 -kibocsátások csak marginális hatást gyakorolnak az éghajlatváltozásra. Írországban az így gondolkodók aránya (50%) jelentısen magasabb az ezzel egyet nem értık arányánál (33%), és 2008 tavasza óta még jelentısen növekedett is (ekkor a megkérdezettek 41%-a vélte úgy, hogy a CO 2 - kibocsátások csak marginális hatással járnak). Az észtek többsége (45%) szintén úgy gondolja, hogy a kibocsátások hatása csak marginális. Hollandiában és az Egyesült Királyságban a közvélemény erısen megosztott. Az országok szintjén kapott eredményeknek a 2008 tavaszán végzett vizsgálat eredményeivel való összevetése azt mutatja, hogy Írországon kívül Lettországban és Litvániában is nıtt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a CO 2 -kibocsátásoknak csupán marginális hatása van az éghajlatváltozásra (Lettország esetében: 31%-ról 40%-ra; Litvánia esetében: 23%-ról 32%-ra). A nem tudom választ megjelölık aránya különösen magas Máltán, Törökországban (mindkét országban 37%) és Portugáliában (32%). 40
41
A szociodemográfiai változók szerint végzett elemzés az alábbiakra mutat rá: Az állítással való egyetértés nagyobb mértékő a férfiak, mint a nık között, ti. a férfiak különösen hajlamosak úgy vélekedni, hogy a CO 2 -kibocsátásoknak csak marginális hatása van az éghajlatváltozásra. Ugyanakkor a nık nagyobb arányban jelölik meg a nem tudom választ. A legidısebb válaszadók (55 évesnél idısebbek) más válaszadóknál kevésbé hajlamosabbak arra, hogy vitassák azt az állítást, mely szerint a CO 2 - kibocsátások csak marginális hatással vannak az éghajlatváltozásra. Ez valószínőleg annak tudható be, hogy az ebbe a korcsoportba tartozók sokkal nagyobb arányban jelölik meg a nem tudom választ. Minél magasabb a válaszadók iskolázottsági szintje, annál nagyobb az állítással egyet nem értık száma. Ezt egyértelmően azzal kell kapcsolatba hoznunk, hogy az iskolázottsági szint csökkenésével jelentısen megnövekszik a nem tudom válaszok száma. A politikai paletta bal oldalán elhelyezkedık a magukat a jobboldalon elhelyezıknél gyakrabban nem értenek egyet azzal, hogy a CO 2 -kibocsátások csak marginálisan hatnak az éghajlatváltozásra. A vezetı beosztásúak alkotják azt a foglalkozási kategóriát, melynek tagjai a leggyakrabban nem értenek egyet azzal, hogy a CO 2 -kibocsátások csak marginális hatással vannak az éghajlatváltozásra, míg a háztartásbeliek és a nyugdíjasok között magasabb a nem tudom válaszok aránya. Azok a válaszadók, akik úgy érzik, hogy megfelelı tájékozottsággal rendelkeznek az éghajlatváltozás okairól és következményeirıl, illetve az ellene való küzdelem módjáról, gyakrabban nem értenek egyet az idézett állítással, mint azok, akik ezzel kapcsolatban nem érzik magukat kellıen tájékozottnak. Figyelembe kell venni, hogy ez utóbbi csoport gyakrabban jelöli meg a nem tudom választ, mint az elıbbi. Az éghajlatváltozást rendkívül súlyos problémának tekintık az ezt nem súlyos problémaként értékelıknél sokkal hajlamosabbak arra, hogy ne értsenek egyet azzal, hogy a CO 2 -kibocsátások hatása csak marginális. 42
For each of the following statements, please tell me whether you... Emission of CO2 (Carbon dioxide) has only a marginal impact on climate change Totally Tend to Tend to Totally DK Agree Disagree agree agree disagree disagree EU27 7% 23% 33% 25% 12% 30% 58% Sex Male 9% 24% 33% 25% 9% 33% 58% Female 6% 23% 32% 24% 15% 29% 56% Age 15-24 7% 21% 34% 26% 12% 28% 60% 25-39 6% 23% 34% 27% 10% 29% 61% 40-54 7% 24% 34% 26% 9% 31% 60% 55 + 7% 24% 30% 22% 17% 31% 52% Education (End of) 15-7% 23% 29% 19% 22% 30% 48% 16-19 7% 25% 34% 23% 11% 32% 57% 20+ 7% 21% 34% 32% 6% 28% 66% Still studying 7% 19% 34% 29% 11% 26% 63% Respondent occupation scale Self-employed 10% 26% 32% 23% 9% 36% 55% Managers 6% 23% 37% 31% 3% 29% 68% Other white collars 7% 23% 35% 27% 8% 30% 62% Manual workers 6% 24% 35% 24% 11% 30% 59% House persons 5% 22% 29% 23% 21% 27% 52% Unemployed 8% 23% 31% 24% 14% 31% 55% Retired 7% 25% 29% 22% 17% 32% 51% Students 7% 19% 34% 29% 11% 26% 63% Left-Right scale (1-4) Left 7% 22% 32% 29% 10% 29% 61% (5-6) Centre 7% 25% 34% 25% 9% 32% 59% (7-10) Right 8% 26% 35% 22% 9% 34% 57% 43
3.1.6. Az éghajlatváltozás súlyossága nincsen eltúlozva Az európaiak mintegy kétharmada (65%) nem gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás súlyossága el volna túlozva, míg alig több, mint egynegyedük (27%) úgy véli, hogy a probléma súlyosságát eltúlozzák. A szlovén és görög válaszadók különösen súlyos problémának tekintik az éghajlatváltozást. Tíz szlovén és görög válaszadóból több mint nyolc (a megkérdezettek 83%-a mindkét országban) szerint az éghajlatváltozás súlyossága nincsen eltúlozva. Ezzel szemben Hollandiában, Luxemburgban és az Egyesült Királyságban ezzel ellentétes tendencia figyelhetı meg, mivel ezekben az országokban tíz válaszadóból négy egyet ért azzal az állítással, hogy az éghajlatváltozás súlyossága el van túlozva. Szintén magas az ilyen értelmő válaszok aránya Észtországban (37%), ami a 2008 tavaszán végzett felmérés eredményeihez képest (30%) jelentıs növekedést mutat. Azoknak az aránya, akik szerint az éghajlatváltozás súlyossága el van túlozva, növekedést mutat még Lettországban (18%-ról 28%-ra), Lengyelországban (18%-ról 25%-ra), Észtországban (30%-ról 37%-ra) és a Cseh Köztársaságban (22%-ról 29%-ra). A nem tudom választ megjelölık aránya messze a 8%-os uniós átlag fölötti Romániában (23%) és Portugáliában (20%). 44
A szociodemográfiai összetétel szerinti vizsgálat alapján az alábbi megállapításokat tehetjük: A férfiak a nıknél gyakrabban vélekednek úgy, hogy az éghajlatváltozás súlyossága el van túlozva. Ezenfelül a tanulmányaikat 20 évesen vagy annál idısebb korukban befejezık körében sokkal gyakrabban találkozunk ezzel a véleménnyel, mint azok közt, akik ennél fiatalabban kerültek ki az oktatási rendszerbıl. Az utóbbi csoport az elıbbinél sokkal nagyobb arányban jelöli meg a nem tudom választ. A politikailag jobbra orientálódók sokkal hajlamosabbak úgy vélekedni, hogy a helyzet súlyosságát hangoztató vélemények túlzóak. Azok a válaszadók, akik úgy érzik, hogy megfelelı tájékozottsággal rendelkeznek az éghajlatváltozás okairól és következményeirıl, illetve az ellene való küzdelem módjáról, gyakrabban nem értenek egyet az idézett állítással, mint azok, akik ezzel kapcsolatban nem érzik magukat kellıen tájékozottnak, bár ez annak tudható be, hogy ez utóbbiak közt nagyobb arányban vannak olyanok, akiknek nincsen véleményük a kérdéssel kapcsolatban. Az éghajlatváltozást rendkívül súlyos problémának tekintık az ezt nem súlyos problémaként értékelıknél sokkal hajlamosabbak arra, hogy ne értsenek egyet az idézett állítással. 45
For each of the following statements, please tell me whether you... The seriousness of climate change has been exaggerated Totally Tend to Tend to Totally DK Agree Disagree agree agree disagree disagree EU27 6% 21% 34% 31% 8% 27% 65% Sex Male 8% 23% 34% 29% 6% 31% 63% Female 5% 20% 34% 32% 9% 25% 66% Age 15-24 5% 22% 38% 28% 7% 27% 66% 25-39 5% 20% 36% 33% 6% 25% 69% 40-54 7% 21% 34% 33% 5% 28% 67% 55 + 7% 23% 32% 28% 10% 30% 60% Education (End of) 15-7% 22% 32% 28% 11% 29% 60% 16-19 7% 22% 35% 29% 7% 29% 64% 20+ 6% 19% 34% 37% 4% 25% 71% Still studying 5% 20% 38% 31% 6% 25% 69% Respondent occupation scale Self-employed 8% 19% 34% 34% 5% 27% 68% Managers 6% 21% 34% 36% 3% 27% 70% Other white collars 6% 20% 36% 33% 5% 26% 69% Manual workers 6% 22% 35% 30% 7% 28% 65% House persons 4% 19% 35% 31% 11% 23% 66% Unemployed 7% 22% 33% 30% 8% 29% 63% Retired 7% 24% 31% 27% 11% 31% 58% Students 5% 20% 38% 31% 6% 25% 69% Left-Right scale (1-4) Left 6% 21% 33% 35% 5% 27% 68% (5-6) Centre 7% 23% 34% 31% 5% 30% 65% (7-10) Right 8% 25% 35% 26% 6% 33% 61% 46