NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Alapfogalmak Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék
Előadás A tárgy heti fél előadás és egy szeminárium formájában kerül oktatásra. Dr. Misz József, Hétfő 17:20-18:50, C épület V-VI. előadó Az előadásokon való részvétel nem kötelező, viszont az ott elhangzottak a tananyag, és így a számonkérés részét is képezik.
Szeminárium Szeminárium-vezető: Kiss Olivér (kissoliver91@gmail.com) Fogadóóra előzetes egyeztetés alapján az E épület Fszt. 10-es irodában. A szemináriumokon való részvétel kötelező. Legfeljebb 4 szemináriumról megengedett hiányozni, ugyanakkor a hiányzás miatt meg nem írt szemináriumi dolgozatok, illetve a le nem adott házi feladatok NEM pótolhatók.
Félév közben A tananyag számonkérése: 6 szemináriumi dolgozat a 3, 5, 7, 9, 11, 13. heteken, darabonként 12 pontért. A legjobb 5 számít (megszerezhető: 60 pont). Félév végi vizsgadolgozat, 20 darab 2 pontos feleletválasztós kérdéssel (megszerezhető: 40 pont). Házi feladatok (megszerezhető: plusz 12 pont). A félév során tehát összesen 112 pont megszerzésére van lehetőség, valamint a legrosszabbul sikerült szemináriumi dolgozat pontszáma nem számít. A rendszerbe épített számos pontszerzési lehetőség miatt pótlási lehetőség nincs!
Félév végén A vizsgával kapcsolatos információk: A félév végén a tanszék 2-3 darab 40 pontos vizsgát hirdet meg. Ezek egyikén a részvétel kötelező. A vizsgán el kell érni a megszerezhető pontok 40 százalékát, tehát 16 pontot! Amennyiben valaki nem teljesíti a vizsgaminimumot, vagy a vizsga teljesítésével elégtelen érdemjegyet szerez, azonnal elbukja a félév során megszerzett összes pontját. Javítani 100 pontos utóvizsgán van lehetőség, melyből a tanszék 2 alkalmat hirdet meg. A 100 pontos vizsgán 40 pontnyi tesztkérdésre, valamint 60 pontnyi számítási feladatra van lehetőség megoldást adni.
Ponthatárok Jeles: 87-112 Jó: 75-86 Közepes: 63-74 Elégséges: 51-62 Elégtelen: 0-50 A nyilvántartott szemináriumi pontok helyességéről minden esetben győződjetek meg a moodle felületen, ugyanis a nyilvántartott pontokon az utolsó szeminárium lezárultát követően a szemináriumvezető SEM tud módosítani, azok átkerülnek a központi nyilvántartásba.
Ricardói modell
A nemzetközi kereskedelem Okai: Méretgazdaságosság Komparatív előnyök kihasználása Társadalmi jólét növelése Néhány kulcsfogalma: Abszolút előny Alternatíva költség Komparatív előny (relatív előny) Kis/Nagy gazdaság Nyitott/Zárt gazdaság
Az alternetívaköltség Az alternatívaköltség megadja, hogy egy adott termék hány egységéről kell lemondanunk egy másik termék egy pótlólagos egységének előállításához.
1. Feladat a) Egy gazdaságban kizárólag kétféle terméket állítanak elő munka felhasználásával: kerékpárokat valamint makroökonómia tankönyveket. Az összes munkaerő felhasználásával a gazdaság 200 kerékpárt vagy 1000 makroökonómia tankönyet képes előállítani. Mennyi egy kerékpár makroökonómia tankönyvben kifejezett alternatívaköltsége? b) Az általunk vizsgált gazdaság kétféle termék előállításával foglalkozik. Egy üveg bor előállításához 10 óra munkára, míg egy doboz sör előállításához 5 óra munkára van szükség. Mennyi a sör borban kifejezett alternatívaköltsége? c) Egy gazdaság kizárólag kenyér és tej előállításával foglalkozik. A kenyér (x) termelési függvénye Q x = 2L x, míg a tej (y) termelési függvénye Q y = 0, 5L y. Mennyi a kenyér tejben kifejezett alternatívaköltsége?
Termelési lehetőségek határa Az adott gazdaság a rendelkezésére álló erőforrásokat több jószág előállítása között oszthatja meg. A TLH görbe megmutatja az előállított javak lehetséges kombinációit. Q y L a y Termelési Lehetőségek Határa L a x Q x
2. Feladat Írd fel a TLH görbe egyenletét az alábbiak ismeretében, valamint minden esetben állapítsd meg x jószág alternatívaköltségét y jószágban kifejezve: a) Egy gazdaságban 820 munkaóra áll rendelkezésre. Egy kilógramm alma (x) előállítása fél óra, míg egy kilógramm banán (y) előállítása négy óra munkát igényel. b) Az adott gazdaságban 16 óra munka áll rendelkezésre. Egy óra alatt elő tudnak állítani 20 tamagochit (x) vagy 10 pár cipőt (y). c) Tudjuk, hogy L = 250, míg a x = 2 és a y = 5. d) Tudjuk, hogy L = 570, míg Q x = 2 L x és Q y = 0, 1 L y.
3. Feladat Határozd meg x termék y-ban kifejezett alternatívaköltségét az alábbi esetekben: y 5 y a) b) 1 3 y 93 10 x y c) d) 0,4 1 x 31 x x
4. Feladat Határozd meg, hogy melyik esetet mutatja be az alábbi ábra: Q y 1. Q x a) X termék munkaerőigényessége csökken b) X termék munkaerőigényessége növekszik c) Y termék munkaerőigényessége csökken d) Y termék munkaerőigényessége növekszik e) Bővül a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő f) Csökken a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő
4. Feladat Határozd meg, hogy melyik esetet mutatja be az alábbi ábra: Q y 2. Q x a) X termék munkaerőigényessége csökken b) X termék munkaerőigényessége növekszik c) Y termék munkaerőigényessége csökken d) Y termék munkaerőigényessége növekszik e) Bővül a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő f) Csökken a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő
4. Feladat Határozd meg, hogy melyik esetet mutatja be az alábbi ábra: Q y 3. Q x a) X termék munkaerőigényessége csökken b) X termék munkaerőigényessége növekszik c) Y termék munkaerőigényessége csökken d) Y termék munkaerőigényessége növekszik e) Bővül a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő f) Csökken a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő
4. Feladat Határozd meg, hogy melyik esetet mutatja be az alábbi ábra: Q y 4. Q x a) X termék munkaerőigényessége csökken b) X termék munkaerőigényessége növekszik c) Y termék munkaerőigényessége csökken d) Y termék munkaerőigényessége növekszik e) Bővül a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő f) Csökken a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő
4. Feladat Határozd meg, hogy melyik esetet mutatja be az alábbi ábra: Q y 5. Q x a) X termék munkaerőigényessége csökken b) X termék munkaerőigényessége növekszik c) Y termék munkaerőigényessége csökken d) Y termék munkaerőigényessége növekszik e) Bővül a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő f) Csökken a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő
4. Feladat Határozd meg, hogy melyik esetet mutatja be az alábbi ábra: Q y 6. Q x a) X termék munkaerőigényessége csökken b) X termék munkaerőigényessége növekszik c) Y termék munkaerőigényessége csökken d) Y termék munkaerőigényessége növekszik e) Bővül a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő f) Csökken a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő
Autark gazdaság döntése A legnagyobb hasznosságot biztosító jószágkombináció termelése és fogyasztása. Kereskedelem híján a termelés és a fogyasztás ugyanaz. y U(D x, D y ) max Q y =D y Q x =D x x
5. Feladat Az általunk vizsgált gazdaságban két terméket állítanak elő, melyek nem igényelnek speciális termelési tényezőket, kizárólag munkát. A két iparág a következő termelési függvényekkel rendelkezik: Q x = Lx 5 és Q y = Ly 10. A rendelkezésre álló munkaerő L = 2530. A gazdasági szereplők hasznossági függvénye U = ln D x + ln D y. a) Határozd meg a munkaigényességeket! b) Add meg az egyes termékek alternatívaköltségét! c) Írd fel a TLH görbe egyenletét! d) Határozd meg az egyes termékek termelési mennyiségét! e) Határozd meg az egyes iparágakban a munkaerő nagyságát! f) Mekkora lesz a két termék relatív ára?
6. Feladat Az általunk vizsgált gazdaságban két terméket állítanak elő, melyek nem igényelnek speciális termelési tényezőket, kizárólag munkát. A munkaerőigényesség az X terméket előállító iparágban 10, míg az Y terméket előállító iparágban 15. A rendelkezésre álló munkaerő L = 1350. A gazdasági szereplők hasznossági függvénye U = 2 ln D x + ln D y. A rendelkezésre álló munkaerő hány százalékát fordítják Y termék előállítására optimális esetben?
Abszolút előny, komparatív előny Abszolút: Kisebb munkaerőigényesség Komparatív: Kisebb alternatívaköltség
7. Feladat Az alábbi táblázatok két gazdaság esetében mutatják be két termék munkaerőigényességét. Határozd meg, hogy mely gazdaságnak mely termék előállításában van abszolút illtve komparatív előnye! a) feladat X termék Y termék b) feladat X termék Y termék Belföld Külföld 10 15 20 25 Belföld Külföld 10 15 20 10 c) feladat Belföld Külföld X termék Y termék 10 15 10 10 d) feladat Belföld Külföld X termék Y termék 10 15 20 30