Fedélidomok szerkesztése Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria Szabó Ferenc: Fedélidom szerkesztés (segédlet)
Fedélidom: egy adott épület tetőfelületeinek együttese Tetősík: Gerinc: a fedélidomnak a csapadék (eső, hó, jég, dér), a nap és a szél hatásának kitett felülete. két szemben fekvő tetőfelület vízszintes metszésvonala.
Csúcs: több gerincvonal találkozási pontja. Ereszvonal: A tetősíkok alsó, egy adott magasságban lévő szintvonala. Élgerinc: Két tetősík találkozásánál keletkező olyan metszésvonal, melyre a tetősíkokról lefolyó esővíz nem folyik rá.
Vápa (tetőhajlat): Két tetősík találkozásánál keletkező olyan metszésvonal, melyre a tetősíkokról lefolyó esővíz ráfolyik.
Nyeregtető A nyeregtető az egyik legrégebbi tetőfajta, tulajdonképpen úgy néz ki, mintha a tető két síkja egymásnak lenne támasztva. A két, egymással párhuzamos ereszvonal többnyire a hosszanti irányú. Két végén oromfallal vagy tűzfallal van lezárva.
Félnyeregtető Egy ferde tetősíkkal rendelkezik. A tetősíkkal ellentétes oldalon tűzfallal zárják le, két végét pedig oromfallal vagy tűzfallal falazzák be. A félnyeregtető téglalap alaprajzú tető, többnyire meglévő falhoz épített épületeken találkozunk vele.
Kontyolt tető Téglalap alaprajz és azonos hajlásszögű tetősíkok esetén kapjuk. A négy tetősík közül a szemben fekvő hosszanti síkok a gerincben metszik egymást, a rövidebbek a gerinc végpontjaiban csatlakoznak az előbbiekhez.
Csonka kontyolt tető A tető végét oromfal zárja, a konty az ereszvonalnál magasabban kezdődik. Tulajdonképpen a kontyolt tetőből metszéssel, csonkolással keletkezik.
Sátortető A kontyolt tető speciális esete, amikor négyzet alaprajzú épületet egyenlő hajlásszögű tetősíkokkal fedünk le. Ekkor nem keletkezik gerinc, hanem a négy háromszög alakú tetősík egy csúcsban fut össze. (Négyzet alapú gúla) Tipikusan a kockaházak lefedése volt.
Szerkesztési szabályok: Azonos hajlásszögű tetősíkok esetén a fedélidom egy képsíkon szerkeszthető. Azonos hajlásszögű tetősíkok esetén - a gerinc a párhuzamos ereszvonalak között középen fut - ha az épület valamennyi oldalát tetősík fedi, akkor azok találkozása, az élgerinc vagy a vápa szögfelezővel szerkesztendő - összetett alaprajz esetén a szerkesztést mindig a legmagasabb gerincű, azaz a legnagyobb fesztávú tetőrésszel kezdjük és az így megszerkesztett tetőrészhez csatlakoztatjuk a kisebb tetőket - az egymáshoz folytatólagosan csatlakozó síkoknak nincs metszésvonaluk.
Egyszerű fedélidom Kontyolt tető Azonos hajlásszögű tetősíkok esetén az alaprajzon megszerkeszthető a tetőidom. Ekkor középen van a gerinc, és az élgerincek (összetett tetőidomoknál a vápák is) szögfelezőkkel szerkeszthetők.
Egyszerű fedélidom Kontyolt tető Szabálytalan alaprajz és azonos tetőhajlásszögek esetén az előbbi vonalrendszer torzul. Az élgerincek továbbra is szögfelezőként rajzolódnak, de a gerinc helyett egy újabb szögfelezőt kapunk.
Összetett fedélidom 1. Az alaprajzon megkeressük a legnagyobb fesztávolságú (szélességű) téglalapot, majd megszerkesztjük a kontyolt tetőidomot. Ezután az erre merőleges kisebb téglalapon végezzük az előző szerkesztést. Majd a lejtések figyelembevételével a szerkesztővonalakból csak azokat húzzuk ki, ahol valóban összemetsződnek a tetősíkok. gerinc 2. téglalap élgerinc 1. téglalap vápa Vápa ott alakul ki, ahol a tetősíkok összefelé lejtenek.
Összetett fedélidom 1.
Összetett fedélidom 2.
Összetett fedélidom 2.
Összetett fedélidom 3.
Összetett fedélidom 3.
Problémák összetett fedélidomok esetén hózug Hózug a tetőnek az a része, ahol a hó összegyűlhet, és a tető nem vezeti el a csapadékot valamelyik ereszhez. A hózugot kerülni kell, a tetőket úgy kell kialakítani, hogy azon minden csapadék lefolyhasson!
Tűzfalhoz csatlakozó fedélidom Három oldalról a szokásos módon fedélidom készíthető, DE probléma, hogy a piros nyilakkal jelölt részen a tető a falra vezeti a vizet. Új tetősíkot szerkesztünk, amely a vizet a fallal párhuzamosan levezeti.
Tűzfalhoz csatlakozó fedélidom