MÓDSZERTANI LEÍRÁS. A külső értékelés tartalma az önértékelés alapján

MÓDSZERTANI LEÍRÁS A külső értékelés tartalma az önértékelés alapján Készítette: Molnárné Stadler Katalin Budapest, 2008. március 1

TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. A SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER ÉS A PEER REVIEW KAPCSOLATA... 4 1. A Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer tartalmi felépítése... 4 2. Mi az a Peer Review?... 6 3. A Peer Review és a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) kapcsolata... 7 4. A Peer Review és a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) kapcsolata... 9 II. A PEER REVIEW TÍPUSÚ KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS MEGVALÓSULÁSA AZ SZFP II. INTÉZMÉNYEKBEN... 10 Bevezetés... 10 1. Kik értékelnek a Peer Review során?... 11 2. Mit értékelnek a Peer-ek a Peer Review során?... 13 3. A Peer Review külső értékelési eljárás folyamata, szakaszai... 17 3.1. Peer Review eljárás Pályázat (0. szakasz)... 19 3.2. Peer Review eljárás Előkészítés (1. szakasz)... 22 3.3. Peer Review eljárás Peer látogatás (2. szakasz)... 25 3.4. Peer Review eljárás Peer Review jelentés elkészítése (3. szakasz)... 29 3.5. Peer Review eljárás Fejlesztések (4. szakasz)... 30 IV. FOGALOMTÁR... 33 2

PREAMBULUM 1. Összhangban a 2005-2013. évekre szóló Szakképzés-fejlesztési stratégiában és a 1057/2005. (V. 31.) számú Kormányhatározatban meghatározott feladatokkal, a Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) II. fázisában (is) kiemelten fontos fejlesztési terület a Szakiskolai minőségfejlesztés, amelynek keretében az elsők között az Európai Unióban jelentős számú szakképző iskolában kerül bevezetésre és alkalmazásra az európai Közös Minőségbiztosítási Keretrendszeren (CQAF) alapuló, a hazai sajátosságok figyelembevételével adaptált Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) szerinti minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszer. 2. A Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer egyik (3.) alkotóeleme a monitoring rendszer (lásd 1. sz. ábra), amely az önértékelést egy független, harmadik fél nemzeti, regionális vagy ágazati szintű, külső testület által rendszeres időszakonként elvégzett külső értékeléssel, egészíti ki, és ennek egyik eszközeként az ún. európai Peer Review 1 alkalmazását javasolja. 3. Az SZFP II. intézmények 2008. tavaszán elkezdik önértékelésüket az SZMBK minőségi alapkövetelményeit is magában foglaló Szakképzési Önértékelési Modell II Fejlesztési szintjének követelményrendszere alapján. 4. Ezt követően 2008. őszén, pályázati úton kiválasztott 15 SZFP II. intézményben lehetőség nyílik az önértékeléshez kapcsolódó, azt hitelesítő külső értékelés megvalósítására, az európai szakképzésben már 15 országban sikerrel kipróbált módszertan adaptációja alapján. 1 Azonos tevékenységet folytatók (társak vagy kollégák) egymás általi értékelése. 3

I. A SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER ÉS A PEER REVIEW KAPCSOLATA 1. A Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer tartalmi felépítése Az Európai Unió Bizottsága által 2003-2004-ben kidolgozott Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (a továbbiakban SZMBK vagy Keretrendszer) elsődleges célja, hogy elősegítse a szakképzés minőségének fejlesztését és e téren az EU tagállamok szakképzést érintő szakmapolitikai kezdeményezéseinek növekvő áttekinthetőségét és konzisztenciáját, valamint hogy közös irányt adjon a nemzeti és az intézményi szintű minőségirányítási rendszerek kialakításához és fejlesztéséhez. A Keretrendszer az alábbi alkotóelemekből épül fel (lásd 1. sz. ábra): - egy modell, amely lehetővé teszi a rendszerek megtervezését, gyakorlatba átültetését, működtetését, értékelését és felülvizsgálatát a megfelelő szinteken, - egy megfelelő módszertan a rendszerek értékelésére és felülvizsgálatára, a folyamatos fejlesztés előmozdítása céljából: a hangsúly a külső értékeléssel egybekötött önértékelésen van; - egy monitoring rendszer: egy külső szerv(ezet) általi külső értékelés (lehetőség szerint az európai Peer Review eljárás (azonos tevékenységet végzők egymás általi értékelése) alkalmazásával kombinálva); - egy mérőeszköz: adott számú referenciamutató, amelyek célja, hogy segítse a tagállamokat saját rendszereik országos, regionális vagy helyi szintű ellenőrzésében és értékelésében. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a Keretrendszer alkotóelemeit: Az SZMBK Modell (Közös kritériumok) tartalmazza azokat a szakképzésre vonatkozó kulcskérdéseket, amelyek vizsgálata alapvető fontosságú a szakképző intézmények képzési tevékenységének minőségbiztosítása szempontjából. A kulcskérdések a P-D-C-A logika 2 négy lépése 1. Tervezés, 2. Megvalósítás, 3. Mérés és értékelés, 4. Felülvizsgálat mentén kerültek csoportosításra, amelyeket a Módszertan elem fog össze egységes egészszé (lásd 1. sz. ábra). Az SZMBK Modell hozzáadott értéke abban rejlik, hogy minden 2 A PDCA angol betűszó a Plan Do Check Act szavak első betűiből. Jelentése Tervezni Végrehajtani Ellenőrizni Beavatkozni. A PDCA a folyamatos (minőség)fejlesztés alaplogikája. 4

egyes lépéshez európai szinten egyeztetett és elfogadott, alapvető minőségi követelményeket határoztak meg. Ezek a követelmények alkotják a szakképzés minőségbiztosításának európai szinten közös minőségi követelményeit. 1. Tervezés 4. Felülvizsgálat (Visszacsatolás és fejlesztés) SZMBK 5. Módszertan 3. Mérés, ellenőrzés és értékelés AzSZMBKModell 2. Megvalósítás Mérés (Indikátorok) Modell (Közös kritériumok) Külső értékelés (Monitoring) Önértékelés (Módszertan) 1. sz. ábra: A Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) alkotóelemei A Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer 2. Módszertan eleme a szakképzési rendszerek (minőség alapú) értékelésének és felülvizsgálatának, a rendszerek folyamatos fejlesztésének releváns eszközeként az önértékelés alkalmazását hangsúlyozza, de nem önmagában, hanem egy független, harmadik fél által rendszeres időszakonként elvégzett külső értékeléssel kombinálva. Monitoring rendszer / (önértékeléshez kapcsolódó) külső értékelés Az önértékelést egy független, harmadik fél nemzeti, regionális vagy ágazati szintű, külső testület által rendszeres időszakonként elvégzett külső értékeléssel szükséges kiegészíteni, megerősíteni. Specifikus külső értékelési eszköz lehet a szakképző intézmények akkreditációja, vagy az ún. Peer Review. A Keretrendszer 4. Mérés eleme a szakképzési tevékenység eredményességének és hatékonyságának vizsgálatát segítő rendszer szintű közös indikátorokat (10) tartalmazza, amelyek az európai szinten megállapított szakmapolitikai célkitűzésekhez (a munkaerő jobb foglalkoztathatósága, a munkaerő-piaci igények és a képzési kínálat közötti jobb összhang biztosítása, a szakképzéshez való hozzáférés kiszélesítése) kapcsolódnak, és elősegít(het)ik az objektív adatokon, tényeken alapuló fejlesztéseket. A cél annak elősegítése, 5

hogy a tagállamok biztosítsák a saját rendszereik közös mennyiségi és minőségi referenciákon alapuló, megfelelő és következetes figyelését és értékelését. 2. Mi az a Peer Review? A Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer 3. eleme tehát az önértékeléshez kapcsolódó külső értékelés, amelynek megvalósításához az európai szinten elindított minőségbiztosítási kezdeményezések folyományaként és előmozdítására egy újfajta, a szakképző intézményekben alkalmazandó külső értékelési módszertan, az ún. Peer Review eljárás került kifejlesztésre. A Peer Review a külső értékelés egy önkéntességen alapuló formája, amelyet azzal a céllal végeznek, hogy támogassák, segítsék az átvilágított oktatási (szakképző) intézményt minőségbiztosítási és minőségfejlesztési törekvéseiben. Egy fejlődés fejlesztés-orientált formatív megközelítés, amely alkalmazása a visszacsatoló, visszajelző és ez által a tanítási folyamat korrekciójához segítséget nyújtó funkciója révén hozzásegíti a fogadó intézményt ahhoz, hogy magas színvonalú szakoktatást és szakképzést kínáljon partnerei (elsősorban a tanulók, a pedagógusok és a szülők) számára. A Peer Review eljárás középpontjában a folyamatos minőségfejlesztés elősegítése áll tehát, egy nyílt és a kölcsönös bizalmon alapuló légkörben megvalósuló szisztematikus értékelés révén. Az értékelést olyan, az intézményen kívüli szakemberek pl. más intézményekben tanító, oktató kollégák (Peer-ek) végzik, akik hasonló környezetben tevékenykednek (tehát ismerik és értik a szakképzésben zajló folyamatokat), és a vizsgált területe(ke)n megfelelő szakértelemmel rendelkeznek. (Ezért nevezik a módszert azonos tevékenységet végzők egymás általi értékelésének is, amely más EU tagállamból érkező értékelő szakember közreműködésével is megvalósulhat.) Ez az oka annak, hogy a fogadó, értékelt szakképző intézmények a külső értékelésnek ezt a formáját általában sokkal humánusabbnak, és kevésbé ijesztőnek, fenyegetőnek érzékelik és ítélik meg, mint pl. a tanfelügyeleti ellenőrzéseket vagy az auditokat. A Peer-ek arra kapnak felkérést, hogy értékeljék a fogadó intézmény különböző működési területeinek a minőségét (pl. egyes folyamatok, az oktatási-képzési tevékenység vagy a teljes szervezet minősége). A Peer Review eljárás a szakképző intézmények meglévő minőségfejlesztési tevékenységén ezen belül hangsúlyosan az önértékelésen alapszik, ezt fejleszti tovább, a Peer-ek segítségével, akik külső perspektívából értékelik az intézményt, az intézmény tevékenységét és arról szakmai véleményt nyilvánítanak. 6

Az értékelési folyamat két fő részből áll: az intézmény önértékelésének eredményeként elkészült dokumentum (Önértékelési Jelentés) elemzésből és egy (több napos) helyszíni látogatásból. A Peer Review, mint minőségbiztosítási és minőségfejlesztési, valamint értékelési eljárás és eszköz, fő előnyei és haszna az alábbiakban foglalható össze: - Az értékelők (Peer-ek) az adott szakterületen dolgozó, azt jól ismerő kollégák, akik külső perspektívából értékelik az intézményt, az intézmény tevékenységét. - Kritikus, de ugyanakkor építő jellegű visszajelzés készül az értékelt intézmény számára a megfelelő minőségű képzés biztosítása érdekében. - Bemutatja az erősségeket és a jól működő eljárásokat, valamint feltárja a gyengeségeket, a fejlesztendő területeket, ez által pedig a szükséges fejlesztés irányait is. - Biztosítja azt, hogy a partnerek jobban megismerhessék az intézményt és elismerhessék a teljesítményét. - Közös tanulást biztosít a Peer-ekkel. - Segíti hálózat, szakmai kapcsolatok és együttműködések kiépítését más szakképző intézményekkel. A Peer Review látogatások egyaránt szolgálják az értékelt és az értékelő intézmények közötti szakmai diszkussziót, a szakmai ismeretszerzést és a célzott tapasztalatcserét. E mellett jó lehetőséget biztosítanak a különböző intézményi minőségbiztosítási rendszerek működésének kölcsönös megismerésére, az egyes szakképző intézmények tevékenységének összehasonlítására, a jó gyakorlatok feltárására és továbbadására, az egymástól való tanulásra, a benchmarkingra, így a horizontális tanulás hatékony eszközei is. 3. A Peer Review és a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) kapcsolata A Peer Review külső értékelési eljárás teljes összhangban van a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer céljaival és alapelveivel, és támogatja azok gyakorlati megvalósulását. A Peer Review eljárás megfelel az SZMBK Modell logikájának is (lásd 2. sz. ábra), elemei azonosíthatóak az Európai Peer Review eljárásban is. Például, - a módszertant maga a Peer Review eljárás, mint minőségfejlesztést támogató módszer jelenti. - a Peer Review eljárás szerves része az önértékelés, amely alapján aztán megvalósul a szakképzési tevékenység minőségének külső értékelése is. 7

- az egyes minőségterületekhez kapcsolódóan indikátorok is meghatározásra kerülnek, amelyek vizsgálata, értékelése szintén megtörténik a Peer Review eljárás során. Önértékelés a szakképző intézmények által (Önértékelési Jelentés) Követő tevékenységek (beavatkozás, fejlesztés a Peer Review Jelentés megállapításai alapján) Peer Review MÓDSZERTAN Peer Review folyamat (Önértékelési Jelentés elemzése, Peer-ek látogatása) Peer Review Jelentés (erősségek és fejlesztendő területek meghatározásával) - 2. sz. ábra: A Peer Review eljárás az SZMBK-ban E mellett, a Peer Review más területeken is szervesen kapcsolódik az SZMBK-hoz, például: - A Peer Review, mint külső értékelési módszertan, gazdagítja az SZMBK és az SZMBK Modell módszertani eszköztárát. - A Peer Review az SZMBK Modell kritériumait követő, szisztematikus értékelési eljárás, ez által segíti az SZMBK bevezetését, gyakorlati alkalmazását. - A tanulás és tanítás középpontba helyezése kulcsterület a Peer Review alkalmazása során is. - A Peer Review értékelés során elsődleges a minőség (PDCA) kör amely köré az SZMBK Modell minőségi alapkövetelményei is csoportosíthatóak érvényesülésének nyomon követése, figyelembe vétele. A Peer Review értékelés során is az elsődleges viszonyítási alapot minden esetben a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer alapelvei és közös alapvető minőségi követelményei adják. Így a Peer Review jó eszköz az európai Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer bevezetésével, alkalmazásával kapcsolatos további tapasztalatszerzésre, valamint a Keretrendszernek még szélesebb körben történő megismertetésére és terjesztésére. 8

4. A Peer Review és a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) kapcsolata Az önértékelés központi helyet foglal el a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszerben SZMBK), amelynek 2. Módszertan eleme a szakképzési rendszerek (minőség alapú) értékelésének és felülvizsgálatának releváns eszközeként az önértékelés alkalmazását hangsúlyozza a folyamatos fejlesztés előmozdítása céljából. A szakképző iskolák önértékelési tevékenységének elősegítésére és támogatására kifejlesztésre került a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM), amely egy komplex, a szakképző iskolák feladataihoz és működési sajátosságaihoz illeszkedő önértékelési eszköz. A Szakképzési Önértékelési Modell követelményrendszerébe beépítésre kerültek az SZMBK Modell kulcskérdései és a Keretrendszer által meghatározott indikátorokkal kompatibilis, a szakképzés eredményességének és hatékonyságának mérésére alkalmas kulcsindikátorok. Így biztosítható, hogy a SZÖM alkalmazásával a hazai szakképző intézmények kitérjenek önértékelésük során azoknak a közös követelményeknek a vizsgálatára, amelyek alapvető fontosságúak egy szakképző intézmény minőségfejlesztési tevékenységében. Ez által a Szakképzési Önértékelési Modell megfelel és megfeleltethető az SZMBK Keretrendszer második elemének. A Szakiskolai Fejlesztési Program II. szakaszában részt vevő intézmények számára kötelező az önértékelés megvalósítása, azaz a programba bekapcsolódó iskoláknak a program futamideje alatt rendszeres időközönként el kell végezniük a SZÖM szerinti önértékelést. A 2006. őszén a SZÖM I. (Helyzetfelmérő szint) Modell alapján elvégzett önértékelést követően, legközelebb 2008. tavaszán kora őszén kell az intézményeknek a szervezeti szintű önértékelésüket megvalósítaniuk, a SZÖM II. Fejlesztési szint kritériumrendszere alapján. Ez az önértékelés képezi majd a 2008. őszén megvalósuló Peer Review külső értékelések alapját. A SZÖM II. Modell alkritériumai jelentik, adják azokat az ún. minőség területeket, amelyek közül az intézmények kiválaszthatják a Peer Review tárgyát, azaz a megvizsgálandó értékelési területeket, amelyekre aztán elkészítik az Önértékelési Jelentésüket (lásd még a II/2. fejezetet). 9

II. A PEER REVIEW TÍPUSÚ KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS MEGVALÓSULÁSA AZ SZFP II. INTÉZMÉNYEKBEN Bevezetés Az SZFP II-ben részt vevő intézményeknek lehetőségük nyílik a Peer Review típusú külső értékelés megvalósítására, azt követően, hogy elkészítették önértékelésüket a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) II. Fejlesztési szintje kritériumrendszere alapján. A külső értékelés megvalósítására az intézmények pályázatot nyújthatnak be a Programkoordinációs Irodához, abban az esetben, amennyiben megfelelnek a pályázati felhívásban részletezett feltételeknek. Nyertes pályázat esetén az intézményi önértékelések elkészítésének határideje legkésőbb 2008. október 15. A külső értékeléseket 2008. november 30-ig meg kell valósítani. A pályázaton nyertes intézményekben a Peer Review-k hatékony és eredményes megvalósulását a Programkoordinációs Iroda mint koordináló szervezet számos eszközzel támogatja (pl. módszertani útmutatásokkal, felkészítő képzéssel, értékelési szakértő biztosításával, a benchmarking adatbázisban fórum megnyitásával, konzultációs lehetőséggel, a felmerülő költségek finanszírozásával). Ahhoz, hogy az intézmények dönteni tudjanak arról, benyújtanak-e pályázatot a külső értékelés elvégzésére, szükséges látniuk, hogy - kik és mit értékelnek a külső értékelési eljárás Peer Review során? - hogyan, milyen folyamat mentén valósul meg a SZÖM II. alapú önértékeléshez kapcsolódó külső értékelés? - milyen feladatokat kell az intézménynek elvégeznie egy sikeres Peer Review megvalósítása érdekében (előkészítés, megszervezés, lebonyolítás stb.)? - milyen erőforrásokat igényel a külső értékelésben való részvétel? A módszertani leírás további részében ezeket a kérdéseket fejtjük ki részletesen. 10

1. Kik értékelnek a Peer Review során? A Peer Review külső értékelési eljárás két legfontosabb szereplője a fogadó (értékelt) szakképző intézmény és az intézménybe ellátogató értékelők (Peer-ek). 1.1. Kik az értékelők a Peer-ek? A Peer egy olyan személy, - aki azonos irányítási szinten van, egyenrangú azokkal az emberekkel, akiknek a munkáját, teljesítményét értékeli, - aki hasonló munkahelyen/munkakörnyezetben dolgozik (pl. más hasonló intézményben), - aki külső személy (egy másik intézményben / szervezetben dolgozik) és független (akinek nincs személyes/intézményi érdeke az értékelésben) és - akinek speciális és megfelelő szakmai tapasztalata és tudása van az értékelendő minőség területe(ke)n. Ezért a Peer-eket szokták kritikus kollégáknak vagy kritikus barátoknak is nevezni. 1.2. Az értékelő csapat Peer Team összetétele A Peer Review külső értékelést 4 értékelőből álló teamek hajtják végre. Azért szükséges, hogy az értékelő csapat összlétszáma páros szám legyen, mert a helyszíni látogatás során kétkét értékelőből álló ún. Peer Párok dolgoznak együtt és végzik az értékelést (pl. interjúkat folytatnak az intézmény különböző partnereinek a képviselőivel). A Peer Team összetétele függ a Peer Review tárgyától, mivel elsősorban a Peer-eknek kell rendelkezniük kiterjedt szaktudással az értékelendő minőségi területeket (SZÖM II. alkritériumok szerint) illetően. Fontos azonban megjegyezni, hogy a csapatnak, mint egésznek kell rendelkeznie az értékeléshez szükséges szaktudással, kompetenciákkal és tapasztalattal, és nem feltétlenül minden egyes csapattagnak. A Peer-ek szakértelme és tapasztalata mellett a rendelkezésre állás szintén fontos tényező a Peer Team összeállításakor. A Peer Team-nek a következő szakmai háttérrel kell rendelkeznie (lásd még 3. sz. ábra): - 2 igazi Peer, vagyis a másik szakképző intézményből érkező kollégák, akik jelenleg is pedagógusként, tanárként, oktatóként dolgoznak, és akik a következő területeken szakértelemmel rendelkeznek: 1) az értékelendő témákban, 2) a tanulási és oktatási módszerekben (legalább 5 év tanítási tapasztalat), és 3) a minőségbiztosítási és minőségfejlesztési eljárásokban (minőségirányítási megközelítések, (ön)értékelési, mérés-értékelési módszerek és eszközök, törvényi szabályozás, IMIP stb.). 11

- 1 fő a Kamara, mint érdekelt fél, külső együttműködő partner képviselője, aki elsősorban a szakmai, gyakorlati képzéssel kapcsolatos kérdésekben segítheti a team munkáját. A Kamara képviselőjét az értékelő intézménynek kell szerveznie, felkérnie. - 1 fő értékelési szakértő, aki szakértelemmel rendelkezik, és megfelelő támogatást tud nyújtani a team tagoknak értekelés-módszertani kérdésekben, a tervezésben, a moderálásban és a kommunikációban. Ez a személy rendelkezhet más intézményi háttérrel is (pl. értékelés, kutatás, tanácsadás stb.), ugyanakkor elegendő tapasztalattal kell rendelkeznie a szakképzés terén is, mivel kettős szerepe lesz az értékelésben: a sima Peer szerepén kívül be fogja tölteni az értékelési szakértő szerepét is. Az értékelési szakértőket a Programkoordinációs Iroda pályázat útján választja ki és listán teszi közzé, az intézmények listáról választhatják ki azt a szakértőt, akivel együtt szeretnének dolgozni a Peer Team tagjaként. A pályázatban fel kell tüntetni a megkeresett szakértő felkérést elfogadó nyilatkozatát. 1.3. Szerepek a Peer Team-ben A Peer Team-en belül a következő szerepeket kell betölteni: Peer Team Vezető, Értékelési Szakértő, Peer. Peer Team Vezető A Peer Team vezetője - a Peer-ek feladatainak elvégzésén túl - az elsődleges kapcsolattartó a szakképző intézménnyel (a fogadó intézmény Peer Review Vezetőjével), koordinálja, megtervezi, megszervezi és nyomon követi a Peer-ek tevékenységeit. Az ő felelőssége az értékelési folyamat teljes körű levezénylése, beleértve a Peer Review Jelentés határidőre történő elkészítését is. A Peer Team Vezető ily módon központi szerepet tölt be az értékelésben. Magas szintű szakértelemmel kell rendelkeznie az értékelésben, a csapatvezetésben, a kommunikációban, a moderációban és az időgazdálkodásban, ezért személyét körültekintően kell kiválasztani. A Peer Team Vezetőt a képzést követően a Peer Team tagok maguk választják ki maguk közül. A Peer Team Vezetője lehet a felkért szakértő is. Értékelési Szakértő Fontos, hogy a Peer Team-ben legyen egy olyan szakember, akinek széles körű szakértelme és tapasztalata van az értékelés megtervezésében, az értékelésben, a moderálásban és a kommunikációban. Az Értékelési Szakértő segíti a Peer Team-et, és támogatja a Peer Team vezetőt a feladatai elvégzésében, a fenti szerepek ellátásában fontos szerepet kell, hogy betöltsön. Az Értékelési Szakértő feladata lehet pl. a belső elemző megbeszélések moderálása, a szóbeli visszajelzés előkészítése a fogadó intézmény vezetése, tanárai és egyéb munkatársai számára, 12

záró megbeszélés moderálása, a Peer Team Vezető segítése a Peer Review Jelentés megírásában stb.). Ennek megfelelően az Értékelési szakértő kiválasztása kiemelkedően fontos. Peer-ek A Peer-ek elemzik az Önértékelési Jelentést, ez alapján értékelő megállapításokat és kérdéseket fogalmaznak meg, összeállítják a Peer Látogatás értékelési tervét, amelyben meghatározzák, hogy milyen partner csoportokkal fognak interjúkat folytatni, és hogy mely csoportoknak mely kérdéseket fogják feltenni, és elvégzik a Peer Review helyszíni értékelést (pl. információt gyűjtenek, interjúkat készítenek, fókuszcsoportos megbeszéléseket folytatnak, elemzik a megállapításokat, és kritikus visszajelzést adnak az intézmény számára stb.). A felvetődött problémák, fejlesztendő területek megoldására a Peer-eknek saját gyakorlatukból és tapasztalataikból lehetséges válaszokat, megoldási javaslatokat is kell adniuk a fogadó intézmény számára. Peer-ek Szakmai / Intézményi háttér Szükséges kompetenciák 2 "igazi" Peer Másik szakképző intézményből jövő szakemberek (tanárok, vezetők, minőséggel foglalkozó kollégák stb.) 1 Peer az érdekelt felek képviseletében A Kamara, mint érdekelt fél, együttműködő partner képviselője 1 Értékelési Szakértő Értékelési szakember / minőségértékelő / minőségszakértő (pl. kutatóintézetből, független auditáló/akkreditáló testülettől, tanácsadó cégtől, szakképző intézménytől) - Az értékelendő minőség területek ismerete. - Oktatási és tanulási folyamatokban szerzett tapasztalat. - Jártasság a minőségbiztosítási és minőségfejlesztési eljárásokban. - Az értékelendő minőség területek ismerete. - Jártasság a minőségbiztosítási és minőségfejlesztési eljárásokban. - Szakértelem és tapasztalat az (intézmény / szervezet) értékelésben, a moderálásban és a kommunikációban. - A szakképzés és a szakképzési rendszer ismerete. 3. sz. ábra: A Peer Team összetétele 2. Mit értékelnek a Peer-ek a Peer Review során? A Peer Review sikere nagyban függ attól, hogy az lényeges és releváns minőség területek értékelésére terjed-e ki, vagy sem. Ezen kívül csak akkor biztosítható a különböző Peer Review-k között az átláthatóság (transzparencia) és az összehasonlíthatóság, ha kiindulási pontként létezik egy közös viszonyítási / követelmény keret. 13

Az SZFP-ben ezt az értékelési keretrendszert a Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szintjének követelményrendszere adja meg, amelynek Adottságok oldali alkritériumai alkotják a Peer Review során vizsgálandó minőség területeket. Ezek: 1. KRITÉRIUM: VEZETÉS Az intézmény vezetése hogyan alakítja ki az intézmény hosszú távú terveit és értékrendjét, és személyes részvételével hogyan mutat példát azok megvalósításában? Az intézmény vezetése hogyan biztosítja az intézmény működési rendjének kialakítását és fenntartását, valamint az intézmény folyamatos fejlesztését? 1. a) Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában, és példamutatása ezek megvalósításában 1. b) Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény belső működési rendjének kialakításában és működtetésében 1. d) Az intézményvezetés személyes szerepvállalása a munkatársak motiválásában 2. KRITÉRIUM: STRATÉGIA Az intézmény hogyan alakította ki és vizsgálja felül Pedagógiai Programját, Intézményi Minőségirányítási Programját és egyéb hosszú távú terveit, hogyan ismerteti meg, és hogyan bontja le ezeket a tanévre vonatkozó feladatokra? 2. a) Információk gyűjtése és elemzése az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minőségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kidolgozásához és módosításához 2. b) Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minőségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakítása és felülvizsgálata 2. c) Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minőségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek megismertetése, éves szintre történő lebontása a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül 3. KRITÉRIUM: EMBERI ERŐFORRÁSOK Az intézmény hogyan tervezi meg, irányítja és fejleszti a munkatársakkal kapcsolatos tevékenységeit pedagógiai programjának és folyamatainak támogatása és hatékony működtetése érdekében? 3. a) Az emberi erőforrások tervezése, irányítása és fejlesztése 3. b) A munkatársak szakmai tudásának, felkészültségének felmérése és fejlesztése 3. e) A munkatársak teljesítményének értékelése és elismerése, valamint gondoskodás a munkatársakról 4. KRITÉRIUM: ERŐFORRÁSOK Az intézmény hogyan irányítja, szervezi közvetett partnerkapcsolatait és belső erőforrásait céljai elérése, Pedagógiai Programjának megvalósítása, valamint az intézményi folyamatok hatékony működése érdekében? 4. a) A közvetett partnerkapcsolatok menedzselése 5. KRITÉRIUM: FOLYAMATOK Az intézmény hogyan tervezi, szervezi, valósítja meg és fejleszti tovább folyamatait és azon belül nevelési-oktatási-képzési tevékenységét a partnerek igényeinek figyelembe vételével? 5. b) Az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének megtervezése 5. c) Az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének megszervezése és megvalósítása a mindennapi működés során 5. d) Az intézmény nevelési- oktatási-képzési tevékenységének értékelése és fejlesztése 5. e) A közvetlen partnerkapcsolatok menedzselése és fejlesztése 14

2.1. A vizsgálandó minőség területek meghatározása A Peer Review külső értékelési eljárás nagy előnye, hogy a fogadó szakképző intézmény maga választhatja meg, mely minőségterület(ek)re kéri a külső értékelést. A Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szintje alapján elvégzett önértékelés fókuszában az intézmény nevelési-oktatási-képzési tevékenységének vizsgálata, a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) Modelljéhez kapcsolódó kulcskérdések széles körének vizsgálata, valamint az intézmény által elért eredmények teljes körének az értékelése áll. Ennek megfelelően az intézmények SZÖM II. Modell szerinti önértékelésére épülő Peer Review során elsődlegesen az intézmény - a SZÖM I. szintű (ön)értékelése alapján elindított fejlesztések megvalósulásának az értékelésére, - az intézményi működés (Adottságok) egyes területeinek (hangsúlyosan a nevelés-oktatásképzési tevékenység és az azt közvetlenül támogató működési elemek, pl. a munkatársak szakmai felkészültségének felmérése és fejlesztése) és az azokhoz kapcsolódó további eredményeknek az értékelésére, valamint - az SZMBK Modell kulcskérdései széles körének vizsgálatára nyílik lehetőség. A külső értékelés során az intézményeknek kötelező jelleggel vizsgálniuk kell két minőség területet / SZÖM II. alkritériumot. Ezek: 1) a 3. Emberi erőforrás kritérium egyik alkritériuma (azaz a 3a, 3b és 3e alkritériumok egyike), és 2) az 5. Folyamatok kritérium pedagógiai tevékenységgel foglalkozó egyik alkritériuma (azaz az 5b, 5c és 5d alkritériumok egyike). A két kötelező minőség terület / SZÖM II. alkritérium mellett az intézmények szabadon választhatnak még egy 3. minőség területet a többi alkritérium közül. A vizsgálandó minőség területek kiválasztásánál fontos szempont a megvalósíthatóság, a kivitelezhetőség: minél több minőség területet kell ugyanis áttekinteni, annál több időre és erőforrásra lesz szükség. Az eddig megvalósult európai Peer Review értékelések tapasztalatai alapján, egy két napig tartó Peer Látogás esetén erősen ajánlott, hogy három minőség területnél (SZÖM II. alkritériumnál) többet ne válasszunk ki csak nagyon tapasztalt értékelők képesek ennél több minőség területtel foglalkozni ezen időkereten belül. Meg kell azt is jegyezni, hogy ha túl sok minőség területet választunk, akkor vagy felületes lesz az értékelés vagy pedig a 15

Peer-ek rá lesznek kényszerítve arra, hogy szűkítsék a vizsgálat fókuszát a minőség területeken belül. Fontos tehát és erre már a Peer Review megtervezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a megvizsgálandó minőség területek száma összhangban legyen a külső értékelésre meghatározott időkerettel. Éppúgy, mint az Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer Modelljében megfogalmazott kulcskérdések, a Peer Review is a szakképző intézmények kulcsfontosságú folyamatának tanulás-tanítás-képzés, a pedagógiai kérdéseknek az értékelését helyezi az értékelés középpontjába. Ez az a terület, ahol a Peer-ek is nagy szakmai jártassággal, szakértelemmel rendelkeznek. Ezt a megközelítést egészíti ki a tanulási-tanítási folyamat közvetlen és közvetett partnereinek, érintettjeinek bevonása az értékelési folyamatba (pl. interjú alanyokként, információ forrásokként vagy akár értékelőkként). Minden minőség terület alkritérium egy sor vizsgálandó kérdést tartalmaz, amelyek meghatározzák a kérdéses terület minőségére vonatkozó legfontosabb szempontokat. Egyéni intézményi igények szerint lehetőség van az egyes alkritériumokon belül bizonyos rész- /fókuszterületek (pl. a tanulói értékelés rendszere) mélyebb vizsgálatára is a Peer Review során, ezt az igényét azonban az intézménynek az Önértékelési Jelentésben jeleznie kell a Peerek számára. A kiválasztott minőség területek / SZÖM II. alkritériumok, természetesen, együtt értelmezendők, értékelendők az Eredmények oldalon bemutatott mutatókkal, indikátorokkal, amelyeket az értékelt szakképző intézmény Önértékelési Jelentésének is tartalmaznia kell. 2.2. A minőség területek és az SZMBK Modell kapcsolata Amint azt kifejtettük az I. fejezetben, a Peer Review eljárás a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer Minőségbiztosítási Modelljén alapul. A Peer Review a szakképző intézmény külső értékelésének innovatív módszereként tekinthető. Maguk a Peer Review során vizsgált minőség területek közvetlenül megfeleltethetők az SZMBK Modell egyes elemeinek (lásd 4. sz. ábra), hiszen a legtöbb SZMBK kulcskérdés beépítésre került a SZÖM II. modellbe, a megfelelő alkritérium segítő kérdései közé illesztve. 16

Tervezés 1a, 1b, 2a, 2b, 2c, 3a, 3b, 5b Felülvizsgálat 1b, 2b, 3a, 3b, 4a, 5b, 5d, 5e Peer Review módszer 1b, 1d, 2a, 2b, 3e, 4a, 5e Megvalósítás 3a, 3b, 3e, 4a, 5b, 5c, 5d, 5e Mérés, ellenőrzés és értékelés 3a, 3b, 3e, 4a, 5c, 5d, 5e 4. sz. ábra: Minőség területek / SZÖM II. alkritériumok az SZMBK Modellben Ezen kívül a Peer Review eljárás során a minőségi kör minden eleme szerves és rendszerszerű megközelítésben vizsgálatra kerül a minőség területek értékelése során. A tervezés, mérés, ellenőrzés, értékelés, felülvizsgálat és a változtatási eljárások (fejlesztés) része kell, hogy legyen az önértékelésnek, valamint a Peer Review-nak egyaránt. Ez biztosítja, hogy létezik egy koherens és átfogó minőségstratégia, valamint hogy szisztematikus és közvetlen kapcsolat áll fenn az értékelés és a fejlesztés, javítás között. Mivel a Peer Review egyik legfontosabb célja a folyamatos minőségfejlesztés elősegítése, kiemelt hangsúlyt kell fektetni az önértékelési folyamat utókövetésére. 3. A Peer Review külső értékelési eljárás folyamata, szakaszai Maga a Peer Review eljárás / folyamat négy szakaszból áll (lásd 5. sz. ábra), ami az SZFP II. keretében megvalósuló külső értékelések esetében kiegészül egy 0. kezdeti szakasszal, a pályázási szakasszal. 0. A pályázati szakaszban az SZFP II. intézménynek döntenie kell arról, hogy a SZÖM II. önértékelés elvégzését követően, egy Peer Review típusú külső értékelést kíván lefolytatni az intézményben. Ezt követően ki kell választania azt az értékelő intézményt, amellyel együttműködésben a Peer Review értékelést meg kívánja valósítani. A két intézménynek együttesen kell benyújtania pályázatát a Peer Review megvalósítására. E mellett együtt kell pályázniuk a Kamara képviselőjével és az értékelési szakértővel (azaz a teljes Peer Team-mel). 17

1. A Peer Review megvalósítása egy előkészítő szakasszal kezdődik. Ebben az első szakaszban a szakképző intézmény elvégzi az önértékelést és elkészíti az Önértékelési Jelentését, amelyet továbbít a kiválasztott Peer-eknek. Már az önértékelés elvégzésével párhuzamosan, a fogadó intézmény hozzálát a Peer Review megszervezéséhez, amely magában foglalja többek között a Peer Review ütemtervének és programjának elkészítését, valamint a szükséges intézkedéseket és egyeztetéseket a Peer Látogatással kapcsolatban. Az előkészítő szakaszban a kiválasztott Peer-eket (beleértve a Kamara képviselőjét és az értékelési szakértőt is) fel kell készíteni, képezni kell a Peer Review külső értékelési eljárás és a hozzá kapcsolódó értékelési módszertan alkalmazására. A Peer-eknek értékelniük kell az intézmény Önértékelési Jelentését, erősségeket, fejlesztendő területeket és kérdéseket kell megfogalmazniuk, amelyek tisztázására, további információgyűjtésre a Peer Látogatás alkalmával kerül sor. 2. A második szakasz a Peer Látogatás, amely a Peer Review eljárás központi tevékenysége: az értékelő Peer-ek látogatást tesznek a szakképző intézményben, ahol egy helyszíni értékelést folytatnak le. Ennek során bejárják az intézményt, valamint intézményi dokumentumokat elemeznek, és interjúkat készítenek az érintettek különböző csoportjaival. Az értékelő látogatás végén a Peer-ek előzetes szóbeli visszajelzést adnak az intézmény számára az értékelés főbb megállapításairól, valamint ajánlásokat, javaslatokat fogalmaznak meg a feltárt fejlesztendő területek javítására. 3. A Peer Látogatás után, a harmadik szakaszban az értékelők elkészítik a Peer Review Jelentésüket, és ezt megküldik a fogadó (értékelt) intézmény számára. 4. A negyedik szakasz kulcsfontosságú a szakképzés minőségének és a szervezet fejlesztése szempontjából: a Peer Review eredményeit és javaslatait a fogadó intézmények konkrét fejlesztési akciókká, tevékenységekké fordítják le, amelyeket megterveznek és végrehajtanak. 18

Következő Peer Review 1. Előkészítés Felkészülés Önértékelés és az Önértékelési Jelentés elkészítése A Peer Látogatás előkészítése 4. Fejlesztések Célok meghatározása Intézkedési tervek és végrehajtása A következő Peer Review megtervezése 6 hónap 1 év Peer Review eljárás 3. Peer Review Jelentés Peer Review Jelentés elkészítése a Peer Team által min. 3 hónap 2. Peer Látogatás Adatok gyűjtése Adatok elemzése Értékelés Szóbeli visszajelzés 2-3 nap 1 1,5 hét 5. sz. ábra. A Peer Review eljárás 4 szakasza A következőkben részletesen ismertetjük az egyes szakaszokban elvégzendő feladatokat. 3.1. Peer Review eljárás Pályázat (0. szakasz) 3.1.1. Döntés a Peer Review elvégzéséről és a pályázat benyújtásáról A külső értékelésre pályázni szándékozó SZFP II. intézmény vezetése részéről döntés, magas fokú elkötelezettség kinyilvánítása szükséges a Peer Review lefolytatásáról. Ezzel egyidejűleg szükséges a Peer Review céljainak és a Peer Review-val kapcsolatos intézményi vezetői elvárásoknak az átgondolása, meghatározása is. Mivel a Peer Review sikeres megvalósításához a kezdetektől a munkatársak (tantestület, adminisztratív munkatársak) és más fontos partnerek (pl. tanulók) részéről is határozott elkötelezettség szükséges, ezért az intézményvezetésnek lehetőség szerint őket is be kell vonnia ebbe a döntési folyamatba, illetve tájékoztatást kell adnia számukra a külső értékelés elvégzésével kapcsolatos vezetői célokról, a megvalósítás már ismert részleteiről, a várható feladatokról, határidőkről, a várható előnyökről, hasznokról. Ezt a tájékoztatót az intézmény vezetőjének célszerű megtartania. 19

Számba kell vennie továbbá az intézménynek a Peer Review megvalósításához szükséges és az intézményben rendelkezésre álló erőforrásokat is (főleg az idő és a közreműködő munkatársak tekintetében). A Peer Review-val kapcsolatos minden tevékenység koordinálásáért az Intézményi Peer Review Vezető a felelős. Ő, mint a fogadó intézmény munkatársa, lesz az összekötő kapocs az értékelendő szakképző intézmény, az értékelő intézmény és az Értékelő (Peer) Team között. Személyét körültekintően kell kiválasztani, mivel a Peer Review vezetőjeként, fő segítőjeként kulcsszerepe lesz a megvalósításban. Elsősorban olyan kollégát célszerű megbízni ezzel a feladattal, aki már korábban is bekapcsolódott az intézmény minőségfejlesztési, mérésértékelési munkáiba, illetve nagy rálátással rendelkezik az intézményre, valamint döntési hatáskörrel is bír (pl. a minőségfejlesztésért felelős igazgatóhelyettes). Célszerű azonban a fogadó intézményben egy 2-3 fős, ún. Peer Review teamet létrehozni, akik már a pályázat elkészítésében is, de főként az önértékeléshez kapcsolódó külső értékelés teljes folyamatában (előkészítés, megszervezés, lebonyolítás) feladatot vállalnak. Ugyancsak ekkor szükséges az intézménynek átgondolni és eldöntenie szintén a munkatársakkal és az egyéb fontos partnerekkel egyetértésben, hogy mely minőség területekkel (SZÖM II. alkritériumokkal) kíván foglalkozni a Peer Review során. (lásd II/2.1. fejezet) Ez azért is szükséges és fontos információ, mert a már a pályázati szakaszban kiválasztandó értékelő intézményeknek és értékelőknek (Peer-eknek) a vizsgálandó minőség területeken kell magas fokú és speciális szaktudással rendelkezniük. 3.1.2. Értékelő intézmény kiválasztása A Peer Review értékelések az SZFP I. és az SZFP II. intézmények által alkotott ún. hálózat keretében, ezen intézmények együttműködésében valósulnak meg. Értékelt intézmények csak SZFP II. intézmények lehetnek, amelyek értékelő intézményt az SZFP I. és az SZFP II. intézmények köréből egyaránt választhatnak. (Az SZFP I. intézmények csak értékelő intézményként vehetnek részt tehát a folyamatban. Az SZFP II. intézmények mindkét feladatra pályázhatnak, azonban egy SZFP II. intézmény vagy csak értékelt intézmény vagy csak értékelő intézmény lehet, azaz nem lehet egyszerre értékelt és értékelő intézmény is.) A létrejövő intézmény-pároknak közösen kell pályázatot benyújtaniuk a külső értékelés megvalósítására. A pályázatban az értékelő intézménynek is meg kell jelölnie azt a személyt, aki a Peer Review előkészítése és megvalósítása során a kapcsolatot tartja a folyamat szereplőivel, elsődlegesen a fogadó intézménnyel és a Peer-ekkel, és az értékelő intézmény feladatait koordinálja. 20

E mellett a pályázatban az értékelő intézménynek hitelérdemlően bizonyítania kell, hogy alkalmas és képes a külső értékelői feladat ellátására. Ennek során az alábbiak bemutatására kell kitérniük: - az intézmény működési környezete, képzési struktúrája, - az intézmény minőségfejlesztési, szervezetfejlesztési tevékenységei, múltja, - az intézmény önértékelési, mérés-értékelési rendszere, - az intézmény külső értékelésben, intézményértékelésben, szervezetértékelésben szerzett tapasztalata (értékelő vagy értékelt intézményként), - fejlesztési programokban való részvétel, és ennek eredményei, - az intézmény jó gyakorlatai, kiválósága (elsősorban a kiválasztott minőség területeken), a benchmarking adatokkal is alátámasztva, stb. E mellett az értékelő intézménynek meg kell neveznie azt a két intézményi szakembert is, akik személyesen részt vesznek majd a másik (SZFP II.) szakképző intézmény önértékeléshez kapcsolódó külső értékelésében, és igazolniuk kell alkalmasságukat a Peer Review értékelés elvégzésére. Ennek során az alábbiak bemutatására kell kitérniük: - pedagógiai oktatási gyakorlat, - szakmai tapasztalat, gyakorlat a kiválasztott minőség területeken (SZÖM II. alkritériumai szerint), - közoktatási, kiemelten szakképzési minőségbiztosítási és minőségfejlesztési ismeretek, gyakorlat (esetleg képzettség), - mérés-értékelési ismeretek és gyakorlat, - belső és/vagy külső szervezet- / intézményértékelési tapasztalat, gyakorlat, - teljes körű intézményi / szervezeti önértékelési ismeretek, gyakorlat, - megfelelő rálátás egy szakképző intézmény működésére stb. A pályázatban mellékelni kell a kiválasztott intézményi munkatársak szakmai önéletrajzát is, valamint kiválasztásuknál figyelembe kell venni a Peer-ektől elvárt szaktudás és kompetenciák meglétét is (lásd II/1. fejezet). Mindenképpen szükséges az is, hogy a fogadó intézmény lehetőség szerint az értékelő intézmény és a Peer-ek bevonásával már a pályázat elkészítésének szakaszába átgondolja, hogy milyen ütemezésben kívánja a Peer Review-t megvalósítani. Ezért a pályázathoz egy első Peer Review ütemtervet is csatolni kell, amely tartalmazza az időkereteket és a határidőket, azt, hogy milyen lépéseket kell megtenni és mikor (pl. önértékelés elvégzése, Önértékelé- 21

si Jelentés elkészítése és eljuttatása a Peer-eknek, Peer Látogatás előkészítése, Peer Látogatás tervezett időpontja, Peer Review Jelentés elkészítésének végső határideje stb.). Az SZFP II. intézménynek együtt kell tehát pályáznia a teljes Peer Team-mel. A pályázathoz csatolni kell a Peer-ek nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy ismerik a pályázatot és nyertesség esetén a feladatokat elvállalják, a felkészítő képzésen és a Peer találkozókon részt vesznek, stb. A pályázaton nyertes SZFP II. intézménynek majd egy későbbi, a Programkoordinációs Iroda által meghatározott határidőig együttműködési megállapodást / szerződést is kell kötnie a Peer-ekkel az értékelői munka, feladat elvégzésére. 3.2. Peer Review eljárás Előkészítés (1. szakasz) 3.2.1. A fogadó szakképző intézmény feladatai az előkészítés során: Az önértékelés és az Önértékelési Jelentés elkészítése A javasolt minimális tapasztalat egy Peer Review elvégzéséhez az, hogy a fogadó szakképző intézmény már legalább egyszer végzett önértékelést. Ez a feltétel az SZFP II. intézmények esetében teljesül, azzal, hogy amennyiben részt kívánnak venni a külső értékelésben 2008. október 15-ig elkészítik önértékelésüket a SZÖM II. Fejlesztési szint követelményrendszere alapján, az intézményi felkészítő képzésen kapott útmutatások szerint. A Peer Review előfeltétele tehát egy olyan megalapozott elemzés, amely bemutatja a vizsgálatra kiválasztott minőségterületeken (legfeljebb 3 SZÖM II. alkritérium) az erősségeket és a fejlesztendő területeket. Ezért a Peer Review-t megelőzően egy szisztematikus önértékelést kell elvégezni minden, a külső értékelés tárgyát képező minőség területen, és az önértékelés eredményeit dokumentálni kell az Önértékelési Jelentésben. Itt figyelemmel kell lenni arra, hogy a SZÖM II. szerinti önértékelés során a feltárt tények, adatok, megállapítások értékelése az Értékelő Könyv elkészítésével valósul meg, amely Értékelő Könyv azonban csak az Adottságok 5 kritériumára készül. Ez azt jelenti, hogy az erősségek és fejlesztendő területek meghatározása kritérium és nem alkritérium! szinten történik. Mivel azonban a Peer Review eljárás során SZÖM II. alkritériumok külső fél általi vizsgálatára, értékelésére kerül sor, ezért az intézménynek a kiválasztott minőség területek esetében alkritériumonként is el kell végeznie az értékelést, azaz az erősségek és a fejlesztendő területek meghatározását. 22

Az önértékelés során az értékelendő minőség területek mindegyikén meg kell határozni tehát az erősségeket és a fejlesztendő területeket. Itt lehet / kell jelezni a Peer-ek számára azokat a speciális értékelési kérdéseket is, amelyek segítik a Peer-eket abban, hogy a Peer Review során azokat a területeket, témaköröket célozzák meg, amelyek a szakképző intézmény számára kiemelt fontossággal bírnak. Az Önértékelési Jelentés a Peer Review központi dokumentuma: minden fontos információt tartalmaznia kell, amely szükséges lehet a Peer-ek felkészüléséhez, és minden olyan témát érintenie kell, amely értékelésre kerül a Peer Review során. Ez indokolja, hogy az Önértékelési Jelentéshez szükséges egy bevezető részt is összeállítani (legfeljebb 2 oldal terjedelemben), amely röviden bemutatja az intézményt és fontos információkat is tartalmaz az intézmény és elsősorban a vizsgálandó minőségterületek értékelése szempontjából. A bevezető részben az alábbiakra kell kitérni: - Az intézmény általános rövid bemutatása: amelyben az intézményre vonatkozó általános, alapvető információkat kell bemutatni. - Az intézmény működési (verseny) környezetének bemutatása: amelyben azokat az adatokat kell bemutatni, amelyek segítenek megérteni az intézmény működési környezetét, például azt, hogy milyen külső hatásokra kell az intézménynek reagálnia. - Az intézményi célrendszer bemutatása: amelyben az intézmény céljait, és ezeknek a céloknak a rendszerét kell bemutatni. - Az intézmény szervezetfejlesztési folyamatának bemutatása: amelyben az intézmény szervezetfejlesztési tevékenységét, és szervezetfejlesztési múltját kell bemutatni. A Peer Látogatás előkészítése Miután rögzítették a Peer Review dátumát, és kiválasztották és felkérték a Peer-eket, a Peer Review Vezetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a Peer-ek megkapják az Önértékelési Jelentést és minden, az értékeléshez szükséges dokumentumot maximum két héttel a Peer-ek látogatása előtt. Az Intézményi Peer Review Vezetőnek a benyújtott pályázat és a partnerekkel való egyeztetés alapján el kell készítenie Peer Látogatás részletes és megvalósítható programját. Ebben a feladatban segítségére lehet az Értékelési Szakértő és/vagy a Peer-ek, mivel a napirendnek tükröznie kell az alkalmazni kívánt értékelési módszereket és azt, hogy az érintettek mely csoportjaival kívánnak interjút készíteni a Peer Látogatás során. A programot körültekintően kell megtervezni, annak érdekében, hogy sikeres Peer Látogatás valósuljon meg. A Peer Látogatás helyi megszervezését megfelelő időben el kell kezdeni, ezt az Intézményi Peer Review Vezető intézi, aki felelős a látogatás zökkenőmentes lebonyolításáért. 23

A helyi szervezés magában foglalja: - a munkatársak tájékoztatását a Peer-ek látogatásáról, - a Peer-ek által kért intézményi dokumentumok, szakmai anyagok, egyéb bizonylatok előkészítését, - az interjúalanyok kiválasztását és a várható rendelkezésre állás rögzítését, - a termek és a szükséges eszközök biztosítását, - az interjúalanyok meghívását, - más partnerek, érdekelt felek tájékoztatását és meghívását (pl. fenntartó), - frissítők és ebéd biztosítását, az intézmény bejárás megszervezését stb. Egy külön termet kell biztosítani a Peer Team-nek az értékelés teljes időtartamára, ahol a Peer-ek az interjúk közötti szünetekben egyeztethetnek, illetve megbeszéléseket folytathatnak. E mellett szükség van még legalább 2 olyan kisebb méretű teremre, ahol az interjúkat, fókuszcsoportos megbeszéléseket le lehet folytatni. Egy nagyobb termet is biztosítani kell, ahol a szakképző intézmény képviselői és a Peer Team a nyitó és a záró értekezletet megtarthatja. 3.2.2. A Peer-ek feladatai az előkészítés során: Az előkészítési szakaszban a Peer-eknek fel kell készülniük az értékelésre. Ennek első lépése, hogy részt kell venniük a Programkoordinációs Iroda által biztosított 2 napos felkészítő képzésen. Az értékelésre való konkrét felkészüléshez a Peer-eknek - el kell olvasniuk és először egyénileg elemezniük, értékelniük kell az Önértékelési Jelentést, erősségeket és fejlesztendő területeket, valamint kérdéseket kell meghatározniuk a vizsgálandó minőség területekre vonatkozóan. A mennyiben az értékeléshez további információt tartanak szükségesnek, akkor azt jelezniük kell és kérniük kell további információt. Az egyéni értékeléseket meg kell küldeni a Peer Team Vezetőnek, aki összesíti ezeket. - eszmét kell cserélniük az Önértékelési Jelentésben foglaltakról, és meg kell egyezniük azokban az értékelési szempontokban, amelyeket a Peer Review során hangsúlyosan, kiemelten vizsgálni kívánnak, - az Intézményi Peer Review Vezetővel közösen el kell készíteniük a Peer Látogatás programját, - részt kell venniük a látogatás előtti Peer Team találkozón, munkaértekezleten (konszenzus találkozó), amelyen közösen elő kell készíteniük az interjú kérdéseket és a megfigyelési szempontokat, valamint egy interjú / megfigyelés ütemtervet is kell készíteniük (ki fog meginterjúvolni/megfigyelni kit, mikor és hol). 24

A Peer Látogatást előkészítő találkozók Lényeges, hogy a Peer Team tagjai találkozzanak a Látogatás előtt, annak érdekében, hogy fel tudjanak együtt készülni a látogatásra, a forgatókönyvet meg kell beszélniük. Ez elősegíti a csapatépítést és a csapat együttműködésének a hatékonyságát is fokozza az értékelő látogatás során. A Peer-eknek már a találkozó előtt egyénileg elemezniük és értékelniük kellett az Önértékelési Jelentést, így felkészülten érkeznek a munkaértekezletre, ahol az első benyomásaikról eszmét cserélhetnek, és megvitathatják azokat a specifikus kérdéseket és témaköröket is, amelyekkel a Peer Látogatás során hangsúlyosan foglalkozni kívánnak. Általában erre a találkozózóra a Peer Látogatás előtti nap délutánján kerül sor. Az előkészítő tevékenységek hatékonyságának növelése érdekében igen hasznos, ha a látogatás előtt a Peer-ek találkozhatnak az értékelendő szakképző intézmény képviselőivel is. Egy ilyen Kérdések és Válaszok találkozó megszervezése, amelyen általában a Peer Review Vezető képviseli az intézményt, jelentősen hozzájárulhat az értékelés sikeréhez. Ezen a találkozón tisztázhatják a Peer-ek kérdéseit, finomíthatják az értékelési módszereket, dönthetnek a meginterjúvolni kívánt érdekelt felek csoportjairól, megvitathatják és véglegesíthetik a Peer Review programját. Az intézmény képviselőivel való találkozó után a Peer-ek megtartják munkaértekezletüket. 3.3. Peer Review eljárás Peer látogatás (2. szakasz) 3.3.1. Mi történik a Peer Látogatáskor? A látogatás alkalmával a Peer-ek egy rövid, lényegre törő értékelést végeznek, amely a szakképző intézmény által kiválasztott minőség területekre fókuszál. Az értékelés alapja a korábban benyújtott Önértékelési Jelentés és más releváns intézményi dokumentumok elemzése. A látogatáskor a Peer-ek ellenőrzik az önértékelési dokumentum adatainak, tényeinek pontosságát, helyességét és elvégzik saját vizsgálatukat. Mindez általában plusz információk gyűjtésével jár. Különböző adatgyűjtési és értékelési módszereket alkalmazhatunk. A rendelkezésre álló dokumentumok elemzése mellett, a leggyakoribb módszerek az interjúk és a (fókusz) csoportos megbeszélések, valamint a megfigyelések. A begyűjtött adatokat a Peer-ek elemzik és megvitatják. Első, előzetes visszajelzést adnak a szakképző intézmény számára a látogatás végén. A Peer Review céljaitól függően, a Peer Látogatás felhasználható egy, a Peer-ek és a fogadó szakképző intézmény közötti szélesebb körű információ-, gondolat- és tapasztalatcserére, szakmai konzultációra. 25