HALMAZOK. A racionális számok halmazát olyan számok alkotják, amelyek felírhatók b. jele:. A racionális számok halmazának végtelen sok eleme van.

Hasonló dokumentumok
KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

Egy halmazt elemei megadásával tekintünk ismertnek. Az elemeket felsorolással,vagy ha lehet a rájuk jellemző közös tulajdonság megadásával adunk meg.

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

1. Halmazok, számhalmazok, alapműveletek

Dr. Vincze Szilvia;

2011. szeptember 14. Dr. Vincze Szilvia;

KISLEXIKON : HALMAZOK, SZÁMHALMAZOK, PONTHALMAZOK. Tárgymutató: I.

Készítette: Ernyei Kitti. Halmazok

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

Az értékelés a következők szerint történik: 0-4 elégtelen 5-6 elégséges 7 közepes 8 jó 9-10 jeles. A szóbeli vizsga várható időpontja

Halmazelméleti alapfogalmak

1. fogalom. Add meg az összeadásban szereplő számok elnevezéseit! Milyen tulajdonságai vannak az összeadásnak? Hogyan ellenőrizzük az összeadást?

HALMAZOK TULAJDONSÁGAI,

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

2) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont)

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

Typotex Kiadó. Bevezetés

1. Ábrázolja az f(x)= x-4 függvényt a [ 2;10 ] intervallumon! (2 pont) 2. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét!

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása TK. II. kötet 25. old. 3. feladat

Egyenletek, egyenlőtlenségek V.

függvény grafikonja milyen transzformációkkal származtatható az f0 : R R, f0(

Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek

Matematika 10 Másodfokú egyenletek. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.

Matematika pótvizsga témakörök 9. V

Szé12/1/N és Szé12/1/E osztály matematika minimumkérdések a javítóvizsgára

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek Megoldások

Abszolútértékes egyenlôtlenségek

1. Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben. (x eleme az A halmaznak, x az A halmazhoz tartozik),

Matematikai logika és halmazelmélet

Matematika szóbeli érettségi témakörök 2016/2017-es tanév őszi vizsgaidőszak

2017/2018. Matematika 9.K

Racionális számok: Azok a számok, amelyek felírhatók két egész szám hányadosaként ( p q

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények

Matematika alapjai; Feladatok

MATEMATIKA TAGOZAT 5-8. BEVEZETŐ. 5. évfolyam

b) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2

Matematika 8. osztály

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I

Algebrai egész kifejezések (polinomok)

Halmazok, intervallumok

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények

Hozzárendelés, lineáris függvény

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló feladatainak megoldása

Halmazok; a matematikai logika elemei 1.1. A halmaz fogalma; jelölések

Függvények Megoldások

Az emelt szintű érettségi vizsgán előforduló tananyagokat zölddel és apró betűvel jelöltük.

1. A polinom fogalma. Számolás formális kifejezésekkel. Feladat Oldjuk meg az x2 + x + 1 x + 1. = x egyenletet.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények

Matematika 11. osztály

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

Diszkrét matematika HALMAZALGEBRA. Halmazalgebra

ÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak.

MATEMATIK A 9. évfolyam. 1. modul: HALMAZOK KÉSZÍTETTE: LÖVEY ÉVA

I. Halmazok. 1. A halmazokról általában

1. A komplex számok definíciója

HALMAZOK TULAJDONSÁGAI,

2017/2018. Matematika 9.K

A valós számok halmaza

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.

TANMENET 2015/16. Készítette: KOVÁCS ILONA, Felhasználja: Juhász Orsolya

Függvény fogalma, jelölések 15

Mátrixalgebra Optimumszámítás

I. Egyenlet fogalma, algebrai megoldása

Tanmenet a Matematika 10. tankönyvhöz

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

Diszkrét matematika II., 8. előadás. Vektorterek

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

2) = 0 ahol x 1 és x 2 az ax 2 + bx + c = 0 ( a,b, c R és a 0 )

MATEMATIKA TANMENET. 9. osztály. 4 óra/hét. Budapest, szeptember

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

TANMENET. Matematika

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Trigonometria

Struktúra nélküli adatszerkezetek

Diszkrét matematika I.

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont)

Matematika III. 2. Eseményalgebra Prof. Dr. Závoti, József

Trigonometria Megoldások. 1) Igazolja, hogy ha egy háromszög szögeire érvényes az alábbi összefüggés: sin : sin = cos + : cos +, ( ) ( )

MATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005

Matematika A1a Analízis

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI október 19. KÖZÉPSZINT

Diszkrét matematika 1. középszint

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

Átírás:

HALMAZOK Tanulási cél Halmazok megadása, halmazműveletek megismerése és alkalmazása, halmazok ábrázolása Venn diagramon. Motivációs példa Egy fogyasztó 80 000 pénzegység jövedelmet fordít két termék, x és y vásárlására. Az x termék egységára 1000 pénzegység, az y ára 000 pénzegység. Hogyan változik a költségvetési egyenes és a költségvetési halmaz, ha a fogyasztó pénzjövedelme növekszik 5 százalékkal? Elméleti összefoglaló A halmaz a matematikában alapfogalom (nem definiáljuk). Ha megpróbálnám a halmaz fogalmát körül írni, akkor azt mondanám, hogy bizonyos dolgok összessége. A halmazba tartozó dolgokat a halmaz elemeinek mondjuk. A halmazokat általában nagy betűkkel jelöljük. NEVEZETES SZÁMHALMAZOK A természetes számok halmazát az 1,,3,4,... számok alkotják. A természetes számok halmazának jele:. A természetes számok halmazának végtelen sok eleme van. 1,,3,4,... Az egész számok halmazát a -4,-3,-,-1,0,1,,3,4,... számok alkotják. Az egész számok halmazának jele:. Az egész számok halmazának végtelen sok eleme van.... 4, 3,, 1,0,1,,3, 4,... A racionális számok halmazát olyan számok alkotják, amelyek felírhatók b a alakban, ahol 4 47 7 a, b és b 0. Például: 4 ;,47 ;,3. A racionális számok halmazának 1 100 3 jele:. A racionális számok halmazának végtelen sok eleme van. Az irracionális számok halmazát a végtelen nem szakaszos tizedes törtek alkotják. Például: 3,505005000500005... Látható, hogy mindig egyel több nullát írtunk az ötösök közé. Az így kapott szám biztosan végtelen nem szakaszos tizedes tört. Az irracionális számok halmazának jele: *. A irracionális számok halmazának végtelen sok eleme van. A racionális és az irracionális számok együtt alkotják a valós számok halmazát. A valós számok halmazának jele:. A halmazt a következő módon adhatjuk meg: felsoroljuk az elemeit két kapcsos zárójel közé írva 1

A B 3, 4,5,6,7,8 eper, alma, barack az elemek tulajdonságainak megadásával C x : 1 x 5 A C halmazt a 1,0,1,,3, 4 egész számok alkotják. D x : x 8 A D halmazt a 8,9,10,11,1,... természetes számok alkotják. E x : x Az E halmazt olyan természetes számok alkotnák, amelyek kisebbek, mint mínusz kettő. Ilyen természetes szám nincs. Ha egy halmaznak véges sok eleme van, akkor azt véges halmaznak nevezzük. Ha végtelen sok eleme van, akkor végtelen halmaznak. Azt a halmazt, amelynek egyáltalán nincs eleme üres halmaznak nevezzük. Az üres halmaz jele: vagy. A példaként megadott halmazok számossága: A, B, C véges halmazok D végtelen halmaz E üres halmaz Ha egy elem a halmazhoz tartozik, azt jellel jelöljük. Ha nem tartozik a halmazhoz, azt jellel jelöljük. 8 A (8 eleme az A halmaznak) 9 C (9 nem eleme a C halmaznak) Fontos megjegyezni, hogy egy halmazban az elemek sorrendje nem számít. a, b, c b, a, c a, c, b. Két halmaz egyenlő, ha elemeik azonosak. Eszerint az A halmazokat, azok egymás közti viszonyait, műveleteit Venn-diagramok segítségével tudjuk szemléltetni. Az A halmazt a B halmaz részhalmazának nevezzük, ha az A halmaz minden eleme B halmaznak is eleme. Jelölés: A B. A Bábrázolása Venn-diagrammal 1. ábra HALMAZMŰVELETEK

Az A és B halmaz uniójának nevezzük azoknak az elemeknek a halmazát, amelyek elemei az A vagy a B halmaznak. Jelölés: A B. A Bábrázolása Venn-diagrammal. ábra AA A. Bármely halmaz önmagával vett uniója önmaga. A A. Bármely halmaz üres halmazzal vett uniója önmaga. A B B A. Kommutatív (felcserélhető) tulajdonság. A B C A B C A B C. Asszociatív (csoportosítható) tulajdonság. Az A és B halmaz metszetének nevezzük azoknak az elemeknek a halmazát, amelyek elemei az A és a B halmaznak. Jelölés: A B. A Bábrázolása Venn-diagrammal 3. ábra AA A. Bármely halmaz önmagával vett metszete önmaga. A. Bármely halmaz üres halmazzal vett metszete üres halmaz. A B B A. Kommutatív (felcserélhető) tulajdonság. A B C A B C A B C. Asszociatív (csoportosítható) tulajdonság. Halmazok uniójára és metszetére teljesül a disztributív tulajdonság. Az unió disztributivitása a metszetre nézve: AB C A B A C A metszet disztributivitása az unióra nézve: AB C A B A C Az A és B halmaz különbségét az A halmaznak azok az elemei alkotják, amelyek nem elemei a B halmaznak. Jelölés: A\ B. A\ Bábrázolása Venn-diagrammal 3 4. ábra

A\ A. Bármely halmazból önmagát kivonva üres halmazt kapunk. A\ A. Bármely halmazból az üres halmazt kivonva önmagát kapjuk. A\ B B \ A. A kivonás nem kommutatív (felcserélhető) tulajdonság. A kivonás nem asszociatív (csoportosítható) tulajdonság. Ha az A halmaz részhalmaza H halmaznak, akkor az A halmaz H halmazra vonatkozó komplementerhalmazát (kiegészítő halmazát) a H halmaz azon elemei alkotják, amelyek nincsenek benne az A halmazban. Jelölés: A. A H halmazt alaphalmaznak nevezzük. Tehát: A H \ A A ábrázolása Venn-diagrammal 5. ábra Tetszőleges A és B halmazra igazak az alábbi összefüggések: A B A B. (De Morgan azonosságok) A B A B és Kidolgozott feladatok: 1. feladat Legyen A 1,,3, 4,10,11,1,16, B 1,3,5, 6, 7,11,1 és C 1,,5,8,9,1,15 meg a A B \ C halmazt!. Határozza Először meghatározzuk az A B halmazt. Mivel a metszetben azok az elemek vannak, AB 1,3,11,1. A kivonást úgy amelyek mindkét halmazban benne vannak, ezért végezzük el, hogy az A B halmaz elemei közül elhagyjuk azokat, amelyek a C halmaznak AB \ C 3,11. is elemei, vagyis az 1 és 1 elemeket. Így. feladat Legyen A x : x 3 5x 0 és B x : x 11 4 AB, A B, A\ B és B\A halmazokat!. Határozza meg a Először meghatározzuk az A halmaz elemeit. Az egyenletet az egész számok halmazán oldjuk meg. 4

x 3 x x 5x0 5 0 Az egyenlőség pontosan akkor teljesül, ha x 0 vagy 5 x. Tehát 5,0,5 A. Meghatározzuk a B halmaz elemeit. Olyan természetes számokat keresünk, amelyekre x 11 4. Ez pontosan akkor teljesül, ha: 4 x 11 4 hozzáadunk 11-et 7 x 15 elosztjuk -vel 3,5 x 7,5 Tehát B 4,5,6,7. Az A B halmazba azok az elemek tartoznak, amelyek legalább az egyik halmazba A B 5,0,4,5,6,7. beletartoznak, így Az A B halmazba azok az elemek tartoznak, amelyek mind a kettő halmazba beletartoznak, így AB 5. Az A\ B halmazba az A halmaz azon elemei tartoznak, amelyek nincsenek a B halmazban, tehát A\ B 5,0. A B\ A halmazba a B halmaz azon elemei tartoznak, amelyek nincsenek az A halmazban, tehát B\ A 4,6,7. 3. feladat x 8 Legyen A x : B x : x 9 5 5 Határozza meg a A \ C B halmazt!, és C x : 7 3x 8. Először meghatározzuk az A halmaz elemeit. Az egyenlőtlenséget a természetes számok halmazán oldjuk meg. x 8 5 x 8 10 x 18 x 9 Tehát A 1,,3,4,5,6,7,8,9. 5

Most meghatározzuk a B halmaz elemeit. Olyan egész számokat keresünk, amelyekre 9 5 x. Ez éppen akkor teljesül, ha: x 9 5 vagy x 9 5 x4 vagy x14 Vagyis B 4,14. A C halmaz elemeit olyan egész számok alkotják, amelyek teljesítik a 7 3x 8 egyenlőtlenséget. 7 3x 8 3x 15 x 5 A C 6,7,8,9,10,... halmaznak végtelen sok eleme van. Az A\ C halmazt azok az elemek alkotják amelyek az A halmazba beletartoznak, de a C halmazba nem. A\ C 1,,3,4,5 Az A \ C B halmazba azok az elemek tartoznak, amelyek elemei A\ Chalmaznak vagy a B halmaznak. Így kapjuk, hogy A \ C B 1,,3, 4,5,14 4. feladat. Legyen A x : x x 1 0 és B x : x 3 7 AB, A B, A\ B és B\A halmazokat!. Határozza meg a Először meghatározzuk az A halmaz elemeit. A másodfokú egyenlőtlenséget a valós számok halmazán oldjuk meg. x x1 0 Nézzük az x x 1, 1, f x x x 1 függvényt és határozzuk meg a zérushelyeit az b b 4ac képlet segítségével. a 1 1 4 1 1 1 Ábrázoljuk a függvényt., vagyis a függvény zérushelyei a 3 és a 4. 6

6. ábra Az egyenlőtlenség megoldásai azok a valós számok, ahol a függvényérték kisebb mint nulla (a A 3, 4. függvény x tengely alatti része) vagy nulla. Az ábrából látható, hogy Meghatározzuk a B halmaz elemeit. Olyan valós számokat keresünk, amelyekre x 3 7 Ez éppen akkor teljesül, ha x 3 7 vagy x 3 7 x 10 vagy x 4 x 5 vagy x Tehát B, 5,. 7. ábra Az A B halmazba azok az elemek tartoznak, amelyek vagy az A vagy a B halmazba A B, 5 3,. beletartoznak, így Az A B halmazba azok az elemek tartoznak, amelyek mind a kettő halmazba beletartoznak, AB, 4. így Az A\ B halmazba az A halmaz azon elemei tartoznak, amelyek nincsenek a B halmazban, tehát A\ B 3,. 7

A B\ A halmazba a B halmaz azon elemei tartoznak, amelyek nincsenek az A halmazban, tehát B\ A, 5 4,. 5. feladat Határozza meg az A x : x x 0 0 komplementerhalmazát! halmaz valós számok halmazára vonatkozó Először határozzuk meg az A halmazt, amit olyan valós számok alkotnak, amelyekre teljesül az x x 0 0 egyenlőtlenség. Vegyük az x 1, f x x x 0 függvényt és határozzuk meg a zérushelyeit. 1 1 1 4 1 0 A függvény zérushelyei 5 és 4. Ábrázoljuk a függvényt. 8. ábra Az egyenlőtlenség megoldásai azok a valós számok, ahol a függvényérték nagyobb mint nulla A 5, 4. (a függvény x tengely feletti része). Az ábrából látható, hogy Az A halmaz valós számok halmazára vonatkozó komplementerhalmaza A R \ A. Tehát azokat a valós számokat keressük, amelyek nincsenek benne az A halmazban. A, \ 5,4, 54, 8

9. ábra 6. feladat Legyen 5x 7 A x : x 3x 4 0 és B x :8 3. Határozza meg az A B halmaz valós számok halmazára vonatkozó komplementerhalmazát! Először határozzuk meg az A halmazt, amit olyan valós számok alkotnak, amelyekre teljesül az x 3x 4 0 egyenlőtlenség. Vegyük az x 1, f x x 3x 4 függvényt és határozzuk meg a zérushelyeit. 3 3 4 1 4 1 A függvény zérushelyei 1 és 4. Ábrázoljuk a függvényt. 10. ábra Az egyenlőtlenség megoldásai azok a valós számok, ahol a függvényérték kisebb mint nulla (a A 1,4. függvény x tengely alatti része), vagy nulla. Az ábrából látható, hogy Most határozzuk meg a B halmazt, amely olyan valós számokból áll, amelyekre teljesül az alábbi egyenlőtlenség. 9

5x 7 8 3 16 5x 7 6 5x 9 6 5x 15 x 3 Tehát B 3,. A A Bhalmazba azok a valós számok tartoznak, amelyek vagy az A halmaznak vagy a B A B 1, halmaznak elemei. 11. ábra Az A B halmaz valós számok halmazára vonatkozó komplementerhalmaza A B R \ A B. Tehát azokat a valós számokat keressük, amelyek nincsenek benne az A B halmazban., \ 1,, 1 A B 1. ábra 7. feladat Legyenek,, halmazt! A B C tetszőleges halmazok. Ábrázolja Venn-diagramon a B \ C A B C Ha semmilyen információnk nincs a halmazokról, akkor azt kell feltételezni, hogy mindhárom halmazna 10

k vannak olyan elemei, amelyek a másik két halmazban nincsenek benne, továbbá bármely két halmaz metszetének vannak olyan elemei, amelyek a harmadik halmazhoz nem tartoznak hozzá és végül a három halmaz metszete sem üres. Ezért a következő ábrából indulunk ki. 13. ábra Ábrázoljuk először a B\ C halmazt. Ide a B halmaznak azok az elemei tartoznak, amelyek nem elemei az A halmaznak. 14. ábra Ábrázoljuk a AB C halmazt. Ide azok az elemek tartoznak, amelyek maid a három halmaznak elemei. 15. ábra Végül ennek a két halmaznak az unióját kell venni. Tehát az B \ C A B C halmaz: 11

16. ábra 8. feladat Legyenek A, B, C tetszőleges halmazok. Igazolja Venn-diagram segítségével a következő egyenlőséget! A \ C B \ C A B \ C Ábrázoljuk az A\ C és B\ C halmazokat. A\ C B\ C 17.ábra Az egyenlőség bal oldala az A \ C B \ C halmaz. 18. ábra 19. ábra 1

Ábrázoljuk az A B halmazt. 0. ábra Az egyenlőség jobb oldala a A B \ C halmaz. 1. ábra Mivel az egyenlet bal és jobb oldala megegyezik, ezért az egyenlőség teljesül. 13