A TISZAI KÖZSZOLGÁLATI ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZ- TÁR 24. évi kiegészítő melléklete I. BEVEZETŐ RÉSZ 1. A PÉNZTÁR BEMUTATÁSA a) Elnevezése: Tiszai Közszolgálati Önkéntes Egészségpénztár Rövidített neve: Tiszai Közszolgálati Egészségpénztár b) Alapítója: 15 természetes személy. c) Székhelye: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 53. d) Az alapítás időpontja: 2. november 25. e) f) Típusa: Az 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban Öpt.) hatálya alá tartozó kiegészítő egészségpénztár g) Tevékenységi köre, szolgáltatásai: Egészségpénztári szolgáltatások h) Jogszabályi háttér: A pénztár tevékenységét, gazdálkodását az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, a 268/1997. (XII. 22.) sz. Kormányrendelet valamint a 252/2. (XII. 24.) sz. Kormányrendelet szabályozza. Az önkéntes egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatásokat szabályozó 263/23 (XII. 24.) sz. Kormányrendelet 24. január 1-től lép hatályba, ezért e jogszabályt a 23-as beszámoló összeállításánál még nem vettük figyelembe. 2. A SZÁMVITELI POLITIKA FŐBB VONÁSAI A pénztár számviteli politikájában rögzíti a Számviteli törvény gyakorlati végrehajtásához szükséges előírásokat, a követendő módszereket, eljárásokat, amelyek a pénztár adottságának leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását eredményezik. A számviteli politika célja, hogy a pénztár olyan számviteli rendszert alkalmazzon, amely alapján olyan időszaki és éves beszámoló készíthető, amely a pénztár működéséről, gazdálkodásáról megbízható, valós információt nyújt. 1
A Számviteli törvény alapelvei közül az időbeli elhatárolás elvét a pénztár nem alkalmazhatja, figyelemmel a pénzforgalmi szemléletű beszámolóra, ami a ténylegesen befolyt bevételeket és teljesített kiadásokat tartalmazza. a) A könyvvezetés módja A Egészségpénztár könyvvezetési kötelezettségének a 2. évi C törvény és a 252/2.(XII. 24.) Kormányrendelet által előírt szabályok szerint tesz eleget. Az egészségpénztár vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet, melyet a naptári év végével zár le. b) A beszámoló készítésének rendje Az évközi és éves beszámolók formáját, szerkezetét a 252/2. (XII.24.) Kormányrendelet határozza meg. A pénztár beszámolási kötelezettsége rendszeres és eseti adatszolgáltatásra terjed ki. Rendszeres beszámoló az éves pénztári beszámoló, és a negyedéves jelentés. c) Amortizációs politika A pénztár értékcsökkenést negyedévente, a használatbavételt követő negyedév első napjától kezdődően számol el az immateriális javak és tárgyi eszközök után. A leírás alapja az eszközök bruttó értéke. Az értékcsökkenést a Kormányrendelet 27. (2) bekezdésében meghatározott leírási kulcsok szerint számolja el a pénztár. A kis értékű 5 E Ft egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök, szellemi termékek beszerzési értékét a pénztár egy összegben, folyó kiadásként számolja el. d) Az egyes eszközök- és forráscsoportok értékelési eljárásai Az eszközök és források értékelését a számviteli politika keretében készített Eszköz-forrás értékelési szabályzat alapján végzi a pénztár. A befektetett eszközök és a tárgyi eszközök a mérlegben tényleges bekerülési értéken szerepelnek. A pénztár a mérlegben a kötelezettségeket a jogszabályi előírások szerinti értéken szerepelteti, hosszú lejáratú kötelezettséget nem mutathat ki. II. A MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK 1. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ALAKULÁSÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKE- LÉSE Mérleg szerinti sorrendben haladva a 24. december 31-i mérlegtételek az alábbiak szerint alakulnak: ESZKÖZÖK A Tiszai Egészségpénztár mérleg főösszege 197 ezer Ft. 2
A/ Befektetett eszközök Az immateriális javak és tárgyi eszközök értéke, nem kerültek beszerzésre. B/ Forgóeszközök A pénzeszközök értéke 197 eft, mely a bankszámlán található, mint szabad pénzeszköz. A pénztár befektetéseket nem végzett. A követelések mérleg szerinti összege eft FORRÁSOK D/ Saját tőke A saját tőke értéke 191 eft A tőkeváltozás mérleg szerinti összege: -21 e Ft Ebből: A fedezeti alap tőkeváltozása: A működési alap tőkeváltozása: A likviditási alap tőkeváltozása: +3 eft - 43 eft -8 eft E/ Tartalékok Arányuk a forrásokon belül meghatározó 1%, értékük 212 e Ft. Az alapok tartalékainak képzését az alábbiak szerint vezetjük le: FEDEZETI ALAP Tartalék nyitó értéke 153 Egyéni tagdíjakból származó bevétel 3 Belépő tagok áthozott egyéni fedezete összesen 3 Csökkentő tételek Szolgáltatások kiadásai Tagoknak visszatérített összeg Befektetések vagyonarányos költségei Csökkentő tételek összesen Fedezeti alap tartaléka 183 3
MŰKÖDÉSI ALAP Tartalék nyitó értéke 43 Egyéni tagdíjakból származó bevétel 4 Eszközök értékesítéséből származó bevétel Egyéb bevételek Kiegészítő tevékenység Átcsoportosítás likviditási alapból összesen 4 Csökkentő tételek Anyag jellegű kiadások Személyi jellegű kiadások Kisértékű tárgyi eszköz beszerzés Egyéb kiadások 38 Pénzügyi műveletek ráfordítása 9 Felügyeleti díj Tőkekiadások Csökkentő tételek összesen 47 Működési alap tartaléka - LIKVIDITÁSI ALAP Tartalék nyitó értéke 16 Egyéni tagdíjakból származó bevétel összesen - Csökkentő tételek 8 Átcsoportosítás működési alapba Likviditási alap tartaléka 8 Az alapok alakulása Megnevezés Nyitó érték Növekedés Csökkenés Záró érték Fedezeti alap 153 3-183 Működési alap 43 4 47 Likviditási alap 16-8 8 Összesen 213 34 55 191 4
F Kötelezettségek A pénztár kötelezettségeinek állománya 23. december 31-én 6 e Ft. III. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ 1. A TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA A pénztár aktív (kilépési szándékot nem jelzett) tagjainak száma 24. december 31-én 8 fő volt. 2. A PÉNZTÁR TÁRGYÉVBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓI LÉT- SZÁMÁNAK ÉS BÉRKÖLTSÉGÉNEK BEMUTATÁSA Megnevezés Teljes munkaidőben foglalkoztatott Megbízási díj Mellékfoglalkozásként foglalkoztatott Létszám (fő) Bérköltség Összesen: A pénztárnak 23-ban főállású és fő mellékfoglalkozású alkalmazottja volt. Az Igazgatótanács létszáma 3 fő, az Ellenőrző Bizottságé pedig szintén 3 fő. Szeged, 25-5-31.. IT-elnök 5