A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Átírás

1 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 1. Ket. 22. ( 2) Ha az irat beérkezése után megállapítottam illetékességem hiányát, és ideiglenes intézkedésre sem kerül sor, az áttételnek milyen formája van, kell-e végzést hoznom? A Ket. 71. (1) bekezdése értelmében az eljárás során felmerült minden más kérdésben, így az áttétel kérdésében is végzést kell kibocsátani. A végzés tartalmára a Ket. 72. (2) bekezdésében foglaltak irányadók. A végzés közlésére a Ket. 78. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 2. Ket. 26. ( 1) október 1-je előtt (augusztus 5-én) indult eljárásban keresett meg bennünket a társhatóság a belföldi jogsegély hivatkozott szabálya alapján. A megkeresésben foglaltak szempontjából nem közömbös, hogy hatóságunknak a október 16-án érkezett megkeresést az október 1-je előtt, vagy azt követően hatályba lépett szabályok szerint kell-e elbírálni. Mit jelent a módosító törvény 132. (3) bekezdésében foglalt "eljárás" szó ez esetben? Amennyiben az I. fokú -megkereső- hatóság eljárása október elseje előtt indult, úgy a belföldi jogsegélyt a Ket október elseje előtt hatályos rendelkezései szerint kell teljesíteni. Ha az I. fokú eljárás október elseje előtt indult, a jogorvoslati és végrehajtási eljárásra is - nemcsak az I. fokú eljárásra - a Ket. módosítás előtti rendelkezései az irányadóak. 3. Ket. 26. ( 5) A belföldi jogsegély teljesítéséről is végzést kell hozni? Nem. Elégséges a lefolytatott eljárási cselekményről készített iratot, illetve a kért adatot, iratot egy levél kíséretében megküldeni a megkereső hatóságnak. A Ket. 71. (1) bekezdése szerint a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. Az adott eljárást a megkereső hatóság folytatja, így értelemszerűen csak a megkereső hatóság hozhat döntést az adott ügyben, kivéve a megkeresés teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbítását, mivel a Ket. 26. (5) bekezdése alapján erről a megkeresett hatóságnak kell végzést hoznia január / 8 oldal

2 4. Ket. 31. ( 1) h)) Eljárási illeték hiánya esetén a hatóságnak milyen módon kell intézkedni a hiány pótlása iránt? Illetékhiány esetére az illetékekről szóló évi CXIII. Törvény külön eljárási szabályokat tartalmaz az alábbiak szerint: 73/A. (1) Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság az eljárás megindításakor, elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73. (6) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően - postai úton előterjesztett beadvány esetén postai úton, elektronikus úton kezdeményezett eljárások esetén elektronikus úton is - az ügyfelet figyelmezteti az illeték megfizetésére azzal, hogy ha a) a megfizetni elmulasztott illetéket illetékbélyegben kellett leróni, akkor illetékbélyegben, postai úton történő felhívás esetén válasz-levelezőlapon, b) egyéb fizetési mód esetén átutalással vagy készpénzzel 8 napon belül nem fizeti meg és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, a 82. -ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A fizetési határidőt a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől kell számítani. Ha a felhívásra postai úton kerül sor, akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét - e címen 200 forintot - a válasz-levelezőlapon illetékbélyegben, egyéb esetben pénzzel kell megfizetni. A figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni, illetőleg az ügyféllel igazoltatni kell. (2) Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye. (3) Ha az ügyfél az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő. Megjegyzés: Az okmányirodai, az elsőfokú adó, és vámigazgatási eljárásban ezek a szabályok nem alkalmazható, ott az illeték az Itv a értelmében - pénzben fizetendő. Az előzőektől - az Itv. Szabályaitól - részben eltérő módon a október 1 után hatályos Ket. 31. (1) bekezdés h) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: A hatóság az eljárást megszünteti, ha.. A hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül. A Ket. idézett szabálya szerint tehát a hatóság nem mérlegelhet, eljárási illeték, vagy igazgatási szolgáltatási díj hiánya esetén ha költségmentesség engedélyezésére nem került sor - az eljárást meg kell szüntetni. Ennek előfeltétele azonban az, hogy a január / 8 oldal

3 hatóság a fizetési kötelezettség teljesítésére felhívást adjon ki. Összegezve tehát az a helyes eljárás, ha a hatóság végzéssel határidő tűzésével - arra hívja fel az ügyfelet, hogy az igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg, vagy eljárási illetékhiány esetén azt a végzéshez csatolt válasz-levelezőlapon illetékbélyegben rója le,mert ellenkező esetben a hatóság megszünteti az eljárást. Amennyiben a beszerezhető válasz-levelezőlap szövegében a jogkövetkezmény a részletezettektől eltérő (pl. felemelt illeték vagy mulasztási bírság ) az eljárás megszüntetésére kell javítani. 5. Ket. 33. /A ( 2) Az ügyintézési határidő túllépése esetén a központi költségvetésnek kell megfizetni az illeték, illetve az igazgatási szolgáltatási díj összegét. A törvény nem szól arról, hogy ez technikailag hogyan történik. A Ket. 33. A (2) és (3) bekezdésében foglalt esetekben a Kincstár által vezetett számú "Közigazgatási határidő túllépése utáni befizetés" számlára kell teljesíteni a fizetési kötelezettséget. 6. Ket. 33. ( 4) okt. 1.után érkezett kérelem kapcsán indult önkormányzati hatósági ügyben ( a képviselő-testület ezzel kapcsolatos valamennyi hatáskörének gyakorlását megtartotta ) a közbenső eljárási cselekményekről (pl. hiánypótlási felhívásról szóló végzés) szóló döntéseket ki jogosult meghozni? Miként alakulnak az ügyintézési határidők? Az önkormányzati hatósági ügyekre is a Ket. rendelkezései irányadóak. A Ket. 12. (3) bekezdés b) pontja értelmében közigazgatási hatóság a helyi önkormányzat képviselő-testülete. Ha a testület hatáskörét nem ruházza át, a közbenső eljárási cselekményekről szóló végzéseket is a testületnek kell meghoznia. A Ket. 33. (4) bekezdése szerint ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben a 33. (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban negyvenöt munkanapon belül határoz. A Ket. 33. (1) bekezdése szerint ha a Ket. valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidjéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. Fentiek alapján, mivel a Ket. a testületi szervekre vonatkozóan az eljárási cselekmények tekintetében eltérő szabályozást nem tartalmaz, az irányadó ügyintézési határidő öt munkanap január / 8 oldal

4 7. Ket. 49. ( 1) Milyen formában kell értesíteni az ügyfelet a tanú meghallgatásáról? Végzéssel kell értesíteni. A Ket. 72. (5) bekezdés alapján a végzésből mellőzhető az indokolás. 8. Ket. 71. ( 1) október 1-je után hozott határozat ha jogerőre emelkedik, akkor az értesítést végzés formájában kell meghozni? Amennyiben igen, akkor a jogorvoslati rész mit tartalmaz? Igen, mivel a jogerőről szóló értesítés joghatást vált ki. A jogorvoslati rész tartalma: A végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. 9. Ket. 72. ( 4) október 1-je után hozott határozat jogerő értesítő végzése egyszerűsített döntés formájában meghozható-e, illetve az indokolás és jogorvoslatról való tájékoztatás mellőzhető-e, vagy a jogorvoslati részről fel kell tüntetni, hogy a végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs és csak az indokolás hagyható el, vagy pedig a Ket (2) bekezdésében feltüntetett tartalmi elemeket kell tartalmaznia a jogerőre emelkedést tartalmazó végzésnek? A Ket. 72. (4) bekezdése szerint ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, egyszerűsített döntés hozható, amely nem tartalmazza az indokolást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. Amennyiben az adott ügy kérelemre indult és a fentiekben hivatkozott feltételek fennállnak, a jogerőről értesítő végzés is meghozható egyszerűsített formában, egyéb esetben azonban nem. A Ket. 72. (5) bekezdése szerint a kizárólag valamely eljárási cselekmény időpontját meghatározó végzésből mellőzhető az indokolás. A jogerő beálltáról szóló értesítés nem minősül eljárási cselekmény időpontját megállapító végzésnek, így a hivatkozott jogszabályhely nem alkalmazható. Eljárási cselekmény időpontja pl. a szemle, idézés, hatósági ellenőrzés időpontja. Összegezve, ha nem állnak fenn az előzőekben hivatkozott egyszerűsített döntés feltételei, a Ket (2) bekezdésének megfelelő végzést kell hozni a jogerőről értesítésről. A Ket. egyébként nem írja elő, hogy a jogerő beálltáról értesíteni kell az ügyfeleket, ezért ezt csak akkor kell megtennie a hatóságnak, ha ezt külön jogszabály elrendeli január / 8 oldal

5 10. Ket. 79. ( 2) Ket (1) bekezdése szerint a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, a címzett vagy a meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Azon ügyfél esetében, aki megtagadja a döntés átvételét, akkor az ő határozatának a jogerősítő végzését, illetve a határozatot, valamint a kézbesítési vélelem beálltáról szóló tájékoztatást kinek kell megküldeni? Ügygondnokot kell-e neki rendelni, vagy újra megkísérlem megküldeni a jogerőről szóló végzést, a határozatot, illetve a kézbesítési vélelem beálltáról szóló értesítést. A kézbesítési vélelemről szóló értesítést végzésben vagy határozatban kell meghozni és ennek külön döntésnek kell-e lennie? Ket. 79. (1) bekezdése szerint ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. A Ket. 79. (2) bekezdése értelmében ha az irat a hatósághoz nem kereste jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A Ket. 79. (3) bekezdése alapján a hatósági döntés kézbesítése esetén a hatóság a Ket. 79. (2) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével öt munkanapon belül értesíti az ügyfelet. Fentiekből következően, ha az ügyfél a hatóság döntését nem veszi át, nem kell a hatóságnak értesítenie az ügyfelet a kézbesítési vélelemről, mivel a Ket. alapján a döntés kézbesítettnek minősül. Ez a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a hatóság döntése "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza. Ebben az esetben végzést kell hozni arról, hogy beállt a kézbesítési vélelem. Amennyiben az ügyfél nem veszi át a hatóság döntését, ügygondnok kirendelésének nincs helye. A Ket. 40. (5) bekezdése értelmében ugyanis a természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni, és nincs törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki január / 8 oldal

6 11. Ket. 83. ( 3) A hatósági bizonyítványt, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Ket. 83. (3) bekezdése értelmében a kérelem előterjesztésétől számított öt munkanapon belül kell kiadni. Van lehetőség az ügyintézési határidő meghosszabbítására? Igen. A Ket. 82. (1) bekezdése szerint a Ket. rendelkezéseit a hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos eljárásokban az V. fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. Az V. fejezet nem zárja ki az ügyintézési határidő meghosszabbítását, így értelemszerűen alkalmazható a Ket. 33. (7) bekezdése. E jogszabályhely értelmében az eljáró hatóság vezetője ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki az ügyintézési határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonkét, a Ket. 33. (2) bekezdésében meghatározott esetekben (soron kívüli ügyintézés) legfejlebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja. 12. Ket. 83. ( 8) A hatósági bizonyítvány megtagadása esetén mennyi az ügyintézési határidő? 22 munkanap. A Ket. 82. (2) bekezdése szerint a hatósági bizonyítványt határozatnak kell tekinteni, így a hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadásáról is határozatot kell hozni. A Ket. 82. (1) bekezdése szerint a Ket. rendelkezéseit a hatósági bizonyítvánnyal kapcsolatos eljárásokban az V. fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az V. fejezet csak a hatósági bizonyítvány kiadásának ügyintézési határidejét szabályozza (öt munkanap a Ket. 83. (3) bekezdése szerint), a megtagadás esetén irányadó a Ket. 33. (1) bekezdése, mely szerint a határozatot 22 munkanapon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről január / 8 oldal

7 13. Ket. 92. ( 5) A KET novella szerinti formakényszer miatt az "udvarias levél" megszünt. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. szerint: (2) A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi f) élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék vagy termésnövelő anyag forgalmazása esetén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (3) Ha a kereskedelmi tevékenység a 7. (4) bekezdés a), b) és d)-e) pontjában meghatározott hatóságok feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, az érintett hatóság, továbbá - élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék vagy termésnövelő anyag forgalmazása esetén - az MgSzH a bejelentés kézhezvételétől számított huszonkét munkanapon belül hatósági ellenőrzést folytat le. (4) A (3) bekezdés szerint lefolytatott ellenőrzés eredményéről a hatóságok az ellenőrzést követő öt munkanapon belül tájékoztatják a jegyzőt. A jegyző tájékoztatása nem igényel végzés formát, elegendő levélben tájékoztatást adni. Az ügyfél tájékoztatását a hatósági ellenőrzés eredményéről a Ket. 92. szabályozza. A Ket. 92. (3) bekezdése szerint a hatóság a helyszíni ellenőrzésről, az annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít. A hivatkozott jogszabályhely (4) bekezdése értelmében a jegyzőkönyv egy példányát a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül megküldi. A Ket. 92. (5) bekezdése szerint ha a hatóság a helyszíni elleőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett hivatalos feljegyést is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül megküld. 14. Ket ( 3) Amennyiben törvény a tartozás adók módjára való behajtását rendeli el, végzést kell hozni a végrehajtás elrendeléséről a Ket (3) bekezdés szerint? Nem. Az adózás rendjéről szóló XCII. tv. (Art.) 4. (2) bekezdése szerint az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni az adók módjára behajtandó köztartozás esetén. Az Art. 5. (2) bekezdés a) pontja alapján adóügyekben nem kell alkalmazni a Ket. végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályait, a határozat jogerőre emelkedésére vonatkozó szabályok kivételével. Mindezek alapján az Art a szerint kell eljárni, tehát az adóhatóságot levélben kell megkeresni január / 8 oldal

8 15. Ket ( 1) Ha az ügyfél az I. fokú döntés ellen fellebbezésben, mely illetékköteles, költségmentesség iránti kérelmet is előterjeszt, mikor kell az I. fokú hatóságnak a fellebbezést az ügy összes iratával felterjesztenie a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz? A Ket (4) bekezdésében foglalt határidőben, azaz a fellebbezési határidő leteltétől számított 5 munkanapon belül kell a fellebbezést felterjeszteni. Ez a határidő nem hosszabbítható meg a költségmentesség iránti kérelem elbírálásának időtartamával. A II. fokú hatóságnak ugyanakkor a költségmentesség iránti kérelem jogerős elbírálásáig fel kell függesztenie a jogorvoslati eljárást. Amennyiben az ügyfél költségmentesség iránti kérelmét az I. fokú hatóság jogerősen elutasította, a II. fokú hatóságnak ki kell adnia a hiánypótlási felhívást az illetékre vonatkozóan. Amennyiben ennek a kötelezett nem tesz eleget, úgy az eljárást a Ket. 31. (1) bekezdés h) pontja szerint meg kell szüntetni. 16. Ket ( 3) Ha a fellebbező nem rótta le fellebbezésén az illetéket és az eljáró hatóság hiánypótlási felhívására nyújt be költségmentesség engedélyezése iránt kérelmet, akkor a költségmentesség engedélyezése esetén a fellebbezési illtéket nem kell megfizetnie? Az illetéket meg kell fizetnie a fellebbezőnek, mivel a Ket (3) bekezdése szerint a költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve állapítható meg, az eljárási illeték pedig már azt megelőzően (a fellebbezés benyújtásakor) esedékes volt január / 8 oldal