Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény
Az adóeljárásra vonatkozó szabályozás új rendszere I. 2018. előtti szabályozás rendszere A Ket. mögöttes jogszabályi jellege Az adóeljárást szabályozó törvények Az új szabályozás felépítése Önálló adóeljárási szabályozás (Ákr nem mögöttes) Az adóeljárást szabályozó törvények Art. Végrehajtásban Egyéb adóeljárásban Ket. Vht. Avt. Air. új Art. Air. új Art. Vht.
Az adóeljárásra vonatkozó szabályozás új rendszere II. 2018. előtti szabályozás rendszere Rendeleti szint Az Art. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek Az Art. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek Szinte minden felhatalmazó rendelkezésre külön rendelet Az új szabályozás felépítése Rendeleti szint Az új Art. és az Air. felhatalmazása alapján kiadott általános végrehajtási (kormány) rendelet, amely - számos, a régi Art-ben szereplő technikai jellegű részletszabályt tartalmaz (pl. ellenőrzés, adó megfizetése, bevallás kijavítása stb.), - több olyan kérdéskört szabályoz, amelyeket korábban miniszteri rendeletben szabályoztak (pl. kiemelt adózók, feltételes adómegállapítás, szokásos piaci ár megállapítás) Az új Art. és az Avt. felhatalmazása alapján kiadandó miniszteri rendeletek
Az Air. célja, koncepciója Az adóeljárás kereteit, általános szabályait rögzítő törvény Az adóeljárási szabályozás állandó, stabil magját alkotó rendelkezések Koncepcionális változás: teljes körű, önálló adóigazgatási szabályozás; leválás az általános közigazgatási rendtartásról
Mit szabályoz az Air? Főbb témakörök Az adóeljárásban érvényesülő általános alapelvek Az adózó és az adóhatóságok, a képviselet Az adóigazgatási eljárás általános szabályai (általános közig. eljárási szabályok) Ellenőrzés Jogorvoslat Eljárási költség
Alapelvek I. Törvényesség (legalitás) elve Az adózó, az eljárás egyéb résztvevője és az adóhatóság e törvénynek és más jogszabályoknak megfelelően gyakorolhatja jogait ésteljesíti kötelezettségeit. Szakszerű és hatékony eljárás elve Az adóhatóság a szakszerűség, a hatékonyság és a költségtakarékosság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy - a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül - az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen, és az adózónak, az eljárás egyéb résztvevőjének és az adóhatóságnak a legkevesebb költséget okozza. A megkülönböztetés és részrehajlás tilalma Az adóhatóság minden ügyben jóhiszeműen, megkülönböztetés nélkül, a jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni és intézkedni.
Alapelvek II. Egyedi elbírálás elve Az adóhatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. Méltányos eljárás elve Azadóhatóság köteles méltányosan eljárni, ésha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. Tájékoztatási kötelezettség, az adózói jogok gyakorlásának előmozdítása Az adóhatóság az adózónak a jogszabályok megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti.
Alapelvek III. Közérthetőség elve Új adóeljárási alapelv Az adóigazgatási eljárásban az adózókkal való kapcsolattartás nyelvezetének egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie ( de a szakszerűség, pontosság rovására nem mehet) A jóhiszemű eljárás követelménye, az együttműködési kötelezettség elve Az adózó és az eljárás egyéb résztvevője köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. Az adózó és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása az adóhatóságot terheli.
Az adózó, az adóhatóságok, a képviselet Az adózó, adóhatóság fogalma alapvetően nem változik a hatályos szabályozáshoz képest Új szabály a jogutódlást illetően: az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonatkozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózói előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is értékelve végzi. Változások a képviseleti szabályok körében természetes személy adózót bármely nagykorú, képviseletre alkalmas személy képviselheti, akár állandó meghatalmazottként is, jogi személy adózót eseti meghatalmazottként szintén bármely nagykorú személy képviselheti
Az adóigazgatási eljárás általános szabályai I. Többségükben az Ákr. adóigazgatási eljárásra lefordított szabályai Főbb szabályozási tárgykörök nyelvhasználat kizárás megkeresés (korábban: belföldi jogsegély) kapcsolattartás zárt adatkezelés iratbetekintés kérelem, hiánypótlás ügyintézési határidő kérelem visszautasítása (korábban: érdemi vizsgálat nélküli elutasítása), eljárás megszüntetése idézés bizonyítási eszközök, az eljárási cselekmények rögzítése az eljárás akadályozásának következményei az adóhatóság döntései, a döntés közlése biztosítási intézkedés, ideiglenes biztosítási intézkedés
Az adóigazgatási eljárás általános szabályai II. Fontosabb változások a hatályos szabályozáshoz képest: Kapcsolattartás módja: A korábbi szabályozás meghatározta a törvényben felsorolt ügyekben elektronikus kapcsolattartásra köteles adózói kört, egyéb esetekben pedig csak akkor van lehetőség elektronikus kapcsolattartásra, ha azt jogszabály lehetővé teszi. Az új szabályok alapján, aki nem köteles elektronikus kapcsolattartásra az választása szerint tarthat elektronikus úton kapcsolatot az adóhatósággal bármely ügyben. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezetteket illetően változás, hogy az adóhatóság nemcsak a törvényben meghatározott ügyekben, hanem minden adóügyben elektronikus úton tart kapcsolatot az érintett adózói körrel, az érintett adózói körbe pedig minden, az Eüsztv. szerint elektronikus ügyintézésre kötelezett beletartozik (pl. a Pp. szerinti gazdálkodó szervezet - ideértve az egyéni vállalkozót is -, költségvetési szerv, stb.)
Az adóigazgatási eljárás általános szabályai III. Iratbetekintés Az adózó a nemzetközi információcsere keretében kiküldött megkeresésbe és az arra adott válaszba a válasz megérkezését követően tekinthet be. Az iratbetekintési jog nem terjed ki a nemzetközi információcserében közreműködő adóhatósági alkalmazottak személyes adataira. Hiánypótlás Új szabály, hogy ugyanazon tényállás mellett csak egy alkalommal bocsátható ki felhívás. Ügyintézési határidő Megszűnik az eljárás felfüggesztésének lehetősége. (Egyetlen kivétel: a végrehajtás a kézbesítési kifogás végleges elbírálásáig felfüggeszthető) Az eddigi felfüggesztési okok (pl. bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozó előkérdés, külföldi megkeresés) az ügyintézési határidő 30 nappal történő meghosszabbítását alapozzák meg. Új eljárásra utasító bírósági döntéssel szembeni perújítás, felülvizsgálati kérelem esetén az új eljárás felfüggesztése helyett az új eljárást nem kezdjük meg.
Az adóigazgatási eljárás általános szabályai IV. Idézés A korábbi szabályok szerint, az adóhatóság illetékességi területén kívül lakóhellyel rendelkező személy idézésének nem volt törvényi akadálya. Az Air. csak kivételes esetben teszi lehetővé, hogy az adóhatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét a hivatali helységébe idézze. (ha ezt jogszabály írja elő, haazidézés célja a tárgyaláson, egyeztetésen való részvétel, ha a megkeresés útján történő meghallgatás csorbítaná bármely adózó eljárási jogait, ha az idézni kívánt személy lakóhelyén nem működik olyan hatóság, amely megfelelő szakismeretek birtokában tudná elvégezni a szükséges eljárási cselekményt, vagy ha azt azidézett személy kéri.) A fővárosban működő adóhatóság ugyanakkor a főváros egész területéről idézhet. Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő az adóhatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő és a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet.
Az adóigazgatási eljárás általános szabályai V. Eljárási bírság, mint új adóigazgatási szankció Az adózóval, adózónak nem minősülő természetes személlyel szemben az eljárás akadályozása esetén szabható ki. Az eljárás egyéb résztvevőjével szemben önhibából eredő kötelezettségszegés esetén alkalmazható, többletköltség megtéríttetése mellett Legkisebb összege 10.000 Ft, legmagasabb összege 500.000 Ft (természetes személy esetén) illetve 1.000.000 Ft (jogi személy, egyéb szervezet esetén) Az üzletlezárás akadályozására az Art. speciális szabályt tartalmaz, ebben az esetben nem eljárási bírság, hanem az Art. szerinti mulasztási bírság kiszabására van lehetőség.
Az adóigazgatási eljárás általános szabályai VI. Eljárási bírság, mint új adóigazgatási szankció (folytatás) A törvény meghatározza a bírság kiszabása során figyelembe veendő körülményeket, amelyek: - a jogellenes magatartás súlya, - ha ugyanabban az eljárásban ismételten kerül sor a bírság kiszabására, az előző bírságolások száma és a kiszabott bírság mértéke. Az adóhatóság döntései, a döntés kiegészítése, kijavítása jogerős helyett végleges döntés kijavítás esetén is van helye jogorvoslatnak az adózó javára történő kiegészítésre az adó megállapításához való jog elévülési idején belül van lehetőség (A Ket. 1 éves időkorlátot tartalmazott, akár javára, akár terhére történik a kiegészítés). jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog nem akadálya a kiegészítésnek
Az adóigazgatási eljárás általános szabályai VII. A döntés közlése Kifejezetten kimondja a törvény, hogy csak postai, illetve elektronikus úton történő kézbesítés esetén van lehetőség arra, hogy az adóhatóság az iratot a meghatalmazott mellett az adózó részére is megküldje, saját kézbesítő útján történő kézbesítés esetén nincs erre lehetőség. (Nem tekinthető érdemi változásnak, mert a hatályos Art. ezt kifejezetten nem mondja ugyan ki, de az egyidejű kézbesítés esetén csak a postára adásról, illetve a tárhelyen történő elhelyezésről rendelkezik.) Kézbesítési vélelem A kézbesítési vélelem fogalmat a törvény már nem használja, helyette kézbesítettnek tekintett iratról rendelkezik. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem új elnevezése: kézbesítési kifogás
Az adóigazgatási eljárás általános szabályai IX. Biztosítási intézkedés Végrehajtási kifogás helyett fellebbezésnek van helye az intézkedést elrendelő végzéssel szemben Ideiglenes biztosítási intézkedés kifizetés engedélyezése Ideiglenes biztosítási intézkedés keretében elrendelt fizetési számla zárolása esetén alkalmazható új lehetőség Az adóhatóság az általa meghatározott sorrendben és összegben kifizetést engedélyezhet a zárolt számláról Az engedélyezés feltételei: - erre irányuló adózói kérelem, - jogszabály által előírt nyilvántartások, dokumentumok bemutatásával annak igazolása az adózó részéről, hogy más forrásból nem tudja teljesíteni a kifizetést vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne
Az adóigazgatási eljárás általános szabályai X. Ideiglenes biztosítási intézkedés kifizetés engedélyezése (folytatás) Ügyintézési határidő: 15 nap Végzéssel kell elbírálni a kérelmet; elutasító, és a kifizetést részben engedélyező végzéssel szemben önálló fellebbezésnek van helye A kifizetést engedélyező, részben engedélyező döntést meg kell küldeni a zárolt számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak Az engedélyezett összeg más követelés fedezetére nem számolható el, és mentes a végrehajtás alól Ha az ideiglenes biztosítási intézkedés biztosítási intézkedésre változik, e rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosítási intézkedés időtartama alatt is
Ellenőrzés I. A törvény az ellenőrzés szabályait keretjelleggel tartalmazza, a részletes szabályok a kormányrendeletben találhatóak Az ellenőrzés fajtái Összesen két ellenőrzési típus: az adóellenőrzés (a régi Art. utólagos adóellenőrzésének felelt meg), és az ún. jogkövetési vizsgálat. A jogkövetési vizsgálat magában foglalja a korábbi adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést, az egyes adókötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzést és az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést Megszűnik a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés
Ellenőrzés II. Az ellenőrzés fajtái (folytatás) Az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés nem ellenőrzés, hanem - állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás elnevezéssel - egy önálló (hatósági) eljárás lesz (szabályait az Art. tartalmazza) Az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó ellenőrzés szabályait az Itv. tartalmazza Az ellenőrzés határideje Az alaphatáridők nem változnak (30-90-120 nap), de a speciális határidők (kiutalás előtti, felszámolás, végelszámolás) megszűnnek. Új, objektív végső határidő minden adózó esetében: az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot
Ellenőrzés III. Az ellenőrzés határideje (folytatás) Megbízható és cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetében marad a 180 napos objektív határidő, de változás, hogy e szabály alkalmazásában a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók körébe nem értjük bele a csoportos adóalanyt és az Áfa regisztráltat. (Fontos, hogy az új Art. vonatkozó rendelkezései alapján csoportos adóalany is lehet megbízható adózó. A megbízható adózónak minősülő csoportra és Áfa regisztráltra viszont a 180 napos szabály vonatkozik.) Az ellenőrzési határidő szünetelésének jogintézménye megszűnik, kizárólag határidő hosszabbításra lesz lehetőség (Megjegyzés: az iratok hiteles fordítása esetén vélhetően tévedésből - maradt a törvényben határidő szünetelése. A hiteles fordítás szükségességét a határidő hosszabbítást megalapozó körülmények között isnevesíti a törvény)
Az ellenőrzés határideje (folytatás) Ellenőrzés IV. Határidő hosszabbítási lehetőségek megmaradnak, de jogkövetési vizsgálat esetén első körben 90 helyett legfeljebb 30 napos hosszabbításra van lehetőség, a NAV vezetője 120 nap helyett legfeljebb 90 nappal hosszabbíthat. Felülellenőrzés esetén mindhárom alkalommal a felülellenőrzést végző szerv vezetője hosszabbíthat A törvény felsorolja a határidő hosszabbítást megalapozó körülményeket, amelyek az alábbiak: - az adózó az ellenőrzést akadályozza, - a természetes személy adózó az ellenőrzés megkezdésének vagy az ellenőrzési cselekményeknek az elhalasztását kéri,
Ellenőrzés V. - Az adózó iratai, nyilvántartásai hiányosak, rendezetlenek, pontatlanok, és így az adókötelezettség megállapítására nem alkalmasak, vagy az adózó által előterjesztett irat hiteles fordítására kerül sor, - az ellenőrzés lefolytatására rendelkezésre álló határidő a tényállás teljes körű feltárásához és a bizonyítási eljárás befejezéséhez nem elegendő. Az ellenőrzés megindítása Az Air. visszaállítja a 2012. január 1. előtti szabályozást: az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével, átadásával, bemutatásával kezdődik.
Ellenőrzés VI. Az önellenőrzési tilalom tehát az előzetes értesítéssel beáll, az ellenőrzési határidő viszont abban az esetben is, ha az ellenőrzés előzetes értesítéssel indult csak a megbízólevél kézbesítésekor, átadásakor, bemutatásakor kezdődik. (Fontos, hogy új eljárás esetén, ha az erről szóló értesítést postai úton küldjük meg, az ellenőrzési határidőt az értesítés postára adásától, és nem a kézbesítéstől kell számítani.) Az adózó, adóhatóság jogai, kötelezettségei az ellenőrzési eljárásban Az adózó jogait, kötelezettségeit az Air. a korábbi szabályozáshoz hasonló tartalommal rögzíti. Az adóhatóság jogait, kötelezettségeit a kormányrendelet határozza meg Adóellenőrzés esetén 15 helyett 30 nap az észrevétel előterjesztésére nyitva álló határidő Az észrevételezési határidők jogvesztőek
Ellenőrzés VII. Az ellenőrzés lefolytatása Egyértelműsíti a törvény, hogy a természetes személy adózó Szja bevallásának ellenőrzése során csak akkor kell teljességi nyilatkozatra felhívni az adózót, ha becslésre kerül sor. A nyilatkozatra történő felhívást pedig nem az ellenőrzés megkezdését követő 15 napon belül, hanem a becslésről szóló tájékoztatással egyidejűleg kell kibocsátani. Egyértelműsíti továbbá a törvény, hogy csak Szja becslés esetén kell alkalmazni. Becslés A törvény csak a becslés fogalmát határozza meg, annak részletes szabályai a kormányrendeletben lesznek. Helyszín, helyiség, jármű átvizsgálása, rakomány ellenőrzése, hatósági zár Az átvizsgálás, lefoglalás, hatósági zár tárgyában hozott végzésekkel, intézkedésekkel szemben panasz helyett kifogással lehet élni.
Ellenőrzés VIII. Kiegészítő ellenőrzés Adóellenőrzés esetén az észrevétel beérkezésétől számított 15 helyett 30 napig lehet az ellenőrzést folytatni, jogkövetési vizsgálat és nem észrevétel alapján elrendelt kiegészítő vizsgálat esetén marad a 15 napos határidő. A kiegészítő ellenőrzés határidejének meghosszabbítására nincs lehetőség Megszűnik a hatósági eljárásban végzett ellenőrzés jogintézménye
Jogorvoslati eljárások fajtái kérelemre induló eljárások: - fellebbezés - felügyeleti eljárás - közigazgatási per Jogorvoslat I. Hivatalból induló eljárások - saját hatáskörű módosítás, visszavonás - ügyészi felhívás, fellépés nyomán indított eljárás - felügyeleti eljárás Önálló jogorvoslatnak a határozattal szemben van helye, végzés ellen akkor, ha törvény megengedi, egyébként a határozat, eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében gyakorolható a végzéssel szembeni jogorvoslati jog.
Jogorvoslat II. Saját hatáskörben történő módosítás, visszavonás Új elem, hogy a közigazgatási perrel érintett adóhatóság a bíróság által el nem bírált jogszabálysértő döntésrészét is módosíthatja illetve visszavonhatja. A módosítás, visszavonás időbeli korlátja nem változik (adózó terhére egy év, javára elévülési időn belül), de a törvény egyértelművé teszi, hogy a határidőn belül a kiadmányozásnak kell megtörténnie. Új elem a szabályozásban: A súlyosítási határidő leteltét követően nem lehet az adózó javára szóló visszavont döntéssel azonos jogalapon nyugvó, az adózó terhére szóló új döntést hozni. Szintén új elem (egyszerűsítés), hogy ha az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy a döntés véglegessé válása előtt elhunyt, vagy jogutód nélkül megszűnt, úgy eljárást megszüntető végzés kiadása nélkül az adóhatóság a döntést visszavonja. Az e tárgyban hozott döntés a kiadmányozás napján végleges és végrehajtható.
Jogorvoslat III. Fellebbezés Önálló fellebbezéssel támadható végzések körét illető változások: - Nemcsak a fellebbezés, hanem bármely jogorvoslat határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelem elutasítása tárgyában kiadott végzéssel szemben van helye önálló fellebbezésnek. - Biztosítási intézkedést, ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel szemben végrehajtási kifogás helyett fellebbezés - Hatósági felügyelet alá vonást elrendelő végzéssel szemben önálló fellebbezés ( mellett, a felügyelet alá vonással, mint intézkedéssel szemben panasz helyett kifogás) - Többletköltségek megtérítésére kötelező végzéssel szemben is lehetőség van önálló fellebbezésre - A törvény nem említi a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzést!
Jogorvoslat IV. Változások a fellebbezési jog gyakorlását illetően - A korábbi szabályozás alapján az adózó a fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is hivatkozhatott. Az új szabályok szerint: semmisségi okon kívül nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. - Új tény, illetve új bizonyíték: az adózó által nem hivatkozott és az elsőfokú adóhatóság által a döntéshozatalkor nem ismert tény, illetve bizonyíték, valamint az adózó által hivatkozott, de a döntéshozatalig az elsőfokú adóhatósághoz meg nem érkezett bizonyíték.)
Jogorvoslat V. Változások a fellebbezési jog gyakorlását illetően (folytatás) Az előzőekből következő adóhatósági feladat: az adózót az elsőfokú eljárás során fel kell hívni a bizonyítékok előterjesztésére. A felhívás nem lehet általános jellegű, mindig az adott ügyre, megállapításra egyediesíteni kell mert annak tartalmaznia kell azon megállapításoknak és körülményeknek a bemutatását, amelyekkel összefüggésben az adóhatóság az adózót a bizonyítékok előterjesztésére felhívja, valamint tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést. Új elsőfokú adóhatósági feladatok a fellebbezéssel kapcsolatban - Nem egyértelmű fellebbezés esetén követendő eljárás Ha a fellebbezés nem egyértelmű vagy ellentmondásos tartalmú, az elsőfokú adóhatóságnak fel kell szólítania a fellebbezőt egyértelmű kérelem benyújtására.
Jogorvoslat VI. Új elsőfokú adóhatósági feladatok a fellebbezéssel kapcsolatban (folytatás) Az egyértelmű kérelem benyújtására biztosítandó határidő 8 nap. A hiánypótlási felhívás átadása, postára adás, elküldése és a határidő letelte közötti időtartam a felterjesztési határidőbe nem számít bele. Ha a fellebbezésre jogosult határidőn belül nem nyilatkozik a fellebbezést az elsőfokú adóhatóságnak vissza kell utasítania - Elkésett fellebbezés esetén követendő eljárás Ha a fellebbezés elkésett, és nincs igazolási kérelem, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a fellebbezésre jogosultat igazolási kérelem előterjesztésére kell felhívni. Az igazolási kérelem előterjesztésére biztosítandó határidő 8 nap.
Jogorvoslat VII. Új elsőfokú adóhatósági feladatok a fellebbezéssel kapcsolatban (folytatás) A felhívás személyes átadása, postára adása vagy elküldése és a határidő letelte közötti időtartam a felterjesztés határidejébe nem számít bele. Ha a fellebbezésre jogosult személy határidőn belül nem nyújt be igazolási kérelmet, az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést visszautasítja. Értelemszerűen, a felhívást követően a fellebbezési határidő kimentésére előterjesztett igazolási kérelemre az egyidejűségre vonatkozó előírást nem kell alkalmazni. Ha az adóhatóság helyt ad az igazolási kérelemnek, a felterjesztési határidő az erről szóló végzés kiadmányozása napján kezdődik.
Jogorvoslat VIII. Új lehetőség a tényállás kiegészítése tekintetében A felettes adóhatóság amennyiben a tényállás kiegészítése iránt új eljárás elrendelése helyett maga intézkedik dönthet úgy, hogy az első fokon eljárt adóhatóságot utasítja a szükséges eljárási cselekmények elvégzésére. Ilyen esetben az adózót az elsőfokú adóhatóság útján haladéktalanul értesíteni kell az eljárásról, a kezdő nap megjelölésével. Az eljárás határideje 90 nap, amely nem hosszabbítható, és a felettes szerv utasításának beérkezésétől kell számítani. Ha a tényállás tisztázására nem elegendő a határidő, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a felettes szervet, amely a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Az eljárás időtartama nem számít bele a jogorvoslati eljárás határidejébe.
Jogorvoslat IX. Felügyeleti intézkedés Új rendelkezés, hogy a felügyeleti intézkedés iránti kérelem csak egy alkalommal, a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül nyújtható be. (A régi szabályok szerint erre elévülési időn belül volt lehetőség). A határidő jogvesztő. Nincs helye felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek, ha az adózó feltételes adóbírság kedvezményt vett igénybe.
Jogorvoslat X. Új eljárásra utasítás Az új eljárás során sincs lehetőség olyan új tény, körülmény, bizonyíték előadására a semmisségi okot kivéve - amelyről az eljárás alanyának a megelőző eljárásban hozott elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. Az adóhatóság felhívásának tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést. Iratpótlás elmulasztása esetén további feltétel, hogy az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés, kiegészítő ellenőrzés során az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot szabjon ki.
Jogorvoslat XI. Közigazgatási per Bíróság előtt támadható döntések köre Önálló fellebbezéssel támadható végzéssel szemben is indítható közigazgatási per. Perindításra jogosultak köre A törvény az adózó mellett az ügyész perindítási jogát is rögzíti. Ügyészi perindítás feltétele a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelen eltelte. A per tárgya az adóhatóság véglegessé vált döntésének felülvizsgálata, vagy az adóhatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén az adóhatóság eljárásra kötelezése.
Jogorvoslat XII. Ügyészi fellépés, felhívás Az ügyészségről szóló törvényben szabályozott jogintézmény. Lényege: az ügyész a közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a véglegessé válástól számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig, követelés biztosítását vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig, amíg ez az állapot fennáll, felhívással élhet a törvénysértés megszüntetése érdekében. Eredménytelen felhívás esetén keresetet indíthat. Joghatása adóügyben: az ügyész által kifogásolt döntés korlátozás nélkül korrigálható akkor is, ha a korrekciót egyébként jogszabály korlátozza vagy nem teszi lehetővé.
Jogorvoslat XIII. Semmisség Jelenleg a Ket. szabályozza. A hatályos szabályozás szerinti semmisségi okok köre kiegészül azzal az esettel, ha a döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, de a vádemelést az ügyész elhalasztotta, és a halasztás időtartama eredményesen telt el. Súlyosítási tilalom a hatósági eljárásban Szabályi alapvetően nem változnak. Kisebb módosítás: ha az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt, úgy az kivétel a súlyosítási tilalom alól akkor is, ha az ellenőrzésre nem a társadalombiztosítási igazgatási szerv megkeresése alapján került sor. Jogorvoslat végrehajtási ügyekben (Avt.) - Végrehajtási kifogás intézkedések esetén, előterjesztésének szubjektív határideje 8 helyett 15 nap - Indoklási kötelezettség! (megváltoztatást, megsemmisítést milyen okból kívánja) -> Ha nincs indokolás, az visszautasítási ok - Air., Art. alapján meghozott végzésekkel szembeni fellebbezés tekintetében az Air., Art. rendelkezései irányadók
Jogorvoslat XIV. Jogorvoslat végrehajtási ügyekben (folytatás) - Önálló fellebbezés: végrehajtási kifogást elbíráló, végrehajtási kifogást visszautasító, végrehajtási kifogás határidejének elmulasztása miatt előterjesztett kimentési kérelmet elutasító végzéssel szemben.
Eljárási Költségek Változatlan szabályozás azzal, hogy a költségmentességre vonatkozó szabályokat is az Air. tartalmazza, a Ket. hatályos szabályaival lényegében megegyező tartalommal.
Átmeneti rendelkezések, felhatalmazás Kormányrendelet fogja meghatározni az ellenőrzés és a hatósági zár alkalmazásának részletszabályait. (A felhatalmazás kiterjed még az elektronikus ügyintézés részletszabályaira, és a hatásköri, illetékességi szabályokra, amelyek jelentős része most is rendeletben található. Az előbbi esetében változás, hogy miniszteri rendeleti szintről kormányrendelet szintjére kerül). Az Air. rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban és a hatálybalépést követően esedékes kötelezettségekre kell alkalmazni. Szankcióra vonatkozó szokásos átmeneti rendelkezés: legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvény szerinti mérték alkalmazható.
Köszönöm a figyelmet! www.nav.gov.hu