BARTÓK ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1
Tartalomjegyzék AZ ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI... 3 BEMUTATKOZUNK... 4 BEVEZETŐ... 8 1. NEVELÉS A GYERMEKI SZÜKSÉGLETEK SZERINT, A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL... 11 1.1. Nevelés a gyermeki szükségletek szerint... 11 1.2. A művészetek helye a gyermekek óvodai nevelésében... 11 2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE... 13 2.1. Nevelési céljaink:... 13 2.2. Nevelésünk fő feladatai:... 13 3. A NEVELÉS KERETEI... 17 3.1. Egészséges életmód alakítása, egészségprogram... 17 3.2. Az érzelmi, közösségi nevelés és társas kapcsolatok... 22 3.3. Napirend... 27 4. A TEVÉKENYSÉG KERETEI... 29 4.1. Néphagyományőrzés, jeles napok... 29 4.2. Művészeti jeles napok... 34 4.3. Hagyományos ünnepeink és rendezvényeink... 35 5. A PROGRAM TEVÉKENYSÉGEI... 36 5.1. Játék, játéktevékenységekben megvalósuló tanulás... 36 5.2. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc, zenehallgatás... 46 5.3. Verselés, mesélés, dramatikus játék... 53 5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka... 59 5.5. Mozgás, mozgásos játékok... 65 5.6. A környezet tevékeny megszerettetése... 71 5.7. A gyermek munka jellegű tevékenysége... 76 6. KIEMELT DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSEK... 80 6.1. A gyermekek egyéni fejlesztése... 80 6.2. A gyermekek tehetséggondozása... 82 6.2.1. A gyermekek óvodai tehetséggondozásának értelmezése a kidolgozott folyamatszabályozás szerint... 83 7. KAPCSOLATRENDSZER... 85 7.1. Az óvoda és a család... 85 7.2. Az óvoda és a bölcsőde... 86 7.3. Az óvoda és az iskola... 86 7.4. Az óvoda és az alapfokú művészeti iskolák, zeneiskolák együttesek... 86 7.5. Az óvoda és a közművelődési intézmények... 86 7.6. Az óvoda és a pedagógiai szakszolgálati intézmények kapcsolata... 87 7.8. Az óvoda és az ONME Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesületének kapcsolata... 87 7.9. Az óvoda egyéb kapcsolatai... 87 7.10. A program szakmai fejlesztése az országos egyesület segítségével... 88 8. SAJÁTOS FELADATAINK... 90 8.1 Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 90 8.2 A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése... 91 9. A PROGRAM ERŐFORRÁSAI... 98 9.1. Személyi feltételek... 98 9.2. Tárgyi feltételek... 99 10. A PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE... 104 10.1 A program működését tervező, elemző és értékelő dokumentumok... 104 MELLÉKLETEK 106 Pedagógiai Program Bartók Óvoda 2
AZ ÓVODA JOGI STÁTUSA, ADATAI OM: 201877 INTÉZMÉNY NEVE BARTÓK ÓVODA SZÉKHELYE BARTÓK ÓVODA 9024 GYŐR, BARTÓK B. U. 35/C I. TELEPHELY MEGNEVEZÉSE ATTILA ÚTI ÓVODA 9023 GYŐR, ATTILA U. 4. TAGÓVODA-VEZETŐ TÓFALVINÉ CSERPES ORSOLYA II. TELEPHELY MEGNEVEZÉSE VACKOR ÓVODA 9024 GYŐR, PÁSZTOR U. 21. TAGÓVODA-VEZETŐ KOCZMANN ILDIKÓ AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK SZÁMA 1/A.-107/2015.(VI.04.) ÓVODAVEZETŐ HALÁSZ KATALIN Pedagógiai Program Bartók Óvoda 3
BEMUTATKOZUNK Intézményünk három, négy csoportos óvodából áll, Győr családi házas övezetében található. Az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív programmal dolgozunk. A központi Bartók Óvoda 2005-től ennek a programnak az egyik országos bázisóvodája. Nevelőtestületünk képzettsége, beállítódása alapján mindhárom óvoda kiválasztotta azt a területet, melyet kiemelten kezel. A Bartók Óvodában a kiemelt zenei nevelésnek hagyományai vannak, míg a Vackor Óvoda a mese-vers, drámajáték szerepét erősíti, az Attila Óvodában pedig a környezeti nevelésre helyezzük a hangsúlyt. Mindhárom óvodában igyekszünk megteremteni a gyermek és családközpontú óvodát, minél több programba, eseménybe igyekszünk bevonni a családokat. Az Attila úti tagóvodában működik egy speciális gyógypedagógiai-logopédiai csoport, ahol szakemberek (gyógypedagógus, logopédus) segítségével súlyos beszédhibás, sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelünk. Küldetésnyilatkozatunk Célunk az óvodások nyugodt, élmény-gazdag harmonikus fejlődésének elősegítése, az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A gyermekek sokoldalú képességfejlesztését biztosítva erősítjük a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakulását. Törekszünk arra, hogy kialakuljon az önállóságból fakadó egészséges öntudat, gyermeki tartás. Intézményünk küldetése olyan óvodások nevelése, akik megfelelő érzelmi biztonsággal és a tanuláshoz szükséges képességekkel rendelkezve kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat. Az alapvető értékek mentén, Csak tiszta forrásból merítve tesszük ezt. A megkomponált harmonikus környezet, az alapvető értékek közvetítése, formálja az ízléskultúrát. Hisszük, hogy óvodánkból kikerült gyermekeink jól megalapozott szokásrendszerrel, gyermeki tartással, nyitottan a szépre és a jóra, képesek megvalósítani önmagukat. Az óvoda minden dolgozója törekszik arra, hogy egyéniségével, tetteivel követendő példát Pedagógiai Program Bartók Óvoda 4
mutasson. Fontos számunkra a minőségi munka, ez teremti meg a stabil működést, a folyamatos fejlődés lehetőségét. Tehetséggondozó munkánk során, mely az esélyegyenlőségre és a jó adottságokra épít, az önértékelésében megerősített gyermek, tudatában jó képességeinek saját tehetsége ápolásával kiteljesedett életet élhet, hasznos tagjává válhat a társadalomnak. Hisszük, hogy ennek alapjait tesszük le gyermekeinkben. Pedagógiai innováció: Intézményünkben történt belső újítások, innovatív pedagógiai törekvések gazdagító változást hoztak nevelési rendszerünkben. Részletes leírásuk a program mellékletében, a Módszertani útmutatóban olvashatók. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 5
NAGY JENŐNÉ ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL ALTERNATÍV ÓVODAPEDAGÓGIAI PROGRAM alkalmazásával Csak tiszta forrásból! Az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című óvodai program átfogja az óvodáskor teljes nevelő-fejlesztő munkáját, az Óvodai nevelés országos alapprogramja 1 szerint készült alternatíva. E program első változata a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Modernizációs Közalapítvány támogatásával készült 1996-ban. A program negyedik kiadását az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017. november 29-én jóváhagyta. 1 Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/2012. (XII:17.) 1996.VIII.28. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 6
7
BEVEZETŐ PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására az emberi jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartását az egyenlő hozzáférés biztosításával erősíti. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás, különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben óvodánk kiegészítő szerepet, bizonyos esetekben hátránycsökkentő szerepet játszik. Törekszünk arra, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön a színvonalas nevelésben. Az alternatív programunk alappillérei A gyermekek érzelmi nevelése és társas érzelmi kapcsolatainak kibontakoztatása A mindennapos művészeti nevelés megteremtése Az érzelmeknek a fejlődés lélektani tanulmányaink és a gyakorlati tapasztalataink alapján rendkívüli jelentősége van az óvodás gyermek életében. Tudjuk, hogy ez a kor a nagyfokú emocionális ingerlékenység, érzelmi labilitás, polarizált érzelmek kora. Ezen életkori sajátosságokat olyan szeretetteljes, pedagógiával szeretnénk befolyásolni, melyben a gyermek érzelme differenciálódhat, az érzelmi állapotának tartóssága növekedhet, a gyermek érzelmi labilitása csökkenhet, megszelídülhet a végleteket mutató érzelmi reagálása, fokozódhat az érzelmek feletti uralkodás képessége, kialakulhat a gyermek gazdag érzelmi skálája, és megerősödhetnek a magasabb rendű érzelmek. 2 A program másik alappillére a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kapnak a művészeti értékek, hogy a kreatív gondolkodási irányt megerősítsék. A divergens, kreatív gondolkodás megerősítése utat nyit a képzelőerő, alkotóerő kibontakoztatásának. 2 Kiss Tihamér (1987): A kisgyermekek érzelmei. Bp. Tankönyvkiadó, 156-190p. 8
KIINDULÁSI PONTOK Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Minden gyermek a saját adottságának, képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre 3 Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. 4 Az egész napi óvodai életet még differenciáltabban, az egyéni szükségleteket, képességeket, az egyenlő hozzáférés elvét figyelembe véve szervezzük meg. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Az ember szellemi, erkölcsi, biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Kíváncsisága, érdeklődése képessé teszi az élmények befogadására, tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, inkluzív, szeretetteljes pedagógiára épül. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának, sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban 3 Nagy Jenőné (1997): Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok, 103 p. 4 Szuhányi Mária: Nevelés individuálpszichológia nézőpontból. Bp. Szuhányi Alapítvány, 1993. 15-27.p. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 9
migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Törekszik az SNI, HH, HHH-s gyermekek befogadására, közösségen belüli fejlesztésére. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és a tárgyi környezet, segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. A nevelés első színtere a család. Az óvodás gyermekben megteremtődik a következő életszakaszba való átlépés pszichikus feltételei. A gyermeki szükségletek előtérbe helyezése mellett, nagy figyelmet fordítunk az óvoda iskola átmenet zökkenőmentességére. A gyermekek életkorának is megfelelő, Csak tiszta forrásból! merítkezünk, hogy gyermekeink nemzetünk népi hagyományaiban, a művészetei területek sokszínű. értékes hatásával, a művészetek komplexitásában, integrálásában éljék át a vissza nem térő óvodás éveiket. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 10
1. NEVELÉS A GYERMEKI SZÜKSÉGLETEK SZERINT, A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL 1.1. Nevelés a gyermeki szükségletek szerint A gyermeki szükségletek megismerése, feltárása fontos feladatunk. Ezt támasztja alá az Óvodai nevelés országos alapprogramja, 5 hogy az egyszerre, együtt, egyformán, sokszor lemerevedett óvodai gyakorlatát át kell váltani a gyermeknek szóló, a szükségleteket figyelembe vevő fejlesztések irányába. Ha tudjuk, és tisztában vagyunk a gyermekek alapszükségleteivel és sajátos szükségleteivel is, akkor jobb kiindulási alapot biztosíthatunk az egyéni fejlesztéséhez, s ezen keresztül az egyéni fejlődés külső feltételeinek megteremtéséhez is. Megkülönböztetünk érzelmi védettség, biztonság és odafordulás szükségletet, mozgás, biológiaifiziológiai szükségletet, szeretet szükségletet, esztétikai élmények iránti szükségletet, társigény szükségletet, dicséret, elismerés szükségletet és kíváncsiság, tudásvágy szükségletet. Ahhoz, hogy harmonikusan tudjon fejlődni a gyermek, valamennyi alapszükségletet biztosítanunk kell. 6 1.2. A művészetek helye a gyermekek óvodai nevelésében Az óvodás gyermekek esztétikai élmények iránti szükségletét, 7 érzelmeinek fejlődését, a művészeti nevelés három nagy területe: az irodalom, a zene és az alkotó képzőművészet táplálja és gazdagítja leginkább. Mindezt tovább gazdagíthatjuk a művészetek egyéb területeivel, mint a népművészettel, mozgás- és mozdulatművészettel, táncművészettel, fotóművészettel, szobrászattal, építészettel, filmművészettel, és nem utolsósorban az óvodában oly gyakori lehetőséggel, a dramatikus játékok művészetével is. A nevelésünket, a tanításunk eredményességét a művészetek találkozása, együtthatása nagymértékben gazdagíthatja. Mindenképpen arra törekszünk, hogy módszereinkben, eljárásainkban összekapcsoljuk a művészeti területeket, mert a művészetek komplexitása mélyebb művészeti hatást vált ki a gyermekekből. 5 363/2012. (XII. 17.) Kormány rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 1. számú melléklet 6 Skiera, Ehrenhard (1994): Egy antropológiai pedagógia alapvonási. ELTE TFK Nevelési Tudományi Tanszékének közleményei, Budapest, 12-18. p. 7 Nagy Jenőné (2010): A gyermek esztétikai élmények iránti szükséglete, s annak biztosítása az óvodai gyakorlatban = Óvodai Nevelés. LXIII. évfolyam. 8. szám. 5-6. p. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 11
Ezeket a kompetenciákat és a hozzájuk szükséges képességeket folyamatosan fejlesztenünk kell, hiszen csak így válhatunk jó tehetséggondozóvá, hogy alkotó képességfejlesztésünk ösztönözze a gyermekeket. A többi nem művészeti tevékenységekhez, mint a játék, mozgás, környezet megszerettetése, munka jellegű tevékenységekhez pedig integráljuk a művészeti területeket, hogy így is gazdagítsuk a tevékenységek esztétikai hatásfokait. A művészeti tevékenységek formái közül elsőként a befogadást emeljük ki. Az érzékszerveken keresztül szerzett tapasztalatok akkor válnak művészeti befogadássá, ha a gyermek ahhoz sajátos érzelemmel viszonyul, rácsodálkozik, élményei közé elraktározza, de szavakba még nem foglalja, csak az mondja, hogy még egyszer óvó néni! Így kapunk visszajelzést a gyermektől, hogy tetszik neki a mesélésünk, mondókázgatásunk, versmondásunk, avagy alkotásunk. Ezekből a befogadott élményekből jön létre az utánzás természetes vágya szerint az újraalkotás. A sok-sok elraktározott emlékképből: mondókákból, mesékből, versekből, gyermekdalokból, gyakran ismételt rajzokból indul el a gyermek alkotási kedve. Az alkotás igazi kiteljesedését programunkban a kis létszámú tehetséggondozó műhelyek adják, ahol a gyermekek jó adottságaik, érdeklődésük szerint csoportosulnak. Fontosnak tartjuk a gyermekek ízlésfejlesztését is. A gyermek minden művészeti eszközre egyforma érdeklődéssel tekint. Művészi ízlését az óvoda kezdi el formálni, amely nem könnyű feladat, hiszen a gyermeket sok negatív művészeti hatás éri, melyet csak pozitív élményekkel lehet ellensúlyozni, mivel a gyermeknek nincs elég tapasztalata, ítélőképessége, hogy az értékeset meg tudja különböztetni az értéktelentől. Ezért nagy figyelmet fordítunk a gyermekeket érő ingerekre, élményekre. Az óvodai nevelést a programunkban felsorolt művészetek eszközeinek tudatos felhasználásával valósítjuk meg, állandóságát és mindennapossá tételét biztosítva. A művészeti nevelés megújítása korunk kötelező feladata, ha egészséges, harmonikus, boldog és alkotó gyermekeket szeretnénk nevelni. 8 8 Nagy Jenőné (2017): Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Alternatív óvodapedagógiai program. Negyedik Kiadás. 11-12.p. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 12
2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 2.1. Nevelési céljaink: Az óvodások nyugodt, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek (erkölcsi-szociális, esztétikai és intellektuális érzelmek) kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú készségfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése, hátrányok csökkentése. Az általános emberi értékek közvetítése. A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. A hároméves kötelező óvodába járás alatt az óvodai nevelés célja a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális képességeinek elősegítése. Helyi célok: A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. A zenei képességek fejlesztése, a zenei anyanyelv megteremtése. A testi képességek, mozgáskultúra fejlesztése. A környezeti nevelés tapasztalatokra, élményekre épülő projektrendszerének kidolgozása. 2.2. Nevelésünk fő feladatai: Az erkölcsi szociális érzelmek alakításának feladatai Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, állandó értékrendet biztosító nyugodt, családias légkör megteremtése. Mindent megteszünk, hogy a gyermekek megismerhessék óvodájukat, ezáltal megszerethessék, és olyan tulajdonságok alapjai indulhassanak el bennük, mint a hűség, a becsület valamihez, mely megalapozhatja majdan a lojalitás, empátiás érzeteket környezetükhöz, óvodájukhoz, gyermektársaikhoz és az óvoda felnőttjeihez. (Engedjétek, hogy szeressünk benneteket) Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 13
A mindennapi testi-lelki edzés-gyakorlás lehetősége fejleszti a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segíti a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek képessé válik a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segíti a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. Ennek érdekében bevezettük az Engedjétek, hogy szeressünk benneteket befogadó programot, mely a személyes kapcsolatok kialakulását erősíti az új környezetbe belépő gyermekeknél. (1. sz. Módszertani útmutató) Az óvónő mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyermekek önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek. Az erkölcsi, szociális érzékenység kialakulása segíti a gyermek én-tudatának egészséges alakulását, és teret enged a gyermek önkifejező törekvésének, valamint a különbözőségek elfogadásának. Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai Az egyéni igényeket is figyelembevevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének formálása. Harmonikus, összerendezett mozgások, énekes játékok, gyermektáncok indirekt gyakorlása segítse elő az esztétikus, szép mozdulatok kialakulását. Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását, szép környezet felfedezését, felismerését, megóvását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a művészetekben, a természetben, tárgyi és emberi környezetben egyaránt. A művészeti tevékenységekben biztosítsunk a rácsodálkozás, gyönyörködés élményét, a művészetek komplexitásával létrehozható katartikus pillanatokat, hogy a gyermekekben erősödjön az élménybefogadó képesség. Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. A gyermekek mondjanak véleményt környezetükről, legyenek képesek a tárgyi - emberi - természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 14
Az anyanyelvi és intellektuális érzelmek alakításának feladatai A pedagógus a gyermekekkel fedeztesse fel az anyanyelv szépségét. Legyen számukra öröm, hogy érthetően ki tudják fejezni magukat, el tudják mondani kéréseiket. A meghitt beszélgetések erősítsék meg a gyerekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét, kifejezőkészségét, és a gazdag nem verbális közlések megjelenését is. Az intellektuális érzelmek megjelenése segíti az érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulását, a szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. Legyen büszke sikereire, eredményeire. A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejleszti a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitás alkotóképességének megerősítését. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejleszti az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. Az élménypedagógiára épülő ismeretnyújtás igazodik az élethelyzetekhez, tevékenységekben cselekedteti a gyermekeket. A tervezetten szerzett tapasztalatok gyakorlatorientált megvalósítása szükséges. A meghitt beszélgetések erősítik a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét és a gazdag nonverbális képességek megjelenését. Közvetlen környezete élményszerű beszéddel igyekszik növelni a gyermek beszédkedvét. Az anyanyelv fejlesztése helyes mintaadással, javítgatások elkerülésével az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az érzelmi alapigények biztosítása - biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítse a gyermekeket abban, hogy érzésüket, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 15
PROGRAMUNK RENDSZERÁBRÁJA NEVELÉS CÉLJA NEVELÉS FŐ FELADATAI NEVELÉS KERETEI EGÉSZSÉG PROGRAM ÉRZELMI, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉG KERETE Néphagyományőrzés, jeles napok, művészeti jeles napok, az óvoda ünnepei TEVÉKENYSÉGEK Játék, játékba integrált tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének-zene, énekes játék, gyermektáncok, zenehallgatás Rajz, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játék A környezet tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek Kiemelt differenciált fejlesztések A gyermekek egyéni fejlesztése A gyermekek tehetséggondozása Az óvoda szakmai kapcsolatrendszere Családok, bölcsődék, iskolák, pedagógiai szakszolgálatok, ONME Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, közművelődési intézmények, Magyar Tehetségsegítő, Szövetség, az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel program bázisóvodái, modellóvodái, mesterek, művészek és művészeti együttesek A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén Pedagógiai Program Bartók Óvoda 16
3. A NEVELÉS KERETEI 3.1. Egészséges életmód alakítása, egészségprogram Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, az egészségmegőrzés és védelem, a testi - lelki fejlődésük elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek igényes gondozása, testi-lelki szükségletük biztosítása, mozgásigényük fokozása, kielégítése A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges esztétikus környezet megteremtése Környezetvédelem, a gyermek környezettudatos magatartásának megalapozása Attila úti óvoda: a megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását végzi. 3.1.1. A gyermekek igényes gondozása, testi lelki szükségletük biztosítása, mozgásigényük fokozása, kielégítése Az óvodai felvételi után készítünk a gyermekekről anamnézist. Ezzel elindítjuk az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése megalapozza a gyermekek jó közérzetét, ami minden tevékenységéhez szükséges. Megfelelő prevenció érdekében bevonjuk a megfelelő szakembereket (védőnő, gyerekorvos, gyógytornász stb.) A növekedés, a fejlődés üteme minden gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel pl. testsúly, testmagasság, szem, hajszín és méret, láb-kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását. Nagyobb gyerekek ismerkedjenek meg a belső tulajdonságokkal, tudják mire képesek, mi az, amit tudnak, mihez, hogy viszonyulnak. A gyermekek gondozásának feltétele az óvónő, dajka és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő nonverbális jelzésekkel közeledik feléjük és tapintatot, elfogadást közvetít. Ilyen feltételek mellett megismerhetők a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 17
Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától kezdve biztosítjuk a gyermekeknek. A befogadás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezzük a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják. Ezért figyelemmel kísérjük a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű (zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek stb.) legyen. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon. Élünk a folyamatos és/vagy rugalmas napirend differenciált módszereivel. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A szülők segítségével megismerjük ezeket, és kellő toleranciával kezeljük a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyermekeket, de nem kényszerítjük az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. A gyermekek ápolása közben beszélgetünk a gyermekekkel, hogy a kívánságuk, kérésük alapján tudjunk segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC - használatához megteremtjük az intim feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Következetesen kérjük a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről. Türelmes, meggyőző munkával a szülők jó partnereinkké válhatnak. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A nyugodt pihenés feltétele a csend, és a biztonság. Az elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatódalok dúdolása kondicionáló reflexként hat. Arra törekszünk, hogy minden alkalommal éljék át a gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Lehetővé tesszük, hogy egy órai nyugodt pihenés után az (5-6-7 éves) gyermekek csendes tevékenységet folytathassanak. Júniustól az iskolába felvett gyermekeknek lehetősége van arra, hogy csak akkor Pedagógiai Program Bartók Óvoda 18
pihenjenek, ha igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolások napirendje szerinti életre. 3.1.2. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve ápoljuk mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekszünk gátolni. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. Feltétlen óvakodunk a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a gyakori rövid prevenciós, fejlesztő tornák, a mozgásigény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha mindennap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében napi kocogó-futó lehetőségeket szervezünk. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk döntik el, mennyit futnak. A felnőttekkel együtt végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvodában. A nagyobb gyermekekkel minden évben járunk úszni. 3.1.3. A gyermekek fejlődéséhez szükséges az egészséges, biztonságos, esztétikus környezet megteremtése, a környezettudatos magatartás magalapozása Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, egyedi, praktikus megoldásokat tartalmaz, megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Az óvodába lépés kezdetétől a környezettudatos magatartásmintákat, szokásokat igyekszünk elsajátíttatni a gyermekekkel. Nevelési gyakorlatunkban törekszünk arra, hogy olyan szokásokat alakítsunk ki a gyermekekben, Pedagógiai Program Bartók Óvoda 19
melyek segítik a környezet védelmét, óvását, természetet szeretővé, tisztelővé teszik a gyermeket. Az óvodába lépés pillanatától segítjük őket abban, hogy az energiák és a különböző anyagok felhasználásában a takarékosságra törekedjenek, ügyeljenek környezetük higiéniájára, feleslegesen önmagukat, társaikat és környezetüket ne terheljék. Tevékenyen vegyenek részt közvetlen környezetük alakításában. Az óvoda teljes területén tilos a dohányzás! Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvarokat úgy alakítottuk ki, hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvónőjüket. Ugyanakkor van olyan udvarrész is, ahol a különböző korú gyermekek együttjátszhatnak. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, ízlésesen kialakított gyermek virágoskert. Minden csoport rendelkezik homokozóval. A labdajátékokhoz megfelelő nagyságú terület áll rendelkezésre. Található olyan zártabb udvarrész, pódium-szerű lehetőség, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek, vagy bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Az óvodáink épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében esztétikusan, ízlésesen rendezzük be. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tesszük a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát is ad. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot szabadon hagyjuk, csak olyan esztétikus kisméretű függönyt használunk, ami nem veszi el a természetes fényt. Tűző nap esetén biztosítjuk a sötétítő függönyöket, reluxákat. A többféle játéktevékenységhez elkülönített részeket alakítunk ki a csoportszobában. Így meghatározó az esztétikus, igazi mesebirodalom, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak, bábozásnak a színtere. Alkotó, rajz sarok, vagy rész, ahol a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek, és mindent megtalálnak, ami a vizuális, téri alkotáshoz szükséges. Kialakítunk olyan helyet is, ahol minden eszköz együtt van a zenei készségfejlesztéshez. A természetsarok a mikrocsoportos séták alkalmával talált kincseknek is helyet ad. A nagymozgásos játékeszközök a tornaszobában, illetve a teremben helyezkednek el. A csoportterem színben, formában, alakiságban, méretarányok szerint, a díszítés anyagiságának tudatos összeválogatásával komponáljuk meg. Az öltözők ízléses berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosít minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. A szülők részére jól látható helyen helyezkedik el egy Pedagógiai Program Bartók Óvoda 20
esztétikus általános tájékoztató tábla, a gyermekek eredményességét közvetítő informáló tábla, valamint a negyedéves évszakprojektet bemutató részletes bemutató tábla, amelyen piktogramokkal jelölik, hogy az adott héten mit tanulnak a gyermekek. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait képi formában is megjelenítjük a szokások rögzítésének elősegítésére. Az előtérben elhelyezett ovi-galéria a gyermekek szemmagasságában kiállított művészi alkotások - megfelelő megvilágításban - a műalkotásokkal történő állandó kapcsolat meglétét, a gyönyörködést, rácsodálkozást egyaránt szolgálják még a szülőknek is. A gyermekek önmegismerését, én formálását, az élményközvetítést, az együtt átélt élmények újbóli átélését segíti hogy a gyermekek mikrocsoportban élvezhetik a rövid videofelvételeket. A róluk készült felvételeket, ha minél többször megnézik, a szülőkkel együtt is, szemléletformálást eredményez. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítik a szokások beidegződését. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermek ismeri: a kulturált testápolás, étkezés, a helyes öltözködés, testedzés, szabad mozgásos lehetőségek, alvás szokásait, és az eszközök használatának módját a közvetlen környezetének rendjét, ápolását és védelmét a szokásokat megerősítő, segítő, vizuális jelek jelentéstartalmát. A gyermek képes: önállóan, igényesen ellátni az egészségügyi teendőit; vigyázni, rendben tartani az egészséges életmódhoz szükséges eszközöket önállóan annyi ételt szedni, amennyit eltud elfogyasztani a hőmérsékletnek megfelelően, önállóan öltözködni eligazodni, önmagát kontrollálni az egészségügyi szokásokat mutató vizuális jelek segítségével gondozni, védeni, alakítani, szépíteni a környezetét pihenés alatt nyugodt, csendes játékra, hogy ne zavarja alvó társait. A gyermek attitűdjére jellemző, hogy igénye a gondozottság, ápoltság örül, ha igényesen elvégzi a gondozási feladatait észreveszi, és érzéseit elmondja a környezete tisztaságával, ápoltságával kapcsolatban Pedagógiai Program Bartók Óvoda 21
szereti, védi és érdeklődik a közvetlen természeti, társadalmi környezete iránt. 3.2. Az érzelmi, közösségi nevelés és társas kapcsolatok A közösségi és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport értékeinek, normáinak tiszteletben tartásával. Feladataink: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig, ahol a gyermekek társas aktivitásában a lojalitás, az empátia megalapozása folyik. A gyermek gyermek, a felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, a HHHs és az SNI-s, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése és fejlesztése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel - szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével. 3.2.1. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátosságuk a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben a gyermeknek kialakul az érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését. A gyermekek szabadon mozoghatnak a csoportszobában, mosdóban. Ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Bartók Óvoda: Nyitjuk a teret, játéksarkokat alakítunk ki az öltözőben, a csoportszobán kívüli területeken, ahol a gyermekek önállóan tartózkodhatnak, játszhatnak. (Természetesen a közvetett figyelemmel kísérést biztosítjuk. - 5. sz. melléklet módszertani útmutató) Minden óvodai csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, s mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 22
Az otthonosság érzését segítjük elő azzal is, hogy az óvónő minden gyermeknek tároló helyet biztosít, ahová saját eszközeit, játékait, a mikro-csoportos tapasztalatgyűjtésen talált értékeit beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. A gyermekeket és szülőket érkezésekor az óvoda öltözőiben, folyosóin nyugalmat árasztó klasszikus vagy népi zene fogadja. A befogadás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Megismerik az óvodájukat és a legfontosabb szokásokat. A szülőkkel együtt megteremtjük a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe való beilleszkedéséhez. A szülő jelenléte a gyermeknek biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő is megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A beszoktatásban mindkét óvónő részt vesz, és a dajkával együtt gondosan készítik elő ezt az időszakot. A gyermekek jelét úgy válogatjuk ki, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcsolni. Így még a kevésbé vonzó jel is kedvessé válik. Ez a gyermek első művészeti élménye az óvodában! Ennek érdekében bevezettük az Engedjétek, hogy szeressünk benneteket programot Már a befogadás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzük a mindennapi tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékos módszerekkel gyakoroltatunk, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Az 5-6- 7 éves gyermekek segítenek a kiscsoportosok öltöztetésében, körül veszik őket gyengédséggel, szeretettel, ez segít kialakítani köztük a társas érzelmi viszonyt. Az óvodába érkezéskor fontos, hogy a gyerekek megkapják a személyes ráfigyelést, a személyes perceket. Ha az óvodapedagógus valami problémát érzékel, akkor több időt szánjon a személyes percekre, alkalmazza az Adler-i 9 céltételezés elméletét, segítsen a gyermeknek megtalálni a céljához legközelebb álló játékot és társakat. Ezt segíti a Megérkeztem tábla, melyre a gyerek felteheti a jelét. Ezzel tudatja a gyermek, hogy Én már itt vagyok, és várom, mi-minden történik velem ezen a napon. A gyermekek az óvodában állandó értékek és normák szerint élnek, így megtanulhatják az erkölcsös viselkedés alapjait, közösségi szokásokat, erkölcsi tulajdonságokat. Ezért a nevelőtestületünk közösen fogalmazta meg, hogy az óvodában, Hogyan viselkedik egy Bartók, Vackor, Attila utcai óvodás? Ez a viselkedésgyűjtemény megtalálható a csoportoknál. Így a szülők is megismerkedhetnek az óvoda viselkedéskultúrájának szokásaival. 9 Alfred Adler (1994): Emberismeret. Gyakorlati individuálpszichológia. Göncöl Kiadó, Budapest, 26-28. p. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 23
Az óvodapedagógus minden gyermeknek az otthonosság érzését segítse elő az óvodában, és biztosítson számukra tároló helyet, ahová saját eszközeiket, játékaikat, a sétákon talált kincseket betehetik, önállóan nézegethetik, gondozhatják és hazavihetik. Az óvodapedagógus minél többször kedveskedjen a gyermekeknek, kicsinek, nagyobbaknak ölbeli játékokkal, mondókákkal, mert ezek a felnőtt játékai a gyermekekkel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. A gyermekek megismerkednek közvetlen és tágabb környezetükkel ezáltal indul el és a későbbiekben erősödik szülőföldjükhöz való kötődésük. Közösen tervezzük meg hagyományos rendezvényeinket. Az óvoda ünnepnapjaiban is a jelképek, az élményközvetítés és a személyesség jelenik meg. Megteremtjük annak a feltételét, hogy a gyermekek képesek legyenek befogadni a más nemzetiségű gyermekeket is. Ez a környezet alkalmas a különbözőségek elfogadására, a HH, HHH, SNI-s gyermekek együtt nevelésére. A gyermekeknek lehetősége van arra, hogy minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választhassanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így kialakul, hogy egy időben, egymástól függetlenül szerveződhetnek különböző tevékenységek egyénileg, párban és kisebb csoportokban. Sok tevékenységet szervezünk a kicsik és a nagy óvodások együttműködtetésére. 3.2.2. A gyermek gyermek, a felnőtt gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő - és megtartó képességek formálása, erősítése A gyermekek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ugyanakkor modellértékű az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja is. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek, s a dajkának, aki tevékenyen kiveszi részét a gyermek gondozásában, szokás és normarendszer kialakításában. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, határokkal együtt. A határokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha a gyerekekben tudatosodik, hogy az emberek különbözőek, és így kell elfogadni őket. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 24
Törekszünk arra, hogy a felnőtt gyermek kapcsolatban a következő Adleri elvek jelenjenek meg: 1. Próbáljuk átélni - elsősorban azonosulással követni - a gyermekeket. 2. Parancsolás helyett igyekszünk kérdezni. (Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik.) 3. A gyermekek mágikus képzeletét bevonjuk a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (A csoport szeretett bábja ehhez kiváló lehetőséget biztosít.) 4. Magyarázatainkban megjelenik a dolgok pozitív oldala. 5. A gyermekek tevékenységéhez biztosítjuk a szabadságot, a határok pontos megjelölésével. Többszöri határátlépésnél konzekvenciákat vezetünk be. 6. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait. Bizonyos esetekben nevelési taktikát kell váltanunk, ha egymást követően eredménytelennek érezzük a befolyásolását. 7. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, formáljuk úgy a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. 8. Neveljük a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktustfeloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgatjuk meg, hogy véleményt tudjunk mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. 9. Bátorítunk minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énkép kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor minél többször örülünk a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek. 10. Figyelünk arra, hogy az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük. 11. A felnőtt - gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenik meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése, a kompromisszumkeresés. Mellőzzük a megbántást, hibáztatást, kritizálást, kioktatást, kiabálást, panaszkodást, prédikálást. (Biztosítjuk minden gyermeknek a személyes perceket, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítsük. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzéselfogadása és megfogalmazása is hangot kap.) 12. A gyermekek viselkedéskultúráját fejleszti a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 25
13. Tilalom helyett inkább választási lehetőséget adunk a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt örömével jelezze dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. 14. Felhasználjuk a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. Ezeket az elveket nyilvánosságra hoztuk. Értelmeztük az óvoda minden dolgozójával és a szülőkkel is, így az óvoda folyosójára is kitettük, mivel ez sugallja az óvoda nevelési felfogását. Folyamatosan elemezzük, vizsgáljuk a gyermekek társas viselkedését, kapcsolatát. Igyekszünk minél több elemzési eszközt használni a társas jellemzők kimutatásához. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A gyermek ismeri: az óvodát, társait és a körülötte lévő felnőtteket; a közösségi élet szokásszabályait (köszönés, udvarias megszólítás, megköszönés, tudakozódás, a csoport jelképrendszerét, szimbólumait, hagyományait stb.; a csoportban kialakított konfliktuskezelés szokásait; saját képességét, és azt természetesen elfogadja. A gyermek képes: a viselkedés helyes szokásszabályainak betartására; felismerni, ha társainak segítségre van szüksége; együtt érezni a közösség tagjaival; konfliktusos helyzetben társával egyezkedni; leküzdeni a felmerülő akadályokat, megvigasztalni társát; a közösségért dolgozni; a sikertelenséget elviselni, a sikernek örülni; önállóan, szabadon tevékenykedni a csoportszobában, mosdóban; önállóan dönteni, választási lehetőség esetén; a rábízott egyéni feladatokat önállóan, a szabályok betartásával megoldani. A gyermek attitűdjére jellemző, hogy ragaszkodik óvodájához, a kisebb gyermekekhez és a felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozza nyilvánosságra; Pedagógiai Program Bartók Óvoda 26
segítőkész társaival, együtt érez a közösség tagjaival, érdeklődik társai, barátai iránt; figyelmesen meghallgatja a felnőttek és társai közléseit; elfogadja a másképpen fejlődő gyermekeket, értékeli a sajátos nevelési igényű társainak sikeres próbálkozásait; örül saját és mások sikereinek; felelősségteljesen végzi a rábízott feladatokat; élvezi, érzi a humoros helyzeteket; boldogan várja az iskolába lépést; igényévé vált a helyes viselkedés szabályainak betartása; egymást is megkérik a szabályok betartására; konfliktusos helyzetben társaival egyezkedik; a csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadja. tudja saját képességét külső-belső tulajdonságait, tudja értékeit, de azt is meg tudja fogalmazni, mik a számára nehezebb tennivalók. 3.3. Napirend A napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a testi-lelki harmónia megteremtésének. Ezért a családdal közösen alakítjuk ki a gyermekek napirendjét. Tervezésnél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Az egész nap során érvényesül a folyamatosság, a rugalmasság elve. Teljesítjük a gyermekeknek azt az alapvető igényét, hogy személyes kapcsolatot tudjanak felvenni velünk, igyekszünk elegendő figyelmet szentelni minden gyermekre. Párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével igazodunk a gyermek egyéni szükségleteihez. A délutáni alvás időtartama a legkisebbeknek 2 óra, a nagyobbaknak 1,5 órára rövidül, majd a legnagyobbaknál az egy órás pihenés után megszűnhet. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 27
J Á T É K J Á T É K J Á T É K Időkeret 8:30.-10:15 8:00 12:00 Javaslat a gyerekek napirendjének elkészítéséhez Tevékenységek, teendők JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Személyes percek Szabad játék Játékba integrált teendők, tevékenységek Egyéni testápolási teendők Folyamatos tízóraizás Egyéni verselés, együttes mesélés, dramatikus játék tevékenységek Kis létszámú, csoportos rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Mikrocsoportos ének-zenei képességfejlesztés Kis létszámú, csoportos, környezet tevékeny megismertető és élményfeldolgozó tevékenységek Attila Óvoda Speciális fejlesztő tevékenység (logopédiai csoport) 10:30-11:35 JÁTÉK A SZABADBAN Játékba integrált teendők, tevékenységek Kis létszámú, csoportos, környezet tevékeny megismertető élmény- és tapasztalatszerzések, séták Közös énekes játék, gyermektánc az udvaron Edzés egyéni teherbírás szerint: kocogás, futás 11:45-12:30 Ebéd Testápolási teendők 12:45-14:30 Pihenés, altatás mesével, altató énekekkel vagy zenével 14:30-15:15 Egyéni testápolási tevékenységek Uzsonna 15:15-17:00 JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN VAGY A SZABADBAN Játékba integrált teendők, tevékenységek Közös zenés, mozgásos percek Egyéni fejlesztések Kis létszámú, differenciált tehetséggondozó műhelyek megtartása Pedagógiai Program Bartók Óvoda 28
4. A TEVÉKENYSÉG KERETEI 4.1. Néphagyományőrzés, jeles napok Ez a program a néphagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvodapedagógusok kiemelt feladatának tekinti. A művészetek a néphagyomány formanyelvéből gyökereznek, táplálkoznak. Az óvónő építse be a kisgyermek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a helyi környezet megőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. 10 Megteremtjük azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk kulturális gyökere, s a mai gyerekek is megismerhetik szépségét, értékét. Megismerjük a népszokások eredetét, azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Igyekszünk jártasságra szert tenni a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt megismerni. Feladatunknak tartjuk lakóhelyünk szokásainak, hagyományainak megismerését, megőrzését, ez adja a szülőföldhöz való kötődés alapját. A hagyományőrző jeles napokat évszakokra bontva tervezzük meg. Az évszakokat a program szellemében ovigalériával nyitjuk, és ovikoncerttel zárjuk, mely húsz éves múltra tekint vissza az alternatív pedagógiánkban. Ezzel is keretet adnak az évszakok ciklikus váltakozásának. Így kerültek be a művészeti jeles napok a hagyományőrző tevékenységek közé, amelyek mindig követik a jeles napok tartalmát, és az ahhoz illeszkedő alkotások, zenei élmények egyben megerősítik a jeles napok értékeit. Amennyiben óvodai közösségünkhöz migráns gyermek is tartozik, úgy bepillantunk saját ünnepeikbe, hagyományaikba. Az ajánlott jeles napok nevelési évnek megfelelő, időrendi sorrendje Őszi ovigaléria megnyitója Az ősz jeles napjai szeptember második hete Szent Mihály nap szeptember 29. Szüret Őszi ovikoncert szeptember 29-október 15-ig november harmadik hete 10 Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Dabas, Mezőgazdasági Kiadó, 1995. 1-244 p. Pedagógiai Program Bartók Óvoda 29